Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-06-09 / 23. szám

Evangélikus Élet 1996. június 9. |(tjs GYERMEKEKNEK Kártyavárat építettünk, a Mami meg én. Aztán a Zsóka benyitott, és a huzat összedűtötte, amit addig építettünk. Én sírni tudtam volna, a Mami meg mosolygott... Rohantunk a buszra, a Mami meg én. A sofőr az orrunk előtt zárta be az ^jtót Én nagyot rúgtam a busz kerekébe. Mami letette a bőröndöket és azt mondta: „nem baj, mindjárt jön a következő”... A látogatási idő lassan letelt a kórházban, én szomorúan álltam Mamikám ágya mellett. Ő vigasztalt engem... Istenem, szeretnék egyszer olyan lenni, mint a Mami! ISTEN PARANCSOLATAI Második parancsolat: „Ne vedd hiába Istened nevét!” Ünnepi kirakatnézés Sokszor megdöbbenve hallom, hogy kisiskolás gye­rekek milyen csúnyán beszélnek, milyen trágár kifeje­zéseket használnak. Másoktól hallják és megtanulják. Talán nem is gondolnak arra, hogy sokszor Isten pa­rancsa ellen vétkeznek. Persze, sokan közületek most biztos azt mondják: „De hiszen én nem mondok csúnya szavakat, nem is ejtem ki Isten nevét káromkodva; nem vétkezem a második parancsolat ellen. ” Sokszor tény­leg nem is vesszük észre. Mert nem csak káromkodás­sal lehet vétkezni Isten neve ellen, hanem sok mással is. Figyeljetek csak ide: Karácsony közeledtével már minden gyerek lázban ég. Nagy a készülődés a várva várt ünnepre. Az üzle­tek kirakatai új ruhát öltenek magukra. Mindenhol megjelennek a fenyőág-díszítések, a játékboltok meg­telnek új játékokkal. Ez a gyerekek igazi paradicsoma. Órák hosszat el tudnak álldogálni egy-egy kirakat előtt, csillogó szemmel gyönyörködnek, minden kirakatban felfedeznek valami újat. Ha így karácsony előtti kira­katnézés közben megkérdezné valaki tőlük: „mit sze­retnétek karácsonyra?” - vagy nem tudnának válaszol­ni, vagy az egész kirakatot szeretnék. Egyszer egy ilyen karácsony előtti napon a trolira vártam egy játékbolt kirakata előtt. Mellettem két kislány, meg egy kisfiú állt. Nem tudtak betelni a sok szép látnivalóval. Az ar­cukra volt írva, amit gondoltak: de jó is lenne, ha mind­ez a sok játék, könyv a mi karácsonyfánk alá kerülne! Az ő beszélgetésükből lestem el a következőket:- Nézd csak, Évi, azt a szép alvóbabát! Hát nem gyö­nyörű? - kérdi a kisebbik lány a nagyobbacskától.-De igen. Isteni! Milyen gyönyörű fekete haja van! De nézd azt a kis varrógépet. Én ilyet szeretnék karácsony­ra! A babáimnak ezen varmám a ruhákat.- Ugyan, tudsz is te varmi!- Nem hiszed?- Nem! Hosszabb vitára voltam elkészülve - és a troli csak nem jött. De a kisebbik nagy bölcsen elvágta a kezdő­dő veszekedés fonalát.- Esküdj meg hogy tudsz varrni- Isten bizony!- Jó, akkor elhiszem. Közben a kisfiú, rájuk sem figyelve, szinte megbű­völve nézte a kirakatban körbe-körbe száguldó villany- vasutat. Milyen nagyszerű dolog ez! Önműködő váltó, szemafor, állomás, híd, alagút, minden, amit csak el le­het képzelni. Nem is tudja magában tartani elragadta­tását: „Istenem, én még ilyen komoly villanyvasutat nem is láttam. Hű, de szeretnék ilyet! De Isten a tanúm, hogy ezt fogok kérni a keresztapámtól karácsonyra. ” Tovább nem tudtam hallgatni őket, mert megjött a troli. Utazás közben elgondolkoztam a beszélgetésen. A szülők és a felnőttek talán nem is tudják, hogy a gyerekek milyen gyorsan eltanulják tőlük a rosszat. Az Isten neve nem arra való, hogy feleslegesen hasz­náljuk, esküdözzünk, bizonyítgassunk vele. Apróság­nak tűnik, de ezek a gyerekek többszörösen vétettek a második parancsolat ellen. Használjuk inkább úgy Isten nevét, ahogyan Luther Márton úja a Kis Kátéban: „... hogy minden bajban segítségül hívjuk, imádjuk és hálaadással dicsőítsük!” JÁTÉKTÁR Ezt a játékot lehetőleg szabadtéren játsszuk. Több csapat versenyezhet egymással úgy, hogy mindegyik­ből kiválasztanak egy-egy vállalkozó kedvű játékost, akinek bekötik a szemét. Ekkor a játékvezető a tere­pen elhelyez annyi megtalálandó tárgyat, ahány csa­pat van. Mindegyik csoporttal közli, hogy emberének melyik tárgyat kell megtalálnia. A csoportoknak egy helyben keÚ maradniuk, csak a bekötött szemű játé­kosok mozoghatnak szabadon. A versenyt indítójelre az egyes csoportoknak szóval kell irányítaniuk bekö­tött szemű társukat. Az a csapat nyer, amelyik először megszerzi a játékvezető által számára előírt tárgyat. Lehet úgy is nehezíteni a versenyt, hogy egy-egy cso­portnak több tárgyat is be kell gyűjtenie, esetleg meg­határozott sorrendben. Készüljetek fel ,tá, hogy jó nagy hangzavar lesz! Humorzsák Egy turista meg akarja tekinteni a templomot, de épp istentisztelet ideje van. A lelkész a szószéken prédikál. Az idegen megszólítja az egyik hívőt:- Már régóta itt van? -és a szószékre mutat.- A papunk? Igen, már tizennégy éve...- No akkor megvárom, most már csak be foga fe­jezni A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. A verset szavalni kell! Jancsó Adrienne könyvének margójára János evangéliumának első fejezetét, a „Logos-him- nuszt” olvasva, sokszor megfordult a fejemben, vajon az „imago Dei”, az ember „istenképűsége” nem a beszéd­ben nyilvánul-e meg? Hiszen a teremtett földi lények kö­zül egyedül az ember beszél! Teremt is ezáltal: irodalmat, költészetet (a legszebben csattogó fülemüle sem tud ver­set írni!), és sok minden mást, mert szó és gondolat köl­csönösen serkentik egymást. „Kezdetben volt az Ige. ”Az isteni szó teremt. És az is­teni szent bölcsesség a „Logos" eljön a világba, hogy az embert visszavezesse Isten szeretetébe, az Édenbe. A beszéd Isten jele rajtunk. A Logos-himnusz ilyen felfogása erősödött meg bennem Jancsó Andrienne Új­ra és újra című könyvének olvasása közben. Különös emlékirat ez: nagyobbik fele kritikák moza­ikját tárja elénk (köztük az Evangélikus Életét is); az összegyűjtött bírálatok között szólal meg a művész, aki félszázadon át sajátos utat járt be: visszahozta a hazai pódiumokra beszéd és zene egységét. Amikor már-már elterjedőben volt - visszahatásképpen a korábbi, dekla- máló stílusra - a racionális, érzelemmentes, színtelen­szürke versmondás, akkor jött Erdélyből egy fiatal leány, 700 év magyar költészetének ismerője és szerelmese, aki a vers értelmét ritmuson és melódián keresztül juttatta érvényre; aki újra meggyőzte hallgatóit, hogy a verset szavalni kell! (<yA költészet több, mint a természet, annak fölfokozása. Ha természetesen adják elő, termé­szetellenessé lesz, épp a természetesség által”.) A vers fo­lyamat is, a benne lüktető érzelmi változások sodrát percről percre érzékeltetni kell. tiA beszéd-dallam és a gondolat-ritmus együttesen és szétválaszthatatlanul jele­nik meg a költő lelkében és a versmondó szavaiban. ” Ha a versmondó igazi művész. Jancsó Adrienne való­ban az: a vers szavait a zene forrásában füröszti. Ez az erdélyi fiatal leány, akire már Móricz Zsigmond felfigyelt egy hajdani könyvnapon, szülőföldjéről a feny­vesek levegőjét, a hegyi források kristálytiszta üzenetét hozza: a népköltészetet, és valóságos mozgalmat teremt ezzel. Ki hinné, hogy a technika századában majdhogy­nem ama régi Déryné módján vitte a magyar költészet üzenetét, ahova csak hívták. Távoli falvakba, művelő­dési házakba, könyvtárakba, színházakba, klubokba. Nem kérdezte, 80 ember hallgatja-e vagy ezer, de vitte a felemelő, vigasztaló, sirató szót gondterhelt, aggodal­mas, keserves lelkeknek. Ahol ő megszólalt, a tagadó is elhitte, hogy „kezdetben volt az Ige. ” Sok egyházi szere- tetvendégség is belefért az ő fellépéseinek sorába, mégpe­dig azokban az évtizedekben, amelyekben - hol a fővá­rosban, hol vidéken - többször lépett föl, mint ahány napja volt az esztendőnek. (Az 1960-as évek közepe tá­ján, egy Szabolcs megyei riport-utamon az egyik nyíregy­házi szállodában futottunk össze. Helyszűke lévén, öt­ágyas szobában kaptunk szállást, és hajnalban már a szenesvödröket csörgette fejünk felett a fűtő. De jól is tet­te! Bemelegedett a cserépkályha, mire megszólalt az éb­resztőóra.) A Gondviselés különös ajándékaképpen a két ragyo­gó erdélyi tehetség - Jancsó Adrienne és Török Erzsi - otthoni ismeretsége itteni barátságban folyta­tódott. Balladaestjeiket évtizedek múltán sem lehet elfe­lejteni. Hamarosan csatlakozott hozzájuk az azóta vi­rágba szökkent ifjú reménység Faragó Laura; majd mindhárman új forrásra leltek az archaikus népi imádságokat utolsó percben megmentő Erdélyi Zsuzsanna gyűjtésében. Jancsó Adrienne ébresztett rá sokakat, hogy a népköl­tészet akkor is zene, ha nem éneklik, hanem mondják. (Kemény Zsigmond állította volt, hogy a balladák két soráért egész irodalmi munkásságát odaadná. Kosztolá­nyi pedig úgy vélte, hogy a vers a könyvben néma halott. Papírsírjából a szavalóművész szabadítja ki.) A művésznő már ritkán lép föl, szűk körben, szinte ti­tokban. Utolsó nagy erőfeszítése a Vers és Dal a Várban című sorozat megrendezése volt. 1985-től kezdve öt éven át hangzott a vers és a dal a Kodály Intézetben. Jancsó Adrienne tervezte a műsorokat, hozta össze a művészeket Bizottság a gyermekmunka irányítására Az Ifjúsági Bizottság önálló al­bizottságként megalapította a Gyermek Bizottságot, amely a konfirmáció alatti korosztállyal szeretne foglalkozni. Ennek veze­tését Győri Gábor orosházi lelkész vállalta. A bizottság meghívott tag­jai: Börönte Márta lelkész, ifi. Cselovszky Ferenc lelkész, Fényes Judit hitoktató, Hammersberg Ganczstuckh Júlia teológus, Rutay- né Tóbiás Ibolya tanítónő, Zászka- liczky Dóra óvónő. Hosszútávú elképzeléseink kö­zött szerepelnek:- vasárnapi iskolai segédanya­gok és gyermekénekek összegyűj­tése- regionális, helyi vetélkedők és gyermektáborok támogatása, szer­vezése. . A fent említett területek össze­fogására és koordinálására az Or­szágos Egyház Csoszánszky Már­tát alkamazta. Olyan központot szeretnénk lét­rehozni, ahol lehetőség nyílik a kü­lönféle eszközök kölcsönzésére. Kéijük testvéreinket, hogy ha „fe­lesleges” segédanyaggal rendel­keznek vagy tapasztalataikat sze­retnék megosztani velünk, küldjék el és bizalommal forduljanak mun­katársunkhoz. Az idei gyermektáborokat se­gédanyagokkal szeretnénk támo­gatni (pl. kézikönyv, papír, írószer 3tb.) Kéijük a táborszervezőket, hogy - amennyiben igényük van segéd­anyagra - a visszajelzésben tüntes­sék fel: hol lesz a tábor, hány sze- nély részére, milyen korosztály­iak, mi a tábor jellege, kik a segítők, hány éve működik, milyen gényük van? A leveleket az alábbi címre kér- ük 1996. június 14-ig: Magyaror­szági Evangélikus Egyház Ifjúsági Bizottság Gyermek Bizottsága Csoszánszky Márta 1085 Buda­pest, Üllői út 24. FUVOSTABOR!!! Kismányokon idén is megrendezzük az Országos Evangélikus Fúvóstábort 1996. július 25-től augusztus 4-ig. Jelentkezni lehet június 25-ig: Johann Gyula lelkész, 7100 Szekszárd, Luther tér 1. címén. Pályázati eredményhirdetés elbtrálta“.ny%® kénlím összesen 1123 000,- Ft érkezett be, míg a szétoszt­adott _ Ftvoit örvendetesen állapítható meg, hogy évről évre nö­ható ófszegcsakSSO 000 konferenciák száma, az is észrevehető, hogy a plüekezefek támogatása is egyre nő Ezek után a bírálók el- „saját forrás vagy & hogy segítség nélkül a program meg­tudta értékelni a nem a kiírásnak megfelelő igényeket. Pályázó neve Apostagi Evangélikus If­júság Bakonycsernyei Evangéli­kus Ifjúság Bakonyszentlászlói Evan­gélikus Egyházközség Budahegyvidéki Ev. Gyűl. Ifjúsági C Budahegyvidéki Ifjúsági Ének- és Zenekar Csepeli Evangélikus Egy­házközség Dabas-Gyóni Evangélikus Ifjúság Dunaújvárosi Ev. Ifjúság Város Apostag Bakonycsemye Bakony­szentlászló Budapest Budapest Budapest Dabas-Gyón Kisapostag Pályázati cél Ifjúsági tábor szervezése. Nyári - testvérgyülekezeti tábor támogatása Ifjúsági hittanos gyülekezeti csendeshét Nyári ifjúsági tábor anyagi támogatása Ifjúsági és egyházzenei tá­bor anyagi támogatása Ifjúsági konferencia Táborozási támogatás A májusban felszentelendő új Ev. Centrumban egy­Támo­gatás 15 000,­10 000,­15 000,­10 000,­10 000,­10 000,­10 000,­konferencia első alkalmára támogatás 5000,­Evangélikus Egyház Ifjú­sági Szervez. Kisapostag Kisapostag Nyári hétvégi konferencia Nyári egyházzenei tábor 5000,­Fejér-Komáromi Egyház­Bakony­megye Zenei Szak­szombathely megrendezése 10 000,­Fejér-Komáromi Evangé­Tatabánya I. Megyei Zenei Tábor likus Egyházmegye Nagyvelegen 10 000,­Fejér-Komáromi Evangé­Tatabánya Megyei ifjúsági tábor támo­likus Egyházmegye gatása 20 000,­Gyönk és Környéke Evan­Gyönk A gyülekezet hittan- és ifjú­gélikus Gyülekezet sági táborának támogatása 20 000,­HAJTÁS Nagysimonyi Szélrózsára utazás 10 000,­Kelenföldi Ev. Énekkar Budapest Énekkaros ifjúsági tábor Kalaznón. 10 000,­Kiskunhalasi Evangélikus Kiskunhalas Nyári ifjúsági táborozáshoz Ifjúsági Közösség anyagi támogatás 10 000,­Kondorosi Evangélikus Kondoros Ten-Sing csoport erdélyi Egyházközség utazása 10 000,­Kondorosi Evangélikus Egyházközség Kondoros Kis Ten-Sing csendeshete Telekgerendáson (közösség- építés, továbbképzést) 10 000,­Kondorosi Evangélikus' Kondoros Konfirmandusok táborozá­Egyházközség sa (előkészítő) 3600,­Középhalmi Ev. Misszió Szarvas Szarvas Kezdő csoportok beindítása 10 000,­Miskolci Evangélikus Egy­házközség Miskolc Ifjúsági tábor szervezése 15 000,­Mustármag Győr Fogyóeszköz 4 táborra 8000, ­Nyírszőllősi Evangélikus Ifjúság Nyíregyháza Nyári csendeshét szervezése 10 000,­Pápai Evangélikus Egy­Pápa Zenei tábor (a kántorképzés házközség segítése) 10 000,­Pest megyei Ifjúság Aszód Nyári ifjúsági csendeshét anyagi támogatása 20 000,­Sárszentlőrinci Ev. Gyüle­Sárszentlőrinc Kismányoki tábor megvaló­kezet sítása 20 000,­Somlószőlősi Evangélikus Somlószőlős Ált. iskolások és gimnazis­1 Ifjúság ták részére csendeshét meg­szervezése 20 000,­Súri Evangélikus Ifjúság Bakonycsemye Nyári táborozás támogatása iq 000,­Tengelici Evangélikus Tengelic Gyermekek táboroztatása Egyházközség Uraiújfalusi Evangélikus Uraiújfalu If júsági csendeshét Vas me­10 000,­Egyházközség gyéből Nagybörzsönybe uta­zási támogatás 15 000,­és a termet mindig megtöltő közönséget. Hangozna a vers meg a dal talán még most is, ám betelt rajta a születő ka­pitalizmus átka: hiába a telt ház, fűtésre, világításra sem elég a jegyek ára, ha meg felemelik, üres lesz a ház, mert sajnos azok kedvelik a verset, akik nem gazdagok. A vers szerelmese azonban találékony és fáradhatat­lan: ha elhalkul a szó, könyvet szerkeszt. Nem a maga megörökítésére, hanem a vers dicséretére, az elröppenő pillanat megállítására, no meg a kor ábrázolására, amelyben mégis, mégis, mindennek ellenére élt és ékesen szólt a költészet. Mert élt köztünk az Ige, az igaz művé­szetben is jelenlevő. Bozóky Éva A műveltség és a kultúra legyen mindenkié!- 125 éve halt meg Eötvös József ­Jelenünkben természetes, megszokott látvány az olvasás. Egyre inkább művelődő, tanuló néppé leszünk. Sokan és sokat küzdöttek azért, hogy ilyen néppé legyünk, ahol eltűnnek, vagy egyre kisebb méretűre csökkennek a mű­veltségen és kulturális különbségek is, az emberek között! Ennek a nehéz, de szép programnak a munkása volt Eötvös József. Eötvös József (1813-1871) főúri családból származott; az egyetemet itthon, Pesten végezte. A 30-as években külföl­di utazáson személyesen is megismerte a liberalizmust, a polgári fejlődést. Hazatérése után a politikai életben a főrendi ellenzék egyik vezére lett. Reformok útján törekedett a feudalizmus felszámolására, de az összbirodalmi érdekek megsértése nél­kül. Részt vett a 40-es évek nevelési törekvéseiben. A polgá­ri forradalom megteremtette a lehetőséget a kultúrpolitika korszerű átalakítására. Az első felelős magyar kormányban a közoktatásügy minisztere lett. A megmozdult társadalom is az elmaradott köznevelés megjavítására törekedett, külö­nösen a pedagógusok és a diákok, mint akik legközvetleneb­bül voltak érintettek a kérdésben. A szabadságharc kitörésekor elhagyta az országot, mert a fegyveres harcot már helytelenítette. Az abszolutizmus ide­jén jelentős szépirodalmi műveket írt, de az abszolutizmus ellen foglalt állást! A kiegyezés után ismét közoktatásügyi miniszter volt, és tovább küzdött a népoktatás kötelező bevezetéséért. Szerinte a nemzet gazdagsága, jövője attól függ hogy mi­lyen kulturális szintet ér el, és ezért a műveltségnek nevelés útján történő terjesztésétől várta a haza jövőjének felvirágzá­sát. Az emberek közti osztálykülönbségnek oka is a művelt­ségbeli különbség tehát: az osztálykülönbség megszüntetésé­nek útja is a nevelés. A művelődés, a nevelés tehát központi helyet foglalt el elképzelésében: a társadalmi átalakítás egye­düli eszközének tekintette, amely helyettesíti a forradalmat. A közoktatáspolitikában különleges fontosságot tulajdo­nított a népoktatásnak. Közoktatáspolitikájának alapja: a világi oktatás megteremtése, az egyházi oktatás megléte mel­lett! Szerinte a nevelésről vaió gondoskodás alapvetően az állam feladata, ezért kötelessége és joga van előírni a tankö­telezettséget, iskolai adót kivetni, és az iskolára felügyelni. Elismerte a szülők jogait is a nevelésben. Miniszteri működése során megszervezte a minisztériu­mot, felépítését, ügyrendjét, azután fel akarta mérni a köz­oktatás valóságos helyzetét, de közben sok nehézséggel talál­kozott. Első nagyobb reformja a népiskolai törvényjavaslat volt, amelyet még 1848 végén nyújtott be az országgyűlésnek Ez a javaslata törvényerőre akarta emelni a népoktatás polgári jellegű átalakítását, mindazokat a követelményeket, ame­lyeket legjobbjaink követeltek a megelőző korszakokban. Eötvösnek csak 1867 után sikerült kiépítenie a népisko­lák közigazgatási szervezetét, az állami szakfelügyeletet, a megyei iskolatanácsokat, és a községi iskolaszékeket. Kidol­goztatta a tanterveket, tankönyveket, vezérkönyveket íratott a pedagógusok számára, és mindezeket a nemzetiségek nyelvén is kiadatta. I Eötvös József célkitűzése az volt, hogy a műveltség és kul­túra legyen mindenkié! Amikor iskoláinknak a nemzet fejlődésében betöltött szolgálatára gondolunk, nem feledkezhetünk meg Eötvös József személyéről és munkásságáról sem > B.B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom