Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-12-11 / 50. szám

Templom-újraszentelés Tiszaföldvár-Ószőlőn f 1994., DECEMBER 11. Példaértékű templomépítés • S 1994. november 13-án, vasár­nap délelőtt ez évben másodszor is ünnepelhetett a tiszaföldvári gyülekezet. Júniusban szentelték újra a templomot, most az ósző­lői templomot állították helyre, Halasy Endre esperes-lelkész ki­tartó, álhatatos munkálkodása nyomán. Nem is olyan régen, ha valaki benézett a főútról, egy düledező, elhanyagolt, romtemplom épüle­tet látott Kevés idő elteltével az ügyes mesterek újjávarázsolták az épületet, most már valóságo­san is templom képet mutat. Az újjáépítést a nagytemplomhoz hasonlóan Sárai Gábor és Gulyás Sándor mesterek végezték, kifo­gástalan minőségben. A zsúfolásig megtelt templom­ban dr. Harmati Béla püspök hirdette az igét, Jer 7,1-7 alap­ján. Többek között arról beszélt, hogy gazdag az a gyülekezet, amely rövid időn belül a máso­dik templomát szentelteti újra, a gyülekezet a lélek gazdagságát inkább mutatja, mint az anya­giakat. Kérte, szeressék ezt a templomot, minél gyakrabban, ne csak alkalmanként, ünnepna­pokon látogassák. Megtörtént az újraszentelés, melyet az ősi Confirma eléneklé- se követett, majd a protestáns kórus énekelt. Az istentiszteletet a közgyűlés követte. A gyülekezet lelkésze, Halasy Endre esperes ismertette a renoválás menetét, valamint a templom építésének történetét. A templomot 1937. november 28-án szentelte föl dr. Raffay Sándor püspök, Benkóczy Dániel főesperes és dr. Kékén András alesperes szolgálatával. 1937. május 9-én kapták meg az építési engedélyt, azonnal megkezdték az építkezést. A templomot La­kos István vállalkozó építette fel. A harang felszerelésével együtt a teljes építési költség 19 157 pen­gőbe került. Nagy összeg volt ez akkor, mert ha jól tudom, egy mázsa búza ára 6 pengő volt. Csupán 57 év e templom történe­te. Nem tudom, hányán laknak itt az Ószőlői részen, ezt még fel­mérni nem lehetett, egyet azon­ban tudok: „Vannak itt ezen a részén is, akik szeretik Urukat Istenünket, kérem szeressék ezt a templomot. Havonta egyenlőre egy alkalom lesz, a hónap első vasárnapján.” Köszönetét mon­dott azoknak, akik adományaik­kal segítették, hogy szőnyeg, ol­tárterítő legyen, mert itt is a sze­métnél, a piszoknál, a romoknál egyéb nem volt található. Közel egymillió forintból sike­rült a munkákat elvégezni. A templom történetét kerestem, eljutottam egy idős testvérünk­höz. Tőle tudtam meg, miért épí­tették az úttól ennyire messzire ezt a templomot. Azt a választ kaptam, hogy az országút forgal­ma ne zavarja az istentiszteletet. Valóban sokszor nagyon jó ez a I jpp Iß hÉÉÉL rnntimh Ősi település a főváros budai ol­dalán Budaörs. Neve Attila testvé­rének emlékét hordozza: Buda ne­ve később a főváros elnevezésébe is bekerült. Lakói a főváros védelmé­nek előőrsei voltak. Történelmi esemény volt november 12-én, amikor a város önkormányzatától kapott telken elhelyezték az alap­követ, hogy az új lakótelep szélén templom épüljön, ahol Isten igéjé­nek védelmét kaphatják azok, akik ide betérnek. Budaörs különben leánygyülekezetként a Budafoki Egyházközséghez tartozik. Szebik Imre püspök, Bálint László esperes és Solymár Gábor lelkész szolgált a szabadtéri isten­tiszteleten. A püspök ÍJn 4,9 verse alapján arra a kérdésre adott fele­letet, hogy miért épül itt ez a temp­lom? Isten szeretetét kívánjuk hir­detni. 2000 éve ragyog a csillag, Jézusból árad a szeretet, Isten hor­csend, amit a templom falai kö­zött kapunk. Jó Isten előtt csend­ben lenni. Jó, ha a világ sokszor hangos zajából minél kevesebb szűrődik be. A közgyűlésen örömüket és Is­ten iránti hálájukat fejezték ki: Nagy Sándor helyi református lelkész, Tamási József rk. plébá­nos, Cirmai Árpád martfűi refor­mátus lelkész, Marosfalvi Ernő polgármester, Zádor Béláné a szolnoki gyülekezet nevében, az egyházmegye köszöntését Szabó László egyházmegyei felügyelő hozta. A gyülekezetét a püspök is kö­szöntötte, és kérte, újuljon meg a gyülekezet templomszeretete, és legyen a gyógyulás helye ez a haj­lék. Szabó László dozza, irányítja életünket. Ezért Jézus Krisztus van itt a központban. Tőle tanuljuk meg, mi az Isten akarata. Ugyanakkor a keresztyén kultúrát is ismertté akarjuk tenni. A keresztyén kultúra, művészet is prédikál, a kultúra - kulturált em­bereket nevel. Különösen a tiszta beszédre kell törekednünk. Végül ezen a helyen közösséget akarunk építeni, egy szétesett társadalom­ban. Együtt imádkozni és énekelni, összetartani embereket, mert erre van szükségünk! Az alapkőbe elhelyezett ok­mányt Solymár Gábor olvasta fel. A gyülekezet 1928 óta először Ke- lenföldhöz, majd Budafokhoz tar­tozott. Ma a reformátusok imahá­zában tartják istentiszteleteiket, de vágyódnak a saját „otthonra”, ezért kezdik el reménységgel az építést a várostól kapott adomány­telken, igen szép környezetben. „Azzal a reménységgel helyezzük el az alapkövet, hogy megépül itt az evangélikus templom Jézus evangéliumának hirdetésére és lesznek emberek, akik vallják a zsoltárossal együtt: Uram, szere­tem a te házadat, a te dicsőséged lakóhelyét! (Zsolt 26,8) Történt az 1994. esztendő november 12. nap­ján.” Aláírás után elhelyezték a be­tonból készült tartályban az ok­mányokat. Az alapkőletétel ünnepe egybe­esett Budaörs német testvérvárosá­val megkötött testvéri kapcsolat 5 éves évfordulójával. Bretzfeld test­vérváros küldöttsége is részt vett az eseményeken és az utána tartott városi fogadáson, ahol Bereck Gyula polgármester köszöntötte a megjelenteket és méltatta a történ­teket. A testvérváros polgármeste­re kívánta, hogy az építés mielőbb befejezéshez jusson és akkor újra együtt ünnepelhessenek. tszm Történelmünk utolsó évtizedeit jellemzi a belső népvándorlás. A városiasodás, ipari gócpontok kialakulása a falvak népét oda vonzotta, ahol jobb megélhetés, komfortosabb élet- és lakáslehető­ségek teszik az életet szebbé és kul­turáltabbá. Vonzott a főváros, vonzottak régi és újonnan alakult városok, de ilyen vonzó hatása volt és van a Balaton-partnak is. Somogy megye belső vidékeiről so­kan kerekedtek fel és költöztek va­lamelyik balatoni üdülőhelyre, hogy jobb megélhetést találjanak. Balatonszárszó lakossága is így szaporodott meg. Kötéséről és Szóládról, de távolabbi falvakból is sokan költöztek ide. Evangéli­kusok is! Korábban - már 1939 óta - itt volt a Dél-Balatoni Evan­gélikus Missziói Gyülekezet köz­pontja. Most érkeztek el ahhoz az elhatározáshoz, hogy templomot építsenek nemcsak a megszaporo­dott evangélikusoknak, de a nyá­ron nagy számban itt üdülőknek, hazai és külföldi templomlátoga­tóknak is. Október 6-án járt itt Harmati Béla püspök munkatársaival, hogy megbeszéljék a kezdést és a majda­ni folytatást. Most november 12- én, amikor alapkőletételre jött el újra, csodálkozva látta, mi történt az egy hónap alatt. Meg is jegyez­te: „Itt már nem is alapkövet te­szünk le, majdnem a felszentelést ünnepelhetjük.” Mellékelt képün­kön is látszik, hogy ez idő alatt felhúzták a falakat és a polgármes­ter ígérete a köszöntésben így hangzott: „Megépítjük és befejez­zük 1995 tavaszára.” Példaértékű volt, amit itt egy hónap alatt csele- kedtek. Az önkormányzat saját építő csoportja munkába állt, az eddig rendelkezésre álló pénzből megvették az anyagot és megépí­tették azt, ami a képen is látszik. Valóban példaértékű! Mit lehet összefogással és céltudatossággal elvégezni egy hónap alatt! Ez év tavaszán csatlakozott Ba­latonszárszó, mint leánygyülekezet a kötcsei anyagyülekezethez, és most szép bizonyságot tett élni- akarásáról, hitéről és jövőbe vetett reménységéről. Az alapkőletétel szabadtéri is­tentiszteletén sokan jelentek meg az anyagyülekezetből is, a környe­ző településekről is, Siófoktól Ba- latonboglárig. A püspök 2Tim 2,19 alapján beszélt arról az Úrról, aki „ismeri az övéit”. De vajon ismetjük-e mi az Urat? Ez a temp­Űj otthon a közösség építésére Alapkőletétel Budaörsön Alapkőletétel Balatonszárszón lom azért épül, hogy ismerjék meg sokan az Urat. Legyen a környé­ken lakók, az itt üdülők „ottho­na”. Hangozzék az ige magyarul, németül, angolul vagy finnül, és legyen mindenki számára a békes­ség és imádság háza. Épüljenek eb­ben a templomban Isten templo­mává. Az alapkőben elhelyezett ok­mány tartalmát ismertette Bara- nyay Csaba siófok-kötcsei lelkész, melyben a gyülekezet rövid törté­netét és a templomépítés elhatáro­zásának körülményeit írták le. A templomépítéshez az önkor­mányzat adott telket a központ­ban és még félmillió forintot az elinduláshoz. Ratkó Mihály épí­tész tervei szerint épül a templom. Az okmányt a lelkészen és Lovassy Sándor gondnokon kívül aláírta Harmati Béla püspök és Smidé­liusz Zoltán esperes. Ezután elhe­lyezték a torony alapjánál erre a célra kihagyott kis fülkében, ami a képen is látható. Új templomot szépet és gyorsan, nagy tettvággyal és jó szervezéssel építenek a balatonszárszóiak. Mi­közben sokan fogyatkozásról és zsugorodásról beszélnek - és van­nak üyen jelek is -, legyen példa­mutató és reménytkeltő a szár- szóiak kezdeményezése és véghez­vitele. tszm Vendégek Ausztriából A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa meghívásá­ra osztrák ökumenikus delegáció tett látogatást hazánkban novem­ber 17—19-ig. Vezetője dr. Werner Hóm evangélikus szuperintendens, tagjai dr. Peter Karner a reformá­tus egyház, Helmut Nausner a me­todista egyház, Christine Gleixner a római-katolikus egyház és Né­meth Balázsné a Világimanap szer­vezőbizottságának képviseletében. Látogatásuk során találkoztak a Magyarországi ökumenikus Ta­nács elnökségének tagjaival és a tagegyházak képviselőivel. Ezek­nek során a hazánkban zajló Hel­sinki utótalálkozó nemzetközi megfigyelő csoportjának néhány tagjával is találkoztak, akik az egyházak közvetítő szerepének je­lentőségéről beszéltek a világ béké­jének és a konfliktusok megoldásá­nak segítésében. A delegáció magyar kísérőikkel látogatást tett Szentendrén a szerb-ortodox egyház vezetőinél, Esztergomban a római-katolikus érseki palotában, megtekintették a Bazilikát és annak kincstárát. A megbeszélések során elmondták, hogy az osztrák római-katolikus egyház 1994. december l-töl teljes jogú tagegyházként bekapcsolódik az osztrák ökumenikus Tanács munkájába. Látogatást tettek Győrött az evangélikus általános iskolában és az evangélikus gyüle­kezetben, ahol részletes tájékozta­tást hallgattak meg a gyülekezeti és oktatási munkáról. A látogatás zárónapján az öku­menikus küldöttség tagjai kqzül ki-ki a maga egyházában folytatott megbeszéléseket. Dr. Werner Horn szuperintendens, az új budai espe­res beiktatásán vett részt, és mon­dott meleghangú köszöntést. Reméljük, hogy ez a látogatás tovább mélyítette a két szomszé­dos ország ökumenikus Tanácsá­nak és tagegyházaiknak gyümöl­csöző együttműködését. Sz. M. KÜLMISSZIÓI KÖRKÉP Mozambik Mozambik Délkelet-Afrikában található, Magyarországnál mint­egy nyolcszor nagyobb trópusi- szubtrópusi ország. A tizenhét évig tartó polgárháború remélhetőleg véget ért az október végén tartott választásokkal, s így újra megnyí­lik a lehetőség a misszió humanitá­rius és lelki szolgálata előtt. Mind­kettőre rendkívül nagy szükség van. Az ország 15 millió lakosa az elmúlt két évtizedben hihetetlenül sokat szenvedett. A civil lakosok milliói kényszerültek menekülttá­borokba Zimbabwében, Malawi­ban, Zambiában és a Dél-Afrikai Köztársaságban, mert az egymás­sal szemben álló fegyveres erők váltakozva vették el tőlük erőszak­kal minden megtermelt élelmüket, sőt, megtorlásokat alkalmaztak, ha a parasztok az ellenfeleiknek is kiszolgáltatták élelmüket. A fegyveres erőszak az elmúlt években már annyira elvadult, hogy csak kivételesen bátor misz- szionáriusok maradtak az ország­ban. Én magam ismertem egyet, egy nagy-britanniai vízmérnököt. Az ő terepjárója aknára futott 1990-ben. Nagy nehézségek árán mentették meg az életét, s ő azóta is testileg vakon, de lélekben Urát látva szolgálja az evangélium terje­dését. Bálint Zoltán Miért jött létre a váci evangélikus óvoda? gy-egy óvoda vagy iskola felszentelése nemcsak nagy ünnepe a gyülekezeteknek, hanem alkal­mat ad arra, hogy röpke pillanatra visszatekintsünk az elmúlt évekre. 5 éve csak a Teológiai Akadémia lehetett egyházunk féltve őrzött kincse, ahol érettsé­gizett fiatalokat a lelkészi szolgálatra készítették fel professzoraik. S az idei őszön a 27. oktatási intéz­ményt nyitotta meg egyházunk. 11 óvodában közel 800 gyermek kapott helyet. Ezek mellett 8 gimná­zium, néhány általános iskola és kollégium viseli az evangélikus nevet. E rövid összegezéskor döbbenünk rá Jézus szavai igazára: az aratnivaló sok... - tehát tovább kell munkálkodnunk, hogy olyan óvodák, iskolák, kollégiumok várhassák a fiatalokat, ahol hitre, szeretetre és türelemre tanítják őket óvónők, tanítók és tanárok... Talán az idei ősz utolsó napfényes vasárnapja olyan volt Vácott november 6-án, mint Istenünk mosolya, aki örül, hogy idelent nem tétlenkednek azok, akikre sok munkát bízott! Láthatta a szorgos presbitereket, a tevékeny gyülekezeti vezetőket, az angyalian áhíta- tos, fegyelmezett óvódáscsoportot, a meghatódott, könnyes szemű gyülekezetei, amint zengett ajkán a bizonyságtétel: Erős vár a mi Istenünk! Dr. Harmati Béla püspök - akit elkísért az ün­nepre dr. Frenkl Róbert országos felügyelő és Sze­merei Zoltán osztályvezető - igehirdetésében (2Kor 6,2) a keresztyén nevelés semmivel sem pótolható értékeire tette a hangsúlyt. Az egyik ilyen értékként jelölte meg az igehirdetés, hogy élni tudunk az időben, azaz tudatosan tesszük feladatainkat, fi­gyelünk egymásra, hogy együtt dobbanhasson a szív azzal, akit szeretni tudunk. így válhatunk nyi­tottakká, mint akik nem vonjuk ki magunkat az áldozatvállalás alól sem. Sőt azt tudjuk, hogy az, aki az imádság és ige erőterébe kerül, azzal boldo­gabb lesz a család, a város, a haza! Az ilyen ember él helyesen az idővel. A keresztyén család ugyanis sose adja át a nevelést az oktatási intézménynek, hanem azzal együtt munkálkodik, nevel, úgy, hogy az életpéldát teszi mellé. Ezért nem elég ma azt megállapítani: milyen kevés a jó példa a környeze­tünkben, ami vonzaná a fiatalokat, az keresse a maga életében a példaadás adódó lehetőségeit. Ez a váci evangélikus óvoda is ezért jött létre. Ezt tudtuk meg ifj. Detre János lelkésztől, aki megis­mertette a megjelenteket az óvodaalapítás történe­tével. Vácott a gyülekezet tudott élni az idővel! Nem vesztették el a reményt, amikor nem sikerült az általános iskola újraindítása a visszakapott is­kolaépületben. Akkor sem adták fel terveiket, ami­kor környezeti problémák miatt meghiúsult az óvodaalapítás is. A város vezetői segítőkészen áll­tak az egyházközség mellé azzal, hogy az óvoda céljaira alkalmas épületet adtak át. Az elmúlt nyá­ron gyorsan peregtek az események: alig 2 hónap állt rendelkezésre az igények felmérésére, az óvó­nők és a segédszemélyzet megkeresésére, az enge­délyek beszerzésére, az üres épület szakszerű beren­dezésére. A kevés pénz, a lelkes ügybuzgalom, a kitartó imádság nem volt hiábavaló. Ki-ki abban segített, amiben tudott. így szeptember első napjai­ban 37 gyermek, 3 óvónő és 5 kisegítő munkás volt az évnyitón. - Mire elérkezett a felszentelés napja, Babka Zsuzsanna vezető óvónő, Csánki Andrásné és Kovács Miklósné óvónők ünnepélyes beiktatása, már 48 gyermek ült az istentiszteleten! Az ünnepélyen megjelent vendégek jelenlétükkel és szavaikkal osztották meg örömüket a gyüleke­zettel. Detre János esperes azt emelte ki szavaiban, hogy egyházunk 11 óvodája közül Vácott az egy­házmegye negyedik óvodáját szentelték fel. Dr. Frenkl Róbert, aki oktatási intézményeink felügye­lője, köszöntőjében a tehervállalást, a játékosságot és a szeretetet helyezte a szívekre. Keszthelyi püs­pök köszöntőjét Sánta János püspöki titkár tolmá­csolta. A reformátusok üdvözletét Mikó Gyula presbiter adta át. Bartos Ferenc polgármester - akit Moys Csaba alpolgármester is elkísért az ünnepre - a város bronzcímerét adta át az óvodának annak jeleként, hogy a város sajátjának tekinti az itt folyó munkát. Koltai Imre országgyűlési képviselő az egyházközség és az önkormányzat példás együtt­működését hangsúlyozta. Az ünnepélyt megtisztel­te jelenlétével Meláth Attila baptista lelkész, Man- ninger Gábor váci MDF-elnök, Dóra Zoltán iskola- igazgató. Ez a váci ünnep sokunk számára emlékezetes ma­rad. A könnyes szemű, meghatódott hívek, az agilis presbiterek mellett - apai jóérzéssel láttam - a fiatal lelkészt és feleségét, akik 3 gyermeket nevelnek, s nem hátrálnak meg, ha feladatokkal találkoznak. Lehetne nekik is kényelmesebben élniök, vagy szá­nalmat ébreszteniök maguk iránt, hogy mennyi a szolgálatuk! - Most azonban - számukra is - a tennivalók ideje van. így lehet és kell élni az idővel!- Jó érzéssel fedeztem fel a három lelkészgyermek közül a legidősebbet a kiscsoportban. Ettől kezdve az én szemem is többször telt meg a hála könnyeivel- s felettünk áldásosán ragyogott, mint az isteni öröm jele - a késő őszi nap...-e-s

Next

/
Oldalképek
Tartalom