Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-02-11 / 6. szám

Evangélikus Élet 1996. február ii. Ma, ha az 5 hangját halljátok, ne keményítsétek ; meg a szíveteket. Zsid 3,15 VASÁRNAP Azokat választotta ki az Isten, akik a I világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a I semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket, hogy I egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt. lKor 1,28-29 (Lk 8,4-15; Zsid 4,12-13; Zsolt 125). Amire az emberek egymás között büszkék — művelt­ség, gazdagság, tehetség és hasonlók — az Istennél jelentéktelen. Hiszen Isten a hitünket nézi. Előtte csak ezzel dicsekedhetünk az Úrban. HÉTFŐ Amikor az Atya Istentől tisztességet és di­csőséget nyert, és ilyen szózatot intézett hozzá a fel­séges dicsőség: „Ez az én szeretett fiam, akiben gyö­nyörködöm.” 2Pt 1,17 (Mt 13,10-17; lKor 9,19-23). Aki átélte már Jézus Krisztus csodálatos erejét, megismerte életét, az maga sem tehet mást, mint az Atya: gyönyörködik benne. Ez a gyönyörködés ké­szíti elő bennünk a hit alapjait. KEDD Valahány ígérete van Istennek, azokra őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk. 2Kor 1,20 (5Móz 32,44-47; lKor 9,24-29). Isten ígérete Krisztus­ban valósult meg. Ezt látva, a mi válaszunk csak a hálaadás lehet. Ezt fejezi ki az Ámen szó: úgy le­gyen. SZERDA Legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek rejlő reménységet. lPt 3,15 (Mt 13,31-35; lKor 10,1-13). Bajban, betegségben nagy a veszélye an­nak, hogy feladjuk a hitünket, reményünket. Mond­ván: Hol van az Isten? Lássuk meg azt, hogy Isten nemcsak a jóban, hanem a rosszban is a javunkat munkálja. CSÜTÖRTÖK Nem a gyermekek tartoznak gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek. 2Kor 12,14 (ApCsel 16,8-15; lKor 10,14-22). Ahogyan a jó szülők mindent megtesznek gyermekeik érdeké­ben, úgy a Jézushoz vezetés feladata is minden áldo­zatot megér. Ez így természetes és helyes. PÉNTEK Ahogyan az anya megvigasztalja a fiát, úgy vigasztallak én titeket. Ézs 66,13 (Mt 5,4; Zsid 3,12-4,1; lKor 10,23-11,1). Csodálatos ajándékunk a szülői szeretet, ami életünknek egy szakaszában jóban-rosszban elkísér. Isten szeretete azonban en­nél a szeretetnél is nagyobb, mert minden könnyet letöröl a szemünkről. SZOMBAT Pál úja: Ti pedig Isten szántóföldje, Is­ten épülete vagytok. Az Istentől nekem adott kegye­lem szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetet­tem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá. lKor 3,9-10 (Zsid 6,4—8; lKor 11,2-16). Jézust követni hitelesen és jól csak úgy le­het, ha tudjuk: Kik vagyunk? Mi a dolgunk? Mire kell vigyáznunk? Kustra Csaba Mellébeszélés Történelemből felel a diák. A kérdés Szent István. De mivel nem sokat tud róla, megpróbálja elte­relni a szót: - Első királyunk Szent István volt, de legnagyobb kirá­lyunk Mátyás... És elkezdi sorolni mindazt, amit Mátyásról tud. Vérünkben van az elterelési ma­nőver, a mellébeszélés. Jézus be­szél a keskeny útról (Mt 7,14). A széles út a veszedelemre visz, a keskeny az életre. Jézus szándéka, hogy végre igent mondjak a kes­keny útra. Nekem szól a kérdés. Nekem kell felelnem. Nekem kell választanom a két út között. Végre igent vagy nemet kell mondanom. Rólam van szó, de hogy ne kelljen magamat elkötelezni, jön a kitérő válasz, a nagy mellébeszélés ilyen formában:- Ha a keskeny útra lépek, üd- vözülök. Jó. De mi lesz a másikkal, azzal a sok emberrel, aki nem ta­lálja meg a keskeny utat. Ilyenkor altruisták vagyunk. Ne­kem kell felelnem. De most ravasz „önzetlenséggel”, a másikra tere­lem a szót. Mi lesz a másikkal? A mellébeszélés egész művészet­té lett nálunk Isten dolgaiban. Ha Jézus világosan kérdez - én tudok úgy felelni, hogy nem mondok se igent, se nemet. Sajnos, többnyire ez folyik a divatos vallási vitákban is. Órákig hajlandó vagyok vallás­ról, Istenről beszélni - de a hívást elengedem a fülem mellett. Olyan az egész, mintha nem len­ne komoly a dolog. Mintha valójá­ban nem lennék benne az obligó- ban, hogy felelnem kell, éspedig világo^n, egyértelműen. Az ige kérdései nem elméletiek. És nem műveltségem akadályoz, hogy megértsem. Divatos emleget­ni, hogy a modem ember már „nem tud mit kezdeni” ezzel, vagy azzal a bibliai kérdéssel. Valójában nagyon is jól értem, miről van szó, de nem merem vállalni az őszinte válasz kockázatát. Mert mi lesz, ha igent mondok Jézusnak? Miről kell lemonda­nom, ha mától Ő lesz az Uram. Mit szól majd a családom? A bará­taim? Miről maradok le? Milyen szokást, szenvedélyt, megkötözött- séget kell felszámolnom? A válasz késik. Mert jól értem ugyan a kérdést - de félek a kocká­zattól, mert nem bízom Istenben. A bizalmatlan ember egyik legjel­lemzőbb vonása: egy életen át ha­logatja a választ. Megtörtént esetet mondok el. A lelkész* ott ül a súlyos beteg ágyá­nál.- Hadd olvassak egy verset a BibliáMlr nem' >■ .^nnM/OSt nem, majd holnap - fe­leli a beteg. Másnap a lelkész elmegy, de az illető már halott. Nos, ez a helyzet. Ilyen komoly és ilyen sürgős a válasz, ha Jézus megszólít. Ma ha az Ő szavát hall­játok, meg ne keményítsétek szíve­teket. Gáncs Aladár ÁLDOTT, AKI JÖN Lk 13,31-35 Ma ismét egy lépéssel közelebb I lépünk böjt felé, és egyúttal a böjti I úton felénk közeledő Jézus felé. I Böjt felé csak igaz megtéréssel lép- I hetünk, mert Jézus elé is csak így I állhatunk. Jézus, aki egyszer való- I ságosan megjárta a böjti utat, hogy I elvégezze küldetését és keresztha- I Iáit szenvedjen bűneink miatt, ma I és évről évre ismételten azért jön hozzánk lélekben, hogy a böjti úton mi most vele úgy találkoz­zunk, mint a gyengeségeinktől, bű­neinktől Szabadítóval. Ezt a Sza- badítót sokan várták, amikor Jézus itt járt a Jeruzsálem felé vezető úton, és sokan váiják ma is. Töb­ben találkoztak is vele, süketek, vakok, sánták és bénák, elesettek és bűnösök, s erőt nyertek általa. Ma találkozhatunk-e Vele? A Jézussal való találkozásnak a legfontosabb feltétele ma is adva van, éppen abban, hogy O ma is megtalálja a hozzánk vezető utat. Igéjében szembe jön velünk, nem kerül el minket, szavával megszólít minket. Üzen nekünk és azoknak is, akik távol akarják tartani őt ma­guktól és a vele ellenséges világtól. Üzenete nyilvánvalóvá teszi szá­munkra szándékát: azért jön, hogy elvégezze küldetését, enyhítse a test és lélek fájdalmát, maga köré akar gyűjteni. Isten házának népé­vé akar tenni. Nem tudta őt elri­asztani Heródes ellenséges maga­tartása, sem az őt féltők kérlelő szava: „Menj, távozz el inneii!” Ma is jön, találkozhatunk Vele. Áldott, alá jön az Úr nevében. Áldott az is, akihez jön. Akik Jé­zussal találkoztak a Jeruzsálem fe­lé vezető úton, azok számára vala­mi módon emlékezetessé vált a Jé­zussal való találkozás, mert irgal­mas szeretetében részesültek. Az a tizennyolc éve beteg asszony is, akiről a Lukács evangéliuma 13. fejezetének elején olvasunk, meg­tapasztalhatta Jézus gyógyító ha­talmát, megszabadult betegségé­ből. Ezért keresték, hívták őt so­kan, fogadták be otthonukba. Ezeknek áldott lett az életük, a Jé­zussal való találkozásból erőt me­ríthettek, megújultak testben és lé­lekben a Jézustól kapott ajándé­kok által, az elnyert gyógyulás és a bűnösnek is bocs állatot adó kegye­lem ereje által. Ma is áldottak, A Magyar Bibliatársulat „A Biblia kincseiből vegyél!” című sorozatából újabb részletet közöl a TV1 február 14- én, szerdán 17.45-kor. Az egész kazet­ta megvásárolható Könyvesboltunkban is. Ára 4600,- Ft. NE FÉLJ SZERETNI... ...a gyermekeket FÁBRY ISTVÁN 1925-1996 „Ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermek, semmiképpen sem mentek be a mennyek országába.” Árpád alig másfél éves volt. Ra­gyogó szemű, eleven kisfiú. Egyik kedves játéka az volt, hogy apja fel­állította az ebédlőasztalra és Árpád kitárt karokkal, széles mosollyal ti­pegett apja felé. Amikor az asztal széléhez ért, bátran tovább lépett a semmibe és nem félt, hogy közben zuhan lefelé. Semmi baja nem tör­tént, mert apja karjaiba zuhant, aki magasra emelte és boldogan csókol­gatta a benne így bízó fiacskáját. * Péter félt a sötétben, nem mert elaludni. Apja ágya szélére ült, megfogta kis kezét, s a gyermek így hamarosan békésen elaludt. A ki­egyensúlyozott, jó élet alapja a gyermeki bizalom. Igen nagy vétket követ el, aki válás vagy bűn csábítá­sa következtében elszakad gyerme­kétől és így gyermeke számára le­hetetlenné teszi, hogy apjához, any­jához bizalommal lewen. Érezhes­se a szülő gondoskodó és védő ol­talmát. Sok gyermek elrontott élete nem más, mint az elmaradt oltal­mazó szeretet következménye. * Marikával a csepeli gyári kórház gégészeti osztályán találkoztam. Szőke, kerek arcú, 3 éves kislány volt. Több hete kezelték a kórház­ban. Az orvos kérésére kinyitotta száját, könnyei potyogtak, de en­gedte, hogy az orvos egy hosszú gumiszálat dugjon le a torkán, s azt ott úgy mozgassa, mint ahogy a kéményt tisztítja a kéményseprő. Borzadva néztem szegény kis lány szenvedését. Hamarosan megtud­tam, hogy anyja szegény mosónő, az egyik mosás után a nem hasz­nált lúgot olyan bögrébe töltötte, amiből a kislány kávét szokott inni. (Akkor még nem volt mosópor és mosógép.) A gyermek a konyha- szekrényre tett bögrét sámliról el­érte. Ázt hitte, kávé van benne és ivott a lúgos folyadékból. Felmarta nyelőcsövét a lúg, s hogy a sebek nehogy gyógyulás közben annyira összehúzzák a gyermek torkát, hogy az végül is teljesen összezá­ródjon, ezért próbálta az orvos ez­zel a különös kezeléssel gyógyítani a gyermeket. Nem tudom, hogy si- került-e meggyógyítani a gyermek­korban így szerzett sebeket. * Egyik konfirmandusom szomo­rúan mondta: 23-an vagyunk az osztályban, 17 társunknak elváltak a szülei. Sokukon látszik, hogy csak fél szeretetet kapnak, s ezért nehe­zen nevelhetők, sokszor agresszí­vak. A tanító sorban kérdezte a gyermekeket: Szüléidről mi a leg­kedvesebb emlék? - Édesapám egy egész vasárnap délután társasjáték­kal velünk játszott. - Édesanyám el­vitt karácsony este a templomba, s megnéztük a nagy karácsonyfát, énekeltünk, imádkoztunk. Ne félj szeretni a gyermeket úgy, mint Isten ajándékát. Csak Isten tudja: „Mi lesz e gyermekből?” - ahogy Keresztelő János felől ez el­hangzott. Mózes szülei nem tudták, mi lesz fiukból, de hűséggel szeret­ték, védték. Nem engedtek a Fáraó gyilkos parancsának, hogy fojtsák a gyermeket a Nílus vizébe. A szülői szeretet tette lehetővé, hogy később Mózes legyen népe vezére, aki Ká­naán földjére vezette egész népét. Add meg gyermekednek a szülői szeretetet, oltalmat - jutalmad lesz a kánaáni paradicsom. Egyik költő így ír: A szeretet az élet legszebb virága.- Beteg kislány kérte, hogy hoz­zanak neki fehér rózsát a kertből.- Nem szabad, nem kell az ne­ked - volt az elutasító válasz. Há­rom hét múlva meghalt a kislány, koporsóját számtalan fehér rózsa borította, a szeretet elkésett meg­nyilvánulása. Mit ért már ez? Ne félj szeretni a gyermeket, amíg megteheted. Brebovszky Gyula Minden ember­nek két életraj­za van: egy kül­ső és egy belső. Mi többnyire csak a külsőt látjuk és ritkán gondolunk arra, hogy belül mi történt valakiben, hogyan formál­ta ki Isten a maga számára. Fábry István életútja nem volt tele nagy és látványos dolgokkal. 1925. július 19-én született Nyír­egyházán, ahol az Evangélikus Gimnáziumban, majd a soproni Hittudományi Karon végezte ta­nulmányait, kitűnő eredménnyel. A szolgálat terhét és nehezét fogta meg már fiatalon a dél-szabolcsi szórvány misszióban. 1951-ben kötött házasságot Gáncs Magdol­nával, aki hűséges munkatársa kö­zel 45 éven át. Isten házasságukat két gyermekkel áldotta meg. Egészségét aláásta a sok tanyai út. Mikor kezdődő betegsége miatt már nem ülhetett motorra, ma­radt a kerékpár, majd a sok kilo­méteres gyaloglás. Nyíregyháza után Kondoroson és Mezőberény- ben szolgált, mindkét helyen szlo­vák nyelven is. így teltek az évek- évtizedek, míg romló egészsége 1979-ben megálljt parancsolt és rokkantsági nyugdíjba kénysze­rült Ekkor költöztek Pécelre, itt felesége a gyülekezet kántora lett, míg ő a vasárnapi énekek kivá­lasztásával szolgált És most Isten erre a csendes, leszűkült kereszt- hordozó életre is pontot tett Janu­ár 2-án került kórházba, ahol egy heti súlyos szenvedés után Isten hazahívta. 70 esztendőt élt Temetése január 15-én volt a péceli temetőben. Ravatalánál az igét Gáncs Péter nagytarcsai-péceli lelkész hirdette Lk 9,62 alapján: ,Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten Országára.”Álljon itt néhány mon­dat az igehirdetésből: „Ezzel az igével indult Fábry István a lelké- szi szolgálatba csaknem 50 eszten­deje. Nem sejthette, milyen nehéz terepen kell majd végezni a szán­tás és magvetés kemény munkáját És ezzel az igével szolgált utoljára, az elmúlt esztendő tavaszán az Evangélikus Rádiómisszió műso­rában. De ez az ige nemcsak életé- nek kerete, hanem egyben tartalmá­nak is jó kifejezője... Törte a ke­mény ugart, az egészségét is felőr­lő szórványmunkában. Végezte a lelki szántás és vetés oly sokszor eredménytelennek tűnő kemény munkáját. Ritkán adatott meg ne­ki az aratás öröme... Kevés emberi elismerést, hálát kapott szolgála­táért De mégis elmondhatom róla, hogy nem volt megkeseredett em­ber. A kényszernyugdíj nehéz évei­ben is felelős érdeklődéssel fordult egyháza, hazája ügyei felé. Bár nagy lett volna a kísértés, hogy a múltba meneküljön, igénk szavá­val: „hátra tekintsen”, de sikere­sen harcolt ezzel a kísértéssel... A koporsó körül a családta­gokon kívül ott voltak lutherkabá- tos szolgatársak, évfolyamtársak, szolgált a péceli énekkar és ott voltak a jelenlegi és volt gyüleke­zeteinek tagjai is. A megemlékezés befejezéséül álljon itt az az ima, amelyet Fábry István az említett Rádiómissziós szolgálatakor mondott el: „Jövel, lé csodás égi szél, Szentlélek Isten és újítsd meg az én szívemet is. Segíts meg a kereszt alatt, hogy a hit harcában ugyan, de eljussak Hozzád, az örök hazába, a Te Országodba. Ámen. G.A. akik Jézusban találkoznak Isten szeretetével. Érthetetlen és megmagyarázha­tatlan az a magatartás, amelyik nem akarja a Jézussal való találko­zást. A Jézus által használt kép, a tyúk és csirkéi viszonyáról szóló hasonlat csak úgy felel meg bz em­beri logikának, ha azt fejezi ki, hogy a csirkék hallgatnak a tyúk- anyó hívogató hangjára. Veszély esetén hozzá menekülnek. Az em­ber mégsem tenné azt, hogy ha ve­szély fenyegeti, odamenekül ah­hoz, aki meg tudja menteni? Az ember inkább visszautasítja a men­tő kezet? Jézus szavából ez derül ki. Az ember nem akar Isten oltal­mában élni, nem akarja magát Is­tenre bízni. Inkább bízik önmagá­ban. Azt hiszi, hogy minden hely­zetben meg tudja találni a helyes megoldást. Ebben az önfejűségé­ben az ember magára marad. Be­következik az, amit Jézus így mond: „Elhagyott lesz a ti Izzatok. ” Jézus nem ezt akarja. Ő inkább magához akar hívni, s oltalmában, segítségében akar részesíteni. Böjt felé, Jézus felé úgy tudunk lépni igaz megtéréssel, ha észrevesszük, hogy Jézus nélkül egyedül va­gyunk, segítségre szorulunk. Sem gyengeségeinktől, természetünk gyarlóságaitól, sem Isten és embe­rek ellen elkövetett vétkeink ter­hétől nem szabadulhatunk meg a magunk erejével, nem tudunk új életet kezdeni. Arra van szüksé­günk, hogy Jézus a mi élettok szá­mára is szabadító legyen. 0 ezért jön újra és újra, hogy az életünk számára mindig legyen újabb alka­lom a böjti időben a megtérésre, a vele való találkozásra. Irgalmas szeretetével vár. Ma, ha az Ó sza­vát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket! Vető Béla IMÁDKOZZUNK! Megváltó Urunk! Kérünk ne en­gedd, hogy Tőled elszakadva, magunk­ra maradjunk, és nélküled, segítséged nélkül megmaradjunk emberi elesett- ségünk és minden jóra való képtelen­ségünk mélységében. Segíts, hogy ha Veled találkozunk, megújuljon éle­tünk, s irgalmas szereteted ben élhes­sünk itt a földön, amíg el nem jön az idő a Te örökkévaló boldog országod meglátására. Ámen. AZ EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISSZIÓ LEGÚJABB KAZETTÁJA: „...enyém vagy!” - mit ad és mit vár tőlünk Isten? A kazetta alkalmas úrvacsorái felké­szítésre is konfirmandusoknak! Megrendelhető: 2142 Nagytarcsa, Pf. 19. Tel./fax: 28-370684 Kapható a Sajtóosztály Könyves­boltjában is (VIII., Üllői út 24.). A kazettákért csak adományokat fo­gadunk el. A Magyar Börtönpasztorációs Tár­saság imatémája február 11-én vasár­nap este: Kéijük Mennyei Atyánkat, hogy erre az évre is biztosítsa a fenn­maradásunkhoz és tevékenységünkhöz elegendő egyházi, állami és magántá­mogatásokat. A Protestáns Közművelődési Egye­sület rendezésében február 13-án, ked­den du. 5 órakor a Szlovák-magyar iro­dalmi kapcsolatokról beszélget Karol Wlachovskyval, a budapesti Szlovák Kulturális Intézet igazgatójával Kiss Gy. Csaba. (OMIKK-klub, VIII., Mú­zeum u. 17.) A Keresztyén-Zsidó Társaság ren­dezvényei: Február 16-án, pénteken du. fél 6 órakor VI., Hunyadi tér 3. alatt dr. Domán István főrabbi Thlmud magya­rázatot tart a Peszachim traktátusról. Február 18-án, vasárnap du. 2 óra­kor Győr, Kossuth L. u. 9. - református gyülekezeti teremben - Győri' Teoló­giai Nap lesz. Téma: A próféták. A piliscsabai Bétel Missziói Otthon­ba szívesen fogadnánk egy olyan kö­zépkorú, esetleg nyugdíjas, magányos nőt, aki a konyhai és egyéb háztartási munkában aktívan segíteni tudna. El­helyezést, teljes ellátást tudunk biztosí­tani. Jelentkezés: Bétel Piliscsaba 2081 Széchenyi út 8-12. Tel.: 26-375-218 Szeretettel közöljük, hogy az 1996. évi országos papné csen­desnapot március 23-án, szomba­ton 10-17 óra között tartjuk a De­ák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében. Részletes programot a későbbiekben kftrifinir Túrmezei Erzsébet: Csodát virágzik a jelen című verseskötete megrendel­hető Gubek Mária címén: 2141 Csö­mör, Kossuth utca 1. Ára: 350,- Ft. Kapható a Sajtóosztály Könyvesboltjá­ban is. ISTENTISZTELETI REND BudapMtnn, 1996. tebruár 11. I. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Madocsa! Miklós; de 10. (német) Dietrich Tlggemann; de. 11. (úrv.) Bailcza Ivén- du. 6. (Bach motetták) Hafenscher Károly; II., Modort u. 6. de. fél 10. Cslzmazia Sán­dor; Pesthldegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél II Rlhay Szabolcs; Békásmegyer, III., Víziorgo­na „ i. de. 9. Verasztó János; Cslllsghsoy, Hl.. Málvás Mr u 31. de. 10. Donáth László; Óbuda, III Dévai B. M. tér de. 10. Fülöp Attila; U|pest, U Lelbstúck Mária u. 3Ö-30- de. 10. Blázy La­tos- V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkallczky Pé­ter'de 11 (úrv.) Pintér Károly; du. 4. (Szeretet- vendégség); VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv) (zenés) Szirmai Zoltán; du. 6. Muntag Andomé; VHl’, Üllői út 24. de. fél 11. Kmtész Gé- za- Vili Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; Vili., Va|da R u. S3, de. lói 0. Fablny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Fablny Tamás; X., Kerepesi út 69. de. 8. dr. á~Kó Lajos és Szabóné Mátrai Marianna; Ke­lenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeveré- nyl János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du^ö. Ferenczy Erzsébet; XI., Németvölgyi út 138.de. 9. Ferenczy Erzsébet; Budahegyvldék, XII., Ifercsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Kőszeghy Tamás; de. 11. (úrv.) Kőszeghy Tamás; du. fél 7. Takács József; XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bailcza Iván; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifi. Kendeh György; XIII., Frangepén u. 43. de. 8. ifl. Kendeh György; XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) dr. Sza­bó Lajos és Szabóné Mátrai Marianna; XIV, Gyar­mat u. 14. de. fél 10. dr. Szabó Lajos és Szabóné Mátrai Marianna; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Bízik László; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. Klstemplom de. 10. Szabó István; Rákos­szentmihály, XVI., Hősök tere de. 10. dr. Kamer Ágoston; Clnkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatnlczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatnlczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedlk tér de. 9. Gáncs Aladár; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 148. de. 9. Kósa László; Rákos­keresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Gáncs Aladár; Rákosllget, XVII., Gózon Gyula u. de. 11. Kósa László; Pestszentfőrinc, XVIII., Kos­suth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pestszent- Imre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. há­romnegyed 8. Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsu; Kispest Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsu; Pesterzsé­bet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sá­muel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Soly­HATVANAD VASÁRNAPJÁN a li­turgikus szín: zöld. A délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: Zsid 2,1-4; az ige­hirdetés alapigéje: Lk 13,31-35. „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK!” címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullám­hosszán február 12-én, hétfőn 13.30 órakor. Előtte, 13.20-kor evangélikus korálismertetés lesz. Evangélikus Rádiómisszió: 17.00-tól a 49 m-es rövidhullámon, 6235 kHz. február 10. szombat: Missziói hír­adó. február 11. vasárnap: „Élő vízcsep- pek” - igemeditációk. Levelezési cím: 2142 Nagytarcsa, Pf. 19. A Fébé Diakonissza Egyesület anyaházá­ba (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 193.) szolgálati lakással gondnok házaspárt keres. Érdeklődni lehet Madocsai Miklós címén: 1015 Budapest, Ostrom u. 15. Zenetanárod - leinformálható - gyer­mekfelügyeletet, szakmájában állást keres Ausztriában vagy Németországban. Evangélikus gimnazista 16 éves fiúnak nyárra gyermekszerető családnál német nyelvet gyakorló munkalehetőséget kere­sünk. Tél.: (34) 352-182 - húsz óra után. Harang és toronyóra villamosítás, torony­zene, vagy harangozóautomata a ráadás. ORBÁN JÓZSEF, 5500 Gyomaendrőd, Bocskai u. 31. Tfcl.: 66-386-840. GOMBOS LAJOS aranykoszorús harangönlő mester 2162 őrbotty án, Rákóczi út 119. Pf. 3. Telefon: 06/27/360-175 Buda pesti iroda; XIII., Jász u. 60/B Telefon: 06/60-332-522. Evangélikus Elet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLŐS MIHÁLY Szerkesztőség ó§ kiadóhivatal 1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 133-6438; 134-3567 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés* Fényszedő Központ Kft. (960070/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. Petőfi Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalban közvetlenül vagy postautalványon. Előfizetési díj* belföldön: fél évre 910 Ft, egész évre 1820 Ft Előfizetési díj külföldön: szomszédos országokban: egész évre 3400 Ft (postázással együtt), más országokban (nyugaton): egész évre 38 USD légipostával: 43 USD Csekkszámlaszám: 11708001-20204127 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk visszal

Next

/
Oldalképek
Tartalom