Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-12-04 / 49. szám

Evangélikus Élet 1994. december 4. /-----------NAPRÓL Eg yenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok. Lk 21,28. VASÁRNAP Letelnek gyászod napjai. Ézs 60,20 (1 Kor 10, i 3; Lk 21,25-33; Jak 5,7-8; Zsolt 52). Való­di örömhirrel, vigasztalással kezdődik a hét! A szaba­dulást hirdető próféta, Ézsaiás szavaiból meríthetünk erőt, hogy magányunkat, fájdalmainkat félretéve, íme felismerjük: jön a mi Urunk, közeleg, meglátogat bennünket vigasztalásával, üdvösséggel! HÉTFŐ Lásd meg tehát Isten jóságát és keménységét: azok iránt, akik elestek, keménységét, irántad pedig jóságát, ha megmaradsz ebben a jóságban. Róm 11,22 (Zsolt 32,10; Ézs 63,15-19; 64,1-3; Ézs 4,2-6). Ilyenkor, ádvent táján, amikor felerősödik a Krisz- tus-várás, talán szembetűnőbb, hányán „botlanak meg”, „esnek el” a keresztben. Mert kevés a keresz- tyénség magas erkölcsiségét elfogadni, sőt vallani, ha nincs mögötte a Názáreti pecsétje: a kereszt, csakis az ott függő Krisztus által van bűnbocsánatunk, életünk és üdvösségünk. KEDD A régebbiek már beteljesedtek, most újakat mondok. Még mielőtt kibontakoznak, tudatom vele­tek. Ézs 42,9 (Jn 3,29-31; Hagg 2,1.3-9; Ézs 5,1-24). Nem más mondja ezt, mint a hatalmas Isten, kinek teremtő szavára lett a világ, és benne mi is: emberek. Ő az, aki bizalmat épít bennünk, hittel ajándékoz meg minket. És ez a bizalom a Vele való kapcsolatunk alapja. Ezen támaszkodva, halljuk hívását, érezzük szeretetét, szólíthatjuk meg Őt. De hogy ezek a sza­vak ne maradjanak közhelyek, gondoljunk bele, mi­lyen hatalmas az, hogy nekünk, porszemeknek élő, ■ azonnali kapcsolatunk, „forró drótunk” lehet az Is­tennel! És ezt Ő „építette ki”... SZERDA Amikor dicsőséges Urunkba, a Jézus Krisz­tusba vetett hit szerint éltek, ne legyetek személyválo­gatók. Jak 2,1 (2Krón 19,7; Zak 2,14-17; Ézs 6,1-13). Vajon hányszor nézzük azt, ami a szemünk előtt van? Szép ruha, tiszta cipő? Ez igen, egy derék ember! Kicsit gyűrött ruházat, és a cipő is kopottas? Én ugyan le nem ülök mellé! De gondoljunk csak Jézusra, a bűnösök, és vámszedők barátjára, aki azokhoz külde­tett, akik felismerik, és bánják bűneiket. CSÜTÖRTÖK Éneklek az ÚRnak, mert jót tett velem. Zsolt 13,6 (Ef 3,20-21; Mk 13,5-13; Ézs 7,1-9). Hála­adás, dicsőítés: mekkora szerepet kap a mai, „mo­dem” ember életében? Jut-e időnk „ilyesmire”? Ész- reveszem-e Isten szeretetét és gondoskodását a hét­köznapok sodrásában? És ha igen: álljunk meg egy pülanatra, hálát adván a mai nap ajándékaiért. Akár a zsoltárossal együtt: énekelve. PÉNTEK A gazda ezt mondta: Hát nem szabad-e nekem azt tenni a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? Mt 20,15 (Ez 18,25; Róm 15, 4-13; Ézs 7,10-17). Milyen cso­dálatos, hogy a Gazda nem úgy gondolkodik, mint béresei! Ugye velünk is előfordult, ha valahol már „belül voltunk” (kerítésen, kereten), érdektelenné vált helyet szorítani a kívüllevőknek, hogy még ők is be­férjenek. Ám a Gazda bölcs, és cselekszi, amit jónak lát. Ami jóságából fakad. SZOMBAT Üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipomak, de el nem veszünk: Jézus halálát minden­kor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is nyil­vánvaló legyen testünkben. 2Kor 4,9-10 (Zsolt 66,12; Mt 24,1-14; Ézs 8,1-15). Pál apostol szavai méltó­képpen zárják második ádventi hetünket. Megláthat­juk bennük a Jézus Krisztus szeretetében hazatalált ember reménységét. Aki élete terheit, üldöztetéseit is úgy tudja elvenni Isten kezéből, hogy eközben is Urá­ra tekint, Őt szolgálja. Mert vágyakozása nem tétlen Krisztus-várás, hanem szorgalmas munkálkodás. Schalter Bernadett A A VASÁRN Jt ÍTÉLET ELŐTT, KEGYELEM ALATT Zsid 10,35-39 „Valaki...”? Folyóiratokban, tévé-, és rádió­interjúban igen gyakran hangzik el, divattá lett a riporteri kérdés: - „Hisz Istenben?” Többnyire neves emberek, tudó­sok, színészek, művészek szólalnak meg, de nem vitás, hogy válaszuk­ban rendszerint a mai átlagember gondolkodása tükröződik, amikor ilyesmit mondanak : - Istenben hi­szek - majd gyorsan hozzáteszi - de nem vagyok vallásos, nem járok templomba, nem szeretem az egy­házat, a papokat... De hiszem, hogy van „valaki”, Isten, de más­nak is nevezhetném. Vele még el is beszélgetek, sőt olykor vitatkozom is. Hiszem, hogy van „valaki”, van egy magasabb intelligencia... Az ilyen válasz mutatja, hogy Isten dolgaiban milyen felszínesek vagyunk, mert a „valaki” természe­tesen nem szól bele az életünkbe. Ezzel kifejezem, hogy „tartom a távolságot”. Isten nem „valaki”, hanem a Biblia szerint „Az Úr a mi Iste­nünk, az egyedüli Úr”. Ő terem­tett, majd a bűneset után Fiát küldte hozzánk, aki halálával meg­váltott, és Uram akar lenni. Ha Istent „valakinek” nevezem, ez a szó leleplezi a legsúlyosabb hiányt, mert a „valaki” emberek közt is azt jelenti, hogy nem isme­rem az illetőt. Nincs vele személyes kapcsolatom. Pedig Isten élő való­ság, személyes kapcsolatot kínál fel nekünk, és igényei vannak ve­lünk szemben. Az ige szerint Isten totális igényét így jelenti be: „Add nekem a szívedet fiam, és tartsd szemed előtt utaimat!” (Péld 23,26) „Valaki” - ebben benne van a mai ember közönye, eltompultsá- ga, érdektelensége. Ha beteg va­gyok, nem nyugszom bele, hogy „valami”' bajom van, hanem pon­tos diagnózist akarok... Beszélge­tés sem lehet „valakivel”, amíg nem tudjuk, ki is az illető. - És ezt a „valakit” szeretni sem lehet. Akit nem ismerek, azt nem tudom sze­retni. Ki neked Isten? Tudod-e, hogy mennyire szeret, és ezért személyes kapcsolatot keres veled? Sorsod attól függ, hogy a „valakiben” fel- ismered-e végre Uradat és Megvál­tódat! Persze akkor vége az eddigi felelőtlen, énközpontú életnek, a magam útján járásnak... Ha Uram van, akkor engedelmeskednem kell Neki. De akkor lesz valósággá számomra szeretetének gazdagsá­ga, akkor tudom elfogadni ajándé­kait: naponkénti, személyes veze­tését az igében, és őrzését minden dolgomban. Nekünk tehát nem „valakivel” kell talákoznunk, hanem azzal a töviskoronás Jézussal, aki a keresz­ten személy szerint értem is meg­halt. Aki ezt felismerte, Tamással együtt, el tudja mondani: „Én Uram, és én Istenem!” (Jn 20,28). Gáncs Aladár 1994. július 27-én volt az Evangélikus Országos Múzeum megnyitásának 15. évfordulója. Ebben a 15 esztendőben összesen 116 087 látogatója volt mú­zeumunknak, Magyarországról és az 5 világrészből. Ezt illusztrálja a bejárat mellett jobbra, a falon függő világtér­kép, melyen a látogatók a térképbe szúrt színes gombostűkkel jelezték, honnan jöttek. Ez világosan mutatja, hogy a mi kis evangélikus múzeumunk szinte az egész világon ismert. Termé­szetesen legtöbben Európából jöttek. Ezért a térképen Európa területen már alig lehet gombostűt beszúrni. A mö­göttünk levő félévben, amely időre ez a híradó vonatkozik, 2195 látogatónk volt. Ennek majdnem a fele (49%) a külföldi. A látogatókra általában jó benyo­mást gyakorolt múzeumunk megtekin- tése, és a vendégkönyvi beírások sze­rint a legtöbben megköszönték a szíves és barátságos fogadtatást és a „színes”, „érdekes”, „érthető”, „szakszerű”, „tartalmas”, „csodálatos” tárlatveze­tést. Munkatársaink nyugdíjasok, a tárlatvezetők lelkészek, történelem- tanár és idegenvezetők, akik a német mellett angol, francia, finn és szláv nyelveken is eligazítják a vendégeket. Nemegyszer fordult elő, hogy a külföl­diek tetszésüket tapssal is kifejezték. A „Kossuth Lajos emlékezete” c. időszakos kiállítás még mindig tart. Egy vendégkönyvi beírás szerint: „Kossuth személye minden magyarnak örök tartást jelent.” A híradó időszakában több külföldi és magyar csoport látogatta meg mú­zeumunkat. Járt itt lengyel püspök énekkarral, Huotari finn püspök feleségével, bajor egyházi küldöttség 15 esperessel és fele­segükkel, a németországi darmstadti gyülekezetből, a mannheimi Szenthá­romság gyülekezetből lelkészeik veze­tésével nagy csoportok, Hamburg- Wedel gyülekezetéből negyvenen jöttek magyar származású lelkészük, Weiss Jenő vezetésével. A reformáció napján jött Reinhard Schmied biberachi kar­nagy vezetésével egy 27 tagú egyházze­nei csoport. Feltűnően sok külföldi lel­kész-látogatónk volt kisebb csoportok­kal. A Világvallások - Budapesten 1994. augusztus 1-8-a között tartott - konfe­renciáján résztvevők közül 65-en néz­ték meg múzeumunkat. Múzeumi híradó Magyar gyülekezeü csoportok is jöt­tek Nyíregyházáról, Kecskemétről, Szákszendrol. A Kissomlyó, Duka, Gércze gyülekezetekből nagyobb cso­port jött lelkészük vezetésével. - A pestszenterzsébeti gyülekezet vendé­gül látta testvér-gyülekezetét, az erdélyi Barczaújfalu evangélikusainak egy cso­portját, akiket a vendéglátók lelkésze vezetett el a múzeumba. Sztehlo Gábor halálának 20. évfor­dulóján (május 27-én) családi és baráti megemlékezés volt múzeumunkban. A megmentettek közül Fóti Pál vett részt családjával, Londonból. A Teológiai Akadémia által szerve­zett Evangélikus Iskolai Pedagógiai Napok résztvevői közül is többen láto­gattak. Örvendetes és példamutató jelenség, hogy a visszakapott Budapest Deák téri evangélikus gimnáziumból és a soproni evangélikus líceumból tanárok és a soproni iskolaigazgató személye­sen vezettek osztályokat múzeumunk megtekintésére. A szekszárdi Garay Já­nos Gimnázium II. e. osztálya is itt volt. Erdélyből pedig Apáczáról az „Apáczai-Csere Janos” általános isko­la 21 tanulója látogatta meg múzeu­munkat és a vendégkönyvbe azt írták be: „Sok szép emlékkel gazdagodva térünk haza.” A budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium több, és a Szerb Gimná­zium egy csoportja is járt múzeumunk­ban. Ezenkívül hittanos csoportok: Budavárból a hitoktatókkal, a kápol- násnyéki általános iskola református hittanosai lelkipásztorukkal, a kis- apostagi és dunaújvárosi hittanos cso­port á lelkész vezetésével. A Deák téri es még más budapesti gyülekezetből a lelkészek elhozták konfirmandusaikat is. - Egy bodajki ifjúsági táborból 63 gyermek tekintette meg múzeumunkat. A vendégkönyvi beírás szerint sokat jelentett nekik a „Kossuth Lajos emlé­kezete” c. időszakos kiállítás. További jelentősebb események: dr. Fabiny Tibor prof., múzeumigazgató 1994. augusztus 8-án nyitotta meg újra, átalakítás után az Evangélikus Orszá­gos Múzeum soproni részlegét. TV­riport is készült a múzeumról. A Ma­gyar Rádió Szülőföldünk című rovata számára rádiós-riport készült az Evan­gélikus Országus Múzeum működésé­ről és jelentőségéről. - Október végén TV-feívétel volt a pesti evangélikus egyház múltjáról és jelenéről karácso­nyi bemutatásra. - Thököly-emlékér- met kaptunk Bruckner Györgyitől, Kossuth-emlékérmet adományozott dr. Göttze Árpád ny. kórházi főorvos.- Gombócz Zoltán-emlékérmet is kap­tunk. Zsirai Jolán elhozta édesapja, dr. Zsirai Miklós híres evangélikus nyelvész professzor arcképét, melyet az érmekkel együtt kiraktunk a megfelelő tárlókba. - Múzeumunk restauráltatta a tulajdonában levő Gyurátz Ferenc Kőszegi Evangélikus Leánygimnázium albumát, valamint Raffay Sándor 10 éves püspöki jubileuma alkalmával 1928-ban készült Bánya-kerületi dí­szes, bőrkötésű emlékalbumot. Még néhány vendégkönyvi beírás is idekívánkozik: Egy idegenbe szakadt magyar úja: „Nagyon megható a történelmi evan­gélikus kiállítás anyaga. Szívből örü­lök, hogy az evangélikus »mécses« még fénylik”. - Egy hazalátogató vélemé­nye: „Sok helyen jártam már, de szá­momra ez a múzeum volt a legszebb”.- Egy Londonból hazalátogató: „Itt jártam, és nagy örömömre megtalál­tam édesapám, dr. Fejér Ákos fényké­pét a washingtoni Kossuth-emlékmű leleplezése alkalmával készült nagy ké­pen (1928 márciusában)”. - Csizmazia Szilvia hitoktató írja Tétről: „Köszön­jük a tartalmas tárlatvezetést. Érdemes volt idejönni, tanulni”. Egy határon túli magyar megnyilatkozása: „Jól esett a tiszta magyar nemzeti légkör, ami itt körülvett bennünket. Úgy érez­tük: itthon vagyunk”. Német beírás: „Köszönjük a jó vezetést. A magyar evangélikus egyházra minden időben kívánjuk Isten áldását és hálásan gon­dolunk az 1989-es évre”. (Valószínű a „vasfüggöny” megnyitása miatt.) Vé gül meg egy vélemény: „Maradandó élmény volt számomra egy nagyon kedves asszony szakszerű vezetése”. Múzeumunk vezetősége ismételten kéri a lelkészeket és evangélikus isko­láink tanárait és tanítóit, hogy lehető­ségeik szerint, áldozatok árán is hoz­zák el a rájuk bízott ifjúságot múzeu­munkba. Dr. P. L. A Szentírást mélyebben ismerő keresztyének előtt ismert az a tény, hogy Keresztelő János a Messiás megjelenésével az ítéletet és a mennyek országának elérkezését várta. Jézus mennybemenetele után az őskeresztyének közül so­kan még a tanítványok életében várták az Úr érkezését, így Pál apostol is, és a mai vasárnapunk igéjének szerzője is. Az öreg Péter apostol vezeti be a helyes keresz­tyén, történetszemléletet, amikor az Úr érkezésében kételkedőket megnyugtatja: „Nem késlekedik az Úr az ítélettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzá­tok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elpusztuljanak, hanem azt, hogy megtérjenek”. Ezt a tör­ténetszemléletet fejleszti tovább Lukács evangélista, aki az Aposto­lok Cselekedeteit is írta. A keresz­tyéneknek fel kell készülniük egy beláthatatlanul hosszú misszióra, miközben állhatatosan, kitartóan és hittel várják a dicsőséges Krisz­tus érkezését. Ez a jelenben is tartó egyháztörténet. Nincs keresztyénség utáni kor­szak. Ez a fentiekből következik. Diákkoromban ismerkedve a re­formáció hazájával, találkoztam egy épülő várossal, a patinás Halle város új városrészével. Ezt a fiatal családok számára épülő több száz­ezres várost templom nélkül ter­vezték. Hiszen a jövőben már nem lesz szükség egyházra. De nálunk is épült egy ilyen Duna melletti város, szintén templom nélkül. Ma már ezen városok „Isten nélkül” középkorúvá érett szüleinek gyer­mekei építik a templomokat. Isten­nek nincs háta möge, így a társa­dalmi fejlődés sem haladhat túl rajta. „Ő a kezdet és a vég, aki van, és aki volt, és aki eljövendő.” A kitartó és állhatatos ember várja az Úr érkezését. De hogyan? Németország keleti tartományá­ban, a volt NDK-ban, a hitvalló keresztyének a szokásos hagyomá­nyokat is túlszárnyalva, ádventi időben kitették a verandákra, ab­lakokba az ádventi csillagokat és koszorút. Több volt ez abban az időben a hagyomány tiszteleténél. A történelem Urában, az érkező Úrban bízó, hívő ember hitvallása volt ez. Hibás az az életszemlélet, ami­kor lelki, szellemi vonalon is csak máról holnapra élünk. A hívő em­bernek is vannak rövid lejáratú és távlati céljai, de ezek közül egyik sem lehet az élet végcélja. Végcé­lunk az élet múlandóságán túl az örökéletben gyökerezik. Lnnék le­téteményese erkező Urunk. „Nincs itt maradandó városunk, az eljö- vepdőt keressük!” ítélet előtt, de még kegyelem alatt élünk. Ki az, aki bizalommal, kitartó állhatatossággal várja az ítéletet, nem más ítéletét, hanem a sajátját? Sok ember életét kioltó gyilkosról olvastam hasonlót, neki csak a halál látszott megoldásnak terhelő lelkiismerete miatt. „Adós­levelünk” által mi sem érdemel­nénk mást, de az a golgotái ke­resztre szereztetett. A kereszt a ke­gyelem útja. Általa lehetünk sza­badok, Istennek gyermekei és or­szágának örökösei. „Ma még le­het, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt . Kalácska Béla IMÁDKOZZUNK! Urunk Istenünk! Hálát adunk, hogy emlékeztetsz Krisztus Urunk dicsőséges visszatérésére. Kérünk, adj erőt minden­kinek a benned való hitre és életre. Ma­gad készíts fel minket ama napra az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik örökkön örökké. Ámen. EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISZ- SZIÓ: 17.20-17.35-ig. 49 m-es rövid­hullám, 6230 kHz. December 3. szom­bat: Misszió Mongóliában - Pósfay György. December 4. vasárnap: Ádventi áhítat - Füzesi Zoltán. Levelezési cím: Evangélikus Rádiómisszió, 2142 Nagy- tarcsa, Pf. 19. * 50 EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán Karácsony 2. napján de. 11.05 órakor a Bécsi kapu téri templomból. Igét hirdet: Szebik Im­re püspök. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1994. december 4. I. Becsikapu tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly; de. 10. (német) Dietrich Tigge- mann; de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós (FE- BÉ jubileum); du. 6. dr. Zsigmondy Árpád. XII. Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Balicza Iván. Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor. Pesthidegkút, U. Ördögárok u. 9. de fél 11- Kőszeghy Tamás. Csillaghegy, ül. Mátyás kir. u. 31. de. 10. Görög Tibor. Óbuda, ID. Dévai B. M. tér de. 10. Bálint László. Újpest, IV. Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) családi, Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Zászkaliczky Péter. VII. Város­ligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. (úrv.) ifjúsági, Nagy Zoltán. VIII. Ül­lői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. VIII. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc. VIII. Karácsony S. u. 31—33. de. 9. Kertész Géza. Vili. Vajda P. u. 33. de. fél 10. Fabiny Tarpás. IX. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya, X. Kápolna o. 14. de. fél 11. Fabiny Tamás. X. Kerepesi út 69. de. 8. Szabóné Mátrai Marianna. Kelen­föld, XI. Bocskai út 10. de. 8. Csepregi And­rás; de. 11. (úrv.) Kárstin Rantasalo (finn); du. 6. Missura Tibor. XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Bajka Katalin (Sepsiszentgyörgy) du. 3. (betegek istentisztelete) Ferenczy Er­zsébet; Budahegyvidék, XII. Tarcsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József; de. 11. (úrv.) Takács József; du. fél 7. Kőszeghy Tamás. XIII. Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifi. Kendeh György. XIII. Frangepán u. 43. de. 8. ifi. Kendeh György. XIV. Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna. XIV. Gyarmat n. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna. Pestújhely, XV. Templom tér de. 10. Bízik László. Rákospalota, XV. Régifóti út 73. Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI. Hősök tere de. 10. dr. Kamer Ágoston. Cinkota, XVI. Bat­thyány I. u. de. fél 11. Szalay Tamás. Má­tyásföld, XVI. Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII. Tessedik S. tér de. 9. (úrv.) Kosa László. Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákos­keresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László. Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Ferenczy Zoltán. Pestszentlő- rinc, XVIII. Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVm. Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Hava­si Kálmán. Kispest, XIX. Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú. Kispest, XIX. Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX. Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXI. Deák tér de. fél 11. Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor. Budaörs, Ref. Imaház de. 9. Solymár Gábor. Budakeszi de. 8. Kőszeghy Tamásné. ÁDVENT 2. VASÁRNAPJÁN az oltárterítő színe: lila. A délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: Lk 17,20-30; az igehirdetés alapigéje: Zsid 10,35-39. * 11 EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LETET közvetít a Magyar Televízió az 1. csatornán Karácsony első napján, de. 11 órakor a Deák téri templomból. Igét hirdet: dr. Harmati Béla püspök. KARÁCSONYI VÁSÁR A Sajtóosztály átköltözésével kapcsolatos leltározás során néhány korábbi kiadványunk több példányban is előkerült. Ezeket most leárazva kínáljuk fel könyvesboltunkban megvételre. Lehet postán is rendelni, ebben az esetben csupán a portóköltség vállalását kérjük a megrendelőtől. Káldy Z.: Hanem hogy ő szolgáljon 154,­Rédey P.: Miért reszketnek a csillagok 50,­Kutas K.: Egy emberélet (versek) 64,­Scholz L.: Jót várj (versek) 82,­Rédey P.: A máglya nélküli város 96,­Evangélikus templomok (levelező lapok) 48,­Csepp a tengerben 80,­Podmaniczky P.: Megszabadított élet 116,­Veöreös I.: A középpont felől 254,­Karner K.: Időszerű hitvallás 91,— Bálintné: Tóvá lesz a délibáb 145,­Id. Harmati B.: Egészségünk és üdvösségünk 49,­Veöreös I.: A harmadik egyházi út 69,­Scholz L.: Fények s felhők 97,­Ferenczy Z.: Gyógyíts meg Istenem 49,­Dedinszky Gy.: A Biblia néprajza 121,­Gáncs A.: Akinek a szíve lángolt 67,­Vajta V.: Hitből fakadó élet 169,­Grünvalszky K.: Énekek éneke 79,­Ray: Jövevények és vándorok 145,­Görög T.: Imakönyv 85,­Scholz L.: Jézussal egy asztalnál 80,­Krisztus tanúja (Luther élete) 101,­Vajta V.: A szeretet keresztyén értelmezése 135,­Elek: Győry Vilmos 363,­Hernád T.: Kapemaum 60 éves 462, Greiner A.: Luther Márton 319,­Megszületett a kis Jézus 207,­Piper: Betegágyon 108,­Szépfalusi J.: Lássátok, halljátok 264,­Terray L.: Küldetésben 150,­Terray L.: Izrael és az evangélium 100,­Nagy Gy.: Az egyház kincse 151,— Id. Harmati Béla: Vallásos költemények 260,­A fenti könyvek árából 30%-os engedményt adunk 1994. december 24-ig. A Keresztyén Orvosok Magyarorszá­gi Társasága szeretettel hív minden ér­deklődőt 1994. december 10-én (szom­baton) de. 10 órakor a kelenföldi refor­mátus gyülekezeti teremben, Budapest XL, Október huszonharmadika út 5. (Skála Áruházzal szemben) tartandó rendezvényére. Dr. Dizseri Tamás, a Bethesda Ref. Gyermekkórház igazga­tója „Milyen előnyei vannak a keresz­tyén kórháznak és mik a nehézségei?” címmel tart előadást. Az előadás után évi közgyűlésünket tartjuk. A Keresztyén Ökumenikus Baráti Társaság szervezésében 1994. decem­ber 12-én (hétfőn) 18 órakor a Meto­dista Egyház imaházában (Budapest VI., Felsőerdősor u. 5.) Keve István „Miatyánk... szenteltessék meg a Te neved” címmel tart előadást. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk. Ugyanott az Egyházak és a zsidók ül­dözése sorozat első előadásai hangzanak el a Szent Kereszt Egyesületről és Apor Vilmos az üldöztetés ellen címmel. A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület rendezésében 1994. decem­ber 6-án, kedden du. 5 órakor Simonffy András íróval beszélget Albert Zsuzsa és a közönség (OMIKK-klubban, VIII., Múzeum u. 17.) Értesítjük olvasóinkat, hogy a Gol­gota című újság (Csongrád-Szolnoki Egyházmegye havonként megjelenő lapja) rendkívüli számát mindenkinek díjtalanul megküldjük, akik szeretnék megismerni, vagy előfizetni a követke­ző evre. Kérjük, levélben jelezzék kéré­süket a következő címen: Golgota Szerkesztőség, 6720 Szeged, Tisza L. krt. 16. Tel./fax: 06-62-313-747. A KERESZTYÉN-ZSIDÓ TÁR- SÁSÁG 1994. december 7-én, szerdán este 6 órakor a Deák téri gyülekezeti teremben HÉBER-MAGYAR BIB­LIA sajtóbemutatóját tartja. Előadó: Raj Tamás főrabbi. HALÁLOZÁS Id. Szabó László a szolnoki gyüleke­zet néhai felügyelője, a Csongrád-Szol­noki Evangélikus Égyházmegye presbi­tere, 1994. október 20-án hosszan tartó betegség következtében csendesen el­hunyt. Temetése 1994. október 27-én volt. A temetési szolgálatot Halasy Endre esperes, Bácsi János szolnoki lel­kész, valamint Hamar István szolnoki református lelkész végezték. Végső nyugalomra ez év áprilisában el­hunyt felesége mellé temették, akivel 50 évet élt kitartó házasságban. „Ama nemes hárcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, hitet megtar­tottam. ..” Az elhunytakban ifi. Szabó László, a Csongrád-Szolnoki Egyházmegye felügyelője a szüleit gyászolja. EGYETEMISTÁK! Közös ádventi istentiszteletet tar­tunk deceqiber 1-jén, csütörtökön este fél 8 órakor a Piarista Kápolnában (V., Pesti Barnabás u. 1.) Utana tea, süte­mény. Megjelent! A Korálkönyv második kiadása kapható a Sajtóosztályon. Ára 670,- Ft (AFÁ-val). GYERMEKEKNEK KARÁCSONYI AJÁNDÉK! „Uram, taníts minket imádkozni” Imádságos könyv gyermekeknek és szüleiknek.. Összeállította: Ferenczy Erzsébet. Ára: 180,- Ft (ÁFÁ-val). Felhívom a lelkésztársak és a gyüle­kezetek figyelmét, hogy, ha Szaniszló József fiatal zenetanár bárhol reám hi­vatkozva jelentkezne, ne adjanak hitelt neki, mivel Nyáregyházán több csalá­dot megkárosított. Adámi László lelkipásztor „EGY TISZTESSÉGES ALTERNATÍVA.. A HOLLAND JOHANNUS ORGONAGYÁR RT. MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE: SPEED-EX KFT. 1056 Budapest, V. Irányi u. 17.111.1. Tel.: 118-0768; 118-0191 Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelés szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLŐS MIHÄLY Szerkesztőség és kiadóhivatal 1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 133-6438; 134-3567 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. „ (940070/20) Nyomás: rotáóiós ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVARI-LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vágy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dij: fél évre 680 Ft, egy évre 1360 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
Oldalképek
Tartalom