Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-10-02 / 40. szám

f Evangélikus Elet 59. ÉVFOLYAM 40. SZÁM 1994. OKTÓBER 2. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 18. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 25 Ft Ha a lelkiismereted jó, derült lesz egész életed. Mert a jó lelkiismeret nagyon sokat bír elviselni. Ellenben a rossz lelkiismeret mindig félénk és mindig nyugtalan. Kempis Tamás A TARTALOMBÓL A HATVANI GYÜLEKEZET ÜNNEPE CSENDESHÉT SÁMSONHÁZÁN JU BÁL-FESZTIVÁL GÖDÖLLŐN Űj lelkész a Budapesti Németajkú Evangélikus Gyülekezetben Beiktatták Dietrich Tiggemann lelkészt A beiktató istentisztelet gyülekezete ...HOGY KÖZÖSSÉGÜNK LEGYEN Akkor, amikor félő, hogy Er­délyben már csak a templom lesz nemcsak a hit, de a magyar nyelv bástyája is, különösen fontos volt számunkra az az ünnepi istentisz­telet, melyet az aradi templomban szeptember 11-én tartottak. A legszebb erdélyi magyar evan­gélikus templom renoválás utáni újraszentelésére gyűltünk össze, hogy az ének, imádság, igehirdetés és az oly ideillő Reményik-versek átgondoltassanak és erőt adjanak. Mózes Árpád püspök nem vélet­lenül szólt arról, hogy az emberek öröme akkor teljes, ha azt mások­kal is meg tudja osztani. Hiszen ezen az ünnepen jelen voltak nem­csak a helyi meghívottak, a megyei prefektusai és az ortodox püspök­kel együtt, hanem eljött a templom tatarozásához is hozzájárult nor- végiai Borg egyházmegye püspöke Even Fougner és népes küldöttség élén Peter Schellenberg is, aki a Martin Luther Bund vezetőjeként nemcsak a templom építésének költségeihez járult hozzá, de - ahogy Mózes Árpád fogalmazta - a gyülekezet létéhez is. A finn test­vérek mellett természetesen ott voltak a hazánkból érkezettek is: dr. Harmati Béla és Táborszky László feleségével együtt. Harmati püspök igehirdetésé­ben János evangéliumának 12. fe­jezetéből a 20-26. versig terjedő rész alapján szólt a közösség fon­tosságáról. Mindenekelőtt az Is­tennel való közösségről, mely azonban az egymással való közös­séget kell, hogy eredményezze. Hi­szen a Jézussal való közösség, a neki való odaadásunk a hit, szere­tet, reménység egységét, a békessé­get és a megbocsátást kell, hogy eredményezze. Amikor most ezen az ünnepen is az az óhaj hangzik, hogy Jézust szeretnénk látni, vajon föl tudjuk-e Őt mütatni ebben a világban éle­tünkkel, közösségünkkel? Hiszen a kereszt jele szenteh meg ezt a világot, Európát. Az Ő jelének kel­lene kirajzolódnia mindennap­jainkban, hogy legyőzve minden gyűlöletet, a békesség embereivé váljunk. A közel négyórás istentiszteleten a vasárnapi liturgiához csatlakozó szentelési szertartás keretében Mó­zes Árpád kolozsvári püspök ál­dotta meg a templomot, majd az azt követő közgyűlésen szólt mind­arról, amit a tatarozással kapcso­latban tudni kell. Köszönetét mon­dott a segítségekért, adományo­kért. Álmait fogalmazva szólt ar­ról, hogy Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen szeretnének hosszú évtizedek után Erdélyben először templomot építeni. Az ünnepi istentisztelet után megrendítő volt, hogy az aradi vér­tanúk emlékművénél, megállhat- tunk néhány percre. Á koszorú és a virágok az emlékezés jelei voltak, Harmati Béla imája pedig a háláé a hősökért, akik a legtöbbet, életü­ket áldozták hazájukért, hazán­kért. Úgy érezhettem, hogy amikor azt a szót kimondjuk: közösség, akkor határokat és időt átívelve, lehetünk együtt mindazokkal, aki­ket szeretünk, mindazokkal, akik testvéreink itt ebben a földi létben, de azokkal is, akik előttünk járnak haláluk értünk is hozott áldozatá­val. Aradtól egy fárasztóan szép nap estéjén búcsúztunk. Nagy László Hatályba léptettek három új törvényt A Zsinat júniusi, tizenharmadik ülésszakán három új törvényt foga­dott el. Erről a Zsinati Híradóban beszámoltunk. Most arról adunk számot, hogy az Országos Elnökség 1994. szeptember 1-vel hatályba léptette mindhármat. Mindhárom törvény hiteles szö­vegét időben megkapták a lelkészi és esperesi hivatalok, iskolák és más egyházi intézmények. A bírásko­dásról szóló törvényt terjedelmessé- ge miatt nem közölhetjük ugyan, de egy dologra hívjuk fel a figyelmet. A törvény szerint újra kell választa­ni a bíróságokat minden szinten. Az új törvény alapvető újdonsága, hogy a megválasztott bíráknak füg­getlen személyeknek kell lenniök. Nem lehet tehát olyan lelkészt vagy világit megválasztani, aki valami­lyen szinten az egyházkormányzás­ban tisztséget visel. Sem püspök, sem esperes, sem presbiter vagy fel­ügyelő nem lehet bíró. Erre a tényre azért kell felfigyel­ni, mert ez év novemberében lesz­nek a közgyűlések, melyeken a vá­lasztásokat lebonyolítják. Bíróságokat három szinten kell Ülésezett az Ökumenikus Tanács elnöksége 1994. szeptember 7-én tartotta a Magyarországi Egyházak ökume­nikus Tanácsa szokásos őszi ülé­sét. Dr. Harmati Béla elnök meg­nyitó szavai után az Elnökség a következő fontos kérdésekben hozta meg döntéseit. a) Annak reményében, hogy az EXPO-ra vonatkozó kormánydön­tés ellenére 1996-ban, ha nem is az eredeti tervek szerint, de az 1100 éves évforduló kapcsán jeles esemé­nyek kerülnek megrendezésre, az Elnökség továbbra is kifejezte azt a szándékát, hogy a tervezett világki­állítási területen belül egy önálló ökumenikus pavilonban mutatja be az egyházak hazánk történelmében, kulturális és társadalmi életében betöltött szerepét. Ennek értelmé­ben egy tervpályázat kiírásáról döntött, mely egyrészt egy kiállítási épületet, másrészt az későbbi egye­temhez kötődő ökumenikus ifjúsági centrumnak a terveit hivatott elké­szíteni. b) Az Elnökség meghallgatta a főtitkár beszámolóját a Protestáns Napok előkészületeit illetően. Re­ménységgel tekint a rendezvényso­rozatokra, különösen is annak köz­ponti rendezvényére a Protestáns Kulturális Estre, melyre október 30-án, a Pesti Vigadóban kerül sor. A tagegyházakon keresztül a ma­gyar protestantizmus figyelmébe ajánlja a rendezvénysorozatot. c) Kifejezte készségét, hogy az Európai, Kanadai és USA-beli Egyházakkal szoros együttműkö­désben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, mint „nem- kormányszervezet" aktivan részt kíván venni az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Bu­dapesti Felülvizsgálati Konferen­ciáján. E konferenciát a gyülekeze­tek imádságos figyelmébe ajánlja. Hat évig lesz lelkészi szolgálat­ban a fővárosban Dietrich Tigge­mann (37 éves) lelkész. A beiktatás szolgálatát Missura Tibor, mint il­letékes esperes, Rolf Koppe püspök és a Német Evangélikus Egyház (EKD) egyházfőtanácsosa, Reiner Rinne végezte. Az EKD Tiggemann lelkészt - aki a nyugatnémet Schaumburg- Lippe tartományi egyházból szár­mazik - a budapesti egyháztanács választása után, mint külföldre de­legált lelkészt küldte ki. Tiggeman egyidejűleg a magyar egyházhoz is tartozik és annak szolgálati fel­ügyelete alatt is áll. Szükség lesz majd később közös társegyházi szabályozásra, mely feltételezi a két egyház konkrét tapasztalatcse­réjét. Dietrich Tiggemann utoljára Bergkirchenben - Wunstorf mel­lett - lelkészkedett. Hazánkkal ko­rábban is volt már kapcsolata. Se- gédlelkészi évei alatt 1987-ben rö­vid időre beiratkozott Teológiai Akadémiánkra és szolgált a dél­dunántúli németajkú szórvány­gyülekezetekben is. Mint egyház­if khl » m 1 M 1 1 igét hirdet az új lelkész zenész, a későbbi időben hazai egyházában előadásokat tartott és adománygyűjtést folytatott, s igy Kántorképző Intézetünk (Fót) számára értékes gyakorló orgonát szerzett. Szeretne a továbbiakban is az egyházi zene területén megfelelni a követelményeknek. Először azon­ban szeretné megismerni új gyüle­kezetét, a különböző csoportmun­kákat (bibliaórai-konfirmandus és beszélgető körök), megerősíteni és felvenni a hitoktatás munkáját a budapesti német iskolában (több mint 300 gyermek között). Több mint százéves a németajkú gyülekezet Budavárban. 1945-ig kétnyelvű volt a Bécsi kapu téri gyülekezet. A második világhábo­rú után és a kommunista időben története változatos volt. Először németnyelvű bibliaórákat engedé­lyeztek, majd az ötvenes évek kö­zepétől újra tarthattak németnyel­vű istentiszteletet. Eleinte magyar lelkészek, majd később egy NDK- ból származott lelkész tartották ezeket. Alapvető változás 1989- ben következett be: azóta a nyu­gatnémet tartományi egyházak de­legáltak segédlelkészeket a gyüle­kezetbe. Hivatalos újjáalakulása csak 1993. ádventjén következett be. A Németajkú Gyülekezet nyi­tott mindenki számára. Vannak közöttük osztrákok, hollandok és amerikaiak is. A számontartott gyülekezeti tagok száma 80, a ve­lük kapcsolatot tartók száma mintegy 300-400 személy. Gottfried Mireau A HATVANADIK TEMPLOM... Augusztus 20-án Somogydöröcskén volt a templom újraszentelése. Ott hangzott el dr. Harmati Béla püspök ajkáról a köszönet szava. Kiemelte Reitinger Henrik szolgálatát, akinek a döröcskei templom a hatvanadik volt, melynek renoválását szervező munkával és adományok gyűjtésével segítette. A bonyhádi esperesiktatáson találkoztunk újra, és rövid interjút sikerült készíteni vele. O is egyike a „kitelepítetteknek", aki Bajorország­ban telepedett le és a Bajor Diakónia buzgó munkása, vezetője. A hatvan templomról kérdezősködtem. választani: az egyházmegyéknél, az egyházkerületeknél és az országos egyháznál. A törvény szerint az egyházmegyei bíróságok 6 tagúak, az egyházkerületi bíróságok 12 ta­gúak és az országos bíróságnak 16 tagja lesz. A bírák fele lelkészi tag, fele világi egyháztag. Figyelembe véve, hogy 16 egyházmegye és két egyházkerület van, így ez összesen 136 személy megválasztását, - de természetesen ennél több személy jelölését jelenti. Időben kell tehát felkészülni az egyházmegyéknek, keresni az alkal­mas egyháztagok között különösen a jogász személyeket, hogy érvényes, független bíróságok álljanak össze a választások eredményeként. Nem lesz könnyű a lelkészek közül való bíróválasztás sem a lelkészhiány folytán kislétszámú egyházmegyék­ben. A zsinat tárgyalásai során szó­ba került, mint esetleges megoldás az is, hogy több egyházmegye össze­vontan alakit bíróságot. Minden­esetre ez év végére fel kell állnia a bíróságoknak, hogy azután a másik törvénynek, az 1938. és 1990. között törvénysértően alkalmazott joghát­rányok semmissé nyilvánításáról szó­lónak - is érvényt lehessen szerezni. Következő számunkban ezzel a törvénnyel fogunk részletesebben foglalkozni. T. Evangélikus Élet: (EÉ) A hatvan templom teljessége rövid idő alatt szinte áttekinthetetlen. Mégis me­lyikhez fűzi a legszebb emlék? Reitinger Henrik: (RH) Szüleim Csikóstöttösről származnak. Ah­hoz a templomhoz fűződik legna­gyobb szeretetem. Nem tudnám különben megmondani, hogy a sok közül még melyikhez fűz leg­szebb emlék, mindegyik kedves volt. Minden egyes templom megkívánta a pénzbeli és más egyéb segítséget. Mindegyik szívem ügye volt. . EÉ: A segítség mögött csak a Bajor Diakónia állott, vagy más tartományi egyházakból is tobor- zódtak az adakozók? RH: A támogatás mindig há­romrészes volt. Egyharmadát adta a gyülekezt, 40%-ot a Bajor Dia­kónia és a hazai egyház. A harma­dik részt a kitelepített németek a világ minden tájáról. EÉ: Hány év alatt zajlott le a 60 templom renoválása? RH: Nehezen tudom az évszá­mot mondani. Még Sólyom Károly paksi esperesi szolgálata alatt kez­dődött, de a zöme Lackner Aladár gyönki esperessége alatt zajlott le. EÉ: Mi volt a nehézség a so- mogydöröcskei renoválásnál, mert ez elég hosszú ideig tartott? RH: Azért tartott sokáig, mert van egy forrás a templom mögött és a domb csúszik lefelé. Elérte a templom hátulját és kezdte lefelé tolni a templomot. Betonfalat kel­■Rjj is m lett húzni, volt sok tárgyalás, nézet- eltérés műemlékesekkel, helyi ható­sággal, de végül rendbejött minden. Ezért kellett három év a befejezés­hez. 8-9 millió forintba került és a tető felújításához is kell még 4 millió. EÉ: Van-e még renoválatlan templom a kitelepített falvakban? RH: Itt jegyzem meg, hogy nem­csak németajkú gyülekezetek templomát támogattuk, hanem bárhová adtunk, ahol kellett. Per­sze a legnagyobb szegénység a kite­lepített falvaknál volt. Nem azért csináltuk, mert germanizálni (né- metesíteni) akartunk, hanem mert itt volt a legnagyobb szegénység. Adtunk új templomoknak is adományt. így pl. Siófok, Bábony- megyer, Tab és Dunaújváros is ka­pott. Ezek mellett támogattuk vala­milyen formában 18 szeretetotthon renoválását is. (Pl. Balassagyarmat, Győr vagy Lajoskomárom.) EÉ: Köszönjük ezt a nagy ener­giát, sok fáradozást igénylő mun­kát. Nem biztos, hogy másnak eszé­be jutott volna és ilyen kitartással véghez vitte volna. Áldjon meg Isten keze érte gazdagon. RH: Köszönöm. Én igen gazdag ember vagyok. Köszönöm ezt Is­tennek! Két egyházam van, ame­lyikhez fűz a szívem. Az egyik a magyar egyház, mert itt keresztel­tek, konfirmáltak. Itt kötöttünk házasságot feleségemmel és mind­három gyermekemet itt keresztel- tettük meg. A másik a bajor egy­ház, ahol befogadtak és ahol ezt a segítő tevékenységet folytathatom. EÉ: Köszönöm a beszélgetést. tszm A Zsinat 14. ülésszakát 1994. október 7-e, péntek 10 órától -1994. október 9-e, vasárnap 16 óráig tartja a Budapesti Evangélikus Gimnázium dísztermében. A várható napirend: 1. ) TÖRVÉNYTERVEZET az egyházmegyéről és az egyházmegye lelkészi szolgálatáról, az egyház- kerületről és az egyházkerület lelkészi szolgálatáról, az országos egyház­ról és az országos egyház lelkészi szolgálatáról. (Általános vita.) 2. ) TÖRVÉNYTERVEZET a diakóniai munkáról. (Részletes vita.) 3. ) TÖRVÉNYTERVEZET az egyház evangélizációs és missziói munkájáról (Részletes vita) 4. ) A tisztségviselők politikai szerepvállalása. (Általános és részletes vita.) 5. ) Felkészítés az egyházi szolgálatra. (Általános vita.) A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA „Én, és az én házam népe az Urat szolgáljuk” címmel Protestáns kulturális estet rendez a Pesti Vigadóban október 30-án, vasárnap este 6 órai kezdettel. E kultu­rális est az idei Protestáns Napok kiemelkedő eseménye. A józsuéi hitvallás alapján - a Család évére való tekintettel is - elő­adást tart és bizonyságot tesz dr. Gyökössy Endre református lelkész, pszichológus és dr. Szentágothai Jánosné a Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere. Az est magas színvonalú zenei programját a Pestszenterzsébeti Köz­ponti Gyülekezet énekkara és a Ráday kórus, valamint az Oroszlányi Evangélikus Gyülekezet énekkara, továbbá pedig a Baptista Központi Énekkar és Kamaraegyüttes biztosítják Takaró Mihály, Máté János, Nagy Dániel és Oláh Gábor vezényletével. A kulturális est hagyományai­nak megfelelően a magyar protestáns irodalom klasszikus műveit neves színművészek adják elő. A belépés díjtalan, a helyszínen azonban szíves perselyadományaikat várjuk a rendezvény költségeire. Jegyek korlátozott mértékben megren­delhetők az Ökumenikus Tanács irodájában (1026 Budapest, Bimbó u. 127. Tel.: 176-4847). a Szervező Bizottság '

Next

/
Oldalképek
Tartalom