Evangélikus Élet, 1997 (62. évfolyam, 1-52. szám)

1997-09-28 / 39. szám

Evangélikus Élet 62. ÉVFOLYAM 39. SZÁM 1997. SZEPTEMBER 28. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI TIZENNYOLCADIK VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ARA:40 FT „Szeretsz-e engem” mit felelsz erre a kérdésre? A válasz elkerülhetetlen. Ha nem felelsz reá, az is felelet. Amíg az ember mondja: Én nem szeretlek téged, az bűnvallás, melyre a kegyelem evangéliu­ma a viszonválasz, de ha a Krisztus mondja ne­ked: Te nem szeretsz engem, akkor az már ítélet lesz, amelyre kárhozat következik. Túróczy Zoltán 691 A TARTALOMBÓL ISMÉT ÚJ PRÓBATESTVÉR A FÉBÉ EVANGÉLIKUS DIAKONISSZA EGYESÜLETBEN SZÁMVETÉS A REFORMÁTUS VILÁGSZÖVETSÉG 23. NAGYGYŰLÉSE A gimnázium épülete Kettős születésnap Kettős születésnapot ünnepeltünk Szarvason 1997. augusztus 17-én. A város újratelepülésének és az Evangélikus Gyülekezet megalakulásának 275. évfor­dulóján ünnepi hálaadó istentiszteletre gyűltünk össze az Ótemplomban, melyen D. dr. Harmati Béla a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke és dr. Julius Filo a Szlovák Evangélikus Egyház Püspök-elnöke szolgáltak igehirdetéssel. Velünk ünnepeltek a szlová­kiai és jugoszláviai testvérvárosaink, s közöttünk vol­tak a korábban Szarvason szolgáló lelkészek. Harmati Béla püspök Ézs 42,3 alapján szólt az ün­alapján. „Előre kell nézni, hogy legyőzzük a kilátásta- lanságot és a közönyt. A koldus passzivitásától eljutha­tunk Krisztus gyermekeinek aktivitására. Igen, Jézus az, akit minden találkozásnál dicsőítünk, aki ép lá­bakra állít, hogy haladni tudjunk előre. Krisztus a sza­bad élet lehetőségét adja. Tudjuk sokan gyökeret, csa­Bevonulás az istentiszteletre ládot, nemzeti közösséget vesztettek, de hitben tud­tak mégis meggyökerezni, új otthont teremteni. Ez a neves jubileum hálára kell hogy indítson. Szolgáljunk hát úgy mint Péter és János és adjunk hálát úgy, mint a meggyógyult béna. ” Áldás a gyülekezetre neplő gyülekezethez. „A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja ki. ” Megemlékezett azokról az őseinkről, akiknek volt bátorságuk a messziből eljönni, kiknek életén keresztül a teremtő erő itt a pusztában új otthont épített. Új élet lett a ro­mokon, mert Isten megáldotta azokat az első telepe­seket, akik Tranoszciusszal a kezükben és zsoltárral a szívükben érkeztek. „Őrizzük a kincset itt Békésben, a hagyományokat, Isten örök igéjét. Mutassuk meg ebben a széthúzó világban, hogy van egység a Krisztusban” - fejezte be igehirdetését. A Szlovák Tanításnyelvű Általános Iskola kamara­kórusának szolgálata után dr. Julius Filo püspök pré­dikált a kétnyelvű istentiszteleten ApCsel 3,1-10 Keresztelés is volt az ünnepi istentiszteleten Az istentiszteletet követően emléktáblát avattak a templom falán, melyet a hálás szarvasiak állíttattak elődeikre emlékezve. A meleg hangulatú ünnepség, a közös ebédet köve­tő délutáni, ünnepi hangversennyel ért véget. Kondor Péter A SZÁNTÓFÖLDBŐL KINŐTT ISKOLA Felszentelés és tanévnyitás Aszódon A szalag átvágása A Külföldön Élő Magyar Evan­gélikus Lelkigondozók Munkakö­zössége 40 éves jubileumi ülését Stuttgartban tartotta szeptember 4-6. között. Szolgálatuk általános áttekintése során országos és gyü­lekezeti beszámolók hangzottak el Angliából, Németországból, Svájc­ból, Svédországból. A különleges munkaágak sem hanyagolódtak el, értve ezen többek között az Útitárs kéthavonta megjelenő evangéliu­mi lapot, a Koinoniá-t - a Munka- közösség teológiai szakfolyóiratát, az ifjúsági konferenciák ügyét. Az újonnan választott ifjúsági lelkész Joób Olivér lett. Mindezen munkaágak a teoló­giai gondolkodás és történelmi ta­nulságai hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugati magyar evangélikus egyházi szolgálat tagjai a Szentlé­Jubileumi ülés lek közösségében épülhettek bele a Krisztus testébe. Még a földrajzi szétszórtság sem vált akadályává annak, hogy ez a közösség valóban lelki házzá épülhessen (lPt 2,5). A jubileumi ülés előadásra fel­kért vendégei voltak: dr. Edmund Ratz egyháztanácsos, az Evangéli­kus Világszövetség Német Nemze­ti Bizottságának igazgatója és dr. Hafenscher Károly ny. evangélikus lelkész, címzetes teológiai tanár. Mindketten sajátos, távlati pers­pektívából értékelték a 40 éves nyugat-európai magyar evangéli­kus szolgálatot. Mózes Árpád ko­lozsvári evangélikus püspök érté­kes tájékoztatója, valamint Varga Pál, a Nyugat-Európai Reformá­tus Lelkigondozói Szolgálat képvi­selőjének jelenléte gazdagította a jubileumi ülést. A találkozó lehetőséget nyújtott arra is, hogy Gémes Istvánt, a KÉMELM 10 éven át szolgáló el­nökét, 70. születésnapja alkalmából köszöntsék a jelenlévők. Vele együtt vált meg eddigi tisztségéből Pátkai Róbert ügyvezető elnök és Joób Olivér titkár. A három évre szóló tisztújítási választás eredménye: Pátkai Róbert (Anglia) lett az el­nök, Joób Olivér (Svájc) az ügyve­zető és Gémes Pál (Németország) a titkár. A külső adottságok változhat­nak, de az a reménység él a szol­gálat hordozóiban, hogy a test­véri közösség a szétszórt ma­gyarság közösségében is folyta­tódik és tovább épülhet a kap­csolat külföldi testvéregyházak­kal. P.R. Tíz gimnáziumunkból a tizedik Aszódon új épületben kezdte meg a tanévet. Az egyetlen iskolánk, mely nem a régi épületét kapta visz- sza. A tárcaközi bizottság még 1994 márciusában hozta a határo­zatot, hogy 20 tantermes, toma- csamokos gimnáziumot építhet az egyház Aszódon és ehhez a helyi önkormányzat ad alkalmas, köz­művesített telket. A kormány hatá­rozata kiemelt beruházásként tá­mogatta az építést. Sajnos, a meg­szavazott összeg első részlete csak 1995 végén érkezett meg, az 575 millió a késések miatt majdnem a felére olvadt az infláció következ­tében. 1994 augusztusában tették le az alapkövet a templom közvet­len szomszédságában a szántóföld - valamikor a papi föld - közepén. Megindult a terve­zés, az engedélyek , beszerzése. A terve­zés munkáját Nagy Tamás Ybl-díjas épí­tész nyerte el. A lebo­nyolítást az ÉGSZI- Senior Kft. Az építő a DUTI Schola Kft. (Kecskemét) volt. 1996 májusában vo­nult fel az építő. A szántóföldből kinőtt az iskola. Im­pozáns képe már messziről látszik. Tornyos eleje a templomos hasonló­ságot mutatja. Az épület magában fog­lalja a tantermeket, laboratóriumi termeket, pedagóguslakásokat, földszintjén - mint a képen is lát­ható - hatalmas területű aulában egyszerre gyűlhet össze a gimná­zium jövendőbeli egész tanulósere­ge. Az udvar felőli oldalon torony- épületben helyezték el az iskola könyvtár- és olvasótermét. Az ere­detileg tervezett lapos tető helyére kupolát építettek és abban plane­táriumot helyeztek el az emeleten. A torony tetején pedig csillagvizs­gálónak lesz helye. Az .ország egyetlen olyan iskolája, melyben planetárium és csillagvizsgáló mű­ködik majd. Egyházunknak a rendszerváltás óta leghatalmasabb beruházása készült el ezzel az építkezéssel. A felszentelés szeptember 6-án, szombaton délután történt. Hatal­mas tömeg hömpölygött a gimná­zium előtt, alig fele fért be a zsúfo­lásig megtöltött templomba. Az egész délutánt betöltő ünnepségso­rozat itt kezdődött el istentisztelet­tel. Dr. Harmati Béla püspök, Detre János esperes, a gyülekezet lelkésze és Baranyai Tamás tanügyi espe­reshelyettes állt az oltár előtt. A püspök igehirdetésének alapigéjé­ben - Mt 7,24 és következő versei­ben - egyenes rámutatás hangzott arra, hogy az egyházban a kősziklá­ra, Krisztusra építünk! Az iskola 270 éves. Viharok tépázták, 1948- ban egy tollvonással elvették egyhá­zunktól. Az .iskolák miatt szenve­dett börtönt mártír püspökünk, Ordass Lajos. Most a hála támad fel szívünkben, mert 10 év legna­gyobb beruházása, egyetlen új gim­náziumunk kapuit nyitjuk meg. A szél, a vihar mindig hoz veszélye­ket. Az 1000 éves magyar iskolaügy soha nem volt ettől mentes. A divat szele is megtépáz, és a kintről jövő kérdés is: minek az egyháznak isko­lát fenntartani? Mi ne kívülről, a mindenkori széljárás szerint tájéko­zódjunk. Szükség van az isteni érté­kekre, a lelki kincsekre. Ez az isko­la legyen a spiritualitás forrása, de legyen a tudomány műhelye is, ahol a keresztyén lelkiség mellett közös­ségre nevelnek és ezt szolgálják a világnyelvek és a szomszédok nyel­vének megtanulása is. Isten adjon lábunk alá szikla alapot! Az ünnepség az iskola kapuja előtt a nemzeti színű szalag átvágá­sával és a zászlók felszentelésével folytatódott. Ezután foglalta el he­lyét a gyülekezet a hatalmas aulá­ban, ahol Detre János esperes is­mertette a fent le­írt építés történe­tét, majd elhang­zottak a köszönté­sek. Dr. Frenkl Ró­bert országos fel­ügyelő a köszönet és a reménység szavát mondta el. Dr. Báthory Zoltán művelődésügyi ál­lamtitkár a mi­nisztérium nevé­ben fejezte ki örö­mét. Dr. Sólyom Jenő, a Déli Egyházkerület fel­ügyelője kérte, hogy az itt végzett munka legyen kisugárzó erő az egész egyházra és a környékre. Ba­ranyai Tamás espereshelyettes kife­jezésre juttatta, hogy az iskola munkájaként „működő erkölcsök irányítsák a működő tőkét”. Dr. Schmidt Géza a megyei közgyűlés elnöke elismerését fejezte ki, Vankó Magda országgyűlési képviselő sza­vai szerint: „a város akkor lesz tele élettel, ha sok benne a diák”. Kö­szöntött a város polgármestere, az aszódi laktanya parancsnoka, Szalay Tamás tábori püspökhe­lyettes és Garami Lajos ny. lelkész, mint az iskola „öregdiák”-ja. Kül­földiek is hoztak köszöntést, ajándé­kot: Mikko Heikka helsinki dóm­esperes, Ruth Rosenlöh a testvér­gyülekezeti kapcsolat szervezője, Erik Hakens és Stefan Snelmann az áland-szigeti testvérektől, Hilda Grün az obembürgi testvérvárosból és Helena Pesiakova, a szlovákiai ti- soveci gimnázium igazgatója. Emel­te az ünnepség hangulatát Bitskey Tibor színművész versmondása. A tanévnyitóval együtt hosszúra méretezett ünnepség után bejárták az épületet, érdeklődtek az iskola életének folytatásáról. A terjedelem korlátái miatt folytatni fogjuk egyházunknak er­ről a legnagyobb beruházásról szóló beszámolásunkat. Tóth-Szöllős Mihály Országos Evangélizáció - Deák tér, október 18-19. Fent a hegyen - lent a völgyben Mindenkit lenyűgöz a monu­mentalitás. Talán azért alkotjuk hatalmasra a templomokat, épí­tünk óriási tornyokat, mert szeret­nénk meglátni kicsinységünket a hatalmas közelében és szeretnénk mégis tudni azt, hogy a hatalmasat mi alkottuk. A tavalyi missziós nap a Deák téri templomban zajlott. Nem csak az előadások és istentiszteletek idejét töltöttük ott, hanem a köz­benső beszélgetések, bibliaórák szakaszait is. Fölénk magaslott a hatalmas oltárkép, a sokszintes templom nagysága, méltósága. A képen Jézus, a Szent - fent a he­gyen. Ragyogó, fenséges, hatal­mas. Illés és Mózes, az Ószövetség óriásai alárendeltjeiként beszél­getnek vele. A tanítványok döb­benten állnak: az Ember - Isten. A kép alsó harmadában vitatkozó, kicsinyes tanítványok egy sikerte­len gyógyítás kudarcát mentege­tik. Nekik nem sikerült az, ami Jé­zusnak annyira egyszerűen megy. Szentség és sikertelenség. Ra­gyogás és kudarc. Fent a hegyen minden óriási és varázslatos, lent minden nyomorult és törpe. Egyházi életünkben is ez feszít. Magunkon hordozzuk a Szent jelen­létét, visszük üzeneteit, igazi hatal­mat kaptunk. Magunkban hordoz­zuk hitetlenségünk, bűneink meg- nyomorítottságát. Nem lehet válasz­tanunk, mindkettő ránk nehezedik Együtt és egyszerre. Egyszerre va­gyunk fent a hegyen és lent a völgy­ben. Milyen jó, hogy van egy olyan pont: „nem láttak senkit csak Jézust egyedül”. 0 ott van mindkét helyen, a hegyen is, a völgyben is. Fent is ember, lent is Isten. Ezekről a feszültségekről beszé­lünk gondolkozunk az idei orszá­gos missziói napokon a Deák téren. Koczor Tamás A zsúfolásig megtelt aula Az építkezés történetét ismerteti Detre esperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom