Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)
1997-12-14 / 50. szám
Evangélikus Élet 1997. december 14 Köszönjük, fiúk! Tanító- és tanárképzés tegnap és ma Szép ajándékot kapott egyházunk régi barátunk, Emst Dehlin- ger lelkész közvetítésével Bietig- heimből. Egy közel 100 m2 alapterületű alagsoros faházat. Az ajándékozó új házat tervezett helyére, és csupán azt kérte, bontsuk le, szállítsuk el, kár lenne a jó állapotban lévő svéd típusú családi faházért, ha egyszerűen lerombolnák. A munka elvégzésére heten utaztunk ki októberben, az Opeltől erre az útra díjmentesen renaelke- zésünkre bocsátott kisbusszal a Stuttgart melletti szép régi kisvárosba. A Budapesttől közel 1000 km-re fekvő helység környéke a 905 és 950 közötti években sokat szenvedett a kalandozó magyaroktól. A közeli Bad Wimpfent többször is kirabolták és lerombolták. Mi hívásra mentünk, és gondosan vigyáztunk arra, hogy a telekgerendási konferenciaközpontba kerülő ház a bontás és szállítás közben ne sérüljön. Műszaki rajzokat és fényképeket is készítettünk, hogy megkönnyítsük a ház felépítését. Bizony kora reggeltől késő estig folyt a munka, többször zuhogó esőben, kalapácsaink, fűrészeink hangja mesz- sze elhallatszott a környéken. Vasárnap viszont a németországi törvények szerint nem végezhettünk semmiféle munkát Isten tartsa meg a szokásukat! Jó volt megtapasztalni, mit jelent, amikor átölel a csend. A csendből előlépő Ige is jobban hallható így. Ezúton is köszönjük az ajándékot. Köszönjük Dehlinger lelkésztestvérünknek, hogy a szétszedett, teherautókra rakott ház Magyar- országra szállításáról is gondoskodott. Köszönjük a szerétéiből végzett kemény munkát Bolla Ákos, Csizmadia Pál, Galgóczi András, Németh Árpád, Németh Zsolt és Özse Ferenc testvéreinknek. Bolla Árpád Október 15-16-án ünnepeltük a Tiszai Evangélikus Egyházkerület* által Nyíregyházán alapított „Néptanító Képezde” 150. évfordulóját. Ekkor emlékeztünk meg a Bessenyei György Tanárképző Főiskolával közösen névadója születésének 250. és az intézmény fennállásának 35. évfordulójáról. Az ünnepi program október 15-én a Főiskolán plenáris üléssel kezdődött, amelyen dr. Harmati Béla püspök mondott köszöntést. Ebben a pedagógus személyének fontosságáról, valamint az 1000 éves és a 150 éves pedagógiai hagyományok őrzésének és újrafogalmazásának szükségességéről beszélt. Bánszki István a Bessenyei Társaság elnökeként mondott köszöntőjében rámutatott, hogy mennyi mindent tett p nagyszerű Társaság történetének közel 100 éve alatt a város kulturális életének felemelkedéséért. A délutáni szekcióülésen Orosz Gábor „A nyíregyházi tanítóképzés kialakulása” címmel tartott előadást. Laborczi Géza „A reformáció neveléstörténeti jelentősége” című előadásában arra világított rá, hogy milyen teológiai megfontolások állnak annak hátterében, hogy az evangélikus egyház mindig nagy gondot fordított az iskolaügyre. Délután 5 órakor dr. Harmati Béla püspök leplezte le a volt Központi Elemi Iskolánk falán elhelyezett emléktáblát, amely azt hirdeti, hogy a jelenlegi épület helyén kezdte meg munkáját 1847. október 31-én a „Néptanító Képezde”. Fél hatkor a Nagytemplomban adtunk hálát a múlt máig fontos emlékeiért. Ezen püspöki igehirdetéssel, dr. Margócsy József nyugalmazott főigazgató a képzés történetéről szóló előadással, dr. Szabó Lajos Hittudományi Egyetemünk Gyakorlati Thnszékének vezetője a lelkészképzés mai helyzetéről szóló beszámolóval szolgált. Az ünnepi pillanatokat énekkarunk tette emlékezetessé. Másnap a „Hit és nevelés” témakörben szépszámú főiskolai tanár és hallgató érdeklődő jelenlétében többek között a következő előadások hangoztak el: dr. Korzenszky Ri- chárd (bencés szerzetes, tihanyi házfőnők): Emberképi és pedagógia, dr. Soltész János (a görög katolikus hittanárképzés vezetője): A hit és a tudás kapcsolata, dr. Szabó Lajos: A spiritualitás és az ezredforduló ketechézise, Bartha István: A Biblia helye a Nemzeti Alaptantervben. Minden szempontból nagyon jó előadásokat hallhattunk. Teológusok és oktatási szakemberek közösen kerestük a múlt értékeit, a ma kihívásait és a jövendő nemzedék képzésének feladatait. Sok olyan fórumra lenne szükség, ahol teológusok és más területek képviselői találkozhatnak, gondolatot cserélhetnek a szakterületek közös pontjait megkereshetik bogy a választófalak omoljanak le. Holnapunk csak párbeszédben és együttgondolkodva lehetséges. Laborczi Géza, a képzésért felelős lelkész Az ádventi időszak az egyház énekein, liturgiáján és a prédikációk alapigéjén keresztül Krisztus háromszoros jöveteléről szól: Első eljöveteléről, amikor „bételt az idő”, mint jászolban fekvő Gyermekjött el. Naponkénti eljöveteléről a gyülekezetbe, ahogyan egyszer Jeruzsálembe bevonult, mint a világ Megváltója. És utolsó visszajöveteléről, amikor „eljön ítélni élőket és holtakat”. Énekünk arra a várakozásra akar elvezetni, amelyben az ember felismeri a maga szegénységét, és elfogadja az élet és üdvösség ajándékát. Két bibliai kép kapcsolódik össze ebben az énekben: egyrészt a 24. Zsoltár ünnepi liturgiája, másrészt a jeruzsálemi bevonulás Hozsannája. A 24. Zsoltár verseit liturgikus, váltakozó éneklésben énekelték, mikor Dávid korában a szövetség ládáját ünnepi menetben Jeruzsálembe vitték. A kapuk előtt a kísérő kórus magát a kaput kérte meg, hogy nagyobb legyen, mert Jer, tárjunk ajtót... (137. ének) különben az Úr dicsősége szétrobbantaná. Belül, a kapu mögött elhangzott a kérdés: „Ki az a dicső Király (aki be akar jönni)”. A kórus kívülről felel: ,ÍAz erős és hatalmas Úr, aki hatalmas a harcban” (Zsoltár 24,7-8). Az erős Király bevonulásával összekapcsolja énekünk a szelídség és irgalmasság Királyának bevonulását. Az 0 méltó fogadása énekünk legbensőbb témája. „Jer, tárjunk ajtót lelkesen! A szívünk templommá legyen És hintsük benne szét a hit Szép, élő pálmaágait! És Jézus hozzánk is belép, Megosztja vélünk életét. Légy áldva szüntelen, Kegyelmes Istenem!” (4. v.) Georg Weissel, énekünk szerzője 1590-ben született. 33 éves korában königsbergi lelkész lett. Itt is halt meg mindössze 11 évi szolgálat után, fiatalon, 1635-ben. Énekének kinyomtatását már nem érte meg. Gáncs Aladár (Folytatás az 1. oldalról) Egy gyermekéért jövő szülő így fogalmazott: A jövő egyháza. Egy gyermek pedig: Ugye nyáron csinálunk egy ilyeín'hétét is?! '' Miért írtam le mindezt? Azért mert ők még nem tudják szavakba foglalni úgy, amint érzik. Másrészt oly sokszor hallok pesszimista hangokat a jövőbe tekintve. Valóban, ha magunkra nézünk elkeseredhetünk de ha Krisztusra, akkor mindig van jövő és jövő egyháza. Kívánjuk, a mi Krisztus-tapasztalásunk legyen sok szív számára lelki kovásszá! Sándor Frigyes „A KÖZÖS ÖSSZEFOGÁS EREJE” Nem mindennapi esemény színhelye volt szeptember 28-án Galgagyörk kisközség. Hetven évvel ezelőtt az akkori uraság a Tahy kastély egyik helyiségét a római katolikus híveknek adományozta istentiszteleti célokra. Az évek során olyan állapotba került, hogy külső és belső tatarozását sürgősen el kellett végezni. Mivel a kisközség katolikus híveinek nagy része nyugdíjasokból és kiskeresetű emberekből áll, így önerőből lehetetlen lett volna az épület felújítása. A községben élő, nagyobb lélekszámú evangélikus hívek, látva a mi erőfeszítéseinket, önzetlenül, anyagi lehetőségeikhez mérten hozzájárultak adományaikkal - többen munkájukkal is - kis kápolnánk felújításához. Segítségüket ezúttal is szeretnénk megköszönni. A hálaadó szentmisén vendégünk volt Pintér János evangélikus lelkész és hívei. A Jóisten áldása kísérje további életüket, és adja, hogy a jövőben is az Isten iránti szeretet tartson össze bennünket. Adámi János gondnok Jány Gusztáv altábornagy emlékére Kol 1,13: Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata. Akkor, 50 éve nem volt szabadulás a sötétség hatalmából. 1947. november 26-án a földi ítélet három golyója hasított át a vitéz katona testén. Akkor nem kapott kegyelmet, de ő hitte, hogy mégis kegyelmet kapott. Nem a földi, hanem a mennyei ítélőbírótól. Mert a siralomházban is vele volt Bibliája. Hiába volt az egykori Figyelő címlapján a megbilincselt kézzel katonák között távozó elítélt fényképe alatt a vaskos, gúnyos felirat: NINCS KEGYELEM a magyar nép gyilkosának, aki a Donnál nem kegyelmezett honvédeink százezreinek... A vesztőhelyre kísért elítélt'tudta: VAN KEGYELEM az örök Bíró trónusa előtt. Ebbe az isteni kegyelembe fogódzott a sötétség hatalmának mind a háromszáz napján. A Katonai Ügyészségen is, a Gyűjtőfogházban is, a Markó utcai főtárgyaláson is, a Siralomházban is. Nem az előtte álló Majba Vilmos lelkész kondoleáló szavára, hanem a mögötte álló Krisztus biztató Igéjére figyelt. Mert amikor fivére megkérdezte, hogyan tud ilyen erős lenni, így felelt: „Nem én vagyok erős, hanem Aki mögöttem áll, Krisztus!” Ma, ötven év után már nem jeltelen sírban, hanem szüleivel együtt fekete obeliszk alatt pihen a Farkasréten, a sötétség hatalmából megszabadított rabot Isten átvitte szeretett Fia országába. Oda, ahol van a mi váltságunk és bűneink bocsánata. Az ő váltsága is és az ő bűneinek bocsánata is. Ma már ő is és az egykori Legfőbb Hadúr is a Legfelsőbb Hadúr színe előtt áll. A Teremtő fájdalmas arca látta teremtményeinek szörnyű pusztulását a Don- kanyarban. De látta és látja annak fájdalmas arcát is, aki mint katonai esküjéhez hű és magyar hazáját védő parancsnok önkéntes hazatérésével osztozni akart elpusztult katonái sorsában. Századunk nagy katonai vértanúja sírjánál ezért hajt ma fejet rokonsága, evangélikus egyháza és sok sebből vérző magyar hazája. Dr. Fabiny Tibor (Elhangzott a Farkasréti temetőben 1997. november 26-án.) A Lepramisszió hírei Szeptember közepén, gyönyörű verőfényben tartotta a Lepramisszió munkatársainak szokásos évi csendesnapját az Alagi téri missziói központban. - A 95 éves dr. Dobos Károly elnök nyitotta meg hálaadó szavakkal a programot. Kiemelte, hogy igazi ökumenikus munka a miénk, melyben Krisztus szeretete és az embertársak iránti könyörület a közös szolgálat összetartó ereje. Bencze Imréné igemagyarázatában az apostolok példáját említette, akiket a Lélek kényszerített a szolgálatra. Ugyanez a Lélek hívta el és küldi a Lepramisszió önkénteseit is - mondotta. - Rozgonyi Miklósné a Lepramisszió két nagy halottjáról emlékezett meg: Teréz anyáról és Diana hercegnőről. Mindketten igen sokat tettek a világ legnyomorultabbjaiért: a leprá- sokért. Szűcs András nyugdíjas tanító, a Misszió hűséges munkatársa Rédéről jár be rendszeresen Budapestre, vállalva a hajnali 4 órás kelést és a késői hazatérést. Czirbusz Endréné hálával számolt be az adakozók és adományok szaporodásáról. Csak az elmúlt évben 41 református, 16 evangélikus, 17 baptista és 8 római katolikus gyülekezet kapcsolódott be a szolgálatba! Óriási fejlődés ez egy év alatt is! Az egyéni adakozók száma kétszázzal szaporodott. Új lehetőségek nyíltak a szolgálatra iskolákban, nyugdíjas klubokban, szociális otthonokban és világi intézményekben. Pató László utazó munkatárs a lepramissziós szolgálat evangéli- záló szerepét emelte ki. Muzulmán és buddhista országokban szigorúan tilos a keresztyén bizonyságtétel. A gyógyító Lepramisszió előtt azonban nyitottak ezek az országok is. Balsay Bamabásné pénztáros az anyagi növekedésről adott számot. Missziónk bevétele januártól augusztusig 3 074 000 Ft volt. Ezért egyedül Istené a dicsőség! Nagyok a kiadások is. Csomagjaink feladási díja összesen közel 1 millió forint volt! Fáslikötéshez szükséges fonalat 600 000 Ft értékben vásároltunk. 4000 dollárt küldtünk egy nigériai kórháznak. - Isten csodája, ahogyan az egyre nehezebb gazdasági helyzetben mégis egyre nő a Lepramisszióba érkező adomány! Körömi Lászlóné raktárvezető számadása szerint 424 lepedőt, 714 törülközőt, 5227 fáslit, 256 réklit és 230 takarót küldött a Misszió a világ 35 leprakórházába. 335 népi kézimunkát küldtünk nyugat-európai missziókhoz, hogy árukból gyógyszert tudjanak vásárolni. Nagy János lelkipásztor, aki már számos oroszországi és romániai lepratelepet látogatott meg az évek során, legutóbbi rosztovi útjáról számolt be. Dr. Erdélyi Dániel, aki mint első orvosküldöttünk dolgozott tíz hetet az indiai Miraj leprakórházában, vetítettképes előadással szolgált. Reméljük, hogy a jövőben mind több lesz azon fiatal orvosok, ápolók száma, akik elhivatást éreznek Magyarországon is külmissziói munkára. Amikor e lap hasábjain is köszönetét mondunk minden adakozó testvérnek, egyben buzdítjuk is mindnyájukat és újabbakat is Köröminé munkatársunk szavaival: „Dőljünk neki a hit harcának és tegyünk jót mindenekkel, amíg arra időt kapunk az Úrtól!” Riskóné Fazekas Márta Iskolások szolgálata a győri gyülekezetben Egyházközségünk életében nagyon fontos esemény volt a reformáció 480. évfordulója. Ezen a napon szentelte fel D. Szebik Imre püspök első templomi harangunkat. A gyülekezet örömét és hálaadását iskolánk tanulóinak szolgálata is gazdagította. Közreműködött a gimnázium irodalmi színpada Nagyné Nánai Anikó tanár vezetésével. A 4. osztályok ének- és zenekarát Marekné Stubán Beáta tanítónő vezényelte. Szólót énekelt Molnár Boglárka 4. b. osztályos tanuló. Váray Péter 8/TV. osztályos gimnáziumi tanuló Kodály Zoltán „Unser Vater im Himmelreich” című művét adta elő gordonkán, zongorán kísérte Várayné Szűcs Katalin tanár. Iskolánk tanulói október 31-én csendesnapon vettek részt. Az igehirdetés szolgálatát Lacknemé Puskás Sára lelkész végezte, Luther és a reformáció címmel Lackner Pál lelkész tartott előadást. Az énektanulást Módosné Hatvani Zsófia vezette. Az osztályok vetélkedőit az osztályfőnökök irányították. Tanulóink legközelebbi szolgálata karácsony ünnepének elmélyítését segíti elő. Ezt szolgálja a már hagyományos .Adventi bazár” és a karácsonyi ruhavásár. A gyerekek nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is felkészülnek szeretteik megajándékozására. Az alsó tagozatosok készülnek az iskola karácsonyi ünnepélyére. Ez is hozzátartozik az örömszerzéshez. Milyen jó lenne, ha gyermekek és szülők egyaránt átéreznék karácsony örömhírét! Pónya László igazgatóhelyettes • • A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat wroclawi munkatársának helyszíni jelentése Mint azt már megszokhatták a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat rendszeresen értesíti az egyházi lapok útján Önöket aktuális szolgálatairól. Jelenleg az egyik legfontosabb tevékenységünk a lengyelországi és csehországi árvízkárosultak körében végzett segítségnyújtásunk Az egyre nagyobb méreteket öltő természeti katasztrófát látva, 1997. július 15-én felhívással fordultunk a magyar lakossághoz, illetve adományozóinkhoz, melyben elsősorban pénzadományokat kértünk, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban tudjunk segíteni a bajba jutottakon. A folyamatosan érkező pénzadományokból eddig már több mint 2 millió forinttal járultunk hozzá az árvíz okozta károk helyreállításához. Klocko környéki falvakban felújításra szoruló házak Július 24-én a helyszínre küldtük egy a háborús, illetve természeti katasztrófahelyzetek utáni újjáépítésben járatos munkatársunkat. A legsürgősebb feladatok elvégzéséhez magával vitte a térségbe a Szeretetszolgálat félmillió forintos gyorssegélyét, amellyel 5000 gyermek gyors evakuálásának költségeihez járultunk hozzá. Ezeket a gyerekeket Lengyelország más vidékein található ifjúsági táborokban helyezték el. A helyszíni tájékozódás során - a kollégánk járt Wroetawban, Opoléban, Bielsko-Bialában és Klockó- ban - remek munkakapcsolatot alakított ki a helyi egyházi, önkormányzati vezetőkkel, illetve a mentésben részt vevő szervezetek munkatársaival. Ennek köszönhetően helyi polgármesterek, lelkészek elkísérték munkatársunkat az árvíz által leginkább sújtott településekre. A helyszínen végzett kárfelmérés után döntés született arról, hogy három területen segít a Szeretetszolgálat. 1. Gyermekek étkeztetése Ustron városába 318 wroclawi és racibórzi gyereket kellett menekíteni a természeti katasztrófa következtében. A Szeretetszolgálat ezeknek a nehéz helyzetbe jutott gyerekeknek az étkeztetését finanszírozza. 2. Lakások kiszárítása A Szeretetszolgálathoz beérkező pénzadományok mértéke lehetővé teszi, hogy részt vegyünk az otthonukból elköltözni kényszerült emberek hazatelepítésében. Ezért nagy teljesítményű, hőlégbefúvó berendezéseket vásárolunk, ami a házak gyors kiszárítását oldja meg. A Klocko környéki falvak vezetői megmutatták, hogyan rongálta meg a házakat a kiöntött folyó vize. Ha a természetes időjárásra hagynánk a kiszárítást, még a télen sem tudnának beköltözni a tulajdonosok. 3. Idősek otthonának felújítása A 101 férőhelyes otthon súlyosan megrongálódott az árvíz alatt. Sajnos, a pincét teljesen, a földszinti helyiségeket pedig 60%-ban elöntötte a víz. Ezért a teljes elektromos rendszert, a bojlereket ki kell cserélni, fertőtleníteni kell az épület ivóvízhálózatát. A földszinti helyiségeket - például a mosókonyhát -, illetve a konyhai fémberendezéseket mentesíteni kell a gombáktól és a kórokozóktól. Csehország A Szeretetszolgálat Csehországban egy közösségi épület felújítását szeretné támogatni. Ennek elősegítése érdekében megállapodás született a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Slezská Diakonie - Cseh Diakóniai Szolgálat - között a Petrovice faluban egyházi kezelésben lévő időseket gondozó otthon felújításáról. Az első szakaszban a kétemeletes épület első szintjének lakhatóvá tételére kerül sor, hogy még a tél beállta előtt be tudjanak költözni a rászorulók. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat segítség- nyújtását, amelyet adományozóinak köszönhetően igen sok helyen tudja végezni, folyamatos hála- és köszönetnyilvánítás kíséri lengyel és csehországi egyházi, illetve helyi önkormányzati vezetők, valamint a kárt szenvedett lakosság részéről. Ezt a köszönetét továbbítjuk mi is kedves adományozóink felé. Humanitárius programjainkat segítheti még az 1997. évi jövedelemadója 1%-ával is. A kedvezményezett adószáma: 19662927-1-4 3, a kedvezményezett neve: Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat az elmúlt évek hagyományának megfelelően az idén is Advent első vasárnapjával (1997. november 30.) meghirdeti Karácsonyi pénzadománygyűjtő kampányát. Az adománygyűjtő kampány célja a Szeretetszolgálat munkájának támogatása, különös tekintettel a karácsonyra tervezett akcióira. Rendszeres támogatóink a részletes kampány- felhívást közvetlenül is megkapják. Szeretettel kérünk mindenkit, támogassák adományaikkal a Szeretetszolgálat karitatív munkáját, hogy közösen, megsokszorozott erővel segíthessünk a rászorulókon! Számlaszám: 10102093 - 30033003 - 00000000 VELÜNK EGY JOBB VILÁGÉRT!
