Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-06-27 / 26. szám
4. oldal 1999. JÚNIUS 27. Evangélikus Élet Ötvenéves érettségi találkozó a Budapest Fasori Evangélikus Gimnáziumban 1949. Tavasz. Sokunk addigi életének talál legboldogabb, de mindnyájunknak életre szóló élménye, soha el nem feledhető pillanata volt, amikor kiléptünk az iskola kapuján. Zsebünkben ott lapult az érettségi bizonyítvány. Egyikünk felnézett a dúslombú vadgesztenye fákra, és felujjongott: Nézzétek! Kizöldültek a fák! Mennyi, de mennyi igazság volt ebben! Az érettségire való felkészülés, a vizsgadrukk időszakában bizony alig vettük észre, hogy tavasz van. A vizsga utáni euforiás hangulatban úgy éreztük, most már semmi sem állhat utunkba, miénk a világ. Azóta ötvenszer zöldültek ki és borultak virágba a gesztenyefák. Azóta' eltelt 50 év. És most, félévszázad múltán, Isten segítségéve! újra ott voltunk a Fasorban. Ötven év után összejöttünk, hogy szívünkben a Mindenható iránti szeretettel és hálával megünnepeljük ezt a csodálatos évfordulót. Összejöttünk, hogy üdvözölhessük és megölelhessük régi osztálytársainkat és barátainkat, és szívünkben könnyes szeretettel emlékezzünk azokra, akik már nem ünnepelhettek velünk. Az Úr 1999. esztendejében, május 22- én, pünkösd előtti szombaton volt a nagy találkozó. A templom előtti kis téren gyülekeztünk, azután elfoglaltuk a régi, jól ismert padokat a csendes félhomályban, hogy meghallgassuk két volt osztálytársunk, Glatz József és Czövek Olivér lelkészek megemlékezéseit. Feledhetetlen része volt az ünnepnek a templom orgonáján felhangzó Bach-Kantáta. Peskó Zoltánra emlékeztünk, a nagyszerű orgonistára, a szeretett énektanárra, akitől a klasszikus zene iránti szeretetünket kaptuk örökségül. Azután átsétáltunk az iskolaudvarra, ahol előkerültek a fényképezőgépek és kamerák, és megjelent az MTV 1 stábja is, majd felballagtunk a díszterembe. Külön örömünkre szolgált, hogy körünkben üdvözölhettük dr. Bánhegyi Györgyöt, egykori tanárunkat. „Tiszteletbeli osztálytársként” 11 feleség is jelen volt a találkozón. A Himnusz elének- lése után dr. Tárnok Dezső, az iskola igazgatója rövid beszédben üdvözölte a megjelenteket, majd ezt követően meghallgattuk az iskola kamarakórusának kis hangversenyét. Ezután névsorolvasásra került sor. 47 volt diáktársunk volt jelen, 17-en nem jelentek meg. Nagyon kevesen maradtak „igazolatlanul” távol, a többiek levelet írtak, így mentették ki magukat, beszámoltak sorsuk alakulásáról, és üdvözölték a jelenlévőket. Ezek a levelek felolvasásra kerültek, majd néma felállással emlékeztünk azokra, akik már nem lehettek közöttünk, akik már csak emlékeinkben élnek tovább. Nagyon érdekes felszólalások és üdvözlő beszédek sora következett. Ezek közül tartalmasságával és ötletességével Páris Emil volt osztálytársunk emelkedett ki rendkívül szellemes gondolatával, amennyiben a volt osztálytársak önéletrajzait párhuzamosítva égy átlagos életrajzot szerkesztett, amely kisebb-na- gyobb eltérésekkel, de lényegében magában foglalta valamennyiünk sorsát az érettségitől mostanáig. Dr. Vitális György üdvözölte az egybegyűlteket a Volt Növendékek Egyesülete, az öregdiákok nevében. A Szózat eléneklésével A csend... Rohanó világunk teli zajokkal, információs csatornákon áramló (rádió, TV) stressz-keltő műsorokkal. A buszon, vonaton utazó fiatalok fülében ott a fülhallgató - s még ilyenkor sem gyönyörködnek az elvonuló táj látványában, szépségében. Befelé fordulókká, magányosokká válhatnak! Két dologban lehet beleőrülni: Ha az ember mindig egyedül van, vagy soha sincs egyedül. „Van őrjítő, kínzó magány - de aki Istennel él eleven kapcsolatban, az soha sincs egyedül - a hívő ember számára a csend az a közvetítő közeg, amelyben az ember az Isten üzenetét felfoghatja.” (Nagy László Tamás Gödöllő-máriabesenyői katolikus tarto- mányfonök beszédéből.) Régebben a Magyar Rádióban volt Fiala Jánosnak egy műsora: „Egy besötétített szobában találomra feltárcsázott teljesen ismeretlen embereket, s elbeszélgetett röviden, s kérésükre egy megadott napon: verset, zenét, éneket kérhettek - vagy CSÖNDET” Megdöbbentem, hogy senki sem kért CSENDET! Ismerőseimet kérdeztem, mi erről a véleményük - hevesen tiltakoztak. „Az iszonyú és elviselhetetlen.” Számomra viszont a CSEND öröm, boldogság, s nyugalom! Ilyenkor születnek a verseim, novelláim vagy képeim témái!- Betegség esetén gyógyulást jelent, lelki felüdülést. „Gyorsan” gyógyulok fizikailag is és lelkileg is!- A nővérem azt mondta: „Könnyű neked, gyorsan tudsz LAPOZNI”!- Egy ismerősöm: „Olyan vagy, mint a MACSKA, MINDIG TALPRA ESEL” Lukács Margit színésznő imádsága: „Adj Uram nyugalmat, hogy amin nem tudok változtatni, elfogadjam. Adj Uram bátorságot, hogy amin változtatni tudok, megváltoztassam. Adj Uram bölcsességet, hogy egyiket a Másiktól meg tudjam különböztetni!" Isteni ajándék az optimista természetem, alkalmazkodó képességem, amit az én Drága Édesanyámtól kaptam örökségül, s a hitre való készséget. IMÁDKOZZÁL ÉS DOLGOZZÁL! Unatényi Magdolna EMLÉKEZZÜNK A REGIEKRŐL 90 éve született, 25 éve hunyt el Solymár János csömöri lelkész 1909. április 10-én született Solymár János, Slany Pál békéscsabai kántortanító fiaként. Soproni teológiai tanulmányai után dr. Raffay Sándor püspök szentelte lelkésszé Budapesten 1934-ben. Lelkészi pályáját segédlelkészként Szegeden kezdte, majd Nyíregyházára került, ugyancsak segédlelkészi szolgálatba. 1937-től Ambrózfalván helyettes lelkész, majd Bényén lelkész 1-1 évig. Innen tér vissza 1939-ben Nyíregyházára, ahol 1948-ig szolgál parochusként. Ez a város, a körülötte lévő tanyákkal, „bokrokkal”, meghatározó életében, itt alapít családot (a Nyíregyházát alapító „ősök” egyik leszármazottjával: Palicz Ilonával), s végzi a magyar és szlovák nyelvű istentiszteleteket, tanyai, gyülekezeti, ifjúsági evangélizációkat, KIE- összejöveteleket. Ez az az idő, amikor felfigyel a fiatal, nyírségi tanyasi tanítóra, s szekéren dunyhák között viteti be a városba a lázas, nagybeteg Váci Mihályt, - a költőt. I 1948-tól Csömör lesz Solymár János szolgálati helye, ahol 22 éven át, 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig végezte lelkipásztori szolgálatát. Példás pontossággal vezetett lelkészi naplója tükrözi a kor sok történelmi anomáliáját: a csömöri papiakban hosz- szabb-rövidebb ideig sokan találtak menedéket a fővárosból kiüldözöttek közül... Valószínűleg ennek is a következménye, hogy Solymár János egyike volt azoknak a lelkészeknek, akik 1956 után megjárták a kistarcsai fegyintézetet, majd a váci börtönt. Betegsége miatt 1970-ben nyugdíjba ment, s nyugdíjasként gondozta még 1971-től a budapesti szlovákajkú gyülekezetei, az 1974. június 27-én bekövetkezett haláláig. Fia és utódja a csömöri gyülekezetben Solymár Péter, lelkész unokája Bar anyay Csaba és egész családja a csömöri gyülekezetben emlékezett rá halálának 25. és születésének 90. évfordulóján. „Az igaznak emlékezete áldott... ” (Péld 10,7) S.M. zárult ez a nem mindennapi ünnepség, azután valamennyien átvonultunk a közeli Benczúr Étterembe ebédre, és hosz- szan elnyúló baráti beszélgetésre. Itt kell köszönetét mondanom mindazoknak, akik segítettek a szervezésben, elsősorban dr. Pósfay Miklós barátomnak, aki oroszlánrészt vállalt ebből a hatalmas munkából, de köszönet illeti Szabó István, néhány évvel alattunk járt iskolatársunkat is, aki a Szervező Bizottság felkérésére elvállalta az ünnepségünk sok munkával járó főrendezői tisztét. így zajlott le május 22-én az 1949-ben végzett fasori diákok 50 éves érettségi találkozója, melyet, reméljük, Isten segítségével még sok más is fog követni. Mert a fasori szellem él! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint ez a mostani évforduló, és hogy, elhatároztuk, hogy a következő találkozóig nem várunk öt évet, hanem már 2002-ben újra összejövünk. Az apropó? Egyszerűen az, hogy akkor lesz éppen 65 éve, hogy valamennyien beültünk az első elemi iskola padjaiba. Kappel György Munkácsi kirándulás Hatvan évvel ezelőtt - 1939 június 15- én - egy napos osztálykiránduláson voltunk Munkácson, amely város jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A honfoglaláskor a lovas magyarok a Kárpátokon a Vereckei hágón át tudtak az új hazába jutni. A nehéz út fáradságait Munkácson pihenték ki. A városnak vára is van. Ellentétben a szomszédos Ungvár városával, a vár nem a városban található, hanem a város szélétől negyedórányi járásra egy dombon helyezkedik el, melynek lejtőjén szőlőt termeltek. A vár urai a történelem során gyakran változtak. Voltak urai a Hunyadiak is. 1651-ben I. Rákóczi György fejedelem és felesége, Lórántffy Zsuzsanna lettek a birtokosai. A várat a Thököly felkelés idején 1686 és 1688 között Zrínyi Ilona védte, akinek első félje I. Rákóczi Ferenc volt. Férje elhalálozása után lett felesége Thököly fejedelemnek. A harc elbukott. Zrínyi Ilona azonban 3 évig védte a várat. Vele voltak a várban gyermekei is, Ilona és Ferenc. A nyomasztó fölénnyel szemben kénytelen volt feladni a várat Caraffa Antal császári tábornoknak. Zrínyi Ilona férje után ment Törökországba. Gyermekeit a császár a maga hűségére kívánta neveltetni. OLVASÓI LEVÉL Hármas ünnep egy családban A tavasz nem csak a természet megújulása, hanem az emberi szíveké és telkeké is. Ezt évről-évre így érzem. A idei május különleges hónap volt a családunk számára. Hónapok óta készültünk Máté fiúnk konfirmációjára. Május 16-án a ferencvárosi evangélikus templom ünnepi díszbe öltözött. Nagy nap volt ez a mi számunkra, hiszen fiúnk a gyülekezet felnőtt soraiba léphetett. Ezúton szeretnék köszönetét mondani dr. Rédey Pálnak, a gyülekezet lelkészének, aki áldozatos és fáradságos munkával készítette fel és konfirmálta gyermekünket. Köszönjük a gyülekezet valamennyi tagjának, hogy jelenlétükkel megtiszteltek bennünket, és együtt imádkoztak velünk. Egy hét múlva, Pünkösd vasárnap, egy nagyon kedves meghívásnak tehettünk eleget a szakonyi evangélikus templomban. Ebben a közösségben hagyománnyá vált-Fatalin Helga lelkésznő jóvoltából - hogy a 25, 50 és 60 évvel ezelőtt kon- firmáltakat ünnepi istentiszteleten köszöntsék. Én 25 évvel ezelőtt, édesanyám 50 évvel ezelőtt léphetett először az Úr megterített asztalához. Ebben az évben egy anya, lánya és unokája ünnepelte a konfirmációját. Meghatódva álltam az oltár előtt, és elgondolkoztam: vajon véletlen-e, hogy negyedévszázadonként van egy ilyen jeles nap családunk valamelyik tagja életében? Úgy gondoltam, ez nem véletlen, ebben Isten keze van. Remélem, hogy 25 év múlva újra együtt ünnepelhetünk ebben a templomban. A szakonyi gyülekezet lelkésznőjének, vezetőségének és minden tagjának szeretnék köszönetét mondani, hogy felejthetetlenné tették családunk számára ezt a vasárnapot. Munkájukhoz erőt, egészséget és sok sikert kívánunk. Szűcsné Boros Gyöngyi II. Rákóczi Ferenc azonban zászlót bontott 1703-ban. 1711-ben a megyénkbeli Vaján tárgyalt a békességszerzésről Pálfy labanc generálissal. Vajáról Munkácsra távozott és onnan Lengyelországba. A munkácsi vár azután kaszárnya, börtön és raktár szerepét töltötte be. 1896-ban a millenniumban a vár bástyájára egy hatalmas oszlopon kiterített szárnyú sas került. A város leghíresebb fia, Lieb Mihály, aki Munkácsy Mihály néven a magyar festészet legnagyobb alakja. Az első világháború után Csehszlovákiához került Munkács. 1938. november 2-án a bécsi döntés alapján ismét Magyarországhoz csatolták. Osztályfőnökünk, dr. Belohorszky Ferenc magyar dolgozatot íratott velünk „Levél egy felvidéki diákhoz” címmel. A dolgozatokat elküldte egy munkácsi gimnáziumba. Az én levelemre egy lány válaszát osztotta ki. A tanév végén egy napos osztálykirándulást tettünk Munkácsra vonaton. A várban volt a találkozónk, ahol közös műsort adtunk. Ott hangzott el Kacsóh Pongrác Rákóczi megtérése című dala: „Fülembe csendül egy nóta még. Itt szunnyadóit már a szívemben rég... Latorca partján a nóta más, Leányok ajkán galambsírás... Hazámba vágyom Duna, Tisza partja vár. Szebb ott az élet, szebben dalol a madár. ” Természetesen találkoztam a levelező- társammal, aki sajnos fiatalon rosszindulatú betegségben halt meg. 1998. novemberében a Latorca elöntötte Munkács város egy részét. Mi magyarok is siettünk segíteni az árvízkárosultaknak. Dr. Reményi Mihály "T............................................. t A DIAKONI^ TESTVÉRKÖZÖSSÉG Békéscsabán a Szeretetotthonban 1999. július 1-3-ig CSENDESNAPOKAT tart - Mindennapi kenyerünk Jézus - összefoglaló témával. Szolgálnak: Bohus Imre, Kutyej Pál és Csizmazia Sándor. A diakóníában dolgozó munkatársakat és minden érdeklődőt szeretettel várnak! Jelentkezni lehet: Csizmazia Sándor, 1021 Budapest, Völgy u. 55. Tel.: 06-1-397-2227. Levelek „konfirmandus” ügyben Micsoda zűrzavar Micsoda csúnya szörnyet szült dr. Kiss Jenő nyelvújítási törekvése: „konfir- málkodik” (Ev. Élet április 11.). S persze téves okoskodásokat választ kiindulópontként is. Az igaz, hogy a confirmare jelentése megerősíteni. Azt, hogy konfirmandus helyesebb „megerősítésre készülőivel fordítani. Honnan veszi dr. Kiss Jenő, hogy „Isten konfirmál”? Ez teljesen téves, - ha így lenne, akkor a konfirmáció szentség lenne az evangélikus egyházban, s erről szó sincs. Nem Isten, hanem a fiatal fiú vagy lány erősíti meg a kereszteléskor a szülei által nevében tett hitvallást. A lelkész, a jelenlévő presbiterek és gyülekezeti tagok csak lehetővé teszik, hogy a kereszteléskor szülei által, nevében tett hitvallást megerősíteni készülő személy (vagyis a konfirmandus), ténylegesen a hitvallástételt megerősítse a többi hívő színe előtt s ezzel a körükbe való befogadását kérje. Vagyis a lelkész és a többiek csak mint hívők'gyülekeze- te vannak jelen, - ők nem erősítenek meg semmit, vagyis nem konfirmálnak, hanem csak ünnepélyesen és hivatalosan meghallgatják és tudomásul veszik, hogy az illető hitvallást tett. Olyan abszurd dolog, hogy „konfirmálkodás”, nincs és nem is képzelhető el - még mosakodás közben sem. Tisztelettel Kálmán Borbála A konfirmandusok valóban konfirmálnak Isten az, aki bennünket hitünkben megerősít, és hozzá imádkozunk az ősi Confirma szavaival is: „Erősítsd meg, Istenünk, amit cselekedtél értünk”. A megerősít igének azonban két különböző jelentése érvényesül az előző mondatban! A Magyar Értelmező Kéziszótár Teljes napfogyatkozás Kiskőrösön! 1999. augusztus 11-én, a déli órákban (12.50-12.53-ig) teljes napfogyatkozás lesz Magyarországon. Kiskőrös is abba a sávba esik, ahonnan a jelenség a leghosszabb ideig- 2 perc 22 másodpercig lesz megfigyelhető. (Budapesten, Győrött vagy Miskolcon a jelenség már nem lesz látható, ott csak részleges napfogyatkozás lesz). Tekintettel a várható érdeklődésre, a Kiskőrösi Evangélikus Egyház- község és a Kiskőrösi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KKIE) egész napos, szabadtéri NAPFOGYI SHOW-t szervez. Várjuk gyülekezeti és ifjúsági csoportok jelentkezését! Fellépési lehetőséget biztosítunk énekkaroknak, zenekaroknak, színjátszó csoportoknak. Szakszerű vezetést, valamint térítés ellenében egyszerű ebédet biztosítunk. Ne feledje, teljes napfogyatkozás Magyarországon csak mintegy száz év múlva lesz! Jelentkezés, érdeklődés: Evangélikus Egyházközség és KKIE, Kiskőrös, Luther tér 3. 6200. Tel: 78/311-724, Tel/fax: 78/413-693 a megerősít ige 1. jelentését így értelmezi: kellő mértékben erőssé, illetve erősebbé tesz. A következő példamondatok illusztrálják ezt a jelentést: A sport megerősítette izmait; Megerősítették a fegyelmet; Megerősítette hitében - a harmadik példa is mutatja, hogy a bevezető mondatban először ebben a jelentésben használtuk igénket. Használta így Pál apostol is: „De az Úr mellém állt és megerősített” (2Tim 4,17; astitit a latin szöveg szerint), „Mindenre van erőm abban, aki megerősít engem” (Fii 4,13; confort- at a latinban). Az értelmező szótárban a megerősít ige 5. jelentése: bizonyossá, hitelessé, érvényessé tesz. így lehet megerősíteni hírt vagy gyanút, ígéretet és ítéletet, szállodai foglalást vagy megrendelt repülőjegyet. Ebben az értelemben használja a megerősít igét Márk evangéliuma is: „Az Úr (...) megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel” (16,20; con- firmante a latinban). És ebben az értelemben konfirmálnak a konfirmandusok is, hiszen ők megerősítik azt a vallomást és ígéretet, melyet keresztelésük idején szüleik és keresztszü- leik tettek az ő nevükben. Nem téved tehát az értelmező szótár, amikor a konfirmál ige 1. jelentését a következőképpen értelmezi: konfirmációban részesül; és nem hibáztatható az egyházi szóhasználat sem, amikor azt mondjuk, hogy gyermekünk konfirmál. A konfirmáció eredeti jelentésének háttérbe szorulását, elho- mályosodását mutatja a konfirmálkodik visszaható igealak, mely az évszázadokkal korábbról datálható bérmálkozik analógiájára keletkezhetett. F.M.
