Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-02-01 / 5. szám
4.oldal 1998. FEBRUÁR 1. Evangélikus Élet A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium bemutatása „...Évszázadok is el fognak viharozni az alma mater fölött, és mégis állni fog, mert alapja a hit és a szeretet... ” jellemezte Zsolnai Vilmos egykori igazgató a megye elsőként alapított középiskoláját: a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumot. A nyíregyházi evangélikus gyülekezet 1806-ban hozta létre az úgynevezett „professzori iskolát”, hogy gyermekeinek a hit erejét és a tudomány szellemi fegyverzetét is kezébe adja. A kor igényeinek megfelelően 1861-ben algimnáziummá alakult, majd 1867-től a bizonyítványokat „államérvényessé” minősítette a Vallás és Közoktatási Minisztérium. Az épület is egyre bővült. 1905-ben nyerte el -Alpár Ignác tervei alapján- mai formáját. Időközben iskolatörténeti értékű levélváltásra került sor az iskola vezetősége és a Turin-i száműzetésben élő Kossuth Lajos között. Kossuth saját kezűleg írt szép levelében hozzájárult, hogy az ő nevét viselje a Kossuth-emlékalapítvány, amelynek kamataiból -ma is minden évben - a diákok Kossuth-pályázatra írt legjobb műveit jutalmazzuk. így az iskola a Kossuth által képviselt nemzeti szellemiséget is vállalta, s ma is híven ápolja. Nagy értéket képvisel az 1845-ben létrehozott tanári könyvtár, amely -túlélve két világháború pusztításait- ma is megvan: védett műemlék. A XX. század első felében az intézmény minőségi iskolává fejlődött. Kiemelkedő, emlékezetes tanár-egyéniségek, igazgatók emelik rangját: Porubszki Pál, Krúdy Gyula felfedezője, Dr. Vietórisz József, költő, műfordító, a Tranoscius énekeskönyv magyarra ültetője, Geduly Henrik, később evangélikus püspök, Szalay Sándor fizikus, a tudós-dinasztia őse, Sziklay László irodalomtörténész és a templomépítő Józsa Márton. Az itt érettségizett diákokat a tudományos és kulturális élet szinte minden területén megtalálhatjuk. Volt közöttük miniszterelnök és világbajnok olimpikon, gyáralapító és atomtudós, költő és műfordító, lelkész és pszichoterapeuta. Az ősi iskola újkori története 1992. július 1-jével kezdődik, amikor visszakerült az alapító gyülekezet tulajdonába. Az új szellemi légkört, az új tanári és tanulói lelkűiét alakulását a Pál apostoli intelem vezérli: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” Diákjaink kezdik megérteni, hogy az egyházi iskola nem akaija „kivenni őket a világból”, de igyekszik őket „megőrizni a gonosztól”, boldog emberré, a gyülekezet élő köveivé, a társadalom hasznos polgáraivá nevelni. Iskolánkban a képzés nyolc- és négyosztályos oktatási formában történik. A nyolc évfolyam közel 600 tanulóval jelenleg 20 osztályra tagolódik. Minden évfolyamon az A/osztály úgynevezett speciális nyelvi osztály, ahova a jelentkezők legjobbjai kerülnek. Ők magasabb óraszámban tanulnak idegen nyelveket: angolt, franciát, németet és olaszt. így a tanulók jó része még érettségi előtt nyelvvizsgát tehet. Az idegen nyelvek tanulását külföldi vendégtanárok és testvériskola kapcsolatok segítik. A németországi Hildesheim, a Párizs melletti Massy, az olasz Gemona diákjaival rendszeres cserelátogatásaink vannak. Az ismeretek bővítését szolgálják a szakkörök. Eredményesen működik a szép magyar beszédet ápoló „Beszélni nehéz” kör. A versmondó kultúrát és a keresztyén életszemléletet képviselő gimnáziumok kapcsolatait erősíti kezdeményezésünk: Az Úr érkezése elnevezésű országos ökumenikus szavalóverseny. Az evangélikus gimnáziumok mellett a görög és római katolikus, a református gimnáziumok diákjait látja vendégül iskolánk Soprontól Csen- gerig, Bonyhádtól Sárospatakig. A versmondó találkozó témáját kifejezetten a vallásos ihletettségű költemények alkotják. Évenként részt veszünk Keresztyén Ifjúsági Nap szervezésében, mely régiónk egyházi iskoláinak tanulmányi, sport- és kulturális vetélkedővel összekötött találkozója. Nyíregyháza város és a környék egyházi gimnáziumainak szép ökumenikus ünnepe a felekezeti iskolák kapcsolatait erősíti. Jól felszerelt rajztermünkben művészi érdeklődésű diákjaink a festés - rajzoláson kívül gyöngyfűzéssel, batikolással, szövéssel, korongozással, bőr megmunkálással és fafaragással is foglalkoznak. Két tűzzománc-égető kemence hevíti csillogóra az agyagot nemcsak a szakköri órákon, hanem a nyári tűzzománc-táborban is. Sportolni vágyó tanulóink a nagy- és kis-tomate- remben, „konditeremben”, az udvari futball- és labdapályákon fokozhatják fizikai erőnlétüket. Az udvaron felszerelt fényszórók lehetőséget adnak a „Csillagfény” labdarúgó torna rendezésére. Pingpongbajnokság, tátrai sítáborozás színesítik a sportéletet. A nagy tornaterem régi burkolatát ez évben cseréltük ki modem műanyag borítású padlózatra. A fizikai sportok mellett a szellemi sport: a sakkozás is népszerű volt gimnáziumunkban. A humán jellegű önképzőkör mellett a számítástechnikai szakkör is nagyon népszerű. E tanévben nagy méretű és jelentőségű számítógépes fejlesztést hajtottunk végre: modem 12 gépes hálózatot építettünk ki. A tanórákon társas környezetben, a hálózati szabályok figyelembevételével és kihasználásával működik együtt tanár és diák. Önálló alkotómunkára, lapszerkesztésre ambicionálja diákjainkat a „Nyíregyházi Kossuth-diák” c. lapunk. Az élménybeszámolók, tudósítások és osztálybemutatkozások egyre inkább az iskolai élet hiteles tükrévé formálják. A diákok szívesen írják, szerkesztik és terjesztik. Az immár 6 éve havi rendszerességgel megjelenő diákújság a művészet és írás segítségével összetartó, baráti iskolaközösséget formál. Cserkészcsapatunk 1993-ban újraszerveződött. Újra felvette a 88. Szabolcs cserkészcsapat nevét, amely még 1914-ben alakult a gimnáziumban. Azóta évenként gyarapodik új tagokkal. Gazdag tapasztalataikkal öregdiákok, egykori cserkésztisztek segítik a cserkészeket. Iskolánkban -az evangélikus gimnáziumok minőségi színvonalához és tradícióihoz méltóan- sem a száraz racionalitás, a karrier-bűvölet, az osztálycentrikus felfogás nem dominál. Nevelésünk meghatározó tartalmi elemei olyan érzelmi motívumok, mint az egymás iránti szeretet, a tanulás örömének felfedezése, a barátság soká tartó melege, a magyar haza sorsa iránti felelősségérzet, az értékek megbecsülése, az iskola iránti hűség, vagyis az a lelkűiét, amely a Kossuth-diákokat mindig is jellemezte. Ezeket az alapelveket követi és erősíti a most kidolgozott gimnáziumi pedagógiai program. Dr. Bánszki István Karácsonyi mozaik, avagy rendhagyó tudósítás Győrből Karácsony. Jézus születésének ünnepe. Az egyik legcsodálatosabb ünnep. Nemcsak teológiai értelemben. A család ösz- szetartozásának, összetartásának is fontos alkalma. Még a legnehezebb politikai időszakokban is ünnepnek számított. Igaz, tartalmát kissé módosították. A ke- resztyénség azonban mindig az értünk született Jézust ünnepelte, s hálát adott Istennek felénk áradó szeretetéért. Milyen csodálatos is a karácsony üzenete! Vajon mennyit fog fel ebből a szeretet- ből a világ, s benne az ember? Mit jelent a karácsony egyáltalán a ma emberének? Egyszerűen néhány munkaszüneti napot? Pihenést? Vagy valóban Isten szeretetének megnyilvánulását, s egyúttal azt a boldog bizonyosságot, hogy minden értünk, sőt értem történt. Karácsony fontossága nem halványul. Ma már nemcsak a templomokban hangzik karácsony üzenete. Megemlékeznek róla közintézmények, állami szervek is. Szeretettől, békéről és családról ezekben is lehet - sőt kell - beszélni. Hangsúlyeltolódás ez, de ez is szükséges. Különösen most, amikor minden leértékelődik, elveszti jelentőségét. A fi-' gyelmes szemlélődő óriási ellentéteket lát. Ünnepelni sokféleképpen lehet. Az emberi lélek palettája sokszínű, mint a virágos rét... íme néhány példa! Az ünnep hangulata áthatja a várost. Az üzletekben feldíszített, csillogó fenyőfák pompáznak. Körülöttük csillogó szemű apróságok. Ajkukon millió kérdés. Édesanyjuk alig győzi a válaszolást. A válaszok sokfélék. Hallunk okos, nevelő jellegű, sőt hittől tanúskodó válaszokat, de előfordul a türelmetlenkedés is. Az ünnepi hangulatot segíti a halk zene. Gyermekkorunk meghitt énekei szólnak. A polcok roskadoznak. A tömeg óriási, ehhez képest a vásárló kevés. Ebben az ünnepet előkészítő forgatagban villámgyors zsebesek dolgoznak. Egyfelől örömszerzésre készülő emberek tömege, másfelől bűnözők, akiknek semmi sem számít. S a bűnökből egész jól lehet élni! Megfér egymás mellett a szeretette kész, a szeretni tudó és a mással nem törődő ember, a karácsony igazi hangulatát idéző halk zene és a harsogó élet. Az áhítat keveredik a bűnnel. Milyen tarka ez a világ! Sokfélék vagyunk. Az iskolák is ünnepelnek. A kép itt is tarka. Maga az igyekezet megható. Igazán nagyszerű, hogy egy állami intézmény karácsonyi ünnepélyt szervez. Az emelvényen egy osztály tanulói. Nemcsak a ruhájuk ünnepi, hanem a lelkűk is. \ Az iskolára nem jellemző az énektanítás, de énekelnek. Evangélikus egyházi énekek és karácsonyt idéző népdalok, népi rigmusok hangzanak. Osztályfőnökük evangélikus. Bizonyságtétele figyelmet érdemel. Jézus a szívében él. Az énekszámok között Túrmezei Erzsébet, Reményik Sándor és mások versei próbálnak üzenetet közvetíteni. Előttük az iskolatársak mintegy félezres tömege. Beszélgetnek. ' Egy gyülekezet krónikája Hittudományi Egyetemünk tiszteletbeli doktora, Veöreös Imre ^ nyugalmazott lelkész karácsonyi ajándékként lepte meg egykori gyülekezetét és az evangélikus könyvpiacot. LEVEL KOB ANY A- RA AZ EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZETNEK című 90 oldalas, szép kiállítású könyve annak a 27 évnek a krónikáját tartalmazza, amely alatt a pártállam nem könnyű időszakában vezette ügyes kézzel a gyülekezet hajóját a nagy szórványkerületben. Nem csupán krónika, nem is csak évente előterjesztett közgyűlési jelentéseinek összegzése ez a munka. Mint egykor Pál apostol, ő is áldáskívánással és hálaadással köszönti levelében az egykor, 1958 és 1985 között rábízott híveket, „hálaadással mindazért, amit huszonhét és fél év alatt a gyülekezetben tapasztalt, amit kapott és adott". Lelkészi karunk egyik legműveltebb és sokoldalú érdeklődéssel megáldott lelkésze már sok évtizeden át bizonyította, mennyire avatott mestere a „tolinak”. Már fiatalon szerkesztője volt a Lelkipásztornak, és többszöri hallgatásra kényszerülése ellenére nehéz politikai helyzetben tudta jól kiválasztott munkatársi gárdával szerkeszteni a Diakónia, majd a Credo című értelmiségi folyóiratot. Nagy visszhangot váltottak ki könyvei, különösen az Újszövetség színgazdagsága, a János apostol levelei és a Harmadik egyházi út... Mindezeket a műveket kőbányai lelkészsége idején írta. Most, amikor lassan a 85. évébe lép, az utókor számára különösen is értékes helytörténeti munkával lepett meg minket. Külön értéke a könyvnek, hogy visszatekint a kőbányai gyülekezet megalakulásának történetére is, elemzi a munkáskerület gazdasági és társadalmi helyzetét és az evangélijkfisság összegyűjtésének idejét. A múlt kutatóinak gazdag forrásanyaga lesz az a sok jegyzettel ellátott kezdeti időszak, amely megelőzte saját és Koren Emil lelkészségét. A Majba Vilmos szervező lelkész sokak által ismeretlen belmissziói munkája és a templomépítés története hézagpótló részlete hazai egyháztörténet írásunknak. Veöreös Imre mesterien tudja igehirdetéseit, előadásait, lelkészi jelentéseit vagy - olykor megcenzúrázott - rádiós szolgálatait beágyazni a korszak nagy ívű hazai, vagy nemzetközi összefüggéseibe. Igen érdekes utalások találhatók akár a II. Vatikáni Zsinatnak, akár a Luther-jubileumnak, akár a Lutheránus Világszövetség budapesti Nagygyűlésének a belső történéseire. Könyvében ugyanakkor megelevenednek az egykori kőbányai bibliaórák és az ott elhangzott igehirdetések válogatásai is. Pályájára történő visszatekintése sok fiatal lelkész és lelkészjelölt számára lehet útmutató. Az Urai Erika terve alapján készült, szép borítóktól övezett karácsonyi és újévi irodalmi ajándék két utolsó fejezete az Emlékezés és a Jövő. Mindkettőre érvényes az idős lelkész által megfogalmazott vallomás: „... kőbányai szolgálatom egész időszakát átíveli a szivárvány sugaraként a reménység”. Dr. Fabiny Tibor Mahatma Gandhi és Albert Schweitzer Ötven évvel ezelőtt -1948. január 30-án- egy szélsőséges hindu szervezet tagja meggyilkolta Mahatma Gandhit, aki elvezette India népét a függetlenséghez. Mohandas Karamchand Gandhi, akit a nép Mahatma Gandhinak, Nagy Léleknek nevezett, az akkor háromszáz-milliós India egyik kisebb fejedelemsége miniszterelnöke fiaként született. A legjobb iskolai képzésben részesült. Londonban jogot tanult. Húsz évig, 1893-tól 1914-ig Dél-Afrikában élt. Ügyvédként az ott élő indiai bevándorlók harcát vezette az európaiakkal való egyenjogúságért. Már Afrikában megfogalmazta és alkalmazta a társadalmi és politikai küzdelmek azon módszerét, amelyet ő „szatjagrahának” az igazsághoz való ragaszkodásnak nevezett. Ez az erőszak elvetését jelentette. Megalapozásához az óindiai vallási és filozófiai tanokhoz nyúlt vissza. Gyakorlatban ez a gyarmatosító angol hatóságokkal való együttműködés és az állampolgári engedelmesség megtagadását jelentette. Az indiaiakat meg akarta tanítani a szövésre-fo- násra, hogy ezzel is bojkottálja az angol szövőipart. A tenger vizének lepárlásával az angol monopóliumot akarta szabotálni. Személyiségét az egyszerűség és az aszkétizmus jellemezte. Szenvedélyesen küzdött a nemzeti követelések kielégítéséért. Népszerű volt. Gandhi tevékenysége előmozdította a nemzeti felszabadító mozgalmat. A második világháború befejezése után, eljött India függetlenségének is a napja. A három- százéves angol gyarmati uralom után 1947. augusztus 15-én Dzsavaharlal Nehru Delhiben a Vörös Erődre felhúzta az indiai háromszínű zászlót az angol alkirály jelenlétében. Ő lett az első miniszterelnök az idős Mahatma Gandhi helyett. Gandhi célja csak részben valósult meg. Nem tudta megőrizni India egységét, amely darabokra hullt. Egyéni tragédiája is bekövetkezett. Míg ő, a nemzet atyja mérsékletre intett, egy szélsőséges szervezet tagja 1948. január 30-án meggyilkolta. Amikor Gandhira emlékezem, ugyanakkor Albert Schweitzerre is gondolok. Az ő születésnapja január 14-én van. Mindketten kölcsönösen nagy tiszteletben tartották egymást. Albert Schweitzer a teológus, az egyetemi docens, orvos és orgonista Európát és a ráváró polgári életet hagyta itt és elment Afrikába, hogy a bennszülötteket gyógyítsa. Gandhi a miniszterelnök fia, ügyvédi diplomával ment Dél-Afrikába, hogy a kivándorolt indiaiak egyenjogúsításáért harcoljon. Albert Schweitzer a filozófiáját az élet tiszteletére (die Ehre des Lebens) alapozta és egész életét mások gyógyítására fordította. Gandhi egész életében népe felszabadításáért küzdött. Mindketten másokért áldozták fel életüket. Szent írásunk szavai szerint: „Nincs nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja barátaiért!”. ______Dr. Reményi Mihály A z aj olykor zavaró. Áhítat és hitetlenség találkoznak egymással. A győri Evangélikus Öregtemplom fényárban úszik. A templomban óriási a tömeg. Isten szeretetéről szól az ének, erről beszél Ittzés Gábor lelkész is. Az istentiszteletet az Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanulóinak ünnepi szolgálata követi. Nyolc alsó tagozatos osztály tanulói beszélnek és énekelnek Isten kézzel fogható, érzékelhető szeretetéről. Megjelenítik Jézus születésének történetét is. Az őket hallgató hívő Isten jelenlétét érzi. A csillogó gyermekarcok áhítatról szólnak. Minden történés Isten felé mutat. Az élmény rendkívüli. Mennyi munka, mennyi erőfeszítés előzte meg mindezt! Hányszor ismételtek egy-egy verset, egy-egy hangsúlyt, mire minden a helyére került! Csak az tudja igazán, aki maga is foglalkozott gyermekekkel! Istenről és szeretetéről akárhogy beszélni nem lehet! Csak átéléssel, komolyan. Erre pedig fel kell készíteni a gyermekeket. A tanító nénik és gyermekek munkáját dr. Ceglédiné Nagy Erzsébet igazgatóhelyettes fogta össze. Ének - zenei oldalról Várayné Szűcs Katalin, Módosné Hatvani Zsófia és Marekné Stubán Beáta segítették. Újtemplomunk gyülekezetének karácsonyi felkészítését a Győr - Ménfőcsa- naki Evangélikus Ifjúsági Ének - és Zenekar szolgálata is segítette. Advent utolsó vasárnapján ők tettek bizonyságot hitükről. Mintegy 25 fiatal énekelt és zenélt pergő ritmusban, néha kissé szokatlan, alig ismert dallammal. Közöttük énekelt fiatal lelkészük is. Az arcokon hit és meggyőződés sugárzott, hangjuk betöltötte a templom légterét. Szívesen, felszabadultan, örömmel szolgáltak. Az értünk szolgává lett Jézusról énekeltek - ha a feladat úgy kívánta, egyedül is. Milyen nagyszerű, hogy ilyen fiatalok is vannak! Az ének és zeneszámokat Nyakas Judit tanította be. Ő vezette az előadás szolgálatát is. A fiatalokat hallgató ember meggyőződhet arról, hogy Istent szolgálni gitárral és elektromos orgonával is lehet. A hallgatóban felvetődik a kérdés: Nem tudnánk-e mi is hasonló ének - és zenekart létrehozni? A gyülekezet lelki épülése tovább erősödött a karácsony estét megelőző délutánon. Az istentisztelet keretében konfirmandus és már konfirmált fiatalok szolgáltak. Mondanivalójuk a karácsonyi örömhírt tolmácsolta. A verseket zeneszámok követték. Az őket hallgató és a lényegre figyelő ember megérezhette és megérthette karácsony igazi lényegét. A verseket nagy hozzáértéssel Ittzés Gábomé válogatta és rendezte csokorba. Karácsony. ízlelgetem a szót. A legcsodálatosabb ünnepek egyike. Bárcsak minél többen értenék és váltanák üzenetének titkát! Pónya László tanár
