Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-08-22 / 34. szám

Evangélikus Elet 1999. AUGUSZTUS 22. 5. oldal S4&410» y •a* s w 3 55 Kedves Gyerekek! A mai alkalommal egy bibliai TOTÓ-t készítettem nektek Jónás könyvéből. Ha nem emlékeztek minden részletre, olvassátok el újból! Jó szórakozást kívánok! Pötty bohóc I. Hova küldte az Úr Jónást? 1. Jeruzsálembe 2. Ninivébe X. Tarsisba II. Miért küldte őt oda? 1. kirándulni 2. prédikálni X. vásárolni III. Hova indult ehelyett Jónás? 1. Jeruzsálembe 2. Ninivébe IV. Hogy könnyítettek a hajón a viharban? 1. tengerbe dobták a holmikat X. kidobták a vasmacskát V. Miért támadt vihar a tengeren? 1. ősz volt és az sok esővel jár X. légbrvénybe kerültek VI. Kihez imádkoztak a hajósok? 1. senkihez 2. az Úrhoz VII. Mit csinált ez idő alatt Jónás? 1. ő is imádkozott 2. aludt VIII. Miért csendesedett le a tenger? 1. beledobták Jónást 2. beköszöntött a nyár IX. Mit csináltak ezután a hajósok? 1. TV-t néztek 2. betömték a lyukakat, amiket korábban fúrtak X. hittek az Úrban és csak hozzá imádkoztak X. Mennyi ideig volt Jónás a hal gyomrában? 1. 3 nap és 3 éjjel 2. 3 nap és 2 éjjel X. 2 nap és 3 éjjel XI. Mit csinált ott Jónás? 1. aludt 2. imádkozott X. könyvet olvasott XII. Hány napot adott Isten Ninive lakosainak? 1.10 2.40 X. 100 X. Tarsisba 2. megfúrták a hajót, hogy kifolyhasson a víz belőle 2. az Úr támasztotta, mert Jónás engedetlen volt X. mindenki a maga istenéhez X. vacsorázott X. este lett XIII. Mit csináltak Ninive lakói? k tovább mulatoztak 2. új utakat építettek X. megbánták bűneiket és böjtöltek XIV. Elpusztította-e Isten a várost? 1. igen 2. nem XV. Hol várakozott Jónás? 1. egy fogadóban 2. városon kívül egy bokor alatt X. a királyi palotában XVI. Hogy száradt el a bokor? 1. egy féreg rágta el * 2. Jónás véletlenül kikapálta X. a vihar kiszakította XVII. Mi történt Jónással? 1. másikat ültetett 2. beköltözött a városba X. napszúrást kapott XVIII. Miért történt ez a „bokor-jelenet”? 1. hogy Jónás megírhassa a naplójába 2. Isten így akarta megértetni Jónással, hogy sajnálja Ninivét X. hogy Jónás ezentúl kertész legyen . A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Egy portugál könyv, Jósé Saramago, a portugál iroda­lom 1998-ban Nobel-díjjal ki­tüntetett nagy öregje, 1922-ben született, Lissza­bonban él. Újság­íróként, irodalmi szerkesztőként dolgozott, míg re­gényeivel fel nem hívta magára a vi­lág figyelmét. Verseket is ír. Könyvei igen népszerűek, sok kiadásban fogy­nak, számtalan nyelvre fordítják őket. Igazán hí­ressé A kolostor regénye című mű­ve tette (magyarul is kapható), ez „valós eseményekről szóló történelmi mese”. Napjaink portugál irodalmát megújító forradalmi próza, méltóságteljesen fáj­dalmas nyelvezet - ígyjellemzi stílusát a Világirodalmi Lexikon. A könyvhétre megjelent Minden egyes név című regénye Jósé úrról, a Népes­ségnyilvántartó Hivatal segédfogalma­zójáról szól, akinek 50 éves koráig elégedett, eseményte­len élete váratlan fordulatot vesz. Szabadidejében ugyanis híres emberekről gyűjt és rendszerez minden elérhető újságcikket, fényképet, ada­tot, magánszorgalomból éj­szakáit is hivatalában töltve - míg egy szép napon véletle­nül egyikük kartonjához egy ismeretlen nőét is hozzáfogja. Ez felkelti érdeklődését és ek­kor az ártatlan hobby káros szenvedéllyé válik. Nyomoz­ni kezd utána s ennek érdeké­egy brazil film ben az addig szerény, csen­des, törvény- tisztelő ember lop, csal, hazu­dik, betör, munkáját elha­nyagolja. Las­san az egysze­rűnek látszó kutatásból ka­landregénybe illő történet ke­rekedik. A könyv egyszer­re komor és csupa humor, puritán és ab­szurd - egészé­ben lebilincselő olvasmány, mely a végén még egy várat­lan, meghökkentő fordulattal is szolgál. A szeretet hatalma A brazíliai filmművészet szintén portu­gál nyelvű, nagysikerű alkotása Walter Salles 1998-ban és 1999-ben nemzetközi díjesővel és 2 Oscar jelöléssel jutalma­zott, Központi pályaudvar című szívszo­rítóan szép filmje, mely egy nyugdíjas tanítónő és egy 9 éves kisfiú (Vinicius de Oliveira remekel) kialakuló kapcsolatá­ról és szeretetének egymásra tett hatásá­ról szól. A tanítónő (kit Fernanda • Montenegro alakít természetes egyszerű­séggel) nyugdíjkiegészítés céljából a pá­lyaudvaron naponta egy asztalkánál ül és (döbbenetes számú) írni-olvasni nem tu­dó polgártársa helyett, tollbamondásra írja leveleiket, melyeket aztán vagy felad vagy nem... A kisfiú édesanyjával apjá­nak üzentet: jöjjön vissza hozzájuk! A későbbi események a fiút és a tanítónőt egymáshoz sodorják, míg egy rövid, ijesztő kitérő után végül ketten autóbusz­ra szállnak, hogy a hatalmas országban az apát megkeressék. Közös kalandjaik fokozatosan megható emberi változáso­kat hoznak létre kapcsolatukban és az addig oly pénzsóvár és önző nő jellemé­ben is. A rendezés és a csodálatos opera­tőri munka bizonyítja, hogy a pályaud­var lélektelen tömegét, a brazíliai vidék nyomasztóan lehangoló kietlenségét, végtelennek látszó kopárságát is lehet fenségesen gyönyörűvé, felemelő hatá­súvá tenni. Rio de Janeiroból nem a megszokott szép tengeri képeket látjuk, hanem az elképesztő nyomort, a tömeges írástudatlanságot - de nem tolakodó, ki­oktató módon, hanem természetesen, ahogy az ott élők is veszik. Futólag látjuk az utcán tö­megesen kószáló gyermek­bandákat, akiket ha lopáson érnek, egyszerűen lelőnek a rendőrök, és néhány félel­metes percre találkozunk lelkiismeretlen, gyermekek szerveivel kereskedőkkel is. Azután - legalább ebben az egy esetben, minden megoldódik, és a tanítónő önzetlen áldozatával jóra fordul. A film élmény a ja­vából. Kovács Mária FIATALOKNAK Nyisd meg szemüket! „Az udvari főember örvendezve haladt tovább az útján. ” ApCsel 8,39 Napok óta foglalkoztat a gondolat, hogy mit is szándékozik velem tenni az Isten. Időről időre felbukkan bennem ez a kérdés, s egy cseppet sem bánom, mert a mindennapok megszokásából a cselek­vőképes jelenre, jövőre kell gondolnom. Ezek a napok olyanok, mint a nagy számadás ünnepe a zsidóság életében. Meg kell állni, számot kell adni. Mindez mégis kevés, meg kell tisztítani a szívün­ket, hogy oda tudjunk figyelni üzenetére. Számtalanszor azon kapom magamat, hogy elmegyek meghallgatni Isten evan­géliumát a templomba, de nem értem, miről is van szó valójában, s nem teoló­giai ismeretek hiánya ez, sokkal inkább arról van szó, hogy emberi figyelmetlen­ségem miatt nem jut el hozzám a szó. Szeretnék minden másra, s mindenki másra figyelni s ezáltal nagyon sok eset­ben pont arról nem veszek tudomást, Aki nagyon fontos számomra. Ilyenkor kez­dek el vadul keresni mindenfelé. Kere­sem Őt a természetben, a madarak dalá- ' ban, a nap csillogásában. Ott van, de mindez még kevés nekem. Keresem ar­cát társaimban, az engem körülvevő em­berekben. Mindenkiben megláthatom egy-egy kis darabját, de mindez nem elég nekem. Valami többre vágyom! Szeretném, ha átjárná teljes valómat. Érezni akarom teljes valómban, de nem találom. Mert talán nem jó helyen kere­sem. Tudom, hogy mindenhol ott van, s fininden cselekedetben, ami engem kö­rülvesz, embereken keresztül. Csak ei- döntenem nehéz, hogy mindaz, ami ve­lem történik, épülésemre szolgál-e, vagy éppen a megkísértés miatt. Hiszem ugyan, hogy a megkísértés is érettem történik, de emberi gyarlóságom miatt szeretnék ellenállni, szeretnék minél tö­kéletesebben szolgálni. Pedig tudom, hogy minél több emberi okoskodást és logikát keresek a dolgok mögött, annál nagyobb az esélye, hogy nem az isteni akaratot fogom megpillantani, hanem valami olyan emberi torzszüleményt, ami csak a saját gondolatainkban szüle­tett, s semmi esetre sem szolgálja az Urat. Értem-e az igét? S ha nem gondolko­zom el ezen, akkor nagyon könnyen ru­tinból, vagy éppenséggel meggondolat­lanságból vágom rá az igent. Mondván: évek óta Isten megszólítottja vagyok, s járok azon az úton, amit nekem kijelölt. Minden nap olvasom az Útmutatót, ke­resgélve benne mindazt, amit azon a na­pon nekem üzen az Isten. Ha ezt mon­dom, talán oktalan és balga vagyok! Mert más dolog az, hogy valaki rendsze­resen olvassa a Bibliát, s egészen más annak értése. Nem mondhatom el soha­sem magamról, hogy minden esetben ér­tem az üzenetet, mert ha így lenne, akkor úgy tudnék gondolkodni, mint az Atya, s ki merné ezt magáról állítani? Abban a történetben, amiből kiragadtam ezt az egy mondatot, egy olyan férfiről olvas­hatunk, aki kereste Isten üzenetét. Bizto­san hallott már Jézus Krisztus munkás­ságáról, mikor Jeruzsálembe járt. De nem értette, mert hiányzott még valami: a Szentlélek csodálatos munkája. A Szentlélek az, aki közénk szállva, meg­nyithatja értelmünket, s lelki és testi sze­münket. Csodálatos munkájának kö­szönhetjük mindazt, amit felfogunk a felfoghatatlanból. Nem csak egyszer, Pünkösd ünnepén kell kérnünk, hogy jöjjön közénk, hanem minden napon. Mert nélküle nem lesz több a mi akara­tunk emberi próbálkozásnál. Hiszem, hogy akkor, ott az úton, nem csupán az apostol munkájának volt köszönhető, hogy a kincstárnok megértette azt, amit olvasott, hanem a Szentlélek Úristen nyitotta meg szemét és elméjét. Ha nem tudom, mi lesz velem, kérni szoktam az Istent, hogy mutasson utat, s kérem a Szentlelke!, hogy megláthassam azt, amit az Isten mutat, embereken, s igéjén keresztül. S így már sokkal könnyebb! Aggódó szívemet az Úr elé viszem, s ne­ki adom át. Legyen meg az O akarata, s nem az enyém! Jéckel Gábor 1999. szeptember 4-5. között szeretettel várnak minden ér­deklődet a gödöllői művelődési házban a JUBAL fesztivál keresztyén könnyűzenei talál­kozóra. A találkozón a zene­karok bemutatkozása szomba­ton és vasárnap délután 14 órá­tól kezdődik. Balaton-parti evangélikus templomok helyet adtak a művészetnek A Forrás Zenei Klub július 20-a és augusztus 10-e között körben a Ba­laton partján Forrás Ba­laton Fesztivál címmel kamara hangverseny- körutat rendezett. Min­den nap másik partmenti település templomában tartott hangversenyeken Gulyás Dénes operaéne­kes, Vígh Andrea hárfa- művész, Horgas Eszter fuvolaművész, az Aurer Quartett, az Amadinda ütőegyüttes, a Mandel Quartett és a Bartók Vonósné­gyes szerepelt. A révfülöpi evangélikus templomban július 21-én a Mandel Quartett, július 24-én a Bartók Vonósné­gyesjúlius 31-én Gulyás Dénes és Vigh Andrea; a siófoki evangélikus templom­ban július 29-én Gulyás Dénes és Vigh Andrea, augusztus 9-én Horgas Eszter és Vigh Andrea lépett fel. A magyar tenger partján nyaraló hazai és külföldi vendé­gek minden alkalommal zsúfolásig meg­töltötték a két templomot - de ugyanígy Balatonalmádi, Balatonföred, Balaton- földvár, Kapolcs, Vigándpetend, Bala­tonkenese katolikus, illetve református templomait is. A zeneirodalom legszebb darabjaiból összeállított koncertek mara­dandó élményt jelentettek a hallgatók­nak, amelyhez a helyszín ihletettsége is hozzájárult. ■ J. G. u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom