Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)
1997-11-02 / 44. szám
LLvangeiiKus c,iei 1997. november 2. MIT NEM TUDUNK MÉG A REFORMÁCIÓRÓL? Beszélgetés Péter Katalin történésszel, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársával- Lehet-e újabb kutatási eredményekről beszélni a reformáció korát illetően?- Vannak új kutatások is, illetve lehet találni egészen elképesztő és váratlan forrásokat, és a jelenségeket vagy az emberekről alkotott véleményünket lehet S ondolni. A legutóbbi, ami szerintem fantasztikus nény, Balázs Mihálynak a doktori értekezése. Megtalálta egy nagyon korai hitvitának a leírását, ami egy röpiratszerűseg lehetett, nagyon híres német előzmények alapján készült, de a magyar viszonyokra alkalmazva. Kiderül, hogy a hitvitázobeszélgetes egy olyan műfaj, amelyről addig azt hittük, hogy Magyar- országon nem létezett. Általánosan az a következtetés adódik belőle, hogy volt Magyarországon is egy szélesebb társadalmi réteg, am érj érdeklődött ilyen dolgok iránt. Vannak olyan korábbi vélemények, hogy a műveltségtől távol eső embereket nem érdekeltek ezek a teológiai finomságok, kérdések. Nekem azonban meggyőződésem, és ebben a műfajban bizonyítását látom, hogy tényleg létezett hazánkban egy olyan közösség, amelyhez Bizonyos részletek eljutottak, ezek érdekelték őket, és reszt vettek a vitákban. Ez természetesen a radikális reformációhoz kötődik, a XVI. század utolsó harmadában.- Vannak-e olyan kérdések, amelyeket újraforgalmazott a tudomány?- Inkább azt mondanám, hogy most van néhány dolog, amire korábban nem figyeltünk, vagy most másképp látom, mint pl. tíz évvel ezelőtt. Nagyon fontosnak tartom, és nem a feminizmus miatt, hogy a laikus nők is megjelentek a reformáció első hirdetői között nálunk is. Vannak olyan források, amelyek nyomozást rendelnek el még a mohácsi vész előtti időszakban lutheránus könyvek terjesztői ellen, vagy pedig a lutheri tanok hirdetői ellen. Nem tudjuk azonban, hogy ezekkel a nőkkel, akik valamilyen formában nyilván prédikáltak, mi lett később, amikor a reformáció is egyházzá szerveződött. Arról már egyáltalán nincs adatunk, hogy esetleg a templomokban is hirdették volna az igét.- Létezik-e olyan adat, amely azt tükrözné, hogy miként kerülhettek kapcsolatba ezekkel a tanokkal?- Nincsenek. Nyilván tudtak németül, mert ezek a források a német városokból kerültek elő. Pontosan azt sem tudjuk, hogy a férfiak hogyan kerültek kapcsolatba velük. Az idén lesz az évforduló, és én naf jron sokat gondolkoztam azon, ho£y 1517. október 1-én lehetett-e magyar Wittembergben, de én azt hiszem, hogy nem. Ráadásul nem is úgy történt minden, mint ahogy azt általában le szokták (mi, tehát Luther nem szögezte ki a tételeit a vártemplom kapujára, de mindenképp vitázni akart róla. Tehát nem tudjuk, hogy a magyarok hogyan jutottak a tanokhoz, azt viszont igen, hogy később Luther a Mohácsnál meghalt király özvegyének, Mária királynénak egy vigasztaló imádságos könyvet küldött, és levelezésekről is van tudomásunk. Azonban éppen az egyszerű emberekről, a terjesztő prédikátorokról nem tudunk semmit. idén Melanchthon évforduló is volt.- Érdekes Melanchthon kapcsolata Magyarországgal, de nemcsak az itthoni evangélikus egyház megszervezésében, hanem általánosan is ő volt az, aki egyházszervezetté tudta változtatni Luther tanításait. 0 volt az, aki már Szászországban rábeszélte Luthert, hogy fogadja el a tényt, hogy tanításai nyomán egy új egyház szerveződik. Melanchthon tartotta a kapcsolatot az EuróE a-szerte elszórt hívekkel. Mai kifejezéssel élve azt le- etne mondani, hogy ő volt Luther PR-menedzsere. Nagyon hatékonyan és eredményesen működött, mindenképp nagy érdemei vannak az egyház megszervezésében.- Kikről kell még beszélnünk a magyarországi reformáció kapcsán?- Mindenképp meg, kell említenünk Szilveszter János nevét, akinek Újszövetség-fordítását elsőnek nyomtatták ki Magyarországon, bár korábbi fordítások is léteztek. Fontosnak tartjuk Sztárai Mihálynak a szerepét, aki nagy egyházszervező volt, a reformátusoknál pedig Szegedi Kiss Istvánnak a hatását, aki a hódoltságban menekült lelkész volt, de olyan életművet alkotott, hogy halála után a fia eljuttatta ezeket a munkákat Nyugatra, és Londonban, Amszterdamban, tehát a műveltség legnagyobb fokán álló központokban jelentek meg. Ide tartozik még Bencédi Székely István, aki először írt magyarul Amerika felfedezéséről, de kátékat is írt, és a parasztság legfelsőbb rétegét próbálta a műveltséghez közelebb hozni. Később természetesen már a jeles emberek sorát lehetne összeállítani. Veres Emese Gyöngyvér Luther kedves igéi Isten mindig érvényes igazsága Róm 1,16-17 Iskolák Jelentkezési határidő Beiskolázási terület Kollégiumi elhelyezés Kötelező idegen nyelv Választható idegen nyelv Speciális profilok Ihnórán kívüli foglalkozások Külföldi kapcsolatok Alberti Evangélikus Általános Iskola 2730 Albertúsa, Pesti út 110. Ibi.: (53) 370-448 1998.04.30. Alberti rsa angol/német zeneiskola, sportkör Iskolánkban 1997. szeptember 1-től indult a felső tagozat. Evangélikus Általános Iskola 4400 Nyíregyháza, Arany J. u. 7. Ibi.: (42) 406-601 1998.04.30. Nyíregyháza és környéke rendkívüli esetben megoldható angol/német emelt szintű angol, biológia; matematika tagozat sportkör Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola 9400 Sopron, Hunyadi János út 8-10. Tbl.: (99) 311-681 1998.04.30. Sopron és környéke Hetvényi Lajos Evangélikus Kollégiumban angol/német német/angol Ibrmészet- tan és Életkultúra; ének-zene tagozat; „Freinet” osztály, kiemelt szintű német Túra, számítástechnika, német, kerámia szakkör; Focisuli, kosársuli Ausztria II. Általános iskola és gimnázium Iskolák Jelentkezési határidő Beiskolázási terület Kollégiumi elhelyezés Kötelező idegen nyelv Választható idegen nyelv Speciális profilok Tánórán kívüli foglalkozások Külföldi kapcsolatok Evangélikus Gimnázium és Általános Iskola 9025 Győr, Péterfy S. u. 2. Tfel.: (96) 329-987 Általános Iskola (1-8 évf.) 1998.04.30. Győr és környéke angol/német emelt szintű nyelvoktatás; rajz, vizuális képzés úszás, néptánc, kórus, furulya, kézművesség Németország, Finnország Gimnázium (5-12 évf.) 1998.02.09. Győr és környéke angol/német francia/fínn emelt szintű nyelvoktatás; rajz, vizuális képzés; számítástechnika úszás, néptánc, kórus, furulya, kézművesség, képzőművészet Németország, Finnország Orosházi Evangélikus Általános Iskola 5900 Orosháza, Bajcsy-Zs. u. 1. Tfel.: (68) 311-771 Általános Iskola (1-8 évf.) 1998.04.20. Orosháza és környéke angol/német emelt szintű nyelvoktatás; 2. osztálytól második idegen nyelv sport, origami, számítástechnika, irodalom német nyelvterület Gimnázium (7-12 évf.) 1998.02.01. Orosháza és környéke angol/német (emelt szín tű) német/angol, latin sport, számítástechnika, irodalom, kézimunka Vhitbeli, erkölcsi nevelés mellett iskolánkban azéTamöDféle szakkörj fo_ Mt idegen nyelvet tanítunk kötelezően, ebből az egyik emelt óraszámú. A mindennapos testnevelés és a különféle szakkon fog alkozások gyermekeink érdeklődését kielégítik, képességeiket lejlesziix. _____________________________________________ Lut her különösen is sokat gyötrődött ezzel az igével, amíg végre megértette mondanivalóját, amely ezután a reformáció döntő felismerése lett. A legtöbb gondot az okozta, hogyan kell érteni Isten igazságát. Hiszen azt tanították neki, hogy Isten igaz, ebből következik, hogy megbünteti azokat, akik parancsolatai ellen vétkeznek, és ezt nem sikerül jóvátenniük. Ez súlyos lelkiismereti válságot, gyötrelmet okozott Luthernek, noha szerzetesként minden előírást igyekezett (túlteljesíteni. „Hogyan találok kegyelmes Istent?” Nem bízott abban, hogy vezetésével, jó cselekedeteivel képes lenne kiengesztelni őt. „Vad és összezavart lelkiismerettel tomboltam, mégis kíméletlenül kopogtattam ezen a páli igén, szomjas sóvárgással szerettem volna tudni, hogy Szent Pál mit akar.” Az ige mondanivalója évek múltán, a kilencvenöt tétel közzététele, azaz a reformáció napja után, 1518 virágvasámapjára tárult fel előtte teljes mélységében: Mindaz, amit Jézus Krisztus tett értünk, a mienk, Istenünk és Atyánk nekünk, méltatlanoknak adja, ingyen, irgalmából, szeretetéből, mert neki úgy tetszik. Ez az evangélium tartalma, nem pedig az ember teljesítménye, ezt kell hittel elfogadnunk; ebből élünk. Később így ír erről: ,^4z igaz ember hitéből fog élni Mert Isten igéjét nem lehet semmiféle cselekedettel, hanem egyedül hittel felfogni és megtartani. Világos tehát, hogy mivel egyedül az Igére van szüksége a léleknek az élethez és megigazuláshoz, ezért egyedül hittel és nem cselekedetekkel igazul meg. Ha ugyanis bármi más módon megigazulhatna, akkor nem volna szükség az igére, és következésképpen a hitre sem” (A keresztyén ember szabadságáról). A Nagykátéban azzal biztat, hogy „Isten igéje nem... üres locsogás,... hanem „Istennek ereje”, ahogyan azt Szent Pál Róm 1-ben mondja (Róm 1,16). Bizony Istennek olyan ereje ez, amely az ördögöt perzseli, minket pedig minden képzeletet meghaladóan erősít, vigasztal és megsegít.” A sok gyötrelmet okozó levél pedig „az Ujtestamentum valóban legfontosabb részlete és a legvilágosabb Evangélium, amely méltó és érdemes arra, hogy a keresztyén ember nem csak hogy szóról szóra, kívülről tudja, de napról napra úgy törődjék vele, mint a lélek mindennapi kenyerével. Mert sosem lehet elégszer avagy kellő figyelemmel olvasni és szemlélni, s minél többször vesszük elő, annál zamatosabb lesz, és mind jobban fog ízleni” (Előszó a római levélhez). Bár a megigazulás kifejezés ma már elég régiesen hangzik, és nehezen érthető, tartalma mindig időszerű marad. Egyrészt a hívőket mindig megkísérti az „olcsó kegyelem” - mintha Isten szeretete érvénytelenné tenné parancsolatait. Másrészt ma annyian hirdetik az önmegváltás, tökéletességre jutás különböző útjait, nemegyszer (ál)- tudományos köntösben, és többnyire nem ingyen. A tudomány és a technika fejlődése önmagában még nem oldja meg az ember(ek) alapvető problémáit, sőt újabbakat okoz. A jövő egyre kiszámíthatatlanabb, miközben az emberek túlnyomó többsége, mint mindig, most is biztonságra vágyik, kapaszkodókat keres. Bár a mai emberek kérdése csak ritkán annyira világos, mint Lutheré, a reformáció egyházaiban ma azért kell küzdenünk, hogy az akkori, mindig is érvényes választ hitelesen képviseljük. Dr. Szentpétery Péter „Inkább ravatalon lássam, mint táncolni” TISZTELT SZÜLŐK! KEDVES GYEREKEK! A Magyarországi Evangélikus Egyház óvodákat, általános iskolákat, nyolc*, hat-, négyosztályos gimnáziumokat, szakközépiskolát, valamint kollégiumokat működtet országos, illetve egyházközségi fenntartásban. Közel harminc intézményt, amelyek keresztyén szellemben a hit és a szeretet jegyében nevelik gyermekeinket Az Evangélikus Élet segíteni szeretne a beiskolázás, továbbtanulás nehéz gondjában mindenkinek, aki evangélikus iskolát keres. Oktatási intézményeink sokszínű tanulási lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára az ország különböző pontyain. Ezeket a lehetőségeket fogjuk bemutatni a következőkben a választás megkönnyítése érdekében. I. Általános iskolák (1-8. évf.) Oszlopos egyháztag volt M. néni, megtérése óta rendszeres bibliaolvasó, egyetlen istentiszteletről el nem maradt volna, lányával együtt, akit a szerény létszámú ifjúsági bibliakör egyik élénk színfoltjaként ismertek. Őrá vonatkozóan tette M. néni a címben foglalt megjegyzést evangélizációs szellemű lelkészével beszélgetve, aki erre szinte megdermedt, s alig jött szó a szájára, hogy mit mondjon erre a szörnyűségre. Akkor még a twistet sem „találták fel”, a mához viszonyítva sokkal szolidabbak voltak a táncok, de akkor is egyéntől, lelkülettől függött, ki mit visz bele a táncba, és másokról mit képzel - ebben ugyanis igen könnyen a saját kendőzött indulatainkat vetíthetjük bele embertársunkba. (Főleg ha bevallatlanul irigyeljük tőle az ifjúságot...) Óvakodom attól, hogy valami tánctanulmányfélét újak, csupán arra . utalok: Jézus korában Izraelben is . szerepe volt a; táncnak, a tékozló fiú hazatértének örömünnepére például akkora vigasságot rendezett az atyja, hogy a zene és a tánc jócskán kihallatszott (Lk 15,25). Mellesleg: Préd 3,4 szerint a táncnak is megvan a maga normális ideje! Kegyetlen kegyesség címmel olvastam nemrég egy cikket, amelyben a (sajnos!) nagyon időszerű problematika lélektani összefüggéseiről is ú az esperes és teológiai oktató szerző. Nos, egy olyan elrémítő tünet, amilyet M. néni sokatmondó nyíltsága produkált, a nemiséget eleve sárba rángató fantáziáról árulkodik, ami pszichológiai ismereteink szerint főként az embertelenül szigorú, farizeusi nevelésből, törvényfanatizmusból ered. Ebből mesz- szemenően hiányzik a szeretet és a tapintat, s lélektipró megfélemlítéssel akar célt érni, de a gyereket, illetve ifjút egy életre szólóan szomngóvá nyomoríthatja, akkor is, ha bibliai idézeteket vagdos a fejéhez. Nem veszi észre, hogy ezzel bemocskolja s mintegy rágalmazza Isten teremtési rendjét, amely az embert nem semleges lénynek, hanem férfinak és nőnek alkotta. Ez s nem más a bűneset előtti alaphelyzet. M. néni megtértnek vallotta magát, de azért gyilkos indulat mimül. Nyolcosztályos gimnáziumok kálhatott benne saját szeretett lányát illetően is arra az esetre, ha az netalán táncolásra „vetemednék”. Prűd = álszemérmes, mondták sok évtizeddel ezelőtti „amerópai” felfogásra, bizony nem minden ok nélkül. Ne felejtsük: a Biblia annyira szókimondó, hogy egyik-másik részletét egyetlen pap sem merészelné szószékről idézni. így bízvást szívünkbe véshetjük: nincs szentségtelen téma, csak szent- ségtelen lelkűiét van! Másrészt viszont a nagyon is buzgón kárhoztatott á/szemérmességet immár brutális mértékben a valódi szemérmetlenség váltja fel. Szinte mindent ellep a „trágáradat”, ennek megfelelő zabolátlansággal, aminek egyre katasztrofálisabb testi-lelki következményei vannak, például a nemi betegségek félelmetes mérvű elterjedése, párhuzamosan az ifjúság megrontásával, ami a pénz? és. élvezetkultusz spontán-velejárója. Hosszan és okkal kongathatnánk a vészharangot, más' vonatkozásokban is, de fogjuk inkább vissza magunkat egy kissé, s gondoljunk arra: Minden szélsőség kiváltja a saját ellentétét! Minél erősebben túloz valaki, többnyire annál kevésbé hisznek neki józan gondolkozásúak, az indulatosak viszont „kontratúlzásba” esnek. Minél jobban elmérgesedik bármiféle helyzet, a szemben álló felek annál jobban elvetik a sulykot: mind hevesebben marasztalják el egymást. Igaz: jelen témánkban nagyon egyenlőtlenek a „harci feltételek”, mert könnyebb a szellemet kieresztem a palackból, mint visszagyömöszölni, hisz’ az közben önállósította magát. Ám akkor is: tűzhalál ellen nem orvosság a fagyhalál, s bármily veszedelem egy árvíz, nem jelenti azt, hogy akkor mindenféle víz ördögi. Az arany középút: a normális mértéktartás mindenkor elengedhetetlen. (PL: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”) A szex-őrület ugyanis létre provokálhatja a legelva- kultabb antiszex vadságokat is - főként vallási, elsősorban szektoid (=szektaszerű, -féle) körökben. Az üyen ellenindulatok gyakran szadista színezetűek, hol farizeusi álruhában, hol meg elég durván, mint M. néni halálosan árulkodó kijelentésében. Mindazt a ridegséget, keservet, kínt, amelyet a gyerek, ill. ifjú kénytelen átélni szüleinek rövidlátása, érzelmi sé- rültsége stb. miatt, ha idővel sem tudja feldolgozni s helyre tenni - ami nem könnyű! -, akkor szinte automatikusan ráörökítheti majd saját gyerekeire. S ezt még észre sem hajlandó venni, hiszen az efféle hatások nem kérik az értelem jóváhagyását, sőt: csináltatnak vele valami szép indokolást. A sok jóval aligha kecsegtető szembe nem nézést még egyoldalúan kiválogatott s talán félre is magyarázott bibliai mondásokkal is meg lehet támogatni... Használ talán egy házasságnak, ha az újdonsült feleség/férj érzelmi-szerelmi analfabéta? De különben is: a szőnyeg alá söpört problémák, bármilyen jellegűek is, idővel mind draszti- i taisabhaa éreztetik. hatásukat. S köz- • ben az okot bárhol szabad keresni, csak a szőnyeg alatt nem!' „Inkább kerüljek ravatalra, csak lelkem titkairól ne legyen sejtelmem sem”? (A szorongáskeltő, merev vallási szigor nemegyszer leírhatatlan szex-eltévelyedésekbe taszít!) Még áldottnak mondott lelkimunkások is szenvedhetnek - kivált szép múlttal a hátuk mögött - veszedelmes önámításban, amikor uralkodni kezdenek tisztelőiken, akik közül elsősorban a sérülékenyeket és aggályosokat sodorhatják oly súlyos belső válságba, hogy elmegyógyászati kezelésre szorulnak, ha ugyan öngyilkosok nem lesznek. Szörnyűségek is lapulnak egyik-másik „KKK” = Kegyetlenül Kegyes Közösség szőnyege alatt, mert túl szép az „önarcképük”. Sokkal áldottabbak lehetnének, ha elkezdenének megtérni öntúlbecsülésükből, megnyilatkozásaik is szerényebbek és hitelesebbek lennének. Egyéni és kollektív óemberünk, főleg talán a hiúságunk, nem fogy ki soha a destruktív ötletekből, a tetszetős csomagolást is beleértve. Az egyszerű embert köznapion csalja meg a saját lelke, a „rendkívülit"pedig grandiózuson. Urunk, irgahnazz nekünk! Dr. Bodrog Miklós Iskolák Jelentkezési határidő Beiskolázási terület Kollégiumi elhelyezés Kötelező idegen nyelv Választható idegen nyelv Speciális profilok Iknórán kívüli foglalkozások Külföldi kapcsolatok Békéscsabai Evangélikus Gimnázium 5600 Békéscsaba, Szeberényi tér 2. Tfel.: (66) 454-511 Általános osztály 1998. 02.14. országos biztosított angol/német német/francia/latin/ orosz/ szlovák emelt szintű idegen nyelv számítástechnika, sport 8. évfolyam után speciális nyelvi, biológia, matematika és fizika tagozatok indulnak, amelyre külső jelentkezőket is felvesznek. Speciális művészeti osztály 1998. 02. 21. országos biztosított angol/német német/francia/latin/ orosz/ szlovák Elsőrendű feladat a korszerű oktató, nevelő munka, az általánost meghaladó műveltségi szint meghaladása, a diákok magas színvonalú felkészítése a továbbtanulásra. Budapesti Evangélikus Gimnázium 1071 Budapest, Városligeti fasor 17-21. Tfel.: (1) 321-1200, (1) 322-4406 1998. 01. 30. Budapest és országos biztosított latin (alsóban) német/ francia/ angol/ olasz/ spanyol/ japán képzőművészet/fotó/néptánc/énekkar /zenekar/irodalom/ modellezés/ informatika/ sportkör német/ francia/ svéd/ erdélyi/ felvidéki Beiskoláz még továbbmenő jelenleg 8. osztályos evangélikus, jó előmenetelű és magatartásé tanulókat. (Folytatás a'következő számban)
