Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-11-24 / 47. szám

Zsinati Híradó 1996. november 24. (Folytatás a 2. oldalról) j 26.8 fenntartó egyházi önkormányzat presbitériuma haev ióvá Javaslatára a Ajentí szabályzatok felett az országos közgÄ törvényességi felügyeletet 27.§ ,^ndefkMéseket^z^iníézm^11^^fe’ be'SÖ és külsö kapcsolataira vonatko­zó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzata tártál- mázzá. A SZab^r “ Ín.lf^ény vezet8je készíti el. a nevelőtestület véleményezi SSSSiT" whtó öntő»**», A szeivezeti és működési szabályzatban kell megfogalmazni , fÄw? jogállását, irányítását, szervezeti felépítését, gazdálkodási rend­jét (ónálló, több intézményt működtet stb.), 2. az intézmény munkarendjét, beleértve a hitoktatás helyi szabályozását, 3- a yfwtÖV,S j sz®rvezeti elégek közötti kapcsolattartás rendjét és formá­ját, továbbá a feladatok megosztását, a munkaköri leírásokat, 4. a tanulók és a szülők jogait és kötelezettségeit, 5. a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, 6. a belső ellenőrzés rendjét, 7. a pedagógusok alkalmazásának helyi szabályozását, 8. az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjét, 9. mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását e törvény, illetve más jogszabály ttja elő, vagy az intézmény szükségesnek tart. 28.8 Az mtézmény belső rendjének szabályozására az intézményvezető a nevelő- testülettel egyetértésben házirendet készít. A házirendet a szülői képviselet, kö­zépiskolában a diákönkormányzat véleményezi, s azt az igazgatótanács hagyja jóvá. 29.8 Az intézmény évente köteles elkészítem munkarendjét, költségvetését és zár­számadását. Az éves munkarendet az igazgatótanács fogadja el. A költségvetést és a zárszámadást az óvodai igazgatótanács véleményezés után a fenntartó egyházi önkormányzat presbitériuma hagyja jóvá. 30.8 Az intézmény köteles vezetni a számára a vonatkozó jogszabályokban előírt statisztikai nyilvántartásokat, valamint a tanulói nyilvántartásokat, s azokat a fenntartó és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani. Köteles a tanulók munkáját és saját értékelő tevékenységét a jogszabályok sze­rint dokumentálni. VII. FEJEZET A közoktatási intézmények igazgatása Az intézmény élén felelős vezető - óvodában óvodavezető, más intézmények­ben igazgató áll. Az intézmény — nevelési-oktatási kérdésekben illetékes — önkor­mányzati testületé a nevelőtestület. A nevelési-oktatási intézmény vezetője 32.8 Az intézményvezető megbízása 1. Az intézményvezetői munkakört nyilvános pályázat útján kell betölteni. (A pályázati eljárás szabályait e törvény melléklete tartalmazza.) 2. A vezetői alkalmasság feltételei: (1) A pályázó evangélikus vallású pedagógus, konfirmált, aki az egyházközségi tagság féltételeinek legalább 5 éve megfelel, egyházának hűséges tagja, aki mun­káját hosszabb ideje kiemelkedően végzi, erkölcsileg feddhetetlen, magánélete rendezett, vezetői képességekkel rendelkezik. (2) Képesítése megfelel az általa vezetett intézményben a szaktárgyában a leg­magasabb évfolyamra előírt képesítési feltételeknek. (3) Legalább tízéves pedagógusi, illetőleg felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben szerzett gyakorlat. 3. A vezetői kinevezés hat tanévre szól. . 4. Pályázhat még evangélikus lelkész is, legalább 10 éves hitoktatói és/vagy hit- tudományi egyetemi oktatói gyakorlattal. 5. A vezető munkáltatója a fenntartó igazgatótanács. Kinevezésével az intéz­mény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lesz. 6. Az intézményvezető az első kinevezés alkalmából hivatali esküt tesz. Az intézményvezető felelőssége és hatásköre 33.8 1. Az intézményvezető felelőssége, hogy az általa vezetett intézmény a Magyar- országi Evangélikus Egyház törvényei szerint és erkölcsi értékrendjének szellemé­ben, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és az állam törvényei alapján működjék. 2. Felelős:- az intézmény működésére vonatkozó törvényes előírások, rendeletek megtar­tásáért, az iskolai ügykezelés pontosságáért,- az intézmény vagyonának gondos kezeléséért, az intézmény rendelkezésére bocsátott pénzeszközök takarékos és célszerű felhasználásáért,- intézmények rendjéért, a növendékek keresztyén szellemű neveléséért,- a pedagógiai tevékenység szakszerűségéért, az elfogadott pedagógiai prog­ram és tanterv megvalósításáért. 3. Felügyeli a pedagógusok és más beosztású dolgozók tevékenységét. Dönt a pedagógiai munka szakszerűségét segítő külső pedagógiai szolgáltatások (felügye­let, továbbképzés) igénybevételéről. 4. Meghatározza a szükséges munkaköröket, elkészíti az intézmény éves munkaerő-gazdálkodási tervét, szervezi és irányítja az intézményben folyó mun­kát, kidolgozza a szervezeti és működési szabályzatot. 5. Dönt a tanulók felvételéről. 6. Előkészíti a nevelőtestület, illetve az igazgatótanács döntéseit. 7. Munkáltatói jogkört gyakorol az intézmény dolgozói felett, s egyben a dolgo­zók első fokú fegyelmi hatósága. 8. Felelősséggel tartozik az intézmény fenntartójának, mint munkáltatójának. 34.8 A vezetőhelyettes(eke)t az igazgatótanács egyetértésével és a tantestület meg­hallgatásával az intézményvezető választja és nevezi ki. 1. A vezetőhelyettes(ek) megbízása határozott időre, legfeljebb az intézmény- vezetői megbízás időtartamára szól, eredményes munka esetén meghosszabbítható. 2. Az intézményvezető munkaköri leírásban rögzíti azokat a feladat- és hatás­köröket, amelyeket helyettesé(ei)re átruház. A nevelőtestület 35.8 Az evangélikus nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete önkormányzati tes­tület. Szavazati joggal bíró tagjai (1) Azok az aktív pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozók, akik 12 hó­napnál hosszabb szerződéssel, legalább 51%-os munkaidejű alkalmazásban áll­nak. (2) Az intézményben evangélikus hitoktatást végző személyek (lelkészek, hit­oktatók, hittantanárok). A nevelőtestület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület jogai és kötelességei: (1) az intézmény pedagógiai programjainak a kidolgozása (2) a helyi tanterv választása, illetve elkészítése, adaptálása (3) az éves munkaterv, a tanév munkarendjének véleményezése (4) az intézmény házirendjének kidolgozása (5) a tanulók munkájának és előmenetelének folyamatos értékelése (6) az intézményben vagy mellette működő diákszervezet patronálása (7) az igazgatótanácsba, illetve más szervezetbe delegált tagok megválasztása (8) az intézményvezetői és pedagógus pályázatok, az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint az éves költségvetés és zárszámadás véleménye­zése (9) az intézmény egész munkáját érintő programmódosítás, fejlesztés kezde­ményezése (10) döntés a tanulók jutalmazása, segélyezése (ideértve a különféle szociális és tanulmányi jogon odaítélt kedvezményeket) elveiről, felosztásának feltételeiről (11) döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben (12) a tanulók (pótló, osztályozó, érettségi) vizsgára bocsátása (13) a nevelőtestület joga továbbá, hogy érdemi információkat kapjon és testü­leti véleményt alkosson az iskola belső életét és külső kapcsolatait érintő minden fontos kérdésben. Záró rendelkezés 36.8 Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó egyházi és állami törvények és rendeletek az irányadók. Hatályba léptető rendelkezés 37.8 Ezen, a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről és a hitoktatásról szóló egyházi törvény módosítását a Magyarországi Evangélikus Egyház 1991-ben összehívott Zsinata Budapesten, 1996. október 12-i ülésnapján elfogadta. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveget az egyház sajtójában közzéte­szi, és alkalmazását 1997. január 1. napjától elrendeli. A Átmeneti rendelkezések 38.8 1. Amennyiben a Magyarországi Evangélikus Egyház már működő közoktatási intézményében a fenti rendelkezésektől eltérő szabályzatok érvényesek, azok mó­dosítását 1997. szeptember 1-ig kell a törvénnyel összhangba hozni. 2. A törvény kihirdetése előtt választott testületek megbízása a választási cik­lusra érvényben marad. Budapest, 1996. október 12-én Hitelesítjük: Dr. Andorka Rudolf s. k. Dr. Reuss András s. k. elnök elnök MELLÉKLET Az intézményvezetői pályázati eljárás szabályai a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiben I. A pályázat kiírása 1. Az intézményvezetői nyilvános pályázat kiírása, az intézményvezető megválasztása az intézményt fenntartó egyházi önkormányzati testület feladata és hatásköre. 2. A pályázati eljárást a fenntartó által megbízott igazgatótanács bo­nyolítja le. 3. Az intézményvezetői állásra vonatkozó pályázati felhívást közzé kell tenni a Művelődési Közlönyben, az egyházi, valamint a világi sajtóban. 4. A pályázati eljárásnak tartalmaznia kell- a munkahely és a munkakör pontos megjelölését,- az állás betöltésének feltételeit (1. 33. §. 2. bekezdés),- az állás betöltéséhez kapcsolódó juttatásokat,- a megbízás kezdő időpontját,- a pályázat benyújtásának helyét és határidejét. 5. A pályázat benyújtására meghatározott idő 30 napnál rövidebb nem lehet. 6. A pályázat kiírójának biztosítania kell, hogy a pályázat iránt érdek­lődők a pályázat elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, bete­kintést nyerhessenek az intézmény munkájába. II. A pályázat tartalma A pályázatnak tartalmaznia kell- a pályázó szakmai életrajzát,- a pályázó legmagasabb iskolai végzettségét igazoló okiratot vagy an­nak hitelesített másolatát,- az mtézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot,- szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket,- lelkészi ajánlást. Hl. A pályázat elbírálása 1. A pályáztató igazgatótanács a pályázatok beérkezése után megvizs­gálja, hogy a pályázó megfelel-e az adott intézménytípusra előírt képesí­tési és egyéb feltételeknek. 2. Pedagógiai szempontból minősíti a pályázat szakmai és fejlesztési elképzeléseit. 3. Személyesen meghallgatja a pályázókat. 4. A pályázatokat átadja véleményezésre a nevelőtestületnek. A nevelőtestület véleményezési jogkörét az alábbiak szerint gyakorol­ja: ' (1) A nevelőtestületet az igazgatótanács pedagógus tagjai tájékoztat­ják a beérkezett pályázatokról. Gondoskodnak arról, hogy a pedagógu­sok megismerhessék és értékelhessék a pályázatot. (2) Az igazgatótanács összehívja a nevelőtestületi értekezletet, ahová meghívja a pályázókat is személyes meghallgatásra. (3) a nevelőtestület személyenkénti titkos szavazással nyilvánítja véle­ményét a pályázók személyével kapcsolatban, az eredményt jegyző­könyvbe foglalja, és továbbítja az igazgatótanácsnak. (4) Több jelölt esetén mindázoin jelöltet fel kell terjeszteni, akik az ér­vényes szavazatok legalább 50-%-át elérték. . 5. Az igazgatótanács az előzetes vizsgálatot, valamint a nevelőtestület véleményét figyelembe véve alakítja ki állásfoglalását az intézményveze­tő személyével kapcsolatban. A javaslatot előterjeszti választásra a fenn­tartó önkormányzat presbitériuma elé, a választás után kinevezi a veze­tőt az e törvényben foglalt rendelkezések szerint. 6. Sikertelen pályázati eljárás esetén a pályázatot egy éven belül meg kell ismételni. A pályázati eljárás idejére az intézmény vezetését az illetékes egyházi önkormányzati testület által megbízott vezető lát­ja el. ELMOZDULÁS A HOLTPONTRÓL Tézisek a háromszintes strukturális modellre (Az 1996. szeptember 28-i bizottsági ülés határozata stiláris módosításokkal) A júniusi ülésszakon a területrendezés kérdéséről tartott szavazás eredményeképpen bonyolult, nehe­zen kezelhető helyzet alakult ki. Ugyanis mind a je­lenlegi kétkerületes beosztás, mind a változást ígérő háromkerületes javaslat kisebbségben maradt. Ezt követően a zsinati tagok túlnyomó többsége szava­zatával megerősítette, hogy szükségesnek tartja a jelenlegi struktúra megváltoztatását. Az előzetesen elfogadott négyszintes modell lehetőségei azonban kimerültek. Ebben a kritikus helyzetben a holtpont­ról való elmozdulás érdekében kérte fel a Zsinat a 3. sz. Bizottságot, hogy a Gáncs Péter és Smidéliusz Zoltán zsinati tagok által jegyzett, előzetesen be­adott indítvány alapján a javaslattévők és a javasla­tot támogatók bevonásával az októberi ülésszakra dolgozza ki a háromszintes egyházszervezeti modell alapelveit. Igaz ugyan, hogy a? egyházkormányzati szintek koncepcionális vitájában korai stádiumban a Zsinat ezt a javaslatot elvetette, ezt azonban anél­kül tette, hogy lehetséges változatairól, előnyeiről vagy hátrányairól részletes kidolgozás során vagy egyéb (négyszintes) megoldásokkal való összeha­sonlításban meggyőződhetett volna. Az nem volt előre látható, hogy a háromszintes strukturális mo­dell kidolgozása során mennyire lehet integrálni azokat az igényeket és javaslatokat, amelyek a viták során felvetődtek (szervezeti és döntéshozatali egy­szerűsítés, hatékonyabb működés kialakítása, em­ber- és költségtakarékosság figyelembevétele, cent­ralizáció és decentralizáció megfelelő arányainak és területeinek kialakítása, a MEE egységének kifeje­zése, a püspöki túlterhelés enyhítése, a lelkipász- torolási tevékenység és a testületi vezetés erősíté­se). És kérdés volt, hogy mindezen szempontok fi­gyelembe vételével sikerül-e olyan komplex megol­dás alapelveit felvázolni, amely kellő támogatottsá­got elérve, lehetőséget biztosít a többség számára elfogadható törvény előkészítésére, ennél fogva tel­jes törvénykönyv megalkotására. A 3. sz. Bizottság a komoly vitákban kiérlelt alap­elveket tíz pontban foglalta össze és terjesztette a Zsinat elé. Szervezeti területen két jelentős kérdést emelek ki. A javaslat egyszerűsítésre törekszik, hiszen az alapszint (egyházközség) és középszint (egyházme­gye) felett csak egy felső egyházkormányzati szint (országos egyház) van. A testületi hatáskörbe ren­delt döntések meghozatalára itt kell létrehozni közgyűlést és presbitériumot. Ez a megoldás kifeje­zi a MEE egységét, reális nagyságát, kiküszöböli a négy szint esetén fennálló párhuzamosságokat, lé­nyegesen csökkenti a felsőszintű testületek számát és a lelkészi kar tisztségviselői igénybevételét, anyagi kérdésekben lehetőséget teremt a centrali­záció (országos elosztás) és decentralizáció (egy­házmegyei elosztás) megfelelő arányának kialakítá­sára, szervezetileg hozza közelebb a középső és az országos szintet, mert az egyházmegyék az országos testületekben közvetlen képviselettel rendelkez­nek. A hattagú országos elnökség pedig, mint operatív vezető testület egyaránt eleget tesz a testületi veze­tés igényének, valamint a Zsinat által meghatáro­zott paritás- és a jogászi szempontból hangsúlyozott „tres faciunt collegium” elvének. Az egyházi szolgálat területén viszont fejlesztést javasol és őrzi a háromkerületes megoldás értékeit. A püspökök számának növelése és a szolgálati terü­let csökkentése valóban tehermentesítő, a lelki szol­gálatra és vezetésre felszabadító, várhatóan haté­konyságot és elérhetőséget növelő lépés. A javaslat a püspöki székhely és az életbeléptetés kérdéseiben rugalmas álláspontot rögzít. A vita során az 1-6. pontok tekintetében többsé­gi támogatás mutatkozott. A 7. pontot többen feles­legesnek tartották, mivel olyan alapvető elvet tartal­maz, amit véleményük szerint törvényben előírni nem szükséges. Ezt a pontot a bizottság, a részletek kidolgozása során, valószínű még egyszer átgondol- ja. Éles vita a 9-10. pontok körül alakult ki és több javaslat irányult arra, hogy ezen pontokról a többi­től elválasztva történjen szavazás. A 3. sz. Bizottság viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a tízpontos javaslat egészéről szavazzon a Zsi­nat, mivel ez így együttesen biztosítja a bizottságban kialakult kompromisszum egyensúlyát. Végül is az alapelvek összessége kapta meg a Zsi­nat jelentős többségének (65,5%) támogatását. Ez­zel a 3. sz. Bizottság megbízást kapott a részletes törvénytervezet kidolgozására. Az egyházi struktúra kérdése kimozdult a holt­pontról, feléledtek a remények, a többség számára elfogadható törvény elérhető közelségbe került és ez valós és előremutató szervezeti változást ered­ményezhet egyházunkban. Dr. Smidéliusz László 1. A Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzatá­nak három szintje van: egyházközségi, egyházmegyei és országos. Fontossága miatt azonban a lelki szolgálat irányítása terület­hez (régióhoz, egyházkerülethez) kötődik. Vagyis a gyülekezet és az egyházi szolgálatban állók pásztorolása, a vizitáció és a lelki élet irányítása a püspök és a kerületi felügyelő feladata és felelőssége. 2. Az új értelemben vett egyházkerülethez nem tartozik ön- kormányzati testület: sem közgyűlés, sem presbitérium. Ezért az egyházkerület szintjén jelentkező gazdasági, munkáltatói, szakirányú (építészet, oktatás, sajtó stb.) és általános admi­nisztratív kérdésekben szükséges testületi döntések meghoza­talát az egyházmegyei, illetve az országos testületek feladatává kell tenni. 3. A terület (egyházkerület) kijelölése a zsinat hatásköre. A területi beosztásnál a lelkészek és a gyülekezetek, illetve egy­házmegyék számának arányossága, valamint a működés haté­konysága a mértékadó. 4. Az egyházkerületi központ meghatározása nem törvényi szinten történik (szükség szerint változhat). 5. A püspököket és a felügyelőket az egyházkerületek vá­lasztják. 6. Az egyházkerületi feladatokban (Ll.)a püspök és a fel­ügyelő önállóan intézkedik. Képviselik a terület érdekeit az or­szágos elnökségben (L. 9.), és gondoskodnak az országos dön­tések végrehajtásáról az egyházkerületben. 7. A püspök joga az egyházkerületében lelkészi szolgálatot végezni. 8. Az alapvető adminisztrációs központ az országos szintre kerül (nyilvántartás országos szinten). A püspöki adminisztrá­ció az országos adminisztrációval jól összehangolva alakítandó ki. 9. Az országos szinten az operatív vezetésben is testületi ve­zetés szükséges, ami valamennyi (legalább három) püspök, és ugyanennyi felügyelő egyházi elnökségként való működésével valósul meg. Az országos elnökség tehát operatív vezető testü­let, amely az országos közgyűlés, illetve presbitérium döntései által megszabott keretek között határoz. 10. Az országos elnökségben a püspökök és a felügyelők egyenlő értékű szavazati joggal rendelkeznek. Az országos el­nökségben időszakhoz kötött egyházképviseleti funkciók pl. országos (ügyvezető) püspök és országos (ügyvezető) felügye­lő működnek az Országos Egyház szervezete című törvény- előteijesztés szerinti rotációval. Az új szervezeti rfnd bevezethető a törvény elfogadásával egyidőben, de bevezethető fokozatosan is, a püspöki és fel­ügyelői állások megürülésével. 3. számú zsinati bizottság * Uj tagok a zsinat munkájában 1946-ban születtem Szombathelyen, de 1950 óta Budapesten élek. Építészmérnök va­gyok, jelenleg Teoló­giai Akadémiánkat végzem. A Fasorban „nőttem fel”, amely­nek presbitere és jegy­zője lettem. 1992-ben az Országos Presbité­rium tagjává választottak. Az elmúlt években nagy örömet és fontos feladatot jelentett számomra, hogy az előző kormány államtitkáraként kormányzati ol­dalról részt vehettem nagyszámú ingatla­nunk visszaadásában. A zsinat legutóbbi ülésszakán póttagként lehettem jelen. Most láttam azt, hogy mek­kora munka új törvényünk megalkotása, hogy egy többnapos intenzív ülésszak meny­nyi szellemi és testi energiát igényel. És ez már a 23. ülésszak volt... Remélem, hogy egyes esetekben az egyet­értésből, máskor pedig az álláspontok ütkö­zéséből olyan törvény születik, amely több évtizedre megfelelő keretet nyújt egyházunk életének, hivatása betöltésének. Lukáts Miklós Keszthelyen szület­tem, evangélikus szü­lők negyedik gyer­mekeként Gyermek- és ifjúkoromat Moson­magyaróváron töltöt­tem, ott jártam iskolá­ba, ott konfirmáltam. Édesapám a gyüleke­zet felügyelője volt. Egyetemi éveimben a budapesti kelenföl­di gyülekezet ifjúságának voltam tagja, ak­kor, amikor ott Kendeh György és Bottá Ist­ván volt a lelkész. Feleségemmel is ott ismer­kedtem meg. Műszermémökként dolgozom. Két gyer­mekem van. Huszonnégy éve költöztünk a budavári gyülekezet vonzáskörzetébe, azóta ott va­gyok gyülekezeti tag, majd presbiter, gond­nok. Póttagként hívtak be a Zsinat legutóbbi ülésére. Bár figyelemmel kísértem a Zsinat eddigi munkáját, mégis nehéz abba bekap­csolódni új emberként, szembesülni a véle­mények hihetetlen sokféleségével és változá­saival. Sass Gábor Váratlanul ért dr. Koczor Miklós zsinati elnök felkérése, hogy zsinatunk őszi ülésén Táborszky László espe­rest helyettesítve részt vegyek. Mint új „zsinati atya” úgy illik, hogy be­mutatkozzam az Evan­gélikus Élet olvasóinak. Budapesten születtem 1942-ben. Az óbu­dai gyülekezetben kereszteltek, konfirmáltam és avatott lelkésszé Weltler Sándor barátom­mal együtt D. dr. Ottfyk Ernő püspök. Avatá­som után Miskolcra kerültem, ahol előbb mint segédlelkész, később mint a gyülekezet má­sodlelkésze szolgáltam, és feladatom volt még a dél-borsodi missziós körzet gondozása is. Je­lenleg a Diósgyőri evangélikus gyülekezet lel­késze vagyok és a Tállya-Abaújszántói gyüle­kezet adminisztrátora. Feleségem tanárnő, kislányom hitoktató tanár Grazban, fiam pe­dig egyetemi hallgató. Örülök, hogy a Zsinat munkájába - ha rövid időre is - bepillantást nyertem, bár ér­demi munkát ez; idő alatt aligha végezhet­tem. Remélem, hogy Zsinatunk eredménye­sen zárul, és okos törvények segítik majd Egyházunk szolgálatát. Veczán Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom