Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-01-10 / 2. szám
Evangélikus Elet 1999. JANUÁR 10. ö.oldal m SYBOE w s Noé történetéhez tanuljuk meg a Szép szivárvány című éneket is, melynek mellékelem a kottáját. Győri Gábor bácsi írta. Kérlek, Istenem! Hallgasd meg imámat, amikor arra kérlek, hogy ebben az évben is segíts meg engem és mindenkit, akit nagyon szeretek! Add, hogy ne legyünk betegek, hanem mindig egészségesek! Amen. A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Ha emlékeztek, nyáron úgy olvastuk együtt a Bibliát, hogy egy kis kézműves naplót készítettünk a Teremtés történethez. Ez segített minket abban, hogy jobban megjegyezzük az olvasottakat. Most egy újabb kézműves sorozat indul! Tudom, hogy sokan szerettek gyöngyöt fűzni. A fiúk is szívesen szoktak bütykölni ilyen dolgokkal, hiszen ezek a fűzött tárgyak nagyon jó kulcstartók, hátizsákdíszek vagy ajándékok lehetnek. Ezért most Noé bárkáján levő állatokat fogjuk megfűzni gyöngyből, legalábbis részben. Minden esetben szükségünk lesz gyöngyre, hozzá megfelelő vastagságú damilra. A munkát általában egy gyönggyel kezdjük, és hogy ne csússzon le a szem középről, rögzíthetjük egy Kedves Gyerekek! átfűzéssel. Vagyis a szemet felfűzzük az egyik szálra, míg a másik szálat szemből átbújtatjuk. Ha ezt mind a két oldalról meghúzzuk, egyben rögzítjük a szemet (vagy szemeket). Ezt cicabajusznak is szokták hívni, mert mielőtt meghúzzuk két oldalról, olyan, mint a cica bajsza. Minden állatfiguránál ez az áthúzásos technika lesz az alap. A többi sorokban nem egy szemmel, hanem több szemmel egyszerre kell ezt megtennünk. Az állatok lapos vagy domború formája az egymást követő sorok gyöngyszámától függ. Süni Hozzávalók: 32 db sárga (S) és 58 db fekete (F) vagy barna gyöngy. 60 cm damil. Fűzés: 1. 1 F 2. 2S 3. 2 S Folytatás a 4. oldalról madása az az erő, amit Isten fölkínál minden lénynek, hogy részesedjen az újszövetségben. Ez az újszövetség a mindnyájunkra váró végső valóság. A Krisztus-követők látják, hogy a mostani idők szenvedései az új teremtést hirdetik. Feladatuk, hogy vigasztalást hozzanak minden népnek és bátorítást, hogy tartsanak ki a küzdelemben minden igazságtalanság ellen. Imádság Végtelenül irgalmas Isten, a te képmásodra 'teremtettél minket. Ennél is nagyobb csoda, hogy ezt helyreállítottad bennünk Jézus Krisztus által. Ő megtestesült, hogy osztozzék emberségünkben. Add meg nekünk, hogy osztozhassunk az ő isteni életében. így a Te bennünk munkálkodásod által új teremtmények leszünk, és együtt tudunk működni az egész teremtés megújításában és megszabadításában. A mi Megváltónk és egyedüli Urunk, az új Adám, Jézus Krisztus által. Ámen. Hetedik nap Én vagyok az Alfa és az Omega, a kez- det és a vég. (Jel 21,6) Préd 3,1-11- Mindennek megvan a maga ideje. Zsolt 90. Isten, te öröktől fogva vagy s örökké. Ef 5,15-21. Használjátok föl az időt. Mt 6,25-34. A mának elég a maga baja. Magyarázat Az imahét vége felé Krisztus úgy jelenik meg, mint akin keresztül Isten Atyaként nyilvánítja ki magát, és mint akit az Atya az ő örök Fiaként mutat be nekünk. Alfa és Omega, a kezdet és a vég. Az idő előtt születve, belép az idő folyamába. „Elég a mának a maga baja”, mondja, és mindenkit felszólít, hogy használja ki jól a mostani időt, dicsőítse meg Istent. Isten útjai fölmérhetetlenek, az emberek nem tehetnek úgy, mintha ismernék Isten minden művét a kezdettől a végig, a- tól z-ig. Megvallva tudatlanságát Istenről, a hívő megvallja annak az Atyának a min- denekfölött valóságát, aki egyedül ismer minden kort és minden pillanatot, és aki megrövidítheti a nehéz napokat választottal kedvéért. Ma sok ember elcsüggedt a növekvő szegénység, az orvosságokra nem reagáló betegségek, a még az egyházakon belül is kitörő konfliktusok miatt. A Krisztus-követők táplálják magukban és adják tovább reményüket abban az Istenben, aki az időnek és a történelemnek az ura, és aki minden hatalmát átadta annak, aki velünk marad minden nap a világ végezetéig. Imádság Isten, aki Atyánk vagy, te alkottad az időt. Te szabtál határt az emberiségnek, hogy az emberek keressenek Téged és megtaláljanak, és hogy reményünk beteljesedjék. Add, hogy reményünket a te Fiad eljövetelének kegyelmébe vessük. Akkor képesek leszünk gyengédséggel és tisztelettel erről a reményről azok előtt, akik számon kérik azt tőlünk, mindenkor tanúskodni a te Fiad, Jézus Krisztus által. Ámen. Nyolcadik nap Az élet vizének forrásai (Jel 21,6) Ézs 58,6-11 Ha odaadod az éhezőnek kenyered..., az Úr erővel tölti el tagjaidat. Zsolt 42. Lelkem szomjazik az Isten ÍJn 5,5-12. A víz, a vér és a Lélek által jött. Jn 7,37-39. Belsejéből az élő víz folyói fakadnak. Magyarázat Az új évezred közeledtével felmerülő kérdésekre válaszolva, a Krisztus-követők együtt hirdethetik a világnak az élő víz forrásának bibliai ígéretét. Ezt Isten azoknak adja, akik reménykednek az ő szerete- tében. Megosztottságukban azonban a Krisztus-hívők állíthatják-e még, hogy ők teljesen annak az áldásnak az örömében vannak, ami Isten örök Fia és a Szentlélek által áll rendelkezésünkre, és ami a történelemben kinyilvánul? A Krisztus-követők legalább tanúskodhatnak az „új városra” való tevékeny várakozásukról azáltal, hogy ökumenikus elkötelezettséggel őrzik a teremtett világ fenyegetett örökségét, és éberen keresik az igazságosságot, a békét és a tiszteletet minden egyes ember javára. Olyan belső teret teremtünk magunkban, ahol az élő víz ajándékát szabadon fogadhatjuk. Ez valójában azáltal történik, hogy a lelki ismeretünk magára ébred és hogy minden létező és minden élőlény iránti tiszteletünk gyakorlása megtisztít bennünket. Ökumenikus törekvésünkben az egyházak testvérekként buzdítják egymást, hogy együtt figyelmezzenek mind a Fiú örömhírére, aki vizet és vért ajánl föl, mind pedig a Lélek sugallataira, aki kétezer éve hirdeti Isten igazságának teljességét (ÍJn 5,5-12). Semmi nem merítheti ki az Atya szeretetét gyermekei iránt. Az egyetlen megmaradó kérdés az, vajon képesek és készek vagyunk-e inni ebből az életadó életvízből. Imádság Szerető és együtt érző Atya, Te gyengéden vezeted az egyedül hozzád tartozó világot. Egyedül Tőled származik az üdvösség kezdeményezése. Engedd meg, hogy részt vegyünk a szabadság és a beteljesedés isteni tervében. Tágítsd tudatunkat és értelmünket, hogy az élet forrásaivá legyenek, és mutassák mindenkinek a soksok bejáratot dicsőséged házának udvaraiba. Te ezt a házat mindörökké megosztod Fiaddal és a Szentlélekkel. Ámen. 4. 3 S 5. 4S 6. 4S 7. 1 S,1 F,1 S,1 F,1 S 8. 5 S 9. 6F 10. 2 F,3 S,2 F 11. 7F 12. 2 F,3 S,2 F 13. 8 F 14. 2 F,3 S,2 F 15. 7 F 16. 6 F 17. 5 F 18. 3 F 19. 1 F Páratlan sorok: háta, páros sorok: hasa A végéhez érve, jól kössük le a damilt, és akasztót is kialakíthatunk belőle. Jó szórakozást kívánok szeretettel: Pötty bohóc Megállt és visszatekintett! Minden úgy tűnt fel, mint a lenyugvó napfényében az a táj, amit ma maga mögött hagyott! Az emlékek sokasága kavargóit benne! Volt amelyikre még egészen tisztán emléke- .aett,.de volt olyan is, amelyből már. csak egyetlen érzés maradt meg! Ez az érzés volt aiz, ami alapján valamilyen formá: ban rekonstruálni tudta az eseményeket. Bár O is, mint mindenki, csak az olyan dolgokra szeretett visszaemlékezni, ami valami miatt kellemes, vagy jó volt. A kellemetlen dolgok ugyan elevenen éltek az emlékezetében, de már nem az eredeti összefüggésében. Ez azért is lehetett, mert szerette volna ezeket a dolgokat minél előbb kitörölni az emlékezetéből. Mert nagyon jól tudta, hogy van megbocsátás! Milyen sokat jelentett ez az O életében, amikor megtapasztalhatta a bűnbocsánatot. Ami az emberi bocsánatnál még többet jelentett, az-az Istentől kapott kegyelem! Ez számára olyan volt, amit elméjével sohasem tudott felfogni! Visszanézett, hogy megemlékezzen a múltról, és magával vigye mindazt, ami ebből jó és tanulságos, és azért is, hogy maga mögött hagyhassa mindazt, ami emberileg bántó, vagy éppen gyarló. De nem a visszatekintést tartotta a legfontosabbnak az életben, hanem azt, hogy mindig előre nézzen a jövőbe, abba a kicsit megfoghatatlan térbe és időbe, ami ezután fog eljönni, aminek talán az O élete is része lesz. Talán mindannyiunknak ismerős ez az ember. Pontosabban mindannyian lehetnénk az ő szerepében. Hisz mindig vannak olyan pillanatok az életünkben, amikor is megállunk, visszatekintünk. A visszapillantásnak nem csak az a feladata, hogy végignézzük az elmúlt időszak eseményeit, hanem elsősorban az lenne, hogy tanuljunk mindabból, ami már megtörtént. Meglássuk egyaránt a jó és a rossz dolgokat, és ezekből szűrjünk le egyfajta útmutatást az elkövetkezendő időkre! Sokan nem szeretnek visszatekinteni, mert szerintük a múlton való töprengés nem más, csak egy feleslegesen eltöltött idő. Megint mások azért nem szeretik felidézni a múltat, mert számukra az olyan eseményeket rejt magában, ami kellemetlen. Én azt hiszem, mindkét gondolkodás- mód helytelen. Hisz a múltunkkal meg kell tanulnunk együtt élni, azt nem lehet semmissé tenni, vagy csak egy kalandregény lapjain, de most mi nem ott élünk, hanem itt ebben az országban, közel a PALYAZAT IGAZGATÓI ÁLLÁSOKRA A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma pályázatot hirdet főállású igazgatói állásokra 1999. augusztus 1-jével kezdődő 6 éves időszakra. Meghirdetett munkahelyek: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma. 2170 Aszód, Régész u. 34. Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium. 7150 Bonyhád, Kossuth L. u. 4. Deák Téri Evangélikus Gimnázium. 1052. Bp. Sütő u. 1. Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. 4400 Nyíregyháza, Szent István út 17-19. Olyan vezetői képességekkel rendelkező, egyetemi szintű pedagógus oklevéllel és legalább 10 éves pedagógusi vagy egyetemi oktatói gyakorlattal rendelkező evangélikus vallású, konfirmált tanár vagy legalább 10 éves hitoktatói gyakorlattal rendelkező lelkész pályázhat, aki vállalja, hogy az iskolát a Magyarországi Evangélikus Egyház erkölcsi értékrendjének szellemében, a vonatkozó egyházi és állami törvények szerint vezeti. Az igazgató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti, végzettségének és munkaviszonyának megfelelő pedagógusi illetményben és igazgatói pótlékban részesül. A pályázatnak tartalmaznia kell: a. / a pályázó jelenlegi munkahelyét és beosztását, b. / a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életrajzát, c. / az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot, d. / szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket. A pályázathoz mellékelni kell: a. / a pályázó legmagasabb iskolai végzettségét igazoló iratot vagy annak hiteles másolatát, b. / lelkészi ajánlást gyülekezeti lelkészétől. Amennyiben a pályázó jelenleg az intézmény tanára, úgy mellékletet nem kell csatolni. A pályázatot 1999. március 5-ig a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Elnökségének címezve az MEE Oktatási és Iskolai Osztályára (1085 Budapest, Üllőit út 24.) lehet benyújtani. Ugyanitt további felvilágosítás is kapható, telefonon a 429-2035 számon Mihályi Zoltánnétól. FIATALOKNAK Jelen, múlt jövő! lMóz 50,20 második évezred kezdetéhez! Nem kell azonban abba a végletbe esnünk, hogy csak a múltnak élünk, és ezzel valamiképpen csak a múltban élünk. Mert akkor egyfajta olyan szemellenző kerül ránk, ami meggátol abban,.hogy meglássuk a mai napot és annak feladatait, és megpillanthassuk a holnap kihívásait. Valamiképpen egy egészséges egyensúlyt kell teremtenünk a jelen a múlt és a jövő között: Csak ez az egyensúly biztosíthatja számunkra azt, hogy ép lélekkel és tiszta lelkiismerettel élhessük le a mindennapi ainkat. Most amikor véget értek a karácsonyi ünnepek, a nagy vigalmak, csendesedjünk el egy rövid időre Tartsunk önvizsgálatot. Nézzük végig mindazokat a jelentősebb eseményeket, amik velünk történtek. Bármennyire is nehéz, próbáljuk ezt reálisan végiggondolni, és mindazt, ami ezeknek az eseményeknek a következménye volt, vagy éppen lesz! Minden jóra úgy tekintsünk, mint Isten ajándékára, embereken keresztül, és minden rosz- szat úgy szemléljünk, mint Isten nevelőiskolájának egy-egy okító példáját. Amit azért kaptunk, högy életünk ezután jobb és keresztényibb legyen. Ha pedig ezt meg tudjuk tenni, akkor biztosan úgy tekinthetünk a jövőbe, mint ahogyan József is tette, miután felismerte a vele történtek lényegét és jelentőségét. Kívánom, hogy az előttünk álló év gazdag legyen áldásokban, szeretetben és Isten iránti félelemben. Ehhez adjon nekünk az ÚR tiszta szívet, és jó ítélőképességet, hogy mindenhol felfedezzük az O kezének munkáját. Jéckel Gábor A LEGNAGYOBB CSODA A HIT.. r Az Ur katonái A Várszínház legújabb bemutatója, alcíme szerint „Dráma Jézus Társaságáról”, de ennél sokkal több. Mennyire lehet, mennyire szabad egyéniségünket feladnunk, erkölcsi felfogásunkat, meggyőződéseinket háttérbe szorítanunk egy közösség, szervezet érdekében? Vagy jobban szolgáljuk-e a közösséget, ha megőrizzük egyéniségünket? A diktatórikus rend hívei ütköznek itt a lázadókkal, kétkedőkkel. Politikai életünk 1950 és 1990 közti negyven éve nem is egy párhuzammal szolgál, akár a mindennapi életből: „hamisan szól a kórus, mert tagjait jámborságukért, nem hallásukért választják”, akár a nagyobb eseményekből, ahol szinten csak a neveket kellene behelyettesíteni például ahogy a darab képzeletbeli rendházának főnöke engedékenységével próbálja a kilépni akaró lázadókat megtartani, s az ateista orvos filozófiájával, érveivel szelíden igyekszik szembeszállni. Aki nincs velünk, ellenünk van, vagy aki nincs ellenünk, velünk van...? A lázadók mindegyike lemondott valakiről, valamiről (szerelméről, a zenéről, karrierjéről), amikor pappá szentelték és most ketten úgy érzik: vissza kell térniük a civil életbe. Ekkor halálos beteg társuk váratlan és orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulását Isten üzenetének véve, megnyugszanak s megmaradnak elhivatottságukban. A csodának azonban híre megy, a rendház zarándokhellyé alakul. Ezrével ostromolják a gyógyulni kívánók, sokan meg is gyógyulnak. Ekkor merül fel a kérdés: a hit váltja-e ki e csodákat, vagy a csoda erősíti meg a hitet? Most lázad fel a harmadik, a legszilárdabb hitű szerzetes, kinek meggyőződése, hogy ezek nem valódi csodák, megtévesztik a hívőket, az egyházat és önmagukat is. Elhatározza, hogy kilép a rendből és minden marasztalás ellenére már útnak is indul, amikor egy béna kisfiú mindent elsöprő hite által bekövetkező újabb csoda ráébreszti, hogy a legnagyobb csoda a hit maga. Megrendítő Emmet Lavery darabja, „akciós” cselekmény nélkül is rendkívül izgalmas, ahogy a lélek mélységeit, annak változásait kutatja, élvezetes filozófiája, ahogy a különböző felfogások ösz- szecsapnak, remek magyar nyelve pedig egy percre sem érzékelteti, hogy fordítást hallunk. Először 1935-ben mutatta be a Magyar Színház Hevesi Sándor fordításában és rendezésében, azóta csak négy éve, ígéretes vizsgaelőadásként került színre a jelen előadás elődjeként a Várszínház Refektóriumában Szélyes Imre rendezésében. Most, többek között Izsóf Vilmos, Végh Péter, Szokolay Ottó, Tahi József főszereplésével nyújt olyan lelki, szellemi élményt, melyért érdemes felmenni a Vár gyönyörű kis színházába. Kovács Mária
