Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-11-28 / 48. szám

Evangélikus Élet 1999. NOVEMBER 28. 5. oldal tX Pír Kedves Gyerekek! •a *Ü*ls wm A héten érkeiett egy kedves beszámoló a Deák téri tábortalálkozóról. Olvassátok szeretettel! Örömmel értesítünk benneteket a nyári missziós tábor találkozójáról, melyet október 30-án rendeztünk meg a Deák téri gyülekezeti teremben. Én, mint az egyik résztvevő leírom, mi is történt ezen a szombati napon. Egy rövid bemu­tatkozás után a teremben eldugott papírgyümölcsöket kellett megkeresnünk, miközben sokat énekeltünk. Olivér a vendégszeretetről beszélgetett velünk, majd egy kis humoros illemtan következett. A nyári táborban nem foglalkoz­tunk egy igen fontos részével a testünknek - a hassal - ezért ez volt a nap té­mája. Bibliai történeteket gyűjtöttünk, amelyben szerepel a has, az evés, vagy ételek. Párokba álltunk és az előkészített nyersanyagokból-párunk megrende­lésére- szendvicseket készítettünk. Ebéd után arról hallottunk., hogyan lesz a nyersanyagból étel, és hogy mi minden történik velünk, amikor Isten „ ízletes­sé "formálja életünket. Ezután kókuszgolyót készítettünk és tea mellett el is fo­gyasztottuk. A teatasakokból hajtogattunk is Csaba bácsinak és Zolinak, akik sajnos nem tudtak eljönni. A tábortalálkozót egy rövid áhítattal fejeztük be. Nagyon jól éreztük magunkat. Jó volt újra találkozni és együtt lenni a baráta­immal. Zombori Júlia FIATALOKNAK A lélek dalai II. Jó érzés, hogy már másodjára üdvözöl­hetek minden kedves olvasót a keresz- tény/keresztyén muzsika könnyebb, ta­lán változatosabb oldalán. Nem lebecsü­lendő, ha a fordulatosság és változatos­ság szavakat inkább a könnyűzene mel­lett sorakoztatjuk fel, hiszen ezen az ol­dalon megfér annyi különböző kultúra, annyi eltérő stílus, annyi felfogás, mind­mind egy zászló alatt. Mai vendégünk sem akárki, és talán so­kan már ismerik is, ám aki eddig nem ta­lálkozott Michael W. Smith jelenségével, most nagy felfedezést tehet. És te, ked­ves olvasó, ki hírből félig-meddig isme­red őt, vagy tán behatóan, mert mélyre ástad magad az eddigi 13 korong közül válogatott CD kupacban, te se lapozz to­vább, mert talán nem ismered egészen közelről mai emberünket. Ugyanis azt a premier plánt, melyet a keresztény/ke- resztyén könnyűzene egyik legnagyobb csillagának Internetes honlapja látni en­ged, még nem sokan láthatták, talán azok közül sem, akik ,jóban vannak” Smitty- vel. Mi tagadás, mai írásom főleg a web oldalra épül, saját ismereteimmel meg­toldva azt. Nos vágjunk a közepébe és kezdjük az elején. Képzelj el magadban egy jóképű 18 éves amerikai srácot, akinek a base- ballon (no meg a lányokon) kívül egy szenvedélye van: a zene. Zongorázik. Egyfolytában zongorázik. Michael, a va­gány srác, meghalt. Lett belőle egy vi­lágszerte (nemcsak keresztény/keresz- tyén körben) ismert ember, aki dalaival tízezrek szívét rezegtette meg. Ez Isten csodája. „Csak számokat akartam írni, és úgy gondoltam - ha szerencsés leszek, később esetleg összejöhet egy album. ” Nos, összejött. Világhírű zenész, zene­szerző és énekes, aki 22 Dove, 2 Grammy, egy American Music díj tulaj­donosa, 23 alkalommal nyerte el éppen aktuális új dalával a legjobb keresz- tény/keresztyén „nóta” díját, ezen kívül 1 platina és 6 aranylemez fűződik & ne­véhez. 1999-ben (eddig) 6 Dove díjat ka­pott (például az év művésze, az év pro­ducere), illetve elnyerte a keresztény/ke- resztyén dalszerzők és művészek (ASCAP) Golden Note elismerését élet­művéért. Persze sok mindent mondha­tunk még, több zeneakadémia is tiszte­letbeli doktorrá avatta, Reagen és Bush elnök is meghívta Fehér Ház karácsonyi ünnepélyére (feltehetőleg zenélni), illet­ve a Titanic című film tervezésénél is megkeresték: ugyan, írjon már egy dalt a mozihoz. Smith mégis így nyilatkozik: „Ha leülök zenét írni, úgy érzem, azt te­szem, amire Isten hívott. Ez a hálám és csodálatom egyik kifejezése. A híres emberek sokszor jellemző vo­nása, hogy a családi életük bánja a karri­erjüket, illetve nem is alapítanak csalá­dot. így van ez például Koncz Zsuzsa, hí­res magyar énekesnő esetében, aki 30 al­bumot számlál. (Ez legalább dicséretére legyen mondva.) Nagy különbség har­minc albumon keresztül az igazságot ke­resni, és lemondani a családalapításról, illetve megtalálni az igazságot, és 13 al­bumot annak szentelni... Ráadásul felne­velni öt gyermeket. Bizon,y a Smith family hét tagot számlál. „Feleségemmel és öt gyermekemmel természetesen sok felelősség is jár, de az igazat megvallva, még mindig úgy érzem magam, mint egy gyerek, és úgy gondolom, ez megma­rad...” Miután két évig járta Amerikát Amy Grant zongoristájaként, 1983-ban szóló albumra adta a fejét. „Hihetetlen volt, ott találtam magam a stúdióban a saját albumon készítése közben. Sosem felejtem el! ” Megszületett a Project című album, amely azzal a kiváltsággal dicsekedhet, hogy a teljes zenei és szöveganyag MWS és felesége, Deborah D. Smith kö­zös szerzeménye. (A feleség ma is aktív szövegíró.) Ezt követte 1984-ben a Michael W. Smith 2 nevezetű, számomra vegyes érzelmeket életre hívó felvétel. A Big Picture (1986), majd a The Life Set' néven kiadott koncertfelvétel (1987) ze­nei anyaga sok mindenben megegyezik, és MWS korai felvételeire jellemzően kicsit rock, némileg pedig jazzbe hajló stílusjegyekkel „ékeskedik”. Az igazi áttörés 1988-ban az i 2 (EYE) című album kiadásával érkezett el. Meg­határozó dalok a Secret Ambition, és a Pray For Me, de ezek közé sorolható a gyönyörű lírai felvétel, az I Miss The Way, mely egy eltávolodott hívő visszaté­réséről szól. A 89-ben megjelent monu­mentális Christmas album meglehetősen komolyzeneire sikeredett, stílusban feltét­lenül kakukk korongnak minősíthetjük. A Go West Young Man (1990) névre hallga­tó kiadvány kulcsfontosságú szerzemé­nyeket tartalmaz a Place In This World, illetve az Emily című dalokban. Előbbi a' világi slágerlistákon 5. helyezésre is elju­tott abban az időben, amikor még csak az igazán minőségi zene vívott ki sikert ma­gának, s az együttesek tartósan nívós mu­zsikát „szolgáltak fel” a zene után epe- dőknek, utóbbi pedig Smitty legkisebb lá­nyáról mondja el, amit az apuka érzett: „Kicsi angyal vagy, ki szárnyakra vár - Emily”. Ezután következett 1992-ben a Change Your World korong, majd ezt kö­vette 93-ban Smith 10 éves zenei szolgá­latának mementójaként a First Decade névre hallgató válogatás album, mely két új fantasztikus dalt is tartalmazott: egy gyönyörű szerelmes dalt (Do You Dream Of Me), illetve egy önfeláldozó lelkészről szóló balladát (Kentucky Rose). Végül essék szó mai alanyunk készülő­ben lévő albumáról, mely november 23- án kerül a hivatalos forgalomba. Címe: This Is Your Time. Az alapötletet ehhez a lemezhez egy Cassie Bernall nevű co­lumbiai kislány adta, aki szerette Istent, és meghalt a hitéért. Smith személyesen is fontosnak tartja az albumot, mert olyasvalakiről szól, aki képes volt oda­adni azt, amit úgysem tarthat meg, azért amit úgysem veszíthet el. „ Cassie halá­la elhozta az ő idejét a bizonyságtételre, és azt hiszem, ez most a mi időnk, hogy felvegyük a harcot, és teljesen világosan megéljük a hitünket. ” Ifj. Zentai László Advent heteibe léptünk, ami azt jelenti, hogy már csak néhány nap van hátra karácsonyig. Olyan színdarabokat szeretnék mostantól közölni, amelyekkel a karácsonyi műsorra készülhettek. Ezeket elbábozhatjátok, vagy magatok is előadhatjátok. Ha nektek vannak ilyen jeleneteitek, küldjétek el nekem! Szeretettel: Pötty bohóc A betlehemi csillag Mesélő: Majdnem 2000 évvel ezelőtt egy fényes éjszakán a hatalmas égbolton megjelent egy új csillag, mely fényesebben ragyogott, mint bármely más társa. Új csillag volt ő, és hosszú, földig érő sugaraival sok ablakon bevilágított. Kíváncsi csillag volt, így hát mindenféle házba bekukkantott: volt köztük királyi palota fényes tükörablaka, mezei pásztorok kunyhójának faab­laka csakúgy, mint templomok nagy kőablakai vagy szegény is­tállók szellőzőablakai. Nemcsak bekukkantott ezeken az abla­kokon, hanem elidőzött, elnézelődött a bentlátottakon. Azért ra­gyogott ilyen fényesen, mert egy nagyon boldog csillag volt. S tudjátok miért? Mert az egyik ablakon keresztül olyan látvány tárult a szeme elé, amitől fénye megerősödött. De ne gondoljá­tok, hogy az a bizonyos ablak ékes volt, vagy kőcsipkés, de még csak egy kis függöny sem volt rajta! Nem is törődött vele a csil­lag. Az volt a fontos, amit bent látott: az istálló egyik sarkában a puha szalmán egy házaspár ült, akik nagy gonddal nézegettek egy kis jászlat. Csakhogy ez nem akármilyen jászol volt ám: egy most született csecsemő feküdt benne. József: Nézd, Mária, milyen békésen alszik! Mária: Tudod, József, soha nem gondoltam volna, hogy egy istállóban fog megszületni az első gyermekem. Hosszú volt az út ide, Betlehembe. Nem volt már hely a fogadókban, de leg­alább fedél van a fejünk felett. József: Most az a legfontosabb, hogy megerősödjetek annyi­ra, hogy haza tudjunk menni Názáretbe. Mesélő: Látjátok, József és Mária nem is tudta, hogy a csillag miattuk ilyen boldog. Hogy a csecsemő, aki olyan békésen szun­nyadt a jászolban, nemcsak számukra lesz fontos, hanem az egész világ számára hoz megváltást. Az, aki most még nem tud beszélni, emberek ezreit fogja tanítani. A csecsemő, aki még rá­szorultán fekszik, rászorulók tömegeit fogja gyógyítani. Akinek születéséről csak kevesen tudnak, halála milliók életében hoz változást. De gyertek, menjünk tovább, kukkantsunk be a csil­laggal más ablakon is! Ez az ablak már díszesebb, mint az előző volt. A szoba berendezése is gazdagabb. A falak mentén és az asztalon sok pergamentekercs és rajz található. Még kísérletezés­re alkalmas berendezések is vannak. A szoba lakói nagy tudósok - nem is hívják őket az emberek másképp, csak bölcseknek. Gáspár: Én pedig azt mondom, ez egy új csillag. Menyhért: Szerintem csak felerősödött a fénye. Nézd meg Boldizsár a feljegyzéseid között, láttunk-e már korábban is ezen a helyen ezt a csillagot! Boldizsár: Nem, ez valóban egy új csillag, de furcsa, hogy ennyire világít. Olyan, mintha üzenni akarna. Gáspár: Megvan! Ide nézzetek! Megtaláltam ezt az ősi ira­tot, mely azt mondja, hogy Betlehemből, Júdea földjéről király fog származni, melynek jöttét csillag adja majd tudtul. Menyhért: Hát akkor ne sokat késlekedjünk, induljunk az út­ra! Boldizsár: Királyhoz méltó ajándékot kell találnunk! Az én hazámban ilyen a tömjén. Gáspár: Ahonnan én jövök, a mirha a legértékesebb dolog. Én ezt viszek. Menyhért: Én pedig aranyat. Mesélő: így a három bölcs felkerekedett és elindult az útra, hogy tisztelegjenek az újonnan született királynak. A csillag végig vezette őket, erős fényével mutatva az utat egészen az is­tállóig, ahol a Megváltó feküdt jászolbölcsőjében. De nemcsak távoli országok bölcseinek volt vezére a csillag, hanem bevilá­gított egy kis kunyhó ablakán is, ami a mező közepén állt. Pásztorok pihentek ott, akik egész nap a nyájra vigyáztak és most csendesen beszélgettek. Hirtelen egy fényes angyal jelent meg köztük, őket pedig félelem fogta el. De az angyal így szólt hozzájuk: Angyal: Ne féljetek, mert íme nagy örömöt hirdetek nektek, mely az egész nép öröme lesz. Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz szá­motokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban. Mesélő: Majd a csillag látta, hogy mennyei seregek sokasága jelent meg, akik dicsérték az Istent és ezt mondták: Angyalok: Dicsőség a magasságban Istennek és a földön bé­kesség és az emberekhez Jó akarat. Mesélő: Miután az angyalok elmentek, a pásztorok így szól­tak egymáshoz: Pásztorok: Menjünk el mind Betlehembe és nézzük meg, mi is az, amiről az Úr üzent nekünk. Mesélő: így esett, hogy a pásztorok otthagyva nyájat, házat, vacsorát, követni kezdték a csillagot, amely egy fogadó istálló­ja felett állt meg, beragyogva azt. Amikor a pásztorok megér­keztek, leborultak az Újszülött előtt, és elmondták Józsefnek és Máriának, mit üzent az Úr. Ők nagyon elcsodálkoztak és szívü­ket nagy öröm töltötte el. Később megérkeztek a bölcsek is, akik letették ajándékaikat és hódolattal köszöntötték a Megvál­tót. A csillag pedig még sokáig ott ragyogott az égbolton, erős fé­nyével megvilágítva a Földet, hisz ez egy nagyon boldog csil­lag volt, mert a Megváltó születését adta hírül. Fény és árnyék - Kákonyi Csilla művészetében Már a meghívón lé­vő festménye kíván­csivá teszi az embert kiállítására: Fény és árnyék. A sötét hát­térből a hegyek övez­te, a beszűrődő nap­fény világította zöld rét felé haladó lány mosolyra nyíló ajka, távolbanéző szemei mintha már látnák úticélját. A meghívó másik oldalán a mű­vésznő önarcképe va­lami különös, megnyugvó határozottsá­got mutat, de arcának vonásai, nyílt te­kintete az élet értelméről, munkájában megtalált szépségről beszélnek... A Vármegye Galéria bemutatótermei­ben nagy gonddal összeválogatott fest­mények csak fokozták a néző Kákonyi Csilla művészetéről - a meghívó alapján - kialakult véleményét. A Tél, a Reggel, Asszony virággal, A távozó, Anya gyer­mekével, a Testvérek - mi mindenről tudna a kisebbik szeme mesélni! Vagy a Reminiszcencia alakjai, a Fényben álló - a kapujából kitekintő idős nénike, a Hegyvidék - gondokkal teli szépsége az idős gazda árulkodó arcával, az Édes­anyám portréja - a nehéz életútban meg­lelt szépség tanúja. Mélyen érző művész festményei! Mint ahogy a művész tisztán látó, a történések mélyére néző, de mér­legelő, nem belenyugvó, de kiutat kereső lénye tükröződik a sokszor harsogó szí­nekkel megfestett elgondolkoztató mű­veiben. A kígyó megjelenése, a Távozó, a Kiáltás, Megfeszítve, A gyűlölet far­sangja, A világtól elzártan - egyszerű vonásokkal milyen tragédiára mutat, El­menők, Visszhangra várva. Egy-egy ké­pe életregény téma lehetne. De ki is a művésznő, aki ilyen élmény­dús kiállítással mutatkozott be? Kákonyi Csilla a Maros megyei Rad- nóton született, Marosvásárhelyen érett­ségizett, a Képzőművészeti Főiskolát Ko­lozsvárott végezte, 1966-tól már rendsze­resen részt vesz a marosvásárhelyi kiállí­tásokon és országos kiállításokon. 1966- 68 között rajztanár Szászrégenben. 1967- ben ment férjhez Bálint Zsigmond mér­nökhöz, - egy fiuk van - , tagja a Romá­niai Képzőművészek Szövetségének, ala­pító tagja a Magyar Képzőművészek Tár­saságának (1982) és az újjáalakult Bara­bás Miklós Céh-nek. Bécsben volt tanul­mányúton. A művé­szet iránti érdeklődé­sét ötvösművész édes­apja keltette fel, aki rajztanár is volt. Budapesten már 1990 tavaszán volt Bocskay Vince szob­rászművésszel kiállí­tása. Számos nemzet­közi alkotótáborban vett részt. Mostani ki­állítása folytatódik Veszprémben, Pápán és Zalaegerszegen. A november 26-ig megtekinthető kiál­lítását a Vármegye Galéria vezetőjének, Kulcsár Editnek köszöntése után Banner Zoltán művészettörténész és dr. Kincses Előd. a Maros megyei RMDSZ elnöke nyitotta meg, mutatta be a művésznőt. (Vármegye Galéria, Budapest, V. kér. Vármegye u. 11.) Schelken Pálma A cinkotai gyülekezet jubileumi istentiszteletén áldást kérnek a lelkészek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom