Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-05-25 / 21. szám

Zsinati Híradó 1997. május 25.

(Folytatás az előző oldalról)

dítás folytán, valamint a tisztség lelkészi betöltőjére nézve akkor is, ha az egyházkerületben megszűnik az egyházkerületi lelkészi tisztség viselésére jogosító hivatalt betölteni.

Pótlását a következő egyházkerületi közgyűlésig az egyházkerületi elnökség saját hatáskörében köteles megoldani, amennyiben a törvény másképp nem rendelkezik.

II. Fejezet:

Az egyházkerület tisztségviselőinek jogai és feladatai

96. § Az egyházkerület lelkészi tisztségviselőinek jogait és feladatait a IV. törvény Második része tartalmazza. Ez a törvényszakasz az egyházkerület többi tisztségviselőjének jogairól és feladatairól rendelkezik.

97. § Egyházkerületi felügyelő

Az egyházkerületi felügyelő joga és feladata, hogy az egyházkerület vezetője legyen a püspökkel együtt. Ügyel az egyházkerület működésének feltételeire, segíti az egyházkerületben folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és irányítja a közéleti, személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Joga a püspöki hivatal minden ügyéről a tájékoztatást megkapni és a hivatali adminisztrációt egyházkerületi munkájához felhasználni. Feladata az egyházkerületi közgyűlés előkészítése és levezetése.

98. § Egyházkerületi másodfelügyelő

Az egyházkerületi másodfelügyelő joga és feladata az egyházkerületi felügyelő helyettesítése annak akadályoztatása esetén. Ezenkívül ellátja az egyházkerületi felügyelő feladataiból az egyházkerületi szabályrendelettel átruházott feladatokat. Felügyeli a jegyzői feladatok ellátását. Joga, hogy a feladataihoz szükséges tájékoztatást megkapja.

99. § Egyházkerületi számvevőszéki elnök

Az egyházkerületi számvevőszéki elnök joga és feladata, hogy a számvevő- székkel az egyházmegyéknek, az egyházkerületnek és az egyházkerület intézményeinek pénzkezelését és számadásait ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon.

100. § Egyházkerületi ügyész

Az egyházkerületi ügyész joga és feladata, hogy az egyházkerület jogi vonatkozású ügyeit intézze, az egyházkerületet jogi természetű ügyeiben képviselje, és jogi tanácsokat adjon az elnökségnek. Az egyházkerületi ügyésznek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

101. § Lelkészi és nem lelkészi jegyző

A lelkészi és nem lelkészi jegyzőt az Országos Presbitérium tagjai közül választja az Országos Közgyűlés a jegyzői feladatok ellátására.

102. § Egyéb tisztségviselők

Az egyházkerületi közgyűlés bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket is választhat. Feladatkörüket egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.

VII. TÖRVÉNYBE A MEGFELELŐ HELYRE

átszámozása a választásokról szóló törvény elfogadása után

CÍM:

AZ EGYHÁZKERÜLET TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA

1. Általános rendelkezések

4.1.1. Egyházkerületi tisztségre feddhetetlen életű, konfirmált nagykorú egyházközségi tag választható.

4.1.2. A püspököt és az egyházkerületi felügyelőt az egyházkerület egyházközségeinek közgyűlései választják. A többi egyházkerületi tisztségviselőt az egyházkerület közgyűlése választja. A püspök kivételével az egyházkerületi tisztség- viselőket hat évre választják, és megbízatásuk lejárta után újraválaszthatók.

4.1.3. A megválasztott püspök és egyházkerületi felügyelő beiktatása ünnepi közgyűlés keretében történik, a többi egyházkerületi tisztségviselő az egyházkerületi közgyűlésen tett ünnepélyes kijelentéssel foglatja el tisztségét, az egyházkerületi közgyűlés pedig jegyzőkönyvbe foglatja az iktatás megtörténtét A jegyzőkönyv egyik példányát az országos elnökségnek is meg kell küldeni. Akit arra a tisztségre választanak meg, amelyet már addig is betöltött, nem tesz újabb ünnepélyes nyilatkozatot.

2. A püspök és az egyházkerületi felügyelő választása

4.2.1. A püspököt az egyházkerület egyházközségeinek közgyűlései választják. A megválaszthatóság feltétele legalább 15 év lelkészi és ebből legalább 5

év gyülekezeti lelkészi szolgálat és a be nem töltött 60. életév. Megbízatása általában 65 éves korában jár le, de a püspök nyugdíjba vonulásáról a korhatár előtti 2. évtől a korhatár utáni 2. évig terjedő időszakba eső időpont kiválasztásával maga dönt.

4.2.2. Az egyházkerületi felügyelőt az egyházkerület egyházközségeinek közgyűlései hat évre választják. A megválasztás feltétele a be nem töltött 65. életév. Megbízatása lejárta után újraválasztható.

4.23. A püspök, illetve az egyházkerületi felügyelő megbízatásának lejárta előtti utolsó egyházkerületi presbitérium jelölő és szavazatbontó bizottságot választ, megválasztja annak elnökét és tagjait, és meghatározza az egyházközségi közgyűlések szavazatainak beérkezési határidejét.

4.2.4. Ajelölő és szavazatbontó bizottság az egyházmegyei presbitériumok előzetesen megkért ajánlása, valamint az érintettek jelölést vállaló írásbeli nyilatkozatai figyelembevételével jelölteket állít. A jelöltek névsorát megküldi a szavazásra jogosult egyházközségek elnökségeinek.

4.2.5. A jelöltek névsorának kézhezvételét követően az egyházközségi elnökségek kötelesek egyházközségi közgyűlést összehívni. Az egyházközségi közgyűlés jegyzőkönyvbe foglalt szavazatát az egyházközség elnöksége és a jegyző hitelesíti, ellátja az egyházközség pecsétjével és kettős zárt borítékban megküldi a jelölő és szavazatbontó bizottság elnökének. Érvénytelen az a szavazat, amely alakilag vagy tartalmilag nem felel meg a törvény előírásainak, vagy a kitűzött határidő után adták fel.

4.2.6. A választás akkor eredményes, ha a szavazásra jogosult egyházközségek legalább kétharmada érvényes szavazatot adott le és ezek figyelembevételével a jelöltek egyike az ötven százalékot meghaladó szavazatot kapott. Amennyiben a választás eredménytelen, az eljárást két hónapon belül meg kell ismételni.

4.2.7. A szavazatbontó bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a választásról $zó- ló jelentését és a választás eredményét, és erről levélben értesíti az egyházkerület egyházközségeit. A jegyzőkönyvet és a szavazatokat az eljárás lefolytatása után az egyházkerületi levéltárban kell elhelyezni.

4.2.8. A püspöknek egyházkerületében gyülekezeti lelkészi állást kell betöltenie. Állandó püspöki székhelyet az egyházkerület közgyűlése jelöl ki. A kijelölt egyházközség közgyűlésének előzetesen döntenie kell arról, hogy hozzájárul-e ehhez a kijelöléshez. A püspök a gyülekezetben minden lelkészi szolgálatot elláthat, de nem lehet a gyülekezet igazgató lelkésze. A'hozzájárulással az egyházközség arra a lelkészi állásra vonatkozóan, amelyet az egyházkerület püspöke fog betölteni, lemond lelkészválasztó jogáról, és ezt a lelkészi állást az egyházkerület mindenkor megválasztott püspökével betöltöttnek tekinti. Az egyházközségi közgyűlés ezt a határozatát mindaddig nem változtathatja meg, amíg az egyházkerület a püspöki székhely megállapítása tekintetében hozott határozatát meg nem változtatja. A püspök megválasztásának elfogadásakor arra az időre, amíg a püspöki tisztséget betölti, annak az egyházközségnek a lelkészi állását is elfogadta, amely a mindenkori püspök részére van fenntartva. A püspöknek az így nyert gyülekezeti lelkészi megbízatása csak addig tart, amíg a püspöki állást betölti. A püspöki címet a püspök hivatalától való megválása után is használhatja, testületi tagságát tanácskozási joggal megtarthatja.

II. TÖRVÉNY

Második rész

IV. CÍM: AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ

102. § A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház egészét érintő döntések meghozatalára országos önkormányzati testületeket, az ügyek intézésére Országos Irodát hoz létre.

103. § Az országos egyház illetékes szervei igazgatási ügyekben legfelső fokon, véglegesen határoznak.

IV TÖRVÉNY

Harmadik rész

I. CÍM: AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ ÖNKORMÁNYZATA

I. Fejezet: Országos Közgyűlés

103. § Az Országos Közgyűlés a Magyarországi Evangélikus Egyház legszélesebb körű döntéshozó, legfőbb önkormányzati képviseleti testületé.

104. § Az Országos Közgyűlés irányítja, segíti és felügyeli a Magyarországi Evangélikus Egyház lelki, szellemi és anyagi életét

105. § Az Országos Közgyűlés tagjai szavazati joggal:

a) hivatalánál fogva: az Országos Elnökség, az országos egyházi tisztségviselők, az Országos Egyházi Iroda igazgatója, a lelkészi munkaközösség országos elnöke, a közoktatási intézmények két küldötte, a Teológiai Akadémia rektora,

b) az egyházmegyék elnökségei (32 fő)

c) választás alapján: az egyházmegyénként egy lelkészi és egy nem lelkészi küldött (32 fő)

Az Országos Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt:

d) hivatalból: az országos egyházi bíróság elnökei, az Országos Egyházi Iroda osztályvezetői;

e) meghívás alapján: az országos jellegű egyházi intézmények vezetői, az egyházi egyesületek elnökei, szakértők.

106. § Az egyházmegyék az Országos Közgyűlésre küldött képviselőiket hat évre választják, részükre a választás utáni első közgyűlésre (alakuló közgyűlés) a küldő testület által aláírt megbízólevelet állítanak ki. Az egyházmegyei közgyűlések ugyanolyan számban Országos Közgyűlési póttagokat is választanak, akik a választott rendes tagokat azok akadályoztatása esetén megbízóleveleik bemutatásával helyettesítik, illetve a megüresedő helyeket töltik be. Póttagok hiányában a megüresedett helyekre új póttagokat kell választani, az időszakos választás érvényessége azonban csak a közgyűlés megbízatásának idejére szól. A közgyűlési tagok újraválaszthatók. Azt az Országos Közgyűlési tagot, aki a közgyűlésről három ízben igazolás nélkül elmarad, tisztségéről lemondottnak kell tekinteni.

107. § Új választási ciklus elején legkésőbb hat héttel a választási eredmény megszületése után kell összehívni a közgyűlést. A ciklus első közgyűlését a választási bizottság elnöke hívja össze. A közgyűlés mandátumának lejárta előtt egy évvel választási bizottságot kell kiküldeni, mely kitűzi az egyházmegyék számára a következő közgyűlés küldöttei megválasztásának határidejét A szavazatbontás és az első közgyűlés között jelölteket állít az Országos Presbitérium és az országos egyházi bíróság tagjaira, az egyházmegyei küldöttválasztó közgyűlés jelöléseit figyelembe véve. Értékeli és jelentés formájában az új közgyűlés elé terjeszti a választás eredményét

108. § A közgyűlést a közgyűlés elnöksége írásban híyja össze az ülés előtt legalább 14 nappal. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a tárgysorozati pontokat és a várható eldöntendő kérdéseket is.

109. § A közgyűlés előtt legalább hét nappal ki kell küldeni a közgyűlés tárgyaival kapcsolatos írásos előteijesztéseket és anyagokat is. Késői kiküldés esetén a közgyűlés dönt arról, hogy a napirendi pontot tárgyaija-e.

110. § A közgyűlés az alakuló ülésén a közgyűlés tagjai közül lelkészi és nem lelkészi elnököt választ. Az üléseket a közgyűlés elnökei felváltva vezetik.

111. § Az alakuló közgyűlés megválasztja az Országos Presbitérium és az országos egyházi bíróság tagjait, valamint az országos egyházi tisztségviselőket (L. 2.1.13.1.)

112. § A közgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés szavazati jogú tagjai egynegyedének írásban előteijesztett kérelmére a közgyűlést három héten belül össze kell hívni.

113. § A közgyűlés határozatképes, a jelenlévők létszámára tekintet nélkül, ha azt az előírásoknak megfelelően hívták össze (2.1.6.). Határozatait a közgyűlés a külön szabályozott esetek kivételével egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés általában nyilvános; zárt ülést a közgyűlés elnöksége rendelhet el.

114. § A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőnek és két jelen lévő közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. A jegyzőkönyvet 30 napon belül meg kell küldeni az Országos Elnökségnek és az országos egyházi irodának. A közgyűlés határozatait 8 napon belül a közgyűlés minden szavazati jogú tagjának meg kell küldeni.

115. § Az Országos Közgyűlés hatáskörébe tartoznak:

a) Megválasztja hat évre az Országos Elnökség tagjain kívül az országos egyházi tisztségviselőket, azonos számú lelkészi és nem- lelkészi tagból álló Országos Presbitériumot, az országos számvevőszék, az országos bíróság, az országos bizottságok tagjait és (amennyiben erről a rájuk vonatkozó törvény másképpen nem rendelkezik) az országos egyházi intézmények vezetőit Megállapítja az alkalmazásba kerülő tisztségviselők dylevelét, meghatározza az alkalmazottak bérezésének alapelveit.

b) Jóváhagyja a Teológiai Akadémia-Hittudományi Egyetem egyetemi tanácsa által megválasztott rendes tanárainak választását, megválasztja a Teológus Otthon igazgatóját és a Lelkészképesítő Bizottság delegált tagjait

c) Megválasztja az országos egyház zsinati képviselőit

d) Megválasztja a protestáns tábori püspöki, illetve hivatalvezetői tisztnek evangélikus lelkésszel történő betöltésénél a tábori püspököt, illetve a hivatalvezetőt, valamint a főállású tábori lelkészeket

e) Tárgyalja és elfogadja az Országos Elnökség, az országos tisztségviselők és előadók, valamint az egyházi bizottságok jelentéseit és elrendeli a szükséges tennivalókat

f) Meghatározza az egyes országos egyházi szolgálati és működési ágakat és ezek feladatait; beosztja, hogy ezen ágak bizottságai, illetve az ügyeket intéző országos egyházi irodai osztályok felett melyik országos elnökségi tag gyakorol szakmai felügyeletet

g) Határoz az országos egyházi szervezet vagyonszerzése, vagy vagyonának elidegenítése, megterhelése, illetve kezelése tárgyában. Meghatározza az országos költség-előirányzat főbb tételeit, a gazdálkodás és az országos egyházi szervezet kezelésében lévő pénzeszközök elosztásának elveit és módját, jóváhagyja az országos egyházi önkormányzat költségvetését és zárszámadását és megállja az elszámolásokkal kapcsolatos felmentvényt. Dönt az egyházmegyei önkormányzatok támogatására biztosított gazdasági erőforrások elosztásáról, az országos egyházi szervezet működéséhez szükséges pénzeszközökről, illetve tartalékalapok képzéséről.

h) Határozatot hoz az egyházmegyék körében felmerült területi és igazgatási vitákban az Országos Presbitérium előteijesztése alapján.

i) Dönt országos állások szervezéséről és megszüntetéséről.

j) Döntést hoz az Országos Presbitérium által előteijesztett javaslatokról.

k) Intézményeket alapít vagy szüntet meg.

l) Országos hatályú szabályrendeleteket alkot.

m) Elnökből és két tagból álló választási bizottságot küld ki, amely jelölteket állít az országos tisztségekre, előkészíti az .Országos Presbitérium és az országos tisztségviselők megválasztását.

H. Fejezet: Országos Presbitérium

116. § Az országos egyházi önkormányzat döntés-előkészítő és meghatározott hatáskörben döntéshozó szerve az Országos Presbitérium, amelynek hivatalból jelen lévő és választott tagjai vannak.

117. § Az Országos Presbitérium tagjai szavazati joggal:

hivatalból:

a) az Országos Elnökség tagjai, az országos ügyész, az országos jegyzők, a Teológiai Akadémia rektora;

az Országos Közgyűlés választása alapján:

b) egyházmegyénként a lelkészi és nem lelkészi küldött közül az egyik, vagyis egyházmegyénként egy tag.

Az Országos Presbitérium ülésein tanácskpzási joggal vesznek részt

hivatalból:

c) az országos egyházi tisztségviselők, az Országos Egyházi Iroda igazgatója,

meghívás alapján:

d) az országos gazdasági igazgató, az országos számvevőszék elnöke, a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat elnökei, az Országos Egyházi Iroda osztályvezetői és előadói, szakértők.

118. § Az Országos Presbitérium tagjainak választásakor az Országos Közgyűlés póttagokat is választ, akik a választott rendes tagokat azok akadályoztatása esetén helyettesítik, illetve a megüresedő helyeket töltik be. A póttagok száma a választott tagok számának fele. Póttagok hiányában az Országos Közgyűlés a megüresedett helyekre új póttagokat választ, az időszakos választás érvényessége azonban csak a presbitérium megbízatásának idejére szó). A presbitérium tagjai újraválaszthatók. A választási ciklusok között az új Országos Presbitérium megválasztásáig az előző ciklus presbitériuma van hivatalban.

119. § Az Országos Presbitérium ülésvezető elnöke az Országos Elnökség valamely tagja.

120. § Az Országos Presbitériumot az Országos Elnökség írásban hívja össze az ülés előtt legalább 14 nappal. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a tárgysorozati pontokat és a várható eldöntendő kérdéseket is. A presbitériumi ülés előtt legalább öt nappal ki kell küldeni az ülés tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és anyagokat is.

121. § Az Országos Presbitériumot szükség szerint, de évenként legalább két alkalommal össze kell hívni. Az Országos Presbitérium egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az Országos Elnökség köteles három héten belül az Országos Presbitérium ülését összehívni.

122. § A presbiteri ülés nem nyilvános, de azon a presbitérium tagjain kívül tanácskozási joggal mindazok részt vehetnek, akiket az elnökség meghív. Határozatképes, ha szabályosan hívták össze. A presbitérium a határozatait a külön szabályozott esetek kivételéve] egyszerű szótöbbséggel hozza.

123. § Azt az országos presbitert, aki az ülésről három ízben igazolás nélkül elmarad, tisztségéről lemondottnak kell tekinteni.

124. § Az Országos Presbitérium üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőnek és két jelen lévő presbiternek kell hitelesítenie.

125. § Az Országos Presbitérium hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek az Országos Közgyűlés vagy más egyházi szerv hatáskörébe utalva, így különösen:

a) Az Országos Elnökség előteijesztésében megvitatja és jóváhagyja saját munkatervét, az országos bizottságoknak munkatervükre vagy más tárgyra vonatkozó jelentéseit és javaslatait, az Országos Egyházi Irodának az igazgató által összeállított éves feladattervét és éves jelentését.

b) Dönt a Magyarországi Evangélikus Egyház hazai és nemzetközi ökumenikus és a külföldi testvéregyházakkal fenntartott kapcsolatairól, és ezekről beszámol az Országos Közgyűlésnek.

c) Dönt a Magyarországi Evangélikus Egyháznak a Magyar Köztársaság állami és társadalmi szervezeteivel fenntartott kapcsolatairól, és döntéseiről beszámol az Országos Közgyűlésnek.

d) Előkészíti az Országos Közgyűlést.

e) Javaslatot tesz a protestáns tábori püspöki, illetve hivatalvezetői tisztnek evangélikus lelkésszel történő betöltésénél a tábori püspök, illetve hivatalvezető személyére. Javaslatot tesz a főállású tábori lelkészek személyére is.

f) Megvizsgálja és az Országos Közgyűlésnek jóváhagyásra előkészíti az országos egyházi szerveknek az Országos Gazdasági Igazgató által elkészített és az Országos Egyházi Elnökség által előteijesztett éves költségirányzatát és éves zárszámadását, az utóbbit az Országos Számvevőszék jelentése alapján.

g) Dönt az országos egyház tisztségviselőinek díjazásáról, megállapítja az alkalmazotti bértáblázatot, és dönt az alkalmazottak bérezéséről.

h) Gazdasági döntéseket hoz a közgyűlés által elfogadott költség-irányzat keretein belül.

i) Jóváhagyja az egyházmegyék éves költség-előirányzatát, zárszámadását és zárómérlegét, dönt a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat szeretetadományainak odaítéléséről.

j) Jóváhagyja az országos egyházi fenntartású intézmények szervezeti és működési szabályzatát

126. § Az Országos Presbitérium azon határozatát, amely valamely országos munkaágat érint, az illetékes országos bizottság előkészítése alapján, illetve állásfoglalására figyelemmel hozza meg,

II. Fejezet: Országos Elnökség

127. § A Magyarországi Evangélikus Egyház országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései alapján a vezetést az Országos Elnökség gyakorolja. Az elnökség irányítja a munkaágakat, és koordinálja a szolgálatnak a kerületben történő irányítását*. Az Országos Elnökség tagjai az egyházkerületek püspökei és felügyelői.

128. § Az Országos Elnökség legalább havonta ülésezik és dönt a folyó ügyekben. Az üléseken - tanácskozási joggal - részt vesz az Országos Egyházi Iroda igazgatója, aki az ügyekről jelentést tesz és a döntések végrehajtásáról gondoskodik. Thnácskozási joggal szükség szerint vesz részt az országos ügyész és az országos gazdasági igazgató.

129. § Az Országos Elnökség tagjai felosz(ják maguk között a kapcsolat- tartási feladatokat, és ezeket a választási ciklus végéig önállóan, de az Orszá1 Az egyházkerületekben folyó egyházi szolgálatot a püspök és az egyházkerületi felügyelő irányítja. Az Országos Elnökségnek csak koordináló feladata van.

(Folytatás a következő oldalon)

k