Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-01-11 / 2. szám

6.oldal 1998. JANUÁR 11. Evangélikus Elet C_ Beszélgetés a buszon Egy mondat ütötte meg a fülemet a bu­szon. Két fiatal nő beszélgetett. Egy kö­zös ismerősükről lehetett szó.- Tudod, nagy bajban van: rossz a fér­je. Ő pedig a vallásba menekül. De mit ér vele?... A hívő ember azonnal érzi, hogy itt va­lami tévedés van. Először is, - mi nem a „vallásba” menekülünk, hanem Istenhez. Egyébként jellemző, hogy a „kívül- valók” (Kolosse 4,5.) sohasem Istenről beszélnek, hanem a vallásról. Ez sokkal „emberibb”. Ebben benne van az, hogy az illető csak „elképzel” valamit. - „A vallás” valóban nem segít. De Isten, igen. Ő élő valóság. És naponta milliók imádkoznak, olvasnak Bibliát. Élnek élő kapcsolatban Istennel. Vele járnak, előt­te állnak, kitáiják szívüket: bűnt, bána­tot, örömöt, gondot... Tehát nem „val­lás”, - hanem Isten. És éppen ezért a foly­tatás is téves volt, hogy „De mit ér vele? ” Az olasz földrengés kapcsán gúnyoló­dott valaki: - Ha van Isten, miért engedi, hogy éppen ezek az egyházi emlékek, épületek pusztulnak és a vallásos embe­rek szenvednek a földrengésben. Nos: ■honnan tudja, hogy mit éreznek, gondol­nak az ottani imádkozó emberek? Sok­kal valószínűbb, hogy sokan Isten kézé- bői veszik ezt a próbát is és erőt kapnak és nem zúgolódnak... „De mit ér vele? ” Elhamarkodott véle­mény. Mi hamar kimondjuk, hogy Isten dolgai, szava, igéje, a hozzá való imád­kozás nem ér semmit. „De mit ér a hit, az imádság" -ezt csak azok kérdezik, akik igazában még soha nem imádkoz­tak! Akik ki sem próbálták... Régebben írtunk már az egyszeri taní­tóról. Kitette ezüst óráját a katedrára, és így szólt:- Gyerekek, itt az órám. Aki kijön ide a katedrához érte, - annak odaadom. - Nagy szemeket meresztettek a gyerekek. Zavartan mosolyogtak. Csodálkoztak. De nem hitték el. Azt gondolták tréfa. Nem vették komolyan. A tanító csak várt. Senki nem mozdult. Míg végre a hátsó sorból egy fiú csendesen felállt és elindult a katedra felé. A tanító megfog­ta az órát, és a kezébe adta.- Tessék fiam. A tied. így vannak sokan Jézussal. Nem hiszik el, amit mond és ígér. És mivel nem hi­szik, ki sem próbálják. De, aki „kimegy a katedrához”, az megtapasztalja, hogy nem csak a tanító szava nem volt üres ígéret, hanem még inkább Jézus szava és ígérete igaz és valóság. O egy csodála­tos, gazdag, bővölködő életet kínál (János 10,10). Miért habozol? Miért nem próbálod ki? Gáncs Aladár Olvasói levél Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel olvastam dr. Frenkl Róbert országos felügyelő testvérünk írását Habsburg György és Oldenburg Eilika esküvőjéről. A cikk meglepett tartalma és mérete miatt egyaránt. Kezdjük az utóbbival. Igaz ugyan, hogy nemzetközi érdeklődésre számottartó esküvőről volt szó, amelyen számos külföldi előkelőség mellett a kormányfő, minisztereink és Göncz Árpádné is résztvett, mégiscsak katolikus templomi esküvő volt, ahol az Oldenburg család udvari papját csupán szóhoz engedték jutni. Korántsem azo­nos súllyal és idői aránnyal, amint azt az evangélikus menyasszony iránti udvarias­ságból különösen megtehették volna. El­ismeréssel kell szólnunk a színpompás rendezésről. A Televízió jóvoltából min­den érdeklődő megtekinthette a szertar­tást. Tartalmas beszédek hangzottak el a fiatal pár számára útravalóul. Megtiszte­lő volt hallani, hogy II. János Pál pápa is külön áldását küldte e szent frigy meg­kötésére. Számomra, aki evangélikusként vettem részt a Szent István bazilikában az eskü­vőn, az áldozás ill. úrvacsoravétel módja egyszerre volt megrendítő és elgondol­koztató. Igazában ezért írom olvasói le­velemet is. Dr. Frenkl Róbert cikkében (62.Évf.45.Szám, 1997. november 9.) annak ad hangot, hogy példamutató volt az esküvő, és reméli, hogy a jövőben egyre több ökumenikus esküvőre kerül sor. Egyetértek a szerzővel abban, hogy legyen minél több ökumenikus esküvő, és ne külön-külön menjenek el mindkét templomba a fiatalok, de az áldozásnak, illetve úrvacsoravételnek ez a módja diszkriminatív a nem katolikus résztve­vők számára. Ennél melegebb testvérisé­get és megbecsülő szeretetet várunk a testvér katolikus egyháztól. Mi történt ugyanis ezen a nászmisén? Először a vőlegény részesült a szent ál­dozásban, ostyát és bort, Krisztus testét vette magához. Majd a vőlegény a menyasszonyt a „Szent Jobb” oldalká­polnába kísérte, ahova az evangélikus Oldenburg család és rokonsága, vala­mint néhány magyar evangélikus is a fő­oltáron keresztül kivonult. Itt két evan­gélikus lelkész szolgálatával először a menyasszony, majd a többi jelenlevő vette magához Urunk testét és vérét. A bazilika főhajójában ezalatt a katolikus testvérek éltek az oltáriszentséggel. Az áldozás és az úrvacsora végeztével a két nászsereg újra egyesült a templom apsziszában. Miután a római katolikus és evangéli­kus egyház egyaránt vallja, hogy a szent vacsorában Krisztus valóságosan jelen van, így a két egyház között érdemi taní­tásbeli különbség ebben a kérdésben nincs. Pápai útmutatás ugyanis lehetővé teszi, hogy rendkívüli esetben a protestáns résztvevő kivételesen vendégként a nászmise alkalmával meghívható az eu- charisztia közösségébe. Ez a nemzetközi figyelmet kiváltó esküvő méltán tartoz­hatott volna e kivételes alkalmak közé, ahol legalább a fiatal pár részesülhetett volna - de persze a násznép is - a com- munio együttes megélésében. Krisztus nem elválaszt, hanem egyesít, Magya­rországon is. Imádságos szívvel kíván áldást a fiatal párra és a Szerkesztőség munkájára: Az ökumené egyik elkötelezett Krisztus-követőj e A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgá­lat XIII. kerületi Szociális Központja (XIII. kér. Turbina u. 2-4.) 1997. decem­ber 1. és 1998. január 31. között, napi 5 órában (hétvégéken is) 10.00-től 15.00 óráig forró teával váija a melegedni vá­gyó hajléktalanokat. A kb. 80 m2-es étkező, illetve a kap­csolódó mellékhelyiségek lehetővé te­szik, hogy naponta kb. 250-300 fő (fo­lyamatos cserélődéssel) kultúrált körül­mények között vegye igénybe szolgálta­tásainkat. Melegedőnk nyitva áll azok számára is, akik a fővárosban semmiféle szállást nem találnak, s az utcán éjszakáznak. Korábbi tapasztalataink alapján egyre nagyobb számban nő a hajléktalanná vá­ló családok, gyermekes anyák száma, s megjelent az az egyedülálló kisnyugdí­jas réteg is, akik a társaság, az emberi szó kedvéért keresnek fel minket. Célunk:- melegedési lehetőség biztosítása a té­li, hideg hónapokban- szálláslehetőségekről tájékoztatni mindazokat, akik szállással nem rendel­keznek- orvosi kezeléshez juttatni a betegeket- megfelelő ruházattal ellátni azokat, kiknek ruházata hiányos, illetve az év­szaknak nem megfelelő- munkaközvetítő irodánk ügyfelei kö­zé bevonni a munkanélküli hajléktalan embereket A melegedési lehetőségeken kívül a se­gítségnyújtás következő formáival ál­lunk a hozzánk fordulók rendelkezésére:- információnyújtás, ügyintézés A szociális munkások naprakész infor­mációkkal látják el ügyfeleinket a műkö­dő éjjeli menedékhelyek, átmeneti szál­lók, illetve egyéb - a hajléktalan-ellátás területén működő - intézmények (rende­“„ ; V ELŐ VIZ ) A Biblia rácsok mögött Sok szeretetet és vonzalmat a szülői házban nem tapasztalt. Apja, anyja dol­goztak, és nem sokat törődtek vele. Inkább az utcán nőtt fel, mint otthon. A többi hasonló sorsú fiatallal együtt kó­szált a város utcáin és terein. Bandájában nemsokára tekintélyt szerzett, mert olyan gyorsan, mint ő a többiek nem tud­ták a cigaretta- automatákat feltörni. Ez jól ment addig, míg a rendőrség el nem kapta. Fiatalkorúnknak járó büntetést mértek ki rá, de ezt hamar leülte. Amikor a rendőrség másodszor csípte el, már* hosszabb börtönbüntetést kapott. Javu­lásnak azonban nyoma se volt, a börtön­ben társaitól még több rosszat tanult. Ki- szabadulása után autókat tört fel és ra­bolt ki. Amikor újra letartóztatták és el­ítélték, hosszú börtönbüntetést szabtak ki rá. Ott ült a cellájában, és perlekedett a sorsával. „Hogy megy ez tovább”, kér­dezte önmagát, „hiszen ez nem az az élet, amit elképzeltem.” Akkor eszébe jutott, hogy rövid idővel azelőtt látoga­tók jártak a börtönben, akik „Gedeonék”-nak nevezték magukat. Kis könyveket osztogattak. Elvett egyet, de nem törődve vele, félretette. Most azon­ban előkereste. Az „Új Szövetség Zsoltá­rokkal és Példabeszédekkel”, ez állt az elején. Régebbről tudta, hogy a legértékesebb mindig a könyv végén van, választás nél­kül hátul nyitotta fel és olvasta: „ Tudom, hol van a lakóhelyed: ahol a sátán kirá­lyi széke van. " Jel. 2,13. Ez a mondat villámcsapásként érte, és könnyeket csalt a szemébe. Ha eddig az életében csak elutasítás és gyűlölet volt, szeretetet sem tapasztalt, most kell, hogy legyen itt valaki, aki ismeri őt, és tudja, hol van. Feltétlenül meg akarta ismemi. így elkezdte olvasni a Bibliát, és megis­merte Jézus Krisztust. Amit nem értett, azt megbeszélte a börtön-lelkésszel. Nemsokára világos lett előtte az, ami ed­digi életében rossz volt. Miután sokat beszélt a börtön lelkigon­dozójával, megért benne az elhatározás, hogy életét megváltoztatja. Egy napon együtt térdeltek le a börtöncellában és imádkoztak. Átadta életét Jézus Krisztus­nak, és mint új ember töltötte le bünteté­se hátra levő idejét. Amikor megismertem, és a Gedeon- szövetség egy konferenciáján elmesélte történetét, büntetése már mögötte volt. Éppen kiképzését kezdte el egy biblia-is­kolában. Kívánsága az, magyarázta, hogy kiképzése után fiataloknak segítsen a börtönben, elbocsátásuk után patro­nálja őket, és megismertesse velük Jézus Krisztust, aki rajta is segített. Hans-Jürgen Grundmann Fordította: Stenczel Klára diakonissza-testvér „ISTEN ÖREG BOJTÁRJA” Februári, 85. születésnapjára már ké­szítették tisztelői, tanítványai azt a ta­nulmánykötetet, amellyel tartoznak - tartozunk - életművének, derűs ko­molyságának, átvéve a fáklyát, vagy fenti „önmeghatározására” gondolva, a pásztorbotot. 1951-ben cserediák vol­tam a budapesti református teológián, s beültem az ö gyermeklélektan-órájára. Előadása rendkívül színes, szemléletes volt, a legcsekélyebb papos modoros­ság nélkül, élénk, szellemes, természe­tes humorral. így aztán tartalmilag sem igen lehetett elfelejteni tudományos és egyben gyakorlati mondanivalóját. Őt nem sokkal később politikai okokból In memóriám Gyökössy Endre „kiiktatták” az oktatók sorából, évek múltán pedig még a „szomszéd” feleke- zetben is véteknek számított vele ro­konszenvezni. Gépírásos igehirdetései, előadásai azonban „suba alatt” ország­szerte keringtek kézről-kézre. (A man­na olykor illegálisan hull az égből.) Eleven hitbeli megragadottsága sorain is átsütött. 1939-80 között aktív lelkész volt, pedagógiai és lélektani felkészült­séggel: sok írása, könyve jelent meg, még szépirodalmi is. Pasztorálpszicho- lógiai tevékenysége úttörő jelentőségű. Svájcban kötött frigyet feleségével és C.G. Jung lélektanával. Utóbbihoz is nagyon hű volt, holott a mélylélektant „pártunk és kormányunk” a kapitaliz­mus cselvetései közé sorolta, nem ked­velvén az átvilágítást. Bizonyos szuper­kegyes, szektoid körök lényegében ugyanezen titkos okból támadták, de volt része olyan lebecsülésben is, amely azt tanúsítja, hogy talán a kiváló­ságot lehet a legnehezebben megbocsá­tani. Diszdoktori címet és Pro űrbe ki­tüntetést is kapott. Sőt, ha tévedett, azt képes volt beismerni. Ilyen volt „Bandi bácsi”. Immár az égi mezők lakosa. A nemes harcot megharcolta, futását bevégezte. Áldás emlékére! Dr. Bodrog Miklós VÁLASZLEVÉL GROZNIJBÓL Aszlan Maszhadov Csecsen Elnök vá­laszlevele a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat igazgatójához Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat igazgatójának 1997. november 30-án kelte­zett levélre - amelyben a csecsen elnök sze­mélyes segítségét kérte a Szeretetszolgálat két elrabolt munkatársának kiszabadítása ér­dekében - válasz érkezett a Csecsen Köztár­saság Elnökétől. Válaszában Maszhadov elnök kifejezte együttérzését a Szeretetszolgálat munkatársai iránt és külön kihangsúlyozta „Nagyon aggódunk a munkatársaik miatt, de szeretném biztosítani Önt arról, hogy ren­delkezésünkre állnak mindazok az eszközök, amelyek Dunajszki Gábor és dr. Oláh István felkutatásához szükségesek " Levelének to­vábbi részében köszönetét fejezte ki a Ma­gyar Ökumenikus Szeretetszolgálat vezetőjé­nek, munkatársainak és a magyar népnek se­gítségnyújtásukért, lelki melegségükért és jó­ságukért. Válaszlevele végén Maszhadov csecsen el­nök biztosította Lehel Lászlót, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat vezetőjét se­gítségéről: , . „ Biztosítani szeretném Önöket arról, hogy a köztársaság vezetése mindent megtesz azért, hogy élve és sértetlenül juttassa vissza Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt a hazájuk­ba. " lök, melegedők, tanácsadó irodák stb.) nyitva tartásáról, igénybevételük feltét­eleiről.- munkaközvetítés Munkaközvetítő irodánk címeinek fel- használásával komplex munkaközvetítés (szociális és jogi tanácsadás), szükség szerint személyre szabott módszerekkel egyéni esetkezelés. Aktuális téli alkalmi munkák felkutatá­sa és közvetítése.- ruhasegélyezés A Központunkhoz érkező ruhaadomá­nyok szétosztását a melegedő nyitva tar­tása alatt folyamatosan végezzük. A Magyar Ökumenikus Szeretetszol­„D. Szebik Imre püspök és az Északi Evangélikus Püspöki Hivatal munkatársai szeretettel köszönik a lelkészek karácsonyi köszöntéseit, és kívánnak mindenkinek az 1998.-as esztendőben békét, és Urunk gazdag áldását.” SZAVALÓVERSENY A KDNP pápai szervezete és a Boldog Jö­vőnkért Alapítvány Országos Mécs László Szavalóversenyt hirdet. Jelentkezéseket 14 éves életkortól várnak. írásban kell jelentkez­ni ( név, lakcím, a szabadon választott vers fénymásolatban) 1998. február 27-ig. A sza­valóverseny időpontja: 1998. március 8. (va­sárnap) 9 órától Pápán, az Arany Griff szálló dísztermében. Nevezési díj: 300,-Ft. A jelentkezéseket KDNP pápai szervezete 8501 Pápa Pf. 244 cimre kérik. HALÁLOZÁS Benczúr Zoltánná Iván Ilona ny. polgári iskolai tanár életének 82. évében 1997. de­cember 17-én Kistarcsán elhunyt. 1998. janu­ár 2-án búcsúztatták és hamvait a Budapest- Kelenföldi templom kolumbáriumában he­lyezték el. „Igen Atyám, mert így volt kedves teelőt- ted.." (Mt 11,26.) TORONYÓRA-KÉSZÍTÉS, -FELÚJÍTÁS! Harangjáték-, haranglengető- és vezérlőóra -készítés. 85 év tapasztalata és világszínvona­lú elektronika. Ötéves garanciával. Óragyártó üzem: gálát Gondozóháza átmeneti elhelye­zést igénylő időskorúak jelentkezését várja.- Orvosi ellátás, gyógytornász heti rendszerességgel- Szakszerű ápolás, gondozás- Mentálhigiénés ellátás - közösségi programok- Elhelyezés két illetve három ágyas szobákban A Gondozóház címe: Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Idősek Gondozóháza 2335 Taksony, Erőspuszta További felvilágosítás, jelentkezés a 06-24 473-054-es telefonszámon. Konkoly József, 1102 Budapest, Állomás u. 14 Tel./Fax: 260-7065, 06 (30) 492-915. Harmonium újszerű állapotban és német fújtatómotor eladók. Sipos, 06 730/ 477-168 GOMBOS LAJOS aranykoszorús harangöntő mester 2162 Őrbottyán, Rákóczi út 119. Pf. 3. Telefon: 06/28-360-175 Budapesti iroda: XIII., Jász u. 60/B. Telefon: 330-6394 A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: Tóth-Szöllős Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel/Fax: 117-5478; 117-1108 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. INDEX 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés, tördelés: Evangélikus Sajtóosztály, Rezessy Szabolcs Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Bp. 97-8814 Internet: http//www.lang.hu/szikra.nyomda E-mail: szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalban közvetlenül vagy postautalványon. Előfizetési díj belföldön: egész évre 2500 Ft. Előfizetési díj külföldön: szomszédos országokba: egész évre 5000 Ft (portóval együtt), egyéb európai országokba és a tengeren­túlra: egész évre 70 DEM vagy 48 USD, (portóval együtt) Légipostával: 102 DEM vagy 70 USD. Csekkszámlaszám: 11708001-20204127 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom