Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-04-02 / 14. szám

Evangélikus Elet 60. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 1995. ÁPRILIS 2.“ BÖJT 5. VASÁRNAPJA ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 30 Ft És naponként mi újra felszegezzük. Ki győzné írni, amit vétkezünk? A Bárány mind a saját szívébe írja, s a fára tűzi adóslevelünk. Csanád Béla A TARTALOMBÓL KÖRKÉP A NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYÉBŐL SZÍ RÁK SZÜGY LUCFALVA BÉR VANYARC NÓGRÁD FELSÖPETÉNY I __________ ME GKOPOTT KINCSEK A BÖJTI ÚTON (5.) A mérleg Itt már nem lehet mellébeszélni. Itt már nincsen helye a bonyolult, védekező eljárásnak. Itt már csak a tények beszélnek. Kellemetlen helyzet. Túl a leleplezésen, túl a kivizsgáláson és túl minden okoskodáson csak a leple­zetlen valóság áll előttünk. Kerülni szoktuk ezt a hely­zetet. Veszélyesnek tűnik, hogy nincsen álarc, egyértel­mű a kép. Ennyink van. Ilyenek vagyunk. Ezt tettem. Ez az eredmény. Ezen a vasárnapon nem másokkal kell foglalkoznunk. Ma nem a körülmények zűrzavaros világát kell megvizs­gálnunk. Most önmagunkat, eddigi pályánkat kell Isten színe előtt átgondolnunk. Ebben a képalkotásban nem lehet segítségünkre az ügyvédi ügyeskedés hatalmas esz­köztára. Nem alkalmazhatjuk a mindent széppé és igazzá formáló fantasztikus önigazoló reflexünket Itt csak egyetlen mozdulat a mienk: odaállunk Isten színe elé. Önértékelés, győzelmek és vereségek itt már nem számíta­nak. Hatalmas teljesítményekről nem adhatunk részletes kimutatást Elismerések fényes papújaira nem kíváncsi senki. Itt csak állnunk lehet. Sem idegeskedni, sem mene­külni nincs többé lehetőségünk. Ez a megmérettetés párat­lan órája. Erre tart életűiül minden lépése. Gondolatok és érzések, tettek és megfutamodások itt már végleg meg­szűnnek. Ennek a megállásnak minden drámai pillanatát egyedül és leplezetlenül éljük át Itt csak egyetlen monda­tunk marad sokezer hittanóra után is: nincs menekvésünk. A mérleg az én szememben kegyetlen eszköz. Serpe­nyőjében nincs lehetőség az alakítgatásra, az átrende­zésre. Itt már csak és kizárólag a tények uralkodnak. Dániel könyvének látomása örökérvényű igazságként áll előttünk. Földi mérlegeket lehet hamisítani. Ma sem veszett ki a régi, a próféták által ostorozott súlyhamisí­tási technika. Tökéletesebben alkalmazza a hamisítá­sok évében országunk sok lakója, mint bárki a világon. Ez a mérleg azonban nincs a mi kezünkben. Ez hamisít­hatatlan, Isten mérlege. A böjti úton a mi életünk falán is ki-kirajzolódik ez a mérleg. Hogy tekintsünk rá? Nem létezik böjti tanfo­lyam a tökéletes önvizsgálat ígéretével. A valóságban mindig csak apró jelzések és halvány irányfények ve­szik körül az életünket. Az önismeret iskolájában is csak nagyon alapfokú ismerettöredékekre tehetünk szert. Hatalmas viszont a hamis önismeret kísértése. Isten mérlegének nyelve éles kontúrral áll ma előttünk. A gyónás percei megnyúlnak, ha nem könnyed beszámolót tartunk, hanem valóban átjár minket minden eddigi téve­désünk és mulasztásunk. Ne spóroljuk meg az úrvacsorái térdeplőhöz vezető út nehéz állomásait! Ne nyeljük el a szavak végződéseit, mint ahogyan azt a bizonytalan nyel­vismeret birtokában tesszük! Valljuk meg bátrabban és őszintébben súlytalanságunkat és ürességünket. A véde­lem és a megmenekülés semmilyen formában sem függvé­nye a mi teljesítményünknek. A nagy csínytevés után hazasomfordáló kisgyermek vagy a hajmeresztő kalando­kat végigpróbált öreg csavargó csak egyetlen utat ismer­het fel: a hazafelé vezető bízod aim as lépésekét. Akármennyire is beporosodott és elfelejtődött a mér­leg képe keresztyén életünkben, vegyük ma mégis elő, tisztítsuk meg, és lássuk meg az egyetlen hiteles mérő­eszköz életmentő figyelmeztetését. „Mérlegeden, örök Urunk, Mind könnyűnek találtatunk. Igazságod mérlegére Hulljon Jézus drága vére.” (524. ének 2 vers) Dr. Szabó Lajos A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Kar létrehozta azt a közös teológiai bizottságot, amely a magyarországi egyházakat és a magyar társadalmat egyaránt érintő, égető kérdésekkel hivatott foglalkozni. • A 16 tagú bizottság tagjai a következők: Dr. Ladocsi Gáspár rk. tábori püspök, dr. Kovács Endre segédpüspök, dr. Kránitz Mihály rk. teológiai tanár, dr. Veress András rk. teológiai tanár, dr. Kumi- netz Géza rk. teológiai tanár, dr. Orocs László rk. teológiai rektor, dr. Sajgó Szabolcs rk. igazgató, dr. Osztie Zoltán rk. plébános, dr. Márkus Mihály refor­mátus püspök, dr. Pásztor János református teológiai tanár, dr. Szűcs Ferenc református teológiai tanár, Takaró Károly református tábori püspök, Szebik Imre evangélikus püspök, dr. Hafenscher Károly evangéli­kus teológiai tanár, Győri Kornél baptista főtitkár, dr. Hecker Frigyes metodista szuperintendens. KÖSZÖNTJÜK A NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYE GYÜLEKEZETEIT! BEMUTATJUK A NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYÉT Nem célom a nógrádi egyházmegye kimagasló vilá­gi és egyházi személyiségeivel — Mikszáth, Schréterek, Prónayak, Róth Johanna, Veres Pálné, Baltik Frigyes, Szabó Jó­zsef — foglalkozni, ugyanis róluk elég gazdag a méltató, megemlékezd publicisztika. Most a reformá­ció hatása, létrejötte ezen az ipolymenti tájon és az egyházmegye gyülekezeteinek (40-50%) múltja, je­lene és tervei kapnak prioritást, adnak betekintést hazai egyházunk egyik legrégebbi egyházmegyéjének életébe. Igen korán, már 1549-ben a lutheri reformációt elfogadó városok (Kassa, Lőcse, Eperjes, Bártfa, Kisszeben) az Ötvárosi Hitvallásban elfogadták az Ágostai Hitvallást. Tíz év elteltével a bányavárosok a Hétvárosi Hitvallásban hasonlóan döntenek, 1569- ben 24 szepesi városi esperesség lelkészei tettek hitet az Ágostai Hitvallásról. így a reformáció a Felvidé­ken a XVI. század második felében meggyökerezett. A Zsolnai zsinatra (1610) tíz vármegye esperessége, városainak képviselői gyűltek össze és három szuper- intendenciát (püspökséget) alkottak területileg. Ek­kor már Nógrád, Zólyom és Túróc vármegye terüle­tén 163 gyülekezet létezett, Nógrádban 48. Nem tudjuk, ki volt Nógrád vármegye reformátora, de azt igen, hogy Balassa Ferenc, aki II. La­jost elkísérte Csehországba és Kékkő várának ura volt, hazatérve, birtokain terjesztette Luther tanait. Mohácsnál (1526) elesett Balassa Ferenc, özvegye, Perényi Orsolya is lutheránus volt és így nevel­te három fiát is. Egy, a bánki gyülekezet levéltárában őrzött kéziratos töredék azt is tudni véli, kik voltak a megyében a legnevesebb pártfogói Luther tanainak. A többi között gróf Forgách Imre, Balassa János, aki az országgyűlésen (1545) védelmébe vette a lutheránusokat, Balassa András, Nógrád megyei főispán, Libertsey Péter, 1550-ben nóg­rádi alispán, továbbá Rákóczi, Gyürky, Darvas, a sztregovai Rima családok. Nógrádban a XVI. században szabadon fejlődtek a gyülekezetek, mert a vármegye tisztikara és nemessége lutheránus volt. Olykor evangélikusok és katolikusok településük templomait (pl. Egyházasdengeleg) közö­sen használták. Időközben Oláh Miklós esztergo­mi érsek, a jezsuiták nagyszombati letelepítésével (1561) megalapította a későbbi ellenreformáció köz­pontját. Pázmány Péter 1635-ben egyetemet alapított a városban, nyomdát hozott létre és a protestánsok eszközeivel: tudománnyal, sajtóval előkészíti az ellen- reformációt. A török kiűzése után több hullámban megkezdődött a be- és újratelepülés időszaka. Az új telepesek - keve­redve a korábban itt maradt magyar lakossággal - biztosítják a későbbi nógrádi települések .feltámadá­sát”. A betelepültek közötti parasztság zöme lutherá­nus volt, akik magukkal hozták nemzeti és vallási sajá­tosságaikat is. Több helyen keveredtek a megmaradt vagy visszatelepült református magyarokkal és evangé­likusokkal. Az új nemzetiségi és vallási „ötvözetből" született a „nógrádi evangélikus kegyesség”, amelynek képviselői a XVIII. századi megpróbáltatásokat - elvett templo­mok, elűzött lelkipásztorok és tanítók - 60-70 éven át, a Türelmi Rendeletig (1781) hithűen elviselték. Sokat jelentett számukra a Tranoscius énekeskönyv. A nóg­rádi kegyesség egyedülálló az országban - csak a Pa­lócföld, a nógrádi egyházmegye sajátossága. Ezt meg­bontani vétek - bővíteni szabad az Ipolyon túli nógrádi területekkel. Sokan kérdezték már tőlem, mint az egyházmegye esperesétől — csaknem negyedszázada szolgálok itt -, milyen is az a bizonyos nógrádi kegyesség. A válaszra itt most a keretek szűkek, de egy történetet azért el­mondok dióhéjban, amely bizonyos mértékben választ adókérdésre. A magyar református és szlovák evangé­likus ősöktől (Gömör, Hont) származó ősagárdiak sokat szenvedtek a Vác környékén protestáns falvak­ban élőkkel együtt a váci püspökség törvénytelen, fegyveres erőszakot is alkalmazó magatartása miatt. 1718-1785-ig pásztor nélkül maradt a nyáj. Ősi temp­lomát, amely feltehetően a régi temetőben állt, lerom­bolták, nem lehetett használni (itt nyugszik egyéb­ként Fabó András agárdi lelkész, a Tudományos Akadémia levelező tagja). Az új, építendő katolikus templomot, amelyet a váci püspökség rendelt el, éjjel az evangélikus falu népe mindig lerombolta. Ők ma­guk Bánkra jártak istentiszteletre (28 kilométer oda- vissza). Lelkészt hívnak Biszky János személyében és a falu pajtájában tartják istentiszteleteiket. A Türel­mi Rendelet értelmében lehetőség nyílik a templom­építési folyamodvány beadására. Ezt az agárdiak megteszik, de mielőtt az engedély megérkezne, már áll a templomuk (1786), torony nélkül felépítik 14 hónap alatt, a tornyot 1824-ben építették hozzá. Ez a múlt. És a jelen ? 3-400 lelkes gyülekezetek parókiát építenek (Nógrád, Felsöpetény), bízva hogy lelkészt kapnak. Az anyagi áldozat és az azt mozgató hit a nógrádi kegyesség része. A múlt nagyon megedzette a gyülekezeteket. Ta­tár, török, végvári régió, ellenreformáció után az ún. 40 év „kismoszkva” árnyékában, ha nem is volt könnyű, de túl lehetett élni. Az egyházmegye (21 anyagyülekezet, 20 fília, 80 szórványhely) gyülekezeteinek több mint felében az elmúlt évti­zedekben (!) —' nemcsak az elmúlt öt évben - új parókiák épültek, a többi parókia, 2-3 kivételével átépült és korszerűsödött. Három anyagyülekezeti templomban folyik a renoválás, a cserhátsurányi Sehr éter-templom (10-12 tagú szórványgyüleke­zettel) okoz gondot. A többi templom már több­ször is átesett renováláson, korszerűsítésen az el­múlt években. Több fíliában (Ipolyszög, Csesztve, Mohora) új templomok épültek. A gyermekek kb. 50%-a járt iskolai hitoktatásra, a többiek gyülekezeti objektumokban vettek részt hitoktatásban. Ugyanígy a gyülekezetek túlnyomó többségében a gyermekeket megkeresztelték és kon­firmálták. Vidéken szinte 100%-ban. Most a váro­sokban növekszik az istentiszteletek látogatottsága, s az egyházi szolgálatok bővülése. A fentiekből nyilvánvaló a történelmi bizonyságté­tel: csak a hitélet életképes bármely közegben, így ez szerves része a nógrádi kegyességnek. BALASSAGYARMAT Élő gyülekezet az egyházmegye székhelyén Luther tanainak felvidéki gyors elterjedése folytán Nógrád megye sem maradt érintetlen. Gyarmaton, a kőfallal és palánkkal kerített városban már a XVI. század végén és a XVII. század elején létezett evangé­likus, sőt református gyülekezet is. Ezt igazolja Le Dentu festő, építész XVII. század közepe táján készült egyszerű rajza a városról, benne az egyházak templo­maival és többi objektumaival. Szenczi Molnár Albert híres zsoltárfordító útinaplójának 1614 december végi bejegyzése szerint - felvidéki útja során - Balassagyar­maton is járt, és akkor az iskolaigazgató Ardai Posto- rius István volt. 1621-ben a református lelkész Siklósi Mátyás, 1622-ben az evangélikusok lelkésze Niger Lőrinc volt. Egy 1828-ban kelt canohica visitatio emlí­tést tesz arról, hogy a településen 1577-ben már éltek evangélikusok. Ez egyébként magától értetődő, ugyanis az el6Ő török megszállás Nógrádban a XVI. század közepétől 1593-ig tartott. Ez idő alatt a török uralom alá került várak lakosságának nagy része már evangélikus volt. A reformáció kálvini ága csak a XVI. század vége felé kezd megerősödni. A második török invázióval elesett a város (1663), és Hrdina András lelkészsége idején megszűnt az egy­ház is. Ez ideig a gyülekezetnek négy lelkésze volt. A török kiűzése után, a város újratelepítését köve­tően, 1695-1697 között az evangélikusok felépítik második templomukat, egy fatemplomot. A templom rövidesen tűzvész áldozata lett. A harmadik templom a mostani katolikus plébánia kertjében létesült, amelytől I. Lipót alatt a rekatolizált kékkői Balassa grófok fosztották meg az egyházat 1717-ben. Ekkor a gyarmati evangélikusok lelkésze Hojcsius János volt. A gyülekezet 68 évig lelkész nélkül is létezett, a szügyi artikuláris templomba jártak istentiszteletre, Nógrád megye mintegy felének evangélikusságával együtt. 1781-ben II. József császár türelmi rendelete szün­tette meg ezt az áldatlan állapotot. A gyarmati evan­gélikusok az akkori város külterületén található ken­deráztató helyen, a török időkben kivégzőhelyként használt, feltöltött magaslaton kaptak engedélyt templomépítésre. A templom felszentelése 1785-ben megtörtént, természetesen a vonatkozó jogszabályok szerint torony és harangok nélkül. A torony 1824-ben énűlt fel. _______________________________________ A gyülekezet újraalakulásától kezdve rendelkezett ismét elemi iskolával, amely a XVIII. század elején algimnáziumnak felelt meg, ugyanis latin nyelvet és grammatikát is oktattak benne és 70-80 növendéket tanítottak. Ez az iskolatípus 1848-ig állt fenn. Elemi iskolaként egészen az államosításig töltötte be fontos feladatát, fokozatosan bővülve. 1818-ban a várost pusztító tűzvész nem kímélte a templomot és parókiát sem. A gyülekezet igen gyor­san helyreállította a károkat. Á templom jelenlegi mechanikus barokk orgonája 133 éves műemlék. A négy harang közül a legnagyobb közel 10 mázsás, 1891-ben öntötték Budapesten. 1894-ben a zsinati törvények új kerületi beosztása következtében Balassagyarmat püspöki székhely lett, Baltik Frigyes püspök 1895-ben kezdte meg szolgála­tát. Halála után Sámsonháza lett az egyházkerület püspöki székhelye, és D. Kovács Sándor a püspök. Kardos Gyula lelkészsége alatt létesül az Evangéli­kus Szeretetház báró Prónay Róza és Irma alapítvá­nyából 1931-ben. Kardos Gyula esperest 1943-ban püspökké választják. Őt Kuthy Dezső követi (1943-47), majd Szabó József következik a püspöki szolgálatban (1948-52). A négy egyházkerület meg­szűnte után 1975-től lesz Balassagyarmat ismét espe- resi székhely. Balassagyarmaton él az egyházmegye létszámának mintegy 20%-a. A vidéki falvak létszámcsökkenése az ismert okok következtében a városban nem érződik, sőt gyülekezetünk legalább felét az elmúlt negyedszá­zad alatt vidékről beköltözöttek és leszármazottaik alkotják. A fiatal házasok beköltözése is hozzájárul a hitoktatásban és konfirmációban részesülők magas számához. Az évekkel ezelőtt bevezetett családi istentiszteletek elhozták a gyermekeken keresztül a középkorosztály­nak jelentős részét a templomba. Sok munkával, de kiépült egy önállóan gondolkodó és szolgáló ifjúság, akik ökumenikus, csendesnapi, konferenciai, isten- tiszteleti, sajtó szolgálatokat szerveznek és végeznek. Az ifjúsági konferenciákat a 80-as évek közepén kezd­tük el - ma már megyei, sőt tágabb határon túli régiókat is felölelő konferenciákká szélesedtek. Hétköznaponként 5 istentiszteletet, áhítatot tar­tunk a templomban és a Szeretetházban. Bibliaórát, imaórát, hitoktatásokat, ifjúsági alkalmakat és vasár­nap 3 templomi és egy kórházi istentiszteletet végzünk a kórházi kápolnában. Természetesen a szociális ott­honi és kórházi szolgálatokat is végzünk helyben. Gyarmathoz tartozik 3 fília és egy szórványgyüleke­zet, ahol rendszeres és teljeskörű szolgálatot végzünk, vasárnaponként 3-4 istentiszteletet. Balassagyarmati szolgálatom alatt felújítottuk és korszerűsítettük a templomot, parókiát, Szeretethá- zat, temetői ravatalozót, orgonát, és folyamatban van a Szeretetház új épületszárnyának kb. 2 milliós be­ruházása, és másik parókiánk felújítása. Mivel gyer­mek- és ifjúsági munkánkhoz nincsenek megfelelő tárgyi feltételek, elsősorban helyiségek, így kártala­nítási összegből - amelyet még nem kaptunk meg - kétszintes gyülekezeti központot szeretnénk felépí­teni. Tárgyalások folynak a volt egyházi iskola ügyében is. Á Palócföld fővárosába az Ipolyon túlról egyre több magyar jár át oktatási intézményeinkbe és temp­lomainkba is. A város több általános iskolája és középiskolája évek óta templomunkban tartja karácsonyi ünnepsé­gét. Az évi 2-3 hangverseny, a szabadtéri egyházmegyei evangélizációk és megyei 10—15 napos ifjúsági konfe­renciák, csendesnapok a missziónak jeles eseményei. Balassagyarmaton szerkesztem és adjuk ki egyházme­gyénk harmadik évfolyamához érkezett időszaki lap­ját, a BÉKESSÉGET. Fontosnak tartom a nógrádi evangélikus identitás ápolása és informálása miatt. ir-i-t—i.- pq-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom