Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)
1995-05-28 / 22. szám
Evangélikus Élet 1995. május 28. ffl jftS GYERMEKEKNEK FIATALOKNAK Istenein, én szívesen lemondok sok mindenről, de kérlek, segíts, hogy ha a pénz fogytán is, a békesség mégis megmaradjon! A csokit, amit beraktam anya kosarába, végül mégsem vettük meg. Anya azt mondta, hogy ebben a drágaságban jól meg kell nézni, hogy mit vásárolunk. Láttam, ideges és szomorú volt. Tudom, szívesen megvenné nekem és bántotta, hogy nincs elég pénze. Este apával megint valami pénzről vitatkoztak. Ideges és szomorú volt mindkettő. BIBLIAI „KI-KICSODA” Szilász FERI BÁCSI JÁTÉKAI Dalo-ló-ugrás A jeruzsálemi gyülekezet e tekintélyes tagjáról az apostolok cselekedeteiről írt könyvben több helyen is olvashatunk. De megemlíti őt Pál apostol is, a második korinthusi levél első részében, valamint Péter első levelének végén is találkozunk nevével. Ez utóbbi két említett levél azonban más néven, Szilvánuszként említi őt. Jézus mennybemenetele és pünkösd után az apostolok nagy lelkesedéssel és bátor hittel hirdették egyre többfelé a Jézusról szóló örömhírt. Ennek hatására egyre több helyen jöttek létre keresztyén gyülekezetek. Sok zsidó vált Krisztus követőjévé, de sok korábban pogány, sok istenséget tisztelő ember is csatlakozott a gyülekezetekhez. A zsidókból és a pogányokból keresztyénné vált emberek között nem volt azonban egyetértés arról, hogy mely szokásokat kell feltétlen megőrizniük, és mi az, amit szabadon elhagyhatnak. Sok zsidóból keresztyénné vált ember megtartotta például a régi zsidó hagyományokat, és elvárták a pogányokból keresztyénné vált emberektől, hogy ők is ugyanígy viselkedjenek. Ezért az apostolok aztán szükségesnek látták megbeszélni ezt a kérdést. Jeruzsálemben gyűlést tartottak, ahol eldöntötték, hogy nem szükséges a pogányokból lett keresztyéneknek átvenni a zsidókeresztyének gyakorlatát. Ezzel a hírrel Szilászt, Barsabást, Barnabást és Pált küldték el a kor egyik legjelentősebb, javarészt pogányokból keresztyénné lett hívekből álló gyülekezetébe, Antiókhiába. Sziíász nem csak erre az útra kísérte el Pált, de több útján is hűséges kísérője volt az apostolnak. Filip- piben még be is börtönözték őket. Egy földrengés megnyitotta előttük a börtön ajtaját, de ők nem éltek a menekülés lehetőségével. Amikor ezt látta a börtönőr, nagy hatással volt rá a dolog, meghívta az apostolokat, és megkeresztelkedett, egész háza- népével együtt. Hamarosan szabadon is bocsátották őket. Péter első levele Szilászt - azaz Szilvánuszt - nevezi meg, mint aki a levél sorait leírta. Szilász személyében egy tevékeny, a nehézségektől és próbáktól sem visszariadó szolgáját ismerhetjük meg az Úrnak. A gyermek rovat készítői stábjának címe: Cselovszky Ferenc, 7064 Gyönk, Petőfi u. 359. ß u S G I E A E Z S Y É R M Y L L N E A E K G M Y G Korábban már játszottunk ilyet: Ebben a négyzethálóban egy ismert ének kezdő sorát rejtettem el. Erre úgy bukkanhatsz rá, ha lóugrásokkal megtalálod a betűk helyes sorrendjét. Beküldendő a szám, amelyen az ének az Evangélikus Enekeskönyvben szerepel. A korábbihoz képest viszont kicsit nehezítettem a játék feltételeit. Most nem árulom el, hogy a képzeletbeli paci melyik betűtől indul, azt viszont megsúgom, hogy egy helyen alagúton megy át egyik betűtől a másikhoz. Tehát vigyázat, egy helyen megtörik a lóugrások sora. Izgatottan várom, megtaláljátok-e a helyes megoldást! Megfejtéseiteket, kérlek, keddig adjátok postára! Hu morzsák A kis Marci egy nagy tölcsér fagylaltot nyalogatva jön haza a templomból.-Honnan volt pénzed fagyira? - csodálkozik el az anyja. A kisfiú buzgón magyaráz:- Te adtad a pénzt, amikor elindítottál az istentiszteletre. De megmaradt, mert a templomban nem kértek belépőt. * Pali minden vasárnap két húszast kap szüleitől: az egyiket a perselybe kell dobnia, a másikon az istentisztelet után édességet vehet magának. Egy vasárnap templomba menet megbotlott és az egyik pénzdarab a csatornába gurult. Pali az égre emelte szemeit:- Édes Istenem, milyen kár, hogy éppen a te húszasod veszett el! II. Országos Színjátszó Fesztivál Kiskőrösön A negyvenévi csend után 1989-ben újjáalakult magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület a sok évtizeddel ezelőtt lerakott Párizsi Alapjában ezt vallja: összegyűjteni azokat a fiatalokat, akik Jézus Krisztust Uruknak és Megváltójuknak tudják, és a Lélek-Szellem-Test hármas egységével, az igei teljesség gondolatával küldeni őket a szolgálat minden területére. 1991 novemberében egy ködös mátraházai drámai szeminárium alatt megszerveződött egy csapat, ami az ott megszületett ötletek hagyománnyá tételét és a (KIÉ keretein belül) magyar ifjúsági evangéliumi színjátszás serkentését tűzte maga elé célként. Volt eddig két szemináriumi hétvége, ahol amellett, hogy jól éreztük magunkat együtt, sok hasznos ismeretet kaptunk az evangéliumi színpad életéhez elméletben és gyakorlatban (pl.: Drámatörténet, Színjáték a Bibliában, Ifjúsági drámacsoport vezetése, illetve Stílusgyakorlatok, Mozgásfejlesztő gyakorlatok, Bemelegítő szituációs gyakorlatok). A szemináriumok mellett két évvel ezelőtt ugyancsak Kiskőrösön, ahol erre a célra pompásan megfelelő színpad és áldozatkész gyülekezet van - megrendeztük első és nagy sikerű fesztiválunkat. Mivel amatőr rendezvényről van szó, nem a teljesség igényével lépünk fel, hanem azzal az óhajjal, hogy ez egy fórum legyen az emberek egymással való találkozásának, az egymással való beszélgetésnek a dráma nyelvén. Nagyszerű találkozó volt a második is. Pezsgett a városközpont ezen a hétvégén Kiskőrösön. A sokszínűség volt most is a jellemző. Sokszínűség a résztvevők, a darabok között egyaránt. Láthattunk pantomimet hallássérült fiatalok művészi előadásában, hagyományos nagy színdarabot a helyiek színvonalas tolmácsolásában, előadtak Örkény-egyperceseket a Deák téri Evangélikus Gimnázium diákjai, húsvéti misztériumjátékot a budapest Váci Mihály Kollégium tanulói, két dunavarsányi srác Karinthy Frigyes-jelenetet adott elő, és kicsik is szerepeltek, Dunaszentbene- deki hittanosok egy nemcsak gyermekeknek szóló darabbal. A találkozó csúcspontja talán a kecskeméti fiatalok előadása volt. Pincebogarak című evangélizációs jellegű darabot mutattak be óriási sikerrel. Hála Istennek, él a keresztyén színjátszás. Jó lenne, ha egyre több gyülekezet, ifjúság, gyermekcsoport ismerné fel a színjátszás személyiség- fejlesztő és evangélizáló lehetőségét. Szabó Ági, Szeverényi János Izraeli legenda Egy jómódú, idős asszony felkereste József rabbit, és megkérdezte:- Hány nap alatt teremtette Isten a világot?- A bibliai elbeszélés szerint hat napig tartott - felelte a rabbi.- Hát akkor azóta mit csinál az Isten ? - hangzott a további kérdése az asszonynak.- Azzal foglalkozik, hogy összehozza a házaspárokat.- Nos, ennél mi sem könnyebb, ezt én is meg tudom csinálni - állította a matróna.- Én másként vélekedem mondta a rabbi. - Szerintem Isten számára könnyebb volt szétválasztani választott népe előtt a Vöröstengert, mint egyesíteni a házastársakat. Az asszony eltávozott, és odahaza maga elé rendelte férfi és női szolgálóit. Sorbaállította és parancsszavával összeházasította őket. És lám, mi történt? Másnap reggel a férfiak közül a legtöbben összekarmolva, elkeseredve, véres arccal, a nők törött kézzel, lábbal jelentek meg úrnőjük .előtt. Egyre csak ezt hajtogatták: ezt a férfit, ezt a nőt nem akarom! Megdöbbenve látta ezt a matróna, és magához hivatta a bölcs rabbit. így szólt hozzá:- Igazad van, igaza van a Bibliának. Könnyebb szétválasztani a Vörös-tengert, mint egyesíteni boldog házasságban egy férfi és nő életét. Ezzel bizony sok gondja, dolga lehet még az Istennek is! PAUL ROTH: Kéz a kézben Köszönöm Neked, Uram, a májust, a virágba borult lombokat, az illatteli, hfis estéket és a szerelmespárokat. Ballagnak kéz a kézben, arcuk csupa fény. Este, ha sétálni megyünk, feleségem, meg én, és itt is, ott is fagyos, metsző, irigykedő tekintetek, e fény meleget varázsol körénk, és örömöt. Vannak még emberek, akik nem a számok szemüvegén át méregetik egymást, van idejük egymásra, ajándékot adnak, és semmit sem várnak cserébe, szívük a másiknak nyitott könyv, egymás hibáit megbocsátják. Röviden: akik szeretik egymást, vagy legalábbis igyekeznek. Uram, nézd e fiatal párokat este a parkban, a sötét utcán, zúgva száguldó motoron, presszók sarkában, és add nekik kegyelmed, hogy őszintén szeressék egymást. Add, hogy idejében megértsék: a szerelem értékét az szabja meg, hogy mennyi áldozatra készek egymásért a szerelmesek. Ajándékozz nekik türelmet, önfegyelmet, humort és bátorságot a kalandhoz! Mert van-e nagyobb kaland, mint egy másikkal megosztani az egész életet? Uram, minden igazi szerelem a Te Szereteted mása. Már két egymásba kulcsolt kéz is Terád utal. Add, hogy ezt mindig megértsük! A Szentírásban a férfi és nő szerelmével ábrázolod a választott nép iránti szereteted. És most pedig mi vagyunk a Te választott néped, akiket szeretsz, izzóbban, önfeláldozóbban, mint ahogy két ember egymást szeretni képes. ( Uram, segíts, hogy a mi szerelmünk szereteted hasonmása legyen. És a fiatal párok szerelme is - május idején. 3rd Inter religious Week A GeSheR-HÍD Interreligious Relations and Research Pécsett rendezi meg harmadik nemzetközi és vallásközi ifjúsági táborát. A tábor július 31-től augusztus 7-ig tart. A táborban római katolikus, evangélikus, református, keleti-orthodox, zsidó és moszlim vallási és kulturális programok lesznek. A szervezők elsősorban 14-24 év közötti fiatalok jelentkezését várják, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Jelentkezési határidő: május 31. További információk kérhetők, illetve jelentkezési lapok igényelhetők a következő címen: GeSheR-HID, 2475 Kápolnásnyék, Pf.: 6., és a következő tel./fax számon: 06-22-368-297 Bornemisza Péter Magyar Elektrája Bécsben A Pesten született és a Felső-Tiszavidéken nevelkedett Bornemisza Péter ott találkozott a reformációval, majd Olaszországban járt és a bécsi egyetemen tanult. Később a Balassiak udvarában találjuk, a kis Balassi Bálint nevelője volt. Reformátori, prédikátori szolgálata mellett kiemelkedő volt irodalmi tevékenysége. Legfőbb műve Szo- phoklész Elektrájának magyarra való átültetése. Ebben a korban kezdtek még csupán magyar nyelven írni és ő mindjárt új irodalmi felfogást honosított meg. Móricz Zsigmond írja erről a művéről: „Amikor megjelent... a reformáció, s a gótikus zárt ablakok kinyílnak, a levegő betódul, a napfény berohan, az élet lüktetése átalakítja a gondolkodást... Bornemisza Péter a fordítást másképp gondolta, mint ahogy ma csináljuk. Eszébe sem jutott, hogy az eredeti görög szöveget adja, s az elmúlt görög világot hozza a nézők elé... magyarul, magyarán gondolta végig a dolgot, s írásban magyar emberek magyar tetteit akarta fcifejézni. Az ő hősei inkább magyar kényurak és magyar szolgák s nem görögök, bár az eredeti neveket megtartja... Maga a nyelv zamata is a népé. Ez az ősi magyar hang, amely uralkodik a falvakon." A görög tragédiának első fordítása volt ez nyugateurópai nyelvre. A bécsi diák egy műkedvelő iskolai előadás számára fordította le ilyen módon. „És olyan hatalmas és tökéletes, mint maga az eredeti. Csak az életszínekben különbözik. A túlkulturált görög irodalom muzsikája helyett egy barbár világ élete nyílik ki, mint fáklyafény mellett.” (Móricz) A dráma rövid tartalma: Agamemnon királyt elve- szejtifelesége, Clytemnestra, hogy szeretőjét tegye maga mellett királlyá, Aegistust. Agamemnon két gyermeke, Elektra és Orestes szenved a bűntény miatt és bosz- szúra vágynak. A bosszú alkalma elérkezik és Aga- memnont is, anyját is megöli a fiú. Beke Sándor, a darab rendezője vallott arról, hogy legnagyobb gondja az volt, hogyan szólalhat meg a mű színpadon, lllyefalván kapta az ihletettséget - egy templomlátogatás során , hogj egyházi környezetbe képzelje bele. A görög drámából kihagyott részeket korabeli istenes énekekkel pótolták és ezzel biztosították az előadás folyamatosságát. A templomi környezet nemcsak ihletettséget adott, de önfegyelmet is diktált. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Társulatának vendégjátéka Bécsben május 6-án, szombaton a Lindengasse 44. alatt (templom) a Bornemisza Péter Társaság 35 éves jubileumának első eseménye volt. Nagyszerű gondolat volt őket meghívni erre az előadásra. Teljesítményük, a dráma megjelenítése a templomi környezetben egyszerre segítette a görög környezetbe való beleilleszkedést, ugyanakkor a drámai feszültség kialakulását és annak meglátását, hogy Isten cselekedete tükröződik az emberek életében. Különös erővel hatott előadásuk nyelvezete. Móricz szerint „a nyelv zamata a népé" - ez érződött, hallatszott az ízes magyar kiejtésen, a nyelvezet dallamán. A dráma fonalát erőteljesen rajzolták meg a benne szereplők: Clytemnestra szerepéberi Farkas Ibolya, Aegistus királyként Győrffy András, László Zsuzsa Elektrája és Sebestyén Aba Orestese négy erős oszlopként tartotta a művészi alkotást. „Egy darab Erdély Bécsben" - mondtuk, akik végignéztük, hallgattuk az előadást. A Társulat első szereplése volt ez „nyugaton”. Másnap, vasárnap Budapesten a Kálvin téri templomban is előadták. Végezetül álljon itt Bornemisza saját szava a mű „elöljáró" beszédéből: „Noha azért ez pogány írásból magyar nyelvre fordíttatott, de szent Pál mondásaként: minden írások az mi hasznunkra írattak; azért eznek is rövideden ídvösséges summáját vegye kigy elmetek eszébe, hogy mennél inkább késik az úr Isten az büntetéssel, annyival inkább nehezebben és ke serve sbben ostoroz, kiről ez játékbeli király és királyné asszony példa leszen.” tszm Ceruzajegyzetek a pap-festőmüvész-író kiállításáról „Mindent, amit írok vagy festek, ha akarod, önarckép vagy napló. Az, és úgy van benne, ahogy nekem tetszik, vagy mértékemmel ellenkező." (Prokop Péter) Az 1957 óta kiállító művész TARKABARKA címmel megjelent legújabb könyvét most mutatták be az Adal- bertinumban rendezett kiállításon. Gondolom, a művész kicsit életmű-összegezésnek is szánta, mert az utolsó lapok pontos felsorolást adnak hazai és külföldi kiállításairól, a munkásságáról készült albumok és kiadványok sokaságáról. Kiállításai voltak Rómától Sidney- ig, Váctól Bolzanóig, Pannonhalmától Rakamazig, az Esztergomi Keresztény Múzeumtól a szekszárdi Evangélikus Egyház gyülekezeti terméig, Budapesten a Gel- lért szállótól az Adalbertinumig. Sokan látogatnak el műveinek, grafikáinak, festményeinek bemutatóira, érdeklődéssel nézik jellegzetes vonásait, színkeverékeit. „Beálltam Alkotóm szolgálatába" - mondja gyűjteményeinek állandó kiállításairól. Amit fest. azt művészi hittel vállalja, az igazság és szépség keresésével, erről tanúskodik a Bemutatás, az Emmaus felé, az Egyiptom felé, az Anyaság, a Stephanus Rex, vagy a Hunyadi János, a Három grácia, a Reneszánsz fiú. A harminchat éve Rómában élő, de az utóbbi években gyakran hazalátogató művésznek Csanád Béla professzor, a JEL-könyvek sorozatszerkesztője, het- venötödik születésnapján az évek múlásáról, az alkotásvágyról tett fel kérdéseket. Válaszából néhány mondat is rámutat Prokop Péter világára: „ilyenkor az ötök már tízet számítanak. A hosszú is rövidnek látszik. A vonatkerekek zakatolása felgyorsul. Igaz, a mozdonyvezetőt a lehagyott állomások tapasztalatai megérlelik... Minden idegszálammal űztem mesterségem. A nehéz kőzátonyokon átvergődtem. Nem elvek föladásával, inkább alkalmazkodó készséggel... Tenyérnyi noteszbe is firkálhatok..." Arra a kérdésre, hogy visszás korunkra visszatekintve, szívesebben választana-e másik századot, válasza félreérthetetlen: „A költővel nyugtázok: jó mulatság, férfimunka volt. A nagy Úr vendégeként (Kosztolányi- hasonlat) örültem, hogy így és most élhettem. Tehettem, amit annyira kevesen, egyéni passzióimnak (sütötte rám valaki gonoszul) hódolhattam. Mire vágyam vitt, vele foglalkozhattam... Már iskola előtt gyerekszenvedéllyel rajzoltam... Pap vagy festő? Kivételesen a kettő bennem ötvözetté vált. Vallom a Tart pour Tart elvet. Nem vétkezhettem az esztétika ellen. De megengedem, hogy társvonatkozások is beszállhassanak vonatomba. A papból is mondjak általuk... Papfilozófiát tanulva, megokolásokra törekszem..." A festészetet „ősmesterségének" tartja. „Az állvány előtt önfeledten játszom. Levezetem csak a kompozíció magától születését.” Az írói feladatot szorongatóbbnak tartja, s amit az írásról mond, sok mai toliforgatónak kellene megszívlelnie!’’ Az elém bomló mondatokat rendezni, fésülni igyekszem. Milyen nehéz, ha végletekig meg sem tartható, vállalni csak azt a szabályt: egy szó egy oldalon kétszer nem fordulhat elő. De mennyire felvirágozza stílusodat.” TARKABARKA című könyvében - élete gazdag tapasztalatából - ontja a figyelemre méltó sorokat, tanácsot: „A bocsánat és köszönöm drága szavai szótárunknak, napi közhasználati kincsei közül apródonkint kikopnak, kihalnak. - Az adni vágyás a szeretet csírája. Vele kezdődik a vallás. - Ha röviden kérdik életrajzomat: ötperces késésért megdorgálnak, de félórás túlórádra rá sem hederítenek. - A torzító tükörképnek is a valóság a kiinduló pontja. - A hatalom akkor válik aggodalmassá, ha tiltja a szatírát. - Csönded a „nem" válaszod szóáradatánál többet mond..." A művész rajzaival gazdagon illusztrált könyv a JEL Kiadó gondozásában jelent meg. Schelken Pálma
