Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)
1995-12-24 / 52-53. szám
Evangélikus Elet 1995. december 24. r Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. Az Úr közel. Fii 4,4-5 VASAnNAr Tartsátok meg és teljesítsétek azt, amit Istenetek, az ÚR megparancsolt nektek, ne térjetek el attól se jobbra, se balra. 5Móz 5,32. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával és leborulva imádták őt. Mt 2,10-11 (Lk 1,39-56, Róm 5,12-21, Lk 2,1-14, Tit 2,11-14). Menjünk hát mi is az Isten Fia szegényes, betlehemijászolához! Mi, akik annyi mindenen gondolkodunk, annyi mindenért dolgozunk, szenvedünk, mi, akik szeretni képesek vagyunk. Ő a Szabadító, meghallgatja imáinkat. HÉTFŐ Júda házához irgalmas leszek, és megsegítem őket, mint URuk, Istenük. De nem íjjal, karddal és harccal, nem lovakkal és lovasokkal segítem őket. Hós 1,7. Az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentiélekben való öröm. Róm 14,17 (Lk 2,15-20, Tit 3, 4-7, Lk 1,68-69). Az Isten táplált minket tegnap is, mi mégis aggodalmaskodunk, mi lesz holnap? Táplál ma is, mi mégis többet veszünk magunkhoz, mint szükséges, féltünkben a holnaptól. Bárcsak boldogan élnénk a jelent és merítenénk biztonságot Istentől! KEDD Megszabadítom juhaimat, és nem esnek többé zsákmányul. Ez 34,22. Jézus Krisztus mofidja: Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért. Jn 10,14-15 (Jn 1,1-14, Zsid 1,1-6, Lk 2,29-32). Nem tehetünk egyebet, mint így imádkozunk: költői szavakkal, de őszinte érzéssel: „Te a Pásztor és Te vagy a Bárány / Te vezess majd halálom óráján / Szó és Tfett és Mennyország! Te békéje minden térnek / Add, hogy vissza-visszatéijek / Mindörökké tehoz- zád” V_________________________________ A SZERDA ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges 9 te neved az egész földön. Zsolt 8,2. Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség és az emberekhez jó akarat. Lk 2,14 (ÍJn 1-10, Ézs 52,1-6). Hányszor és hányféleképpen énekli ajkunk ezt. De vajon szívünk hiszi-e? És ha szívünk hiszi, tetteink bizonyítják-e? CSÜTÖRTÖK Az én tulajdonommá lesznek. Könyörületes leszek hozzájuk, amilyen könyörületes az ember a fiához, aki tiszteli őt. Mai 3,17. A fiú útra kelve el is ment az apjához. Lk 15,20 (Jel 12,1-17, Ézs 52,7-2). Egy lépés valaki felé sokszor nehezebb, mint hosszú útra kelni... mit is mondjak, ha meg kell állnom előtte? Az igazat. És ha sír a meghatottságtól, az örömtől, a megbocsátástól, vagy a vigasztalástól? - Sírj vele! PÉNTEK Aki megváltott, az Isten Szentje, akit az egész föld Istenének hívnak. Ézs 54,5. Isten feltámasztotta Krisztust a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erőnél és uralomnál, sőt minden névnél is, amelyet segítségül hívnak, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendőben is. Ef 1,20-21 (Jn 3,16-21, Ézs 52,13-53,3). „Isten maga lesz emberré - Luther szavai szerint -, hogy bennünket boldogtalan, büszke istenekből valódi emberekké tegyen, olyan emberekké tegyen, akik határaikat, gyengeségüket és szegénységüket felismerik és elfogadják.” SZOMBAT Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez. Ézs 60,3. Napra nincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása a Bárány: a népek az 0 világosságában fognak járni, és föld királyai oda viszik be dicsőségüket. Jel 21,23-24 (ÍJn 3, 1-6, Ezs 53,4-12). Minden fény, amelyet gyújtunk, arról a fényről tanúskodik, mely megjelent a reménytelen, sötét éjszakában. Nagy Veronika ___________________________________________/ NA PRÓL NAPRA ADVENT NEGYEDIK VASÁRNAPJÁNAK IGÉJE A FÉLBESZAKADT IMÁDSÁG FOLYTATÓDIK Lk 1,67-79 Várhatunk, és váljunk Isten csodájára személyes életünkben. Álmodjunk, és reméljünk. Még akkor is, ha már lemondanánk magunkról, változhatat- lannak, mozdíthatatlannak látunk magunk előtt akadályokat. Isten először személyesen szólít meg valakit, kiválaszt a csoda hordozójává lenni. Eseménytelenül szaladó napok, rutinosan megszokott szolgálat - áldozatok és imádság - mert Isten népe hiszi, és reméli, hogy nem hiába várnak, Isten nem feledkezik meg ígéretéről. De hogy éppen az ő napjaikban történjék valami, hogy részesei lehetnek Isten csodájának, az elképzelhetetlen. Zakariás nem mondhatta végig az imádságot, papi szolgálatának legszentebb pillanatait megzavarja, félbeszakítja az angyal. Istenhez beszél, és Isten feltartóztatja - ne mondd tovább, most nekem van mondanivalóm számodra. A gyermektelen papcsalád kap most ígéretet. Az ígéret beteljesülésére várni kell, remélni, bizakodni, napról napra előre nézni és hinni, hogy a csoda beteljesül. Mi úgy könyörgünk Isten irgalmáért, megjelenéséért, csodáiért, és mégis feltételek vannak bennünk. Nagy és hatalmas 0, csak éppen a mi tehetetlenségünkkel, erőtlenségünkkel nem tud mit kezdeni - gondoljuk. Nem hisszük, hogy nem az emberi ésszerűség lehetőségeihez igazodik. Mert nála és előtte nincs lehetetlen. Isten örömöt készített Zakariásnak, és Erzsébetnek születendő gyermekükben. Titok birtokosai lesznek. De Zakariás még elmondani sem tudja az angyalélményt, és a gyermekígéret hírét feleségének. Némán hordozza a remélt örömöt, a titkot, az Istennel való találkozás élményét, hitetlenségének szégyenét. Az első szó az ujjongó szív hálaadása. A félbeszakadt imádság itt folytatódik a csecsemő fölött, akit nem lehet a családi hagyományok szerint számba venni. Zakariás ilyet még nem élt át egész papi szolgálata során sem, hogy Isten személyesen törődik vele, sorsfordító módon nyúl bele az életébe, gondja van rá. Egy hiánya biztos volt, a gyer- mektelensége örömtelenné tette. Isten látta, értette és számon tartotta ezt a hiányt. Élete legnagyobb gondját, legérzékenyebb pontját érintette, és örömöt készített, boldogságot rejtett Zakariás jövőjébe. Kilenc hónap után végre kitört belőle a magasztalás szava. A személyes örömöt Isten dicsőségére fordítja. A meghitt családi összejövetelen rokonok, és barátok előtt tárja fel a szívét. A maga életének csodája felett - hogy fiút kapott, Jánost - felszántja a múltat. Csodát keres és talál népe életében, amikor az évszázadok mélyére visszatekint. Látja, hogy Isten kezében voltak. Hihetőbbé válik, hogy kétséges és lehetetlen, reménytelen helyzetekből mentette ki népét. Meglepetései megszámlálhatatlanok. Az ígéretei beteljesülnek, bármennyit kell is várni rá, évszázadokat egy nép életében, vagy éveket, évtizedeket egy ember életében. De várni kell, bizakodva, türelmesen, a reményt fel nem adva. Nem a körülmények a fontosak, a meghatározók, hanem Isten megbízhatósága, hogy nem feledkezik meg népéről. ígéretei az idő múlásával nem évülnek el. Isten gondviselése az ember személyes életében éppen úgy felfedezhető, mint a választott nép életében. Isten szeretete bátorította fel Zakariást a hálaadás szavaira, aki a személyes örömöt Isten dicsőségére fordítja. Nem saját szerencséjének gondolja sorsa fordulását. Még hűségesebben, és há- lásabb szívvel ajánlkozik szolgálatra, mert a Szentlélek Isten feltárja előtte a jövő titkát.! Istennek nem ez az utolsó cselekvése, hogy a meddő házaspár a teremtő csoda részesévé válik. Világosságából világosság hullik lábaink elé az útra. Gyermek adatik nekünk, akiben nagy örömöt készített számunkra Isten. A békesség útján vezet, megváltásukat hordozza. De ezt Zakariás még nem tudta, csak hitte. Higgyük és várjuk, hogy Isten ma is örömöt készít számunkra is Fiában, aki az Úr Krisztus. Tálán el kell némulnunk Isten hatalmassága és gondviselése láttán, mielőtt felszakad belőlünk is a hálaadás szava. Van-e egyáltalán ének a szívünkben? Bálintné Varsányi Vilma IMÁDKOZZUNK! Uram! Oktasd ki szivemet a csöndre, hogy meghalljam a Szentlélek szavát, mert Tfe magad kívánsz beszélgetni telkemmel a hallgatás napjaiban. Kutassam mélységeidet, és lássam nagyságodat Ámen. KARÁCSONY ESTÉJÉNEK IGÉJE ISTEN HONFOGLALÁSA Lk 18,17 Hányszor gondoltuk, hogy csak az segítene rajtunk, ha láthatnánk Istent, ha megmutatná magát nekünk. Most magával való találkozásra hívja Isten az embert a bölcsőhöz. Betlehemben valami nagyon fontosat mond a világnak, hogy kicsivé tudott lenni, ember- nyi kicsivé. Leoldjuk-e a fenntartásainkat, kételyeinket? Hittel és alázattal közelítünk-e hozzá és azzal a bizonyossággal, hogy Őt fogjuk látni, vele találkozunk? Ő szabhatja meg a módját és idejét a találkozásnak. Élfogadjuk-e, hogy ez Isten közeledése. Nem nézzük-e le értetlenségünkben nagyképű bölcselkedéssel? Az Isten országa ajándék. Nem járandóság, amihez jussunk lenne. Isten meglepetése bűnös életünk számára. Mi még csak nem is álmodhattunk volna róla, hogy világunk az Ő világával találkozzék, hogy uralma gyökeres változást hozzon életünkbe. Karácsonykor Jézusban pólyába rejtetten jött közénk, helyet kért, megérintette Földünket. Ez Isten honfoglalása volt közöttünk. Felmérte a körülményeinket, és jött. Nagyon kivetett helyet szántak neki, egy istállóba tessékelték. Fel sem ismerték, hogy a mindennapi esemény - a fiatalasszony várandóssága - nem mindennapi csodát hordoz. A kisgyermek, aki maga felől tehetetlen, értünk és nekünk a megváltást hozza. Aki Őt látja, az Atyát látja. Ennyire egyszerűen befogadható az Ország. Nagyon kevesen akarták látni. Sőt tudni is nagyon kevesen akartak róla. Jézus működése során Isten hagyta, hogy kibontogassuk az ország titkát. Adott még találkozási lehetőségeket. Láttatott meggyőző eseményeket. Kétségkívül erősen hatott. Erős tiltakozást váltott ki. Ez az ellenkezés mindmáig tart. De voltak olyanok is, akik felismerték, hogy csak az az egy esélyük van, hogy megérintse őket az isteni, közelébe kerüljenek. Elrontott, összetört életük egyetlen lehetősége, hogy Jézus meggyógyítsa, felemelje őket, levegye bűneik terhét. Senki sem gondolhatja, hogy volna más esélye is, mint amit Isten ad: emelkedni, tisztulni, újjászületni és eljutni a szeretet teljességére. Akik a halál árnyékának a völgyében járunk, szorongat bennünket bűn, kísértés, félelem, múlandóság, segítségre van szükségünk, érezzük a rászorultságot. És kapunk is lehetőséget, Istentől a karácsonyi jászolbölcsőbe rejtetten. A „Kicsoda szabadít meg?” kérdésére ez Isten válasza. Szabadítót küldött Fiában. A tudomány képeibe befoghatatlant, az értelemmel meg nem magyarázha- tót, a mindig láthatatlant, a törvény legapróbb betűjéig következetes ítélőt, a minden emberi jóindulatot meghaladó irgalmat tette Isten a jászolba. Látjuk-e, volt-e kedvünk és időnk kibontogatni, amit Isten rejtetten nekünk adott? Érlelte-e a hitünket a csoda? És bátorrá tett-e emberi életre? Mert azért jött, hogy gonoszságunkból, irgalmatlan önzésünkből, kapzsi anyagiasságunkból megszabadítson. Nekünk, akik múlandó, törékeny örömöt ismerünk csak, örökkévaló örömét ajándékozza. Amit magunktól soha nem értünk volna el, nem térképezhettünk volna fel és meg sem hódíthattuk volna - országát közénk telepítette, nekünk adta. Ember sohasem hozhatta volna közénk Istent, senki nem kényszeríthette volna, önként jött, hogy élhessünk másként. Csoda ez. Spekuláció nélkül, a gyermek ámulatával és bizalmával tudjuk csak befogadni. S amit most elfogadunk, vagy elutasítunk, az a jövőnket határozza meg. Az örök életünket. Ünnepelhetünk fényes karácsonyokat, ha nem látjuk meg az élet Urát a jászolban. A múlandó kicsi ünnepek szakítanak el a nagy ünnepléstől, ahol Isten lesz minden mindenekben. Mi tekintélyt szeretnénk magunknak. Lenni valakinek, akit sztárolnak, nagy betűvel írják a nevét. Isten azt sugallja, mindegy, hogy mit értünk el, milyen neves társaságban tartanak számon, Isten közelségében rászorulókká válunk. Nem mi adjuk meg mindenre a választ. Isten nélkül szegények és nyomorultak vagyunk. Őt lássuk nagynak és bölcsnek és ne önmagunkat. Halljuk mee Isten üzenetét: kiseb- bedjél, hogy Ő növekedjen benned és átléphess a szoros kapun. Bálintné Varsányi Vilma IMÁDKOZZUNK! Uram titkodat elrejtetted a bölcsek és értelmesek elől és megmutatod a kicsiknek, a gyermekeknek. Bölcs szívet kérek tőled, hogy rejtetten is felismerjem közeledésedet, megváltó szere tétedért a mennyei és földi gyülekezettel magasztallak. Ámen. KARÁCSONY ELSŐ ÜNNEPÉNEK IGÉJE IMMÁNUEL - VELÜNK AZ ISTEN! Mt 1^0b-23 Valami tiszteletre méltó titok húzódik meg a karácsonyi történet mögött. Érthetetlen és felfoghatatlan, hogy a világmindenség teremtő Istene és Ura, hogy tudott ilyen alázatosan, ennyire szegényesen egyszerű körülmények között emberré lenni! Barlangistálló, jászolbölcső, angyalénektől hangos betlehemi mező, mind hozzátartozik a karácsonyi történethez. De nem csak a földrajzi terület, a tárgyak és a mindennapi életünkön kívüli személyek, angyalok részesei a karácsonyi történetnek, hanem valóságos hús-vér emberek. Akik maguk sem tudnak e titokkal mit kezdeni. Mária, aki döbbenten, de teljes alázatossággal és készséggel tudja fogadni, hogy őt választotta ki az Isten, hogy a megszületendő SZABADÍTÓ édesanyja legyen. József, aki mikor megtudja, mi történt Máriával - jegyesével -, nem a bosszú vezérli ugyan, de megpróbálja a lehető legjobb megoldást megtalálni erre a furcsa helyzetre. Elgondolásában arra jut, elbocsátja titokban Máriát. Nem gyalázza meg, nem csinál ügyet az egészből - amire az akkori törvények szerint lehetősége lett volna -, egyszerűen elbocsátja. De az isteni cselekvés mindent átformál. Nem érti meg József a titkot, hogy ő is hordozója Isten akaratának és megvalósítója, részese Isten kiválasztásának, mégis az álmában kapott útmutatás szerint cselekszik. Ahelyett, hogy elbocsátaná Máriát, feleségül veszi. Ma már sok-sok évvel az első karácsony után sokkal könnyebb meglátnunk, hogy akkor és ott, az első karácsonykor meg kellett születnie Jézusnak. Vele az élet középpontjába került Isten embert újító gondolata. De ma is éppen olyan nehezen értjük meg, hogy erre a megújulásra NEKÜNK van szükségünk. Velünk akar Isten újat kezdeni. Bennünket akar megszabadítani önző, magunkat féltő és állandóan önmagunkkal foglalkozó életünkből. Egészen személyesen: én magam szorulok rá Jézus Krisztus bűnbocsátó, hitemet, életemet újító kegyelmére. Ő nem csak Izráelt szabadította ki bűneiből, hanem ezt a lehetőséget számomra is megnyitotta. így magam is megtapasztalhatom Isten cselekvését, s válhat számomra és mindannyiunk számára áldott valósággá, hogy Jézusban velünk az Isten, Immánuel. Hisz ennek a szónak ez a jelentése. Mit jelent számomra karácsony? Csak a gondot? A kit mivel ajándékozzak meg gyötrő gondját?! Vagy azt a titkot, hogy nem szolgáltam rá, nem érdemiem meg Isten szeretetét, Ő mégis kínálja drága ajándékként. Nem értem életem eseményeinek folyását, Neki mégis célja és szándéka van velem. Fel akar használni szeretete továbbadásában. Bárcsak tudnánk alázatosan belesimulni Isten akaratába, hogy a környezetünkben élők számára az életünk példázza: karácsony öröme velünk van mindennap, boldogok vagyunk, mert velünk az Isten. Ámen Bálint László IMÁDKOZZUNK! Istenünk, mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy Jézus Krisztusban emberré lettél értünk, hogy megszabadíts átkos elesettségünkből. Tisztítsd meg szívünket Szentlelkeddel, hogy mindennél jobban örüljünk a te ajándékodnak, az Úr Jézus Krisztus által. Ámen KARÁCSONY MÁSODIK ÜNNEPÉNEK IGÉJE > * A NEPEK ELŐTT FELTÁRTA IGAZSÁGÁT Mt 11,25-30 Karácsony második napi igéjének kérdése: megtöltötte-e szívedet karácsony melege, szeretete, öröme? Volt- e helye, ideje annak, hogy ne csak teljesítsd karácsony drága szokásait, hanem rácsodálkozz a Csodálatosra? Nem különös, hogy a nyájukra gondosan ügyelő, esetenként bóbiskoló pásztorok riadtak fel az örömüzenetet hirdető angyali szóra? Nem különös, hogy ezek a pásztorok kelnek útra az angyali ének után, s teszik tiszteletüket a megszületett Úrnál? Nem különös, ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1995. december 24. I., Bécslkapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly; du. 4. Balicza Iván; XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Hafenscher Károly; du. 4. D. Szebik Imre; Modorl u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor, Pesthideg kút, II., Ördögárok u. de. fél 11. Rihay Szabolcs; du. 5. Csizmazia Sándor Békásmegyer III., Víziorgona u. 1. de. 9. Verasztó János; Csillaghegy, III., Mátyás klr. u. 31. du. 2. Görög Tibor Obuaa, III., Dévai B. M. tér (le. 10. Fülöp Attila; du. 4. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV. , Lelbstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V. , Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintér Károly; de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly; du. 4. Zászkallczky Péter; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11_. (úrv.) Nagy Zolán; du. 4. Szirmai Zoltán; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; du. 5. Kertész Géza; Vili., Va|da P. u. 33. du. 3. Fabiny Tamás: IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Wiszkidenszky András; du. 4. Fabiny Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Feren- czy Erzsébet; de. 11. (úrv.) Csepregi András; du. fél 5. Csepregi András; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Csepregi András; du. 4. Ferenczy Erzsébet; Budahegyvldék, XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József; de. 11. (úrv.) Takács József; du. 5. Köszeghy Tamás; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 1/2 4 (orgonazene) Finta Gergely; du. 4. dr. Szabó Lajos; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Bízik László; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. Kistemp- lom de. 10. Szabó István; du. 5. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere. de. 10. Bő- rönte Márta; Clnkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; éjjel 11. Blatmczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedlk tér. de. 9. Ferenczy Zoltán; du. S. FOke Szabolcs; Rákoscsaba, XVII., Pécell út 146. de. 9. Fűke Szabolcs; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Ferenczy Zolán; du. 5. Kósa László; Rákosllget, XVII., Gázon Gyula u. de. 11. FOke Szabolcs; Pestazentlőrfnc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pestszentlmre, XVIII., Rákóczi út 83. ref. templom de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán; Kispest, XDC, Templom rar 1. de. 10. Széli Bulcsú; du. 3. Széli Bulcsú; Kispest Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; éjálkor Győri J. Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fel 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Schulcz Jenő; du. fél 4. Solymár Mónika; Budaörs, (ref. Imaház) de. 9. Schulcz Jenő; du. fél 6. Solymár Mónika. ADVENT 4. VASÁRNAPJÁN a liturgikus szín: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Fii 2,16-18; az igehirdetés alapigéje: Lk 1,67-79. KARÁCSONY ESTÉJEN a liturgikus szín: fehér. Az oltári ige: Jel 12,10-11; az igehirdetés alapigéje: Lk 18,17. Evangélikus Rádiómisszió: 17.00-tól a 49 m-es rövidhullámon, 6235 kHz. December 23. szombat: Aki a „szívével lát”... December 24. vasárnap: A Világosság ünnepe -Terray László. Levelezési cím: 2142 Nagytarcsa, Pf. 19. hogy Heródes király és nagyszerű tudós tanácsadói nem kapják fel a fejüket a keleti bölcsek megjelenésekor, s nem indulnak el azonnal megkeresni azt, akinek jöveteléről olyan sokat tudnak? Miért maradnak palotájukban? Miért csak a mesterségüket bizonyára magas fokon űző egyszerű pásztoroknál van foganatja a hirdetett evangéliumnak? Miért csak a messzi csillagászok érdeklődését kelti fel a megjelenő csillag? A pásztoroknak minden gondja, baja, öröme ellenére volt hely a szívükben az isteni üzenet befogadására. A felolvasott igében Jézus nyilvánvalóan olyan „bölcsekről és értelmesekről” beszél, akiknek szívében, fejében nem marad hely, életében nincs idő e nagyszerű üzenet meghallására. Jézus beszél olyanokról, akik készek, alkalmasak a kijelentést elfogadni és engedelmeskedni annak. Egy XX. századi újságíró azt írja a mai kor emberéről, hogy az emberek hálatelt szívvel csodálják a tudomány minden találmányát, amellyel az elárasztja a világot. Ugyanakkor rettegve lesik, milyen rémségeket tartogat még a modem tudomány számukra. A csodálat és félelem közben megfeledkeznek arról a hatalomról, aki minden tudós és tudás Atyja. Jézus hálaadó éneket énekel és áldja Istent azért, hogy sok egyszerű életű, nyitott szívű embernek kinyilatkoztatta azt, amit elrejtett sok bezárt szívű tudós elől. Ó, bárcsak te is beletartoznál azok táborába, akiknek élete, hite miatt az Úr hálaimádságot mond. Jézus ígéri, hogy olyan biztatást ad, amit a legnagyobb földi tragédia sem tud tönkretenni. Olyan kapcsolatot teremt, amelyhez semmiféle földi kapcsolat vagy szerződés nem hasonlítható.« Istenhez, a jóságában soha meg nem fogyatkozó Atyához köti az embert. Ehhez képest minden tudás, bármilyen földi tekintély, élet vagy halál, öröm vagy bánat értéktelenné válik. Sajnos az ember sokszor másként gondolkodik. A költő így vall: „ha testében az oxigén végsőt sercenve leég, Azt kiáltja, Nem volt elég”. (Simon István: Nem elég) Elveszíthetünk „valamit”, de elnyeljük a „mindent”, s megmarad számunkra az Isten. Mivel Jézuson keresztül csodálkozunk rá az Atyára, mindenfajta más közvetítés eltörpül Jézus tanúságtétele mellett. Az Ő eljövetelére és tanúságtételére volt és van szükség, hogy örömteli lélekkel valljuk: mi Istenhez tartozunk. Jézus ígéri a hozzá fordulóknak, hogy megsegíti mindazokat, akik elviselhetetlen terhek alatt roskadoznak. Jézusban a segítő testvér, a jó barát, a megváltó érkezik hozzánk, aki nem csak beszél karácsony csendjéről, békéjéről. Aki nem csak néhány órára akarja elűzni a mindennapok gondját, baját, keserűségét. Egész életünknek ad célt, tartást és tartalmat. Bár igát rak a közelében élők nyakára, ez az iga ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1995. december 25. I., Bécslkapu tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) (rádiós) D. Szebik Imre; du. 6. Szilas Attila; XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Modort u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. de. fél 11. Rihay Szabolcs; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. 9. Verasztó János; Csillaghegy, III., Mátyás klr. u. 31. de. 10. (úrv.) Görög Tibor; Óbuda, III., Dévai B. M. tér de. 10. (úrv.) Bálint László; Újpest, IV., Lelbstück Mária u. 36-38. de. 10. (úrv.) Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászka- liczky Péter; de. 11. (úrv.) dr. Harmati Béla; de. 11. (gyermek) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (úrv.) Nagy Zoltán; de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Muntag Andorné; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; Vili., Vajda P. u. 33. de. fél 10. (úrv.) Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Fabiny Tamás; X., Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) dr. Szabó Lajos; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Csepregi András; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Csepregi András; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Szeverényi János; Budahegyvldék, XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Köszeghy Tamás; de. 11. (úrv.) Köszeghy Tamás; du. fél 7. Takács József; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Hj. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 43. de. 8. (úrv.) ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) dr. Szabó Lajos; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) dr. Szabó Lajos; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Bízik László; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. Kistemplom de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere. de. 10. (úrv.) dr. Kamer Ágoston; Clnkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedlk tér de. 9. (úrv.) Kósa László; Rákospalota, XVII., Pécell út 146. de. 9. (úrv.) Fűke Szabolcs; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kósa László; Rá- kosllget, XVII., Gőzön Gyula u. de. 11. (úrv.) Fűke Szabolcs; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán; Pestszentlmre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. (úrv.) Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; Kispest, Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér. de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, (ref. ímaház) de. 9. (úrv.) Solymár Gábor; Törökbálint, Szent István út du. 3. Solymár Gábor; Budakeszi, de. 8. (úrv.) Takács József KARÁCSONY ÜNNEPÉNEK 1. NAPJÁN a liturgikus szín: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: lTim 3,16; az igehirdetés alapigéje: Mt I, 20/b-23. ÜNNEPI ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán december 25-én, Karácsony ünnepének 1. napján de. II. 05 órakor a Bécsi kapu téri templomból. Igét hirdet: D. Szebik Imre püspök. ISromSZTELETI REND Budapesten, 1995. december 26. I. , Bécslkapu tér de. 9. (úrv.) Szilas Attila: de. 10. (német) Dietrich Tiggemann: de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. dr. Zsigmondy Árpád; XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Madocsai Miklós; Modor! u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthi- degkút, II., Ördögárok u. de. fél 11. Rihay Szabolcs; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. 9. Verasztó János; Csillaghegy, III., Mátyás klr. u. 31. de. 10. Bozóky Éva; Óbuda, III., Dévai B. M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lelbstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Pintér Károly; du. 6. Pintér lótroly; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag Andorné; ,du. 6. Nagy Zoltán; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; Vili., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Gáza; Vili., Vajda P. u. 33. de. fél 10. (úrv.) Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Fabiny Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Ferenczy Erzsébet; du. 6. Szeverényi János; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Ferenczy Erzsébet; Budahegyvldék, XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József; de. 11. (úrv.) Takács József; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Hegedűs Attila; MII., Frangepán u. 43. de. 8. ifj. Kendeh György; XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna; XIV, Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Bízik László; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. Kistemplom de. 10. (úrv.) Szabó István; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere de. 10. Börönte Márta; Clnkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tes- sedik tér de. 9. Fűke Szabolcs; Rákoscsaba, XVII., Pécell út 146. de. 9. Kósa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Fűke Szabolcs; Rákosllget, XVII., Gózon Gyula u. de. II. Kósa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Göllner Pál; Pestszentlmre, XVII., Rákóczi út 83. ref. templom de. háromnegyed 8. Göllner Pál; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Száll Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Solymár Péter Tamás KARÁCSONY ÜNNEPÉNEK 2. NAPJÁN a liturgikus szín: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Un 1,1-4; az igehirdetés alapigéje: Mt 11,25-30. „boldogító és könnyű lesz” az ember számára. Akik szolgálatába és rendelkezésére állnak, átélik, vagyis megtapasztalják, hogy milyen jóságos az Úr. Életüket elkötelezve Krisztus mellett, a terhek ci- pelése közben maguk is szolgálják a megfáradtakat, megterhelteket. így élik át Krisztus közelségét, erejét, szeretetét. így töltik be karácsony igazi értelmét, amely némcsak az akkori Betlehemen mutat túl, hanem bevezet és átvezet az élet sűrűjén az élő Isten elé. Kósa László IMÁDKOZZUNK! Istenünk, Atyánk! Köszönjük, hogy elküldted Jézus Krisztust és általa megmentetted a teremtett világot: minket is. Könyörülj rajtunk, hogy karácsonyi evangéliumod az ünnepek után is örömünk alapja és szeretetünk forrása maradjon. Amen.