Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-10-12 / 41. szám

zvangeiikus Elet 1997. október 12. ÉLET A MEGIGAZULÁS ÚTJÁN Beszámoló a lipcsei „Kirchentag”-ról egy időben folytuk, ki-ki maga választ­Ebben az esztendőben a grazi öku­menikus találkozó miatt háttérbe szo­rult sajtónkban a Németországban két­évente megrendezendő német evangé­likus találkozó. Mivel magyarok is részt vettek ezen - elsősorban testvér­gyülekezeti szinten ha némi késéssel is, de érdemes róla írni. 1997. június 18-22. között rendez­ték meg Lipcsében a 27. Német Evan­gélikus Egyházi Napok rendezvényso­rozatot. Erre az alkalomra 64 ország­ból 110-115 ezer ember érkezett a vá­rosba, és vett részt a különböző prog- ramokon.A rendezvények három fő helyszínen folytak. Lipcse belvárosa mellett az elmúlt politikai rendszer­ben épült régi vásárterület, és a XXI. századot idéző új vásárterület fogadta a látogatókat. Ez utóbbi adott helyet annak a kiállításnak és vásárnak, me­lyen a világ különböző részeiről érke­zett egyházak, egyházi és civil szerve­zetek, testi és szellemi fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei mellett megtalálhattuk a környezetvédelem képviselőit éppúgy, mint az egészsé­ges táplálkozást hirdető kiállítókat. Hazánkat a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat képviselte, mely saját standon mutatta be tevékenységét. A további programok minden helyszínen háttá ki - egy prospektus alapjan -, melyiken kíván részt venni. Az ajánlat­ban szerepeltek beszélgetések, konzul­tációk magas beosztású egyházi és tár­sadalmi vezetők részvételével az előre meghirdetett témákban. Lipcse temp­lomaiban istentiszteleteket tartottak. A zenei programok és koncertek szin­te szünet nélkül folytak. Nemcsak a fő helyszíneken, hanem Lipcse utcáin, te­rein és minden arra alkalmas helyen. Az egyházi napok csúcspontját záró istentisztelet jelentette. A városban található Németország egyik legna­gyobb stadionja, s bár napjainkban zárva tartják, erre az alkalomra zsúfo­lásig megtelt. 6000 rézfúvós működött közre, s 90 ezren éltek az úrvacsora le­hetőségével. Az egész rendezvénysorozat mére­teit jól tükrözi, hogy a látogatók útba­igazítását és kiszolgálását 30 ezer ön­kéntes segítette, a költségvetés pedig elérte a 19,3 millió német márkát, amely alatta maradt a tervezettnek. A 28. Német Evangélikus Egyházi Na­pok rendezvényeit 1999-ben Stuttgart fogadja, reménység szerint újra sok magyar résztvevővel. Tama Péter Uraiújfalu Az Aszódi Petőfi Evangélikus Gimnázium felszenteléséről és tan­évnyitójáról már hírt adtunk, de egy cikk keretében nem fért be minden, amit meg kell említenünk erről az építkezésről, mely valóban egyhá­zunk legnagyobb beruházása volt az utóbbi években. Az építés szükségéről már el­mondtuk, hogy a tárcaközi bizottság határozata értelmében került rá a sor. Akkor még Lukáts Miklós volt a bizottság elnöke, ő segített ahhoz, hogy a határozat megvalósulhasson. Előkészítő és tervezési programot összeállító testületben Harmati Béla püspök, Frenkl Róbert országos fel­ügyelő, Sólyom Jenő déli kerületi fel­ügyelő, Detre János esperes és Roncz Országos Iroda vezetője, Szemerei Zoltán hivatalánál fogva volt segítő­je az egész építkezés lebonyolításá­nak. Nagy teher és felelősség hárult az Építési Osztályra, Inotayné, Lukáts Judit és Helfrich Péter feladata volt, hogy a létesítési eljárás szaksze­rűen, ésszerű takarékossággal, jó szakemberek bevonásával szerve­ződjön. A tervezést Nagy Tamás Ybl-díjas építész végezte az AXIS Építész Iro­da közreműködésével. A terveket az Építési-, az Egyházművészeti Bizott­ság és az Országos Presbitérium bí­rálta el. Nagy Tamás az épületet ter­mészetes anyagokból, agyagból ége­tett téglából, fából, nemes egyszerű­séggel formálta. Építőművészi és műszaki munkáját egyházunk iránti elkötelezettséggel végezte, és állan­dó jelenlétével biztosította az építés színvonalát. A tervezésben munka­társai voltak Lovas Pál belsőépítész, Nagy András statikus, Falusi László, Kovács Gyula, Antal Tibor épületgé­pészek, Dorogi Károly elektromos tervező és Szefcsik József konyha­technológus. A kertet és környezetet Herczeg Agnes tervezte. Az ÉGSZI-SENIOR Kutató és Szervező Kft. végezte a lebonyolítást és műszaki ellenőrzést, Horváth Péter és Saád András igazgatók vezetésé­vel Baloghné Goy Krisztina mint té­mafelelős, naponkénti jelenlétével volt alappillére az építkezésnek. A kiírt pályázaton 22 vállalkozó közül a legkedvezőbb ajánlatot a DUTIS- COLA Kft. adta, Füzesi Pál igazgató által. A főmérnök Koncsag Kornél, építésvezető Füzesi Gábor volt. Az építkezésen átlagosan 60-160-an dol­goztak naponta. Az épület teljes alapterülete 7540 m2. A bekerülési költség 453 millió forint + ÁFA. Eszerint egy négyzetméter költsége 60 000,- Ft/m2, ami igen kedvező. (Hasonló építkezéseknél gyakori a 80 000-100 000,- Ft/m2.) A felsoroltak: tervezők, építők, műszaki ellenőrök tudásukkal és munkájukkal járultak hozzá, hogy ez az igényes épület létrejöjjön. Köszö­net érte! Egy beruházás története Béla igazgató működött közre. Az MIRE VALÓ, HA ÜRES??? Ökumenikus istentisztelet Révfülöpön Ha nincs benne semmi, semmire sem való. Vagy dísznek jó? Igen, ha az nem egy épület. Mert a ház, lakatlanul, csak romlik. így áll a gyúrói lelkészlakás; mert nincs lakója. Mégis megtelt Élettel, mert két hétre bábosok vették birtok­ba, Lovas Zsuzsa vezetésével. Heti váltásban 20-25-en élvezhették a sokszobás, nagy ház védelmét, nagy kertjét, és patakkai-tóval övezett kirán­dulóhelyeit. Idei táborozásuk még elmélyültebb élményt nyújthatott, mert a szakmai tudást és elhivatottságot Pernekiné Ildi­kó óvó néni is képviselte. O foglalko­zott a „kicsik” segítésével, buzdításá­val. Ragadós ujjacskák célirányos ra- kosgatása, képtelen ötletek életképes megvalósítása Őrá várt, a történetszö­vés szálainak rendezéséig. De nagy szükség volt Simonfay Feri bácsi problémaegyengető, lelkigondo­zói tevékenységére is. Viszály, kötöz- ködés még elmérgesedés előtt simult el a jelenlétében. Áldott csend volt kö­rülötte, még hogyha akadozva olvasta is fel a kisiskolás a napi Igét, imádsá­got. A gyermekek az életkoroknak meg­felelő szinten, két csoportban dolgoz­ták fel első héten a Dávid és Góliát, Az irgalmas samaritánus, József majd Jó­nás történetét. Második héten jézusi példázatokkal: Magvető, Nagy vacsora, Gazdag és Lázár, Tékozló fiú történe­tének megvalósítását tűzte ki célul Lo­vas Zsuzsa, aki természetesen valláspe­dagógiai célzatú beszélgetéseket is folytatott a hozzá^vonzódókkal. Köszönjük az Élet Urának, hogy két hétre megelevenítette a kihaltnak lát­szó parókiát. Kérjük, hogy Lelkét árassza ki a táborból hazatérőkre, hogy amit az Ezékiel Evangélikus Bábszín­ház bábcsoportja az Ó nevében elkez­dett és a Templomi Bábosok között már sikeresen végez, segítse továbbra is, mindnyájunk épülésére. Hesp Edéné Államalapító Szent István kirá­lyunk ünnepének előestéjén öku­menikus istentiszteletre került sor a révfülöpi evangélikus-reformá­tus templomban. Emelte az ese­mény súlyát, rangját az is, hogy a szertartáson képviseltette magát a település önkormányzata is, élén dr. Mihovics István polgármester­rel. Csak elismerés illetheti a nagy­szerű szervezésért a három helyi lelkipásztort, úgymint Facsar Sán­dor római katolikus plébánost, Molnár Csaba református és Ri- czinger József evangélikus lelkészt, mert teljes egységet prezentálva si­került egy gyülekezetbe terelni I ha csak rövid időre is - Krisztus népét. A gyülekezet által énekelt három egyházi ének is, kidombo­rítva a felekezeti egyenjogúságot, három helyről került válogatásra: Az Európai Unió bővítése együtt kell, hogy járjon az Európai Unió mélyítésével Ökumenikus nyilatkozat az Európai Unió bővítése tárgyában Az Európai Egyház és Társadalom Ökumenikus Bizottság szeptember 13-16. között Antwerpenben tartot­ta évi rendes Közgyűlését. A 60 résztvevő 16 országból érkezett. A Magyarországi Egyházak Ökumeni­kus Tanácsába tömörült egyházak és szervezetek képviseletében dr. Bóna Zoltán főtitkár, - aki tagja az Euró­pai Ökumenikus Bizottság elnöksé­gének is - vett részt. A Közgyűlés az Európai Unió bővítésének kérdésé­vel foglalkozott, s e témát illetően az alábbi nyilatkozatot fogadta el. Az Európai Egyház és Társadalom Ökumenikus Bizottság megerősíti elkötelezettségét az Európai Unió bővítésének folya­mata mellett. Ez összhangban van az Unió ala­pító iratainak szellemével, amely „Európa népei között egy folyama­tos közeledést” tűz ki célul, a nemze­tek közötti valóságos béke elősegíté­sében, és a tagországai között na­gyobb szolidaritás megteremtésében. Hisszük, hogy e szellemiséget úgy kell értenünk, mint ami közelebb hozza Kelet- és Nyugat-, Észak- és Dél-Európa népeit, és hogy ezt a modellt alkalmazni lehet az Éurópai Unió szomszédaihoz és a világ többi régiójához fűződő kapcsolatában is. Elismerjük I mint az Európai Unió és a felvételre váró országok egyházainak képviselői - a bővítéssel járó nehézségeket, különös tekintet­tel a gazdaságra, társadalmi összefo­gásra, környezetvédelemre, bizton­ságra, kultúrára és vallásra. . Ázt is elismerjük, hogy bármilyen lépés történik a bővítés irányában, annak pozitív és negatív következ­ményei lesznek mind az Európai Unió országaira, mind pedig azokra, akik még kívül vannak. Az Európai Unió bővítése együtt kell, hogy járjon az Európai Unió mélyítésével, amely a részvételnek és a partneri kapcsolatnak növekvő lel- kületét követeli meg: 1. Az embereknek magukévá kell tenni a tervezetet. A maastrichti egyezmény ratifikálásának folyama­tából és az európaiság gondolata iránti széles körű antipátiából szár­mazó tanulságot szem előtt kell tar­tani a bővítés folyamatában. 2. A piac bővítése azt kell, hogy eredményezze, hogy Európa gazda­sági életében több lehetőséggel és nagyobb változatossággal lehessen részt venni. Ennek kihívást kell jelen­tenie az uralkodó modell számára, amely gyakorlatilag társadalmi kire­kesztéshez, kulturális uniformitáshoz és környezeti leépüléshez vezet. 3. A bővítésnek a kölcsönös biz­tonságérzet növekedését is szolgál­nia kell Európában, hiszen ahogy Vaclav Havel mondta - „Ha a Nyu­gat nem stabilizálja a Keletet, a Ke­let fogja destabilizálni a Nyugatot.” Ez a biztonságnak egy olyan modell­200 éves temploma jubileumán a SURDI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET 1997. október 12-én, vasárnap de. 10 órakor ünnepi istentiszteleten emlékezik és ad hálát Istennek. Igét hirdet: D. dr. Harmati Béla püspök. Szeretettel várják az érdeklődőket. jét várja, amely bizalomépítésre, konfliktusmegelőzésre és békéltető szolgálatra épít sokkal inkább, mint katonai erőre. 4. A kulturális és vallási sokféleség egy szélesedő Európai Unióban úgy tekintendő, mint a gazdagságnak a forrása, és mint ami egyensúlyozza a jelenlegi nacionalizmus, rasszizmus, idegengyűlölet és fundamentalizmus tendenciáit. Hisszük, hogy a bővítés elősegíti egy olyan széles ölelésű közösség ki­alakulásának lehetőségét, ahol a tár­sadalomból kiszorultak megerősítést nyernek, az elnémítottakra újra fi­gyelnek, és az emberi jogokat tiszte­letben tartják. Hisszük továbbá, hogy miközben egy igazságosabb és békésebb világ­rend érdekében dolgozunk, az euró­pai tapasztalat és európai eredmé­nyek mintegy modellként segítségére lehetnek a nemzetek közötti kapcso­latok alakulása számára is. Valljuk, hogy az Európai Unió és annak elődei, az Európai Közösségek megalakulásuktól kezdve a bővülés­nek egy állandó folyamatában vannak. Tehát bármi is történhet a közeljövő­ben, a bővítés lehetőségének nyitott­nak kell maradnia. B. Z. SZEPETNEKEN október 12-én, vasárnap du. 4 órakor hálaadó istentisztelet keretében szenteli fel az új gyülekezeti termet D. dr. Harmati Béla püspök. Az ünnepre szeretettel várják az érdeklődőket. valamennyi felekezet adott egy- egy éneket, melyek éneklésére a legteljesebb ökumené jegyében került sor. A hívek, függetlenül fe­lekezeti hovatartozásuktól, az egy Krisztusban való szilárd hittel fog­ták egymás kezét a szó átvitt és va­lós értelmében egyaránt. Ez az a pont, ahol eszébe jut az embernek a grazi II. Európai Öku­menikus Nagygyűlés, és annak le­folyása, mondhatni végkicsengése. Egyházunk püspöke D. Szebik Im­re igen színvonalas vezércikkben fejtette ki gondolatait a Nagy­gyűlés által felszínre hozott akadá­lyokról, de az eredményekről is ezeken a hasábokon. Feltétlenül elgondolkodtató: ami megy, mű­ködik „kicsiben”, az miért olyan „döcögőS” kontinensnyi méretek­ben. Talán az évszázados bizalmat­lanság, a másik nem kellő ismere­te, a túlzott presztízs-féltés az oka? Egy község távlatában az em­berek többnyire személyesen is­merik egymást, függetlenül attól, ki melyik egyház híve, s ilyen perspektívában talán több a biza­lom, elenyésző a presztízs fél­tése... Az ismerős tanár, boltos, technikus, úgy látszik ebben a kérdéskörben is jobban megérti egymást. Talán több emberközeli találkozóra lenne szükség, s akkor - esetleg - az egyházak eredmé­nyesebben tudnának az igazi, nagy ökumené érdekében szót érteni egymással. „Kicsiben” a fent idézett cikk­ben felvetettek szinte teljesen megvalósulni látszanak már. Leg­alábbis Révfülöpön, augusztus 19- én este, a közös istentiszteleten, melynek áhítatát emelte a szertar­táshoz kapcsolódó hangverseny Hajnóczy Júlia és Zsuzsanna mű­vésznők előadásában. Bár adná az Úr, hogy minél több ilyen ökumenikus istentiszteletre kerüljön sor! Révfülöp ezen az estén követen­dő példát mutatott! Dr. Galli István A Sajtóosztály kiadásában megjelent fir. Pósfay György: „A földön élő egész egyház” című könyve. Bemutatása 1997. október 13-án, hétfőn du. fél 5 órakor lesz a Könyvesboltban (Üllői út 24.) Bemutatja: D. dr. Harmati Béla püspök és a könyv szerzője. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A tízparancsolat, amely lényegé­ben egyformán maradt ránk 2 Mó­zes 20-ban és 5 Mózes 5-ben, már a középkorban az ifjúság kate- chetikai oktatásának tárgya volt. Már a középkorban voltak rímek­be szedett magyarázatai a tízpa­rancsolatnak, énekes formában. Ilyen énekeket találunk egy mün­cheni kéziratban (12-13. sz.) és egy lipcsei kéziratban (13—14. sz.). Ezek a tízparancsolat szövegének szó szerinti közlései rímes formában. A középkori gyakorlatnak meg­felelően prédikált Luther a Passió időszak heteiben a tízparancsolat­ról. 1524-ben két tízparancsolat­éneket írt. Énekeskönyvünkben a hosszabbik ének található. Ez minden parancsolathoz rövid ma­gyarázatot ad. Luther teológiájának megfelel az, hogy a két összefoglaló záró­vers szerint a parancsolatok célja, Ez a szent tízparancsolat (433. ének) hogy az embert a bűnismeretre és Isten kegyelmének kívánságára el­juttassák. Tíz parancs. Azért nyer­ted mind, Hogy megismerhesd bű­neid, S jól megtanuld, miképp le­het az Úrnak kedves életed. Szánj meg Urunk! A Krisztus segítsen minket, Ki nékünk Közbenjárónk lett! Mert nélküle bármit teszünk, Halált ér­demiünk s elveszünk Szánj meg Urunk! Szinte azt mondhatná az ember, hogy az utolsó vers, mintegy „csat­tanója” az éneknek, amennyiben Krisztusra mutat, hogy csak az Ő közbenjárása segíthet rajtunk. Énekünkhöz Luther egy akkori­ban népszerű dallamot alkalma­zott. Minden bizonnyal azért is, mert így könnyen énekelhető és a gyülekezet is könnyebben meg tudta jegyezni. Gáncs Aladár A NAT-ról - Szárszón A BÉG igazgatójának, dr. Nánai Lászlónak a kezdeményezésére egy iskolák közötti, nem szokványos ta­lálkozóra került sor szeptember 12-14-én Balatonszárszón. Az evan­gélikus egyház történelmi atmoszfé- rájú üdülőjében szakmai tanácskozá­son vettek részt azok az iskolák, amelyek dr. Nánai László meghívását elfogadták: a győri Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, a pesti Deák téri az aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és természetesen a vendéglátó házigaz­dák, a BÉG tanárai. E találkozó legfőbb célja az volt, hogy közös erővel lássanak neki a helyi tantervek és pedagógiai progra­mok elkészítésének. Ennek érdeké­ben a békéscsabaiak számítógépe­ket, fénymásolójukat, nyomtatójukat és a NÁT-tal kapcsolatos összes do­kumentumaikat is magukkal vittek, hogy az elkészült anyagot megfelelő formában önthessék. Az összejövetelt megtisztelte jelen­létével Schulek Mátyás az Evangélikus Pedagógiai Központ elnöke, valamint Mihály Zoltánná, az evangélikus egy­ház oktatási osztályának vezetője. Minden tantárgy alkalmi munka- közössége ismertette elképzeléseit a helyi tantervvel kapcsolatban, majd termékeny vita, a nézetek közelítése következett. További kételyek is fel­merültek, hiszen még sok a nyitott kérdés a NAT-tal kapcsolatban, de a tanácskozás eljutott oda, hogy egyes tárgyakból egészen, más tárgyakból majdnem elkészülnek a tantervek. A részt vevő felek mind nagyon hasznosnak vélték a találkozót, mely a közös munkán kívül arra is jó volt, hogy a különböző iskolák pe­dagógusai megismerkedjenek egy­mással! Úgy érezzük, hogy ilyen találko­zókra a jövőben gyakrabban kellene sort keríteni, s nemcsak a NAT ürü­gyén. A kis csoporthoz az időjárás is ke­gyes volt: a csodálatos nyárvégi nap­sütésben még 'fürödhettek egyet a Balatonban. A konferencia vasárnap délelőtt közös istentisztelettel ért véget a Makovecz Imre tervezte, és a finn Oulu város építtette csodálatos sió­foki templomban. Somi Éva Múzeumi híradó 1997/1. Ez a híradó az Evangélikus Orszá­gos Múzeum működésének az 1997. év első felére, tehát 1997. január 1-jétől június 30-ig terjedő időre vonatkozik. Ebben a félévben a statisztikai kimuta­tás szerint a múzeumnak összesen 1529 látogatója volt, 30 országból. Hazánk­ból 952, külföldről 577. A legtöbben Németországból (253), az Amerikai Egyesült Államokból (103), Kanadá­ból (37), Svájcból (26), Finnországból (18), Ausztriából (16), Oroszországból (15), Dániából (10) jöttek, 10-nél ki­sebb létszámban pedig több más or­szágból. Még a múlt évben, a honfoglalás 1100 éves jubileuma alkalmával meg­hirdetett Evangélikus hagyományőrzés című pályázatra beérkezett pályamun­kák eredményhirdetése és a díjkiosztás 1997. március 15-én volt a múzeum­ban. Erről lapunkban beszámoló jelent meg. A vendégkönyv beírásai figyelemre, elismerésre és dicséretre méltó jelen­ségekről tanúskodnak: Elég sokan ér­deklődtek a „ Thököly Imre és kora ” cí­mű kiállítás iránt. Egyik látogató sze­rint „hézagpótló” az. Másik látogató pedig azt írja: „Kis mérete ellenére na­gyon szakszerű, szép kiállítású a Thö­köly Imre emlékére rendezett anyag. Egy nem eléggé ismert viharos, ellent­mondásokkal és megpróbáltatásokkal teli korszakról nyújt a látogatónak a valóságnak megfelelő képet és törté­nelmi felvilágosítást. Ezért a tanuló ifjú­ságnak igen hasznos lenne e kiállítás megtekintése." A budavári gyülekezet egyik laikus hitoktatója, mint az előző években, az idén is elhozta hittanos csoportját; a sámsonházi, a szombathelyi és nagykanizsa-sandi gyülekezetek kon­firmandusai és hittanosai lelkészeik kí­séretével nézték meg a múzeumot. A Deák téri Evangélikus Gimnázium V. osztályos tanulói tanárnőjükkel 2 cso­portban múzeumi órát tartottak, és az egyházi célra készített textíliákat tanul­mányozták. A budapesti szlovák gim­názium 50 diákja is megtekintette a múzeumot, 5 tanár és a hitoktató-lel­kész vezetésével. Itt járt a ménfőcsana- ki Petőfi Sándor Általános Iskola 39 tanulója és az ELTE népművelői sza­kos hallgatóinak egy csoportja is. Harmad- és negyedéves teológusa­inknak tanulmányi szempontból aján­latos volt a múzeumlátogatás. Egyen­ként és csoportosan meg is tekintették a kiállításokat. Egyik hallgató ezt írta a vendégkönyvbe: „Itt kaphat egy teológus ösztönzést arra, hogy számára az egyház- történet ne csupán ’kötelező tantárgy’, hanem előremutató és életformáló hit­vallás legyen ’’. Másik teológus írta: „História est magistra vitae (A törté­nelem az élet tanítómestere). Valóban erőt és örömöt adó volt ez a látogatás, mert egyszerre tanított a hitben erő­södni és a történelmet megszeretni.” Egy teológuslány pedig így nyilatko­zott: „... az egyháztörténeti vizsga előt­ti felfrissítésnek is kitűnő volt a kiállí­tások megtekintése.” Több gyülekezeti csoport is felke­reste múzeumunkat, így Mencshely, Nagyvázsony, Szentantalfa, Zánka evangélikusainak 45 fős csoportja, lel­készük vezetésével, a meszlen- acsád-nemescsói gyülekezetből 42 sze­mély. A nemescsóiak különösen örül­tek, hogy a kiállításon láthatták a XVII. századból való oltárterítőjüket. Galgagyörkről is járt itt egy 47 tagú csoport. Németországból is jöttek gyü­lekezeti csoportok. Münchenből a Szent Márk gyülekezetből, Fürthből és Kreuznachból egy tanulmányi csoport, és a svájci Schafihausenből is. Egy nem evangélikus látogató írta: „Sok érdekességet és ismeretkiegészítő információt kaptam az evangélikus egy­házról, katolikusoknak is ajánlhatom ezt a tartalmas kiállítást. ” Egy látogató be­írása: „Sztehló Gábor könyvét elsősor­ban németre kellene lefordítani és így teijeszteni!” A beírások általában arról tanús­kodnak, hogy az Evangélikus Országos Múzeumban barátságos fogadtatásban részesülnek a látogatók és érthető, szakszerű tárlatvezetést kapnak mind magyarok, mind külföldiek, léhát mú­zeumunk szolgálata egyházunk és ma­gyar népünk életére nézve is hasznos és értékes. Ez örvendetes jelenség. Ad­ja Isten, hogy ez tovább is így folytatód­jék! A megnyitástól kezdve 1997. június 30-ig múzeumunknak 127 360 látogató­ja volt. Dr. P. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom