Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-03-29 / 13. szám

Evangélikus Élet 1998. MÁRCIUS 29. 5.oldal SQSAB0B u tA u a •••••••••••••• A gyermeksarok készítőinek címe: Cselovszky Ferenc, 1052 Budapest,Deák tér 4. „Menjünk fel mi is Jeruzsálembe!” Ki írhatta volna a következő sorokat? „Nem tudom, miért tartanak bennünket ostobák­nak, de tulajdonképpen nem is zavar már, amióta ki­derült, milyen előkelő ősöket mondhatok magamé­nak. No, nem az apámról vagy a nagyapámról van szó, ők csöndes kis szürke életet éltek, egy paraszt­családot szolgáltak hűséggel. Sok-sok nemzedékkel ezelőtti elődeim azonban innen nagyon messze, egy Júdea nevű országban éltek. A fővárosuk, Jeruzsálem egy külterületén laktak gazdájukkal együtt és békésen hordozták a hétköznapok terhét, semmi sem zavarta meg nyugalmukat. Egy nap azonban külö­nös dolog történt. Ős­apám még nagyon fiatal volt, épp ábrándozva eszegetett, amikor két idegen férfi lépett be hozzá, ki­oldották a köteleit és magukkal vezették. Segítség, el­lopnak! - gondolta rémülten és kétségbeesetten pró­bált jelezni a gazdájának, aki hamar meg is jelent és kérdőre vonta az ismeretleneket. A két férfi azonban nem jött zavarba: „A Mester küldött bennünket, hogy vigyük magunkkal, mert az Úrnak szüksége van rá ” ­szolgálatkészség a vérében volt, így csak ballagott a két férfi után és azon gondolkodott, vajon milyen munkára kérték őt kölcsön a különös idegenek. Hamarosan egy fehérruhás, kedves arcú fiatalem­berhez érkeztek, akit nagy sokaság vett körül. Az egy­szerű ruha miatt nem is gondolta, hogy kit hordozhat majd. A férfi a hátára ült, és így vonultak be Jeruzsá­lem városába. Ősapám kicsit izgult, hogy mindent jól csinál-e, ami nem is csoda, hisz eddig még senki nem ült a hátán, de szerencsére semmi baj nem történt ve­lük. Ahogy közeledtek, az út szé­lén elég sok ember állt, akik örömmel kiáltozva köszöntötték a fehérruhást. Többen pálma­ágakat lengettek és még olyan is akadt, aki a felsőruháját terítette le az útra. A rajta ülő férfit egyszerű megjelenése ellenére királynak ne­vezték, és ősapám ekkor még nem tudta, hogy bizony még ez is enyhe kifejezés volt. Mert akit hordozott, több volt királynál, maga Isten Fia, Jézus. Hát ilyen megtiszteltetés érte ősömet. Ezért aztán bármit mondhatnak ránk, én boldog vagyok, hogy éppen válaszolták magabiztosan. A gazda pedig nem kérde- .............................-nak születtem!" ze it semmi mást, csak intett, hogy vigyék nyugodtan. Ősapám nem nagyon tudta mire vélni a dolgot, de a • •••••••••••••••• Megfejtéseiteket a kővetkező címre várom: Füller Tímea, 7054 Tengelic, Rákóczi u. 22. Volt az Olajfák hegyének lejtőjén egy el­hagyatott hely, melynek Gecsemáné volt a neve. Ide vonult vissza Jézus tanítványai­val, majd ezt mondta nekik: „Szeretnék imádkozni. Üljetek itt le, és várjatok meg. Péter, Jakab és János majd elkísérnek. Amikor Jézus há­rom tanítványával ki­csit eltávolodott, féle­lem és remegés fogta el. „ Olyan nehéz elvi­selni, (tmi rám vár” - mondta. „Maradjatok itt, és legyetek ébe­rek! ” Akkor néhány lé­péssel odébb a földre roskadva imádkozni kezdett: „ Mennyei Atyám! Te mindent megtehetsz! Távozzék el tőlem a szenvedés! Kímélj meg! ’’ Egy ideig hallgatott, majd így folytatta: „De Atyám, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem le­gyen meg a Te akaratod!" Egy idő után felállt és visszament tanítvá­nyaihoz. Akkor látta, hogy azok elaludtak. Felébresztette Pétert és ezt mondta: „ Te al­szol, Simon? Egyetlen órát sem tudsz vir­rasztóm velem? Hogy akarod elhordozni mindazt, ami ránk vár, ha nem tudsz ébren maradni?" Akkor Jézus ismét elment és imádkozott. Mire visszatért tanítványaihoz, azok ismét aludtak. Még egyszer, harmad­szor is így történt. Ekkor így szólt Jézus: „Még mindig alszotok? Keljetek fel! Ellensége­im már úton vannak! Nézzétek: itt jön Jú- dás!" Jézus még be sem fe­jezte a beszédet, amikor Júdás felbukkant a fő­pap katonáival. Kardok és botok voltak náluk. Júdás így szólt hozzá­juk: „Hogy tudjátok, melyiket kell elfogno­tok, én majd megcsóko­lom. ” Júdás odalépett Jézus­hoz, és megcsókolta őt. Akkor az egyik tanítvány kardot rántott, és levágta az egyik katona fülét. „Miért jöttetek ide titokban, kardokkal felfegyverkezve, mintha egy bűnöző len­nék? Minden nap ott voltam a városban, a templomban. Ott is elfoghattatok volna! ” A tanítványok nagyon megijedtek és szét­szaladtak. Csak egy maradt Jézussal. De amikor a katonák megragadták őt a ruhájá­nál fogva, hátrahagyva ingét, ő is elmene­kült. Werner Laubi nyomán E gy jó barátom, aki maga is aktív tagja egy evangélikus gyülekezetnek, nemrégiben a következő, számomra és mások számára is tanulságos történetet mesélte el: „Már négy éve beköltözött szívembe Jé­zus, azóta rendszeres látogatója vagyok az istentiszteleteknek, bibliaóráknak. Gyakran hallottam a prédikációkban, hogy a Nagy Csaló miként próbálja az embert leterelni az Isten által megszabott útról. Hétköznap, amikor a világi foglalkozásomban - amely Az ördög elterelő hadműveletei szinte minden időmet leköti - sűrűn kerülök olyan szituációba, amikor vélt, vagy valós sérelmem okán óhatatlanul is elfog a düh, s ilyenkor legszívesebben az asztalt verném. Persze mérgemből a külvilág szinte semmit nem vesz észre, de belül szégyellem ma­gam. Munkatársaim egytől-egyig távol állnak az egyháztól, rendszerint csak negatív értelem­„Nincs emberünk!” Nincs, aki elvigyen a nekem gyógyulást hozó fürdőbe Nincs, aki elvigyen az iskolába, ahol tanulok Nincs, aki megfürdessen legalább hetente egyszer Nincs emberünk AMEV1SZ Polgári szolgálatost keres elsődlegesen szo­ciális. de szállítási és irodai feladatok ellátására is Buda­pestre. „Beteg voltam és meglátogattatok...” Jézus vár rád mozgássérültekben, árva gyermekekben, vakokban és értelmi fogyatéko- | sokban. Önkéntes segítőket keresünk. Jelentkezz a MEVISZ Bárka táboraiba! Címünk: MEVISZ 1085. Budapest, Üllői út 24. Tel: 117-1671 I________________________________________________________________________I ben beszélnek annak tagjairól. Nekem minden ilyen alkalom egy tőrdöfés a szívembe, de né­hány percnyi ocsúdás után már azért imád­kozom, hogy egyszer az ő szívük is lágyul­jon meg, s engedjék be azt, aki nemegyszer kopogtatni szokott ott. Munkahelyemről hazatérvén családomhoz a napi feszültségek nemritkán rajtuk csa­pódnak le. Ingerültebb vagyok, s bár min­den kifakadásomat, ideges megnyilvánulá­somat rögtön megbánom, később újra és új­ra beleesem ebbe a kísértő által állított csap­dába, melyeket rendre ott állít fel, ahol arra még véletlenül sem számítok. Például sik­kor, amikor elővenném a Bibliát, s olvasni szeretném az igét. Bizony nemegyszer elő­fordul, hogy ekkor valaki betoppan ottho­nunkba (aminek egyébként nagyon örülök), vagy kezdődik valami érdekes tévéműsor, vagy éppen megcsörren a telefon. Az ördög, vagy ahogyan az egyik könyv szerzője nevezi: Csűrcsavar, kifogyhatatlan eszköztárral rendelkezik, elterelő hadműve­leteinek se szeri, se száma. Esti fohászaim­nál - miután a neked elmondottakra rádöb­bentem - a változtatás igénye mindig az el­sők között szerepel, kéréseim sorában.” Gajdács Péter Petőfi barátjára emlékezik a dédunoka Berki Viola festőművész dokumentumokban gazdag önéletrajza, kiállítása A szabadságharcos Bulcsu Károly déduno­kájának az 1848/49-es forradalom és szabad­ságharc 150. évfordulójára megjelent mo­nográfiáját a napokban mutatták be a Magyar Sajtó Házában. A Munkácsy-díjas, érdemes művész - miután képein is megörökítette a múlt emlékeit, most „Berki Viola képíró mű­vészete ” címmel megjelent könyvében csalá­di emlékeket idéz fel számos eredeti relikvia bemutatásával. Felidézi a dédapa, Bulcsu Károly életét, aki 1848-ban szerzett ügyvédi oklevelet, hamarosan csatlakozott a márciusi ifjakhoz, mint költő, lelkesítő verseket, dalo­kat írt a csatákban... Mint a korabeli lapok írták, ö hozott először hírt Petőfi haláláról. Az ácsi csatában ő is megsebesült, egy ko­zák pika megsértette a tüdejét és teljesen so­hasem gyógyult meg, 1865-ben, 45 éves ko­rában hunyt el. A szabadságharc leverése után rá is félelmetes napok vártak: „ Tört kard és törött szív, zaklatás és bujdosás... " nem az ügy- ________ védkedés. Krúdy Gyula írói arcképek I. kötetében em- f lékezik róla, amit most a dédunoka folytat ecsettel és tollal. „Önéletrajz, dokumentumok” - olvassuk a cím­ben, de sokkal több, mint életrajz: történelem! Az 1932-ben, Kiskunhalason született Berki Viola - ma már a város díszpolgára - a nagy múltú család törté­netének megírásával kezdve mutatja be művészi élet­útját. Képek a gyermekkorból, amikor közel került a természethez, iskolai képek, a konfirmációs vizsga­kép, a Szépmíves Líceumi érettségi kép, utazások, a művésznövendék és a művészi élet emlékképei, kol­légák, tanárok, művésztársak, barátságok dokumen­tumai - örömteli és nehéz, fájdalmas évtizedek őszin­te, valós bemutatása úgy, ahogy a művésznő átélte. A művészi albumból történelemkönyv lett, hiteles minden sora. Nemcsak erős hitéről, magyarságáról ta­1 F I A T A L O KNAkI Lm an núskodnak, hanem a művészet lélekemelő, gyógyító erejéről is. Erről mesélnek képei is, mert akár törté­nelmi, akár irodalmi ihletésű képeit nézzük, mind­egyik kicsit a mese varázsos világába vezet, ő meg­álmodja a képeit és ebbe az álomvilágba vezeti kiál­lítása nézőit. „... itt Isten közelségében érezzük ma­gunkat. Ott, ahová nem érnek fel a hideg világot parancso­ló ész diktátumai, az embert szellemi kapcsolataitól megfosztó, társas lény mivoltából atomizált egyeddé silányító globalitás gyötrelmei. Viola álmaival más világot épít, olyat, melybe va­lamennyien vágyakoznánk, csak nem ismerjük a hoz­zá vezető utat... Hiszem, hogy Berki Viola jobbá te­szi a világot, ezért kérem, álmodjon tovább, álmod­jon helyettünk is, szülővárosa, Kiskunhalas helyett is, amely ezzel a könyvvel tiszteleg előtte” - írta a könyv előszavában Tóth Zoltán polgármester. A könyvet Furkó Zoltán szerkesztette, a szép kiadás az Ajtósi Dürer Kiadó jó munkáját dicséri. Schelken Pálma Táborozás Németországban ^ Közeledik a tavasz, s el kell gondolkodnunk, mit tegyünk nyáron. Ismét kaptunk meghívást táborozásra a CVJM (ez egy ottani keresztyén ifjúsági egyesület) szer­vezésében, a táborok nyelve természetesen a német. Ezek időpontjai: 1. Fiútábor (13-17 éves) Bakonycsemye 1998. július 24-augusztus 6. 2. Fiútábor (10 -14 éves) Holzmühl 1998. július 16-30. 3. Fiútábor (10-14 éves) Lenkermühle 1998. augusztus 11-25. 4. Lánytábor (13-17 éves) Extertal 1998. augusztus 14-28. 5. Lánytábor (10-14 éves) Lenkermühle 1998. július 16-29. 6. Lánytábor (10-14 éves) Lenkermühle 1998. július 29-augusztus 11. Bővebb tájékoztatásért az alábbi személyekhez lehet fordulni: Dr. Novák Éva 9023 Győr, Szigethy A. u. 68. Tel.: 96/440-597 Kalincsák Balázs 8056 Bakonycsemye, Erdősor 2. Tel.: 22/413-182 A táborok magyarországi szervezője a MEVISZ külügyes szakcsoportja. A jelentkezés határideje fnem a tájékoztatás kérése!!!! 1998. április 5. . A Missziói- Ifjúsági és Gyermek Bizottság által kiírt pályázatra 66 pályázat érkezett, összesen 5.557.000.- forintos igénnyel. Tekintettel arra, hogy 1,4 millió forint állt rendelkezésünkre, csak a legritkább esetekben tudtuk teljesíteni a kért összeget. A hét­tagú bizottság március 9-én hozott határozata szerint a következőket részesíti támogatásban. Ajkai Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft. Bács-Kiskun Egyházmegye 40 000 Ft. Bakonycsemyei Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Béri Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Bakonyszentlászlói Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Bezi-Enese 20 000 Ft. Budai Evangélikus Egyházmegye 40 000 Ft. Budapest-Ferencvárosi Evangélikus Egyházközség 10 000 Ft. Budapest-Zuglói Evangélikus Gyülekezet 20 000 Ft Csömöri Evangélikus Gyülekezet Vasárnapi Iskolája Deák téri Evangélikus Gimnázium 20 000 Ft. 15 000 Ft. Dél-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye 40 000 Ft. Dunaharaszti Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Dunakeszi Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft. Felsőpetényi Evangélikus Gyülekezet 40 000 Ft. Fóti Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Gerendás-Csorvás Társult Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Gödöllői Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Gyóni Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft. Homokbödögei Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Kaposvári Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft. Kelenföldi Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft. Kemeneshőgyész-Magyargencsi Társgyülekezet 30 000 Ft. Kondorosi Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft. Középhalmi Evangélikus Missziói Alapítvány 30 000 Ft. Lovászpatona-Vanyola Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Maglódi Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft. Mezőlaki Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Miskolci Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft. Mustármag Evangélikus Ifjúsági Egyesület 40 000 Ft. Nádasdi Evangélikus Egyházközség ­10 000 Ft. Nagykanizsai Evangélikus Egyházközség 40 000 Ft. Nagytarcsai Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Nemeskoltai Evangélikus Egyházközség 5 000 Ft. Nyírszőlősi Evangélikus Gyülekezet 30 000 Ft. Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye Ifjúsága 40 000 Ft. Óbudai Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Orosházi Ev. Egyházközség Ifjúsági Zenei Bizottsága 20 000 Ft. Orosházi Evangélikus Általános Iskola 20 000 Ft. Örimagyarósdi Evangélikus Ifjúsági Kör 20 000 Ft. Ösküi Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Pesterzsébeti Evangélikus Ifjúsági Kör 20 000 Ft. Pilisi Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Répcelak-Csánigi Evangélikus Egyházközség 10 000 Ft. Sámsonházai Evangélikus Gyülekezet 10 000 Ft. Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Somlószőlősi Evangélikus Egyházközség 10 000 Ft. Szegedi Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség 30 000 Ft. Szentendrei Evangélikus Egyházközség 10 000 Ft. Szentgotthárdi Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Tengelici Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Uraiújfalui Evangélikus Egyházközség 10 000 Ft. Vadosfai Evangélikus Gyülekezet 10 000 Ft. Vanyarci Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Vasi Evangélikus Egyházmegye 30 000 Ft. Vasi Evangélikus Egyházmegye Ifjúsága 10 000 Ft. Veszprémi Evangélikus Egyházmegye 40 000 Ft. Zalaistvándi Evangélikus Egyházközség 20 000 Ft. Isten áldása legyen a pályázati cél megvalósításán!

Next

/
Oldalképek
Tartalom