Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)

1995-02-12 / 7. szám

Evangélikus Élet 1995. február 12. /­-----—NAPRÓL NA PRA ■\ A VASÁRNAP Mert nem a magunk igaz tetteiben, hanem a Te nagy ! irgalmadban bízva visszük eléd könyörgéseinket. Dán 9,18 VASÁRNAP Az Istennek van ereje ahhoz, hogy megsegít­sen vagy elbuktasson. 2Krón 25,8 (Mt 6,13; Mt 20,1—16a; lKor 9,24-27; Zsolt 62). Akkor miért félünk? Miért va­gyunk reménytelenek? Miért nem kérjük Isten erejét, segít­ségét bátrabban? És ha valamiben sikerre vezet az Isten, miért az önbizalmunk nő meg, a hála és az Istenbe vetett bizalom helyett? Rászorulunk, hogy Isten kudarcokkal neveljen minket, ő a kevélyeknek ellenáll, az alázatosok­nak pedig kegyelmét adja. HÉTFŐ Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Zsid 10,35 (Jer 39,18; Jer 9,22-23; Róm 8,26-30). Az ember sok mindenre próbál vigyázni életé­ben: egészségére, szeretteire, vagyonára, munkahelyére. A bizalmunkat és a reményünket veszítjük el legkönnyeb­ben. Pedig enélkül a többi is értéktelenebbé válik, fölöttük való örömünk megkeseredik. Vigyázzunk inkább minde­nekelőtt Isten iránti bizalmunkra! így lesz életünk békésebb és örömteli, és a terheket is könnyebben hordozhatjuk. |t kÉDD A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt. Péld 15,1 (Mt 11,29; Dán 9,18-24; Róm 8,31-39). A szív teljességéből szól a száj. Kérjük tehát Urunkat, legjobban szivünk békéjét és szeretetünket erősít- I se meg. Megváltónk kérünk téged, Adj érző, meleg szivet! Áldj meg minket jó szóval. Egymást vigasztalóval! I Ne legyen hangunk érdes, ítélő, fensőbbséges! m Te töltsd meg szeretettel A szivünk, égi Mester! (471. ének) SZERDA Jézus ezt kérdezte: „Mit akartok, mit tegyek veletek?” ők így feleltek: „Azt URam, hogy megnyíljék a I szemünk.” Mt 20,31-34 (lMóz 18,3; 2Pét 1,16-21; Róm I 9,1-15). Jézus megkérdezi, mit kívánunk, és ezzel kérésre, imádságra buzdít minket. A vakok nem pénzt vagy támo- I gatást kérnek tőle I miként másoktól szokták -, hanem a legnagyobbat: a gyógyulást, a látás csodáját. Ne szégyell­jük mi sem a legnagyobbat kérni, mert URunk megadhatja nekünk! Csak kéijük előbb a látás csodáját, hogy meglát­hassuk : a legnagyobb, a legfontosabb számunkra is a gyó­gyulás. Nemcsak testünk, hanem lelkünk egészsége. CSÜTÖRTÖK Ha valami baj éri a várost, nem az ÚR hlozza-e azt? Ám 3,6 (Mt 10,29-31; lKor 3,5-10; Róm 9,6-13). Gyönyörködne az ÚR a mi gyötrelmeinkben? Nem. 0 az örökkévalóság felől szemléli életünket, és a kisebbik bajt hozza ránk. Földi életünk minden gondját javunkra tudja forditani. Edzi vele hitünket, szeretetünket, áldozatkészségünket: lelkileg tesz gazdaggá minket. Ne­hogy 60-70 évnyi kényelmes földi élet után az örökkévaló- I ság gyötrelme váljon ránk. PÉNTEK A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsé­tek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szivetekben az Istennek. Kol 3,16 (Ézs 42,10; Mai 3,13-20a; Róm 9,14-24). Azért vagyunk kesergő, örömtelen keresztyének, mert Krisztus beszéde csak átfut rajtunk, csak megérint, de nem lakik bennünk. Ha állandó helye lenne életünkben, akkor természetes érzé­sünk lenne a hála, akkor egymásra is jobban figyelnénk. I A bennünk lakó ige képessé tesz arra, hogy tanítsuk, erő- I sítsük, sőt, intsük is egymást. És így együtt haladjunk előre I Istent dicsérve az örök élet útján. SZOMBAT A reménységben örvendezzetek, a nyomorú­ságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. Róm 12,12 (Ézs 8,17; Lk 17,7-10; Róm 9,25-29). A re­mény Isten ajándéka, amely a legnehezebb helyzetben is segít előre tekinteni és örülni. A nyomorúság Isten akara­tából vagy tudtával tör ránk. De nem azért, hogy tönkrete­gyen, hanem hogy meglássuk: „Boldog az az ember, aki a kísértés idején kitart”. Az imádság lehetősége is Isten aján­déka: ezáltal növelhetjük reményünket és örömünket, megrövidíthetjük a nyomorúság napjait. Dr. Zsednai Józsefné I i Megrezdül a háló... Tudjuk, hogy a futballmeccsen az a legszebb pillanat, amikor sike­rül gólt rúgni, amikor megrezdül a háló. Sok ezer néző tomboló öröm­mel éli át a pillanatot, a játékosok körülveszik, ölelgetik a sikeres csa­tárt. Megrezdül a háló... De vannak más hálók is, ilyen például a pók hálója. Érdemes megfigyelni, ahogy mesteri ügyes­séggel megszövi, aztán elbújik a sarokban és vár. És amikor egy gyanútlanul röpködő légy belega­balyodik, a pók azonnal észreve­szi: odasiet és még jobban körülte­keri a hálóval. Valóban érdemes olykor így szemlélődve szétnézni a látható vi­lágban, mert például állatok élete is sokszor örökkévaló dolgokra tud megtanítani. Engem a pók vi­selkedése a bűnre emlékeztet. Ha bármilyen bűnt elkövetünk, azonnal „megrezdül” az ördög há­lója. Ez azt jelenti, hogy ő azonnal felfigyel. Elég egy gyűlölködő szó, egy tisztátalan pillantás, egy kétér­telmű mondat, egy keserű és lázadó kifakadás - és ő boldogan odaro­han, mert tudja, hogy itt lehet keres­ni valamit. Ha ajtót nyitok bármi­lyen bűnnek, ezzel „felcsigázom az ördög étvágyát”. Odasiet. Belefon még jobban a hálójába. Hogyan? „Megfűszerezi” a bűnt, hogy az még kívánatosabb legyen, még jobban ingerelje az embert. Mindenki ta­pasztalja, milyen kellemes íze tud lenni egy kis ítélkezésnek, irigyke­désnek, kárörömnek. De a Biblia feltárja a nagy igazságot, ami ellen a bűnnel játszadozó emberek mindig tiltakoznak; aki a bűnt cselekszi, szolgája a bűnnek. (János 8,34). Múltkor a temetőben felfigyeltem egy macskára. Nyugodtan ült a fű­ben, miközben szemeit nem vette le a lába előtt vergődő egérről. A man­csát se kellett már rátenni, a közellé- tével megdermesztette az egeret. Ha az egér megmoccant, nyugodt moz­dulattal rátette a mancsát. Ugye, tudod, hogy így van a bűnnel is? Jaj annak, aki játszani kezd vele! Mert belekerül egy kilá­tástalan helyzetbe. Nem képes ab­bahagyni, és úgy játszik vele a bűn, mint a macska az egérrel... Nincs semmi esélye. De - hála Istennek, a hasonlat mégis sántít. Mert a bűnben vergő- dőnek van egy esélye. Valaki még­iscsak szét tudja tépni a bűnnek a hálóját. Mert a fenti igének folyta­tása is van; „ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek” (Ján 8,36). Ez a szabadítás Jézus Krisztus kereszthalála által a Golgotán már valósággá lett. De számomra csak akkor lesz valósággá, ha ezt hittel személy szerint magamra vonatkoz­tatom. Ez a hit szabadít ki a bűn hálójából. Gáncs Aladár KÉSZÜLÜNK A NŐK VILÁGIMANAPJÁRA Keresztyénség és tradíció Ghanaban (4) Ghana lakosságának körülbelül a fele valamilyen keresztyén feleke- zethez tartozik, 35% az ősi pogány hit követője, 15% pedig mohame­dán. • A gyarmatosítással kezdődött el Ghana népének misszionálása. A katolikus hit felvétele 1503-ban egyben a gyarmatosítás elismerése is volt. Az első katolikus misét az Elmina erőd mellett ünnepelték, 1300 ember keresztelkedett meg ekkor. Hogy a két cél: gyarma­tosítás és misszió mennyire ösz- szefonódott, mutatja, hogy az 1576-i felkelés során nemcsak a portugál gyarmatosítókat fogták el, hanerii lerombolták a templo­mokat, és megölték a papokat is. A 19. század új missziói hullá­ma a protestáns egyházak részé­ről indult el. A különböző német missziói társaságok, köztük a bázeli és brémai, nagy hangsúlyt fektettek a hitébresztés mellett a tanításra. A bázeli missziónak már 1880-ban 45 iskolája volt. De megjelentek újra a katolikus misszionáriusok is, akik ugyan­csak az iskolai oktatást is végez­ték, mégpedig a különböző nyelvjárások felhasználásával. Emellett a korszerűbb mezőgaz­dasági munkát, a kézműipart is igyekeztek fejleszteni. Jelenleg Ghanaban a római katolikus, apglikán, evangélikus- presbitériánus, baptista, metodis­ta vallás mellett terjednek a ka­rizmatikus mozgalmak, a Jehova tanúi és a mennoniták is hódíta­nak. Amikor a ghanai - de ez áll egész Afrikára is - keresztyénség- ről beszélünk, tudnunk kell azt, hogy az ősi hit, a tradicionális ele­mek mélyen gyökereznek a nép lel­kében. S ez nemcsak azokra áll, akik még mindig a régi hitet köve­tik, hanem mindenkire. Az ősi ha­gyományok át- meg átszövik a mindennapi élet egészét. A hagyo­mányok ápolása, a gazdag kultú­ra, a közösségi érzés, mely az ősö­ket és utódokat összeköti, annyira hozzátartozik a nép életéhez, hogy enélkül gyökértelenné válnak. Mindezekkel az ősi formákkal, kultúrával szemben a keresztyén­ség nagyrészt „európai” maradt, istentiszteleti formájában, liturgiá­jában, kifejezésmódjában, dallam­kincsében stb. Ezért - és ebben a római katolikus egyház, az ún. „fe­hér atyák” járnak az élen, egyre erősebb a törekvés arra, hogy a gazdag afrikai tradíciót be kell épí­teni az egyház hitéletébe. Az egy­házat : afrikaivá kell tenni, hogy az afrikai nép azt magáénak fogadja el. A cél tehát az, hogy az igaz keresztyén hitet, a tiszta tanítást megőrizve, felvegyék az egyház életébe és szolgálatába azokat a hagyományokat és formákat, melyek nyomán az afrikai ember sajátjának érzi a keresztyén val­lást. Ilyenek a tradicionális hangszerek használata a liturgiá­ban, sőt, az öröm kifejezésére a tradicionális táncok beépítése az istentiszteletbe. Egy érdekes pél­dát olvastam, ami szintén ezt fe­jezi ki. Jézus szőlőtő példázata idegen a ghanai embernek, hi­szen életében nem látott még szőlőt. Viszont jól ismeri a man­gófa enyhet adó árnyékát, ízes gyümölcsét, gondozását, hogyan tisztítják meg a száraz ágaktól, így „változik meg” a példázat, válik érthetővé, hogy a szőlőtőt mangófával helyettesítik be. így kell ghanai keresztyén test­véreinket látnunk, másságukat, számunkra idegen szokásaikat, melyekkel hitüket megélik, elfo­gadnunk, és különbözőségeink el­lenére az egy Urat látni, aki ben­nük és bennünk is munkálkodik. Keveháziné Czégényi Klára IRÁNYVÁLTÁS A KERESZT FELÉ lKor 3,1-8 Hetvened vasárnapján új tájé­kozódási pont felé fordul figyel­münk. Advent első vasárnapjától a legutóbbi napokig Jézus emberré születése volt az a középpont, amelyre figyeltünk: A karácsonyi Gyermek születése; az angyalok, pásztorok és a napkeleti bölcsek bizonyságtétele; Simeon és Anna hálaéneke a jeruzsálemi templom­ban; Jézus megkeresztelése a Jor­dánban, és az első messiási jel Ká- nában. A mai ünnepnaptól kezdve az idő múlását már nem a kezdet, hanem a végső cél felől számoljuk. Elindulunk böjt felé igaz megtéréssel Hetven napunk van arra, hogy Jézust kövessük kereszthaláláig, és húsvét reggelén ismét egy új idő­számítás vegye kezdetét. Á mai va­sárnap olyan időszak az életünk­ben, amikor az ember tudatára éb­red, hogy „kenyere javát már meg­ette”. Túl van élete delén, és ezen­túl már nem erősödik, hanem gyengül a szervezete. Nincs ebben semmi rendkívüli, semmi tragikus. Sőt, éppen Isten áldását kell meg­köszönnünk, hogy életidőnk hát­ralevő szakaszát is jól átgondoltan megtervezhetjük, nyugodttá és biz­tonságossá tehetjük. Pál apostol azt írja a korinthusi gyülekezet tagjainak, hogy „Krisztusban kis­korúak”. Csak a testi életet figyelik és értékelik. Azt, hogy ki ültet és öntöz. De megfeledkeznek arról, aki a növekedést adja. Olyanok, mint a kisgyermek, aki csak azt tudja, hogy számára mi okoz örö­möt vagy fájdalmat. De aki törő­dik vele, annak milyen gondjai, fájdalmai és örömei vannak, arra már nem gondol. Természetes ön­zésével kiköveteli, hogy tisztán, jóllakottan, nyugodt légkörben él­hessen. Ezzel megelégszik és a kör­nyezetében élőkkel már nem törő­dik. Ilyen lelki csecsemők azok az emberek, akik viszályt szítanak, és Jézus helyett önmagukat vagy mást állítanak a középpontba. „Én Pálé vagyok - én pedig Apollósé” Az a fontos, hogy ki keresztelt meg? Nem az, hogy meg vagyok keresztelve? Az a fontos, hogy me­lyik gyülekezet tagja vagyok és me­lyik lelkésztől hallom Isten igéjét? Azokban hiszek, akik „ültetnek” vagy „öntöznek”; vagy abban, aki a „növekedést adja”? Itt az ideje, hogy kinőjünk a csecsemőkorból, és felnőtt emberekként megtérjünk Jézushoz, aki kereszthalálával és feltámadásával keresztelt meg minket, hogy az övéi legyünk! Őbenne kell felnőtté válnunk, hogy végezhessük az ültetés és ön­tözés munkáját az Egyházban. Mert csak Ő az igazán fontos, a nélkülözhetetlen, mi mindannyian pótolhatók vagyunk. A küldeté­sünket ugyanúgy Tőle kaptuk, mint elődeink és a minket követők. Akiknek olyan hitük van, mely vi­szályt szít, bizony csak gondozásra szoruló csecsemők, mégha önma­gukat az életkorukra hivatkozva a felnőttek közé sorolják is. Szeres­sük őket, mert velük együtt követ­jük Jézust a kereszt felé! Akik Krisztusban hiszünk, mindannyi­an az övé vagyunk. Ő nevel felnőt­té a hitben, hogy viták nélkül él­hessünk békességben, egymást megbocsátó szeretettel hordozó közösségében. Egy hittel és egy szívvel hozzá IMÁDKOZZUNK Üdvözítő Urunk! Hálás szívvel kö­szönjük bűntől és haláltól szabadító sze- retetedet. Add nekünk megígért Szent- lelkedet, hogy fenntartás nélkül bízzunk benned, és tudatosodjon bennünk, hogy a tied vagyunk. Növeld bennünk a tőled kapott hitet, hogy ne civakodjunk egy­mással és ne tartsunk senkit se pótolha­tatlanul fontosnak Anyaszentegybá- zadban. Ébressz őszinte bűnbánatra, és ne engedd el kezünket a keresztúton, melyen születésünktől vezetsz örökkéva­ló célunk felé a te országodba. Légy segítségünkre, hogy a tőled áradó szere­tettel és békességgel élhessünk! Rezessy Miklós EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISZ- SZIÓ: 17.20-tól a 49 m-es rövidhullá­mon február 11. szombat: Missziói Híradó február 12. vasárnap: Blázy Árpád áhí­tata Levelezési cím: Evangélikus Rádiómisz- szió, 2142 Nagytarcsa, Pf. 19. HAZAI ESEMEN ZENÉS ÁHÍTAT február 19-én, vasárnap 18 órakor a Deák téri templomban A STOCKHOLMI BAROKK KAMARAEGYÜTTES közreműködésével Susanna Laurin - blockflőte Frédiik Anderberg - barokkhegedű Anders Modigh - barokkcselló Pia örjeheim - csembaló Igét hirdet: Dr. Hafenscher Károly Az Evangélikus Börtönmisszió keres szerény díjazás mellett olyan segítőket, akik varrást, gitározást tanítanának, kosárlabdázással, testneveléssel szol­gálnának lányoknak, fiúknak a Mar­kóban. - IMA: a 16 éves Tímeáért, aki drogos volt és most életunt az „előze­tesben”. Egyéves kislánya odakint há­nyódik. BUDAPEST-ANGY ALFÖLD A Budapest Angyalföldi gyülekezet­ben 1995. február 12-én du. 4 órai kez­dettel szeretetvendégség lesz, amelyen dr. Fabiny Tibor professzor „Egyhá­zunk kulturális öröksége gyűjteménye­ink tükrében” címen tart előadást. Minden érdeklődőt szeretettel vár­nak. A Kirándulók ökumenikus missziói összejövetelén 1995. február 12-én du. 4 órakor a zuglói református templom mögötti imateremben (Bp. XIV.,. Li- manova tér 11.) bemutatásra kerül „A holdon járt ember üzenete” videofil­men, és Fekete Imre ismertetése AL­BÁNIÁRÓL. A Magyar Börtönpasztorációs Társa­ság imatémája február 12-én, vasárnap estére: Imádkozzunk azokért, akik a számukra is szükséges javaikról le­mondtak és erejüket sem kímélve, cso­magot küldtek a börtönben élő embe­reknek. A Keresztény-Zsidó Társaság követ­kező előadását a MAZSIKE Klubjá­ban (VII., Garay u. 48.) tartják. A zsi­dóság Jézus-képének változásai cimen Fabiny Tamás kőbányai lelkész tart előadást. Országos papné csendesnap Az ez évi országos papné csen­desnapot 1995. március 25-én 10 órai kezdettel tartják a budapesti Deák-téri Evangélikus Gimnázi­umban (Budapest V., Sütő u. 1. II. em.). Erre az alkalomra az er­délyi papné testvérek is meghívást kaptak. A csendesnap összefoglaló cí­me: Életforma, hivatás vagy foglalkozás-e a papnéság? Az útiköltséget és az étkezés díját az Országos Egyház fedezi. Valamennyi aktív, nyugdíjas és özvegy papnék, lelkésznők és fér­jeik jelentkezését szeretettel várja az Északi Püspöki Hivatal (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 24.) március 1-ig. KORÁLKÖNYV (2. kiadás) kapha­tó a Sajtóosztály Könyvesboltjában (Üllői út 24.). Ára: 682,- Ft (ÁFÁ- val). A JÉNAI ÉS AZ ESSENI EGYETEM meghívására dr. Szabó Lajos teológiai ta­nár 1995. január 16—18-ig vendégelőadá­sokat tartott a két egyetemen. Jénában, A világvallások kihívása Európában a társa­dalom és az egyház számára. Esettanul­mány: Magyarország”; Essenben pedig „A hitoktatás esélye és problémája. Á ma­gyar modell elemzése” címmel. Az előadá­sokat fórum, majd a meghívó tanárokkal való konzultáció követte a hittanárkép­zés kérdéseiről. A vendéglátó professzo­rok dr. Herbert Schulze es dr. Udo Two- ruschka valláspedagógusok voltak. GUSZTÁV ADOLF SEREGE MÉGIS GYŐZÖTT! Lapunk január 22-i számában nem csekély tévedés csúszott be a 400 éve született, nevezetes svéd királyról szóló címoldali cikkbe. A történelmi valóság: a svéd „kicsiny sereg” kirá­lyának hősi halála ellenére sem csüg­gedt el, hanem kivívta a győzelmet a protestánsok védelmében! (Mellesleg a csata 1632. november /6-án volt, nem 6-án.) B. M. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1995. február 12. I., Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bozóki Éva. XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9, Balicza Iván. Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sán­dor. Pcsthidegkút II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. Szilas Attila. Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10.; Óbuda IB., Dévai B. M. tér de. 10. Bálint László. Újpest IV., Lelbs- tück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla; du. 5. szere­tetvendégség. VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Nagy Zoltán; du. 6. Szirmai Zol­tán. vm„ tpjjöi út 24. de. fél 11. Kertélsz Géza. Vm., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc. VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Kinczler Irén. IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Kinczler Irén. X., Kerepesi út 69. de. 8. dr. Szabó Lajos. Kelenföld XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Csepregi András; de. 11. (úrv.) Csepregi András; du. 6. Ferenczy Erzsébet. XI., Né­metvölgyi út 138. de. 9. (családi) Ferenczy Erzsébet. Budahegyvidék XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.); de. 11. (úrv.); du. fél 7. XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György. XIII., Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György. XIV., Lőcsi út 32. de. 11. (úrv.) dr. Szabó Lajos. XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Szabó Lajos. Pestújhely XV., Templom tér. de. 10. Bízik László. Rákospa­lota XV., Juhos u. 28. Kistemplom de. 10. Szabó István. Rákosszentmihály XVI., Hő­sök tere. de. 10. dr. Karner Ágoston. Cinkota XVI. , Batthyány I. u. de. fél 11. dr. Selmeczi János. Mátyásföld XVI., Prod ám u. 24. de. 9. dr. Selmeczi János. Rákoshegy XVII., Tesse- dik tér. de. 9. Fűke Szabolcs. Rákoscsaba XVII. , Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kosa Lász­ló. Rákoskeresztúr XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Fűke Szabolcs. Rákosliget XVII., Gőzön Gyula u. de. 11. Kosa László. Pestszentlörinc XVIH., Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kál­mán. Pestszentimre XVIII., Rákóczi út 83. ref. templom de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú. Kispest, Hungária út 37. de. 8. SzéU Bulcsú. Pestszenterzsébet XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel XXI., Deák tér. de. fél 11. Lehoczky Endre. Budafok XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor. Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Solymár Gábor. HETVENED VASÁRNAPJÁN az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti isten­tisztelet oltári igéje: Mt 13,44-46; az igehirdetés alapigéje: lKor 3,1-8. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1995. feb­ruár 26-án, vasárnap de. 10.05 órakor az acsai evangélikus templomból. Igét hirdet: Mekis Ádám lelkész. A TV 1. Napkelte adásában február 16-án, reggel fél 7 órakor evangélikus áhitat lesz. A TV 1. „Jó reggelt Istenem” adásá­ban február 18-án réggel 8.05 órakor evangélikus műsort közvetít, a Bécsi ka­pu téri ifjúsági előadásában ifj. Hafen- scher Károly lelkész vezetésével. Az EVANGÉLIKUS ÉRTEL­MISÉGI MŰHELY legközelebbi találkozóját 1995. február 15-én, szerdán este fél 7-től fél 9-ig tartja a Deák téri Evangélikus Gimnázi­um dísztermében (V., Sütő u. 1.). Program: Aktuális evangélium- hirdetés - előadás meg­beszéléssel: dr. Hafen- scher Károly Áhítat: Schulek Mátyás gimnáziumi igazgató Minden érdeklődőt szeretettel hí- vünk es varunk. A Máriaremete-Hidegkúti ökumenikus Iskola tanítót és napközist keres a következő tanévre. Jelentkezéseket önéletrajzzal az alábbi rímre várjuk: Széphalom 1029 Buda­pest, Garamvölgyi út 21. Festői környezetben Balatonhoz, Hévíz­hez közel épülő, teljes ellátást biztosító idő­sek otthonházába jelentkezéseket fogadunk el, öröklődő bekerülési lehetőséggel. Napfény Otthonház, 8316 Várvölgy, Kos­suth L. u. 67. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLŐS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 133-6438; 134-3567 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (940076/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVARI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 780 Ft, egy évre 1560 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom