Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-08-04 / 31. szám

budapesti evangélikus templomok 12. A pesterzsébeti evangélikus „Béke”-templom modernizációs törekvéseinek ál­dozata lett. Korinthusi oszlopok­kal keretezett gótikus oltárépítmé­nyét lebontották, az oltártérből a krémszínű, arany díszítésű balda- chinos papi ülőhelyeket kivitték. A 70 éves jubileum alkalmából 1996- ban a templomot ismét teljesen át­alakították. A régi oltár megma­radt elemeit felhasználva, az Úr­asztalt kétszintes dobogóra emel­ték, mögötte nagy fakereszttel. A színek a padok tónusához hango­lódnak. A megrongálódott szószék renoválva a bal oldalra került, vele szemben a falon az eredeti oltár­kép, Jézus és a szamáriai asszony, egy tábla pedig D. Ordass Lajos utolsó püspöki prédikációjára em­lékeztet. Az üvegablakok adományozóik neveit őrzik. A szentély alatt a templomhajó egy része leválaszt­va, gyülekezeti teremként szolgál. A gyönyörűen formált orgona a híres pécsi Angster gyárban készült 1935-ben. 1938 óta egyfolytában Bencze István kántor orgonái rajta (1996). Kovács Mária MOZAIKOK - PRÉDIKÁCIÓKBÓL Csalódások közepette - mégsem csalódottak Máté 13,44-46 Helmut Ristowról, aki ezeket a prédikációs szemelvényeket könyvben összeállította, s közülük jó néhányat maga is írt —, csak annyit tudunk, hogy a 20. század első felében élt. Egyházi lexikonok nem tartalmazzák a nevét. A „névtelen” prédikátorok közé tartozott, akiknek emlékezetét elmossa az idő árja. Prédikációs töredékei mégis illusztrálják — ezek a most megjelenő nyomtatott betűk is ezt teszik -, hogy igaza van az első Péter-levélnek: „minden test olyan, mint a fii..., megszárad a fii, és virága elhull, de az Úr beszéde megmarad örökké” (lPt 1,24-25). Az írásaiból megtudhatjuk, hogy közérthetően prédikált; szavai mutatják, hogy szí­vében ott élt az evangélium kincse, amelyért érdemes mindent odaáldoz­ni, amint e példázatok mutalják. Pesterzsébet az (Erzsébet ki­rálynőről elnevezett) Erzsébetfal- va és Kossuthfalva településekből alakult az 1870-es években - 1898 óta önálló nagyközség. Ezután ro­hamos fejlődésnek indult, 1930- ban már közel 68 000 lakossal, 1923 óta pedig várossá emelke­dett. Az első protestáns istentiszte­letet 1885-ben tartották, 1900-ban alakult meg az önálló evangélikus presbitérium és 1908-ban Erzsé- betfalva és Kispest evangélikusai egy missziói körré lettek. 1922-ben, Falvay Jenő hitoktató szervező munkája eredményeképpen váltak anyaegyházzá. A várostól kapott üres telekre templomépítési pályázatot írtak ki, amit Óváry Arthur nyert meg. Az alapkőletételt 1926. június 6-án ünnepelték s a nagy lendülettel fo­lyó munkát már karácsonyra befe­jezték: a templomot Raffay Sándor püspök szentelte fel december 26- án. Evangélikus templomoknál szokatlan módon, a háború utáni békevágy és az összes többi feleke­zet adakozásának emlékére Béke templomnak nevezték el. A paró­kia amerikai kölcsön segítségével, 1927-ben épült fel. Itt prédikált utoljára, 1958. júni­us 15-én, Ordass Lajos püspök 3 nappal azelőtt, hogy végleges hall­gatásra ítélték. Leírása Óváry Artúr neo-román templo­mában mintha a romantika stílusa éledne újjá. Mikor a kerület lakóte­lepe részére elhordták a földet kö­rülötte, az épület magasabb domb­ra emelkedett. Hosszhajóját erősen tagozott, messze kiugró keresztha­jó szeli át, a harangtoronyhoz két­oldalt külön fedélszékű karzati lép­csőház csatlakozik. Támpillérei gó­tikus, az ablakformák román jelle­gűek. Falain hatalmas színes rózsa­ablakok sora. A bejárat fölött kör alakú keretben Krisztusfej, fölötte a torony rozettás ablaka. A szen­tély alá kripta épült. Belső terének alaprajza hatszö­gű, csillag alakú boltozattal. Ere­deti berendezése az 1960-as évek „...eladja mindenét, amije van” - így kezdődik mindkét példázat. A példázatbeli egyik ember a szántó­földbe rejtett kincsért teszi ezt, a másik egy nagy értékű drága­gyöngyért. Ezt várja tőlünk Jézus? Pedig az ő példázatai mindig gya­korlatiak és életközeliek. Jézus sza­vai a földi élet tapasztalataiból szü­letnek. Itt azonban olyasmit kíván, ami minden üzleti szabály ellen szól. Melyik értelmes ember áldoz­ná fel jómódját, tulajdonát, mind­azt, amire szüksége van, azért, hogy megszerezzen egy értékes vagyon­tárgyat, azt őrizze, ám nem hajt hasznot, nem mobilizálható. De ne felejtsük: Jézus rejtett kincsről beszél. Ezt hasonlítja a mennyek országához, Isten ural­mához. Gyakran kerülnek embe­rek olyan szituációba, amelyben megtapasztalják Jézus igazát. Az egészség például olyan-kincs, amit semmi hatalom vagy gazdaság nein pőt’ólhat. Többét nyom á' lat­ba, ha minden más érték kicsúszik is a kezünkből. Az egyedül élő, az elhagyott, a zátonyra került em­ber, a beteg, a haldokló - ők vala­mennyien tudnának arról beszélni, hogy milyen űr támad bennük, amikor a különböző javak, pénz, tehetség haszontalanná válnak számukra. Thrtalmatlanná és célta­lanná lesz az élet, ha a testi erő el­apad, a szellemi rugalmasság el­vesz; akiket szerettünk, azok elfor­dulnak; betegség és öregség levesz a lábunkról. A földi kincsekkel nem tudunk már mit kezdeni. Jézus két példázata ekörül fo­rog: a mennyek országa, Isten uralma azt szerzi meg nekünk, amit soha el nem veszíthetünk. Olyan kincset ád, amelynek révén az élet minden csalódása ellenére sem vagyunk csalódottak, s életünk értelmet, tartalmat, célt nyer. Jézus nem azt mondja, hogy Is­ten uralma szegénységet követel, meg böjtölést a szó tágabb értel­mében. O nem böjtölt. Életöröm­re hívta tanítványait is. A kereszté­nyek szíve vidám lehet és legyen. Jézus megnyitja az emberek sze- umét az igazán-mafadandó-kincSdá1 tására, amelyre törekednünk kell, 1'anélkül, hogy elffariyagőInáhK' a mindennapi élet feladatait és köte­lességeit. A keresztények ennek a világnak az emberei. De rejtetten szívükben hordozzák ama kincset, mely meghatározza gondolkozásu­kat, beszédüket és cselekedetüket. Közli: Veöreös Imre A Szarvas - Ótemplomi Evangélikus Egyházközség egyhangúlag megválasztott úí lelkészét Kondor Pétert 1996. augusztus 10-én, szombaton 15 órakor iktatja hivatalába ünnepi istentisztelet és közgyűlés keretében Ribár János esperes Erre az ünnepi alkalomra szeretettel meghívjuk és váijuk! A SZARVAS ÓTEMPLOMI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ELNÖKSÉGE ÉS PRESBITÉRIUMA Rövid hírek a Szeretetszolgálatról • ADOMÁNYOK, SEGÉLYAKCIÓK Május végén a Magyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat miskolci Szociális Központja 235 mázsa étkezé­si burgonyát osztott szét általános iskolába járó gyer­mekek családjai között, a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének és más egyesületek tagjai, valamint ál­lami gondozott és beteg gyermekek részére. Az ado­mányt a budapesti ATEK Kft. kínálta fel és adta a Szeretetszolgálatnak. Szintén május folyamán érkezett az a német ado­mány, amely egyebek mellett pudingkészítményeket is tartalmazott. Dunavarsányban és közelében már korábban is több alkalommal szervezett a Szeretet­szolgálat kedvezményes ruhaakciókat. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat ez alkalommal 1600 darab pudingkészítményt osztott szét a dunavarsányi óvoda és általános iskola gyermekei részére, 200 da­rabot a helyi cserkészcsapat kapott. A fennmaradó mennyiséget a Szeretetszolgálat Erőspusztán műkö­dő Menekülteket Befogadó Átmeneti Otthonában el­helyezett gyermekek kapták. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat szeretettel várja és fogadja cégek természetbeni adományait, amelyek budapesti, miskolci, debreceni és erőspusztai intézményei segélyező céljaira használ fel. A cégek adományaik után alapítványi kedvezményt vehetnek igénybe. • VENDÉGEK, ÖNKÉNTESEK A menekülteket befogadó erőspusztai átmeneti otthon adakozók támogató segítségével működik Június elején az Aktion Sühnezeichen Friedens­dienste (németországi békeszervezet) ajánlásával két hetet töltött a Szeretetszolgálat erőspusztai mene­kültotthonában egy berlini házaspár. Önkéntesként jelentkeztek, hogy az otthonban elhelyezett gyerme­kek és felnőttek részére nyelvoktatást, sportrendezvé­nyeket szervezzenek, ezzel is könnyítsék és színesít­sék a menekültek életét. A tizennégy nap alatt az ott­hon gyermekei által készített makettekből építették fel a „Béke Városát”, ahol gondolatban már mind­annyiunk reménysége szerint újra együtt élhetnek szerbek, bosnyákok és horvátok. A Szeretetszolgálat jövőre is visszavárja a kedves és igen tevékeny házaspárt, akárcsak a két héten át a szociális munkában segítséget nyújtó ifjúsági táboro- zókat. Ők is a fenti szervezettől érkeznek Erőspusz­Az erdélyi evangélikusok 75 éves megemlékezése többnapos együttlét volt. Az előző számunkban leírt események után, hétfőn délután millecen- tenáriumi megemlékezést tartottak Az ünnepi közgyűlés után közös ebéd volt a Teológiai Intézetben, majd onnan az egész gyülekezet visszajött a templomba, ahol ez az ünnepség lezajlott. Evangélikus Élet 1996. augusztus 4. A MILLECENTENÁRIUM JEGYÉBEN Mózes Árpád püspök megnyitó áhítatához a 90. zsoltárt olvasta fel és arról szólt, hogy ahogyan Mózes imádkozott népéért, ezt tesszük mi is. 1100 éve ideérkezett népünkért imádkozunk. Igehirdetése re­ménységet és bizodalmát tükrö­zött, amikor kiemelte a 13-15. ver­sek üzenetét: Fordulj hozzánk Uram... Áraszd ránk kegyelme­det. .. és örvendeztess meg bennün­ket... Az ünnepség előadója dr. Je­szenszky Géza történész professzor volt, aki előadása címében már így párosított: lyA hetvenöt év és az ezerszáz. ” Örömmel vállalta az elő­adást, mert maga is erdélyi szüle­tésű és evangélikus papi család le­származottja, így „otthon” érezte magát e közösségben és e témá­ban. „1996 a magyar évfordulók éve - kezdte előadását. - Idén ünnepel­jük a Kárpát-medencébe költözé­sünk 1100. és az 1956-os, világtörté­nelmet csináló magyar forradalom 40. évfordulóját. De itt Erdélyben arról is megemlékezünk, hogy 75 éve alakultak önálló egyházakká azok a magyar protestáns gyülekezetek, amelyek a trianoni békeszerződés következtében elválni kényszerültek az anyaországban maradt hittestvé- reiktől Ezek az évfordulók indokol­ják, hogy vegyük számba azokat a tanulságokat és feladatokat, amik e történelmi események kapcsán elénk tárulnak ” A hosszabb előadásból néhány fontosabb gondolatot emelünk ki. „Történelemtanárként alakult ki bennem a meggyőződés, amit az el­múlt évek politikai eseményei csak megerősítettek hogy ha a magyarok mai nemzedéke jobban ismémé sa­ját történelmét, akkor nemcsak elő­dei teljesítményét becsülné többre, nemcsak saját helyzetét értené meg jobban, de jobb esélyekkel bocsát­kozna bele a létharc mai és közvet­lenül előttünk álló formáiba... Ezt az önvédelmi harcot nem lehet kizá­rólag a történészekre hagyni. Min­denkinek kijut a maga része ebből, de kivált a kisebbségbe került nem­zetrészek tagjainak... Árpád vezér jól választott, amikor népét a árpátok karéja által körbe­font medencében, ebben az ideális természeti•> keretben-^-telepítette le, ahol az időjárási szélsőségektől és a külső hódítóktól viszonylag védve, a termékeny föld és bőséges, tiszta víz, az ásványokban gazdag hegyek az itt letelepedettek munkája révén egy vi­rágzó, gazdag állam létrehozását tet­ték lehetővé... A magyar nemzet fennmaradásá­nak, sikereinek okait vizsgálva azt is ki kell emelni, hogy már a honfogla­lást megelőzően „befogadó nem­zet” voltunk így csatlakoztak hoz­zánk a kabarok, majd besenyő cso­portok, István és utódai alatt pedig megindult a mai kifejezéssel „fejlett nyugati technológiát” hozó németek és olaszok beáramlása, miközben a szükségszerűségéről szólt: „Meg­győződésem, hogy a legtöbb eséllyel az európai integráció mentheti meg a ma már nyolc európai országban, szétszabdalva élő magyar nemzet ki­sebbségként más országokhoz került részeit a beolvadás vagy az elmene­külés egyformán elfogadhatatlan al­ternatívájától. ” Az est műsorát művészi szavala­tok és kórusművek, orgonaszámok egészítették ki. Albert Júlia szín- művésznő Reményik-verseket, Pé- terfi Lajos nagyváradi magyar szín­művész Dsida Jenő: Psalmus Hun- garicus-át meggyőző erővel és át­éléssel adta át hallgatóságának. A teológusok kórusa Kodály: Jézus és a kufárok, valamint András Béla: 80. genfi zsoltárát mutatta Kárpát-medence gyér szláv népessé­gének többsége is beolvadt a ma­gyarságba. Aki azonban akarta, az megőrizhette saját nyelvét, szokása­it, sőt előjogokat és autonómiát ka­pott; ez nemcsak az erdélyi szászok és a felvidéki cipszerek esetében tör­tént meg de a mai szlovákok őseit sem akarta senki megfosztani saját dialektusuktól. ” A továbbiakban a magyar állam külső létfeltételének, a független­ségnek megőrzését mutatta be pél­dákon, valamint azt, hogy a törté­nelmünkben bekövetkezett tragi­kumokat mindig megelőzte vala­milyen siker. A mai tájékoztatás és félretájékoztatás idején érdemes megszívlelni tanácsát: „mivel nem a történész szakmától, hanem a po­litikusoktól indulnak ki az, ál-törté­neti viták, a politika feladata ezek kiiktatása a napi feszültségkeltés - tárházából ” Végül az európai integrációs fo­lyamatba való bekapcsolódás be. Kovács László Attila professzor pedig Liszt, Kodály és Hidas Fri­gyes művekkel emelte az ünnepség áhítatát. Ezen az estén is hangoztak el köszöntések. Dr. Csiha Kálmán ko­lozsvári református püspök a 75. zsoltár alapján szólt. Táborszky László esperes a „szomszéd egy­házmegye” nevében a közös prog­ramokat, konferenciákat említette és lKor 15,58 versével fejezte ki, „munkátok nem hiábavaló az Úr­ban”. Dr. Kötő József az RMDSZ alelnöke és Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége erdélyi vezetője is kifejezte köszöntésé­ben együttérzését. Az erdélyi evangélikus egyház arról adott bizonyságot ez ünnepi napokon,, hogy őrzi evangéliumi hitét, szereti egyházát és .őrzi ma­gyar identitását^'gőg és hivalkodás nélkül, Isten kezéből elfogadva és kezében jó helyen tudva sorsát, jö­vőjét. Tóth-Szöllős Mihály ITT A NYÁR! NYARALJUNK!? Lehetőségek és veszélyek Lapunkban néhány hete olvashatunk a nyaralással és a pihenéssel kapcsolatos cikkekről. Ennek a cikksoro­zatnak a címében nem csupán a felszólítás szólal meg, hanem a kérdés is: Nyaraljunk? A nyaralással kapcsola­tos lehetőségek és veszélyek két csoportra oszthatók: Egyrészt, amikor nem használjuk ki a lehetőséget, és nem megyünk nyaralni! Nem érezzük szükségét annak, hogy kiszakadjunk a megszokott környeze­tünkből. A városban élő emberek fontosabbnak érzik tára, immár negyedik alkalommal nyújtanak két hé­ten át segítséget a szociális munkában. Júniusban háromnapos budapesti tartózkodása so­rán a berlini Evangelisches Johannesstift Berlin (pro­testáns egyházi szeretetszolgálati alapítvány) 45 tagú csoportja egésznapos látogatás keretében ismerkedett meg a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat munká­jával. A csoport a Tbrbina utcai és a soroksári szociális központokat, az erőspusztai menekültotthont tekintet­te meg, valamint a munkatársakkal beszélgetve, mé­lyebb ismereteket is kaptak a szeretetszolgálati munka mindennapjairól és feladatairól. A hasonló munkate­rületeken dolgozó német kollégák elismerésüknek és őszinte nagyrabecsülésüknek adtak hangot, látva és hallva a helyszínen folyó szolgálatokat. A Johannesstift munkatársai a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat szervezésében, és referense kíséretében meglátogatták a hűvösvölgyi „Sarepta” evangélikus szeretetotthont, ahol Csizmazia Sándor lelkész igazgató tájékoztatta a vendégeket, és Dunaalmáson a Református Szeretet­otthont, ahol Szabó Istvánná igazgatónő állt a látogatók rendelkezésére. Az intézményekben folyó munka mély benyomást és elismerést váltott ki a nehézségeket is alaposan is ismerő berlini kollégák részéről. • ELŐADÁS Lehel László lelkész, a Magyar Ökumenikus Szere­tetszolgálat igazgatója a kecskeméti Ökumenikus Nyári Egyetemi Thnács felkérésére előadás keretében mutatta be a hallgatóknak a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot. A „Mit tesznek az egyházak a sze­gényekért, az elesettekért az ezredfordulón” címmel megtartott rendezvényen a Szeretetszolgálat három fő munkaterülete közül a hazánkban végzett szociális munkát ismertette, amely elsősorban a Szeretetszol­gálat budapesti, miskolci és debreceni Szociális Köz­pontjaiban folyik, kiemelten szociális tanácsadással és munkaközvetítéssel igyekszik a veszélyeztetett társa­dalmi rétegek végleges leszakadását megelőzni. ezt a kikapcsolódást, mint a falvakban élők, hiszen ők nem érzik bezárva magukat a négy fal közé. A nyara­lásnak és a kikapcsolódásnak nem az a lényege, hogy többet tartózkodjunk a szabad levegőn, hanem az, hogy félre tudjuk tenni azokat a feladatokat, amelyek egész évben a munkánk során lekötnek bennünket! Időt kell szakítanunk egymásra! A mai emberek sok mindent tudnak ajándékozni a másiknak, de az időt féltik a legjobban! Pedig, ha nincs időnk egymásra, akkor mindenféle kapcsolat veszélyben van. Akár há­zastársi, családi, baráti, munkatársi vagy éppen gyüle­kezeti kapcsolatról legyen szó. Olyan munkákkal vesszük körül magunkat, amelyek állandó lekötöttsé­get igényelnek. Akkor joggal érezhetjük, hogy pótol­hatatlanok vagyunk. Jó lenne ezt a pótolhatatlanságot érezni a közösségi életünkben is! Akkor nem lesz kér­dés többé, hogy: Nyaraljunk? A nyaralás anyagi és családi oldalát tekintve, veszé­lyes lehet, ha csak a gyermeket küldik el nyaralni, hi­vatkozván a drágaságra. Meg kell találni azt a módot, amikor az egész család együtt van, még ha rövidebb időre mennek is el. A lehetőségek és veszélyek másik nagy csoportja, amikor elmegyünk nyaralni, de a testi felüdülés nem jár lelki felüdüléssel. Szellemi és lelki életünknek is szüksége van kikapcsolódásra. Tálán túl messze van, esetleg nincs is templom a környéken. Esetleg úgy ér­zem, hogy a kikapcsolódás a gyülekezetben való éle­temre is érvényes! Egyébként a tapasztalat azt mutat­ja, hogy a nyári hónapokban megcsappan az istentisz­teleteken résztvevők száma, és nem a gyülekezetben történő tömeges elutazások és nyaralások miatt! So­kak szerint a nyár az istentisztelettől való kikapcsoló­dás ideje is!? Lehet még beszélni a veszélyeknél arról, ha valaki kiszakad a megszokott otthoni környezetéből, akkor a természetes kontrollt is elveszíti. A szociális kötöttsé­gek feloldódnak, mondván: Úgysem ismer itt senki! Bátrabban lehet olyan dolgokat tenni, amelyeket ott­hon nem szabad, mert: Mit szólnának hozzá! Valóban másoknak kell lennünk, ha nyaralunk? Minden lehetőség veszélyeket is tartogat, de fel le­het fedezni, és be lehet tölteni Isten rendelését még a vakációban is. A pihenést, a közösségápolást, az egy­másra szánt időt, a lelki felüdülést és a szeretetet. Használjuk ki bátran a lehetőségeket! Menyes Gyula I )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom