Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-06-07 / 23. szám
Evangélikus 63. ÉVFOLYAM 23. SZÁM 1998. JÚNIUS 7. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 48 FT A teljes Szentháromság mindegyik személye azon van, hogy a szegény, nyomorult embert bűnből, halálból, ördög hatalmából örök életre, Isten országába segítse. Luther A TARTALOMBÓL AZ UTOLSÓ BIZONYSÁGTÉTEL TALÁLKOZÁS HÁZA MAGYAR ZÁSZLÓ LENGYELORSZÁGBAN A Biblia jelentősége a harmadik évezredben Az ezredfordulóhoz közeledve megszaporodnak az olyan kérdések, melyek a hogyan tovább? -ot teszik fel különböző értékekkel és szellemi, lelki irányokkal kapcsolatosan. Mi az egyház jövője, a történelmi egyházak vagy az újonnan alakult közösségek számára lesz-e kedvezőbb a légkör, vajon mi lesz a sorsa az európai keresztyénségnek, stb. a harmadik évezredben? A kérdést fel kell termünk legdrágább kincsünk, a Biblia vonatkozásában is. Ezt tette dr. Ulrich Fick a Bibliatársulatok Világszövetségének volt főtitkára, amikor a Magyar Bibliatársulatban „A Biblia jelentősége a keresztyénség jövője AZ ORSZÁGOS PRESBITÉRIUM 1998. MÁJUS 5-ÉN TARTOTT ÜLÉSÉNEK HATÁROZATAI 1. Dr. Szabó Lajos tanszékvezető professzor rektorrá választása: Az Országos Presbitérium az ET 1997. Vili. 11 .§ szerint az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyetemi Tanácsa 1997. december 1-jén és 1998. március 10-én tartott üléseinek határozatát dr. Szabó Lajos tanszékvezető professzor rektorrá választásáról az 1998. augusztus 1-2001. július 31. közötti időre jóváhagyja és kéri az Országos Elnökséget, hogy javasolja a Művelődési és Közoktatási miniszternek, a köztársasági elnök általi kinevezésre. 2. Határozat a Budapesti Evangélikus Gimnáziummal kapcsolatban: Az Országos Presbitérium az ET 1997. VIII. törvény értelmében tudomásul veszi a Budapesti Evangélikus Gimnázium igazgatójának 1998. március 31-én az Országos Egyházi Elnökség által történt rendkívüli felmentését és Nagy Baló András tanár megbízott igazgatóvá 1998. augusztus 31-ig történő kinevezését. Az igazgatói állásra a vonatkozó törvények szerint pályázatot kell kiírni úgy, hogy az új igazgató 1998 augusztusában átvehesse az iskola vezetését. 3. Határozat a Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálattal kapcsolatban: Az Országos Presbitérium a Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat református espereseinek és lelkészeinek a Presbitériumhoz intézett beadványával kapcsolatban megbízta az Országos Elnökséget, hogy a Magyarországi Református Egyház vezetőivel és a Honvédelmi Minisztérium illetékeseivel együtt rendezzék a tábori püspöki tiszt 1998. június 1-től történő megüresedésével kapcsolatos kérdéseket. 4. Határozat sajtószóvivőről: Az Országos Presbitérium megbízta az Országos Egyházi Elnökséget, hogy Radosné Lengyel Anna újságírónőt megbízza részmunkaidőben a Magyar- országi Evangélikus Egyház sajtószóvivői posztjának betöltésével. Határozat anyagi ügyekben: Az Országos Presbitérium az Országos Egyház és Intézményei 1997. évi zárszámadását és az 1998. évi költségelőirányzatát elfogadta. 6. Határozat a pedagógusok minőségi bérezéséről: Az Országos Presbitérium határozott az 1998 szeptemberétől bevezetésre kerülő közoktatási pedagógusi minőségi bérezésről: Az iskolák pedagógusainak létszámarányában fogja a fenntartó az erre szánt öszszeget megkapni, amelynek 80%-át az iskoláknak továbbítja, a maradék 20%-ot pedig a fenntartó az iskolák közötti differenciálásra használhatja az intézmények által végzett munka eredményei alapján, de ez az összeg kizárólag minőségi bérezésre használható. A fenntartó eldöntheti, hogy a következő tanévben kíván-e ezzel a jogával élni, vagy a következő tanévtől kezdve végeztet-e pedagógiai méréseket az intézményekben (az EPK szakértői segítségével), amely az utána következő tanév differenciált minőségi bérezését meghatározhatja. Az Országos Presbitérium határozata alapján 1998. szeptember 1-től a fent említett 20 %-ot nem használja fel az intézmények közötti differenciálásra, hanem azt az intézmények pedagógusi létszám- arányában megkapják. A következő tanév feladata lesz a pedagógiai mérések elvégzése és pedagógiai feltételrendszer kidolgozása, amely alapja lesz az 1999. szeptember 1-től bevezetendő iskolák közötti differenciálásnak. _ 7. A Közoktatási Intézmények pedagógiai programjáról: A Magyar Köztársaság Kormánya az 1995. évi LXXXV. törvény 2. §-ában meghatározottak szerint a 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelettel életbe léptette a Nemzeti Alaptantervet. A törvényerejű kormányrendelet felmenő rendszerben 1998. szeptember 1 -tői a rendelkezések által megszabott keretek között, az 1. és a 7. évfolyamokon vezetteti be az oktatási intézményekben a NAT-ot. Minden intézménynek el kell készítenie pedagógiai programját és helyi tantervét. Az Országos Presbitérium felügyelete alatt álló intézmények pedagógiai programját országos szakértők véleményezték az oktatási osztály által feltett kérdések alapján. Az Országos Presbitérium a Közoktatási Törvény értelmében jóváhagyta a 11 közoktatási intézmény pedagógiai programját és kiegészítette azzal, hogy az oktatási intézmények finanszírozását az állami támogatás mértékében vállalja. A fenntartó a gazdasági, ügyrendi és pedagógiai ellenőrzések (a Közoktatási Törvénynek megfelelően) rendszerét szeretné bevezetni oktatási intézményeiben. Az Országos Presbitérium kéri a 11 közoktatási intézmény igazgatóit, hogy évenként részletes beszámolót készítsenek a tanévben végzett munkáról, amely a pedagógiai ellenőrzés része lesz. 8. Határozat a kiegészítő iskolai támogatásról: Az 1997. évi CXXVIII. törvény a közoktatásról szóló törvényt módosította, mely szerint az egyházi jogi személy fenntartásába került nevelési-oktatási intézmény fenntartója a nevelési -oktatási intézmény szerint illetékes önkormányzat részére megküldött nyilatkozatában vállalhatja az önkormányzati feladatban való közreműködést. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. § -ának 1- 2. bekezdése alapján az egyházak további támogatásra ( kiegészítő támogatásra ) jogosultak, amelynek alapja az állampolgárok azon döntése, ahogyan az adott egyház által fenntartott intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik. A kiegészítő támogatásról a központi állami költségvetés terhére kell gondoskodni a nyilatkozat megküldését követően induló tanítási évtől kezdődően. A Magyarországi Evangélikus Egyház mint fenntartó ezt a nyilatkozatot az év elején megtette, így a finanszírozás a fentiek szerint módosult. Az Országos Presbitérium úgy határozott, hogy elfogadja az Oktatási Bizottság 1997. december 8-án és 1998. március 2-án tett javaslatát, miszerint a kiegészítő támogatás 10 %-át az egyházi iskolák legsürgetőbb beruházási és felújítási munkálataira központilag osszák szét. 9. Határozat az egyházfenntartói járulékról: Az Országos Presbitérium az Északi Egyházkerü- Folytatás a harmadik oldalon számára” - címmel előadást tartott. Első megállapítása volt, hogy a vallások világtérképe megváltozott és a keresztyénségen belül is átrendezőség történt. E század végére a súlypont az északi féltekéről a földgolyó déli felére tevődött át. „A világkeresztyénség többsége már nem fehér, nem nyugati és nem is az európai, észak-amerikai hagyomány határozza meg, hanem a többség színes bőrű... Ez pedig egy világméretű átrétegződés”. A sokat bizonygatott keresztyén nyugat statisztikailag többé már nem meghatározó jelentőségű. Sőt további változások is fognak még következni. Az európai keresztyéneknek fel kell erre készülniük.” Érdekes adatokat sorolt fel állításának bizonyítására. A számok magukért beszélnek: 1900-ban az összes keresztyénség 49 %-a Európában élt; 2000-ben ez az adat csak 19.6 % lesz. Ezzel szemben Afrika, ahol 1900-ban az összkeresztyénség 1,56 %-a élt, 2000-ben a világkeresztyénség 17,2 %-át fogja adni. Latin-Amerikában a keresztyének száma 10,7 %-ról 23 %-ra fog nőni; Dél- Ázsiában 2,9 %-ról 9,26 %-ra. Észak-Amerika arra számíthat, hogy ott ez a szám 10,6 %-ról 9,55 %-ra esik vissza. A korábbi cári Birodalomban és a későbbi Szovjetunióban 17,3 % helyett a keresztyének 6.06 %-a fog csak élni. A világ vallásainak összképe a következőképpen alakul: 1900-ban c. világ népességének 12,3 %-a volt muzulmán (iszlám), 2000-ben 19,2 % lesz. A hinduk részesedése a világnépességben 12,5 %-ról 13,7 %-ra nő, míg a buddhisták számra 7,8 %ról 5,7 %-ra csökken. Nem lehet pontos számokkal kifejezni, hogy hányán vannak olyanok, akik az ismert vallásokon belül vagy azokon kívül Isten nélkül és vallási dimenzió nélkül is boldogulnak. A keresztyének részesedése ebben az összképben az 1900-as 34,4 % helyett 2000-ben 34,1 % lesz. Ez nem lebecsülhető méretű csoport, azonban összetétele a régihez képest teljesen más lesz. Érdemes ezen változások okaira és következményeire is rákérdeznünk. Úgy amikor az okokra tekintünk, mint amikor a következményekről elmélkedünk, felfedezzük azt a jelentős szerepet, melyet e területeken a Biblia és annak terjesztése játszott ill. fog játszani. Egy nemzetközi keresztyén konferencián történt, hogy az anglikán egyház képviselője az angliai egyháztagság csökkenéséről panaszkodott. „Az elmúlt évben 40000 ember fordított hátat az egyházunknak” -mondta. „Negyvenezer?” -kérdezte egy afrikai résztvevő. „Nálunk naponta ennyi csatlakozik az egyházhoz!” Ha a keresztyénség meg akar felelni a harmadik évezredben Jézus missziói parancsának, úgy azt nem teheti a Biblia nélkül, hiteles, jó bibliafordítások nélkül. Míg a világ északi felén megszűnt a társadalom kényszerítése a formális keresztyénségre és sokan menekülnek ateizmusba vagy - mintha szupermarketben lennének - különböző „vallásos” ajánlatok közül keresik, választják a nekik megfelelőt és készek arra, hogy új guruknak és tanításaiknak szolgáltassák ki magukat, addig a fiatal egyházak körében a keresztyén „Jóhír”, az evangélium az újszerűség erejével hat. Sok kultúrában még hátra van, hogy az emberek a teljes Bibliával találkozzanak. „A misszió nem mehetett végbe bibliafordítás nélkül. 1800-ig a Bibliát kereken 70 nyelvre fordították le, 1830-ig 140-re, és a 19. század végéig 240 nyelvre. 1997 végén a teljes Bibliát 363 nyelven olvashatják, az Újszövetséget pedig 905 nyelven, a Biblia egy-egy könyvét további 929 nyelven. Az a hatalmas munka, mely ezekben a számokban tükröződik, még egyáltalán nem zárult le. A nyelvek ugyanis folyamatosan változnak, a szövegek elöregednek és érthetetlenné válnak. Amíg csak ember él a Földön, a bibliafordítás feladata még nem lett teljességgel elvégezve.” A Biblia üzenetének mindig is az volt a célja, hogy eljusson a népek nyelvéhez, s így közel kerüljön hozzájuk. így a bibliafordítás a testetöltés (inkamá- ció) folytatásának bizonyult. A keresztyénség pedig ma végre az, ami kezdetektől lenni akart: egy olyan ajánlat, mely életet kínál minden embernek, etnikai behatárolások és kulturális megkötések nélkül. A keresztyén jóhír lefordításának - és az azt követő inkulturációnak - századunk végén sokkal jobb feltételei vannak az egyházon belül, mint száz évvel korábban. A misszió kezdeti korszakában helyenként elegendőnek tartották az O- és Újszövetség könyveiből egy válogatás lefordítását. A jövőben az egyházaknak a teljes Szentíráshoz kell hozzájuttatni az embereket, hogy hozzáférhessenek a mércéhez, melyen lemérhető, hogy mi a keresztyéni. Két következtetést vont le az elmondottak alapján az előadó. A világ sok nyelvére lefordított Biblia behatolt a népek kultúrájába az előző évszázadokban. A fiatal egyházak teológiája is csak a Bibliával való találkozásból nőhet ki. Még nem tudjuk ma, hogy körükből mikor és honnan érkeznek majd hozzánk nagyobb lélegzetvételű rendszeres teológiai kísérletek. És akkor majd a szerzőikkel együtt kell azokat a bibliai bizonyságtétel egészének mérlegére tennünk. A másik következtetés: Hiba lenne, ha a mi világunk megszokott keresztyénségének zsugorodásából arra következtetnénk, hogy a keresztyén üzenet elvesztette erejét. Ez még nem jelenti az egyház végét. Az emberi cselekvés számára nem találhatunk mértékegységet a hagyományokban, hanem azt á Biblia üzenetével való találkozásból lehet nyerni: ott találják meg ezt a mértéket, ahol az emberek megértik Isten igéjéből, hogy el kell kötelezniük magukat Isten akarata iránt, valamint arra, hogy az ő kegyelméből nyerjenek a cselekvésre felszabadító erőt. A keresztyénséget mindig is csak egy lépés választotta el attól, hogy vagy véget érjen, vagy megújuljon és ez így van most is. Ahol elszakad a Biblia üzenetétől, ott elpusztul, ahol magáévá teszi ezt az üzenetet és ezzel fordul a többi ember felé, ott övé az élet és mások számára is az életet hozza el,- fejezte be az előadó. T. A Szentháromság dicsérete Téged, Úristen, mi keresztyének Dicsérünk és áldunk, És Atya,, Fiú, Szentiéleknek vallunk. Néked a tiszta, ártatlan és szent Angyalok szolgálnak, Szüntelen zengő fennszóval kiáltnak: Szent, szent, szent Isten, te seregeknek Vagy Ura, Istene! Menny és jóid szolgál nagy dicsőségedre. Téged a földön szent egyházadban Minden keresztyének Szent Atyaisten, áldanak, dicsérnek. Te imádandó szent Fiad, Jézust, Magasztaljuk hitben, S Vigasztalónkat, Szentlélek Úristent. Oltalmazd, kérünk, minden veszélyben Benned bízó néped, Oltalmazz bűntől s lelki kártól minket! Dicsérünk téged, mint jó Atyánkat, A te szent Fiaddal És Szentlélekkel, mi Vigasztalónkkal. IV. századi himnusz
