Evangélikus Élet, 1996 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1996-07-28 / 30. szám

Zsinati Híradó 1996. július 28. TÖRVÉNY AZ EGYHÁZ HÁZTARTÁSÁRÓL (Folytatás az 1. oldalról)- az egyházmegyék területi nagysága,- az egyházközségek száma,- az egyháztagok száma,- és a nevesíthető feladatok. 3) A támogatás éves mértékét az országos egyház közgyűlése határoz­za meg. A zsinat részletes vitában eddig vitatta meg és fogadta el a végleges szöveget. A törvény további szakasza még nem került megtárgyalásra, il­letve elfogadásra. 15. § Az egyházmegye költségvetési előirányzatai közé a személyi és dologi kiadásokat kell felvenni. 16. § Az egyházközségeknek az egyházmegye háztartásához való rendszeres évi hozzájárulása mértékét az országos és megyei presbitérium javasla­tainak figyelembevételével az egyházmegye közgyűlése határozza meg. A döntésnél figyelemmel kell lenni az egyházközségek teherbíró ké­pességére és tehervállalására, továbbá az arányosság elveire. 17. § Az egyházmegye költségvetését és zárszámadását a presbitérium elő- teijesztése alapján az egyházmegye közgyűlése hagyja jóvá. IV. FEJEZET Az egyházkerület és az országos egyház háztartása 18. § 1) Az egyházkerület bevételi forrásai: a) az egyházközségek rendszeres hozzájárulásai, b) az országos egyháztól évenként kapott meghatározott mértékű támogatások, c) egyéb jövedelmek. 2) A támogatás éves mértékét az országos egyház közgyűlése határoz­za meg. 19. § Az egyházkerület éves költségvetését és zárszámadását az egyházke rület közgyűlése hagyja jóvá. 20. § Az országos egyház bevételi forrásai: a) az egyházközségek hozzájárulása, b) az állami hozzájárulás, c) a külföldi egyházak esetleges adományai, d) gazdálkodási bevételek, e) egyéb bevételek. 21. § Az egyházkerületek és az országos egyház költségvetési előirányzatai közé a személyi és dologi kiadásokat kell felvenni. 22. § A) variáns 1) Az országos egyház költségvetését és zárszámadását az évenként rendszeresen ülésező zsinat hagyja jóvá, az országos egyház presbitériu­mának előteijesztése alapján. 2) A presbitérium által előteijesztett költségvetéstervezetet a zsinat költségvetési bizottságának véleményezni kell. 3) Az éves költségvetést elfogadó határozatban rendelkezni kell azok­nak a bevételeknek felhasználási elveiről, amelyek nem tervezhető mó­don érkeznek az országos egyházhoz. B) variáns 1) Az országos egyház költségvetését és zárszámadását az országos presbitérium előteijesztése alapján a közgyűlés hagyja jóvá. 2) A költségvetés jóváhagyásakor rendelkezni kell azon bevételek fel­használási elveiről, amelyek nem tervezhető módon érkeznek az orszá­gos egyházhoz. 23. § Az önálló költségvetéssel rendelkező országos intézmények költségve­tése teljes összegével külön-külön kerül összesítésre az országos egyház költségvetése mellett. Régi és újabb félreértések Öt év zsinati munkája sem tu­dott egyházunkban minden kér­dést tisztázni múltunkra, jelenünk­re és jövőnkre nézve. Visszatérő félreértésekről, beidegződött téves véleményekről tanúskodnak a vi­ták. Hadd emeljek ki ezek közül néhányat. Többen gondolkodnak abban a sémában, hogy a harmincas évek zsinata a „tiszta” zsinat, az ötvenes és hatvanas évek zsinatai pedig a „bűnös és piszkos” zsinatok voltak, ezért az ötvenes és hatvanas évek zsinati rendelkezéseit meg kell vál­toztatni, és vissza kell térni a har­mincas évek struktúrájához. A helyzet azonban nem ilyen egysze­rű, mert inkább arról van szó, hogy a kilencvenes évek és a következő század megfelelő rendjét keressük. Példával élve: ahogyan középis­koláinknál nem lehet ott folytatni, amikor elvették ezeket az intéz­ményeket, 1948-ban vagy 1952- ben, hanem a kilencvenes évek if­júsága és társadalma adta kérdé­sekre válaszolunk, ugyanígy nem volna szabad egyszerűen másolni a harmincas évek gyülekezeti való­ságához illő egyházmegyei vagy egyházkerületi struktúrát. Hiszen a négykerületes beosztás az első világháború előtti, Trianon előtti egyházi viszonyokat feltételezi, az egyházmegyei tisztségviselők kará­nak kiépítése pedig azért történt, mert iskoláink szinte minden gyü­lekezetben feladatot jelentettek és intézményeink hálózata is na­gyobb volt. A másik félreértés a testületi döntések demokratizmusát érinti. Nemcsak a zsinaton, hanem gyüle­kezeti, egyházmegyei, egyházkerü­leti vagy országos egyházi közgyű­lések és presbitériumok ülésein is előfordul, hogy akit leszavaznak, az nem tudja elfogadni a kisebbsé­gi helyzet adta felelősséget és le­mond. Furcsa gondolkodás az, amelyik azt feltételezi, hogy „ha az én véleményem nem vihető ke­resztül, akkor lemondok”. Még szomorúbb, ha a lemondási indo­kok között ott található a cserben­hagyott testületek szigorú elítélé­se, mert „csak a demokratizmus látszatát őrzik” és nem várható el tőlük „tisztességes”, azaz az érvelő véleményének megfelelő döntés. Újra és újra tanulni kell a demok­ráciát, a másik véleményének megbecsülését, zsinaton is, egy­házban is! Végül a harmadik félreértés, amikor összecserélődik a hozzá­szólási és a beleszólási jog. Néhány évvel ezelőtt már egyszer nagyon élesen fogalmazva így foglaltam össze, számos megértő és meg nem értő véleményt kapva: hozzá­szólni az egyházi törvényalkotási és igazgatási kérdésekhez minden­kinek lehet, de beleszólni a dönté­sekbe azok tudnak, akiknek ehhez jogosultságuk van, azaz megvá­lasztott tagjai az egyes testületek­nek. Ugyanis a „pályán” kívülről bekiabálóknak nincs felelősségük azért, ami egy-egy sportrendezvé­nyen folyik. Igazi kritikát, a dolgok irányításában való részvételt az vállalhat, aki a döntései következ­ményeit is hajlandó megélni. Ezért nem veheti zsinatunk és egyházi közéletünk komoly beleszólásnak, hanem csupán egy hozzászólásnak a többi között az Ordass Lajos Ba­ráti Kör memorandumait és nyűt leveleit. E Kör tagsága „kívülről” kíván beleszólni a választott testü­letek dolgába, az egyház megújítá­sának, megváltoztatásának dolgá­ban viszont csak belülről lehet eredményeket elérni. Magas „páholyból” vagy szűk közösségi „gettóból” a csalatkoz- hatatlanság látszatát keltve „a párt-állami rendszer reánk kény- szerített struktúrájának a »bebeto­nozása«” véleményét rásütni a zsi­natra azért, mert nem a szerintük elképzelt hármas egyházkerületi beosztás mellett döntött, hanem jobb híján a jelenlegi két kerületi rendet hagyta meg, merő félreér­tése az egyház és a zsinat vélemé­nyének, és a többség akaratának semmibevétele. Újra és újra tanul­ni kell a demokráciát, a másik vé­leményének megbecsülését, zsina­ton is, egyházban is! D. dr. Harmati Béla Dr. Meskó László megnyitó áhítata (Folytatás az 1. oldaról) toztatásra szorulhatnak. Gondol­junk a Bíráskodás törvényére! De gyengeségünket mutatta például a lelkészi és nem lelkészi tisztség- viselők politikai szerepvállalásá­nak törvényalkotása. Ez ügyben külön bizottságot hoztunk létre, majd amikor a legutóbbi választás lezajlott, nagyon csendesen 2-3 paragrafus megalkotásával e kér­dés rendeződött. Egymásra szorulunk, egymás jó tanácsát, tapasztalatát el kell fo­gadnunk. Alátámasztott érvekkel engedjük magunkat meggyőzni, de realitás nélküli, idealizált, elkép­zelt jövőképet ne akarjuk törvény- nyé formálni. A múlt tapasztalataiból okulva, a jelen ismereteiből, adottságaiból tekinthetünk csak a jövő felé! Még nehéz feladatok várnak zsi­natunkra. Isten kegyelme, megse­gítő szeretete adjon bölcsességet és erőt, hogy életünkkel, zsinati munkánkkal neki szolgáljunk. Úgy érzem, mindannyiunknak is szól Pál apostol intése, figyelmez­tetése: „Az az indulat legyen ben­netek, ami Krisztus Jézusban is meg­volt!” Ámen. Javaslat a Magyarországi Evangélikus Egyház egyházmegyékre történő beosztására és az egyházközségeknek az egyházmegyékbe történő besorolására >(il BACS-KISKUN EGYHÁZMEGYE 1. BAJAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKQZSÉG 2. CSENGŐD-PAHI-KASKANTYÚI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 3. DUNAEGYHAZA-APOSTAGI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 4. DUNAUJVAROS-KISAPOSTAGI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 5. HARTAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 6. KECSKEMÉTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 7. KISKŐRÖSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 8. KISKUNHALASI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 9. SOLTVADKERTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 10. SZEGEDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) KELET-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE 1. BÉKÉSCSABAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 2. BEKESqSABA-ERZSEBETHELYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 3. CSORVAS-GERENDÁSI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 4. GYOMAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 5. GYULA-ELEK-KOMÁDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 6. KONDOROSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 7. MEDGYESEGYHÁZA-PUSZTAOTTLA|CAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 8. MEZŐBERÉNYI. KERÜLETI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 9. MEZQBERÉNYII. KERÜLETI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 10. MEZŐTÚRI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) NYUGAT-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE 1. CSABACSŰD-NAGYSZÉNÁS-GÁDOROSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 2. CSANADAPAPAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 3. HÓDMEZŐVASARHELY-MAKÖI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG, 4. MEZŐHEGYES-BATTONYA-AMBROZFALVA-CSANADALBERTI-PITVAROS társulj evangélikus egyházközség (?) 5. OROSHÁZI evangélikus,egyházközség 6. PUSZTAFOLDVÁR-NAGYBANHEGYES-MAGYARBÁNHEGYESI evangéli­kus EGYHÁZKÖZSÉG (?) 7. SZARVAS Q-TEMPLOMI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 8. SZARVAS UJ-TEMPLOMI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 9. SZENTES-TISZAFOLDVÄRI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 10. TÓTKOMLÓSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG PESTI EGYHÁZMEGYE 1. BUDAPEST-ANGYALFÖLDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 2. BUDAPEST-CINKOTAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 3. PESTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ DEÁK TERI GYÜLEKEZET 4. BUDAPEST-FASORI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 5. BUDAPEST-FERENCVÁROSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 6. BUDAPEST-JÓZSEFVAROSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 7. KISPESTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 8. BUDAPEST-KŐBÁNYAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 9. PESTSZENTERZSEBETI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 10. BUDAJEST-PE$TSZENTLÓRINCI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 11. PESTUJHELY-yjPALOTAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 12. BUDAPEST-RAKOSKERE£ZTURI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 13. RÁKOSPALOTAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 14. RÁKOS§ZENTMIHALYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 15. SZLOVÁKAJKU EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 16. ÚJPESTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 17. BUDAPEST-ZUGLÓI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG DÉL-PESTMEGYEI EGYHÁZMEGYE 1. ALBERTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 2. CEGLÉD-TÁPIÓSZELEI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 3. DUNAHARASZTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 4. GYÓNI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 5. IRSAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 6. MAGLÓDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 7. MENDEI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 8. MONOR-BÉNYE-KÁVAI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 9. NYÁREGYHÁZAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 10. PÉTERI-GYÖMRÖI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 11. PILISI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 12. SZOLNOKI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 13. TAPIÓSZENTMARTON-FARMOSJ EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 14. VECSÉSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ’ ÉSZAK-PESTMEGYEI EGYHÁZMEGYE 1. ACSAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 2. ASZÓDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 3. CSOMÁDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 4. CSÖMÖRI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 5. CSŐVÁRI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 6. DOMONYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 7. DUNAKESZI-GÖD-SZŐDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 8. FÓTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 9. GALGAGYÖRKI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 10. GÖDÖLLŐI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 11. HATVANI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 12. HÉVIZGYÖRKI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 13. IKLADI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 14. NAGYTARCSA-PÉCELI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 15. VÁCI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG SOMOGY-ZALAI EGYHÁZMEGYE 1. BARCS-SOMOGYSZOB-NAGYATÁDI EGYHÁZKÖZSÉG 2. CSURGÓI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 3. BALATONBOGLÁR-HÁCS-SOMOGYVÁMOSI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGY­HÁZKÖZSÉG (?) i-in.ua cm 4. ECSENYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 5. GYEKENYESI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 6. IHAROSBERÉNYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 7. kaposvári evangélikus egyházközség 8. KESZTHELYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 9. NAGYKANIZSAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 10. NEMESPATRÓI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ( 11. PORROGSZENTipRALYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉC 12. PUSZTASZENTTASZLOI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 11. PORROGSZENTipRALYI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 12. PUSZTASZENTTASZLOI EVANGÉLIKUS E 13. SANDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 14. SIÓFOK-KOTCSEI TÁRSULT EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 15. SURDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 16. SZEPETNEKI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 17. TABI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG (?) 18. VÉSEI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 19. ZALAEGERSZEGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 20. ZALAISTVANDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG TOLNA-BARANYAI EGYHÁZMEGYE 1. BONYHÁD-HIDASI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 1 eg^^zsIg Sf Ö™S'KAPOSSZEKCS°I TÁRSULT EVANGÉLIKUS 3. EGYHA^ASKpZARÍ EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 4. GYONKÉS KÖRNYÉKE EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 5. GYORKONY-BIKÁCSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 6. KOLESDI EVANGÉLIKUS EGY^KÖZSÉCi 7. MAJOS-MUCSFA-MEKÉNYESI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 8'Fi2afe^CT^^Y'S^°S MAR^ társult evangI EVANGÉLIKUS EGY­9. NAGYMÁNYOK-VÁRALJA-MÁZAI EVANGÉLIKUS FGYHÁzvnvcÉr­10. PAKS-DUNAFOLDVARLEVA^LIK^ECTH^Ö7^á^^0ZSÉG 11. PÉCS-VASAS-KOMLÓI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ^ZsTo (?) 12. SÁRBOGARD-SÁRSZENTMKLÓSIEVANGÉUKUS EGYHÁZ*Azcér- ™ 13. SARSZENTLŐRINCI EVANGÉLIKUS ECT^KÖZSÉG^028®0 (?) 14' B^gh EVANGÉLIKUS EGY­le. Ä™fiuTÄa^s EGYHÁZKÖZSÉG (?) BUDAI EGYHÁZMEGYE í. budafoki Evangélikus egyházközség 2. BUDAHEGYVTOÉKIEVANGELIKUSEGVTIAZKÖZSÉri 3. BUDAVÁRI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG OZS^G I: m 10. ÓBUDAI EVANGÉLIKUS EGYT^KÖZSÉG °“ÉG (?) 11. PESTHIDEGKUTI EVANGÉLIIGJS EGYHÁZKÖzcÉr 12. SZENTENDREI EVANGÉLIKUS ElmiÁZKÖZsiG BORSOD-HEVESI EGYHÁZMEGYE 2. ^sotHi?e^qIlik^Gct^kökIgGYH^község 3. DIÓSGYŐR-VASGYÁRI EV^GÉLUKUS 4. EGRI EVANGÉLIICUS EGntóKÖKÉG CTHÁ^KÓZSÉG l!3BESSE&&S A ZSINAT ELNÖKEINEK LEVELE AZ EGYHÁZMEGYEI ELNÖKSÉGEKHEZ Tisztelt Egyházmegyei Elnökség! A zsinat legutóbbi ülésszakán - többek között - tárgyalta a Magyaror- száli^wC Egyház területrendezésének kérdését az egylTW S szempoSból. A jelenleg még érvényes „Az egyház szolgálatának rendiérőr^zólo 11° törvény 1.1 a teriileti beosztást az egyházmegyéknek a két egyházkerületekbe való besorolásával intézi el. „Az egyház szerve­id Sű sokrészében már elfogadott, bár csak tas részétien hatályba léptetett új’ törvény viszont a 109. f-ban a következőket mondja. XegyháSnegyék területének meghatározását, a területi beosztást a jelen tö^nykönwlelléklete tartalmazza. Az egyházmegyék területének megvál­toztatását egyházközségeknek egyik egyházmegyéből májhoz vű/dcíű/o/á­sáL az illetékes egyházmegyékkel egyetértésben az egyházkeruleti közgyűlés határozhatja el. Vitás eseten, vagy ^zdegy­házmegyékről van szó, az országos egyházi közgyűlés illetékes a döntésre. A STúgy határozott, ho^ azftt említett területi beosztást az ehhez a levélhez mellékelt lista formájában kívánja a töivénykonyv melléklete­ként megieleníteni vagyis az egyházmegyék területének meghatározása L eSImSJSSzö eg^iázközslgek nevének felsorolásával tor­ténne meg. Ezt a listát a zsinat a jövő év elgén, várhatóan a februán ülé­sen kívánja véglegesíteni. Kérem ezért az Egyházmegyei Ehiokséget, se­gítse a zsinat munkáját azzal, hogy az egyházmegye egyházközségei köz­gyűléseinek véleményezése után tárgyalja azt meg az egyházmegye köz­gyűlés is úgy, hogy még az egyházkerület őszi, november közepére terve­zett közgyűlése is állást foglalhasson. . ....- A zsinat előzetesen állást foglalt abban a kérdésben is, hogy atovábbiak- ban is 16 egyházmegyéje legyen a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, de annyi változással a mostani helyzethez képest, hogy megszűnne a Csong- rád-Szolnoki Egyházmegye, egyházközségei a szomszédos egyházmegyék­be kerülnének, ugyanakkor a Pestmegyei Egyházmegye kettéoszlmia, Észak-Pestmegyei es Dél-Pestmegyei Egyházmegyére. A mellékelt-lista már ebben a beosztásban sorolja fel az egyházközségeket, részben figye­lembe véve azt is, hol vannak közös gondozás alatt lévő, gyakorlatuag tár­sultan élő gyülekezetek. Ilyen példák Szák és Szend, Tbrdas és Gyúró, Csor- vás és Gerendás, vagy Paks és Dunaföldvár. Ott, ahol várhatóan ez a közös gondozás továbbra is fennmarad, a társulást jogilag is rendezni kellene. Az egyházközségre vonatkozó új szabályozás a 3. §-ban ugyan azt mondja, hogy az egyházközségnek saját lelkésze (lelkészi álláshelye) van, tehát ideiglenesen lehet betöltetlen a lelkészi állás, de a törvényalkotói szándék ezzel a megfogalmazással valószínűleg nem az volt, hogy olyan egyházközségek maradjanak tartósan önállóak, melyeknek esélyük sincs önálló lelkészi állás betöltésére. Itt nemcsak a lelkészhiányra, hanem a gyülekezetek áldozatkészségére is figyelemmel kell lenni, de arra is, hogy ne maradjanak nagy területek lelkészi ellátás nélkül. A listán található kérdőjelek részben arra utalnak, hogy meggondolandó, társítandók-e va­lóban ezek a gyülekezetek, vagy az önállóság feltétlenül megtartandó. A listán lévő kérdőjelek mögött azonban más is lehet, olykor ennél egyszerűbb okok. Például az, hogy a törvényi előírás szerint az egyház- község nevének tartalmaznia kell a székhely nevét, mégpedig a zsinati ajánlás szerint - amennyiben több település neve is felsorolásra kerül -, lehetőleg az első helyen. Más helyeken az egyházmegyei hovatartozás is változhat, pl. a javaslat szerint Érd, mint a budapesti agglomeráció része, a Budai Égyházmegyéhez kerülne, vagy Sárbogárd és Sárszentmiklós a Tolna-Baranyai Egyházmegyéhez. Ugyanakkor a kérdőjel hiánya nem jelenti azt, hogy ezen egyházköz­ségek egyikénél sem merülhet föl esetlegesen változtatás, hiszen a zsina­ti hozzászólások is utaltak egyéb egyházközségekkel kapcsolatos változ­tatási javaslatokra. A kérés tehát az, hogy minden egyházközséggel kapcsolatban szüles­sen állásfoglalás, még akkor is, ha teljesen természetes annak változatlan önállósága, mert csak akkor lehet biztosra venni, hogy nem megszokás­ból marad önálló egy egyházközség, hanem tudatos állásfoglalással. Ezen állásfoglalások ismeretében kellene az egyházmegyei közgyűlés ál­lásfoglalásának október végéig megszületnie. Az Egyházmegyei Elnökség segítségét előre is köszönve, hittestvéri köszöntéssel. Erős vár a mi Istenünk! Dr. Reuss András Dr. Andorka Rudolf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom