Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-12-12 / 50. szám
Evangélikus Elet 1999. DECEMBER 12. 5. oldal Kedves Gyerekek! m W a Az ádventi várakozás mindig izgalmas. S ezt az időszakot többféleképpen eltölthetjük. Például mézeskalács-készítéssel. A mostani receptet és képeket egy nemrég megjelent kézműveskönyvben találtam, szeretettel ajánlom figyelmetekbe! (Beke Mária- Bubcsó Klári: Játék természetes anyagokkal, Magyar Könyvklub, 1999.) Az elkészült mézeskalács nemcsak nagyon finom, de szép ajándék, esetleg koszorú- vagy karácsonyfadísz is lehet. Emellett remek időtöltés! Jó munkát kívánok: Pötty bohóc HOZZÁVALÓK: 50 dkg liszt, 25 dkg porcukor, 1 kávéskanál őrölt fahéj, 1 citrom reszelt héja, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 3 egész tojás, 13 dkg méz. A hozzávalókat összegyűljük és lisztezett tálban egy napig pihentetjük, majd kb. 3 mm vastagra kinyújtjuk. Tésztaszaggatóval, vagy magunk-készítette papirsablonok segítségével elkészítjük a figurákat. Díszítheted különböző magokkal, amelyeket jól nyomkodd bele a puha tésztába! Világosbarnára sütve gyönyörű lesz! A Mandák-kórus 10 éves jubileumára Egy magára és az énekkar színvonalára valamit is adó kórus(vezető) általában hetente kétszer tart próbát. A világon talán nincs másik példa arra, hogy egy kórus tagjai havonta csak egyszer - az ország minden részéből saját költségükön utazva - összegyűlnek, hogy együtt lehessenek és kórusműveket tanuljanak. Nem hetente kétszer, hanem havonta csak egyszer! Épeszű szakmabeli e hír hallatán csak egyet mondhat: egy ilyen kórus - és a vezetését vállaló „balek”,- törvényszerűen és villámgyorsan megbukik. Ez így is van. De nincs így, ha a Mandák-kórusról van szó, mely immár tíz év él, fejlődik s veszi az akadályokat: az „egyperces” müvektől eljutott Bach: Jesu, meine Freude című húszperces motettája Vigadóbeli bemutatásáig. Hogyan lehetséges mindez? Az egyedi kórustörténet csak az evangélikus kántorképzés sajátos rendszere mellett érthető meg. A Budapest melletti Foton élt egy hajdani földbirtokos család tagja: Mandák Mária, akik a második világháború után - 1946. november 30-án - ifjúsági célokra az Evangélikus Egyháznak ajándékozta udvarházát a gyönyörű parkkal együtt. A „Mandák Otthon”-ra, mint háttérre támaszkodva, Kiss János és Trajtler Gábor szervezésében alakult ki még a szocialista évtizedekben a kántorképzés ma is élő szisztémája. A kántorképzőben a hallgatók négy-hét évig vesznek részt, majd vizsgák sorozata után szerezhetik meg a kántori oklevelet. Az iskolai tanév időszakában szombatonként utaznak Fótra, a téli tanfolyamra, nyaranként pedig több hetes bentlakásos tanfolyamon tanulhatnak. A diákok éneket, szolfézst, harmónium- majd orgonajátékot, partitúrajátékot, valamint a három nyári tanfolyamon karvezetést tanulnak. A nyári tanfolyamok előadói és hallgatói néhány hétre alkalmi kórust alkotva, ismerkednek a kórusirodalommal. És utána? Háromhetes kórusmunkának nincs folytatása? Elvész a munka?... Csak egy indító lökés kellett ahhoz, hogy a nyaranta amúgy is kórus formájában összegyűlök évközben is együtt dolgozzanak. Ifi. Hafenscher Károly lelkész, az egyházi kórusmuzsika szerelmese, évekig vezette az egyik nyári tanfolyam kórusát, majd 1989. december végén Fótra hívta össze próbára a nyári kómsok tagjait: előadókat és hallgatókat. Megalakult a Mandák-kórus. Eleinte csak két-három havonta gyűltek össze az ország minden részéből, majd 1992 őszétől már havonta folytak a próbák. A távolságok, a hosszú utazás nehézségei és költségei gyakoribb együttlétet nem tesznek lehetővé. A ma 40 tagú ifjúsági énekkar tagjai kottaismertető fiatal kántorok, kántorjelöltek. A kórus igazi közösséggé formálódott: szeretik egymást, szeretnek énekelni, s szeretik a fokozatosan bővülő repertoár darabjait is. A fóti próbahétvégéken pénteken este kezdünk dolgozni úgy, hogy a próba alatt és után még éjfélig is folyamatosan érkeznek kórustagok Szegedről, Szombathelyről, Békéscsabáról, Pécsről, Tapolcáról stb. A próba ugyan 23 óra tájban véget ér, de gyakori, hogy a lelkes társaság még tovább énekel néhány kedvenc művet a hallban. A találkozás öröme miatt nehezen megy az elalvás. Szombaton délelőtt, délután és este intenzív próbákon készülünk a szolgálatokra. Szombat este néhányan már hazautaznak, hiszen vasárnap délelőtt sokakra otthon kántori szolgálat vár. Azokkal, akik vasárnap délig tudnak maradni, a reggeli áhítat után olykor még új művekkel is ismerkedünk. Szívesen teszünk eleget gyülekezeti meghívásoknak, s ilyenkor elutaznak az ország különböző részeire. E hétvégeken két- három szolgálatra (istentisztelet, zenés áhítat, önálló hangverseny) is sor kerül, melyek szüneteiben néha új műveket is próbálunk. (Ha valahol éppen orgonista közreműködőre lenne szükség, a kántorok közül többen is jelentkeznek.) Az énekkar az egyházi zenét olyan helyekre is igyekszik eljuttatni, ahol erre egyébként kevés az esély. Szolgáltunk Aggteleken, Ágfalván, Bakonycsemyén, Bakonyszentlászlón, Csőváron, Győrújbaráton, Iharosberényben, Kőszegdomoszlón, Lébényben, Ménfőcsanakon, Nagymányokon, Nemescsón, Öskün, Súron és Surdon. Ellátogattunk Aszódra, Bonyhádra, Ceglédre, Győrbe, Keszthelyre, Nagykanizsára, Orosházára, Pannonhalmára, Sárospatakra, Sátoraljaújhelyre, Sopronba, Szegedre, Szekszárdra, Székesfehérvárra, Szombathelyre és több budapesti gyülekezetbe. Mi voltunk „az egyházi kórus” az aggteleki első Baradla-fesztiválon. A kórus országos egyházi rendezvényeken is fellépett: a Szélrózsa találkozóin (Váralján, majd Bodajkon), illetve Csömörön, Révfülöpön, valamint kétszer a Protestáns Napok Kulturális estjén a Vigadóban. A kórus bemutatkozott Münchenben és Hamburgban is, és újabb meghívást kapott Németországba 2000 nyarára. Sajátos színfoltot jelentett az együttes életében a Mandák- szilveszterek évtizedes szokása, melyhez két alkalommal külön templomi óévbúcsúztató hangverseny társult a fasori templomban. A kórustagok közti baráti légkör miatt szerveződött 1998 júliusában a 10 napos bükki sátortáborozás is. A kórus 1999 szilveszterén lesz 10 éves, melyet Foton ünnepelünk meg. Nincs ünnep közös szolgálat nélkül. A jubileumi hangversenyt a fóti evangélikus templomban tartjuk volt tagjaink közreműködésével december 30-án délután 4 órai kezdettel. Ünnepi koncertünkre szeretettel hívunk és várunk mindenkit: a vendéglátó gyülekezetek lelkészeit és tagjait s az egyházi kórusmuzsika iránt érdeklődő testvéreinket. Az énekkar repertoárját zömében Erlebach, Tallis, Palestrina, Byrd, Purcell, Praetorius, Lechner, Vulpius, Bach, Schütz, M. Haydn, Mendelsshon, Pekiel, Goudimel, Tinódi, Gárdonyi, Kodály, Bárdos, Szokolay és Halmos művei alkotják. A kórus tagjainak többsége ma is - előadói minőségben vagy hallgatóként - aktív résztvevője a kántorképzésnek. Enélkül a kórus nem is lenne Mandák-kórus. Boldog vagyok, hogy 1992 óta mellettük lehetek. Nagyon szeretem őket. Balás István (a Mandák-kórus vezetője) FIATALOKNAK Titkok vagyunk Egy ifjúsági kör önvallomása ez a rövid mondat. Egy sokszínűségében mégis az egységet megélni próbáló közösségé, ahová jó betérni hétfő esténként. Ahol mindenki ad és kap, és hétről hétre tanulgatja észrevenni az értékest, a nemest és szépet másokban, önmagában. Egy kis füzet viseli ez a címet: Titkok vagyunk. Azokról a fiatalokról szól mindazoknak, akik ezt hiszik és tudják, és azoknak, akik szeretnék elhinni, megérteni. Az ifjúsági kör tagjainak Írásait, az ifin, nyári táborban, a Markó utcai börtönben elhangzott gondolatokat, rövid előadásokat fogja egy csokorba és adja át ezzel a vallomással, hitvallással (?): titkok vagyunk. Csillagokról, ádventi koszorúkról, a világ keletkezéséről, az örökzöld szerelemről, szarvasról és farkasról szól ez a könyv, arról, hogy van egy álmunk, hogy a világ rossz, de az élet nem, arról, hogy gyengék lehetünk Jézusért, és magunkra ismerhetünk az egykori tanítványokban. Megszólal egy rendőr testvérünk, és vall a hivatásáról, versein át üzen Dsida Jenő, és hangzik a hívás, a kérés, élj és szeress! Aztán a kérdés is előttünk áll: mi az Isten akarata? Milyen értékpapírok boldog birtokosa is vagyok? És végül újra a már jól ismert mottó: titkok vagyunk. Isten szeretetéböl. Egyenként és együtt. Kelenföldön, vagy bárhol másutt. És ez nagyon-nagyon jó. Azok részére, akik szívesen és örömmel megismernék ezt a kis füzetet, a Buda- pest-Kelenföldi Ev. Gyülekezet akár postán is megküldi. A példa követésre méltó: talán más ifjúsági körök is kedvet kaphatnak hasonló kiadvány elkészítéséhez. V.Gy. Székely Bertalan-életmű kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 1835. Kolozsvár - 1910. Mátyásföld Székely Bertalan: Zivatar, 1872 Fotó: Mester Tibor Székely Bertalan nevét kisdiák korunkban történelemórán hallottuk először, amikor a mohácsi csatáról tanultunk. A szertárból behozott nagyalakú festmény másolatánál beszélt történelemtanárunk, dr. Szigeti Lajos, az ütközetről és arról, hogy a II. Lajos király a megáradt Csele-patak mocsaras, iszapos vizébe zuhant, midőn lovával a járhatatlan part magasára kapaszkodott a fegyverzete lehúzta a mélybe. így kapcsolódott Székely Bertalan művészi munkája, - II. Lajos tetemének megtalálása - történelemóránkba. Azt is megtudtuk kedves tanárunktól, hogy Orlai Petries Soma milyen lelkesen méltatta a Pesti Naplóban az ifjú bajtársat „kinek első képe annyi technikai tökélyt és költői szépséget foglal magában, mennyit a sok névvel bíró, életalkonyához jutott művész képeiben is hiába keresünk". Néhány évvel később, már művészettörténet órán dr. Láng Margit feledhetetlen óráin megismertük a művész sokoldalú munkásságát, életpályáját. Nem egy festménye, vázlata előtt most is felidő- ződtek tanárnőnk színes magyarázatai. Portréiról, irodalmi illusztrációiról, tájképeiről és egyházi festményeiről, pl. a miskolci evangélikus templom alapításának százéves évfordulóján festett oltárképéről: Krisztus az Olajfák hegyén (1897). Korábban, 1864-ben a modori (ma Szlovákia) evangélikus templom oltárképét festette meg Kishitű, miért kételkedel? címmel. Mint a történelmi képek, az egyházművészet is közel áll hozzá, nem kevésbé a mennyezetfreskóvázlat készítése. A Magyar Nemzeti Galériában 2000. január 31-ig megtekinthető kiállításon 108 festmény és közel 200 grafika látható. Nagy értéke, hogy a jól rendezett - lehetőleg kronologikus sorrendben elhelyezett művek között a mennyezet- freskó vázlatait is megismerhetjük, azonkívül kevésbé ismert tájképeit, portréit, életképeit. Vázlatok és variánsok sora, a művészet alapelveiről készült feljegyzése mutatja a müvek megvalósulásáig vezető utat. Székely Bertalan nemcsak kitűnő művész, festő és grafikus - életműve mintegy 1000 festmény, 2000 rajz, akvarell -, hanem kiváló pedagógus és müvészetelméleti író. Erre utal a kiállításon látható kéziratos vázlatkönyvek, naplójegyzetek, pedagógiai eszközök sora. A magyar festészet egyik legnagyobb- jának gazdag életművéből nehéz egykettőre ráirányítani a figyelmet, az egészet látni kell, Bakó Zsuzsanna jól átgondolt rendezése megkönnyíti az eligazodást a művész képi világában. A kiállításhoz készült katalógusban a rendező, továbbá Hessky Orsolya, Révész Emese és Szőke Annamária tanulmányain kívül Székely Bertalan művészetelméleti írásai is teljesebbé teszik a művész munkásságának, hatalmas életművének megismerését. (Magyar Nemzeti Galéria, Budavári Palota, C épület, földszint) Schelken Pálma .^Uum **bu, Duna Palota Budapest, V., Zrínyi u. 5. Karácsonyi ünnepi műsora Főrévi karácsonyi pásztorjáték Fordította: Eöry Attila A három királyok Fordította: Eőry Attila Játékmester: Udvaros Béla Előadások: december 13-án, 14-én, 15-én, 16-án délután 3 órakor. Jegyek válthatók a Duna Palota portáján (317-2790) és a Színházak Központi Jegyirodájában (312- 0000). Helyárak: 600-500-400 Ft. V *V V. m
