Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-05-22 / 21. szám

Evangélikus Élet 1994. május 22. r NAPRÓL NAPRA Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én telkem­mel! - mondja a Seregek Ura. Zak 4,6 VASÁRNAP Az ÚR, aki hegyeket formál, és szelet teremt, aki tudtára adja szándékát az embernek. Ám 4,13 (lKor 2,10; Jn 14,23-27; ApCsel 2,1-8; Zsolt 97). Isten sosem szeretné akaratát ránk erőltetni, minket pedig akaratnél­küli bábokként mozgatni. Ő partnert keres az emberben, akivel közölheti szándékait, s ha az ember azt megértette, önként mondhat igent rá. Vajon mi könnyebb Istennek? Félelmetes sziklákból hegyeket formálni, vagy akaratát megértetni velem? HÉTFŐ Ha megtelik szívem aggodalommal, vigasztalásod felüditi telkemet. Zsolt 94,19 (Jn 14,16; Mt 16,13-19; lKor 12,4-11; Zsolt 81). Az aggodalommal sok mindent tehet az ember. Amíg nincs tele vele a szívünk, addig azt mond­juk: ilyen az élet. Ha már teljesen elfoglalnak a félelmek és ránk telepszenek, még akkor is választhatunk: vagy engedjük, hogy elemésszenek és mindenki minket sajnál­jon, vagy pótszerekkel csillapítjuk aggodalmainkat, vagy szaván fogjuk Istent és rábízzuk a megoldást. A Szentlélek által Isten valóban felüdíti a hozzá fordulókat. KEDD Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mt 7,7 (Ézs 45,15; ApCsel 2,22-23,32-33,36-39; Zsid 10,1-18) Isten ajándé­kai nem fognak maguktól az ölünkbe hullani. A keresésre, zörgetésre nekünk van szükségünk. Nagyobb lesz az örö­münk, ha kérés és keresés után találunk meg valamit, amire lelkűnknek nagy szüksége van. Isten atyai szíve pedig gon­dosan elrejt egy újabb ajándékot egy újabb ajtó mögé, s az ajándékot rejtő ajtók nem fogynak el, amíg élünk. Sőt az igazi kincs életünk legvégén tárul fel. SZERDA Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből. Jn 10,29 (Zsolt 36,8; ApCsel 10,34a, 36-43; Zsid 10,19-25). Biztosítótársaságok sokasága gazdagodik meg abból, hogy az ember biztonságra, elrejtettségre vágyik. Mivel ezt a vágyat szemmel látható lakatok és kézzel ta­pintható bankjegyek nem elégítik ki, nem nyugodhatunk addig, amíg a mélyen kielégítő biztonságot meg nem ta­láljuk. Ez a biztonság pedig, abban áll, hogy parányi életünk a hatalmas, világkormányzó Isten tenyerében van elrejtve. CSÜTÖRTÖK Jön az ÚR napja, bizony közel van már! Jóéi 2,1 (Zsid 10,24-25; ApCsel 4,8-21; Zsid 10,26-31). Sokféleképpen fogadhatjuk ezt a mondatot: van, akinek örömhír, van akinek riasztó tény, van aki az utolsó nap gondolatát is elhessegeti magától. Isten örömhimek szán­ta, mert Ő már tudja, milyen folytatást készített az ember­nek. Olyat, amilyet „embernek szíve el sem gondolhat". Ha a tegnapi igének engedve, Isten tenyerébe helyezted élete­det, nyugodtan és bizalommal tekinthetsz az Úr napja felé. PÉNTEK Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. Zsolt 32,8 (Fii 4,9; ApCsel 4,23-31; Zsid 10,32-39). A játszótéren szaladgáló gyerekek közül azonnal ki tudjuk válogatni tekintetünkkel a mieinket, s rájuk különös gonddal figye­lünk, ha elesnek, vagy bántják őket, azonnal közbelépünk. Isten szemei is úgy „forognak a földön”, hogy az övéit szüntelenül szemmel tartja. Ugye, most nyugodtan nézhet fád Isten? Nem teszel olyasmit, ami miatt inkább kerülnöd kellene tekintetét? SZOMBAT Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges! Péld 30,8 (lTim 6,7-8; ApCsel 8,14-25; Zsid 11,1-7). Ez az ige Salamontól származik, aki igencsak megismerhette a gazdagság összes előnyét és hátrányát, s mindehhez bölcsességet is kapott. Ha nem kérünk Istentől értelmet, bölcsességet, hogy helye­sen lássuk anyagi helyzetünket, akkor tékozlás, kétségbe­esés, hamis biztonságérzet vagy hajszoltság fenyeget. Mi­előtt pénzünk, házunk, élelmünk gyarapodásáért imádkoz­nánk, kérjünk Istentől helyes látást, hogy valóban tudjunk bánni azzal, amit kapunk. Bálint Józsefné PÜNKÖSDVASÁRNAP IGÉJE Húzzuk az igát Kijelentő módban, de felszólí­tásként is keserű kifakadás: húz­zuk az igát. Húzzuk a mindenna­pok igáját, mit is tehetnénk egye­bet? Reggel az ébresztőóra csörgé­se úgy indít sietségre, mint régi iga­vonókat az „ösztöke”. Gyors reg­geli, néhány intő szó a gyerekek­hez, hogy figyeljenek az órákon és ne hagyják otthon a tízóraiukat. Aztán a napi munka... Visszafoj­tott vagy udvarias szavakkal álcá­zott dühöngés, hogy nem „húz” mindenki egyformán. Sokan meg­romlott házasságukat is igának ér­zik, amitől szívesen szabadulná­nak. Mások anyagi érdekekért, a birtoklás gyönyöréért hajtják fejü­ket igába, s valóban „inaszakad- tig”, egészségüket, életüket veszé­lyeztetve és pusztítva vállalnak a nyakukba újabb terheket. Ebben a szituációban a vallásos élet a maga előírásaival, kötelezettségeivel, er­kölcsi normáival újabb igának tű­nik, amit igyekszik elkerülni az ember. Pedig a Szentlélek nem igába hajt, hanem szabaddá tesz. Ez pünkösd örömüzenete^ Pál apostol így vall erről; ahol az Úr Lelke, ott a szabadság (2Kor 3, 17). Hinni, Istenhez tartozni, Jézust követni nem nyűg, nem megbéklyózó kö­töttség, nem ige, hanem felszaba­dulás. A pünkösdi Lélek Jézus sza­badító munkáját folytatja és teszi aktuálissá, amiről az evangéliu­mok tanúskodnak. Jézus korának vallásos vezetői a „nem szabadok” igájával terhelték meg a zsinagógák gyülekezetét: nem szabad szombaton gyógyítani, nem szabad mosdatlan kézzel enni, nem szabad pogányok küszöbét át­lépni, nem szabad bűnösökkel egy asztal mellé ülni, nem szabad, nem szabad, nem szabad! Jézus azonban nem alávetettje, hanem szabad Ura a „nem szabadoknak” és követőit is ebben a szabadságban részesíti. A Jézus adta szabadság, a Szent­lélek szabadsága nem a szabados­ság önkénye, amely az önpusztítás és mások életének megrontása árán is igényli magának a „szabad­ságot”. Micsoda szabadság az, amely mások boldogtalansága árán enged szabad utat a vágyak­nak, amely másokon szabadon ke­resztül gázol, hogy önérdekét érvé­nyesítse, amely szabadon engedi, hogy szenvedélyek, indulatok, ér­dekek, téveszmék és rögeszmék rabjává legyek? Jézus, akinek a neve is „szabadi- tót” jelent, más szabadságot ad övéinek a Szentlélek által. Már születése előtt erre utal az angyal szava: ő szabadítja meg népét bű­neitől (Mt 1,21). Feltámadás után pedig ezt mondta tanítványainak: Vegyetek Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bo­csánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak bűneik megmaradnak (Jn 20, 22-23). A Szentlélek Jézus bűnbocsánatá­nak szabadságában részesít. Nem vagyok többé a bűn rabságában. Nem kell azt tennem, amit a bűn diktál. Szabad vagyok arra, hogy a rosszat jóval viszonozzam. Sza­bad szeretnem ott, ahol mások gyűlölnek. Nem kell követnem a korszellem törvényeit. Nem füg­gök attól, hogy mások megtapsol­nak vagy éppen kifütyülnek. Sza­bad vagyok a jóra. Szenvedélyek nem kötöznek meg. Az önzés ma­gánzárkájának ajtaja megnyílt előttem. Szabad vagyok! Jézus szabadított meg. A Szentlélek ré­szesített ebben a szabadságban. Miért húznánk tovább az igát? Madocsai Miklós PÜNKÖSDHÉTFŐ IGÉJE ÉLETÜNK TÜKRÉBEN KICSODA JÉZUS Máté 16,13-18 Alapigénk gerincét egy kérdés és a ráadott válasz alkotja. A kérdés ez: „Ti kinek mondotok engem?” A válasz pe­dig - amely Jézus helyeslésével is talál­kozott - így hangzik: „Te vagy a Krisz­tus, az élő Isten Fia.” 1. Igen nehéz megmondani, hogy ki­csoda valójában a másik ember. Félre­ismerhetjük egymást és ez kihathat kapcsolatainkra, cselekedeteinkre. Sú­lyos következménye is lehet ennek. Vi­lágunkban mennyi bonyodalom követ­kezik abból, hogy emberek és népek nem ismerik igazán egymást. Csak sej­tések, benyomások, érzések és hangu­latok kényszerítésében beszélnek és cselekednek. Mindez indokolja, hogy Jézus kérdé­sét nagyon komolyan vegyük és lelkiis­meretesen feleljünk rá. Ne arra gondol­junk, hogy mit illik, vagy mit szeret­nénk válaszolni! Az elolvasott igében Jézus maga áll előttünk és kérdez. Ő tudja, mi van a szívünkben és hogyan gondolkodunk.róla. önmagunk érde­kében kell őszintén válaszolnunk. Csak az őszinte válasz teheti lehetővé, hogy áldott és ígéretes legyen Jézussal való kapcsolatunk. 2. Hiteles vallomásra az a mondat segíthet, amelyben Péter önmaga és ta­nítványtársai nevében szól. Szavaiból három fontos mozzanatot kell kiemel­nünk. Az első annak hálás elismerése, hogy ők Jézusban megismerték az Istent. Is­ten ugyanis a természetes ember szá­mára rejtett, kiismerhetetlen és ezért érthetetlen. Az értelem számára rejtély. Akaratunk számára elfogadhatatlan. Lehetőségeink alapján kezelhetetlen. Olyasvalaki tehát, akivel semmit sem tudunk kezdeni, aki zavarbaejtő és két­ségek közé taszító. Hajlandók vagyunk feltételezni róla, hogy kénye-kedve sze­rint cselekszik. Péter azonban társaival együtt mindennek ellenkezőjét élte át és tapasztalta meg. Ők Jézus által Isten igazi arcát ismerték meg, olyasvalaki­nek az arcát, akinek lényegét csak az „atya” szóval lehet kifejezni. Isten az, aki nem gyűlöl, hanem szeret, nem bosszút szomjaz, hanem megbocsát, nem halálra taszít, hanem életre hív el. Az Atyaisten szemei nem féltékenyen és rosszindulatúan, hanem megértéssel és irgalmasan figyelik életünket. A második mozzanat az Isten szava­hihetősége melletti bizonyságtétel. Minden úgy van és úgy lesz, ahogyan Isten mondja. Jézus elküldésével Isten régi ígéreteit valósította meg. Beszédé­re, kijelentéseire építeni lehet! ő nem azért beszél, hogy szándékait elrejtse. Szava egyértelmű és embert-pártoló. Az utolsó mozzanat pedig arra fi­gyelmeztet, hogy Istennek Jézus által lehetővé tett ismerete meghatározza magatartásunkat, életfelfogásunkat, emberekhez fűződő kapcsolataink lé­nyegét. Nem cselekedhetünk úgy, hogy az ellent mondjon annak, ahogyan Is­ten cselekszik velünk. Isten szeretete lehetetlenné teszi, hogy szeretetlenek legyünk. Irgalmasságát tapasztalva nem lehetünk irgalmatlanok, bocsána­tát elnyerve, tudnunk kell megbocsáta­ni és kegyelmétől körülvetten nem vál­hatunk embertelenekké. Amint vilá­gossá válik előttünk, hogy kicsoda szá­munkra Jézus, azonnal tisztában kell lennünk azzal, hogy milyenné kell len­nünk. A fentiekre gondolva, müyen választ adhatunk Jézus kérdésére: „Ti kinek mondotok engem?” Mondhatjuk-e hi­telesen, hogy Jézus annak az élő Isten­nek a Fia, aki Atyánk, akinek szava éltet, akinek minden cselekedete hű­ség? Jézus kérdésére mi az életünk vá­lasza? Bohus Imre IMÁDKOZZUNK Jézusunk, Lelked által tedd őszintévé és hitelessé keresztyénségünket! Ámen. EVANGÉLIKUS RÁDIÓMISZ- SZIÓ: 19.00-19.15-ig, 11 m-es rövid­hullán»), 7365 kHz május 21. szombat: Levelesláda - Gáncs Péter május 22. vasárnap: Gémes István áhítata. Levelezési cím: Evangélikus Rádió­misszió, 2142 Nagytarcsa, Pf. 19 A LELEK AJÁNDÉKA János 4,5-19, 28-30 Jézus - életet jelentő vízként - mindenkinek adni akarja Lelkét. Ajándékozó kezét ne taszítsuk fél­re! Ezért figyeljünk a következők­re: 1. Ne áltassuk magunkat azzal a gondolattal, hogy valamiképpen méltók vagyunk Jézus Lelkére! Bi­zonyos magatartás jutalmaként képzeljük el igen sok esetben, olyan folyamat természetes lezárá­saként, amelyben kiérdemeltük. Jézus azonban nem az adok- veszek törvénye szerint cselekszik velünk. Szeretete nem alku tárgya. A samáriai asszonnyal való beszél­getésében nyilvánvalóvá tette, hogy Ő a szomjazókat szeretné megsegíteni. Azokat az embereket, akik rádöbbennek tehetetlensé­gükre, és akiknek fájni kezd, hogy éppen az élethez legfontosabb hiányzik életükből. Hihetetlennek tűnik: Jézus azoknak ígéri Lelkét, akik „csak” szomjaznak rá, akik számára elnyerése lehetetlennek látszik, akik nem tudnak mást ten­ni, csak kérni! „Ha ismernéd az Isten ajándékát... te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.” (10. v.) 2. Hálásan vegyük tudomásul, hogy múltunk semmiféle gyengesé­ge és bűne nem lehet akadálya a Lélek elnyerésének. A samáriai asszonnyal való beszélgetésben Jé­zus tudatosan arra törekedett, hogy az múltjával szembesülve, elismerje, vállalja azt. Nekünk is sok a takargatnivalónk. Rengeteg energiát fordítunk a látszat megőr­zésére. Szeretnénk sötétben, feltá­ratlanul hagyni mindent, ami sö­tétség bennünk. Állandóan mene­külünk az elől, aki megmondhat nekünk mindent, amit tettünk, (vö. 29. v.) A kegyességünk, vallá­sosságunk, .jóságunk” is ilyen me­nekülés. Az asszony, amikor Jézus ezt mondta neki: „Menj el, hívd a férjedet és jöjj vissza!” - élete nagy döntéséhez és válaszához érkezett. Szó nélkül elfordulhatott volna Jé­zustól, vagy hallgathatott volna. De amikor semmit sem szépítve kimondta: „Nincs férjem”, leom­lott az a gát, amely távol tarthatta volna tőle az élő vizet, az újjáte­remtő Lelket. 3. Bízzunk kételkedés nélkül Jé­zusban, aki szüntelenül hirdetteti nekünk, hogy Lelke igazi életre in­dító és segítő erő. A sivatagban csak ott lehet oázis, ahol valami­lyen módon jelen van a víz. Nélkü­le a halál, a reménytelenség, a pusztulás az úr. A víznek sorsfor­dítójelentősége van: megújít, meg­változtat, reménységet ad. Jézus szóba áll velünk, beszél hozzánk, ezért lehetséges, hogy a halál álla­potából kiszabadulva életre jus­sunk. Szava az élő víz, ő maga erősíti: „...azok a beszédek, ame­lyeket én szóltam nektek, Lélek és élet.” (6,63.) Ne hangulatok felkel­tésére törekedjünk. Ne az legyen döntő számunkra, hogy mit ér­zünk. Ne egymásra tornyosuló, egymást felülmúló élmények vágya tartson hatalmában! Isten adja meg nekünk a samáriai asszony csodálkozását, amelyet az váltott ki belőle, hogy Jézus megszólítot­ta. (9. v.) Világunkban az a legígé­retesebb esemény, hogy Jézus be­szél, megszólít és szavában egészen közel kerül hozzánk. 4. Ne szűnjünk meg azért imdá- kozni, hogy ne mondjunk ellent, amikor Jézus Lelke kiáradásának medrévé akarja formálni életün­ket. A samáriai asszony élete meg­változása után nem tudott egyedül maradni. Örömmel sietett oda, ahonnan eddig menekült. Kereste a találkozást városa lakosaival, jóllehet azért ment délben a forrás­hoz, hogy senkivel se találkozzék. Jézus Lelkét ajándékba kapva azért kezdett munkálkodni, hogy a Lélek mások életének nagy ajándé­kává legyen. Beteljesült rajta, amit Jézus így fogalmazott meg: „Aki hisz énbennem... annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek.” (7, 38.) Bohus Imre IMÁDKOZZUNK! Ür Jézus áldunk, hogy mi is megkap­hatjuk Lelkedet. Méltatlanok vagyunk rá, mégis bizalommal kérjük Tőled. Tégy mindnyájunkat Lélek-hordozóvá! Ámen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1994. május 22. I. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós; de. 10. német Beate Brauckhoflf; de. 11. (úrv.) Szebik Imre; du. 6. (vespera) Bali- cza Iván. XII. Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Szebik Imre. Pesthidegkút, II. Báthory u. 8. de. fél 11. (úrv.) Kőszeghy Tamás. Csillag­hegy, III. Mátyás kir. út. 31. de. 10. Donáth László. Óbuda, III. Dévai Biró M. tér de. 10. (úrv.) Bálint László. Újpest, IV. Leibstuck Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Pintér Károly; du. 6. Gerőfi Gyuláné. VII. Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szir­mai Zoltán; du. 6. Muntág Andomé. VIII. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. VIII. Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. VIII. Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák Cse- lovszky Ferenc. VIII. Vajda Péter u. 33. de. fél 10. (úrv.) Józsa Márton. IX. Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya, X. Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Józsa Márton. X. Kerepesi út 69. de. 8. dr. Szabó Lajos. Kelenföld, XI. Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Missura Tibor; de. 11. (úrv.) Missura Tibor—Csepregi András; du. 6. Csepregi András. XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Csep­regi András. Budahegyvidék, XII. Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József; de. 11. (úrv.) Takács József; du. fél 7. Kőszeghy Tamás. XIII. Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György. XIII. Frangepán u. 43. de. 8. if]. Kendeh György. XIV. Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) dr. Szabó Lajos. XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. dr. Szabó Lajos. Pestújhely, XV. Templom tér de. 10. Bízik László. Újpa­lota, XV. Hártyán köz du. 5. ökumenikus. Rákospalota, Nagytemplom, XV. Régifóti út 73. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI. Hősök tere de. 10. dr. Karner Ágoston. Cinkota, XVI. Batthyány I. u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI. Prod ám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII. Tessedik S. tér de. 9. (úrv.) Kosa László. Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kustra Csaba. Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László. Rákos­liget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Kust­ra Csaba. Pestszentlőrinc, XVIII. Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVIII. Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Tempolom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú. XIX. Kispest, Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX. Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXI. Deák tér de. fél 11. Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. de. 11. Rozsé István. Bu­daörs, Ref. Imaház de. 9. Rőzse István. Tö­rökbálint, Szent István út du. fél 5. Budakeszi de. 8. Kőszeghy Tamás. PUNKOSD VASARNAPJAN az ol­tárterítő színe: piros. A délelőtti isten- tisztelet oltár előtti igéje: ApCsel 5,27-32; az igehirdetés alapigéje: Jn 4,5-19, 28-30. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A MAGYAR RÁDIÓBAN. Pün­kösd ünnepén, vasárnap 10.05-kor a Kossuth Rádióban evangélikus istentisz­teletet hallhatunk a Miskolc-Diósgyőri templomból. Igét hirdet: Veczán Pál lel­kész. HAZAI ESEMENYEK Ismét megrendezik a KÖRNYE­ZETVÉDELMI VILÁGNAP ÖKU­MENIKUS ÜNNEPÉT, ÜLTES­SÜNK MI IS ALMAFÁKAT címmel. A konferencia központi magját a ke- resztyén/keresztény értékek beépítése, érvényesítése a kömyezetügyi és társa­dalmi munkába témakör kérdéseinek feldolgozása képezi. A konferencia he­lye a Ráday kollégium (H-1094 Ráday u. 28.), időtartama 1994. június hó 3-án du. 2-től június hó 4-én késő délutánig. Részvételi díj nincs, kimondottan ön­kéntes támogatás a színvonal emelését segíti. Jelentkezést a Missziói és Kör­nyezetügyi Központ H-1126 Tartsay Vilmos u. 11. címre lehet küldeni. A Magyar Börtönpasztorációs Társa­ság imatémája május 22-én: imádkoz­zunk azért, hogy a megérdemelt bünte­tést az emberi méltóságot figyelembe véve szabják ki az azt megérdemlőkre, hogy ezzel ne a személy, hanem a rossz tett elítélése nyilvánuljon meg. A Keresztény-Zsidó Társaság május 25-én, szerdán du. 6 órakor a Deák téri gyülekezeti teremben (V., Deák tér 4. I. em.) Tudományos emlékülést rendez a Holocaust 50. évfordulóján. Minden­kit szeretettel várnak. Az Evangélikus Külmissziói Egyesü­let rendezésében 1994. nájus 30-án, hét­főn du. fél 6-kor a kelenföldi gyüleke­zet tanácstermében (XI., Bocskai út 10.) Nemeshegyi Péter jezsuita misszio­nárius tart beszámolót „36 év Japán­ban” címmel. Igét hirdet: Bencze Imre ny. lelkész. Minden érdeklődőt szeretettel vár­nak. Szarvaskend Község Önkormányzata alsótagozatos körzeti általános iskola igazgatói és óvodavezetői állás pályá­zatát hirdeti meg. Mindkét álláshoz szolgálati lakást biztosítunk. A pályázatokat Szarvaskend község polgármesteréhez kell benyújtani. Cí­me: dr. Ley Ferenc 9913 Szarvaskend, Fő u. 2. JÖJJÖN CSENDESHÉTRE! Az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) csendesheteket tart a BÉTHEL Evangélikus Missziói Otthonban (2081) Piliscsaba, Széche­nyi u. 8.) a következő időpontokban: június 20-25. (hétfő déltől szombat délig): Családi és gyermekhét, június 26-július 2. (vasárnap délután­tól szombat délig): Ifjúsági csendeshét több korcsoportban, augusztus 22-27. (hétfő déltől szombat délig): Felnőttek csendeshete, Részvételi dij: 1500,- Ft/nap, ill. 1800,- Ft/nap. Jelentkezést az Otthon címére szíves­kedjen küldeni. A visszaigazoló levél további tájékoztatást is fog adni. szervezett evangélizációs hetét 1994. május 30.-jűnius 4-ig tartjuk Szarvason az Evangélikus Ó-templomi gyülekezet volt középhalmi iskolájában (Középhalom, Szarvas külterülete) A részvételi szándékot kérjük előre jelez­ni: Józsáné Káltai Katalin 5540 Szarvas, Arborétum u. 12. Tel.: 66/313-423. Gyülekezés: május 30. 10 órától. Befejezés: június 4. 12 óra. Étkezési hozzájárulás: 1500,- Ft. Hozzon magával: ágyhuzatot, tisztálko­dási eszközöket, Bibliát, jegyzetfüzetet. A résztvevőket az ó-templomi gyüleke­zet lelkészi hivatalától a helyszínre szál­lítjuk. A rászorulókat anyagi segítség­ben részesítjük. Adományok a helyszínen fizethetők. ORSZÁGOS ERŐNLÉTI BAJNOKSÁG Az evangélikus lelkészek második országos erőnléti bajnoksága Hartán, 1994. június 4-én szombaton reggel 8 órakor kezdődik, nem lelkészek számá­ra is. Egész napos sport- és kulturális program várja az érdeklődőket. Templomépületekhez fazsindely megren­delhető. Tel: 42/312-349. Az Evangélikus Egyház Lelki Segély Szolgálatának folyó évi második iszá­kos- és egyéb szenvedélybetegek részére ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1994. május 23. I. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. német Brauckhoff Beata; de. 11. (úrv.) Mózes Árpád kolozsvári püspök; du. 6. Szilas Attila. XII. Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Szilas Attila. Pesthidegkút, II. Báthory u. 8. de. fél 11. Takács József. Csillaghegy, III. Mátyás kir út 31. de. 10. Donáth László. Óbuda, 111. Dévai Bird M. tér de. 10. Bálint László. Újpest, IV. Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Pintér Károly; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Zászkaliczky Péter. VII. Vá­rosligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag An­domé; du. 6. Nagy Zoltán. Vili. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. VIII. Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. VIII. Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák Cselovszky Ferenc. Vili. Vajda Péter u. 33. de. fél 10. Kinczler Irén. IX. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya, X. Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Kinczler Irén. X. Kerepesi út 69. de. 8. Bácskai Károly. Kelenföld, XI. Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Ferenczy Erzsébet; de. 11. (úrv.) Ferenczy Erzsébet; du. 6. Missura Ti­bor. Budahegyvidék, XII. Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Kőszeghy Tamás; de. 11. (úrv.) Kőszeghy Tamás; du. fél 7. XIII. Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György. XIII. Frangepán u. 43. de. 8. ifi. Kendeh György. XIV. Lőcsei út 32. de. II. (úrv.) Bácskai Károly. XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bács­kai Károly. Pestújhely, XV. Templom tér de. 10. Bízik László. Újpalota, XV. Hártyán köz du. 5. ökumenikus. Rákospalota, Nagytemp­lom, XV. Régifóti út 73. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI. Hősök tere de. 10. dr. Karner Ágoston. Cinkota, XVI. Batt­hyány I. u. de. fél 111 Szalay Tamás. Mátyás­föld, XVI. Prodim u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákoshegy, XVII. Tessedik S. tér de. 9. Kust­ra Csaba. Rákoscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Kosa László. Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. Kustra Csaba. Rákos­liget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. Kosa László. Pestszentlőrinc, XVIII. Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVni. Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Tempolom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú. XIX. Kispest, Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet, XX. Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXI. Deák tér de. fél 11. Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. de. 11. Rőzse István. PÜNKÖSD HÉTFŐN az oltárterítő színe: piros. A délelőtti istentisztelet oltár előtti igéje: ApCsel 15,7-12; az igehirde­tés alapigéje: Mt 16,13-18 (19-20). „A LEGSÖTÉTEBB KORSZA­KOKBAN IS VILÁGÍT A FÉNY” cím­mel portréfilmet láthatunk Gémes Ist­ván lelkészről május 29-én, vasárnap 11.20-kor a TVl-en. ÖRÖMHÍR címmel egyházunk mű­sorát közvetíti a TV1. május 29-én va­sárnap 16.05-kor. A műsorban portrét láthatunk dr. Kardos Ernőről. (Május 29-én műsorváltozás lehetséges.) ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK! cím­mel egyházunk félóráját közvetíti a Kos­suth Rádió május 30-án, hétfőn 13.30-kor. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal Postafiók 500. BUDAPEST 1447. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta RT. Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedő Központ Kft. (940043/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dij: fél évre 680 Ft, egy évre 1360 Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom