Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-01-10 / 2. szám
Evangélikus 64. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1999. JANUÁR 10. VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁN ELSŐ VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 48 FT Krisztus az ő ajándékait szabadon akarja adni, — ahogy Neki tetszik nem pedig úgy, ahogy mi látnánk jónak. Luther V t A TARTALOMBÓL Épül egy ház Révfülöpön Az ökumenikus imahét programja Az aratnivaló sok... Az Ökumenikus Imahét országos megnyitó istentisztelete 1999. január 17-én vasárnap a Budapest Kálvin téri református templomban lesz Meditációt mond: dr. Paskai László bíboros, prímás, érsek Igét hirdet: dr. Márkus Mihály református püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke. A liturgikus szolgálatot a tagegyházak püspökei, elnökei végzik. Nyugat-Dunántúl egyik erős gyülekezete volt mindenkor a szombathelyi gyülekezet abban a városban, mely már meghatározó szerepet vitt a rómaiak korában is. Szombathelyen az evangélikusság, a gyülekezet mindenkor neves lelkészek szolgálatával erősítette régiójának evangélikussá- gát, segítség volt a hitben való megállásban, az egymásra tekintésben. Hatása a mai Burgenland területén is érezhető volt. A 20. század egészét átíveli négy szolgáló előd: Kapi Béla, aki püspökké választása után egy ideig innen pásztorolta kerületét, Kutas Kálmán, aki irodalmi készséggel megáldott emberként egész egyházunknak szolgált, Lehel Ferenc, aki szociális érzékkel éppen századunk nagy hiányosságainak pótlásában adott sokat és Fehér Károly, a közvetlen előd, a melegszívű pásztor lelkészi szolgálata. Az ő nyomdokukba lép most fiatalon Gregersen Lábossá György, aki alig két éve lett segédlelkésze a gyülekezetnek és most meghívták lelkészüknek. Kölcsönösen megszerették r Milyen legyen az Ur szolgája? Lelkészbeiktatás a körmendi gyülekezetben Egy napon két gyülekezetben kezdte meg új lelkész a szolgálatát. Október elején üresedett meg a körmendi gyülekezet lelkészi állása, mert Zügn Tamást a soproni gyülekezet hívta meg lelkészének. November 28-án, a szombathelyi beiktatás után az egész egyházmegye Körmend felé fordult, ahol a megválasztott lelkészt, Pőcze Istvánt iktatták be tisztébe. Az egyházmegye espereshelyettese, Sághy András - aki a választást levezette - iktatta be az új lelkészt. Az egyházmegye újonnan választott esperese, Vető István alsósági lelkész is részt vett az iktatásban, az igehirdetés szolgálatát pedig D. Szebik Imre püspök végezte. Az igehirdetés alapigéje 2Tim 2,24-25 verse volt. „...az Úr szolgája legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes, aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket... ” Az iktatás alkalma összekapcsolódott a körmendi templom felszentelésének 110. évfordulójával. Jó alkalom arra, hogy a templom és a lelkész kapcsolata, közös szolgálata előtérbe kerüljön. A 110 éves templom az ősökre emlékeztet, akiknek köszönhető ez a nagyon szép épület, ugyanakkor a ma induló lelkészi szolgálat azt segíti, hogy az ige hirdetésével itt a gyülekezet mindenkor otthonra találjon. Amit Pál apostol Timóteusnak leír, úgy fogható fel, hogy milyen legyen az, aki az Úrnak szolgál. Egy induló lelkésznek jó útmutatást ad az apostoli szó. Legyen barátságos, kedves mindenkihez, nem a törvény rideg hirdetője, hanem az evangélium melegszívű szolgája. Legyen alkalmas a tanításra, ez rámutat arra, hogy az egyházban tanítanunk is kell, de arra is, hogy a lelkész legyen otthonos az egyház tanításában, ismerje életét, múltját és jelenét. Talán a legnehezebb elvárás a türelem ajánlása, hiszen a mai idők mindnyájunk idegeit próbálják és a szelídséggel való nevelés ma is a legeredményesebb, hiszen a szelídség az, ami legjobban lefegyverzi az embereket. Végül a nagynevű elődökről szólt: Turcsányi Andor, a templom építője, Kapi Béla, a későbbi püspök és Farády Mihály és Zügn Tamás példája legyen a gyülekezet és lelkésze előtt ezután is. A beiktató istentiszteleten Pőcze István Zsid 13,8 verse alapján arról a Jézusról tett bizonyságot, aki tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. A tegnaphoz tartoznak valóban az előbb említett elődök, akik ugyanannak a Jézusnak szolgái voltak. A ma induló szolga így vallott: az égre nézve, de a földön állva szeretném végezni szolgálatomat. Aki csak felfelé néz, könnyen elszakad a valóságtól. Aki csak a földön jár, elveszti Istenben való reménységét. Szeretném a földön járva, de Jézusra tekintve szolgálatomat úgy végezni, mint aki tudja, hogy munkája nem hiábavaló az Úrban. Szeretném hirdetni a gyógyító evangéliumot, életünk orvosát, azt a Jézus Krisztust, aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Dr. Nagy Árpád főorvos, a gyülekezet felügyelője köszöntötte a vendégeket és a beiktatott lelkészt, majd elsőként Pőcze István édesanyja, - aki hitoktatói szolgálatban van Celldömölkön - meleg szívvel és áldással bocsátotta szolgálatba fiát. Az esperes és espereshelyettes az egyházmegyébe történő belépés alkalmával kívánt jó munkát. Dr. Nagy János egyházmegyei felügyelő az egyházmegye gyülekezetei nevében, dr. Gyürki László a római katolikusok, Szabadi István a reformátusok köszöntését hozta. Mint jövendő munkatárs szólalt meg Pap Gyuláné hitoktató; a város nevében a polgár- mester Honti József, a körzet nevében Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a lelkészek nevében Magassy Sándor és Gyarmati István szólalt fel. Körmenden régi hagyományai vannak a társadalmi együttműködésnek, ebben való együttműködésre, az ökumené ápolására és a lelkész és a gyülekezet örömmel való együtt- munkálkodására mutatott rá a püspök köszöntésében. T. Légy példa a hívőknek... egymást lelkész és gyülekezet és ez így van jól. A beiktatást - mivel éppen esperesválasztás alatt történt a lelkészi állás betöltése, - Sághy András espereshelyettes végezte, a liturgiában Fehér Károly, a lelkész-előd is segédkezett. D. Szebik Imre püspök tartotta az igehirdetést lTim 4,12-13 alapján. „Légy példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tisztaságban... legyen gondod az írás felolvasására, az igehirdetésre, a tanításra. ” Pál Timóteusnak írt szavait a fiatal lelkész erősítésére, útmutatásul és útravalóul adta a püspök: „Életkorod arra segít, hogy a fiataloknak légy elsősorban példakép, hogy lehet keresztyénül élni, gondolkodni erről a világról minden generációban. Hogy felelősen tudjunk élni világunkban és boldogan éljünk. Pál a fiatal Timóteus gondjára bízta a gyülekezetei, hogy pásztorolja és magatartásával is hitelesítse azt, amit hirdet közöttük. Ugyanazt tesszük ma is. Aki az evangéliumot ajkára veszi és szívében hordja, az ő kegyelméből él, és még ha nem is sikerül minden, megóv a meg- keseredéstől. A hitben is példa lehetsz, nem a magunk kételyeit, nem a magunk belső gyötrelmét, hanem hitünk bizonyosságát kell hirdetnünk. Igehirdetésre és tanításra egyaránt szükség van, mert olyan csekély az ismerete a keresztyénségben az embereknek.” A beiktatott lelkész igehirdetését 1 Kor 3,11 alapján a fundamentumról tartotta. Jézus Krisztusnak nagy bizalma van hozzánk. Ha a krisztusi alapra építkezünk, megadatik a növekedés. Vigyázás és felvigyázás, felelős élet mind erre épül. Isten sokféle kegyelmi ajándékot ad, funkciót látok el, de nem vagyok funkcionárius. Kettős a felelősségem: felelős vagyok Isten előtt a gyülekezetért és felelős vagyok a gyülekezetnek. Csak krisztusi alapon lehetünk a nyitottságot, a megbocsátást, türelmet és intést, a szolidaritást sugárzó közösség. Mindannyian építünk, a történelemben is építettek már, de egy a fontos, hogy változatlan az alap: Jézus Krisztus. Vincze Csaba felügyelő mellett köszöntötte beiktatott lelkészét a gyülekezet, Szebik Imre püspök. Megható volt az édesapa Lábossá Lajos espe- res-püspökhelyettes köszöntése, aki azokkal a szavakkal szólott, melyeket egykor lelkész édesapja neki mondott el. Sághy András espereshelyettes és a fiatal lelkészek nevében Szarka István bakonycsernyei lelkész mondott igei útravalót, Szakály Elemér református esperes a testvérgyülekezet üdvözlését hozta. Új szeretetotthon épül Szombathelyen A beiktatott lelkésznek már nem új terület a gyülekezet, volt ideje, hogy megismerje a pásztor a nyáját. Azért mégsem lesz egyszerű a munkája, az indulásnál mindjárt nehéz feladatot kapott. Egy Szombathelyről elszármazott és Kanadában letelepedett egykori gyülekezeti tag, Máger Józse/hagyatéká- ból érkezett Isten csodálatos rendelése szerint az ajándék. 1995. november 11-én történt elhunyta után az egyetlen általános örököse, a mai is a gyülekezetben élő dr. Várhegyi Károlyné Máger Angéla az egyházközség részére - kizárólag öregek otthona építése céljára - adományozott 30 millió forintot kanadai dollárban. (a széken ül a kép bal oldalán) Ezután döntött úgy a gyülekezet, hogy szeretetotthont létesít a templom melletti telkén. Azóta egy idős gyülekezeti tag 1 millió forint feletti adománynyal támogatta az ügyet és többen ajánlották fel közreműködésüket. Ezért folytatódott a lelkészbeiktatási istentiszteletet a kertben, ahol a már kirajzolódó alapba ünnepélyesen elhelyezték a szeretetotthon alapkő-okmányát. D. Szebik Imre a Krisztus parancsának teljesedésére mutatott rá, amikor áldást mondott, majd a jelenlévő lelkészek sorban igét mondtak egy-egy kalapácsütés mellett. A nagy hideg ellenére is melegség öntötte el a szíveket, amikor annak megvalósulását látták az eseményben, hogy a hit valami olyan eleven, élő valóság, mely azonnal képes cselekedni, mihelyt arra Isten utat nyit, lehetőséget ad. A szeretetotthon építését tavasszal szeretnék folytatni és mielőbb befejezni. Az otthont a gyülekezet felügyelője, Vincze Csaba építészmérnök tervezte munkatársaival közösségben. Találtak kivitelezőt is a városban, így minden reményük megvan a szeretetotthon felépítésére és arra, hogy Szombathelyen is megindulhasson az idősek gondozása, a szeretet gyakorlása eny- nyire kézzelfoghatóan - és mindez Isten gondoskodó szeretetéből. T. Egy szelíd hívogató hang Harangszentelő Veszprémben Templomunk 200 éves jubileumának gazdag ünnepségsorozata folytatódott ád- vent első vasárnapján. Miután az év során volt már ünnepmegnyitó emlékhangverseny, volt már orgonahangverseny és Veszprém város Vegyeskarának kórusestje, volt már templomszentelési ünnepi isten- tisztelet és kantáta-előadás, könyvkiadás és testvérgyülekezeti vendégek fogadása, volt már az új gyülekezeti ház alapkőletétele és Haubner Máté emlékkirándulás, s volt már gyermekrajz pályázat és akadály- verseny; most harangszentelésre hívogatott ezen a vasárnapon a templom egyetlen harangja. Harangszentelésre - mert a régi harang mellett ekkor már állt a toronyban az új harang, amely azonban csak aztán szólalt meg, hogy Pintér Mihály esperes felszentelte s a gyülekezet lelkészei, Isó Zoltán és Isó Dorottya megáldották azt. Régóta csak egy harang hívogatott az istentiszteletekre. Eredetileg ugyan, a század elején, amikor a torony megépült, három harangot helyeztek el benne, de az első világháborúban e háromból kettőt elvittek. Csak a templom 200 éves évfordulójára készülve vetődött fel az ötlet: legyen még egy harangja templomunknak. S miután ennek költségeit, az új gyülekezeti ház építésére készülve, a presbitérium nem tudta vállalni - vállalta azt családjuk nevében is két testvérünk: Weltler János és Schiszler Márton. Az ő adományukként készült el a 110 kg-os kis harang. A felszerelés és villamosítás munkáját pedig szintén adományként Kajos István gyülekezeti tagunk végezte el. Az ünnepi istentiszteletet gyerekkórus, szólóének és vers díszítette, az pedig egészen különlegessé tette, hogy amikor a toronyban megszólalt a harang, mi „egyenes adásban” láthattuk azt odalenn. A technika mestere, Kiss Ákos oldotta meg kamerák, vezetékek és vetítővászon segítségével ezt a látványosságot. A harangszentelés ünnepe délután szeretetvendégséggel folytatódott. Ezen dr. Laczkovits Emőke a veszprémi Laczkó Dezső múzeum múzeológusa tartott előadást a harangkészítésről, s arról, kinek és miről szólnak a harangok. A tartalmas és hangulatos előadást baráti beszélgetések zárták süteményezés és teázás közepette. A gyülekezet tehát „birtokba vette” harangját. Adja Isten, hogy szelíd és finom hangját egyre több és több ember meghallja, s hívására eljöjjön Isten igéjét hallgatni a templomba! Isó Dorottya
