Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-01-03 / 1. szám

2.oldal 1999. JANUAR 3.

Evangélikus Élet

UJ NAP - UJ KEGYELEM

Óév este igéje

„Láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” (Jn. 1,14.)

VASÁRNAP Úr tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével fénylik. így szólt hozzám: Ne félj!" (Jel. 1,16-17.) (Zsolt. 104,1-2.; Lk. 2,41-52.; Zsolt. 33,1-22.) Új esztendő kezdete, amely reményeket, de" kudarcokat is, örömöket, de bánatok sorát is hordozza magában. De a kezdet biztató az Isten felől: Ne félj! O fényévéi, világosságával oszlatja a sötétet. Bátorít és reményt ad, hogy O az újban is ott van mellettünk. Éneinek meglepetések, dó O felkészíti életünket, ha rábízzuk magunkat.

HÉTFŐ -Jézus Krisztus mohája: Az Atya bennem lakozva viszi végbe azjő cselekedeteit. ” (Jn. 14,10.) (l.Kir. 8,27.; 2.Kor. 6,14-16/1 Móz. 1,9-25.) Isten irgalmát és szeretetét Jézusban küldte el a világ számára. Benne és általa lett nyilvánvalóvá Isteri kegyelme, amelyben naponta élhetünk és szolgálhatunk /gymás javára. j p j

K F D H • • Az az ígéret pedig, amelyet ő maga ígért nekünk, az örök /let." (Un. 2,25.) (Zsolt. 14ú,8.; Zsid.

13,8-9.b., 1 Móz. 1,26-31.) Az Isten ígérete az örök élet. Vele közösségben. Már most készülünk naponként a Vele való találkozásra. Ebben a készülésben adjon erőt, hitet és el nem lankadó reménységet a Szentietek Istenn^ÉV reményünk az Úrral való találkozáskor teljes örömmé váljon.

SZERDA -Múlik a sötétség, és már fénylik az igazi világosság.” (ÍJn. 2,8.) (Ézs. 25,8.; Lk. 2,28.30- 32.; Mt. 2,1-12.; Zsolt. 72,1-20.) A hajnal minden nap kezdetén győzelem. A fény, a világosság új lehetőséget tartogat a

számunkra. Jézus fénye, világossága életünk újulását hordozza magában. Lássuk meg a világosságot, a nekünk készített újat, a kegyelem tisztító, újjáteremtő világosságát.

rcB lTÖRTnK .. Bárcsak állhatatosan járhatnék utadon, megtartván rendelkezéseidet!" (Zsolt. 119.5.) (Mt. 724.; 4Móz. 24,15-19.; lMóz. 2,l-4.a.) Menynyire szeretnénk mindent úgy tenni, mondani, élni, hogy az megfeleljen. Bárcsak, írja a zsoltáros és sóhajtjuk vele együtt. Bárcsak lennénk állhatatosak, bárcsak tudnánk megtartani az Isten rendelkezéseit. Bárcsak ne feledkeznénk el a hétköznapok útvesztőiben a kegyelemről, amelyet Jézus Krisztus által ajándékozott Mennyei Atyánk. Bárcsak mernénk Jézus lábnyomára nézni és útját jlfni az övéivel.

• W

„Krisztus Jézus megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúl- hatatlan életet." (2Tim. 1,10.) (Jer. 32,17.; Jn. 1,15-18.; lMóz. 2,4.b-17.) Győzött Krisztus a halálon. Ez az örömhír ad számunkra reményt a fájdalmak, a gyász hordozásában, vagy ha életünk végére tekinttbik. A győztes Úr, a mi Megváltó Urunk is. Ezzel a hittel tekintünk előre és készülünk az örök, elmúlhatatlan életre.

SZOMBAT "Jól láthatja utaimat Isten, és számon tart- hatja minden lépésemet." (Jób 31,4.) (Mt. 10,30-31.; Zak. 8,20-234 lMóz. 2,18-25.) Jó érzés arra gon- aorm- hogy valaki őrzi lépteinket, figyel ránk, látja utainkat. Isten erejét kérve, bátrabbak lehetnek lépéseink, tisztán láthatóak utaink és megerősít abban is, hogy hordozni tudjuk életutunkat. Öröm töltheti el szívünket, hogy Isten oltalmazó kezében tudhatjuk magunkat.

János Zsuzsanna

HA TUDNÁM

2Tim 4,5-8

Újév

AZ ELSŐ LAP

„Megkérdezték Lévi Jichák rabbit:- Miét hiányzik a babiloni Talmud minden traktátusában az első, ami miatt mindenki a második lapnál kezdi?

A rabbi így válaszolt: - Bármennyire is tanult valaki, nem szabad elfelejtenie, hogy még nem jutott el az első lapig. ”

Bár a mai ünnep igéjének eredeti szövege itt a „pedagógus” szót használja - „a törvény pedagógusunk volt Krisztusig” - most mégsem rájuk gondolunk. Rájuk, akik áldozatos munkával tanítanak iskolákban, óvodákban. Rájuk, akik tudnak gyerekekkel beszélni, értik őket és meg tudják értetni magukat. Rájuk, akik tudást adnak át valami titkos módon, amit csaj< ők tudnak. Nem róluk van szó. Pál a szó használatakor a megvetett, nem túl tehetséges gyerekvigyázó rabszolgákra gondolt. Dr. Cserháti Sándornál olvastam ezt az idézetet Platóntól:

Ki felügyel terád?- Itt ez a »paidagógusz« - mondta ő.- Remélhetőleg nem rabszolga.- Dehát miért? Természetesen egyik rabszolgánk - felelte.- Valóban izmos fickó - folytattam. Hogyan hagyhatja egy szabad ember, hogy rabszolga uralkodjék felette?!”

így aztán a levéltöredékünk nem azokat az emlékeinket eleveníti fel, amikben okos és szeretetteljes tanítókkal találkoztunk, hanem a keserű alárendeltségről beszél. Hányán szabályozták az életünket, időnket, terveinket, cselekvéseinket. Hányszor ütköztünk bele abba a táblába, melyre az volt írva: Nem szabad!

Mielőtt valaki azt mondaná: „de hiszen ez jó, e nélkül nincs nevelés, rend és felnövekedés”, előbb gondoljon arra, amikor nagy és szabad terveinek egy egyszerű gyerekfelügyelői „nem” vetett véget - fellebbezési lehetőség nélkül. Emlékszik még valaki arra a kétségbeesett, tehetetlen keserűségre? Könnyű a fiataloknak, hozzájuk még közel van ez. Nekünk, akik már közben számtalanszor uralkodtunk másokon, könnyebb felejtenünk. Pál azonban nem akarja, hogy felejtsünk. Itt áll még az izmos, kicsit buta rabszolga, a törvény. Primitív gondolkodásunk meghatározója. Néha oda-oda csördít, amikor lazábban élünk. Egyszerű utasításai nem nagyon engednek teret a nagy szárnyalásnak, de szép rendet tartanak mindig. A rend pedig jó.

ISTENTISZTELETI REND * 11

Budapesten, 1999. január 1.

I-, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 3. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Bence Imre; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Thumay Béla; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma, Újpest, IV., Leibstiick M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Muntag Andorne; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Fabinyi Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Fabinyi Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Orosz Gábor Viktor; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegvvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de.

11. (úrv.) Bácskai Károly; du.fél 7. Vári Krisztina; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Marossy Attila; XIV, Lőcsei út 32. de. II. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. ; Rákospalota, XV, Juhos út. 28. (Kistemplom) de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) dr. Karner Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tesscdik tér. de. 9. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Szebik Károly; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Szebik Károly; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endrefly Géza;

ÚJÉV NAPJÁN a liturgikus szín: fehér. Az ünnep evangéliuma (oltári ige): Lk 2,21; az igehirdetés alapigéje (epistola): Gál 3, 23-29. ENEKEK: 182, 349.

Gál 3,23-29

Stabilitást ad, nyugalmat: tudom, hol a helyem, mi a dolgom. Ezért olyan nehéz értenünk, mit kínál Pál.

Mert az izmos rabszolga mellett ott áll Krisztus. Nála a szabadság teljes. Az Ő közelében nem annyira fekete-fehér minden. Sőt, nála van valami különös készültsége a szeretetnek, mintha minden történet más és más lenne. Nem csupán a sze- retetének látása ilyen, ahogy figyel, de ilyenné is akar nevelni. Véget akar vetni törvényeskedésemnek, sablonos gondolkodásomnak. Ő igazi tanító. Azt tanítja, ami van.

Milyen nyomorult is vagyok! Már-már szárnyalnék hatalmasan, de valami visszahúz. Szabad lehetnék, Krisztus szabadságával, de aztán kiderül, még az első lapig sem jutottam. Ä sárkányrepülő nekiszalad.a lejtőnek, aztán nagy bátorsággal,elru-> gaszkodik, alatta a mélység. Én mindig megtorpanok... Szabad lehetnék, de nem engednek rabszolgatartó rabszolgáim: az idő, a kicsinyesség, a bűneim. Mert hiányzik belőlem Krisztus.

A kezdő haszid történet talán az ismeret hiányáról szól, Isten ismeretének hiányáról. Mi attól a hagyománytól idegen módon, mégis hadd mondjuk: az első lap Krisztus. Nem tudok nélküle szabaddá lenni. Nem tudok nélküle ismerni, cselekedni. Ő az első lap.

Naptárunk is az első lappal kezdődik.

Koczor Tamás

„Móse rabbi mondotta egyszer: - Ha biztos lehetnék benne, hogy legalább egyetlenegy haszidnak segítettem Istent szolgálni, nem aggódnék.

Egy másik alkalommal így szólt: - Ha tudnám, hogy legalább egyszer úgy mondtam az Ament, ahogy kell, nem aggódnék.

Egyszer meg azt mondta: - Ha tudnám, hogy a halálom után azt adnák hírül az égben, hogy egy zsidó érkezik, nem aggódnék. ”

Gondolatainkkal folytatódjon a haszid történet: - Ha tudnám, hogy a nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, nem aggódnék.

Irigylésre méltó Pál apostol magabiztossága. Egy pillanatra talán ki is zökken fiatal tanítványa oktatásából, saját életére néz: „nemsokára feláldoztatom és elérkezett az én elköltözésem ideje”. De honnan az a biztonság, amivel folytatja? Honnan tudja, hogy valóban eltétetett neki az igazság koronája?

Vége az évnek. Emlékezetemben lepörgetem életem emlékezetes évzárásait: hangosakat, tombolókat, csendeseket és némákat, bizakodókat és hitetleneket. Volt idő, amikor az Óév számomra az összegzés ideje volt. Volt, amikor ügyet sem vetettem rá, hadd fussanak az évek. Most inkább tovább hajtanám, összegzés, visszatekintés nélkül. Talán éppen azért, mert nem lennék ennyire biztos magamban? Ha most jönne el „elköltözésem ideje”, tudnám-e, hogy a „hitet megtartottam”? Különben sem szeretem az időkre szabott érzés-kényszereket. Vígasztal engem a bölcs és híres rabbi elbizonytalanodása és riaszt Pál maga- biztossága.

Azért álljunk meg mégis emellett az öreg fogoly, Pál apostol mellett egy pillanatra. Mennyi minden van már mögötte! Gyülekezetek alakultak munkája nyomán. Mennyi csata, vitatkozás győz- ködés! Emberi életek formálódtak keze nyomán. Az igazi élmény azonban nem az volt, ahogy a sorsok boldoggá fordultak, hanem az, hogy mindez Jézus jelenlétének erejével történhetett. Pál mént, utazott, találkozott emberekkel. Ő állt a hatalmasok trónja előtt, de az ő életével Krisztus szólt, tett, formált. Nem magában bízik az öreg apostol: Krisztust tudja maga mellett. Megszégyenítő ez számomra? Persze, az. De: ...ha tudnám, hogy Krisztus állt mellettem nap, mint nap, nem aggódnék. Márpedig ő tudta. És én is tudom már.

Vége ennek az évnek. Mi történt veled? Szokványos év volt, mint a többi? Talán nem az volt. Talán meghalt valakid, vagy melléd állt valaki. Gyermeked született vagy új lakásba költöztél. Talán beteg lettél vagy kitaláltál valami különlegeset. Mi történt veled? És hol tartasz? Kezded az életedet, új életet kezdtél, vagy éppen a végére készülsz? Vagy csak mennek a napok egymás után, egymás után... Most állj meg! Állj meg! Mindez ne nyomjon agyon. Se a boldogság, se a fájdalom, se az idő rohanása, se az idő vánszorgása.

Nem érdekes, hogy mennyi van hátra és, hogy mennyi van már mögötted. Csak egy a lényeg: Krisztus állt melletted. Krisztus áll melletted. Hadd legyen az övé az egész elmúlt év, minden kínjával és minden örömével. így mindez már csak a csendes hála ízét hagyja maga után. Az ajtót csendesen csukd be magad után!

Koczor Tamás

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1998. december 31.

I., Bécsi kapu tér du. 6. (német) Dietrich Tiggemann; du. 6. Balicza Iván; éjfélkor: Bence Imre; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. du. 6. Fodor Viktor; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. du. 4. Füry Eszter; Óbuda. III., Dévai Bíró M. tér du. 6. Lénárt Viktor, Újpest, IV., I.eibstück M. u. 36- '**"“*4 38. du. 6. Blázy Lajos, V., Deák

tér 4. du. 6. (úrv.) dr. Harmati Béla; VII., Városligeti fasor 17. du. 6. Szirmai Zoltán; VIII., Karácsony S. u. 31-33. du. 6. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. du. 4. Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. du. 6. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. du. 5. Fabiny Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. du. 6. (úrv.) Szeverényi János; XI. Németvölgyi út 138. du. 5. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. du. 6. Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. du.fél 7. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. du. 5. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. du. 6 Jankó Kata; Rákospalota, XV., Juhos út. 28. (Kistemplom) du. 6. Szabó István; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. du. 5. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. du. 5. Szebik Károly; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. du. 6. Kósa László; Rákosliget, XVIL, Gőzön Gy. u. du. 4. Kósa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. du. 4. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. du. 6. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. du. 6. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér du. 6. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) du. 6. Endrefly Géza;

ÓÉV ESTÉJÉN a liturgikus szín: fehér. Az ünnep evangéliuma(oltári igéje): Lk 12, 35- 40; az igehirdetés alapigéje (epistola): 2Tim 4, 5-8. ENEKEK: 397, 146.

Év első vasárnapja

SZENVEDÉS NÉLKÜL

Régen, ha a Sátán meg akarta akadályozni, hogy egy haszid a caddikhoz utazzon, apjának, anyjának vagy feleségének alakját öltötte magára, és erőnek erejével megpróbálta eltéríteni szándékától. De amikor látta, hogy minden akadályozás csak növeli Isten haszid hívének erejét, más módszert eszelt ki. Most békét köt az illetővel, akit kiszemelt, összebarátkozik vele, és szelíden így szól hozzá: - Megtérítettél. Utazz el csak nyugodtan a rabbidhoz, de engedd meg, hogy veled mehessek, imádkozz, ahogy szoktál, engedd meg, hogy veled imádkozzam, tanuld azt, amit szeretsz, segítek neked benne. És ha majd eljön az ideje, így szól hozzá: - Ülj a cad- dik székébe, és én melléd ülök. Együtt maradunk ezután.”

Összegyűltünk a jászol körül. Angyalok és pásztorok énekét énekeltük gyermeki szívvel. Örvendeztünk a Kisgyermeknek. Magunk is gyermekké lettünk. De szenvedni nem szenvedtem.

Gyertyákat gyújtottunk. Gyönyörködtünk a fényben. Tágult szemmel ámultuk az újra és újra megismétlődő csodát. De szenvedni nem szenvedtem.

Könnyekkel emlékeztünk. Még a fájdalmaink is boldoggá tettek. És szenvedni nem szenvedtem.

Lezártunk egy évet. Vígsággal vagy szomor- kodva, mulatva vagy álmokat álmodva. De szenvedni nem szenvedtem.

Új évet nyitottunk reménykedve és tisztán, ígéretekkel és nagy lendülettel, kiábrándultán vagy keserűen. De szenvedni nem szenvedtem.

Olykor fáj a test. Betegségek, öregség, nyomorúság. Kórház, betegágy, halál. Ez azonban nem az, amiről itt olvasunk.

Olykor fáj a lélek. Szomorúság, csalódottság, magány és félelem.

Lelkiismeretünk kínoz. Boldogság utáni vágyunk sebeket tép. Ez azonban nem az, amiről itt olvasunk.

Valami baj lehet velünk. Keressük a szenvedésünket, de nem találjuk. Szenvedünk, sírunk és jajgatunk természetesen, mint mindenki, de szenvedünk-e Krisztus ügyéért? Talán nem is rólPt 4,12-19

lünk szól ez a szakasz - vigasztaljuk magunkat, de titokban tudjuk, hogy velünk van a baj. Talán velünk jött a Sátán, együtt jár velünk, együtt imádkozunk, együtt tanulja velünk Isten dolgait, együtt ül velünk igazságunk székében? Talán azért nem szenvedünk, mert ő olyan nyugodttá és rendezetté teszi az életünket?

Ki menthet meg ezektől az aggodalmaktól? Csak a mi Urunk, Jézus Krisztus, aki készíti a nagy találkozást, amiben leégeti lelkünk konkolyát, hogy a búzát csűrébe takaríthassa.

A várakozás különös életet teremt bennünk. Amikor éljük, nem találjuk szenvedésesnek, sokkal inkább boldogítónak. Mégis valahogy

ISTENTISZTELETI REND

idegenné, magányossá tesz. Talán ez a magány - a hit magánya - az, amiről itt szó van? Lehet, hogy szerencsénk van, hogy nem egy vad államrendben élünk, ami tűzzpl-vassal irtja ezt a másságot. De kisebb szenvedés-e lelkünk oroszlánjai elől menekülni, gondolataink börtönében sínylődni? Valamit belénk oltott azzal a szeretettel, amit elhozott a világba. Valamit elrontott bennünk, hogy boldogok legyünk, de emiatt a sok-sok jól működő boldogtalan között idegenné lettünk. Bolonddá tett a bölcsek között, hogy megértsük az Ő bolondságát.

Azt hiszem, a só is szenved a levesben.

Koczor Tamás

Budapesten, 1999. január 3.

L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. dr. Zsigmondy Árpád; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. . 10. Görög Tibor; Óbuda. III., Dévai Bíí ró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi ' 111Vilma, Újpest, IV., Leibstiick M. u. 3638. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Muntag Andomé; de. 11. .(úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Pocsai Istvánná; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Fabinyi Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Fabinyi tamás; X., Kerepesi út 69. de. 8 Göllner Pál; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Bencze Imre; de. fél 10. (családi) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Bencze Imre; du. 6. Orosz Gábor Viktor; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Orosz Gábor Viktor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Vári Krisztina; de. 11. (úrv.) Vári Krisztina; du.fél 7. dr. Széchey Béla; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XIV, Lőcsei út 32. de. 11.

Göllner Pál; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Göllner Pál; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. ; Rákospalota, XV, Juhos út. 28. (Kistemplom) de. 10. (úrv.) Szabó István; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVL, Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVIL, Tessedik tér. de. 9. Szebik Károly; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kósa László; Rákoskeresztúr, XVIL, Pesti út 111. de. fél 11. Szebik Károly; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kósa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza; Törökbálint, (ref. templom) du. 3. Endrefly Géza; Budakeszi, de. fél 9. (úrv.) Bácskai Károly;

ÚJÉV UTÁNI VASÁRNAPON a liturgikus szín: fehér. A vasárnap evangéliuma (oltári ige): Mt 2, 13- 23; az igehirdetés alapigéje (epistola): IPt 4, 12-19. HETI ENEKEK: 357, 181.

EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1999. január 10-én, vasárnap 10.05 órakor a Budapest- budahegyvidéki gyülekezet kápolnájából.

Igét hirdet: Bácskai Károly lelkész.

1

1

1