Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-03-12 / 11. szám

Evangélikus Élet 1995. március 12. jftS GYERMEKEKNEK SIV WIDERBERG- MÓNÁÉKNÁL Mónáéknál úgy beszélnek a gyerekkel, mintha nagy volna. „Mit gondolsz?” kérdik- Móna papája meg mamája - „Mit gondolsz? Szerinted hogy lenne jobb? Szerinted hogy kéne csinálni?” Aztán: „Értem. Azt mondod? Lássuk csak. Tényleg, tökéletesen igazad van!” Vagy: „Nem, azt hiszem, ebben tévedsz...” Szeretném, ha a Mónáéknál - nálunk lenne. BIBLIAI „KI-KICSODA” FERI BÁCSI JÁTÉKAI Hilkijjá 3x3 I 0 K N K Prédikációs görbetükör Mark Twain, a híres író mesélte, hogy egy pompás hangú igehirdető jótékony célú beszéde mennyire meghatotta: egyre nagyobb ősz- szeggel szándékozott hozzájárulni a nemes ügyhöz, sőt már egy ko­moly summájú csekkre gondolt. Csakhogy a derék szónok időt nem ismerve tündöklött tovább, amitől viszont rohamosan lohadt a re­gényíró nagylelkűsége, úgy hogy végül is kikötött az erdetileg szánt tíz centnél. Bezzeg másképp gazdálkodott a nyelvével a szófukar Calvin Coo- lidge (1872-1933) USA-elnök, akit, midőn az istentiszteletről ha­zaért, megkérdezett a felesége:- Na mi volt?- Prédikált a pap.- Hát persze. De miről?- A bűnről.- No de mit mondott róla?- Ellenezte. Más volt a bökkenő akkor, ami­kor Londonban dr. Robert South (fi716) udvari lelkész egyszer (?) azt volt kénytelen észrevenni, hogy miközben ő buzgón prédikál, nem­csak II. Károly király, de a kísére­tében lévő összes uraságok is jóí­zűen szunyókálnak. Az elszánt lel­kész ekkor hirtelen nagyot kiál­tott:- Dudley gróf! A felriasztott „címzett” zavar­tan pislogott szét, mire a szó­székről jóságos hang szólt hozzá:- Sajnos arra kell kérnem, hogy kevésbé hangosan méltóztassék horkolni, mert még fölébreszti őfelségét! Persze, esete válogatja. Mert például úgy 25-30 éve meghív-’ tam Gyulára szeretetvendégségi előadónak K. E. kollégámat. Mivel akkoriban egyik-másik vendégszónokkal „vérfagyasztó”' tapasztalataim voltak, barátilag így biztattam K. E.-t: .- Ha 45 percnél tovább be-1 szélsz, lelőlek.- Jó - mondta ő, de magában mintha nevetett volna. Rendkívül tartalmas, érdekes- színes volt az előadása. Csak a végén jutott eszembe órámra pil­lantani. 65 percig tartott. Akad azért ilyen is, hál’ Istennek. I Magam egyébként úgy vélem: a túl hosszú beszéd olyan, mint­ha egy bögrébe a befogadóké­pességénél jóval több tejet önte­nének. (Az első három, „hagyomá­nyozott” történetet Hans von Campenhausen professzor Theo- logenspiess und -spass című gyűjtményéből kölcsönöztem.) Bodrog Miklós Hilkijjá abban az időben volt a jeruzsálemi temp­lom főpapja, amikor Jósiás király uralkodott Júdeá­bán. Jósiás Kr. e. 640 és 609 között volt Júdea első embere. A király egyszer azt a rendeletet hozta, hogy a templom ajtóőrei által a néptől gyűjtött pénzből hozzák rendbe a templom épületét. A munkák során egy titkos rejtekhelyről rég elfeledett könyv került elő. Egy törvénykönyv, melyet ma Mózes ötödik könyvé­ben olvashatunk. Hilkijjá főpap, miután látta, milyen fontos iratra bukkantak, azt elküldte magának a ki­rálynak. A király hallva a könyv igéit, nagyon meg­rendült. Bűnbánattal ébredtek rá, mennyire eltért Is­ten népe attól az úttól, amelyen járnia kellene. Idegen istenségeket, bálványokat tisztelnek, az egy Isten he­lyett. Ekkor Jósiás elrendelte, hogy áldozatokat bemutat­ni és istentiszteleteket tartani csak egy helyen, a jeru­zsálemi templomban lehet, és egyedül az Urat szabad imádni. Ezt nevezzük Jósiás „kultuszi reformációjá­nak”. Hu morzsák A hitoktató a Teremtő bölcsességéről beszél, aki már a teremtéskor a legkülönfélébb tulajdonságokkal és lehetőségekkel ruházta fel az embereket és az állatokat. Tamáska egy példát is tud mondani:- Szemüveg ugyan még csak pár száz éve van, de az embernek, hogy a szemüveget hordani tudja, már Adám és Éva óta van füle. * A hittanórán a teremtéstörténettel foglalkoztak. Át­ismételték, mit teremtett Isten a hét egyes napjain.- És mit tett Isten a hetedik napon ? - kérdezte a hitoktató. Erzsiké kibökte:- Templomba ment! A gyermekrovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064 Gyönk, Petőfi u. 359. Mindhárom bibliai idézethez három kép tartozik. A ti feladatotok, hogy megtaláljá­tok, melyik történetből valók a idézetek. Ak­kor már pofonegyszerű lesz a képeket a mon­datokhoz rendelni. A megfejtést legkésőbb a lap dátumát követő keddig adjátok postára! I. „Talán őrizője vagyok én a testvérem­nek?” II. „Ha esztek belőle, olyanok lesztek, mint az Isten: tudjátok, mi a jó, mi a rossz.” III. „Megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében.” A Magyari Istvánnal foglalkozó irodalom ajánlása A közelmúltban jelent meg egy kis könyvecske a neves sárvári prédikátor, Magyari István műveinek és az ezekkel foglalkozó irodalomnak ismertetésére. A könyvet a sárvári Sylvester János Könyvtár és az ottani Evangélikus Egyház közös kiadásában Ajánló bibliográfia címen igen csekély példányszámban (mindössze 400 példány) adták ki. Elsősorban termé­szetesen tudományos kutatóknak ad segítséget, de mindazoknak jó tájékoztatás, akik Magyari István korát és a korral foglalkozó irodalmat akarják megis­merni. Mit tudhatunk Magyari Istvánról, koráról és mű­veiről? Magyari István a XVI. és a XVII. század fordulóján élt. Nádasdy Ferenc seregében volt tábori prédikátor, majd Sárváron lett az evangélikus gyüle­kezet lelkésze és esperes. Három nyomtatásban meg­jelent művét ismeqük. Ezek között a legjelentősebb Az országokban való sok romlásoknak okairól írt munkája, ami 1602-ben jelent meg. Ebben arról ír, hogy a török pusztítás Isten büntetése, amiért az emberiség elfordult Istentől. Ebben a katolikus egyházat tette felelőssé. Erre azután Forgách Ferenc akkori nyitrai püspök megbízásából Pázmány Péter írt Felelet-et, így ezzel a hitvitával váltak ők mindenekelőtt nevezetesekké. Magyari István másik munkája egy Beust Joachim nevű wittenbergi hittudós könyvének a fordítása és kiadása volt. Ennek a címe: Kézbeli könyvecske az jól és boldogul való meghalásnak mesterségéről (1600). Ezenkívül egy temetési prédikáció maradt ránk Ma­gyari Istvántól, mégpedig Nádasdy Ferenc temetése­kor 1604-ben elmondott igehirdetése. Magyari István- / _ nak egyetlen fenn­AZ ORSZÁGOK. BAN VALÓ S QC, ROM# LASOK.N AC OK.AIR.OL, ES AZOK/, ŰOL VALcf MEG SZAB ADVLASNAC (O motlgiárÓ, tnofiin vvonnan ír altitól, cl fecbShs cnibctthnec iratokból ficrcztctu h«ft< nos ktJoytutskc. MAGYARI ISTVÁN SÁRVÁRI PlJtdicilor illái. Píilmo LXXXI.vnüXUI. Vtilaan tn ntfemhalgalot volnaeitftmtt, ti ffitila%ttt vtatinhm tárt nőink,niluto fcnnmc tut um volna a%6 tUenfcgeht, a aí bbthorgasoi ellen, fel említem Volna at \c%cmct. NIOMTATT ATOT SÁRVÁRÁT, ax Author kőliftgíud. MANLIVS IANOS ÁLTÁL, ANNO M. D. C1L maradt saját kéz­zel írt levelét Evan­gélikus Országos Levéltárunk őrzi. Magyari István 1605-ben eltűnik a szemünk elől (feltételezzük, hogy meghalt), így ez a kis meg­emlékezés halála 390. évfordulóján idézi emlékeze­tünkbe a neves prédikátort. Vető Béla Ismét lesz Magyar Ifjúsági Konferencia Németországban Április 9-e (virágvasámap) - és 15-e (nagyszombat) között ke­rül sor ebben az évben az Euró­pai Magyar Evangélikus Ifjúsági Konferencia 36. nagyheti találko­zójára. Erre a rendezőség a Würzburgtól és Hanautól észak­ra fekvő, a Bad Orb fürdőhelyen található keresztény gyülekezeti üdülőt biztosította (Würzburger Strasse 13). A konferencia témája: „Nem jó az embernek egyedül lenni”. A program gazdag és változatos lesz; a reggeli imaórából, délelőt­ti előadásokból, egy evangélizá- ciós sorozatból - amelyet Cseri Kálmán lelkipásztor tart -, cso­portmegbeszélésekből, kulturális témákkal foglalkozó vacsora utáni műsorokból és esti áhítat­ból fog állani. Virágvasárnap és nagypénteken istentiszteletek lesznek. A részvételi díj diákoknak 270, keresőknek 360 német már­ka. A rendezőség szívesen lát ezen a találkozón magyarországi fiatalokat, de nem rendelkezik anyagi alapokkal, hogy a részt venni óhajtóknak az útiköltségé­hez vagy a részvételi díjához hoz­zájáruljon, tehát a költségeket mindenkinek magának kell elő­teremtenie vagy őt támogatni tu­dó személyt esetleg szervezetet kell találnia a költségek vállalása céljából. Jelentkezni lehet Szúnyog Er­zsébet címén (Brühlstrasse 4, D- 70563 Stuttgart), aki szívesen küld részletes tájékoztatót. A fóti nyári kántorképző tanfolyamok időpontjai: I. június 26-július 15-ig, háromhetes, II. július 17-29-ig, kéthetes, III. július 31-augusztus 19-ig, háromhetes. A felvétel feltételeit később közöljük. Április 28-30.: SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL lesz a. KIÉ szervezésében Kiskőrösön. Felléphetnek egyházi, iskolai színjátszó csoportok. Részvételi díj 600 Ft. Jelentkezési lapot a KIE-irodától lehet kérni: 1085 Budapest Horánszky u. 26. Tel.: 267 05 87 Nyílt levél egy falfirkáidhoz Olvastam ákom-bákom betűidet a Margit-híd budai hídfőjénél, az aluljáróban. Azt írtad a falra: „se isten [!] se haza szabadság”. Csúnyán írtál és rossz helyesírással. Persze, akik szépen tudnak írni, azok nem a falat választják közölni­valójuk eszközéül. Nem tudom, ki vagy. Talán tizenéves? Mindenesetre én kamasznak képzellek. Lelki szemeim előtt elgondo­lom, milyen lehetsz. Nyurga, mint a legtöbb fiatal. Természetesen sportosan öltözöl és a váltadon hatalmas Budmil-táskát cipelsz, amit hol a földre csapsz le, hol az utastársaidat ütögeted vele a villamoson. Nem szán­dékosan teszed, csak úgy. Mert túl nagy és nehéz. S nem is figyelsz a külvilágra, ami körülvesz. Nem veszed észre a másikat. Úgy szeretnélek megismerni! Szeretném megsimo­gatni dacos fejedet, és boldog lennék, ha elbeszélgethet­nék Veled. Ha egyáltalán szóba állnál velem. Ha meg­tennéd azt a szívességet, hogy leereszkedsz hozzám. Elmondanám Neked, hogy féltelek. És sajnállak, mert „írásodból” arra következtetek, hogy kiégtél. Vagy talán nem is gyúlt ki még telkedben a láng? Hogyan nevelt az édesanyád? Nem adott valami maga­sabb eszmét a szülői ház? Vagy az iskola? Természetesen szíved joga, hogy mit hiszel és mit nem. De nem világos a szöveged! „Se isten se haza". — Hogyan gondolod? Azt akarod állítani, hogy egyik sincs, vagy azt, hogy Neked egyik sem kell? De ha elutasítod az első kettőt, mit vársz a harmadiktól? Mit értesz szabadság alatt? Mit tudsz kezdeni ezzel a drága kinccsel, ha nincs Benned semmi olyan érzés, ami fel­emel? Mi, idősebb emberek megtanultuk a múltban, mit jelent szabadnak lenni. A rabságban tanítottak meg rá bennünket. Ezért tudjuk értékelni. Te valóban szabad­ságban élsz. Felírhatod az aluljáróban, hogy „se isten se haza”. Látod, amikor mifiatalok voltunk, nem írhat­tuk ki az ellenkezőjét. De hittünk, és a hit megtartott bennünket az emberségünkben. Mire való az a kincs, amelyik nem használ mások­nak? Mert az szabadság, ha hangoskodsz az utcán. Ha kineveted az öregeket. Ha esetleg leütöd a hajlott hátú néni szeméről a szemüveget. Neked ez is szabadság! De csak Neked. Neki nem! Vagy egyszerűen csak firkálsz a falon. Majd valaki letakarítja utánad, előbb-utóbb. Az is szabadság, ha felvágod az autóbuszok vagy a vonatok üléseinek a huzatát. Majd megjavítja valaki. Neked szabad! De a másik, aki nem így akar élni, annak nem lehet választani? Ha olvasnál néha, akkor tudnád, hogy a világirodalom tele van istenhittel és hazaszeretettel. Ez a kettő viszi tovább az életet. Azt is megtanulhatnád a könyvekből, hogy a két fogalom összetartozik. Hogy elválaszthatat­lan. Sőt, mind a három! Kit idézzek Neked? Homérosz eposzát, az Odüsz- szeiát? Melynek hőse, hányódván a tengeren és idegen országokban, jó és balsorsában egyaránt csak Ithakára gondolt, a szeretett hazára? Idézzem Neked az Ószövet­séget? Mózest, a kőtábláival és viaskodásaival a népe ellen a népéért, hogy megőrizze őket az igaz istenhitben? Hallottál István királyról? Ma már lehet úgy hívni: Szent István. Vagy Nagy Lajosról, akinek az ereiben Anjou-vér foly dogált? De uralkodása alatt olyan erős lett az országunk, hogy „magyar tenger vizében hunyt el észak, kelet, dél hulló csillaga". Tudod, hogy Rákóczi zászlóin milyen felirat ragyo­gott? „Cum Deo pro Patria et Libertate.” Istennel a hazáért és a szabadságért. Ez a jelszó tündökölt Kos­suth Lajos seregeinek a lobogóin is, 1848-49-ben. A Te őseid voltak ezek a hős katonák! Ok cipelték a három- színű zászlót a csaták fergetegében. S ha elhullt egy a zászlótartók közül, helyébe lépett azonnal a másik. Mikor a túlerő miatt elbukott a szabadságharc, Vilá­gosnál letették a fegyvert. De a nemzeti lobogót nem dobták a sárba. Szétszaggatták apró foszlányokra, és ki-ki tett belőle egy darabot a szíve fölé, a kabátja alá. Hazavitték ezt a szent ereklyét és őrizték vele az utó­dokban is a lángot. Talán éppen a Te egyik ősapád is köztük volt! Ha még meglenne az ősi fészek, családod régi otthona, meglehet, a padláson megtalálnád még ezt a szép emlé­ket. De háborúk dúltak azóta is ezen a földön, ahol most mindent megtagadva élni akarsz. Hogy akarsz élni? Hit nélkül? Eszmék nélkül? Példakép nélkül? Más országok fiai ragaszkodnak a hazájukhoz. Te mire neveled majd a fiaidat? Sok helyen jártam a világban. Láttam népeket nemzeti ünnepeiken. Láttam amerikaiakat, amint a himnuszuk hallatára a szívükre tették a kezüket, és láttam franciá­kat, akik éneklés közben sírtak. De láttam magyarokat is. Láttam fiatalokat 1956 őszén, amikor hazájukért és szabadságukért küzdöttek. Láttam felvonulni sok ezer embert 1989. március 15-én. Köztük voltam. S ha akkor Te is ott vagy a szüléiddel, mint gyermek, most nem firkálsz ilyen butaságokat a falra! Azt kívánom Neked, hogy csak egyszer, egyetlen egy­szer érintsen meg a hit és a szeretet lángja. Akkor megér- zed majd, mit jelent egy nemzet közösségében élni. Ak­kor talán megsejtenéd, hogy együvé tartozunk mindnyá­jan. Hogy jó egymásért imádkozni és egymáshoz ragasz­kodni. Mert egy nép fiai vagyunk. Nem a Te bűnöd, hogy nem hiszel. Ha találkoznék Veled, elmesélném, hogy régen a falu­si otthonokban, a tűzhely fölött mindenütt falvédő volt. Ropogósra keményített hófehér ruha. Ráhímezve a „Há­zi áldás". Ez védte a tűz melegét. Lehet, hogy a dédanyád hímezte az egyiket? Leírom Neked a szövegét: „Hol hit, Ott szeretet, Hol szeretet, ott béke, Hol béke, ott áldás, Hol áldás, ott Isten, Hol Isten, ott szükség nincsen" Gondolkodj el rajta! Lenhardtné Bertalan Emma A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom