Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-04-19 / 16. szám
Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Elet 63. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1998. ÁPRILIS 19. HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 1. VASÁRNAP QUASI MODO GENITI ARA: 48 FT r Újjászületésünk az ige szerint Jézus Krisztus feltámadásából ered. Isten szül minket újjá, az igazság igéjével, amely Isten ereje. Luther A TARTALOMBÓL A BIZONYSÁGTEVŐK FELLEGE EGYHAZAK A KISEBBSÉGEK KÖZÖSSÉGÉÉRT GYÖKEREZZEN ELETETEK KRISZTUSBAN BAJOR VENDEGEINK BONYHADON ES PAKSON Két egyházmegye lelkész! munka- közössége látta vendégül Bonyhádon vendégeinket. A korábbi látogatások során von Loewenich püspöknek nem volt alkalma a „Schwäbische Türkei" gyülekezeteit megismerni, így külön kérte, hogy oda vigyük el. A templomi kezdőáhítat után Krähling Dániel és Káposzta Lajos esperesek számoltak be Tolna-Baranya és Bács-Kiskun egyházmegyei életéről, kiemelve a török háborúk után idekerült német gyülekezetek helyzetét. Tolna és Baranya kitelepített, megfogyatkozott gyülekezetei szomorú képet adnak, sok templom romos, a szórványhelyzet megoldhatatlan feladatok elé állítja a zömmel fiatal lelkészeket. Előremutató kezdeményezésekként örömmel számoltak be a bonyhádi gimnáziumról és kollégiumról, a sárszentlőrinci népfőiskoláról, a kecskeméti és kiskőrösi szeretetotthonról és a soltvadkerti magyar-német nyelvű óvodáról. Vendégeink a bajor egyIsten követőinek jó illata A budavári magyar és németajkú gyülekezet közös istentiszteleten ünnepelt március 28-án a Bécsi kapu téri templomban. A hazánkban tartózkodó bajor egyházi küldöttség tagjai is jelen voltak és Hermann von Loewenich püspök igehirdetéssel szolgált. Az istentisztelet előtt D. Szebik Imre püspök köszöntötte a vendégeket, majd az oltári és úrvacsorái szolgálatban öten álltak az oltár asztala mögött: a két püspök mellett Christof Hechtel egyháztanácsos, Dietrich Tiggemann, a német gyülekezet lelkésze és Hafenscher Károly budavári lelkész, aki a tolmács feladatát is ellátta a szószéken. Loewenich püspök igehirdetése Ef 5,1-2 alapján szólt. „Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek szereiéiben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként. ’’ Lehet-e Istent „utánozni”? Mit jelent Isten utánzása? Szükségünk van a hit példaképeire. Példaképekre, hogy maradjak keresztyén, korabeli példaképekre, hogy megosztani tudjuk mással a nyomorát. Jézuson kell tájékozódnunk, ő az igazi példakép, de több is annál. Isten keze munkáját kell és lehet utánozni. Jézus ebben mint diakónus mutat utat. Mert levegő és szeretet nélkül nem lehet élni. A szeretetnek különösen is helye van az egyházban. Ettől van jó illata Jézus követőinek, így lehetünk példaképek az emberek között. így lehetünk szolgálói a társadalom egyensúlyának is. A bajor küldöttség látogatásának záróaktusa volt ez az úrvacsorái istentisztelet. Utána még a küldöttség tagjaival sokáig beszélgettek gyülekezeti tagok, a megjelent lelkészek, a testvéregyházi kapcsolatokról és annak gyümölcseiről. HARMAS FONAL NEM SZAKAD EL EGYHAMAR- Országos papné csendesnap a Deák téren Immár hagyomány egyházunkban, hogy évente egyszer, tavasszal összegyülekeznek az ország legkülönbözőbb helyeiről a papnék, és együtt töltenek egy napot imádsággal, előadások hallgatásával, beszélgetéssel, gondok és örömök megosztásával. Hasznosak ezek a szervezett csendesnapok, hiszen lehetőséget nyújtanak a találkozásra azoknak is, akik egyébként nem, vagy csak nagyon ritkán tudnának találkozni a távolság és az elfoglaltság miatt. Másrészt pedig alkalmat adnak a tartalmas kikapcsolódásra, az Úr Jézus közelében való igére- és egymásra figyelésre, valamint a tapasztalatok kicserélésére. (Gondolja ezt a „kívülálló”, aki ugyan nem papné, „csak” segédlelkésznő, s az Evangélikus Élet képviseletében nyert bebocsátta- tást...) A március 28-án, szombaton megrendezett találkozó mottója a címben olvasható, s a nap témájához igen találó bibliai idézet, a Prédikátor könyvéből való (4,12). A Deák téri Evangélikus Gimnázium zsúfolásig telt dísztermében először D. Szebik Imréné köszöntötte a megjelenteket, mintegy 120 papnét, köztük az újakat és az évről évre visszatérő „törzsvendégeket”. Mint elmondta, 1991 óta tart egyházunk papné csendesnapokat, s külön öröm az idei évben, hogy nem csupán a két egyházkerületből, hanem határainkon túlról: Erdélyből, Nyugat-Európából (Bécsből, Zürichből), s a Kárpát-medence területéről is érkeztek vendégek. Baranyainé Rohn Erzsébet siófoki lelkésznő lPét 3,15 alapján tartott nyitóáhítatában feltette a kérdést: vajon tudunk-e töl- tekezni, pihenni? Vagy mindig szerepet kell-e játszanunk? Mi óvhat meg bennünket ettől? A választ az igében kell keresnünk. A Krisztushoz hangolt szerepkör megélése tesz késszé hivatásunk betöltésére. Az áhítat után Bálintné Varsányi Vilma vette át a szót, és egyházmegyénként bemutatkozásra szólította a jelenlévőket. Majd dr. Sineger Eleonóra orvos-pszichiáter előadása következett A házasság keresztény szemmel címmel. A papné hivatásáról szólva minden keresztény házastárs figyelmébe ajánlotta: jó lenne, ha évente ki-ki elmondaná a házasságkötéskor tett eskü szövegét, így emlékezve az akkor tett ígéretére. A doktornő felkérte a legidősebb (Rőzse Istvánná) és a legfiatalabb (Szebik Ildikó) résztvevőt, olvassák fel az esküt, hogy felidézhesse mindenki a talán évtizedek óta nem hallott-mondott szavakat. Az előadás kitért a keresztény házasságokban is fellépő krízisek megoldásának mikéntjére, a pozitív kommunikáció fontosságára (hálát adni Istennek a társért), a frusztráció, a negatív érzelmek elhordozá- sának nehézségére, szó esett továbbá arról is, hogy meg kell fogalmazni magunkban: mit akarunk életre kelteni a másikban (pl. hűség, szeretet), hogy elindíthassuk partnerünkben is ezeket az érzelmeket. Önismereti játékot játszottunk ajungi tipológia alapján, és megemlékeztünk a nemrég elhunyt Koren Emilről és Gyökössy Endréről. Az előadás után a doktornő a résztvevők kérdéseire válaszolt. (dr. Sineger Eleonórával készült interjúnk lapunk egy későbbi számában lesz olvasható!) Újdonság volt az idei csendesnapon az „ Ötletbörze ”, amely két egyházmegye (Nógrádi, Somogy-Zalai), valamint Kiskőrös és - Szépfalusi Istvánná jóvoltából - Bécs legeredetibb, kipróbált kezdeményezéseit, másutt még nem alkalmazott újításait osztotta meg a hallgatókkal, abban a reményben, hogy más gyülekezetek is haszonnal alkalmazzák majd a jövőben. A helyszűke miatt itt csak kettőt említünk: Somogy-Zala egyházmegyei, ismertető „reklámfüzet” kiadását tervezi, Kiskőrösön szervezett nővérszolgálat viszi házhoz a betegek részére az ebédet, de kívánságra a vasárnapi igehirdetést is. A közös ebéd után fórummal folytatódott a csendesnap, D. Szebik Imre püspök válaszolt a feltett kérdésekre. Az együttlét úrvacsorái istentisztelettel zárult a Deák téri templomban, Koczor Györgyné szolgálatával. Mit mondhat még a „kívülálló”? Hogy jól érezte magát. Kőháti Dóra házról és a maguk szűkebb munkaterületeiről, az ifjúsági munka és a nők továbbképzéséről beszéltek. Von Loewenich püspök világossá tette, hogy a nálunk hétszer nagyobb bajor egyház is szórványhelyzetben van sok területen, és ezért jól értik a magyar- országi problémákat. Jóleső dicsérettel nyugtázták a küldöttség tagjai a lelkészek és felügyelők beszámolóit. A ragyogó napsütés még szebbé tette a frissen tatarozott régi gimnáziumot és a vadonatúj kollégiumot. A város polgármestere is megtisztelte jelenlétével a találkozót. Útközben hazafelé a paksi gyülekezet várta vendégeinket. A templomban rövid presbiteri köszöntést, a gyülekezeti teremben beszélgetést, és végül együttes vacsorát terveztek. Nagy volt a meglepetésünk, amikor legalább háromszázan vártak a templomban. Ennyi embert péntek délután Bajorországban nem lehetne összegyűjteni olyan egyszerűen, vélték. A köszöntések mellett gyermek-és ifjúsági műsor, énekkari számok, részletek a passiójátékból, művészi szólóének hangzottak. A gyülekezet mellett jelen voltak a város képviselői, élükön a polgármesterrel és a Paksi Atomerőmű is képviseltette magát. A tavalyi augusztusi egyházi találkozó következményét láttuk abban, ahogyan precíz szervezés, részletekben is gondosan kidolgozott műsor, meleg vendégszeretet fogadott. Büszkék lehettünk a paksi gyülekezetre és magára a városra! Egyházi lapjaink közük majd von Loewenich püspök előadásait és prédikációját, és a bajor egyházi sajtó is foglalkozott az eseményekkel. A paksi vendéglátás a gyülekezeti teremben fejeződött be, ahol mesteri kezek főzte igazi paksi halászlé volt a meglepetés. A másnapi hivatalos tárgyalási napon is többször előjött vendégeink beszámolójában és kérdéseiben, hogy Bonyhád és Paks meggondolkoztató élményeket jelentett számukra. A 21. századra készültek... A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) szervezésében a soproni evangélikus közoktatási intézmények tanárai részére hétvégi konferenciát rendeztek Budapesten a csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központban. A konferencia témája volt: Hogyan neveljünk a 21. századra? Alapvető volt D. Szebik Imre püspök. kezdő áhítata. Jn 15,1-6 versei alapján Jézusról, „a tőkéről” szólt, akihez a vesszőknek kapcsolódni kell/lehet. Nem egyedüli cél a túlvilág, gyümölcsöt kell itt teremni! Pedagógusok „gyümölcstermése” lehet pl. elvezetni az olvasás örömére, az értékes kultúra kincseinek megismertetésére, vagy erkölcsi értékrend kialakítására. Több előadás tágította a szemek látását a gazdaság, a társadalom és az iskola, valamint a család tárgykörében. Tőkéczky László egyetemi tanár, Vida Gábor akadémikus és Lázár Imre orvos előadásai bontották ki e témaköröket. Konfliktusok világában élünk, a keresztyén iskolák feladata abban van, hogy a szabadság mellé a kötelességet, a jog mellé a felelősséget hangsúlyossá tegyék. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a tudásból nem lesz erkölcs, - hitből teremhet meg ez a gyümölcs. A bajor testvéregyházi küldöttség élén éppen Budapesten tartózkodó Hermann von Loewenich püspököt is előadásra kérték, aki a szabadság mai értelmezéséről, a keresztyén ember szabadságáról és arra neveléséről szólt. A nevelésben ez azt a feladatot jelenti, hogy a fiatalokat segíteni kell, hogy szabadon dönthessenek és nem rájuk nehezedni. Ugyanakkor meg kell tanulni, hogy a kritika önmagában nem érték, bármennyire is erős a fiatalok kritikai érzéke. Úgy kell ismeretre nevelni, hogy ítélőképességük legyen. A nyugati tapasztalatok is arra mutatnak, hogy önző életmódot visznek a köztudatba. Azért kell a közösségi élet értékeire is rámutatni, ránevelni. Nemcsak a Tv-t lehet szidni az erőszakosság növekedése miatt, de az elmaradt nevelés is „ludas” ebben a dologban. És tegyük hozzá, hogy ez a nevelés nem csupán a hitoktató feladata, hanem az egész tanári karé egy egyházi kötődésű iskolában. Harmati Béla püspök azt fűzte hozzá az elhangzottakhoz, hogy a 10 parancsolat egyetemessége és időszerűsége nem a múlté. Nálunk az általános „magyar kötelességek chartájára” is különösen szükség mutatkozik. Bálintné Varsányi Vilma áhítata a „tegnap és ma és örökké ugyanaz” Jézussal útravalóként kísérte el a soproni pedagógusokat. Figyelemre méltó kezdeményezés volt a soproniaké. A csillebérci tábor viszonylag megfelelő anyagi keretei könnyítették a kétnapos konferencia megrendezését. 98 év után ismét püspöklátogatás a Vajdaságban Sárkány Sámuel személyében utoljára 1900-ban tett magyar evangélikus püspök látogatást Szabadkán. A gyülekezet vezetősége az evangélikus templomban, március 23-án, nagy örömmel fogadta dr. Harmati Béla püspök-elnököt és a kíséretében lévő Káposzta Lajos püspök-helyettest, a Bács-Kiskun Egyházmegye esperesét, valamint dr. Görög Tibort, az Országos Egyházi Iroda főosztályvezetőjét. Az ünnepélyes köszöntés után a magyarországi vendégek tárgyalást folytattak a vajdasági magyar evangélikus esperesség vezetőivel az együttműködés elmélyítéséről. Dolinszky Árpád esperes tájékoztatást adott a mintegy 5000 hívőt tömörítő magyar nyelvű esperesség életéről. Az esperes közel 500 km-t tesz meg vasárnaponként, hogy 7 gyülekezetben magyarul is han- gozhassék Isten igéje. Harmati püspök a magyar egyház ajándékaként 50-50 énekeskönyvet és Szentírást adott át és megerősítette, hogy további magyar egyházi kiadványokkal segítik a magyar nyelvű gyülékezeti szolgálatot. ígéretet tett, hogy a magyar egyház a jövőben is segít vajdasági fiatalok lelkésszé képzésében, és erősíteni szeretné a testvérgyülekezeti kapcsolatokat, mindenekelőtt a szomszédos Bács-Kiskun Egyházmegyén keresztül. Kasza József, Szabadka polgármestere a Városházán fogadta Harmati püspököt és kíséretét. A vajdasági magyarok egyik neves vezetőjeként ismert polgármester kiemelte az egyházak kiemelkedő szerepét abban, hogy a jugoszláviai magyarság megőrizhette anyanyelvét és magyarságtudatát. A püspöki látogatás a bajsai gyülekezetben ért véget, ahol a templomban rendezett rövid fogadás után a fehér asztal melletti kötetlen beszélgetésben ismerkedhettek meg a magyarországi vendégek a gyülekezet életével.
