Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-12-15 / 50. szám

C,VtmgeílKUA tLlet 1996; DECEMBER 15. GYERMEKEKNEK Jg. Hova visz a lábad? Van lábad, ezért eljuthatsz, ahova szeretnél menni. Elmehetsz a barátodhoz játszani, elmehetsz a játszó­térre is, ahol focizhatsz a többiekkel. De megtanul­hatsz kerékpározni, autót vezetni, és így messzebb is eljuthatsz. Ha kedved van hozzá, felmászhatsz egy fá­ra, vagy megmászhatsz egy magas hegyet. Télen elme­hetsz szánkózni, korcsolyázni. Elmehetsz az osztállyal vagy szüléiddel kirándulni, és bejárhatod, megismer­heted az egész országot is. Mi lenne, ha egy székhez volnál kötve, és csak a szoba 4 falának börtönében kellene élned, sehova sem mehetnél? Bizony, vannak ilyenek is, akiknek béna a lába, vagy elveszítették lá­bukat. De talán így is sokat hallottátok már szüléitektől: Ne menj oda! Nem engednek mindenhova. Sokszor látok járni tanuló gyermekeket, akiknek állandóan mondják: Ne menj oda! Meg kell fogni a kezüket is, mert nem értik, miért ném mehetnek oda, ahova sze­retnének. Ti is sokszor duzzogtok, amikor nem en­gednek el valahova. Sanyi sem értette meg, miért nem engedik, hogy a főúton kerépározzon. Egyszer azután, amikor nem vették észre, kimerészkedett a jobbnak látszó kerék­párúira. Eleinte nagyon élvezte. Lehetett gyorsabban is hajtani. Csakhogy nem ismerte a közlekedési szabá­lyokat. Egy keresztuthoz érve, nem állt meg, és észre sem vette az oldalról jövő autót. Nem tudott megáll­ni, összeütköztek. A kerékpárja összetört - egy ideig nem is kapott másikat -, és még jó, hogy csak lábtö­réssel mégúszta. így tudta meg, miért nem engedték szülei a főútra. A felnőttek sem mehetnek minden úton. Az utak mentén vannak tiltó táblák, piros jelzések. Mennyi ember nem ér célba, hiába várja haza a családja, ha­lálát jelenti, hogy nem törődik a tiltó jelekkel. Nem minden út jó út, vezet célba, vannak veszedelmes utak is. Jézus is azt mondta; csak kétféle út van, az egyik örökéletre visz, a másik veszedelembe, örök kárho­zatba. Az egyik út a keskeny út, ezen tiltó táblák is vannak, a másik a széles út, amelyen oda mehetsz, ahova akarsz, ahova szeretnél. Levente és Dávid testvérek. Mindkettőjüket vasár­nap templomba küldték szüleik. Levente nem szere­tett templomba járni. Sokszor elcsavargott barátjával, később pedig játékklubba jártak. Hiába tiltották szü­lei, nem hallgatott rájuk. Egyszer aztán el is tűnt. Megszökött otthonról, kábítószeresekkel élt együtt, velük járt később rabolni is. Hiába keresték szülei, míg végül megtudták, börtönbe került. Csak most tudta meg Dávid, milyen jó, hogy nem ment velük, hi­ába csalogatták. Ezután még jobban figyelt arra, mit mond Jézus, mert tudta, csak az a jó út, amelyen Jé­zus járt, és csak ő vezethet el az igazi célba, az örök életre. Jézust akarta követni. Ha választani kellett, merre menjen, ezt kérdezte, vajon Jézus is elmenne oda, ha elmegyek, velem jönne? A te lábaid melyik úton járnak? Ha nem a Jézus nyomában jársz, nem­csak földi életed, hanem az örök életet is elveszíted. Nagy Ilona ÉLETKÉPEK RÓLUNK Hordoz a Gondviselő kéz Kedves Kislány! Nem tudom, olvasod-e az Evangélikus Elet gyerme­keknek írt rovatát? Remélem, igen. Nagyon siettem reggel a metróhoz az aluljáróban. Nem voltam egyedül, a csúcsforgalomban mindenki ro­hant. Ilyenkor fel kell venni egy gyorsabb tempót, mert aki lassabban megy, le is taposhatják Te is siettél édesanyáddal talán az óvodába vagy az is­kolába. Hatéves lehettél Fogtad a biztonságot nyújtó ke­zet és próbáltad lépteidet felgyorsítani Elfáradtál a fel­nőttek által diktált tempóba, mert megálltál és édes­anyád felé nyújtottad a kezed. Meglepődtem, mert már régen nem karon idő súlycsoportban voltál Édesanyád karjába vett és vitt. Nehezen haladt, mert hordozott Téged. Nehéz lehettél DE a biztos kéz vitt to­vább. Elgondolkoztam, hogy mi felnőttek tudjuk-e kezein­ket úgy kitárni Gondviselő Atyánk félé, Ha “már nem mennek a dolgok ahogyan Te tetted gyermeki bizalom­mal? Van ilyen gyermeki hitünk nekünk arra, hogy szo­rult helyzetben merjük kérni, hordozzon bennünket Mennyei Atyánk? Mi felnőttek először más utakat keresünk Gondja­inkban magunk akarjuk hordozni magunkat, pedig az ember nem tudja magát felemelni. Egy példát mondok hogy megértsd. Mi előbb cselek­szünk egy dologban, mint imádkozunk, hogy kérjük az 0 segítségét. Kedves Kislány! Köszönöm, hogy gyermeki hittel ki merted nyitni a biztos kéz felé karjaidat. Bárcsak mi is tudnánk minden nehéz helyzetben ezt tenni. Kedves Kislány! Fontos vagy az Istennek! Börönte Márti Készítsünk karácsonyfadíszt A „borzos gömb” nevű dísz elkészítéséhez közép­vastagságú papírt használjunk. Lehet a papír színes vagy mintás is. Rajzoljunk a lapra három egyforma nagyságú kört, majd vágjuk ki őket. Rajzoljuk meg és vágjuk be a mellékelt ábra szerint az egyes körökben látható vonalakat. Az így kapott három bevagdosott korongot a negyedik ábrán látható módon állítsuk össze. Ezután a korongok széleit egyforma mélyen vagdossuk be, és az így kapott rojtokat vagy borzoljuk ÖSsze, vagy égy pálcika segítségével apránként göndö­rítsük be. Az így kapott díszeket cérnával akaszthat­juk a fenyőfára.­Humorzsák A kis Gáborka igen szeplős, aminek egyáltalán nem örül. Kérdezi is:- Anyúúú, miért pont nekem van ennyi?- Ne zúgolódj - feleli édesanyja -, ezeket is a Jóis­ten csinálta.- A kistestvért akkor ne nála rendeljük meg - vála­szol Gáborka. A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064, Gyönk, Petőfi n. 359. FIATAL FARKAS JÓZSEF: * Adventi A művészektől sokat tanulhatunk akkor is, ha ők maguk személy szerint nem illeszkednek be abba a hittani rendszerbe, amit mi örömmel hiszünk és val­lunk. Németh Lászlónak például sajátosan egyéni „üdvtana” van (hosszú tanulmányokat írt róla), de ugyanígy Tolsztojnak is, vagy Thomas Mann-nak meg a többieknek. Gazdagabba^ tágasabbá teszik a hitéle­tünket a művészek szívén és szaván át hozzánk érke­ző igazságok. Tknuljunk most valamit Dosztojevszkij egyik rövid írásából. Élt egyszer egy nagyon gonosz öregasszony. Csak ma­gának élt, önző volt, könyörtelen volt. Amikor meghalt, az ördögök örömmel vitték a pokol mélységes mélyére. De ennek az öregasszonynak is volt őrangyala, és ez na­gyon szomorú volt, amikor látta a rábízott lélek gyötrő­dését a pokolban. Átgondolta az asszony egész életét, keresett valami enyhítő körülményt, valami jó cseleke­detet, amivel odaállhatna Isten elé és irgalmat kérhetne számára. És talált valamit: egyszer régen, amikor a kertjében volt, elment a kerítés mellett egy éhes öreg kol­dus, és kért tőle valami ennivalót. Akkor kihúzott a földből egy szál fiatal hagymát, és odaadta a koldus­nak Semmi másra nem hivatkozhatott az angyal, de ezzel a „jó cselekedettel" odaállt Isten elé, és ezért ke­gyelmet kért az elkárhozott léleknek Isten ezt mondta neki: jól van, menj le érte a pokolba. Te fogjad a hagy­ma szárát, ő pedig kapaszkodjon bele a hagyma gumó­jába. Ha nem szakad el a hagyma szára, kijöhet a kár­hozatból. Az őrangyal boldogan szállt le a mélységbe. Hamar megtalálta az öregasszony lelkét, és az Isten ren­delkezése szerint húzta-húzta kifelé a pokolból. Meglát­ták azonban a többiek is, hogy mi történik ás aki csak tehette, görcsösen belekapaszkodott az asszony leikébe: segíts ki, vigyél ki minket is erről a gyötrelmes helyről. De ő a pokolban is önző és gonosz maradt. Nem enged­oknak legenda te, hogy mások is kiszabaduljanak vele együtt. Elkezdte lerázni, lerugdosni magáról a többieket. (Pedig a hagy­ma szára bírta volna az egész lélekfürtöt!) Amikor az utolsó kapaszkodó lelket is sikerült leráznia magáról, akkor szakadt el a hagyma szára, és akkor ő is vissza­hullott a pokolba. Lehet dogmatikai ellenvetéseket felhozni e „gyer­mekded” történettel szemben. Am többet ér, ha megkeressük és megtaláljuk benne a mindenkor ér­vényes igazságot. Különösen most, ezekben az ád­venti hetekben érdemes erre a történetre emlékezni. Kihagyhatjuk belőle a poklot meg az ördögöket és az őrangyalokat (ámbár még az sem egészen bizonyos, hogy nelyesen cselekszünk, ha üres mesének tekint­jük az egészet). Az igazság mindenképpen igazság marad: a könyörtelen önzés nem csupán odavisz a túlnani pokolba, hanem az már itt és most a pokol. Némelyeknek sikerül kiverekedni azt, hogy „mindent nekem, csak én egyedül vagyok fontos..de az ilyen látszatgyőzelmek mögött a végső árvaság pokoli kín­ja rejtőzik. És ugyanígy igaz a másik oldalon az, hogy már itt a földön az üdvösségből élünk át valamit, amikor ezt a leckét tanulgatjuk: nemcsak én, hanem te is, sőt először te és ti és ők, és mindig csak veletek együtt én... Az evangéliumokban nem találkozunk vele, de Pál apostol idéz egy Jézustól származó Igét: „...mert Ő mondta: nagyobb boldogság adni, mint kapni” (ApCsel 20,35). Ezekben a napokban, hetekben ki­arad Isten szeretetének „napfénye” a „jókra és gono­szokra egyaránt”. Most könnyebb Jézusra nézve ön­feledten adni, ajándékozni, most át lehet élni valami ízelítőt az igazi boldogságból, valami kóstolót az üd­vösségből. ✓ ígéret Látom őt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelből. 4Mózes 24,17 Magá az Úr fog nektek jelt adni: íme, a szűz fogan és Bút szül, akit Immánuélnak neveznek. , Ezsaiás 7,14 A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog. Ezsaiás 9,1 Vesszőszál hajt Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyö­kereiről. Ezsaiás 11,1 Te pedig, efratai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása eleitől fogva, öröktől fogva van. Mikeás 5,1 Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez. Aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicső tetteit hirdetik. , Ezsaiás 60,3.6 Beteljesedés A napkeleti bölcsek kérdezték: „Hol van a zsidók újszülött királya? Mert láttuk csillagát, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” Máté 2,2 Ne fé(j, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit Jézusnak nevezz el. Lukács 1,31 Jézus ezt mondta nekik: „Én vagyok a világ vilá­gossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, ha­nem övé az élet világossága.” János 8,12 Isai utódai közül támasztotta Isten ígéret szerint Izraelnek üdvözítőül Jézust. ApCsel 13,23 Felment József is a galileai Názáretből a júdeai Betlehembe, a Dávid városába, hogy összeíiják jegye­sével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Lukács 2,4-7 A napkeleti bölcsek bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát Máté 2,11 Biblia: magyarázó jegyzetekkel Két Karácsonyi oratórium A Magyarl Bibliatársulat magyarázatos Bibliát adott ki a közelmúlté ban, s ezt a\ szép kötetet mutatta be egyl sajtótájékozta­tón Harma-\ ti Béla püs-\ pök, a Magyar Bibliatársulat elnöke. Miért van szükség ma­gyarázatos Bibliára? Nem elegendő a Biblia szövege önmagában? Nem el­sősorban Isten igéjének kézbe adása a fontos? Vajon nem úgy van-e, hogy a Szentírás belső összefüggései adnak magyarázatot az egyes részle­tek értelmét illetően?A Szentírás a Szentírást ma­gyarázza - így hallottuk ezt s fogadtuk el régi igaz­ságként. Szokatlannak találjuk azt, hogy most magyarázatos Bibliát vehetünk kézbe. A valóság mégis az, hogy nem idegen a reformáció népétől a magyarázatos Biblia. Már az 1590-es kiadású Károli Gáspár-féle vizsolyi Biblia is tartalmazott lapszéli magyarázatokat és szövegközti jegyzete­ket. Csak a későbbi korok Bibliától való eltávolo­dása eredményezte ezek elmaradását. Hasznos újra visszatérni ehhez a gyakorlathoz. Éppen ez az eltávolodás teszi szükségessé azt, hogy a Bib­liában található legalapvetőbb bibliai fogalma­kat, kortörténeti összefüggéseket és földrajzi isme­reteket az olvasóhoz közel hozza a magyarázatok­kal ellátott Biblia. Hogyan született meg a Bibliának ez a kiadása? A Német Bibliatársulat 1992-ben kiadta a Stutt­garter Erklärungsbibelt. Ez a német nyelvű Biblia a revideált Luther-fordítás szövegéhez készített ma­gyarázatokat, s azokat a bibliai szövegek után kö­zölte. A Német Bibliatársulat most engedélyt adott (kiadói jogdíjfizetési kötelezettség nélkül!) arra, hogy a Magyar Bibliatársulat lefordítsa, a magyar körülményekre alkalmazza és kiadja ezt a Bibliát. Tizenöt fordító munkáját egyeztetve történt meg a kiadás, amit most kézbe vehet az olvasó. Isten iránt hálára kötelez ez a tény. A magyarázatos Biblia az Ó- és Újszövetség teljes szövegét tartalmazza, de az ún. apokrif iratok nélkül, amelyeket Luther sem vett bele a szorosan vett bib­liai könyvek közé. Ezek a könyvek ugyanis nem egyenértékűek a Szentírás többi könyvével. Minden bibliai könyv előtt van egy bevezetés, ami a történel­mi háttér és összefüggések magyarázatát adja, vala­mint a könyv témájáról, szerkezetéről, keletkezésé­ről, szerzőjéről és esetleges forrásairól szól Ezt köve­ti a magyarázat. A Függelékben ezenkívül Tárgyi magyarázatok is találhatók, s a mértékekről, súlyok­ról és pénzértékekről táblázatos áttekintés tájékoztat. Könyvismertetésben nem szokás a kiadvány árá­ról beszélni Jelen esetben azonban feltétlenül meg kell említeni, hogy a könyv árának megállapításá­nál jelentős csökkentést eredményezett a több felől kapott adomány, ami lehetővé teszi azt, hogy a reá­lis ár felénél is kevesebb összegért minden bibliaol­vasó megvásárolhassa és áldással használja. For­gassa is mindenki minél többet és minél nagyobb lelki haszonnal! Vető Béla Két korábbi Karácsonyi oratóriumfelvételt adott ki újra az EMI Classics, illetve a hozzá tartozó Virgin Classics le­meztársaság az idei ünnepekre. Philip Ledger felvétele 1976-ban készült, kompakt leme­zen most lát napvilágot először. A Cambridge-i Királyi Kol­légium Kórusa és az Academy ofSt. Martin-in-the-Fields ka­marazenekar felvétele több szempontból is érdekes, a Kari Richter utáni és a historikusok előtti korszak egyik legjele­sebb emléke. Két hagyomány ötvöződik benne, s előnyére szolgál átfedésük is, különbözőségük is. A fiúkórussal tör­ténő megszólaltatás a régi német hagyományt idézi, ugyanakkor nem a lipcsei Tamás-templom vagy a drezdai Kreuzkirche fiúkórusát halljuk, hanem egy olyan énekkart, mely hasonló szerepet tölt be a brit iskolai kóruséneklés hagyományainak ápolása terén. Vezetőjük, Philip Ledger eleven, friss, ötletekben gazdag előadást vezényel. Helen Donath ezúttal nem sok meglepetéssel szolgál, szép, angyali szopránja azonban megfelelően simul bele az előadásba. Janet Baker elsősorban éneklésének makulát­lanságával, technikai és stilisztikai tökélyével járul hozzá az előadás sajátos arculatához. A két férfi szólista inter­pretációja egyénibb és jellegzetesebb. Robert Tear kitűnő alakítást nyújt az evangélista és a tenor szólista szerepé­ben. Jellegzetes orgánuma emlékeztet Sir Peter Pearsére, s mindig egyéni megszólalása révén azok közé az énekesek közé sorolhatjuk, akik sajátos színt jelentenek a nemzet­közi élvonalba tartozó tenoristák között. Énekmondásá­nak nehézkessége kivételességénél és jellegzetességénél fogva erényként mutatkozik meg. Mindvégig élvezetes, veretes előadást hallunk tőle - ráadásul a megfelelésnek és a különbözőségnek azzal a játékával, melyet a cambrid- ge-i fiúkórus produkciója is mutat. Dietrich Fischer-Dies­kau csúcsformában szerepel a lemezen, s ez önmagában is elmond mindent, hiszen századunk egyik legnagyobb éne­keséről és Bach-interpretátoráról van szó. Hangjának lágysága és hajlékonysága, éneklésének természetessége tökéletesen illik a karácsonyi történet megszólaltatásá­hoz. A földre jött el szegényen - énekli a kórus, és a kommen szónál Ledger szép díszítést alkalmaz. Eszembe jut, vala­hányszor más előadást hallok. Itt-ott változtattak a szöve­gen, az aprócska korrekciók azonban csak néhány, mára rőfüzetben az angyal rövid szerepét éneklő szoprán - Timothy Byram-Wigfield - nevét is feltüntetni. Ha jól em lékszem rá az eredeti kiadásról, lám, ezért - ha pedig nem annál inkább. A másik, 1989-ben készült felvételen Philippe Herre weghe vezényli a Collegium Vocale, Ghent ének- es zeneka rát. Ez már a historikus korszak érett szakasza. Az éneke és hangszeres muzsikusok szólamai játszi könnyedséggé kerülgetik egymást. Herreweghe lépten-nyomon bele csempész az előadásba valami egyénit, ráadásul úgy, hog a sok apró ötlet éppen csak hogy rámosolyog figyelmünk re, de nem vonja el sem öncélúsággal, sem túlságosan erő teljes ^koncepcióval. Ezért az egész roppant természetes nek tűnik. Az előző felvétel kapcsán említett duettben a énekkar helyett a szoprán szólistát halljuk. A könnyed, lé gies előadásba jól illik ez a megoldás, mely annál is inkábl örvendetes, mert Barbara Schlick a líraiság és a telt hanj csodálatos határesetét valósítja meg. Produkciója Gun dulaJanowitzé mellett is meggyőző. Az altszólamot ezútta férfi énekes szólaltatja meg, Michael Chance, aki a kor szakalkotó Alfred Deller mellett talán a legtermészeteseb ben éneklő férfialt. Az Aludj, kedvesem, élvezd a nyugalma kezdetű - egyáltalán nem könnyű — áriát olyan meggyőzi erővel énekli, hogy teljesítménye nem más jellege, hanen azonos színvonala miatt alternatívája a szerep nagy mez zoszopránjai, Christa Ludwig és Anne Sofie von Otter alá látásainak. Howard Crook tenorista éneklése egészen más mint Robert Tfearé. Ő a német előadási hagyományba si múl bele — sikerrel. A korhű előadói gyakorlatból fakadt tempók és hangsúlyok nála nem távohtják el az énekmon dast a régebbi előadási stílusban honos folyamatosságtó olyan mértékben, mint Anthony Rolfe-Johnsonnál Johi Eliot Gardiner lemezén. Felkészültsége és hangjának tisz tasága példás. Peter Kooy basszista derék, de orgánumábó fakadóan a többiekétől elmaradó teljesítményt nyújt. í Karácsonyi oratóriumot Karl Richter a lemeztörténe *®8paradandóbb előadásával örökítette meg. A ké uj kiadásban megjelent felvétel az ezt követő előadói kor szakokat úgy reprezentálja, hogy alkotóinak emellett sen kell szégyenkezniük. Zay Báláz1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom