Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-11-09 / 45. szám

EGY ESKÜVŐ ÜZENETE ■v Az ökumenikus törekvéseknek is új lendületet adhat egy esküvő, amely amúgy is kiváltotta ország-világ érdek­lődését. Egy ősi katolikus - osztrák-magyar - család férfitagja, Habsburg György ve­zette oltár elé egy ősi lutheránus - né­met - család hölgytagját, Oldenburg Eilikét. Több egyéb üzenetén túl az esküvő vallási tekintetben is figyelemre méltó volt. Egy, a hitét komolyan vevő katoli­kus család, és egy hasonlóan mélyen hívő evangélikus család gyermekei pél­dát mutatva kezdték meg közös életü­ket. A Bazilikában az esketési szertartás­ban evangélikus lelkész is részt vett, a násznép, illetve az esküvői közönség lutheránus tagjai az egyik oltárnál saját hitük szerint - két szín alatt - vehették az Úrvacsorát. Jól tudjuk, hogy a vegyes házassá­gokban élőknek és családtagjaiknak is mennyi teherrel kellett - kell?! - meg­küzdeniük. Sok a pozitív példa is, hi­szen olyan vegyes vallású országban, mint hazánk, a házasságok jelentős ré­sze szükségszerűen vegyes házasság. Jellemzően akkor nagy a gond, ha mindkét család, mindkét fiatal komo­lyan veszi a hitét. Pedig ez a kívánatos. Bizonyára - a múltat illetően feltétle­nül - van igazság abban a gyakorlatias vélekedésben, hogy mivel Magyarorszá­gon a katolikus vallás többségi vallás, itt más helyzetben van, mint Németország­ban, ahol kiegyensúlyozott a katoli- kus/lutheránus arány. Azaz nálunk a na­gyobb, erősebb egyház inkább ragaszko­dott ahhoz, hogy a gyerekek a vegyes házasságban is katolikusok legyenek, mint Németországban, és ezt láthattuk a legutóbbi főúri esküvő kapcsán is. Szeretném hinni, hogy másról, több­ről, valódi ökumenizmusról van szó. Jól ismert, hogy események katalizál­nak érlelődő eszméket, mozgalmakat. Az utóbbi évtizedekben örvendetesen találkozott az egyházak közötti hivatalos kapcsolatokban, a teológiai megújulás­ban megjelenő ökumenizmus, és a kü­lönböző felekezetekhez tartozó hívő em­berek vágya a természetes ökumenikus kapcsolatokra. Ezután az esküvő után etalonná kell váljék a hasonló szertartás, amennyiben a családok, a fiatalok ezt igénylik. Eddig is volt már példa erre. Most bátrabban vál­lalhatják ezt azok a lelkipásztorok, akik eddig is megtalálták, járták a gyakorlati ökumené útját, a lelki­gondozás útját. Nagy hatással volt rám egy német orvos- professzor barátom és főleg felesége el­beszélése. Mindket­ten hívő katolikusok. Egyik fiuk evangéli­kus lányt vett el, a családok természe­tesnek vették, hogy a gyermekek a szü­lők vallását követik. A nagymama - nemcsak mélyen hívő, de rendkívül in­telligens asszony - könnyes mosollyal mondta el nekem, milyen öröm, élmény számára az azonosulás evangélikus lányunokái vallási nevelésével, a hit kö­zös pontjai alapján, mennyit gazdago­dott mindkét család vallási élete egymás hite által. Nincsenek illúzióim. Tüdőm, hogy még sok nehézség várhat családokra, fiatalokra, vegyes házasság esetén. Erősek az előítéletek, nem mindenho­vá jutott, jut el az ökumenizmus friss szele. Nem mindenütt értik meg az idők szavát. Megőrizve hitünk sajátos értékeit, azt kell keresnünk, arra kell építenünk, ami összeköt. Tüdőm, ma is veszélyes erről írni, ér­zékeny kérdés a vegyes házasság. Még­is úgy véltem - anélkül, hogy történel­mi-társadalmi elemző igénnyel közelí­tettem volna a témához -, talán szabad ráirányítani a figyelmet egy népszerű házasság vallási vonatkozásaira, bízva abban, hogy az ügy e téren is, a maga módján, a jövőt szolgálja, példát mutat hasonló helyzetbe kerülő fiataloknak. dr. Frenkl Róbert A mohácsi gyülekezet hatvanadik születésnapja Megalakulásának hatvanadik évfor­dulóját ünnepelte augusztus 31-én az egykori missziói gyülekezet, mely 1937. szeptember 1-jével Ormos Elek akkori magyarbólyi s. lelkész kiküldésével kezdte el önálló életét. A 40-50 főnyi gyülekezeti magból alig egy évnyi gyűj­tögető és szervezői szolgálat nyomán, mintegy 45 km átmérőjű körzetre is ki- teijeszkedve, 400 lelket magában fog­laló missziói gyülekezet terebélyese­dett ki. E kisded nyáj 1942-ben, a má­sodik világháború kellős közepén már a város szívében saját felügyelője, id. Ihrig Dénes mérnök tervezésében a dél­pannon tájba simuló egyedi stílű temp­lomának építésébe is belekezdett. 1944 őszén, mint valami felékesített meny­asszony, hófehér díszében várta készen az egykori front közelében felépült templom a felavatását. Sajnálatos mó­don repülőkről lehullatott bombák pusztító légnyomásai és szerteszóródó repeszei akadályozták meg ezt. Maga a gyülekezet is a város kiürítése során, sokak elmenekülése és az elakadt köz­lekedési lehetőségek folytán részeire hullott. Mint egykor Jeruzsálem romjai fö­lött, az újabb „mohácsi vész” múltán is a visszaszivárgó hívek, szétvert méhraj­ként, számbelileg jelentősen legyengül­ve is, de újra egymásra leltek, és két évig tartó erőfeszítéseik nyomán, az akkor tomboló infláció közepette, rendbe hozták sérült templomukat, és 1946. szeptember 15-én D. Kupi Béla püspök áldásával birtokukba vették. Egy évbe sem tellett azután, hogy a szlovák-magyar lakosságcsere folytán mintegy 70 Alsó- és Felsőszeliből kite­lepített magyar evangélikus család ér­kezett az éledő gyülekezet szórványte­rületére, miáltal az akkor már anyásult mohácsi gyülekezet lélekszáma közel 600 főre emelkedett. Ennek Telki gon­dozását végezte aztán az időközben véglegesen megválasztott és beiktatott Ormos Elek lelkész további három év­tizeden át. Az 1978-as esztendő újabb nagy változást hozott a szórványgyüle­kezet életében. A gyülekezet első pász­torának 68 éves korában történt nyu­galomba vonulásával Zászkaliczky Pál magyarbóly-siklósi lelkész vette át a mohácsi körzetben is a szolgálat pász­torbotját. Ekkor fogadta ugyanis a mohácsi gyülekezet társaivá a kitelepí­tés folytán erősen legyengült ma­gyarbólyi anyagyülekezetet, filiáival és siklósi társgyülekezetével együtt. A hármas társulás folytán Baranya mintegy harmadnyi területére szétnyú­ló hatalmas, 1000 lelket magában fog­laló szórványterület egyszemélyes gon­dozása során 6 év elmúltával kitűnt, hogy gondozója erejét meghaladja. A fájdalmas búcsú után 1983 ádventjé- ben a Nagyszénásról helyébe költöző Németh házaspár már kétszemélyessé válthatta át a több templomos, mintegy 15 istentiszteleti állomással rendelke­ző, és azóta még tovább bővülő szór­ványterület gondozását. 1997. augusz­tus 31-én volt miért ünnepelni és Urá­nak hálát adni országunk egyik legna­gyobb szórványterülettel rendelkező, hármas társulású gyülekezetének. Ige­hirdetést a néhai mohácsi szórvány egykori szülötte, dr. Cserháti Sándor teológiai professzor tartott, míg az egy­kori önállósulás történetét Németh Pál lelkész ismertette a templomot zsúfo­lásig megtöltő kései utódok előtt. Az ünneplő gyülekezetét melegen üdvö­zölte 87 éves nyugdíjas lelkészével együtt egykori közvetlen utóda, Zászkaliczky Pál, Teológus otthonunk igazgatója, ifj. Ihrig Dénes műegyetemi docens, a református lelkészházaspár, Mohai Zoltánnal, a gyülekezet mohácsi részletének felügyelőjével egyetem­ben. A Némethné Tóth Ildikó vezette al­kalmi énekkar és Keszthelyi Márta egye­temi hallgató Túrmezei Erzsébet „Cso­dákra emlékezni jó” című költeményé­nek elszavalása után a rendkívül csalá­dias, meleg atmoszférájú ünnepség a ny. lelkész hálaadó imájával és a Him­nusz eléneklésével ért véget.-S-K Evangélikus Elet 1997. november 9. Életünkben szüntelen (499. ének) Beiskolázási lehetőségek evangélikus iskoláinkban (folytatás) IV. Nyolc- és négyosztályos gimnáziumok Iskolák Jelentkezési határidő Beiskolázási terület Kollégiumi el­helyezés Kötelező idegen nyelv Választható idegen nyelv Speciális profilok Thnórán kívüli foglalko­zások Külföldi kapcsolatok Berzsenyi Dániel Evan­gélikus Gimnázium - Líceum 9401' Sopron, Széchenyi tér 11. Tel: (99) 312-250 Nyolcosztályos gimnázium (5-12 évf.) 1997.11.10. szint­felmérésre Északnyugat­Dunántúl biztosított két élő idegen nyelv és a latin angol/német/ francia/finn/ ógörög/orosz német nemze­tiségi képzés szaktárgyi, művészeti és sport fakultá­ció német nyelv- terület, anya­nyelvi angol, német és fran­cia tanárok Négyosztályos gimná­zium (9-12 évf.) 1997.11.10. szint­felmérésre Északnyugat­Dunántúl biztosított két élő idegen nyelv angol/német/ francia/finn/ ógörög/orosz német nemze­tiségi képzés szaktárgyi, művészeti és sport fakultá­ció német nyelv- terület, anya­nyelvi angol, német és fran­cia tanárok Á négyosztályos német nemzetiségi képzésre készülők részére úgynevezett nulladik évfolyamot indítanak a németül, ill. magyarul kevésbé tudók­nak. A nemzetiségi képzésben részt vevők a tantárgyak felét magyarul, a másik felét németül tanulják. Levelező tagozat 1998. 08. 31. Sopron biztosított német 4 és 3 éves képz. Deák Téri Evangélikus Gimnázium 1052 Budapest, Sütő u. 1. Tel: (1) 117-3963, (1) 266-5375 Nyolcosztályos gimnázium (5-12 évf.) 1998. 01.15. országos biztosított 5. osztálytól német, 7. osztálytól angol énekkar, ze­nekar, rajz­szakkör, sportkör, ter­mészetismeret szakkör német nyelv- terület Elsősorban evangélikus vallású, gyülekezetükhöz kötődő, hittanoktatásban részt vevő, jó magatartású és jó tanulmányi eredményű diákokat várnak lelkészi ajánlással. Négyosztályos gimnázium (9-12 évf.) 1998. 01.15. országos biztosított német/angol latin 11. osztálytól minden tan­tárgyból fa­kultációra van lehetőség igény szerint énekkar, zenekar, rajz­szakkör, sportkör, ter­mészetismeret szakkör, latin szakkör német nyelv­terület, Pozsonyi Evangélikus Gimnázium, Finnország Elsősorban evangélikus vallású, gyülekezetükhöz kötődő, hittanoktatásban részt vevő, jó magatartású és jó tanulmányi eredményű diákokat várnak lelkészi ajánlással. Nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Szent István út 17-19. Tel: (42) 410-031 Nyolcosztályos gimnázium (5-12 évf.) 1998.03. 02. Nyíregyháza, Szabolcs­Szatmár­Bereg megye biztosított angol/ német/ francia/ olasz „Beszélni ne­héz” művé­szeti szakkör, konditerem, labdarúgás, asztalitenisz, sítábor német, francia, olasz nyelvterület Jelentkezők felvételi elbeszélgetésen vesznek részt. Lelkészi vagy hitoktatói ajánlás szükséges a felvételhez. Két osztályt indít. Négyosztályos gimnázium (9-12 évf.) 1998. 03. 02. Nyíregyháza, Szabolcs­Szatmár­Bereg megye biztosított angol/ német francia/ olasz emelt szintű nyelv „Beszélni ne­héz” művé­szeti szakkör, konditerem, labdarúgás, asztalitenisz, sítábor, sakk, újságírás német, francia, olasz nyelvterület Jelentkezők felvételi elbeszélgetésen vesznek részt. Lelkészi vagy hitoktatói ajánlás szükséges a felvételhez. Három osztályt indít. KITÜNTETÉSEK AZ ORSZAG­HÁZBAN OKTÓBER 23-ÁN Göncz Árpád államfő október 23-án, a forradalom és szabadság- harc 41. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 8. évfordulója alkal­mából kitüntetéseket nyújtott át az Országház épületében. A Magyar Köztársasági Érdem­rend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta dr. Berki Feriz espe­res adminisztrátornak, a Magyar Ortodox Egyház vezetőjének. Nagy Imre-emlékplakettet ka­pott Mózes Árpád kolozsvári evan­gélikus püspök. A kitüntetetteknek ezúton is gratulálunk! Ez az ének megbízható tudósítá­sok szerint az egyik legnépszerűbb ének volt a középkorban. A régi le­genda szerint Notker Barbulus szentgalleni szerzetes (megh. 1022) írta, amikor azt látta, hogy az építők egy mély szakadék felett vernek hidat nagy életveszélyben. Az ének második része már az 5. századból való. Akkor szűnt meg Konstantinápolyban az az egy hé­tig tartó földrengés, amikor Proc- lus püspök a megrettent tömeggel együtt énekelte az ének második részét. Ez a legenda járulhatott hozzá ahhoz, hogy az éneknek má­gikus erőt kezdtek tulajdonítani. Lu­ther azután 1524-ben, a latin szö­veget újra lefordította, a dallamot átdolgozta és két további verset írt hozzá. Az ének egyszersmind a leg­csodálatosabb szöveg-dallam kap­csolatot mutatja, amilyent a refor­máció korszaka valaha is elért! Minden fontosabb szót kiemel. A dallam megfelelő hangja mindig híven tükrözi a szöveg szorongó kérdését a menekülés felől, vala­mint az írás feleletét: „Ó, Urunk, csak Tehozzád...” A bűnvallást, a kegyelemhirdetést és a vers végi könyörgést is megfelelően fejezi ki a dallam. Jó lenne, ha ezt az éneket nem temetési éneknek tekinte­nénk, hanem imaéletünk közép­pontjába állítanánk, mint egyik legszebb evangélikus énekünket. Vegyük ismét segítségül Rudolf Schäfer énekábrázolását. Énekünk­höz 4 képet is készített. A 3. vers gondolatát, a Krisztushoz mene­külést, a védőköpenyes Krisztus ké­pével ábrázolja. Nagyszerűen fejezi ki, hogy az elet bajaitól, főképp a haláltól szorongó híveit hogyan rejti örök oltalmába. Krisztus a »St»'*' hozzá menekülőket a köpenye alá veszi, és merészen néz minden el­lenséggel, még a halállal szemben is. A „biztos menedék” záloga. „Hisz véred mosta el vétkünk. Úgy fizettél meg értünk” (3. v.) Gáncs Aladár NAPFÉNY SZERETET­OTTHON nyílt meg Budapesten a Vili. kerület Illés u. 38. sz. alatt. Az otthon Alapítványa és az Evangélikus Geronto­lógiai Egyesület által felépí­tett modem otthont október 9-én avatta fel D. dr. Har­mati Béla püspök, ökumenikus istentisztelet kereté­ben. Az otthon testvére az Érden már működő hasonló nevű otthonnak. Az ötemeletes, modem, tetőtér-be- építéses, két utcára néző épületben emelt szintű ellá­tást nyújtó idősek otthona várja a beköltözőket. A püspök felszentelő igehirdetésében arról szólt, hogy a szabadságnak felelősséggel kell párosulnia, a test építése mellett gond legyen a lélek építésére is. Szeretetet, békességet, nyugalmat adó ház legyen az itt lakók számára. T. TÁJÉKOZTATÓ A grazi ökumenikus találkozó magyar összejövetelén el­határozott hazai találkozás szeivezését a Kereszt(y)én(y) Ökumenikus Baráti Társaság (KÖT) vállalta. Tisztelettel értesítjük, hogy a találkozót a Deák téri evan­gélikus gimnázium dísztermében (V, Sütő u. 1.) 1997. no­vember 22-én tartjuk. Harmati Béla evangélikus püspököt, az Ökumenikus Tanács Elnökét és Ladocsi Gáspár római ka­tolikus tábori püspököt kérjük föl a találkozó védnökségére. A találkozó tervezett napirendje: 900-1000 Regisztráció, ismerkedés 1000—1030 Megnyitó ima és bevezető előadás 10“-12” Az ökumené terén tevékeny közösségek bemu­tatkozása 12”-14°° Beszélgetés, virsli, üdítő 14°°-15M A grazi találkozón szerzett tapasztalatokat is­mertető előadások 15»_17°o Tapasztalatcsere és javaslatok gyűjtése arról, ho­gyan mutassuk föl Graz után egységünket család­jainkban és vüágunkban 17°°-1715 Imádsággal, áldással zárjuk az összejövetelt 18°° A budai Margit könlti Ferences templomban szentmise lesz a KÖT alapító elnökének, dr. Gaizler Gyula halálának első évfordulóján. Kérjük, hogy a szervezés segítésére a legrövidebb időn be­lül levélben vagy faxon jelezze, hogy a találkozón hányán vesznek részt közösségéből, és szerepet vállalnak-e a dél­előtti vagy délutáni programban. A választ a KÖT címére kérjük: 1062 Budapest, Andrássy út 132. Dr. Gaizler-lakás Tel./fax: 312-2739 Mindenkit szeretettel hív és vár a szervezőbizottság SAJTÓKÖZLEMÉNY A MAGYAR ÖKUMENIKUS SZERETET­SZOLGÁLAT ELRABOLT MUNKATÁRSAIRÓL Előzmények: 1997. október 23-án kora hajnalban isme­retlen fegyveresek elrabolták a Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat Groznijban dolgozó két munkatársát, Du- najszky Gábort - a Szeretetszolgálat grozniji irodájának ve­zetőjét-és Oláh Istvánt. Hídvégi Ágnest, a Szeretetszolgálat Csecsenföldön dolgozó harmadik munkatársát elengedték. Az emberrablók pénzt és az iroda elektronikai berendezése­it is magukkal vitték. Az események után Hídvégi Agnes azonnal hazaindult, és 1997. október 26-án, vasárnap érke­zett meg Magyarországra. Hazaérkezése után az 1997. október 27-i sajtótájékoz­tatón Hídvégi Ágnes többek között elmondta: az ember­rablók kilétéről és a támadás okáról nincs elképzelése, hiszen a Szeretetszolgálat sokat és sokaknak segített Csecsenföldön, éppen ezért nehéz magyarázatot találni a történtekre. Az események után benne is felmerült az a kérdés, hogy miért nem vitték magukkal őt is az ember­rablók. Szerinte ennek egyik oka ösztönös reakciója lehe­tett - hosszú ideig könyörgött a fegyvereseknek, hogy ne vigyék magukkal, ami talán váratlanul érhette őket. A másik ok női mivoltában kereshető. A csecsen társada­lomban ugyanis a nő szerepe rendkívül fontossá vált a há­ború utáni zűrzavaros, helyzetben, és ez meghatározza helyzetét a családban. Éppen ezért egy nőt bántani, meg­ütni, erőszakkal elhurcolni a csecsen férfi számára na­gyon nagy szégyen. Nagyon fontosnak tartotta megemlíteni beszámolójá­ban a helyi emberek, partnerszervezetek, ismerősök, ba­rátok által kifejezett aggódást, együttérzést és segítőkész­séget. Pénteken, amikor a helyi csecsen televízió és rádió hírt adott az esetről, tömegesen keresték fel a Szeretet­szolgálat irodáját. Felajánlották a segítségüket, és kife­jezték együttérzésüket. Könnyes szemmel búcsúztak el tőle, értesülvén a hírről, miszerint a Szeretetszolgálat fel­függeszti munkáját. Nem a saját jövőjük és problémáik aggasztotta őket, csupán azt akarták tudni, hogyan segít­hetnek, mit tehetnek a Szeretetszolgálat munkatársaiért. Az iroda iránt megnyilvánuló szeretet és az együtt eltöl­tött 6-7 hónap alapján Hídvégi Ágnes reméli, hogy a helybéliek önkéntes részvétele is segítséget nyújthat a tisztánlátáshoz. A Szeretetszolgálat csecsenföldi tevékenységéről szól­va megemlítette: Dunajszky Gáborral és Oláh Istvánnal éppen az előző napokban fejezték be 1998. évi segély­program-tervezetének kidolgozását. Ebben az élelmi­szersegélyezés mellett nagyobb szerepet kapott az embe­rek saját kezdeményezésén alapuló, jövedelemszerzésre irányuló tevékenységének támogatása, a rekonstrukciós, a rehabilitációs és kisebb mezőgazdasági projektek. Eh­hez szorosan kapcsolódott az az aknamentesítő program, amelyet a THE HALO TRUST nevű angol szervezet a dán kormányzat és a dán egyházi segélyszervezet támo­gatásával vezet Csecsenföldön, és amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés mielőbbi beindulását. Megemlítette még: nehéz volt azzal a tudattal eljönni, hogy a sokak által támogatott segélyprogram - amely ingyenkonyhák üzemeltetését és menekültotthonok se­gélyezését foglalta magában - félbeszakad, és különösen az, hogy a munkatársai nélkül kell hazautaznia. A sajtótájékoztató végén köszönetét mondott mind­azoknak, akik segítették a hazautazásában: a csecsen la­kosságnak, az Oroszországi Föderáció csecsenföldi kép­viselet vezetőjének; név szerint Akmal Szaidov úrnak, a moszkvai magyar nagykövetnek - Nanovszky Györgynek és feleségének -, Kovács László külügyminiszternek és Oleg Kallimoulinnak - az Oroszországi Ortodox Egyház Patriarchátusának munkatársa -, aki tapasztalatával elő­segítette és végigkísérte a hazautazása során. Végezetül reményét fejezte ki a Szeretetszolgálat elra­bolt munkatársainak mielőbbi kiszabadulásával kapcso­latosan, és reméli, hogy társai testi és lelki épségét nem veszélyezteti fogvatartásuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom