Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-05-19 / 20. szám

Evangélikus Élet 1996. május 19. m |fa GYERMEKEKNEK jg. A Kodály Zoltán, a híres zeneszerző mondta egyszer: >yAki korán rá­kap a jóra, azon később nem fog a rossz. ” A nagymamám meg azt szokta mondogatni, hogy „amit Jancsi nem tanult meg János már nem tudja megtanulni”. Istenem, bevallom, sokszor mikor fáradt, rosszkedvű vagyok, semmi kedvem nincs a hittanórákhoz! Van, hogy az istentiszteletre is kedvetlenül megyek, mert inkább mással foglalkoznék éppen. Kérlek, a<y jó kedvet a hittanhoz! Segíts, hogy kedvessé legyen a templomba járás! Nehogy most elszalasztva a találkozásokat, felnőtté válva teljesen kihagyjalak az életemből! MISSZIÓRÓL - DIÓHÉJBAN JÁTÉKTÁR Kedves Gyerekek! Negyedik alkalommal írok nektek a misszióról Azt ígértem, ha ezeket az írásokat elolvassátok, megtanul­hattok egy pár érdekes dolgot. Ha egy kis bibliakutató munkát végezték, felelhettek a kérdésekre. Ha pedig be is külditek a feleleteket, megpályázhatjátok vele az Al­bertibe tervezett kübnissziói gyermektábor egyik helyét június 30,-július 6-ig. A beküldési határidő: május 31. Szeretettel várja leve­leiteket: Bencze Agnes néni 1205 Budapest XX., Mikszáth u. 7. A testi szenvedés enyhítéséről Jézus földi életének jellemzője volt a gyógyítás. Sok beteget vittek hozzá, és olyanokon is segített, akiket más már nem tudott meggyógyítani. tyAz áldott orvos közeleg... ” énekeljük róla. Követői mindig is komolyan vették az erre vonat­kozó jézusi parancsokat. Máté 10,8-ban is erről olvas­hatunk. A keresztyén világban az ápolást és gyógyítást először mindenütt szerzetesek végezték. így van ez a külmisszióban is. A misszionáriusok a gyógyítást is felhasználják az igehirdetés erősítésére, így lesz hiteles az, amit hirdetnek. 70 éve Molnár Mária misszionárius így írt: Pák szi­getén már nagyon vártak a betegek. Az egész délelőtt borzalmas és elhanyagolt sebek kötözésével telt. Ma: kis repülő száll fel a tanzániai missziós kórház melletti legelőről. Orvost, betegápolót és evangélistát visz a külvilágtól elzárt törzsekhez. Külön missziói csoportot képeznek azok, akik a leprásokkal foglalkoznak. 120 éve alakult meg a Nemzetközi Lepramisszió. Ennek segítségével a világ leprásainak számát az 1970-ben levő 20 millióról 5 millióra csökkenthették. Az elmaradott országok nem képesek'ellátni a be­teg, éhező lakosságot a külmissziói egyesületek segít­sége nélkül. Az általuk felszerelt kórházakban áldo­zatkész orvosok, ápolók foglalkoznak a betegekkel. Ki az, aki egy vadidegen ország vadidegen betegeit nehéz körülmények között, kis fizetésért ápolja? Csak az, aki Jézus Krisztus tanítványa! Az ellátás mellett a kórházakban Isten szeretetének örömhírét is hirdetik a betegeknek. Lehetőségük van a naponkénti bibliaolvasásra is ápolókkal, orvosokkal együtt. Kérdések: 1. Keress az evangéliumokból gyógyítási történetet! 2. Milyen betegséget találsz külön megnevezve a Máté 10,8-ban? 3. Miért visznek evangélistát (prédikátort) magukkal az orvosok a dzsungelbe? 4. Melyik igét nevezzük így: „evangélium dióhéjban”? Ezt fordították le a legtöbb nyelvre! Valaki a játékban részt vevők közül elhagyja a he­lyiséget, ezután a bentlevők kiválasztanak egy mind- annyiuk által jól ismert, esetleg jelenlevő személyt. Ekkor behívják a kint várakozó társat, akinek az a fel­adata, hogy kitalálja, kiről is van szó. Erre a következő lehetősége van: Társaitól meg kell kérdeznie: „Milyen lenne az illető, ha ... lenne?” A kipontozott helyen bármilyen dolog állhat. (Pl. ház, autó, hangszer, növény, szín stb...) A kérdezetteknek lehetőleg olyan választ kell adniuk, amelyek jellemzők a kitalálandó személyre. (Pl. ha a kérdező azt mondja: milyen hangszer lenne? - és a keresett személynek mély hangja van, a válasz így hangozhat: ha hangszer lenne, tuba lenne... vagy hogy mélyhegedű lenne... Ha magas, akkor növény­ként jegenye vagy nádszál lenne stb...) A találgató addig tehet fel újabb kérdéseket, amíg meg nem fejti a rejtvényt. FERI BÁCSI JÁTÉKAI Labirintus A képen Jézus épp egy zsinagó- giai elöljáró kislá­nyához tart, hogy „felébressze” a ha­lálból. Tbdod-e, hogy hívták ezt a zsinagógái elöljá­rót? Mit jelent ez a mondat: „Talitha kúmi!”? Megfejté­seiteket a gyönki címre küldjétek el!. Humorzsák- Nagymami! Igaz, hogy a jó keresztyén a rosszért is jóval fizet?- Igaz, Petikém!-Akkor vegyél nekem légy szíves egy fagyit!-Miért, kisunokám?-Azért, mert eltörtem a szemüvegedet! A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyünk, Petőfi u. 359. // „Őseinket felhozád Kárpát szent bércére...” A honfoglalás 1100- évfordulója ünnepségsorozatá­nak meghatóan szép elindítója volt a Magyar Nemzeti Múzeum „Őseinket felhozád...” idézet­tel fémjelzett kiállí­tása a honfoglaló magyarság viszon­tagságos útjáról és megérkezéséről. Le­hel kürtjének hang­ja és a Himnusz sorai indított vissza a régmúltba, ezer­egyszáz év fennmaradt emlékei közé. Reprezentatív kiál­lítás az új hazában letelepedő eleinkről, végleges hazát kialakító őseink életéről, társadalmáról, művészetéről, a korok változásával, alakulásával formálódó ország te­lepülések arculatáról. Eleink életét bemutató ezredéves kiállítás anyagát gazdagította az elmúlt száz esztendő számos ásatása, régészeti feltárása, pl. a honfoglalásko­ri magyar temetőből származó leletegyüttes - a bodrog­közi Karos határából. Először látható a honfoglaláskori leletanyag teljességében a megújhodott Magyar Nemzeti Múzeum termeiben. A rekonstrukció részben készült el, de már így is a kupolaterem és a díszterem teljes szépségében fogadja a kincsek és a múlt iránt érdeklődőket. Az első múlt- bavezető érdekesség a kupola alatt felállított nemez­jurta, melyhez hasonlóban lakhattak őseink. A „be­rendezett” jurta eleink lakáskultúrájáról tesz tanúsá­got. Színpompás szőnyegek mellett fegyvereik is itt kaptak helyet. A teremben felállított férfi és asszony öl­tözete az ásatások alkalmából előkerült leletek alap­ján készült. (Jó gondolata a rendezőnek, hogy a kupo­laterem falán részletes térkép mutatja a hon­foglaláskori feltárt lelőhelyeket az ország területén.) Gazdag anyag látható férfi fegyverövből, tarsolyle­mezből, veretes szablyából, íjtartó tegezből: az öltözet díszessége is mutatta, hogy rangos ember viselhette. Az előkelőségek, vezérek, nemzetségfők tárgyi emlékei vit­rinekben láthatók. Tájegységenként látható tíz évszázad magyarságá­nak életformája, viseleti és használati tárgyak, a mél­tóságjelvények. Az aranyozott ezüstveretekkel díszített női csizmák gazdag anyagi kultúra mutatói éppen úgy, mint az asszonyi viselet jellegzetes tartozéka, az aranyból-ezüstből készült hajfonatkorongok, melyek­nek bizonyos bajelhárító jelentőséget is tulajdonítot­tak. Férfiaknál a ló harci eszköz, az asszonyoknál szórakozás, „divat-elegancia”. Sokkal díszesebbek lo­vaik szerszámai is. A díszítés állatábrázolás, növényi ornamentika. Nagyon szép mellkeresztek is láthatók. Gazdag leletanyagban a Tiszántúl és Erdély is. Itt is sok a sírokban a művészi mellkereszt. Fejlett az ötvöstechnikájuk, a tárgyak motívumgazdagsága. Formájuk, mintázatuk azonos, de a szegények óno­zott bronz ékszereket hordtak, a jobbmódúak aranyo­zott ezüstöt. A kovácsmesterek lószerszámai a korabeli vaskohá­szat remekei, erről tanúskodnak a berakásos kengyelek, a vasból készült tarsolylemez. Úgy tűnik, a kovácsmes­terség vasmesterség is szervezett irányítással folyt. A tar­solylemezeket a legnagyobb méltóság kifejezőjének tar­tották. Egy sír csontváza mellett a méltóságát kifejező veretes övék, díszek, tegez, s a lovas hátaslova is felszer- számozva, eledelcsomag maradványai. Tegezfedél ro­vásírással. Az 1834 óta előkerült leletek színe-java. A honfoglaló magyarok régészeti anyagának legjellemzőbb részeit látványos kép mutatja be. A honszerzők életét - előkelőség középréteg-köznép-szolgálók - mindennap­jait, „társadalmi életét” jól követhetjük a tartalmas összeállításban. A kiállítás december 31-ig tekinthető meg. Sebeiken Pálma FIATAL Állj meg, ember! Thvaly, hozzá nem értésemre hivatkozva, a felelőtlen „majd esetleg jövőre” ígéretével sikerült ki­bújnom a feladat alól. Bár idén sem vagyok szakava­tottabb, most mégis megpróbálkozom e híradással. Pontosan azért, ami miatt olyan nehéz megszül­nöm: tomboló zajtengerben ülve vágyom egy kis bé­kességre. Ehelyett itt van nekem a főváros dübörgése, kiabálás, repülőinvázió, telefoncsörgés, a közeli sportpályáról zárt ablakon keresztül is tájékoztat a hangosbemondó, és most még egy autóriasztó is vij­jog. Elnyomja az egyetlen fülemnek kívánatos hang­forrást: a kis feketerigó énekét. Nem csoda, hogy zakatol az agymik, türelmetlenek, rosszkedvűek vagyunk. Körülöttünk minden, minden­ki rohan, tele van feszültséggel. Muszáj egy csöppnyit megállni, erőt gyűjteni, különben félő: tönkremegy a O K N A ___K cs aládi életem, széthullanak a munkahelyi, baráti kapcsolataim, ezek nélkül pedig nem több az életem, mint vegetáció. A Tfeológián volt most egy ilyen „megálló . Az utol­só áprilisi csütörtökön, szokásos esti áhítatunk olyan zenés áhítattá alakult át, amelyben külön-külön, még­is együttesen álltunk ki Isten-dicséretre. Az Egyház­zenei Tánszék ösztönzése nyomán készültek orgonis­táink, a fúvósok, kis kamaraegyüttesünk, a Liturgikus Ének Szeminárium, és ígéretesen éledező énekka­runk. Nem koncert volt, hanem közös imádság azon a nyelven, melyet maga Isten teremtett meg. Lehe­tőség, hogy színe elé álljunk örömeinkkel, bajainkkal, kérdéseinkkel, bűntudatunkkal. Erre hívogatott min­den megfáradtat, békességre vágyót a zuglói templom nyitott ajtaja. Tímáraink: Finta Gergely, Csorba István, Trajtler Gábor, Johann Gyula áldozatos munkája nyo­mán- S.B. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa pályázatot hirdet gyermekek és fiatalok nyári programjai (táborozások, táborozási jellegű és egyéb szabadidős programok) megszervezésének támogatására A pályázat célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek és a fia­talok nyári szabadidős tevékenységi formáinak fejlesztésé­hez. A pályázat során nem kaphat támogatást profitérdekelt­ségű gazdasági társaság és magánszemély. A pályázatnak tartalmaznia kell- a program előzményeinek és koncepciójának, működé­sének és tevékenységének rövid leírását;- a program költségvetését, külön feltüntetve a pályázó rendelkezésére álló saját és más támogatásból származó for­rás mértékét;- a pályázó nevét, értesítési címét, telefonszámát, számla­számát, képviselőjének nevét, értesítési címét, telefonszá­mát, valamint a program szakmai vezetőjének nevét;- az igényelt támogatás összegét. A pályázatot adatlapon kell benyújtani, amelyet a Gyer­mek és Ifjúsági Alapprogram Thnácsának Titkárságától le­het levélben, telefaxon (06 1 268 3182) vagy telefonon (06 1 268 3186) igényelni. A titkárság az adatlapot 200 forintos utánvételi díjjal megküldi. Azon pályázókkal, akik a tanács döntése alapján támoga­tásban részesülnek, a tanács titkársága támogatási szerző­dést köt, amelyben meghatározza a pályázatot elnyerő köte­lezettségeit. A támogatás nem használható fel beruházási és felújítási költségek fedezésére. A pályázatok támogatására a Gyermek és Ifjúsági Alap­program Tanácsa összesen legfeljebb 80 millió forintot for­dít. A pályázatok benyújtásának határideje 1996. június 3. A pá­lyázat benyújtásakor igazolni kell a 800 forint pályázati díj befizetését. A benyújtási határidőt úgy kell megtartani, hogy a pályázat 1996. június 3-án 16 óráig beérkezzen. A pályázatok támogatásáról szakértői testület javaslata alapján a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa 1996. június 20-ig dönt. A pályázat eredményét a sajtóban közzé­teszi, s valamennyi pályázót értesíti döntéséről. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa pályázatot hirdet gyermek- és ifjúsági, valamint a gyermek- és ifjúsági korosztályokat támogató szervezetek vezető- és önkéntesképzésének támogatására A pályázat célja, hogy hozzájáruljon a szervezetek vezetői és önkéntesei általános és szervezetspecifikus képzési rend­szerének kialakításához, a szervezetek képzési együttműkö­déséhez, elsősorban a szervezeti eljárások és az érdekképvi­seleti funkciók betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítá­sa, készségek és attitűdök fejlesztésre terén. A pályázat során támogatást igényelhet bármely olyan bí­rósági nyüvántartásba vett- társadalmi szervezet, amely alapszabálya szerint első­sorban a gyermek- és ifjúsági korosztályokból toborozza tag­jait vagy- társadalmi szervezet, amely alapszabálya szerint a gyer­mek- és ifjúsági korosztályok támogatását tűzi ki célul;- társadalmi szervezet, alapítvány, egyház, fejekezet, köz­hasznú társaság, amely gyermek- és ifjúsági szervezetek, va­lamint a gyermek- és ifjúsági korosztályokat támogató szer­vezetek vezetőinek és önkénteseinek képzését vállalja. A pályázatnak tartalmaznia kell- a képzés tematikáját, programját és részletes költségve­tését;- a pályázó nevét, értesítési címét, telefonszámát, számla­számát, alapszabályát, bírósági nyilvántartásba vételének há­rom hónaposnál nem régebbi igazolását, képviselőjének ne­vét, értesítési címét, telefonszámát, valamint a képzési prog­ram szakmai vezetőjének nevét;- az igényelt támogatás összegét. A pályázatot adatlapon kell benyújtani, amelyet a Gyer­mek és Ifjúsági Alapprogram Thnácsának Titkárságától le­het levélben, telefaxon (06 1 268 3182) vagy telefonon (06 1 268 3186) igényelni. A titkárság az adatlapot 200 forintos utánvételi díjjal megküldi. Azon pályázatok élveznek előnyt, amelyek- több szervezet integrált, majd differenciált képzését kí­vánják megvalósítani; a több szervezet együttműködésében benyújtott pályázathoz mellékelni kell a résztvevő szerveze­tek szándéknyilatkozatát a program közös megvalósítására;- a képzési programban már rendelkezésre álló nemzet­közi tapasztalatokat használnak fel;- a képzés tapasztalatai alapján vállalják adaptálható kép­zési segédanyagok elkészítését és közreadását. Azon pályázókkal, akik a tanács döntése alapján támoga­tásban részesülnek, a tanács titkársága támogatási szerző­dést köt, amelyben meghatározza a pályázatot elnyerő köte­lezettségeit. A támogatás nem használható fel beruházási és felújítási költségek fedezésére. A pályázatok támogatására a Gyermek és Ifjúsági Alap­program összesen legfeljebb 40 millió forintot fordít. A pályázatok benyújtásának határideje 1996. június 3. A pályázat benyújtásakor igazolni kell a 800 forint pályázati díj befizetését. A benyújtási határidőt úgy kell megtartani, hogy a pályázat 1996. június 3-án 16 óráig beérkezzen. A pályázatok támogatásáról szakértői testület javaslata alapján a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Thnácsa 1996. július 1-jéig dönt. A pályázat eredményét a sajtóban közzé­teszi, s valamennyi pályázót értesíti döntéséről. Mindkét pályázatot az alábbi címre kell postán vagy sze­mélyesen eljuttatni: Gyermek és If júsági Alapprogram Thnácsának Titkársága 1054 Budapest Kossuth tér 2-4. EGY NEMZETKÖZI, ÚJ EGYHÁZI LEXIKON A szektákról Világszínvonalon is rangos, patinás, főként a protes­táns hittudomány részéről elismert és mérvadó régi cég a Vandenhoeck & Ruprecht könyvkiadó Göttin- genben. E város hírneves egyetemére már évszázadok­kal ezelőtt szép számmal mentek tanulni magyar pré­dikátorok is, főként evangélikusok. Átdolgozott, bővített s így újnak nevezhető 3. kiadásban jelent meg ebben az évben Evangelisches Kirchenlexikon -juk ne­gyedik, záró kötete, mely a megelőzőkkel messze­menően átfogó képet nyújt hitről, teológiáról, egyhá­zakról, egyáltalán vallásról, s az e témákhoz kapcsoló­dó tudományokról, például történelmi, társadalmi és lélektani párhuzamokról. (Ha ezeket nem méltatjuk figyelemre, akkor így vagy úgy, de a föld fölött próbá­lunk járni, ami bizony hitbelileg is nyaktörő s alapjá­ban véve önámító kísérlet: szenteskedés, mely okkal kelt visszatetszést, taszító hatást.) Szaktudósok serege dolgozott ezeken a vaskos, kül­sőleg is igényes megjelenésű köteteken, rendkívüli műgonddal: összesen mintegy 3000 nagy formátumú oldalon tájékoztatnak mélyrehatóan, kritikai alapos­sággal. Jó, ha ebbe a szellemi-lelki kincstárba nem csupán lelkészek tekintenek bele. Az elfogulatlan tájé­kozottság egyre nélkülözhetetlenebb érték vallásilag- kegyességileg is zűrzavaros korunkban. Aki hit dolgá­ban megreked, mondjuk, serdülő szinten, az könnyebben kerülhet válságba, s kevésbé tud a má­ban hiteles hitvallóként élni. Szektás vagy szektoid (=szektaszerű, szektás ízű) csoportokba, mozgalmak­ba is hamarabb belecsábul, főként, ha belső világa bi­zonytalan, támasz nélküli s elvakítható. Lexikonunk mindhárom erről szóló hasábja el sem férne lapunk keretében, így kiemelünk belőle, ha kell, oldott átírás­ban, érdekes és szemnyitogató közléseket, megállapí­tásokat. A latin secta szó valamely irányzat vagy tan „követőit” jelentette, bíráló mellékíz nélkül; ezzel megegyező jelentésű a haeresis, amelynek pontos gö­rög megfelelőjét pl. ApCsel 5,17-ben és 15,5-ben a „párt” szóval fordítja Bibliánk, 24,5 és 28,22 esetében viszont - nem ok nélkül - „irányzatának. Pál apostol­nál azonban (lKor 11,19; Gál 5,20) már elmarasztaló értelmű: „szakadás”, ill. „pártoskodás”. A latin szóból lett aztán a haereticus=szakadár, s magyarul ebből „eredt” az „eretnek”. Jelen sorainkban inkább az ide tartozó kétes értékű jelenségekkel foglalkozunk ke­gyességgyógyászati, illetve rriegelőzési célból. A szekta pontos meghatározása vitatott. Fő jellemzője az elkülönülés. Hozzáfűzhetjük: ez lehet „diszkrét”, nem hivatalos, nem hangos, de a csendes meghúzódás jobb „beltérítési” lehetőségekre is irá­nyulhat, s leplezhet kirívó visszásságokat. Mondjuk, egy világszerte terjeszkedő kegyességi mozgalom, mint pl. a fundamentalizmus, mely kétségtelen értékei mellett szektoid vonásokról is árulkodik, ennek megfelelően olykor súlyosan negatív következmé­nyekkel, megmarad az adott egyház keretében - és mintha annak egészét szeretné „átmisszionálni” a sa­ját képére és hasonlatossagára, ám mindezt „az igazi evangélium” jelszavával (s jókora öntúlbecsüléssel). A szektaféléket többe-kevésbé jellemzi: valamilyen különleges tan, sajat irodalom, s ebben is nagy tekin­téllyel lépnek föl a vezérek, akik körül személyi kul­tusz alakul ki, saját rítusok, gyakran embertelen szigor, a tagok totális ellenőrzése, függőségbe szorítása, fö­lénytudat, abszolútságigény nagy belső nyomással, lel­ki megfélemlítéssel, mintha valami üdvmonopólium birtokában volnának. Ha számbelileg növekednek, azt igazolásuknak tekintik, holott ilyesmi a szenvedé­lyes fanatizmus és manipuláció eredménye is lehet. Tágjaik közt sokan tiszteletreméltóak, csak éppen va­kok közösségi torzulásaik észrevételére, vagy gyávák azok szóvátételére. De jó lenne, ha egyházunknak nem volnának ilyen gondjai! Dr. Bodrog Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom