Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-03-08 / 10. szám

2.oldal 1998. MÁRCIUS 8.

Evangélikus Élet

UJ NAP - ÚJ KEGYELEM REMINISCERE VASÁRNAP

r

Gondolj, Uram, irgalmadra! Zsolt 25,6 Isten abban mutatta meg rajtunk szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk. Róm 5,8

VASÁRNAPI Nem em^er 32 Isten, hogy hazudnék. 4Móz 23 lg (1Jn 2j25; Zsolt 38,1-23; Róm 5,1-11) Félelmetes belegondolni, hogy minden hitetlen gondolatunkkal, beszédünkkel tulajdonképpen kétségbe vonjuk Isten igazmondását. Például hitetlenkedünk abban, hogy Ő gondoskodik rólunk - pedig ezt határozottan megígérte! Nem szabad kétségbe vonnunk at Úr ígéreteit, mert Ő sohasem hazudik. Ő tökélejé- sen igazmondó Isten, O tökéletesen igaz. /

Bízzál az |jfban, mert az Úrnál van kegyelenjf és gazdag ő, meg tud váltani. Zsolt 130,7 flrom 5,2; Zsid 11.8-10: Jn 12,37-43) Néha úgf érezzük, hogy sokkal rosz- szabbak, bűnösetíoek vagyunk annál, Jtogy! segíteni tudjon rajtunk az Úr. Máskor mefe értétlenkedve gondollak arra, hogy miért vállalta . Jézus értünk, érdemtelenekért a keresztet is. Valahogy úgy van ez, iránt amikor az édesanya télsóhajt síró kisdedeJnellett: „bárcsak nekemTájna inkább, bárcsak ált tudnám venni tőle a betegséget, a fáj- dalmat^ A szülő ezt komolyan is gondolja, mert szereti gs érmékét. Az Űr is igy gondolkodik, felőlünk: magara vette1 büntetésünket, az örök szenvedést, mert végtelenül szeret, anyának nincs hatalma arra, hogy átvegye gyermeke szenvedését, Jézusnak van: „gazdag ő, meg tud váltani”.

KEDD ^sten alkotása vagyunk, akiket Krisz- tus Jézusban jó cselekedetekre teremtett. Ef 2,10 (Jób 33,4; Lk 9,18-22; Jn 12,44-50) Minden ember kérdése: miért vagyok, honnan jöttem, és hová megyek, mi az életem értelme. Van, aki egész életében erre keresi a választ. Boldog az, aki elfogadja, el tudja fogadni a Biblia válaszát: Isten alkotott engem, tőle jöttem, és Jézus Krisztus által hozzá mehetek. Életem értelme pedig az, hogy az Isten akarata szerint jót cselekedjem, mert O erre teremtett. Nem önzésre, magam körül való forgolódásra, nem céltalan és üres életre, hanem hogy Őt és embertársaimat szolgáljam.

Aki azt mondja, ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug.

ÍJn 2,4 (Jer 42,6; Mk 14,32-42; Jn 13,1-11) Testvérem, nem szoktál Te is beleesni ebbe a súlyos hibába? Talán határozottan megvallod magadról: hívő vagy, hiszen templomba jársz, adakozol, a Bibliát is olvasod. De talán a hétköznapi életedből kizárod az Istent, és mégy a magad feje után. Talán a hétköznapokban megfeledkezel a Tízparancsolatról, a felebaráti és ellenségszere- tetről, a bizonyságtételről. Jegyezzük meg: a vasárnapi keresztyénség nem keresztyénség. Vagy komolyan vesszük Istent és parancsolatait életünk minden napján, vagy pedig saját magunkat tesz- sziik hazuggá. '

reíiT/HoT/W Szabadságra vagytok elhíva. CSÜTÖRTÖK Qal 5)]3 (2solt 31,9; 2Kor

13,3-6; Jn 13,12-20) Megfigyeltük raár,mennyi- re uralkodik társadalmunkban az ún. „nyájszellem”? Gyermekek, tizenévesek nem merjek másképp viselkedni, öltözködni, másképp szórakozni, mint kortársaik. Felnőttek sokszor írem merik képviselni véleményüket. A világ azbmondja: olvadj be! Az ige viszont arra int: meij'különbözni. Nehezebb így élni, de arra hívott# az Úr, hogy különbözzünk a világtól, legyünjí szabadok egy másfajta életre, az Isten szerinti metre.- , a

PÉNTEK *J'r megtanított engem, mint tanítványát beszé'ni, hogy tudjam szólni az ő igéjét az elfáraűtaknak. Ézs 50,4 (Jn

7,45-46; lMóz 45,1-15; Jn? 13,21-30) Mennyi elfáradt ember van, akinek szüksége van vigaszta- buzdítésra. Ki fégja ezt megadni nekik? Akinek nuWréménysége, az nem tud másnak reménységet adni. Aki nem az Úr tanítványa, az nem tudja az Ő igéjét továbbadni. Testvérem, ha neked van reménységed Jézus Krisztusban, ha az Ő tanítványa vagy, akkor a te feladatod, hogy vigasztald, buzdítsd az elfáradtakat. A te feladatod reménységet mutatni a reményteleneknek. A te feladatod, hogy Isten igéjét szóld azoknak, akik nem ismerik Őt. Isten maga fog megtanítani arra, hogy mindezt hogyan tedd.

SZOMBAT

Látta őt az egész nép, amint járkál, és dicséri az Istent. ApCsel 3,9 (Zsolt 63,5; Mt 12,38-42; Jn 13,31-35) Rajtunk vajon látják-e az emberek, hogy Isten belenyúlt az életünkbe, hogy megváltoztatott, új életet adott? Látják-e rajtunk, hogy meggyógyította lelkünket, s talán testünket is? Jó lenne, ha szavainkkal, tetteinkkel, egész életünkkel Istent dicsőítenénk! Baranka Mária

Igefények a hétköznapokban:

„Örökké”

(136. Zsoltár )

Ha Isten Igéje fény (márpedig fény, mert: Világosság!) a hétköznapokban, akkor ez az Ige, mely a 136. Zsoltár minden versének refrénje: „örökké tart szeretete”, a fények fénye, mint reflektor világít bele mindennapi kis életünkbe.

„Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! ” Ezen első versszak után végigvezet bennünket a zsoltáríró Isten nagy tetteinek felsorolásával - a teremtéstől a mai napig, a kozmikus méretű csodatettek és üdvterv megvalósításán át, minden élőlényre gondot viselő és fenntartó, az egyes ember üdvösségét munkáló, bennünket örökké szerető Úr felismeréséhez, Akinek minden tettét ez motiválja: „ mert örökké tart szeretete!" Amikor a napokban olvasva ezt a Zsoltárt, megálltam e szavaknál és engedtem a szívem mélyéig hatolni: örökké, szinte lélegzetelállító perspektívát nyitott meg előttem. Mert az örökké nemcsak azt jelenti, hogy „nincs vége”, hanem azt is, hogy „nincs kezdete" sem; tehát elmúlhatatlan az Isten szeretete! Mindez pedig a miénk a Krisztusban, Aki a testet öltött isteni szeretet. Talán ebben a megvilágításban lehet leginkább megérteni és átélni Pál apostol szavait is, aki az efezusiakhoz írt levele nyitányában szinte crescendoként így kezdi:

„Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban,- mert Őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt,- hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben! ”

„ Kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt... ” „mert örökké tart szeretete!" - Ki érti ezt? - Senki! Emberi elme ezt fel nem foghatja, csak a Lélek érintésére rezonáló szív boldog hittel megragadja! Életének igazi emberi távlatait csak akkor éri el az ember, ha a Teremtő iránti szeretet keríti hatalmába, mert: „Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük Istent, hanem hogy O szereteti minket, s elküldötte az Ő Fiát” (ÍJn 4,10)

Az általa küldött Fiú személyében találkozik a Mindenható az emberekkel, és e találkozás során gyullad meg a szent tűz. Ha az ember egyszer közel kerül Istenhez, akkor életében Isten nagy szeretete határoz meg és ragyog be mindent.

Ha engedjük, hogy Isten szeretete átjárja életünket, gyarlóságaink ellenére elkezd sugározni bennünk Jézus életének szépsége, mert csak a befogadott Igének lehet hatása az életünkre!

„Adjatok hálát a menny Istenének, mert örökké tart szeretete!" (26. v.)

Pásztor Jánosné

Örök-ség

Zsoltárok 16,5-11

Osztályrészem, poharam az Úr: te tartod kézben sorsomat.

Szép örökség jutott nekem: kies helyet mért ki a zsinór.

Áldom az Urat, aki tanácsol - még éjjel is oktatnak veséim.

Szemem az Úron, előttem áll, jobbomon ő van: meg nem rendülök.

Ujjong ezért szivem, lelkem örvend, testem is bizton él, mert nem vetsz oda az alvilágnak, nem hagyod hívedet rothadásra.

Te tanítasz az élet ösvényére, túlárad az öröm, ahol te vagy, jobbodon örök a gyönyörűség.

Fordította: Bodrog Miklós

A bibliai zsoltárok költői alkotások, zenei kísérettel. Saját zsoltárfordításaimban az eredeti műformát igyekszem érzékeltetni, de úgy, hogy abból ne valami szabad átírás legyen, hanem a tartalom tükröződjék benne.

Egyébként a héber eredeti sok helyen egynél több módon tolmácsolható.

Fő törekvésem:

az eredeti húrok megpendítése.

B.M.

JÉZUSHOZ FELNŐVO HIT Mt 15,21-28

Elgondolkodtató találkozás. Elgondolkodtató, kemény mondatok, első pillantásra érthetetlen jézusi magatartás, késedelmesnek tűnő válasz, szokatlan elzárkózás, kitartó, „mégis-hit”. S egy értékelés az Úrtól, ami még a Szentírásban is keveseknek adatik meg. Ennyi lehetne történetünk „gyors-leltára”. Ami ezen túlmutat: böjt második vasárnapjának evangéliuma, Reminiscere üzenete: Istennek Jézus Krisztusban megjelenő, megszólító és cselekvő irgalma. (,,

Gondolj, Uram, irgalmadra!"Zsolt 25,6)

Csodálatos változatosságot figyelhetünk meg a módokban, ahogyan Jézus az emberekkel kapcsolatba lép. Azért fontos, hogy figyelmesen szem ügyre vegyük ezeket a találkozásokat, Jézus viselkedési módját a Hozzá fordulókkal, mert velünk is így találkozik. Minden apró kis mozzanat jelentőséggel bír!

Az Úr elhagyja Izráel területét, északra távozik, Tírusz és Szidón vidékére. E két település neve a Biblia fogalomkörében legalább olyan rosszul cseng, mint Sodorna és Gomora, Jézus is említi őket a meg nem térő városok kárhoz- tatásakor, bár tény, enyhébb ítéletet mondva felettük. (Mt 11,21-23) Istentelenség, bűnbánatra nem hajló kemény szív jellemezte a „ká- naániakaf’, akiket már az Ószövetség mint kegyelemre nem méltóakat nevez meg.

Ez az asszony azonban saját nyomorúságának tudatában, a hit vakmerőségével fordul Jézushoz, akinek feltétel nélkül bízik gyógyító hatalmában. Jézus ismeri az asszonyt: tudja, hogy mi lakik az emberben.

Mégis próbára teszi a hitét. Talán éppen ezért: igen nagy hitet lát benne. A hitpróbára ugyanis nem neki, Jézusnak van szüksége, hanem az asszonynak, mert megállva a próbát, olyat hall Tőle, amit Isten legnagyobb emberei közül is csak kevesen hallhattak, ám az Ő »kicsinyeinek” megadatott. S szükséges ez a próba az elején még egyoldalú párbeszédbe sietve beavatkozó, a pogány földön áthaladó tanítványok szívének-lelkének, de leges-leginkább nekünk, Jézust-kereső, nyomában járó, gyakorta csüggedő mai tanítványoknak - okulásul, erőforrásul.

Van egy „kritikus” pont ebben a történetben. Egy pont, amely azóta sem veszített aktualitásából. Ez a pont: a NEM. (Jézus nem válaszolt, „én nem küldettem máshoz, nem jó elvenni a gyermekek kenyerét”)

Aki csak eddig olvas, aki csak idáig jut, aki megreked az elzárkózásnál, a visszautasítónak tűnő momentumnál, az a lelki életében, istenismeretében is elakad, mert kérdésére feleletet, próbáiban vigaszt NEM így kap az Úr közelségében. Olyan ez, mint az orvosi műszerek, amelyek precíz munkával görbéket rajzolnak, papírra vázolják szívünk és agyi hullámaink működését, adattá minősítik lényünk centrumát, de nem tudnak és nem informálnak arról, hogy mi lakik bennünk, mi tölti be szívünket, merre járnak gondolataink. Hogy Jézus nem „dédelgeti” azokat, akikben kivételes lelki nagyságot lát, arra bizonyság a kánaáni asz- szony története. De bizonyság és példa arra is, hogy az Úrnál a bensőséges találkozások nem óraszámban, sem az élmények sokaságával, sem rőffel nem mérhetők. Aa. isteni értékelés és megbecsülés más. Igaz, megtéveszthetetlen, és irgalommal teljes. Ámen.

Kőháti Dóra

Imádkozzunk!

Urunk, Istenünk! Hálát adunk Neked azért, hogy szólhatunk Hozzád és válaszra méltatsz minket. Irgalmadat kérjük, kegyelmedet várjuk, fogadj el minket, kérünk, és tégy azzá, akivé tenni akarsz. Ámen.

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1998. március 8.

I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bozóky Éva;

II. , Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma, Újpest, IV., Lebstück M. u. 36- 38. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) (családi) Zászkaliczky Pál; de. 11. (úrv.) (szuppl.) Gabnai Sándor; du. 5. Szeretetvendégség; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Nagy Zoltán; du. 6. dr. Muntag Andomé; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Bolla Árpád; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Bándi Sándor János; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. (vespera) Rőzse István; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Rőzse István; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv,) (családi) Vári Krisztina; de. 11. (úrv.) Bácskai Károly; du. fél 7. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Berkesi Gábor, ref.-Marossy Attila; du. 4. (szeretetvendégség) Bolla Árpád; XIII., Frangepán ii. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél

10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Sánta Anikó; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (Kistemplom) de. 10. Szabó István; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. (úrv.) Péter Attila; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél

11. (úrv.) Péter Attila; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Kosa László; Pestszentiőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza;

REMINISCERE (BÖJT 2.) VASÁRNAPJÁN a liturgikus szín: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: IThessz 4,1-8; az igehirdetés alapigéje: Mt 15,21 - 28. HETI ÉNEKEK: 81,189.

„ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK!” címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán március 9-én, hétfőn 13.30 órakor. Előtte evangélikus korálismertetés lesz 13.20 órakor.

Jézus szenvedésedről (204. ének)

Énekünk szerzője Birken Zsigmond (1626-1681). Papi családban született Wildenstein bei Eger-ben. Már 1629-ben szüleivel együtt elűzték innen hitük miatt, fiatalságát Nürnbergben töltötte. Erről így ír: „ 1629-ben már meg kellett ismernem a nyomorúságot, amikor még 3 éves sem voltam. Hasonlót élt át Megváltóm is gyermekkorában. Szüleimmel együtt hitünk miatt üldöztek, Isten azonban mutatott nékünk «Egyiptomot«, hogy oda meneküljünk... Nürnberget, amelyet anyaihazámnak nevezek (anyja ott született), ahol Isten nemcsak enyéimről, de rólam is gondoskodott. ”

Tizenhat éves korában elvesztette anyját, majd apját is. Apja halálos ágyán arra kérte, hogy később tanuljon teológiát, Birken ezt akkor nem ígérte meg, de később a jénai egyetemen a jogi és más tanulmányok mellett teológiai tanulmányokat is folytatott.

Költői munkásságával igen sok dicsőséget és elismerést szerzett magának és ez nagyon hízel- gett hiúságának. Vallásos énekei gyakran nem mások, mint Johann Michel Dillher nürnbergi igehirdető prédikációinak visszhangja. Énekünk első megjelenésekor még nem volt versszakokra osztva. Címe így hangzott: „Nagypéntekre - Passió-elmélkedés”. Igen értékes ének, egyházunk törzsénekeihez tartozik.

Személyes bűnbánat, a passió megértése tükröződik énekünk 3. versében:

„De ne csak kínod tudjam, Okát is megértsem,

Hogy te gúnyt, halált, Uram, Szenvedtél énértem.

Oka annak én vagyok, Én és tenger vétkem,

Kínjaid ezért nagyok. Célod üdvösségem. ”

Gáncs Aladár

L

k

i