Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1996-06-09 / 23. szám
Evangélikus Élet 1996. június 9. |(tjs GYERMEKEKNEK Kártyavárat építettünk, a Mami meg én. Aztán a Zsóka benyitott, és a huzat összedűtötte, amit addig építettünk. Én sírni tudtam volna, a Mami meg mosolygott... Rohantunk a buszra, a Mami meg én. A sofőr az orrunk előtt zárta be az ^jtót Én nagyot rúgtam a busz kerekébe. Mami letette a bőröndöket és azt mondta: „nem baj, mindjárt jön a következő”... A látogatási idő lassan letelt a kórházban, én szomorúan álltam Mamikám ágya mellett. Ő vigasztalt engem... Istenem, szeretnék egyszer olyan lenni, mint a Mami! ISTEN PARANCSOLATAI Második parancsolat: „Ne vedd hiába Istened nevét!” Ünnepi kirakatnézés Sokszor megdöbbenve hallom, hogy kisiskolás gyerekek milyen csúnyán beszélnek, milyen trágár kifejezéseket használnak. Másoktól hallják és megtanulják. Talán nem is gondolnak arra, hogy sokszor Isten parancsa ellen vétkeznek. Persze, sokan közületek most biztos azt mondják: „De hiszen én nem mondok csúnya szavakat, nem is ejtem ki Isten nevét káromkodva; nem vétkezem a második parancsolat ellen. ” Sokszor tényleg nem is vesszük észre. Mert nem csak káromkodással lehet vétkezni Isten neve ellen, hanem sok mással is. Figyeljetek csak ide: Karácsony közeledtével már minden gyerek lázban ég. Nagy a készülődés a várva várt ünnepre. Az üzletek kirakatai új ruhát öltenek magukra. Mindenhol megjelennek a fenyőág-díszítések, a játékboltok megtelnek új játékokkal. Ez a gyerekek igazi paradicsoma. Órák hosszat el tudnak álldogálni egy-egy kirakat előtt, csillogó szemmel gyönyörködnek, minden kirakatban felfedeznek valami újat. Ha így karácsony előtti kirakatnézés közben megkérdezné valaki tőlük: „mit szeretnétek karácsonyra?” - vagy nem tudnának válaszolni, vagy az egész kirakatot szeretnék. Egyszer egy ilyen karácsony előtti napon a trolira vártam egy játékbolt kirakata előtt. Mellettem két kislány, meg egy kisfiú állt. Nem tudtak betelni a sok szép látnivalóval. Az arcukra volt írva, amit gondoltak: de jó is lenne, ha mindez a sok játék, könyv a mi karácsonyfánk alá kerülne! Az ő beszélgetésükből lestem el a következőket:- Nézd csak, Évi, azt a szép alvóbabát! Hát nem gyönyörű? - kérdi a kisebbik lány a nagyobbacskától.-De igen. Isteni! Milyen gyönyörű fekete haja van! De nézd azt a kis varrógépet. Én ilyet szeretnék karácsonyra! A babáimnak ezen varmám a ruhákat.- Ugyan, tudsz is te varmi!- Nem hiszed?- Nem! Hosszabb vitára voltam elkészülve - és a troli csak nem jött. De a kisebbik nagy bölcsen elvágta a kezdődő veszekedés fonalát.- Esküdj meg hogy tudsz varrni- Isten bizony!- Jó, akkor elhiszem. Közben a kisfiú, rájuk sem figyelve, szinte megbűvölve nézte a kirakatban körbe-körbe száguldó villany- vasutat. Milyen nagyszerű dolog ez! Önműködő váltó, szemafor, állomás, híd, alagút, minden, amit csak el lehet képzelni. Nem is tudja magában tartani elragadtatását: „Istenem, én még ilyen komoly villanyvasutat nem is láttam. Hű, de szeretnék ilyet! De Isten a tanúm, hogy ezt fogok kérni a keresztapámtól karácsonyra. ” Tovább nem tudtam hallgatni őket, mert megjött a troli. Utazás közben elgondolkoztam a beszélgetésen. A szülők és a felnőttek talán nem is tudják, hogy a gyerekek milyen gyorsan eltanulják tőlük a rosszat. Az Isten neve nem arra való, hogy feleslegesen használjuk, esküdözzünk, bizonyítgassunk vele. Apróságnak tűnik, de ezek a gyerekek többszörösen vétettek a második parancsolat ellen. Használjuk inkább úgy Isten nevét, ahogyan Luther Márton úja a Kis Kátéban: „... hogy minden bajban segítségül hívjuk, imádjuk és hálaadással dicsőítsük!” JÁTÉKTÁR Ezt a játékot lehetőleg szabadtéren játsszuk. Több csapat versenyezhet egymással úgy, hogy mindegyikből kiválasztanak egy-egy vállalkozó kedvű játékost, akinek bekötik a szemét. Ekkor a játékvezető a terepen elhelyez annyi megtalálandó tárgyat, ahány csapat van. Mindegyik csoporttal közli, hogy emberének melyik tárgyat kell megtalálnia. A csoportoknak egy helyben keÚ maradniuk, csak a bekötött szemű játékosok mozoghatnak szabadon. A versenyt indítójelre az egyes csoportoknak szóval kell irányítaniuk bekötött szemű társukat. Az a csapat nyer, amelyik először megszerzi a játékvezető által számára előírt tárgyat. Lehet úgy is nehezíteni a versenyt, hogy egy-egy csoportnak több tárgyat is be kell gyűjtenie, esetleg meghatározott sorrendben. Készüljetek fel ,tá, hogy jó nagy hangzavar lesz! Humorzsák Egy turista meg akarja tekinteni a templomot, de épp istentisztelet ideje van. A lelkész a szószéken prédikál. Az idegen megszólítja az egyik hívőt:- Már régóta itt van? -és a szószékre mutat.- A papunk? Igen, már tizennégy éve...- No akkor megvárom, most már csak be foga fejezni A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. A verset szavalni kell! Jancsó Adrienne könyvének margójára János evangéliumának első fejezetét, a „Logos-him- nuszt” olvasva, sokszor megfordult a fejemben, vajon az „imago Dei”, az ember „istenképűsége” nem a beszédben nyilvánul-e meg? Hiszen a teremtett földi lények közül egyedül az ember beszél! Teremt is ezáltal: irodalmat, költészetet (a legszebben csattogó fülemüle sem tud verset írni!), és sok minden mást, mert szó és gondolat kölcsönösen serkentik egymást. „Kezdetben volt az Ige. ”Az isteni szó teremt. És az isteni szent bölcsesség a „Logos" eljön a világba, hogy az embert visszavezesse Isten szeretetébe, az Édenbe. A beszéd Isten jele rajtunk. A Logos-himnusz ilyen felfogása erősödött meg bennem Jancsó Andrienne Újra és újra című könyvének olvasása közben. Különös emlékirat ez: nagyobbik fele kritikák mozaikját tárja elénk (köztük az Evangélikus Életét is); az összegyűjtött bírálatok között szólal meg a művész, aki félszázadon át sajátos utat járt be: visszahozta a hazai pódiumokra beszéd és zene egységét. Amikor már-már elterjedőben volt - visszahatásképpen a korábbi, dekla- máló stílusra - a racionális, érzelemmentes, színtelenszürke versmondás, akkor jött Erdélyből egy fiatal leány, 700 év magyar költészetének ismerője és szerelmese, aki a vers értelmét ritmuson és melódián keresztül juttatta érvényre; aki újra meggyőzte hallgatóit, hogy a verset szavalni kell! (<yA költészet több, mint a természet, annak fölfokozása. Ha természetesen adják elő, természetellenessé lesz, épp a természetesség által”.) A vers folyamat is, a benne lüktető érzelmi változások sodrát percről percre érzékeltetni kell. tiA beszéd-dallam és a gondolat-ritmus együttesen és szétválaszthatatlanul jelenik meg a költő lelkében és a versmondó szavaiban. ” Ha a versmondó igazi művész. Jancsó Adrienne valóban az: a vers szavait a zene forrásában füröszti. Ez az erdélyi fiatal leány, akire már Móricz Zsigmond felfigyelt egy hajdani könyvnapon, szülőföldjéről a fenyvesek levegőjét, a hegyi források kristálytiszta üzenetét hozza: a népköltészetet, és valóságos mozgalmat teremt ezzel. Ki hinné, hogy a technika századában majdhogynem ama régi Déryné módján vitte a magyar költészet üzenetét, ahova csak hívták. Távoli falvakba, művelődési házakba, könyvtárakba, színházakba, klubokba. Nem kérdezte, 80 ember hallgatja-e vagy ezer, de vitte a felemelő, vigasztaló, sirató szót gondterhelt, aggodalmas, keserves lelkeknek. Ahol ő megszólalt, a tagadó is elhitte, hogy „kezdetben volt az Ige. ” Sok egyházi szere- tetvendégség is belefért az ő fellépéseinek sorába, mégpedig azokban az évtizedekben, amelyekben - hol a fővárosban, hol vidéken - többször lépett föl, mint ahány napja volt az esztendőnek. (Az 1960-as évek közepe táján, egy Szabolcs megyei riport-utamon az egyik nyíregyházi szállodában futottunk össze. Helyszűke lévén, ötágyas szobában kaptunk szállást, és hajnalban már a szenesvödröket csörgette fejünk felett a fűtő. De jól is tette! Bemelegedett a cserépkályha, mire megszólalt az ébresztőóra.) A Gondviselés különös ajándékaképpen a két ragyogó erdélyi tehetség - Jancsó Adrienne és Török Erzsi - otthoni ismeretsége itteni barátságban folytatódott. Balladaestjeiket évtizedek múltán sem lehet elfelejteni. Hamarosan csatlakozott hozzájuk az azóta virágba szökkent ifjú reménység Faragó Laura; majd mindhárman új forrásra leltek az archaikus népi imádságokat utolsó percben megmentő Erdélyi Zsuzsanna gyűjtésében. Jancsó Adrienne ébresztett rá sokakat, hogy a népköltészet akkor is zene, ha nem éneklik, hanem mondják. (Kemény Zsigmond állította volt, hogy a balladák két soráért egész irodalmi munkásságát odaadná. Kosztolányi pedig úgy vélte, hogy a vers a könyvben néma halott. Papírsírjából a szavalóművész szabadítja ki.) A művésznő már ritkán lép föl, szűk körben, szinte titokban. Utolsó nagy erőfeszítése a Vers és Dal a Várban című sorozat megrendezése volt. 1985-től kezdve öt éven át hangzott a vers és a dal a Kodály Intézetben. Jancsó Adrienne tervezte a műsorokat, hozta össze a művészeket Bizottság a gyermekmunka irányítására Az Ifjúsági Bizottság önálló albizottságként megalapította a Gyermek Bizottságot, amely a konfirmáció alatti korosztállyal szeretne foglalkozni. Ennek vezetését Győri Gábor orosházi lelkész vállalta. A bizottság meghívott tagjai: Börönte Márta lelkész, ifi. Cselovszky Ferenc lelkész, Fényes Judit hitoktató, Hammersberg Ganczstuckh Júlia teológus, Rutay- né Tóbiás Ibolya tanítónő, Zászka- liczky Dóra óvónő. Hosszútávú elképzeléseink között szerepelnek:- vasárnapi iskolai segédanyagok és gyermekénekek összegyűjtése- regionális, helyi vetélkedők és gyermektáborok támogatása, szervezése. . A fent említett területek összefogására és koordinálására az Országos Egyház Csoszánszky Mártát alkamazta. Olyan központot szeretnénk létrehozni, ahol lehetőség nyílik a különféle eszközök kölcsönzésére. Kéijük testvéreinket, hogy ha „felesleges” segédanyaggal rendelkeznek vagy tapasztalataikat szeretnék megosztani velünk, küldjék el és bizalommal forduljanak munkatársunkhoz. Az idei gyermektáborokat segédanyagokkal szeretnénk támogatni (pl. kézikönyv, papír, írószer 3tb.) Kéijük a táborszervezőket, hogy - amennyiben igényük van segédanyagra - a visszajelzésben tüntessék fel: hol lesz a tábor, hány sze- nély részére, milyen korosztályiak, mi a tábor jellege, kik a segítők, hány éve működik, milyen gényük van? A leveleket az alábbi címre kér- ük 1996. június 14-ig: Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Bizottság Gyermek Bizottsága Csoszánszky Márta 1085 Budapest, Üllői út 24. FUVOSTABOR!!! Kismányokon idén is megrendezzük az Országos Evangélikus Fúvóstábort 1996. július 25-től augusztus 4-ig. Jelentkezni lehet június 25-ig: Johann Gyula lelkész, 7100 Szekszárd, Luther tér 1. címén. Pályázati eredményhirdetés elbtrálta“.ny%® kénlím összesen 1123 000,- Ft érkezett be, míg a szétosztadott _ Ftvoit örvendetesen állapítható meg, hogy évről évre nöható ófszegcsakSSO 000 konferenciák száma, az is észrevehető, hogy a plüekezefek támogatása is egyre nő Ezek után a bírálók el- „saját forrás vagy & hogy segítség nélkül a program megtudta értékelni a nem a kiírásnak megfelelő igényeket. Pályázó neve Apostagi Evangélikus Ifjúság Bakonycsernyei Evangélikus Ifjúság Bakonyszentlászlói Evangélikus Egyházközség Budahegyvidéki Ev. Gyűl. Ifjúsági C Budahegyvidéki Ifjúsági Ének- és Zenekar Csepeli Evangélikus Egyházközség Dabas-Gyóni Evangélikus Ifjúság Dunaújvárosi Ev. Ifjúság Város Apostag Bakonycsemye Bakonyszentlászló Budapest Budapest Budapest Dabas-Gyón Kisapostag Pályázati cél Ifjúsági tábor szervezése. Nyári - testvérgyülekezeti tábor támogatása Ifjúsági hittanos gyülekezeti csendeshét Nyári ifjúsági tábor anyagi támogatása Ifjúsági és egyházzenei tábor anyagi támogatása Ifjúsági konferencia Táborozási támogatás A májusban felszentelendő új Ev. Centrumban egyTámogatás 15 000,10 000,15 000,10 000,10 000,10 000,10 000,konferencia első alkalmára támogatás 5000,Evangélikus Egyház Ifjúsági Szervez. Kisapostag Kisapostag Nyári hétvégi konferencia Nyári egyházzenei tábor 5000,Fejér-Komáromi EgyházBakonymegye Zenei Szakszombathely megrendezése 10 000,Fejér-Komáromi EvangéTatabánya I. Megyei Zenei Tábor likus Egyházmegye Nagyvelegen 10 000,Fejér-Komáromi EvangéTatabánya Megyei ifjúsági tábor támolikus Egyházmegye gatása 20 000,Gyönk és Környéke EvanGyönk A gyülekezet hittan- és ifjúgélikus Gyülekezet sági táborának támogatása 20 000,HAJTÁS Nagysimonyi Szélrózsára utazás 10 000,Kelenföldi Ev. Énekkar Budapest Énekkaros ifjúsági tábor Kalaznón. 10 000,Kiskunhalasi Evangélikus Kiskunhalas Nyári ifjúsági táborozáshoz Ifjúsági Közösség anyagi támogatás 10 000,Kondorosi Evangélikus Kondoros Ten-Sing csoport erdélyi Egyházközség utazása 10 000,Kondorosi Evangélikus Egyházközség Kondoros Kis Ten-Sing csendeshete Telekgerendáson (közösség- építés, továbbképzést) 10 000,Kondorosi Evangélikus' Kondoros Konfirmandusok táborozáEgyházközség sa (előkészítő) 3600,Középhalmi Ev. Misszió Szarvas Szarvas Kezdő csoportok beindítása 10 000,Miskolci Evangélikus Egyházközség Miskolc Ifjúsági tábor szervezése 15 000,Mustármag Győr Fogyóeszköz 4 táborra 8000, Nyírszőllősi Evangélikus Ifjúság Nyíregyháza Nyári csendeshét szervezése 10 000,Pápai Evangélikus EgyPápa Zenei tábor (a kántorképzés házközség segítése) 10 000,Pest megyei Ifjúság Aszód Nyári ifjúsági csendeshét anyagi támogatása 20 000,Sárszentlőrinci Ev. GyüleSárszentlőrinc Kismányoki tábor megvalókezet sítása 20 000,Somlószőlősi Evangélikus Somlószőlős Ált. iskolások és gimnazis1 Ifjúság ták részére csendeshét megszervezése 20 000,Súri Evangélikus Ifjúság Bakonycsemye Nyári táborozás támogatása iq 000,Tengelici Evangélikus Tengelic Gyermekek táboroztatása Egyházközség Uraiújfalusi Evangélikus Uraiújfalu If júsági csendeshét Vas me10 000,Egyházközség gyéből Nagybörzsönybe utazási támogatás 15 000,és a termet mindig megtöltő közönséget. Hangozna a vers meg a dal talán még most is, ám betelt rajta a születő kapitalizmus átka: hiába a telt ház, fűtésre, világításra sem elég a jegyek ára, ha meg felemelik, üres lesz a ház, mert sajnos azok kedvelik a verset, akik nem gazdagok. A vers szerelmese azonban találékony és fáradhatatlan: ha elhalkul a szó, könyvet szerkeszt. Nem a maga megörökítésére, hanem a vers dicséretére, az elröppenő pillanat megállítására, no meg a kor ábrázolására, amelyben mégis, mégis, mindennek ellenére élt és ékesen szólt a költészet. Mert élt köztünk az Ige, az igaz művészetben is jelenlevő. Bozóky Éva A műveltség és a kultúra legyen mindenkié!- 125 éve halt meg Eötvös József Jelenünkben természetes, megszokott látvány az olvasás. Egyre inkább művelődő, tanuló néppé leszünk. Sokan és sokat küzdöttek azért, hogy ilyen néppé legyünk, ahol eltűnnek, vagy egyre kisebb méretűre csökkennek a műveltségen és kulturális különbségek is, az emberek között! Ennek a nehéz, de szép programnak a munkása volt Eötvös József. Eötvös József (1813-1871) főúri családból származott; az egyetemet itthon, Pesten végezte. A 30-as években külföldi utazáson személyesen is megismerte a liberalizmust, a polgári fejlődést. Hazatérése után a politikai életben a főrendi ellenzék egyik vezére lett. Reformok útján törekedett a feudalizmus felszámolására, de az összbirodalmi érdekek megsértése nélkül. Részt vett a 40-es évek nevelési törekvéseiben. A polgári forradalom megteremtette a lehetőséget a kultúrpolitika korszerű átalakítására. Az első felelős magyar kormányban a közoktatásügy minisztere lett. A megmozdult társadalom is az elmaradott köznevelés megjavítására törekedett, különösen a pedagógusok és a diákok, mint akik legközvetlenebbül voltak érintettek a kérdésben. A szabadságharc kitörésekor elhagyta az országot, mert a fegyveres harcot már helytelenítette. Az abszolutizmus idején jelentős szépirodalmi műveket írt, de az abszolutizmus ellen foglalt állást! A kiegyezés után ismét közoktatásügyi miniszter volt, és tovább küzdött a népoktatás kötelező bevezetéséért. Szerinte a nemzet gazdagsága, jövője attól függ hogy milyen kulturális szintet ér el, és ezért a műveltségnek nevelés útján történő terjesztésétől várta a haza jövőjének felvirágzását. Az emberek közti osztálykülönbségnek oka is a műveltségbeli különbség tehát: az osztálykülönbség megszüntetésének útja is a nevelés. A művelődés, a nevelés tehát központi helyet foglalt el elképzelésében: a társadalmi átalakítás egyedüli eszközének tekintette, amely helyettesíti a forradalmat. A közoktatáspolitikában különleges fontosságot tulajdonított a népoktatásnak. Közoktatáspolitikájának alapja: a világi oktatás megteremtése, az egyházi oktatás megléte mellett! Szerinte a nevelésről vaió gondoskodás alapvetően az állam feladata, ezért kötelessége és joga van előírni a tankötelezettséget, iskolai adót kivetni, és az iskolára felügyelni. Elismerte a szülők jogait is a nevelésben. Miniszteri működése során megszervezte a minisztériumot, felépítését, ügyrendjét, azután fel akarta mérni a közoktatás valóságos helyzetét, de közben sok nehézséggel találkozott. Első nagyobb reformja a népiskolai törvényjavaslat volt, amelyet még 1848 végén nyújtott be az országgyűlésnek Ez a javaslata törvényerőre akarta emelni a népoktatás polgári jellegű átalakítását, mindazokat a követelményeket, amelyeket legjobbjaink követeltek a megelőző korszakokban. Eötvösnek csak 1867 után sikerült kiépítenie a népiskolák közigazgatási szervezetét, az állami szakfelügyeletet, a megyei iskolatanácsokat, és a községi iskolaszékeket. Kidolgoztatta a tanterveket, tankönyveket, vezérkönyveket íratott a pedagógusok számára, és mindezeket a nemzetiségek nyelvén is kiadatta. I Eötvös József célkitűzése az volt, hogy a műveltség és kultúra legyen mindenkié! Amikor iskoláinknak a nemzet fejlődésében betöltött szolgálatára gondolunk, nem feledkezhetünk meg Eötvös József személyéről és munkásságáról sem > B.B.
