Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)
1994-09-11 / 37. szám
Evangélikus Elet 59. ÉVFOLYAM 37. SZÁM 1994. SZEPTEMBER 11. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 15. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 25 Ft ____________Barátaitokat szeretve ne szeressétek meg azok hibáit is Augustinus A TARTALOMBÓL MERT ÉN HŰSÉGEDBEN BÍZOM!... LUTHER MÁRTON ÉLETÉNEK NYOMDOKAIN JÁRTUNK... SZOLGÁLAT - ISTEN KEGYELMÉBŐL Smidéliusz Zoltán esperes, dr. Harmati Béla püspök, Verasztó Sándor tabi lelkész Konferencia Vraa-ban, Dániában A köztudat szerint Dánia virágzó mezőgazdasága és fejlett ipara mellett népfőiskoláiról is nevezetes. A sok szigeten elterülő kis ország a népfőiskola őshazája. Itt létesítette az első népfőiskolát a dán evangélikus egyház és kultúra kimagasló személyisége, Grundtvig. Az ő áldott tevékenysége folytán jelentősen megváltozott a dán egyház, a társadalom, s különösképpen a vidéken élők élete. Ma több mint száz népfőiskola működik Dániában. Ezek közül az egyik a Jütland félsziget csücskében, Vraa-ban. Idén nyáron itt gyülekeztek össze Európa több mint húsz országából azok, akik egyházaik képviseletében arról tanácskoztak, hogy mi az egyház helyzete és feladata Európában, vidéken. A Vraa-i népfőiskola ősi és modern épületei jó lehetőséget biztosítottak a közös munkához. A konferencia teljes és csoportos ülések keretében végezte munkáját. Az előadók között volt egyetemi tanár, lelkész, közgazdász, jogász, szervező, háziasszony stb. A konferenciát megtisztelte jelenlétével Soren Lodberg Hvaas Aalborg-i püspök, aki előadásában ismertette a dán egyház múltját, jelenét. Az előadások mellett igen fontos része volt a konferenciának az egyes egyházak küldötteinek beszámolója saját országuk egyházainak helyzetéről, örömeiről, gondjairól. Egyházunkról e sorok írója tájékoztatta a jelenlevőket. Mind az előadásokból, mind a beszámolókból kitűnt, hogy Európa egyházainak viszonyai részben egyezők, részben eltérők. Mind Nyugaton, mind Keleten megfigyelhető a társadalom mozgása, a belső elvándorlás, a migráció, amely jelentősen kihat az egyes gyülekezetek életére. Mindenütt több-kevesebb gondot jelent a munkanélküliség. Ezen a téren nagy a különbség a nyugat- és kelet-európai országok között. Az előbbiek már megtalálták és alkalmazzák a munkanélküliség kezelésének eszközeit, formáit, míg az utóbbiak most tanulják és próbálják. Minden országban leértékelődött a mezőgazdaság szerepe, s ennek a vidéken, a falvakban élő, mezőgazdasággal foglalkozók a kárvallottjaiA konferencia résztvevői teljes egyetértésben megállapították, hogy miden országban, minden egyháznak fel kell ismernie, világosan kell látnia, hogy mi a feladata és mik a lehetőségei a vidéken élők szolgálatában. Elsődleges feladat mindenütt a helyi gyülekezetnek, mint közösségnek erősítése. Keresnünk kell azokat a formákat, kereteket, amelyekben élhetik közösségi életüket. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a különböző okokból hátrányos helyzetbe kerültek megtapasztalhassák a segítő szeretetet. Igen fontos, hogy a gyülekezet vezetői és tagjai egyetértésben, a saját szerepüknek megfelelően együtt dolgozzanak. A jo együtt- munkálkodásnak sok szép eredményéről hallhattunk beszámolókat. A konferencia résztvevőinek módjuk volt helyszíni tapasztalatok szerzésére is. Meglátogattunk egy jól felszerelt farmergazdaságot. Láttunk különböző - nap, szél- és bioenergiával működő las erőműveket, amelyek a közelükben fekvő településeket látják el elektromos energiával. Megcsodáltunk ősi templomokat. Részt vettünk egy énekes liturgiával tartott istentiszteleten. Sokan, sokfelől, sokfélék érkeztünk Vraa-ba, a szép környezetű, hangulatos városkába, s annak népfőiskolájába, hogy ott testvéHazánk fővárosa adott otthont 1994. augusztus 19-26. között a Fórumnak. Kelenföldön, a József Attila Gimnáziumban zajlott a nagygyűlés, melyen mintegy 300 nő vett részt, 28 országból. A legkülönbözőbb felekezetekből jöttek össze a résztvevők: evangélikusok és reformátusok, római és görög katolikusok, baptisták, ortodoxok és néhányan Hongkongból, Koreából és Bang- ladesből. A Nők ökumenikus Fóruma 1982-ben alakult a svájci GwattFényképalbumomban két olyan képet is őrzök, amelyek különösen kedvesek számomra. Az első egy nagy követ ábrázol, mely Svájcban, a gwatti konferenciaközpont bejáratánál áll. A másik egy csoportkép: néhány asszony látható, akik az első FÓRUM-Konferen- cia magyar résztvevői voltak 1982- ben. A két kép szimbolikus is lehet. Az első határkő, az első lépés volt nekünk, keresztény, európai asszonyoknak az út kezdetén. Akkor, ott ismeretlenek voltunk. Bizonytalan, félénk lépéseket tettünk egymás felé. Mégis! Döntő volt az a határkő! Tizenkét évvel ezelőtt Gwattban mi, keresztény, európai asszonyok közös útra léptünk. Istennek hála, a közösen megtett utat újabb és újabb határkövek jelzik: Järvenpää, York és most Budapest. Már nem vagyunk rekként tanácskozzunk közös ügyeinkről, egyházaink időszerű kérdéseiről, gondjairól, örömeiről. A konferencián megerősödtünk abban a meggyőződésben, hogy az egyház jövője Isten kezében van. De rajtunk is múlik, hogy milyen lesz ez a jövő. Tisztában kell lennünk helyzetünkkel. Vállalnunk és teljesítenünk kell küldetésünket változó világunkban, Európában. Köszönet a konferencia szervezőinek a meghívásért, a szíves vendéglátásért és testvéri szeretetért. Táborszky László ban. 1986-ban a finnországi Jör- venpää-ben tartották második és 1990-ben az angliai Yorkban a harmadik konferenciájukat. A Fórum független az egyházaktól, azért, hogy olyan nőket is meg tudjanak szólítani, akik egyházukban otthonosan érzik magukat, de olyanokat is, akik nem találják helyüket az egyházakban. A Fórum tagjainak különbözősége végtelen és tagjaikat összeköti a vágy, hogy ezeket a különbözőségeket gazdagsággá változtassák. Speciális női problémákkal foglalkoznak, mint pl. a nők elleni erőszak kérdései, válás és családtervezés, vagy a háború és béke kérdései a nők szempontjából. Az egyházak nőtagjai azt tapasztalták, hogy az ökumenikus találkozók főként férfiakat, mint egyházi vezetőket szólítottak meg. „Nem konkurenciára és párhuzamos struktúrákra van szükség - az együttműködés és kölcsönös szolidaritás legyen a devizánk nekünk, asszonyoknak az ökumenizmus- ban” - mondta elnöki beszámolójában Elisabeth Raiser, a Fórum egyik társelnöke. A megnyitó istentiszteleten evangélikus lelkésznő tartotta az igehirdetést. Keveháziné Czégényi Klára igehirdetését alább közöljük. idegenek egymásnak, boldogan nézünk a régi ismerősökre, egymásra mosolygunk, régi barátok köszöntik itt egymást. Sokat tudunk már egymásról, ismerjük a másik múltját. Tudunk küzdelmeiről, örömeiről, kudarcairól. Időről időre közösen fogalmazzuk meg hitünket Jézus Krisztusban és közös reménység köt össze bennünket. Az elmúlt években nemcsak az ismeretlenség és az előítéletek falai omlottak össze, amelyek eddig elválasztottak minket. Ledőlt az a fal is, mely oly hosszú ideig magasodott Kelet- és Nyugat-Európa között. Ma, e negyedik határkőnél, együtt kell Isten igéjének útmutatására figyelnünk, amikor itt köszöntünk benneteket, Jézus Krisztus nevében ISTEN HOZOTT Magyarországon! (Folytatás a 3. oldalon) „Ne félj - gondolj a jövőre!” Budapesten tartotta nagygyűlését az Európai Keresztény Nők ökumenikus Fóruma Ne féljetek! Bízzatok a jövőben, Istenben! 2Kor 5,17-20 TABLA A TEMPLOMAJTÓN: „BELÉPNI ÉLETVESZÉLYES!” Megújult a somogydöröcskei templomunk Az elmúlt évtizedek után igen sok templomunk szorult renoválásra, az utolsó néhány évben sok gyülekezetben meg is történtek a felújítások. Szinte minden hét végén hívják püspökeinket a hálaadás, újraszentelés alkalmára és ez egyik nagy örömünk. Jele ez gyülekezeteink élni akarásának, megújult lelkületének. Hitvallás arról: kell a templom! De a címben jelzett figyelmeztető táblát még eddig egyetlen templomon sem láttuk. A somogydöröcskei maroknyi gyülekezet templomán hosszú éveken át volt látható a tábla: „Belépni életveszélyes!" Emberileg van oka e templom leromlásának. Somogydöröcske azon falvak közé tartozott, ahonnan a gyülekezet nagy részét, a „svábokat” kitelepítették. Több százan hagyták el kényszerűségből házukat, vagyonukat, templomukat, falujukat és a valóban maroknyi maradék egy darabig még használhatta, de fenntartani, javítani nem tudta. Már azért sem, mert a templomba járást, a vallásuk gyakorlatát akadályozták, tiltották. így jutott a templom arra a sorsra, hogy bezárták és a tiltó, figyelmeztető táblát kiszögezték. A megújult templom belső tere Pedig a templom műemlék, a falunak is szinte egyetlen jeles épülete, nemzeti kincs. Utoljára 1989. május 1-jén tartottak istentiszteletet az „aranykonfirmáció” alkalmából, amikor már a kitelepítettek is hazajöhettek és együtt ünnepelhettek. Ekkor határozták el, hogy a templomot megmentik. Dr. Harmati Béla püspök elmondta, hogy amikor először tett látogatást az egyházmegyében, a legnagyobb gondként emlegették a somogydöröcskei templomot. A Megyei önkormányzatnál tett látogatása során az Önkormányzat elnöke, dr. Gye- nesei István is ezt az egyetlen gondot jelezte az evangélikus egyház vonatkozásában. Augusztus 20- án, nemzeti ünnepünkön gyülekezett össze a templomban a maroknyi itthoni gyülekezet és a kitelepítettek erre az ünnepre „hazajött” gyülekezete. Megtöltötték a templomot és könnyes szemekkel nézték a gyönyörűen megújított Isten házát. Az istentisztelet kétnyelvű volt, hogy ki-ki a maga anyanyelvén hallgathassa az evangéliumot. Dr. Harmati Béla püspök mellett Smidéliusz Zoltán esperes és Verasztó Sándor tabi lelkész szolgált, akinek szórványgyülekezetéhez tartozik Somogydöröcske is. Az igehirdetés Zsolt 105,1-2 versei alapján szólt arról, hogy Isten kegyelme újult meg a gyülekezeten. Vannak ma is csodák - ez is azok közé tartozik. Műemlék templom, egy időben bontásra volt ítélve (!), gondot jelentett egyháznak is és a hatóságnak is, mégis megújulhatott. Ami e mögött van, az mind Isten munkája, kegyelme és a kiengesztelő- dés, megbékélés ténye. Szabad nekünk ma a csodákból élnünk. Ezzel a lélekkel lehet továbblépnünk. Sugározzon a csoda ezekből a falakból: az összefogás egyház és község, az evangélikus egyház és a megyei vezetés, az evangélikusok és más felekeze- tűek, a hazai egyház és a bajor testvéregyház között mutassa, hogy a csodából tanultunk. Megemlítette, hogy az oltárkép restaurálása több százezer forintba került volna, de a falu katolikus plébánosa szeretetből elvégezte ezt a munkát. Ez az igazi ökumené -, egymás segítése. A megújított templomba új orgonát is állítottak, a düledező tornyot helyreállítva, benne a harangok is újra szólhatnak, a toronyórát is felújították, így minden arról beszélt, hogy az elet szava erősebb a halálnál, pusztulásnál. Az orgonát szentelésekor Trajt- ler Gábor orgonaművész szólaltatta meg. Eljött az oroszlányi gyülekezet énekkara is Nagy Dániel karnagy vezetésével. Az isten- tisztelet folyamán és az úrvacsoraosztás alatt énekeltek az áhítat segítésére. Az ünnepi alkalom befejezése a közgyűlésen történt, ahol hallottuk a felújítás történetét. Reid József felügyelő elmondta, hogy 1992-ben született meg a döntés, ez könnyű volt, de utána jöttek a nehézségek. Kárpótlást kaptak, a kitelepített rokonok gyűjtöttek és adtak. Országos Egyházunk és a Megyei Önkormányzat is segített. A helyi önkormányzat teljesen magáévá tette az ügyet, megbízták a polgármestert, Lesniczky Lászlót, hogy a szervezés munkáját vegye kézbe. Tette is hűséggel és kitartással. Több, mint 600 000 forintot költöttek a rengeteg kézi segítség mellett. A polgármester maga is köszönetét mondott, hogy megértéssel fogadták a kérést itthon és külföldön is. ... Dr. Gyenesei István a Megyei Önkormányzat elnöke is résztvett az istentiszteleten, elismerő szavakkal mondott köszönetét, hiszen ebben a kis községben sokat építettek az utóbbi években, de ez volt a betetőzés. Szép jelenete volt a közgyűlésnek, amikor a megye vezetője és a község polgármestere plaketteket és emléktárgyakat osztott szét a renoválást legjobban segítők között. Mindany- nyian két plakettet is kaptak: Somogy megye emlékplakettjét és SoTrajtlcr Gábor orgonaművész megszólaltatja az új orgonát mogydöröcske címerével díszített emléktárgyait. Smidéliusz Zoltán esperes Ez 17,24 versével köszöntött, rámutatva, hogy Isten teszi zöldellővé a száraz fát - ez a templom is Isten ajándékából újult meg. Müller János a gyülekezet történetét is összefoglalva, saját versét olvasta fel - hálaadásképpen. Reitinger Henrik a bajor testvéregyház és a diakónia neveben köszöntött és kívánt áldást a gyülekezetre. Galbavy József Jenő plébános a hit, remény és szeretet jegyében köszöntötte a gyülekezetét. Felszólalt Szerdahelyi Pál ny. lelkész is, aki 20 évig volt dö- röcskei lelkész, éppen a kitelepítés nehéz korszakában. Utalt a szomorú korszakra és bizonyságot tett, hogy annál nagyobb az öröm most, amikor a megújulás jelei mutatkoznak. Harmati Béla püspök köszönetét mondott Lesniczky László polgármesternek kitartó, céltudatos munkájáért és kiemelte Reitinger Henrik szolgálatát, akinek a dö- röcskei templom a hatvanadik volt, melynek renoválását szervező munkával és adományokkal segítette. Egyházunk hálás ezért a szolgálatáért. Az istentisztelet után a hősök emlékművénél volt koszorúzás, emlékezve a gyülekezet és a falu mai életéért életüket feláldozókra. Az ünnepre a németországi ringlai testvérközség küldöttsége is Dö- röcskére érkezett. tszm „A SZERETET ÁLTAL MUNKÁLKODÓ HIT” (Gál 5,6) Gyülekezeti diakónia Norvégiában - és nálunk? Mindazoknak, akik már gyülekezeti diakóniai szolgálatban állnak, s mindazoknak, akiknek szintén szívügyük, de még csak érdeklődnek iránta, konferenciát szervezünk a gyülekezeti diakóniai munkáról 1994. október 1-jén, szombaton az Evangélikus Teológiai Akadémián (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.), s minden érdeklődőt szeretettel várunk. A TERVEZETT PROGRAM: 10,00-10,30: Áhítat: Szebik Imre püspök. 10.30- 11,30: „A gyülekezeti diakónia teológiája - és gyakorlata Norvégiában”. Előadó: Olav Fanuelsen, Oslo. 11.30- 11,45: Szünet. 11.45- 12,45: Az előadás megbeszélése. 12.45- 13,30: Ebéd. 13.30- 14,30: Hazai helyzetkép rövid beszámolók alapján: a) Széchey Orsolya, Budavár: Norvégiái tapasztalatok átültetésének lehetőségei és kihívásai. b) Szabóné Piri Zsuzsanna, Kiskőrös: Egy gyülekezet törekvései és tapasztalatai. c) Szanyi Éva szociológus (Népjóléti Minisztérium): Kisközösségek szociális feladatai és lehetőségei Magyarországon a 90-es években. d) A kezdetek Norvégiában. 14.30- 14,45: Szünet. 14.45- 15,45: Megbeszélés. 15.45- 16,00: összegezés. A szeptember 27-ig írásban jelentkezőknek önköltségi áron ebédet biztosítunk. Kérésre az útiköltséghez támogatást igyekszünk nyújtani. Budapest, 1994. július. Itj. Kendeh György Dr. Reuss András Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Teológiai Diakóniai Osztálya Akadémia
