Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-01-03 / 1. szám
64. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1999. JANUÁR 3. ÚJÉV UTÁNI VASÁRNAP ÁRA: 48 FT Minden Kedves Olvasónknak nyugodt, békés, boldog új esztendőt kíván: a Szerkesztőség. Az 1999. év igéje: „ÉN VELETEK VAGYOK MINDEN NAPON A VILÁG VÉGEZETÉIG” Mt 28,20 Az egyházról 1999. küszöbén rA TARTALOMBÓL! Szilveszteri szokások 200 éves „Kő-hitvallás” Kötésén Felújított templom szentelése Vanyarcon Az Ökumenikus Imahét országos megnyitó istentisztelete 1999. január 17-én vasárnap a Budapest Kálvin téri református templomban lesz. Meditációt mond: dr. Paskai László bíboros, prímás, érsek. Igét hirdet: dr. Márkus Mihály református püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke. A liturgikus szolgálatot a tagegyházak püspökei, elnökei végzik. Ezzel a zsoltárverssel emlékezett a gyülekezet (Zsolt 100,5) alapításának 150, templomának 130 éves évfordulójára. 1836 pünkösdjén tartotta az első istentiszteletet Esztergál'y Mihály csomádi lelkész egy fűszerkereskedő udvarán az eperfa alatt felállított oltárnál. A gyülekezet így Csornád szórványa lett. Amikor 1846-ban megnyílt a Pest-Váci vasútvonal, Pesthez csatolták, mert könnyen elérhető volt vasúton. így rövid időre Székács József is a gyülekezet lelkésze lett. 1847-ben, a reformáció ünnepén az önállóvá lett gyülekezet első lelkészét iktatták be, a későbbi tiszántúli püspököt, Czékus Istvánt. Az 1848-as szabadságharcban a váci evangélikusok aktívan résztvettek. Czékus István hamarosan Kecskemétre költözött és 1850-ben Fabó András ősagárdi lelkész magával hozta a penci és rádi evangélikusok képviselőit, akik kijelentették, hogy Váchoz szeretnének csatlakozni. Vác újra anyagyülekezet lett, új lelkésze Schimkó Gusztáv Adolf. 1857-ben Aszódról hívták meg Tornyos Pál segédlelkészt, aki a templom építője lett. A város először egy mocsaras területet ajánlott fel, - sok helyen így történt(!) - amit nem fogadtak el. Kerestek és találtak egy alkalmas helyet, a mostanit, melyre a város is, a katolikus püspökség is beleegyezését adta. Az építkezés 1866 nyarán indult el. Kempe Edmund pesti építész tervezte a templomot és ellenőrizte a munkákat. A kivitelező Cacciári Alajos váci építőmester volt. 1868. október 31-én szentelte fel Székács József, akkori püspök. A templom rendbehozatalát ütemekre bontották. Az első ütem a tető újracserepezése volt, az idén a második ütemben elvégezték a belső felújítást. Új lett az elektromos hálózat, padlófűtés, a padok tartógerendáit kellett kicserélni. Aljzatbeton és járólapok kerültek a járdákra, és ún. „lélegző vakolattal” másfél méter magasságban lefedték a lábazatot. Ugyanolyan vakolat került fel már a külső lábazatra is, de a külső felújítás a harmadik ütemben készül majd el. Az eddigi munkák közel 7 és fél millió foAz esztendő fordulója alkalom arra, hogy magunkba nézzünk, elgondolkozzunk, hogyan lehet küldetésünket jobban betölteni, munkánkat hűségesebben végezni, életünket Isten akaratának hullámhosszára állítani. Ezért az új év alkalmából, mikor szeretettel köszöntőm a kedves Olvasót, gondolkozzunk együtt az egyházról, az egyház küldetéséről, az egyház gyengeségéről, ugyanakkor Jézustól kapott tekintélyéről, s kérdezzük mit tegyünk a jelen nemzedékeként az evangéliumért való fáradozás közben. I. Az egyházról Miután a legkülönbözőbb elvárások és értelmezések látnak napvilágot az egyház önazonosságáról, ezért szükségesnek tűnik róla szólni. Az egyház Krisztus teste, O a fő, mi tagjai, a szentek: Isten által megszentelt emberek közössége (congregatio sanctorum), Isten házanépe (családja), Isten szántóföldje, Krisztus jegyese, az igazi Izrael (Gál 6,16), az igazság oszlopa és erőssége (lTim rintot emésztettek fel, ezt a gyülekezet önerejéből gazdálkodta ki. Közben gyarapodott ingatlan vagyonunk is az óvoda épületével. A gyülekezet lelkésze, ifj. Detre János mondta el mindezt, hogy az ünneplők lássák a megtett utat. A jelenről elmondta, hogy a gyülekezet az egyházmegye területileg legnagyobb gyülekezete, mintegy 1200 lelket számlál. Eddig 3 lelkészt adott egyházunknak. Óvodájuk 1994 óta működik. A gyülekezet által választott zsoltárvers volt dr. Harmati Béla püspök ünnepi igehirdetésének textusa. „Jó az Úr...” Kettős évfordulóra emlékezik a gyülekezet ezzel a zsoltárral. Az örökkévalósághoz képest kevesebb a 130 és 150 év, de mi most erre emlékezünk és ezért adunk hálát. Az utolsó tíz év itt Vácon is új távlatot nyitott a gyülekezet életében. Az örökkévalóságból most kivesszük ezt a 130 évet és megköszönjük, hogy vándorutunkon megtaláltuk Jézust és eljutottunk a másik emberhez. Ez a templom arról bizonyság, hogy megkapaszkodott a gyülekezet ebbe a földbe és növekedett, terebélyesedik élete, óvodába gyűjtik a kicsinyeket. Tovább kell adni, amit e helyen kapunk. Újra és újra meg kell ragadni Isten hűségét - nemzedékről nemzedékre(l) - hűségesnek kell lenni templomhoz, Istenhez, egyházhoz, családhoz, gyermekekhez. A gyülekezet történetéből kiviláglik, hogy soha nem volt egyedül Vác. Segítette Csornád, Csővár, Folytatás 3. oldalon 3,15), lelki háza (1 Pt 2,5) =oikos pneumatikos, az élő Isten temploma (2Kor. 6,16) naos theou, magasságos Jeruzsálem (Gál 4,26), szent város (Jel 21,2). A teljesség igénye nélküli felsorolás jelzi, hogy az ekklezia jelenti az e világból kihívottak közösségét, akiknek nem e világ normái a mértékadók, másfelől elhívottak, hogy ebben a világban éljék és hirdessék Isten nagyságos tetteit. Az Ágostai Hitvallás klasszikus megfogalmazása jól foglalja ezt egybe: „Az egyház a szentek gyülekezete, amelyben az evangéliumot tisztán tanítják és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki. ” Luther pedig így fogalmaz: Istennek hála, a hét éves gyermek is tudja, mi az egyház: A szent hívők és „azok a Báránykák, akik hallgatják Pásztoruk hangját" (Jn 10,3). A gyermekek ugyanis így imádkoznak: „ Hiszek a szent keresztény egyházban. ” (Schmalkaldeni Cikkek: Az egyház c. fejezet 41. o.) II. Az egyház küldetéséről Leggyakrabban Jézus missziói parancsára utalunk, amikor e kérdést tárgyaljuk. Benne határozott felszólítás hangzik: menjetek! Fenségterülete a teremtett világ. Cél: a tanítvánnyá tétel. Eszköz: a kereszt- ség gyakorlása és a tanítás. Bíztató ígéret: veletek vagyok mindennap. Két megjegyzés: ebben az igében nincs szó karitatív tevékenységre bíztatásról, nincs szó közösség- építésről, de nem olvasunk önmegvalósításról és szerepvállalásról sem. Mindez nem zárja ki sem a szeretet gyakorlását, hiszen erről ismerik meg Jézus tanítványait, sem a koinónia gyakorlását, t.i. részvétel a másik életében, gondjának felvétele, örömében való osztozás. Küldetésünk azonban az evangélium hirdetésére, a látható és hallható ige megjelenítésére szól, s közben maga a küldő Úr építi egyházát, a közösségét s teszi képessé övéit e kitüntető feladatra. III. Az egyház gyengeségéről Nem szoktak róla szólni, pedig szükséges. Leginkább gyengíti széttöredezettsége. Aki ma ezt nem ismeri fel, az nem látja, hogy a kívülálló előtt botránykő a sokféle felekezet és alig érthető a különféle hagyományok korhoz kötött tartalma. Ezért az összetartozásnak, az egymás mellett élés testvéri melegségének kifejezése naponta várt követelmény. Az egyház gyengeségeihez tartozik emberi közösségből eredő árnyéka: feszültség a tagjai között, súrlódás a vezetők és beosztottak között. Más szóval a szentek közösségének tagjai egyszerre megigazultak és esendő bűnösök, (simul jus- tus et peccator). Említést kell tennünk arról is, hogy az egyház munkájának hatékonysága nem mérhető, ezért alig értékelhető. Sok szubjektívizmus tapad szükségességének elismeréséhez vagy hatékonyságának kimutatásához. IV. Az egyház tekintélyéről Sem az Újszövetség, sem Hitvallási Irataink nem szólnak e kérdéskörről. Mégsem hallgathatunk róla. Az egyház tekintélye Urának létrehívó szándékában rejtőzik. Ahogy elküldi Szentlelkét, hogy a tömegből gyülekezet, egyház szülessen az első pünkösd napján, akként ismétli ezt mindenütt, ahol kiárasztja Lelkét és egyház verbuválódik és közösséggé érik az addigi publikum, a nézősereg. Az egyház tekintélyéhez tartozik mondanivalójának tartalma: az ember földi és örökké tartó boldogságának meghirdetése és a hit gyümölcseiként érlelt erkölcsi, szociális és kulturális tevékenysége. (Pest- Budán 1859-ben Protestáns Erkölcsnemesítő Egyesület működött). Talán a szabadságharc 150. évfordulóján még a nemzet függetlenségéért vívott küzdelem tényét is említhetjük. V. Mi már most a jelen nemzedék feladata?- Az evangélium hirdetése és a szentségek közös ünneplése, korszerű nyelven és korszerű formában. Az az igehirdetés, amely nem tesz kísérletet a kor jelenségeinek értelmezésére, elbeszél a hallgatóság feje fölött. Az a lelkész, aki nem ünnepli ifjúsági órán, meghitt körben, a megkonfirmáltakkal az úrvacsorát, elmulasztja e szentség hatásának kitenni a fiatal nemzedék tagjait. „Az egész világnak nincs más világossága, aki által megvilágított lehetne, mint egyedül Krisztus. Ez a hit és hitvallás az igazi alap, amelyre a keresztény egyház felépíttetett. ” (Luther)- Szolgálatunkban az elvilágiasodás, a szekularizáció hatását feltétlen ellentételeznünk szükséges. Ez egyfelől a spirituális értékek fontosságának hangsúlyozásával, másfelől az egyház Krisztustól kapott értékeinek a felmutatásával (performance) történik. Jelen kell lennünk a társadalomban, a köz- gondolkodásban, a történelem-értelmezésben, az irodalomban, a művészetben, a nevelésben éppúgy, mint a szociális munkában. „A keresztény ember szabad. Úr minden dolog felett, és senkinek nincs alávetve. Ugyanakkor minden ember szolgája és mindenkinek alá van vetve. ” (Luther)- Erősítenünk kell az egyház lelki-szellemi felkészültségét, financiális hátterét, hogy korszerű szolgálatának minden egyes gyülekezet és az egyház egésze eleget tudjon tenni.- Benne kell élnünk az egyházban! Olyan természetesen kell benne mozognunk, mint saját otthonunkban. Olyan természetesen kell érte imádkoznunk, amint a levegővétel magától értetődő számunkra. Annyira szabad szeretnünk, mint szülő édesanyánkat. Nem véletlenül beszélünk anyaszent- egyházról, lelki édesanyáról. Annyit szabad tennünk érette, mint amit a magunk érdekében cselekszünk. Annyit szabad érte áldoznunk, amennyire fontosnak tartjuk Isten ügyét ebben a világban „Ha valakinek ebben a világban javai vannak, mondhatja: a földön ez az enyém. De Isten előtt szükséges, hogy így szóljon: Istenem, ez a Tied. ” (Luther)- Szükséges intézményhálózatunk kiépítése, óvodai és iskolai hálózatunk további szervezése. Szükséges a minőségileg magasabb színvonalú hitoktatás biztosítása és nagyvárosainkban a nagyobb arányú részvétel megszervezése. „Nincs nagyobb kár a kereszténységben, mintha gyermekeinket elhanyagoljuk. Ha a kereszténységnek segíteni akarunk, akkor minden időben a gyermekeknél kell kezdeni, ahogy a korábbi időkben is történt. ” (Luther)- Szükséges a modem tájékoztatási eszközökön keresztül még hatékonyabb és gyakoribb részvétel elérése.- Szükséges a személyes kapcsolatok építése, a lelki gondozás szakszerű végzése. „Ahol nincs hit, ott hiúság, félelem, szorongás, szégyen és szomorúság uralkodik. ” (Luther) E felsorolás korántsem teljes, magán hordozza a töredékesség jegyeit és az esetlegesség korlátját. De ha a fentiek adnak inspirációt szolgálatunk jobb és eredményesebb végzésére és az egyház létének helyesebb értelmezésére, akkor nem hiábavaló közös gondolkodásunk. 1999. az előkészület éve az ezredfordulóra. Ezeréves keresztyénségünk ünnepe szerte a világon sokakat késztet konferenciák, ünnepi istentiszteletek, előadások tartására. Adja Urunk, hogy az ünneplés belső megújulásra, hitbeli megerősödésre és küldetésünk szakszerűbb betöltésére indítson gyülekezeteinkben, egész egyházunkban és a keresztyénség valamennyi felekeze- tében. D. Szebik Imre Jó az Úr, örökké tart kegyelme és hűsége nemzedékről nemzedékre A VÁCI GYÜLEKEZET ÉS TEMPLOMA JUBILEUMA
