Evangélikus Élet, 1995 (60. évfolyam, 1-53. szám)
1995-08-06 / 32. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 60. ÉVFOLYAM 32. SZÁM 1995. AUGUSZTUS 6. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI NYOLCADIK VASÁRNAP ARA: 30 FT _____________Az emberiségnek hirtelen szörnyűségesen megnövekedett a teste, ________________de kicsi maradt a lelke Bergson ■ Amire emlékezünk, 50 éve történt. 1945. augusztus 6-án 8.15 órakor egy amerikai bombázó kioldotta az első atombombát Hirosima felett. Három nappal később Nagaszaki felett ismételték meg a bombázást. Az első esetben 80 000, utóbbinál 35 000 ember pillanatok alatt halott volt. De feljegyzések szerint a két bombázás következtében 200 000 ember jutott előbb- utóbb kínos halálra és orvosok még pia is vizsgálják, milyen utóhatása van a túlélők utódaiban e két nukleáris tragédiának. Mi volt a cél? Sokan feleslegesnek tartják e kérdést ma már feltenni. Pedig a jövőre nézve nagyon fontos az erre adott válasz. Két város lakóinak tervszerű kiirtása - ez értelmetlen, gálád dolog. A japán katonai erő földre teperése - ene vonatkozólag történetírók dokumentumokból kiderítették, hogy a japán katonai vezetés már kész volt a kapitulációra. Tárgyalások folytak, melyek a legfontosabbnak tartott dologban eredményesek voltak - ti. a japánok megtarthatták császárukat, akit istenként tiszteltek. Az amerikaiak ennél többet értek el: félelembe és rettegésbe került az egész embervilág, eluralkodott a rettenet az emberiségen: elkezdődött az atomkorszak. De nem annak jótékony tudományos hatásával, hanem pusztító, világot elpusztító hatásával került szembe az emberiség. Még ötven év múltán is találgatják, vajon nem a szovjet szövetségesnek szánt figyelmeztetés volt-e a cél? A kémiai akció-reakció törvénye itt is bevált. 1949-ben a szovMEMENTO jetek, 1952-ben az angolok, 1960- ban a franciák, sőt 1964-ben a kínaiak végeztek kísérleti robbantást és az eredmény a világ nukleáris fegyverkészletének hirtelen szaporodása lett. Ma már annyi a felhalmozódott bomba, mely különböző számítások szerint többszörösen elég a teremtett világ elpusztítására. De minek a többszörös? Az első után már nincs szükség továbbira. Nem is akadna ember, aki azokat elindítsa. Az idősebb generáció emlékezik arra, mennyi erőfeszítésbe került, hogy diplomáciai úton létrehozzanak ún. „atomcsendet” és azt minden atomhatalom elismeije. Hogy ez mennyire „csend”, azt éppen napjainkban is tapasztalhatjuk. Most, az ötvenedik évfordulón, amikor iszonyodva emlékezik a világ arra az elsőre - és reméljük, utolsóra(!) - a francia elnök jelentett be kísérleti atombomba-robbantást a Csendes-óceáni szigetvilágban. Emlékezünk a mai napon, de még mindig nem teljesen felszabadultan. Amerikában és Oroszországban - és ki tudja, még hol, merre a világon(?) - elsilózott nukleáris robbanófejek százai, ezrei maradtak helyükön és hogy ezek ott maradjanak és ne ártsanak, politikai egyensúlyozások eredményességének lehetnek következményei. Időnként olvasunk arról is, hogy bombakészítéshez alkalmas nukleáris hasadó anyagokat csempésznek egyik országból a másikba - hazánkon keresztül is. A „háború szelleme” mellett a „pénz szerelme” is odaszegődött ehhez a témához. Még a megfertő- ződés veszélye sem számít a meggazdagodás kísértésével szemben. Emlékezünk! De mit tehetünk, keresztyének? Az első és legfontosabb, ami hitünkből következik, hogy imádkozunk! Jézus a gazdag ifjú eseténél az üdvösségünkkel kapcsolatosan mondja: „ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges”. Bizonyára minden dolgunkra áll Jézus ígérete. Ezért meg ne restüljünk az imádságban. Egyedül Isten fékezheti meg a gonoszt, hiszen Jézusban már legyőzte, áll a kereszt és a gonosz minden hatalma megtörik rajta. Imádkozzunk - ne csak augusztus 6-án -, egyéni és közösségi imádságainkban a gonosz hatalmának megtöréséért, e pusztító veszedelem rémének végleges eloszlatásáért. A másik, amit lelkiismeretünk szerint megtehetünk, hogy tiltakozzunk! Ezt teszik ma szerte a világon hívő és nem hívő emberek, csoportok, egyházak és nem keresztyén vallási közösségek. Csatlakozzunk hozzájuk. Ne csak az legyen tiltakozásunk tárgya, hogy ne robbantsanak újat, ne kísérletezzenek, de azt is követeljük, hogy a már meglevőket is semmisítsék meg. Nem kell kísérlet és nem akarunk puskaporos hordón (nukleáris tölteteken) élni! Van a keresztyén embernek erre is mandátuma, ha 5Móz 30,19 versére gondolunk: „élőtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!” Nemcsak rólunk, gyermekeinkről, unokáinkról, életről és halálról van szó! Amit csak kértek, megadja az Isten LELKÉSZIKTATÁS CINKOTÁN A TARTALOMBÓL “ LELKÉSZAVATÁSOK AZ ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLETBEN SAREPTÁBAN A SZENTLÉLEK ÚJ „ERŐMŰVE” KÉSZÜLT EL GONDOLKODJUNK DOLGAINKON ISKOLÁINK AZ ELMÚLT TANÉVBEN Gimnáziumaink eredményes tanévet fejeztek be júniusban. Olvasóink tájékoztatására hat kérdést tettünk fel az iskolák vezetőinek és ezeket adjuk közre egymás utáni számokban. A hat kérdés a következő: 1. Általános helyzetképet kérünk az elmúlt tanévről. 2. Mi teszi az iskolát egyházi iskolává? 3. Mi okozott gondot vagy nehézséget a tanév folyamán? 4. Milyen örömteli események és eredmények jellemezték a tanév munkáját? 5. Mi a gimnázium profilja? Hány osztály van, tagozatos oktatás folyik-e és milyen szakon? 6. Van-e kollégium és milyen a telítettsége? (Ezekre a kérdésekre adott válaszok elején csak a kérdés sorszámát tüntetjük fel.) 1. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium 190 éves múltra tekint vissza. Az intézményt a Tolna-Baranya-Somogyi Evangélikus Egyházmegye alapította 1806-ban Sárszentlőrincen, 1870-től Bonyhádon működik. Az iskola jelenlegi épületében, mely 1908-ban épült, nyolcosztályos gimnázium működött. Az 1948-ban államosított gimnázium 1992. augusztus 1-től a Magyarországi Evangélikus Egyház fennhatósága alá tartozik. Jelenleg 15 osztályban 430 diák tanul. 2. Az iskola nagyon sajátos helyzetben van. Beiskolázási körzetünkben viszonylag kevés evangélikus vallású él. Ha csak evangélikus vallású tanulót szeretnénk felvenni, nagy gondjaink lennének. Az evangélikus tanulók létszáma az iskola létszámának 10-12%-át teszi ki. Az evangélikus ill. egyházi jelleg a következőkben nyüvánul meg. Az evangélikus tanulóknak a hitoktatás kötelező. Az intézmény a más felekezetűeknek megszervezi a hitoktatást. (Jellemzően katolikus.) A hitoktatásra nem járóknak kötelezően választaniuk kell a vallástörténeti, bibliaismereti, kultúrtörténeti fakultációk közül. Évente egy csendesnapot tartunk. 1994 októberében Bonyhádon szerveztük a négynapos Evangélikus Gimnáziumok Országos Ihlálkozóját. 3. Legnagyobb gond a tanárutánpótlás, elsősorban az idegennyelv-szakosok hiánya. Egy vidéki kisváros nem csábító alternatíva a végzettek számára, főleg, ha nincs szolgálati lakás. Kis gondjainkat megoldjuk, nagy gondjaink, nehézségeink egyelőre nincsenek. Hirosima látképe az atomtámadás után 1945 augusztusában BONYHÁDI PETŐFI SÁNDOR EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM Válaszol: Sántha Lászlóné igazgató 4. Örömeink:- elkészült a gimnázium épületének tatarozása- épül a kollégium új, modem szárnya- diákjaink nagy számban indulnak a különböző tanulmányi versenyeken, s szép eredményekkel gazdagítják iskolánk jó hímevét.- legkiemelkedőbb eredmények - országos helyezések Ehreth Imre - matematika OKTV 3. hely Bauer Viktória - német OKTV 8. hely Hartmann Miklós - Arany Dániel Mat. verseny 2. díj Nemes Tihamér Számítástechnikai verseny 2. díj Szabó Gábor - Szőkefalvi mat. verseny 1. Bárány Judit - Implom J. helyesírási verseny 6. hely Európa 2000 tört. verseny (Solti Judit, Szabó Zsuzsanna, Váncsa Zsuzsanna) 5. hely Dománszky Péter - földrajz levelezőverseny 1. hely "Bábért Attila - országos diákolimpia 2. hely 5. A négyosztályos struktúrában a speciális tantervű németes és a természettudományos osztály jelentik fő profiljainkat. Ihnulóink nagy számban szereznek közép- és felső fokú nyelvvizsgát. A természettudományos tárgyak (matematika, fizika, biológia, kémia) versenyeredményei nagyon jók, a továbbtanulási felvételi százalék magas. Az evangélikus gimnáziumok közül egyedül Bonyhgdon van hatosztályos képzés. Ebben a struktúrában évfolyamonként (most már 4) 1 osztályunk működik, fele kéttannyelvű németes, fele emeltszintű matematikai képzésben részesül. 6. A gimnáziumhoz kollégium is tartozik, közös igazgatású intézményként. Jelenlegi kollégiumi épületünk 1934-ben épült, elavult. Most épül az új, modem kollégiumi szárny, mely 90-120 diák befogadására lesz képes. Terveink szerint az 1996/97-es tanévben már az új épületben lakhatnának diákjaink modem, barátságos körülmények között. Közel háromszáz éve hangzik a cinkotai evangélikus gyülekezetben Isten igéje. Volt idő, amikor Pest evangélikus népe is itt talált lelki otthont. Itt figyelhetett a tiszta evangéliumra. A néhány éve teljesen felújított, eredeti szépségében tündöklő középkori templomban Roga- te vasárnapján lelkésziktatásra gyűlt össze Cin- kota népe, valamint a maglódi gyülekezet szép számú küldöttsége, a pesti gyülekezetek küldöttei, lelkészei, rokonság és barátok. Ezen a vasárnapon iktatta be Szirmai Zoltán, a Pesti Egyházmegye esperese Blatniczky János volt maglódi lelkészt hivatalába. Elődje - Szalay Tamás - tábori lelkészi, püspökhelyettesi megbízatása miatt mondott le tizennyolc évi szolgálat után, hogy országos jelentőségű szolgálatot végezhessen. A gyülekezet nem ismeretlenül választotta meg Blatniczky Jánost jelentős szavazattöbbséggel. Nagyapja, édesapja is a gyülekezet lelkésze volt évtizedeken keresztül. Itt nőtt fel, innen indult a teológiára, s édesapja mellett segédlelkészként is szolgált. Nem véletlenül hangzott el tehát az esperes igehirdetésében és több köszöntőben is, hogy haza érkezett. Több mint harminc luther-kabátos lelkész kísérte a beiktatandót a zsúfolásig megtöltött templomba. Az iktatást végző esperes lKir 8,28 és következő versei alapján hirdette Isten igéjét. Igehirdetése kötődött Rogate vasárnapjához, valamint ahhoz a tényhez is, hogy az esperes is nagyon közel áll a beiktatandó lelkész családjához, a cinkotai, mátyásföldi gyülekezethez, hiszen itt kapott olyan indíttatást gyermekkorában, mely a lelkészi pályára segítette. Három kérés hangzott az igehirdetésben: „Nézz nyitott szemmel éjjel és nappal erre a házra”. - „Isten, láss bele életünkbe!” Isten az, aki vizsgálja múltunkat, jelenünket. Isten előtt nyitott könyv a lelkész és gyülekezetének élete és szolgálata. Jó tehát, ha előtte vizsgálunk meg mindent. „Hajlítsd Isten szívünket tehozzád!” Ővele lehet járni! A harmadik könyörgés: Legyen velünk Isten, hogy az Ő útjain járhassunk Minden lelkész és gyülekezet könyörgő imádsága csak ez lehet. Isten velünk léteiével valósítható az Ő útján való járás. Sok feladat vár az új lelkészre a gyülekezet fiataljai és idősei között. A szolgálatokat csak Isten útján járva lehet és érdemes végezni. (Folytatás a 3. oldalon) BUDAPESTI KOLLOKVIUM A Nemzetközi Keresztyén Zsidó Tknács július 9-13. között Budapesten tartotta konferenciáját a fenti néven. A világ minden tájáról mintegy 250 résztvevő között fiatalok és idősek, nők és férfiak, papok és vüágiak beszélték meg a főtémát: „Hogyan beszéljünk ma Istenről?” A témát több oldalról közelítették meg. Figyelemmel voltak a volt szocialista országok tagjaira, ahol zsidók és keresztyének egyaránt elszakíttattak tradícióik élő forrásától. Vissza a forráshoz! Felmérték a náci és kommunista uralom pusztításait, melyek alapvető emberi értékeket érintettek. A technika és tudomány minden áldásos fejlődése mellett is együtt jár etikai és spirituális értékek elsorvadásával, segíti az önzést, a fogyasztói szemlélet kialakulását és az erkölcsi közömbösséget. A szegények és gazdagok közötti szakadék veszélyezteti a világ igazságos, egészséges és békés fejlődését. A Teológiai bizottság irata alapján tárgyaltak arról: „Zsidók és keresztyének keresik a közös vallási alapokat egy jobb világ érdekében”, és megállapították, hogy a zsidók és keresztyének minden közöttük lévő különbözőség ellenére egyaránt magukénak vallják a héber Szentírást, azt közös örökségnek tekintik, ezen alapul Istenről, az emberiségről és a világról vallott felfogásuk, mely egy különleges értékrendet hozott létre. Útmutatást nyújtottak a felelősség gyakorlására és arra nézve is, hogy a felnövekvő nemzedéknek hogyan adják át ezeket az értékeket, hogy az nekik is indíttatást jelentsen. Kérdésre válaszolva Sigmund Sternberg, a Végrehajtó Bizottság elnöke elmondta, hogy két aktuális ok indította őket a konferencia megrendezésére, az ateizmus és a szekularizáció jelenléte. Ezért hirdetik: Vissza a Bibliához! Rendeztek ifjúsági és külön női konferenciát is. Két fontos bejelentés is elhangzott: Magyar kézikönyv készül Komoróczy Géza professzor szerkesztésében: Hogyan tanítsuk a zsidó történelmet európai összefüggésben? címmel. A másik az Abrahám fórum elindítása, mely az iszlámmal való viszony ápolásához segít hozzá. A református Kálvin Kiadó erre az alkalomra hozta ki válogatott tanulmányokat tartalmazó könyvét Örök szövetség címmel. A neuralgikus pontok teológiai megvüá- gítását segítik az írások, és segíteni akar állásfoglalásunkban. tszm A MEZŐBERÉNY I. kerületi Evangélikus Egyházközség augusztus 12-13-án ünnepli megalakulásának 250. évfordulóját. Augusztus 12-én, szombaton du. 3 órakor úrvacsorái istentisztelet, este 6 órakor hangverseny a münsingeni fúvósok szolgálatával. Augusztus 13-án, vasárnap de. 9 órakor térzene. 10 órakor ünnepi istentisztelet, igét hirdet dr. Harmati Béla püspök. Du. 3 órakor ünnepi találkozás, köszöntések. Este 8 órakor ünnepség a várossal együtt a helyi Művelődési Házban. Az ünnepségre szeretettel hívnak és várnak minden elszármazottat és érdeklődőt.
