Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-12-24 / 52-53. szám

Evangélikus Elet 1995. december 24. r Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örülje­tek. Az Úr közel. Fii 4,4-5 VASAnNAr Tartsátok meg és teljesítsétek azt, amit Is­tenetek, az ÚR megparancsolt nektek, ne térjetek el attól se jobbra, se balra. 5Móz 5,32. Amikor meglátták a csilla­got, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglát­ták a gyermeket anyjával, Máriával és leborulva imádták őt. Mt 2,10-11 (Lk 1,39-56, Róm 5,12-21, Lk 2,1-14, Tit 2,11-14). Menjünk hát mi is az Isten Fia szegényes, betle­hemijászolához! Mi, akik annyi mindenen gondolkodunk, annyi mindenért dolgozunk, szenvedünk, mi, akik szeret­ni képesek vagyunk. Ő a Szabadító, meghallgatja imáin­kat. HÉTFŐ Júda házához irgalmas leszek, és megsegítem őket, mint URuk, Istenük. De nem íjjal, karddal és harc­cal, nem lovakkal és lovasokkal segítem őket. Hós 1,7. Az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentiélekben való öröm. Róm 14,17 (Lk 2,15-20, Tit 3, 4-7, Lk 1,68-69). Az Isten táplált minket tegnap is, mi mégis aggodalmaskodunk, mi lesz holnap? Táplál ma is, mi mégis többet veszünk magunkhoz, mint szükséges, fél­tünkben a holnaptól. Bárcsak boldogan élnénk a jelent és merítenénk biztonságot Istentől! KEDD Megszabadítom juhaimat, és nem esnek többé zsákmányul. Ez 34,22. Jézus Krisztus mofidja: Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért. Jn 10,14-15 (Jn 1,1-14, Zsid 1,1-6, Lk 2,29-32). Nem tehetünk egyebet, mint így imádkozunk: költői szavakkal, de őszinte érzéssel: „Te a Pásztor és Te vagy a Bárány / Te vezess majd halálom óráján / Szó és Tfett és Mennyország! Te békéje minden tér­nek / Add, hogy vissza-visszatéijek / Mindörökké tehoz- zád” V_________________________________ A SZERDA ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges 9 te neved az egész földön. Zsolt 8,2. Dicsőség a magasságban Isten­nek, és a földön békesség és az emberekhez jó akarat. Lk 2,14 (ÍJn 1-10, Ézs 52,1-6). Hányszor és hányféleképpen énekli ajkunk ezt. De vajon szívünk hiszi-e? És ha szívünk hiszi, tetteink bizonyítják-e? CSÜTÖRTÖK Az én tulajdonommá lesznek. Könyörüle­tes leszek hozzájuk, amilyen könyörületes az ember a fiá­hoz, aki tiszteli őt. Mai 3,17. A fiú útra kelve el is ment az apjához. Lk 15,20 (Jel 12,1-17, Ézs 52,7-2). Egy lépés va­laki felé sokszor nehezebb, mint hosszú útra kelni... mit is mondjak, ha meg kell állnom előtte? Az igazat. És ha sír a meghatottságtól, az örömtől, a megbocsátástól, vagy a vi­gasztalástól? - Sírj vele! PÉNTEK Aki megváltott, az Isten Szentje, akit az egész föld Istenének hívnak. Ézs 54,5. Isten feltámasztotta Krisz­tust a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erőnél és uralomnál, sőt minden névnél is, amelyet segítségül hív­nak, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendőben is. Ef 1,20-21 (Jn 3,16-21, Ézs 52,13-53,3). „Isten maga lesz emberré - Luther szavai szerint -, hogy bennünket boldog­talan, büszke istenekből valódi emberekké tegyen, olyan emberekké tegyen, akik határaikat, gyengeségüket és sze­génységüket felismerik és elfogadják.” SZOMBAT Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez. Ézs 60,3. Napra nincs szüksége a vá­rosnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány: a népek az 0 világosságában fognak járni, és föld királyai oda viszik be dicsőségüket. Jel 21,23-24 (ÍJn 3, 1-6, Ezs 53,4-12). Minden fény, amelyet gyújtunk, arról a fényről tanúskodik, mely megjelent a reménytelen, sötét éjszakában. Nagy Veronika ___________________________________________/ NA PRÓL NAPRA ADVENT NEGYEDIK VASÁRNAPJÁNAK IGÉJE A FÉLBESZAKADT IMÁDSÁG FOLYTATÓDIK Lk 1,67-79 Várhatunk, és váljunk Isten csodájá­ra személyes életünkben. Álmodjunk, és reméljünk. Még akkor is, ha már le­mondanánk magunkról, változhatat- lannak, mozdíthatatlannak látunk ma­gunk előtt akadályokat. Isten először személyesen szólít meg valakit, kivá­laszt a csoda hordozójává lenni. Eseménytelenül szaladó napok, ruti­nosan megszokott szolgálat - áldoza­tok és imádság - mert Isten népe hiszi, és reméli, hogy nem hiába várnak, Is­ten nem feledkezik meg ígéretéről. De hogy éppen az ő napjaikban történjék valami, hogy részesei lehetnek Isten csodájának, az elképzelhetetlen. Zakariás nem mondhatta végig az imádságot, papi szolgálatának legszen­tebb pillanatait megzavarja, félbesza­kítja az angyal. Istenhez beszél, és Is­ten feltartóztatja - ne mondd tovább, most nekem van mondanivalóm szá­modra. A gyermektelen papcsalád kap most ígéretet. Az ígéret beteljesülésére várni kell, remélni, bizakodni, napról napra előre nézni és hinni, hogy a cso­da beteljesül. Mi úgy könyörgünk Isten irgalmáért, megjelenéséért, csodáiért, és mégis fel­tételek vannak bennünk. Nagy és ha­talmas 0, csak éppen a mi tehetetlen­ségünkkel, erőtlenségünkkel nem tud mit kezdeni - gondoljuk. Nem hisszük, hogy nem az emberi ésszerűség lehető­ségeihez igazodik. Mert nála és előtte nincs lehetetlen. Isten örömöt készített Zakariásnak, és Erzsébetnek születen­dő gyermekükben. Titok birtokosai lesznek. De Zakariás még elmondani sem tudja az angyalélményt, és a gyer­mekígéret hírét feleségének. Némán hordozza a remélt örömöt, a titkot, az Istennel való találkozás élményét, hi­tetlenségének szégyenét. Az első szó az ujjongó szív hálaadá­sa. A félbeszakadt imádság itt folytató­dik a csecsemő fölött, akit nem lehet a családi hagyományok szerint számba venni. Zakariás ilyet még nem élt át egész papi szolgálata során sem, hogy Isten személyesen törődik vele, sorsfordító módon nyúl bele az életébe, gondja van rá. Egy hiánya biztos volt, a gyer- mektelensége örömtelenné tette. Isten látta, értette és számon tartotta ezt a hiányt. Élete legnagyobb gondját, leg­érzékenyebb pontját érintette, és örö­möt készített, boldogságot rejtett Za­kariás jövőjébe. Kilenc hónap után végre kitört belő­le a magasztalás szava. A személyes örömöt Isten dicsőségére fordítja. A meghitt családi összejövetelen roko­nok, és barátok előtt tárja fel a szívét. A maga életének csodája felett - hogy fiút kapott, Jánost - felszántja a múltat. Csodát keres és talál népe éle­tében, amikor az évszázadok mélyére visszatekint. Látja, hogy Isten kezében voltak. Hihetőbbé válik, hogy kétséges és lehetetlen, reménytelen helyzetek­ből mentette ki népét. Meglepetései megszámlálhatatlanok. Az ígéretei be­teljesülnek, bármennyit kell is várni rá, évszázadokat egy nép életében, vagy éveket, évtizedeket egy ember életé­ben. De várni kell, bizakodva, türelme­sen, a reményt fel nem adva. Nem a körülmények a fontosak, a meghatáro­zók, hanem Isten megbízhatósága, hogy nem feledkezik meg népéről. ígé­retei az idő múlásával nem évülnek el. Isten gondviselése az ember szemé­lyes életében éppen úgy felfedezhető, mint a választott nép életében. Isten szeretete bátorította fel Zakariást a há­laadás szavaira, aki a személyes örö­möt Isten dicsőségére fordítja. Nem saját szerencséjének gondolja sorsa fordulását. Még hűségesebben, és há- lásabb szívvel ajánlkozik szolgálatra, mert a Szentlélek Isten feltárja előtte a jövő titkát.! Istennek nem ez az utolsó cselekvése, hogy a meddő házaspár a teremtő csoda részesévé válik. Világosságából világosság hullik lá­baink elé az útra. Gyermek adatik nekünk, akiben nagy örömöt készített számunkra Is­ten. A békesség útján vezet, megváltá­sukat hordozza. De ezt Zakariás még nem tudta, csak hitte. Higgyük és vár­juk, hogy Isten ma is örömöt készít szá­munkra is Fiában, aki az Úr Krisztus. Tálán el kell némulnunk Isten hatal­massága és gondviselése láttán, mielőtt felszakad belőlünk is a hálaadás szava. Van-e egyáltalán ének a szívünkben? Bálintné Varsányi Vilma IMÁDKOZZUNK! Uram! Oktasd ki szivemet a csönd­re, hogy meghalljam a Szentlélek sza­vát, mert Tfe magad kívánsz beszélget­ni telkemmel a hallgatás napjaiban. Kutassam mélységeidet, és lássam nagyságodat Ámen. KARÁCSONY ESTÉJÉNEK IGÉJE ISTEN HONFOGLALÁSA Lk 18,17 Hányszor gondoltuk, hogy csak az segítene rajtunk, ha láthatnánk Istent, ha megmutatná magát nekünk. Most magával való találkozásra hívja Isten az embert a bölcsőhöz. Betlehemben valami nagyon fontosat mond a világ­nak, hogy kicsivé tudott lenni, ember- nyi kicsivé. Leoldjuk-e a fenntartásainkat, kéte­lyeinket? Hittel és alázattal közelí­tünk-e hozzá és azzal a bizonyossággal, hogy Őt fogjuk látni, vele találkozunk? Ő szabhatja meg a módját és idejét a találkozásnak. Élfogadjuk-e, hogy ez Isten közeledése. Nem nézzük-e le ér­tetlenségünkben nagyképű bölcselke­déssel? Az Isten országa ajándék. Nem já­randóság, amihez jussunk lenne. Isten meglepetése bűnös életünk számára. Mi még csak nem is álmodhattunk vol­na róla, hogy világunk az Ő világával találkozzék, hogy uralma gyökeres vál­tozást hozzon életünkbe. Karácsonykor Jézusban pólyába rej­tetten jött közénk, helyet kért, meg­érintette Földünket. Ez Isten honfog­lalása volt közöttünk. Felmérte a kö­rülményeinket, és jött. Nagyon kivetett helyet szántak neki, egy istállóba tessé­kelték. Fel sem ismerték, hogy a min­dennapi esemény - a fiatalasszony vá­randóssága - nem mindennapi csodát hordoz. A kisgyermek, aki maga felől tehetetlen, értünk és nekünk a megvál­tást hozza. Aki Őt látja, az Atyát látja. Ennyire egyszerűen befogadható az Ország. Nagyon kevesen akarták látni. Sőt tudni is nagyon kevesen akartak róla. Jézus működése során Isten hagyta, hogy kibontogassuk az ország titkát. Adott még találkozási lehetőségeket. Láttatott meggyőző eseményeket. Két­ségkívül erősen hatott. Erős tiltakozást váltott ki. Ez az ellenkezés mindmáig tart. De voltak olyanok is, akik felismer­ték, hogy csak az az egy esélyük van, hogy megérintse őket az isteni, közelébe kerüljenek. Elrontott, össze­tört életük egyetlen lehetősége, hogy Jézus meggyógyítsa, felemelje őket, levegye bűneik terhét. Senki sem gondolhatja, hogy volna más esélye is, mint amit Isten ad: emel­kedni, tisztulni, újjászületni és eljutni a szeretet teljességére. Akik a halál ár­nyékának a völgyében járunk, szoron­gat bennünket bűn, kísértés, félelem, múlandóság, segítségre van szüksé­günk, érezzük a rászorultságot. És ka­punk is lehetőséget, Istentől a karácso­nyi jászolbölcsőbe rejtetten. A „Kicsoda szabadít meg?” kérdésé­re ez Isten válasza. Szabadítót küldött Fiában. A tudomány képeibe befoghatatlant, az értelemmel meg nem magyarázha- tót, a mindig láthatatlant, a törvény legapróbb betűjéig következetes ítélőt, a minden emberi jóindulatot meghala­dó irgalmat tette Isten a jászolba. Látjuk-e, volt-e kedvünk és időnk ki­bontogatni, amit Isten rejtetten ne­künk adott? Érlelte-e a hitünket a cso­da? És bátorrá tett-e emberi életre? Mert azért jött, hogy gonoszságunkból, irgalmatlan önzésünkből, kapzsi anya­giasságunkból megszabadítson. Ne­künk, akik múlandó, törékeny örömöt ismerünk csak, örökkévaló örömét ajándékozza. Amit magunktól soha nem értünk volna el, nem térképezhettünk volna fel és meg sem hódíthattuk volna - orszá­gát közénk telepítette, nekünk adta. Ember sohasem hozhatta volna közénk Istent, senki nem kényszeríthette volna, önként jött, hogy élhessünk másként. Csoda ez. Spekuláció nélkül, a gyer­mek ámulatával és bizalmával tudjuk csak befogadni. S amit most elfoga­dunk, vagy elutasítunk, az a jövőnket határozza meg. Az örök életünket. Ün­nepelhetünk fényes karácsonyokat, ha nem látjuk meg az élet Urát a jászol­ban. A múlandó kicsi ünnepek szakíta­nak el a nagy ünnepléstől, ahol Isten lesz minden mindenekben. Mi tekintélyt szeretnénk magunk­nak. Lenni valakinek, akit sztárolnak, nagy betűvel írják a nevét. Isten azt su­gallja, mindegy, hogy mit értünk el, mi­lyen neves társaságban tartanak szá­mon, Isten közelségében rászorulókká válunk. Nem mi adjuk meg mindenre a választ. Isten nélkül szegények és nyo­morultak vagyunk. Őt lássuk nagynak és bölcsnek és ne önmagunkat. Halljuk mee Isten üzenetét: kiseb- bedjél, hogy Ő növekedjen benned és átléphess a szoros kapun. Bálintné Varsányi Vilma IMÁDKOZZUNK! Uram titkodat elrejtetted a bölcsek és értelmesek elől és megmutatod a ki­csiknek, a gyermekeknek. Bölcs szívet kérek tőled, hogy rejtetten is felismer­jem közeledésedet, megváltó szere téte­dért a mennyei és földi gyülekezettel magasztallak. Ámen. KARÁCSONY ELSŐ ÜNNEPÉNEK IGÉJE IMMÁNUEL - VELÜNK AZ ISTEN! Mt 1^0b-23 Valami tiszteletre méltó titok húzó­dik meg a karácsonyi történet mögött. Érthetetlen és felfoghatatlan, hogy a világmindenség teremtő Istene és Ura, hogy tudott ilyen alázatosan, ennyire szegényesen egyszerű körülmények kö­zött emberré lenni! Barlangistálló, já­szolbölcső, angyalénektől hangos bet­lehemi mező, mind hozzátartozik a ka­rácsonyi történethez. De nem csak a földrajzi terület, a tárgyak és a mindennapi életünkön kí­vüli személyek, angyalok részesei a ka­rácsonyi történetnek, hanem valóságos hús-vér emberek. Akik maguk sem tudnak e titokkal mit kezdeni. Mária, aki döbbenten, de teljes alá­zatossággal és készséggel tudja fogad­ni, hogy őt választotta ki az Isten, hogy a megszületendő SZABADÍTÓ édes­anyja legyen. József, aki mikor megtudja, mi tör­tént Máriával - jegyesével -, nem a bosszú vezérli ugyan, de megpróbálja a lehető legjobb megoldást megtalálni erre a furcsa helyzetre. Elgondolásá­ban arra jut, elbocsátja titokban Mári­át. Nem gyalázza meg, nem csinál ügyet az egészből - amire az akkori törvények szerint lehetősége lett volna -, egyszerűen elbocsátja. De az isteni cselekvés mindent átfor­mál. Nem érti meg József a titkot, hogy ő is hordozója Isten akaratának és megvalósítója, részese Isten kiválasztá­sának, mégis az álmában kapott útmu­tatás szerint cselekszik. Ahelyett, hogy elbocsátaná Máriát, feleségül veszi. Ma már sok-sok évvel az első kará­csony után sokkal könnyebb meglát­nunk, hogy akkor és ott, az első kará­csonykor meg kellett születnie Jézus­nak. Vele az élet középpontjába került Isten embert újító gondolata. De ma is éppen olyan nehezen értjük meg, hogy erre a megújulásra NEKÜNK van szükségünk. Velünk akar Isten újat kezdeni. Bennünket akar megszabadí­tani önző, magunkat féltő és állandóan önmagunkkal foglalkozó életünkből. Egészen személyesen: én magam szo­rulok rá Jézus Krisztus bűnbocsátó, hi­temet, életemet újító kegyelmére. Ő nem csak Izráelt szabadította ki bűnei­ből, hanem ezt a lehetőséget számom­ra is megnyitotta. így magam is megta­pasztalhatom Isten cselekvését, s vál­hat számomra és mindannyiunk szá­mára áldott valósággá, hogy Jézusban velünk az Isten, Immánuel. Hisz ennek a szónak ez a jelentése. Mit jelent számomra karácsony? Csak a gondot? A kit mivel ajándékoz­zak meg gyötrő gondját?! Vagy azt a titkot, hogy nem szolgáltam rá, nem ér­demiem meg Isten szeretetét, Ő mégis kínálja drága ajándékként. Nem értem életem eseményeinek folyását, Neki mégis célja és szándéka van velem. Fel akar használni szeretete továbbadásában. Bárcsak tudnánk alá­zatosan belesimulni Isten akaratába, hogy a környezetünkben élők számára az életünk példázza: karácsony öröme velünk van mindennap, boldogok va­gyunk, mert velünk az Isten. Ámen Bálint László IMÁDKOZZUNK! Istenünk, mennyei Atyánk! Köszön­jük, hogy Jézus Krisztusban emberré lettél értünk, hogy megszabadíts átkos elesettségünkből. Tisztítsd meg szí­vünket Szentlelkeddel, hogy minden­nél jobban örüljünk a te ajándékod­nak, az Úr Jézus Krisztus által. Ámen KARÁCSONY MÁSODIK ÜNNEPÉNEK IGÉJE > * A NEPEK ELŐTT FELTÁRTA IGAZSÁGÁT Mt 11,25-30 Karácsony második napi igéjének kérdése: megtöltötte-e szívedet kará­csony melege, szeretete, öröme? Volt- e helye, ideje annak, hogy ne csak tel­jesítsd karácsony drága szokásait, ha­nem rácsodálkozz a Csodálatosra? Nem különös, hogy a nyájukra gondo­san ügyelő, esetenként bóbiskoló pász­torok riadtak fel az örömüzenetet hir­dető angyali szóra? Nem különös, hogy ezek a pásztorok kelnek útra az angya­li ének után, s teszik tiszteletüket a megszületett Úrnál? Nem különös, ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1995. december 24. I., Bécslkapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly; du. 4. Balicza Iván; XII., Szil­ágyi E. fasor 24. de. 9. Hafenscher Károly; du. 4. D. Szebik Imre; Modorl u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor, Pesthideg kút, II., Ördögárok u. de. fél 11. Rihay Szabolcs; du. 5. Csizmazia Sándor Bé­kásmegyer III., Víziorgona u. 1. de. 9. Verasztó János; Csillaghegy, III., Mátyás klr. u. 31. du. 2. Görög Tibor Obuaa, III., Dévai B. M. tér (le. 10. Fülöp Attila; du. 4. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV. , Lelbstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V. , Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintér Károly; de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly; du. 4. Zászkallczky Péter; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11_. (úrv.) Nagy Zolán; du. 4. Szirmai Zol­tán; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Fe­renc; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; du. 5. Kertész Géza; Vili., Va|da P. u. 33. du. 3. Fabiny Tamás: IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Wiszkidenszky András; du. 4. Fabiny Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Feren- czy Erzsébet; de. 11. (úrv.) Csepregi András; du. fél 5. Csepregi András; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Csepregi András; du. 4. Ferenczy Erzsébet; Budahegyvldék, XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József; de. 11. (úrv.) Takács József; du. 5. Köszeghy Tamás; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 1/2 4 (orgonazene) Finta Gergely; du. 4. dr. Szabó Lajos; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Bízik László; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. Kistemp- lom de. 10. Szabó István; du. 5. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere. de. 10. Bő- rönte Márta; Clnkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; éjjel 11. Blatmczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedlk tér. de. 9. Ferenczy Zoltán; du. S. FOke Szabolcs; Rákoscsa­ba, XVII., Pécell út 146. de. 9. Fűke Szabolcs; Rá­koskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Ferenczy Zolán; du. 5. Kósa László; Rákosllget, XVII., Gázon Gyula u. de. 11. FOke Szabolcs; Pestazentlőrfnc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Ha­vasi Kálmán; Pestszentlmre, XVIII., Rákóczi út 83. ref. templom de. háromnegyed 8. Havasi Kál­mán; Kispest, XDC, Templom rar 1. de. 10. Széli Bulcsú; du. 3. Széli Bulcsú; Kispest Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; éjálkor Győri J. Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fel 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Schulcz Jenő; du. fél 4. Solymár Mónika; Bu­daörs, (ref. Imaház) de. 9. Schulcz Jenő; du. fél 6. Solymár Mónika. ADVENT 4. VASÁRNAPJÁN a litur­gikus szín: lila. A délelőtti istentiszte­let oltári igéje: Fii 2,16-18; az igehir­detés alapigéje: Lk 1,67-79. KARÁCSONY ESTÉJEN a liturgikus szín: fehér. Az oltári ige: Jel 12,10-11; az igehirdetés alapigéje: Lk 18,17. Evangélikus Rádiómisszió: 17.00-tól a 49 m-es rövidhullámon, 6235 kHz. December 23. szombat: Aki a „szívével lát”... December 24. vasárnap: A Vilá­gosság ünnepe -Terray László. Levele­zési cím: 2142 Nagytarcsa, Pf. 19. hogy Heródes király és nagyszerű tu­dós tanácsadói nem kapják fel a fejü­ket a keleti bölcsek megjelenésekor, s nem indulnak el azonnal megkeresni azt, akinek jöveteléről olyan sokat tud­nak? Miért maradnak palotájukban? Miért csak a mesterségüket bizonyára magas fokon űző egyszerű pásztorok­nál van foganatja a hirdetett evangéli­umnak? Miért csak a messzi csillagá­szok érdeklődését kelti fel a megjelenő csillag? A pásztoroknak minden gond­ja, baja, öröme ellenére volt hely a szí­vükben az isteni üzenet befogadására. A felolvasott igében Jézus nyilvánvaló­an olyan „bölcsekről és értelmesekről” beszél, akiknek szívében, fejében nem marad hely, életében nincs idő e nagy­szerű üzenet meghallására. Jézus be­szél olyanokról, akik készek, alkalma­sak a kijelentést elfogadni és engedel­meskedni annak. Egy XX. századi új­ságíró azt írja a mai kor emberéről, hogy az emberek hálatelt szívvel cso­dálják a tudomány minden találmá­nyát, amellyel az elárasztja a világot. Ugyanakkor rettegve lesik, milyen rémségeket tartogat még a modem tu­domány számukra. A csodálat és féle­lem közben megfeledkeznek arról a hatalomról, aki minden tudós és tudás Atyja. Jézus hálaadó éneket énekel és áldja Istent azért, hogy sok egyszerű életű, nyitott szívű embernek kinyilat­koztatta azt, amit elrejtett sok bezárt szívű tudós elől. Ó, bárcsak te is bele­tartoznál azok táborába, akiknek élete, hite miatt az Úr hálaimádságot mond. Jézus ígéri, hogy olyan biztatást ad, amit a legnagyobb földi tragédia sem tud tönkretenni. Olyan kapcsolatot te­remt, amelyhez semmiféle földi kap­csolat vagy szerződés nem hasonlítha­tó.« Istenhez, a jóságában soha meg nem fogyatkozó Atyához köti az em­bert. Ehhez képest minden tudás, bár­milyen földi tekintély, élet vagy halál, öröm vagy bánat értéktelenné válik. Sajnos az ember sokszor másként gon­dolkodik. A költő így vall: „ha testében az oxigén végsőt sercenve leég, Azt ki­áltja, Nem volt elég”. (Simon István: Nem elég) Elveszíthetünk „valamit”, de elnyeljük a „mindent”, s megmarad számunkra az Isten. Mivel Jézuson ke­resztül csodálkozunk rá az Atyára, mindenfajta más közvetítés eltörpül Jézus tanúságtétele mellett. Az Ő eljö­vetelére és tanúságtételére volt és van szükség, hogy örömteli lélekkel valljuk: mi Istenhez tartozunk. Jézus ígéri a hozzá fordulóknak, hogy megsegíti mindazokat, akik elvi­selhetetlen terhek alatt roskadoznak. Jézusban a segítő testvér, a jó barát, a megváltó érkezik hozzánk, aki nem csak beszél karácsony csendjéről, bé­kéjéről. Aki nem csak néhány órára akarja elűzni a mindennapok gondját, baját, keserűségét. Egész életünknek ad célt, tartást és tartalmat. Bár igát rak a közelében élők nyakára, ez az iga ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1995. december 25. I., Bécslkapu tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Ká­roly; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) (rádiós) D. Szebik Imre; du. 6. Szilas Attila; XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Modort u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. de. fél 11. Rihay Szabolcs; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. 9. Verasztó János; Csillaghegy, III., Mátyás klr. u. 31. de. 10. (úrv.) Görög Tibor; Óbuda, III., Dévai B. M. tér de. 10. (úrv.) Bálint László; Új­pest, IV., Lelbstück Mária u. 36-38. de. 10. (úrv.) Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászka- liczky Péter; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla; de. 11. (gyermek) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (úrv.) Nagy Zoltán; de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Muntag Andorné; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; Vili., Vajda P. u. 33. de. fél 10. (úrv.) Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) dr. Rédey Pál; Kőbá­nya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Fabiny Tamás; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) dr. Szabó Lajos; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Csepregi András; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Csepregi András; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Szeverényi János; Budahegyvldék, XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Köszeghy Ta­más; de. 11. (úrv.) Köszeghy Tamás; du. fél 7. Ta­kács József; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Hj. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. 8. (úrv.) ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) dr. Szabó Lajos; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) dr. Szabó Lajos; Pestúj­hely, XV., Templom tér de. 10. Bízik László; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. Kistemplom de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere. de. 10. (úrv.) dr. Kamer Ágos­ton; Clnkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedlk tér de. 9. (úrv.) Kósa László; Rákospalota, XVII., Pécell út 146. de. 9. (úrv.) Fűke Szabolcs; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kósa László; Rá- kosllget, XVII., Gőzön Gyula u. de. 11. (úrv.) Fűke Szabolcs; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán; Pestszent­lmre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. há­romnegyed 8. (úrv.) Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; Kispest, Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bul­csú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér. de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. (úrv.) Solymár Gábor; Buda­örs, (ref. ímaház) de. 9. (úrv.) Solymár Gábor; Törökbálint, Szent István út du. 3. Solymár Gá­bor; Budakeszi, de. 8. (úrv.) Takács József KARÁCSONY ÜNNEPÉNEK 1. NAPJÁN a liturgikus szín: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: lTim 3,16; az igehirdetés alapigéje: Mt I, 20/b-23. ÜNNEPI ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán december 25-én, Karácsony ünnepének 1. napján de. II. 05 órakor a Bécsi kapu téri temp­lomból. Igét hirdet: D. Szebik Imre püspök. ISromSZTELETI REND Budapesten, 1995. december 26. I. , Bécslkapu tér de. 9. (úrv.) Szilas Attila: de. 10. (német) Dietrich Tiggemann: de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. dr. Zsigmondy Árpád; XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Madocsai Miklós; Mo­dor! u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthi- degkút, II., Ördögárok u. de. fél 11. Rihay Sza­bolcs; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. 9. Verasztó János; Csillaghegy, III., Mátyás klr. u. 31. de. 10. Bozóky Éva; Óbuda, III., Dévai B. M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lelbstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Pintér Károly; du. 6. Pintér lótroly; VII., Vá­rosligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag Andorné; ,du. 6. Nagy Zoltán; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Gáza; Vili., Vajda P. u. 33. de. fél 10. (úrv.) Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápol­na u. 14. de. fél 11. (úrv.) Fabiny Tamás; Kelen­föld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Ferenczy Erzsébet; du. 6. Szeverényi János; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Ferenczy Erzsébet; Budahegyvldék, XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József; de. 11. (úrv.) Takács József; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Hegedűs Attila; MII., Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György; XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Mari­anna; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Bízik László; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. Kistemp­lom de. 10. (úrv.) Szabó István; Rákosszentmi­hály, XVI., Hősök tere de. 10. Börönte Márta; Clnkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blat­niczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tes- sedik tér de. 9. Fűke Szabolcs; Rákoscsaba, XVII., Pécell út 146. de. 9. Kósa László; Rákos­keresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Fűke Szabolcs; Rákosllget, XVII., Gózon Gyula u. de. II. Kósa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kos­suth tér 3. de. 10. Göllner Pál; Pestszentlmre, XVII., Rákóczi út 83. ref. templom de. háromne­gyed 8. Göllner Pál; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Száll Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Buda­fok, XXII., Játék u. 16. de. 11. (úrv.) Solymár Pé­ter Tamás; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Solymár Péter Tamás KARÁCSONY ÜNNEPÉNEK 2. NAPJÁN a liturgikus szín: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Un 1,1-4; az igehirdetés alapigéje: Mt 11,25-30. „boldogító és könnyű lesz” az ember számára. Akik szolgálatába és rendelkezésére állnak, átélik, vagyis megtapasztalják, hogy milyen jóságos az Úr. Életüket el­kötelezve Krisztus mellett, a terhek ci- pelése közben maguk is szolgálják a megfáradtakat, megterhelteket. így élik át Krisztus közelségét, erejét, sze­retetét. így töltik be karácsony igazi ér­telmét, amely némcsak az akkori Bet­lehemen mutat túl, hanem bevezet és átvezet az élet sűrűjén az élő Isten elé. Kósa László IMÁDKOZZUNK! Istenünk, Atyánk! Köszönjük, hogy elküldted Jézus Krisztust és általa megmentetted a teremtett világot: minket is. Könyörülj rajtunk, hogy ka­rácsonyi evangéliumod az ünnepek után is örömünk alapja és szeretetünk forrása maradjon. Amen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom