Evangélikus Élet, 1994 (59. évfolyam, 1-52. szám)

1994-01-23 / 4. szám

Zsinati Híradó 1994. január 23.

Az egyházi szolgálatról szóló törvénytervezetet a zsinat több ülésszakon át tárgyalta. A részletes vita befejeztével all. ülésszakon a törvényt az alábbi szöveggel elfogadta. Ezzel a szavazással újabb törvény készült el.

AZ EGYHÁZI SZOLGÁLAT

pás

I. FEJEZET

Az egyházi szolgálat és az egyház munkásai

1.1. Az egyház elsődleges szolgálata az evangélium hirdetése annak érdekében, hogy a Jézus Krisztusban való megigazító hitre eljussunk. Az evangélium az egyház létének forrása és értelme, hirdetése az egyház missziói küldetése, és minden egyéb szolgálatának alapja.

1.2. A Jézus Krisztusról szóló tanúságtétel minden Krisztusban hívő ember egyetemes feladata. Az

egyház minden tagja részese ennek a szolgálatnak, hitének és lelki adományának mértéke szerint.

1.3. Az egyház hivatalos szolgálatát, a nyilvános tanítást és a szentségek kiszolgáltatását az egyház jó rendje érdekében az azzal megbízott egyházi munkások végzik. Minden egyházi szolgálatban álló munkás a maga szintjén és munkakörében felelős azért, hogy az egyház a sajátos küldetését betöltse.

II. FEJEZET A lelkészi szolgálat

I. Cím: A magyarországi evangélikus egyház lelkészei

2.1.1. Az evangélium hirdetésére és a szentségek kiszolgáltatására Jézus Krisztus külön szolgálatot rendelt. Az egyház rendjének megfelelően ezt a szolgálatot az arra szabályszerűen elhívott lelkész végzi.

2.1.2. A Magyarországi Evangélikus Egyház felavatott lelkésze az, aki

a) az előírt teológiai tanulmányoknak eleget tett és erről végbizonyítványt szerzett,

b) lelkészvizsgát tett és érvényes lelkészi oklevele van,

c) lelkésszé avatásában a lelkészi szolgálatra megbízást és felhatalmazást kapott, és

d) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek nyilvántartásában szerepel.

2.1.3. A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészjelöltje az, aki a lelkészek számára előírt teológiai tanulmányok elvégzése után egyházi szolgálatba áll, de lelkészi oklevéllel még nem rendelkezik és még nem avatták lelkésszé. A szolgálatba állításról a lelkészjelölt egyházközsége szerint illetékes püspök dönt.

2.1.4. A lelkésszé avatás (ordi- náció) feltétele a lelkészi oklevél megszerzése. A lelkészjelölt a lelkészi oklevelet a Lelkészképesítő Bizottság előtt tett eredményes vizsgával szerezheti meg, melynek során a bizottság a lelkészi szolgálatra való alkalmasságot is megvizsgálja. A lelkészjelölt legkorábban egy szolgálatban eltöltött év után jelentkezhet a lelkészvizsga letételére. Amennyiben a Bizottság a jelöltet a lelkészi szolgálatra alkalmasnak találja, a lelkészjelölt lelkésszé avatható. A lelkészjelölt az avatás alkalmával nyeri el a lelkészi címet és az oklevelet.

2.1.5. A lelkészi jelleg nem szűnik meg a szabályos nyugdíjba vonulással.

2.1.6. A lelkész egészségi, tanulmányi vagy egyéb méltányos okból kérheti fizetés nélküli, tartós szabadságolását. A felmentés a tényleges szolgálat alól az illetékes püspök joga. A szolgálat alóli felmentés anyagi vonzatát külön megállapodásban kell rendezni. A tartós szabadságon lévő lelkész

évente köteles kérelmét- megújítani.

2.1.7. Az a lelkész, aki az egyházi szolgálatból kilépett, vagy akit az egyházi bíróság hivatalvesztésre ítélt, nem tekinthető lelkésznek, lelkészi szolgálatot nem végezhet, liturgikus öltözetet nem viselhet és a lelkészi címet nem használhatja.

2.1.8. Amennyiben a lelkészi oklevél birtokosa megszakítás nélkül öt éven keresztül nem állt egyházi alkalmazásban, a Lelkészképesítő Bizottság vizsgálata szükséges ahhoz, hogy lelkészként újra szolgálatba álljon.

2.1.9. Külföldi evangélikus egyházban felavatott lelkész a Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkészi szolgálatba csak akkor léphet, ha teológiai tanulmányainak végbizonyítványát a Magyarországi Evangélikus Egyház Teológiai Akadémiája honosította, és a lakóhelye szerint illetékes püspök dönt szolgálatba állításáról. A külföldi egyetemen (teológiai főiskolán) végbizonyítványt szerzett fel nem avatott személy ugyancsak köteles végbizonyítványát honosíttatni, mielőtt az illetékes püspök dönt lelkészjelöltként történő egyházi alkalmazásáról.

2.1.10. Más keresztyén felekezetekben szerzett lelkészi oklevél birtokosa a Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkészi alkalmazásba csak úgy léphet, ha a lelkészekre vonatkozó jogszabályokban rögzített feltételeken túl az egyház- községe szerint illetékes püspök engedélyével a Teológiai Akadémia tanári kara által megállapított tantárgyakból vizsgát tett, és a Lelkészképesítő Bizottság az alkalmasságáról meggyőződött. Az avatásról a Lelkészképesítő Bizottság tesz javaslatot ai illetékes püspöknek.

2.1.11. Meghatározott időre és szolgálati területre a lelkészi szolgálatra megbízást kaphat lelkészjelölt is.

2.1.12. A Magyarországi Evangélikus Egyház diakónus lelkészei, akik korábban a Teológiai Akadémia levelező tanfolyamát elvégezték és őket lelkésszé avatták, az avatásuk alkalmából meghatározott szolgálati területen végezhetnek lelkészi szolgálatot.

II. Cím: A lelkészi szolgálatra vonatkozó rendelkezések

2.2.1. A lelkészek szolgálati jellege és a kegyelmi eszközökkel való szolgálatuk - a lelkészi alkalmazás helyétől és az egyházigazgatási hatáskörtől függetlenül - azonos.

2.2.2. Az egyházi alkalmazásban levő lelkész és lelkészi szolgálattal megbízott személy sajátos joga és kötelessége

a) Isten igéjének: törvényének és evangéliumának hirdetése,

b) a szentségek kiszolgáltatása,

c) a bűnökből való feloldozás,

d) a házasság egyházi megál- dása,

e) az egyházi temetések végzése és

f) a hívek pásztorolása. Minden egyházi alkalmazásban

levő lelkész és lelkészi szolgálattal megbízott személy kötelessége a lelkészi szolgálat hűséges végzése, a fentieken túl különösen is

g) a lelkigondozás szolgálata,

h) a fiatalok és idősek tanítása,

i) a szeretetszolgálat felvállalása,

j) az egyház építése és

k) önmaga továbbképzése.

2.2.3. A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkésze felelős egyháza biblikus és hitvallásos tanításának érvényesüléséért.

2.2.4. A lelkészi szolgálatban álló személy köteles a lelkipásztori titkot megőrizni, az egyház törvényes rendjét megtartani és védelmezni. A lelkész lelkiismeretesen és híven köteles magát minden tevékenységében lelkészi esküjéhez tartani.

2.2.5. A lelkész köteles magatartásával, viselkedésével és külső megjelenésével is hivatalának megfelelni. Az egyházban rendszeresített liturgikus öltözetet istentiszteleteken és az egyéb liturgikus alkalmakon viseli.

III. Cím: A lelkészekre vonatkozó általános rendelkezések

2.3.1. A Magyarországi Evangélikus Egyház férfiakat és nőket egyaránt kiképez, felavat, illetve kiküld a lelkészi szolgálatra. A lelkésznők szolgálatának sajátos kérdéseit szabályrendelet rögzíti.

2.3.2. A lelkészeknek az alkalmazási helyükből és egyházigazgatási hatáskörükből adódó képviseleti és kormányzási teendőiről az egyházi törvény a vonatkozó törvénycikkekben rendelkezik. Minden lelkész választható azokra a tisztségekre, amelyeket az egyházi törvény szerint lelkészeknek kell betölteni.

2.3.3. A lelkészjelölt és az az okleveles lelkész, akit még nem választottak meg önálló lelkészi állásra, vagy valamilyen oknál fogva önálló lelkészi állás nélkül maradt, az egyházközsége szerint illetékes püspök rendelkezése alatt áll, aki szolgálati beosztását meghatározza.

2.3.4. A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészétől elvárja, hogy

a) belső elhívásból kötelezze el magát az egyházi szolgálatra,

b) lelkészi hivatásában fedd- hetetlenül éljen és szolgáljon, és

c) családját példaadóan evangélikus hitben pásztorolja.

2.3.5. A lelkész olyan személlyel köthet házasságot, aki családi és magánéletében, valamint hivatásában egyaránt vállalja házastársa evangélikus egyházi szolgálatát. A lelkész házasságkötési szándékát köteles a házasság megkötése előtt három hónappal az esperesen keresztül a püspöknek bejelenteni, és a házasságkötéshez engedélyt kérni. Az egyházi szolgálatra készülő teológiai hallgató és a lelkészjelölt is csak a püspök előzetes engedélyével köthet házasságot.

ffl. FEJEZET

A lelkészi szolgálat az egyházközségben

I. Cím: Általános rendelkezések

3.1.1. Az egyházközség lelkészei : a gyülekezeti lelkész, a hitoktató lelkész, a gyülekezeti másodlelkész, a segédlelkész, illetve a helyettes lelkész. Az egyházközségi lelkészi állást rendkívüli esetben lelkészjelölt, illetve diakónus lelkész is betöltheti.

3.1.2. Az egyházközség lelkésze köteles a 2.2.2. pontban felsorolt kötelességeken túl

. a) gondoskodni az istentiszteleti és egyéb gyülekezeti alkalmak ellátásáról,

b) végezni és irányítani a hitoktatást, a konfirmációt, az ifjúsági munkát,

c) vállalni és szervezni a szeretetszolgálatot,

d) végezni a lelkészi hivatali munkát, illetve felügyelni a lelkészi hivatalban dolgozókat,

e) vállalni és megszervezni az egyházmegyei, egyházkerületi és országos egyházi élet alkalmain és feladataiban való részvételt, és

f) vállalni és megszervezni a

gyülekezeti élet érdekében minden munkát.

3.1.3. Az egyházközség lelkésze egyházközségével az egyházi felettes szervek által jóváhagyott díjlevél (hívány) alapján alkalmazotti munkaviszonyba kerül. Az egyházközség lelkészeinek díjlevelét az egyházmegyei és az egyházkerületi elnökségnek kell jóváhagynia. A munkáltatói jogok törvényben meghatározott részét az egyházi felettes szervek gyakorolják.

3.1.4. Az egyházközség lelkésze, mint aki élethivatásként kötelezte el magát az egyházi szolgálatra, munkájával és teljes erejével köteles azt végezni. Ezért olyan elfoglaltságot nem vállalhat, amelyik veszélyezteti lelkészi szolgálatának ellátását, illetve hivatalához méltatlan. Tartós elfoglaltság esetén, annak tartamára főállásként vállalt egyházi szolgálatát, valamint járandóságát fel kell függeszteni, de az egyházközséggé kötött külön megegyezés alapján egyes egyházi szolgálatokat elláthat. A lelkész a vállalt másodállást, illetve jelentős lekötöttséggel járó elfoglaltságát köteles a presbitériumnak bejelenteni, és ahhoz az illetékes püspök jóváhagyását megszerezni.

3.1.5. A lelkész vagy családtagjai az egyházközség pénzvagyonát nem kezelhetik, a lelkész azonban a felügyelővel együtt az egyházközség minden vagyoni értékének felelős gazdája.

3.1.6. Ha a lelkész szülői hivatása miatt lelkészi kötelességeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, akkor meghatározott időre az egyházközséggel munkájára nézve külön megegyezést köt, amit az esperesen keresztül bejelent a püspöknek.

II. Cím: A gyülekezeti lelkész

3.2.1. A gyülekezeti (parókus) lelkész az egyházközség felelős lelkésze. Felelős az egyházközségben folyó minden tevékenységért. Ezért az egyházközségben működő többi lelkészt egyházi tevékenységében irányítja, és közvetlen felügyeletet gyakorol felettük. Az egyházközség területén a gyülekezeti lelkész engedélye nélkül - a hivatalosan eljáró esperesen és püspökön kivül - senki egyházi szolgálatot nem végezhet, csak haldoklónál és szükségkeresztelés- nél.

3.2.2. A gyülekezeti lelkész, mint aki Istennek szolgál, felelős az igehirdetői és gyülekezeti lelkészi munka szervezéséért, tartalmáért és folyamatos végzéséért. E felelősségben vele az egyházközségben szolgáló többi lelkész is osztozik.

3.2.3. A gyülekezeti lelkész, mint a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkésze felelős azért, hogy egyháza biblikus és hitvallásos tanítása érvényesüljön munkájában és gyülekezetében. Felelős azért, hogy a gyülekezetben tévtanítások ne terjedjenek, őrködik a gyülekezet egységén. E felelősségben osztoznak vele az egyházközségben szolgáló lelkészeken túl az egyház- község tisztségviselői és a presbitérium tagjai is.

3.2.4. A gyülekezeti lelkész (több lelkész esetén az igazgató lelkész) a lelkészi hivatal felelős vezetője.

3.2.5. A gyülekezeti lelkész az egyházközség felügyelőjével együtt felelős az egyházközség egész háztartásának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy

a) az egyházközségi számadások és költségvetések az előírásoknak megfelelően készüljenek el;

b) az egyházközség teljesítse adminisztratív és anyagi kötelezettségeit;

c) az egyházközségi gazdálkodás a költségvetéseknek megfelelően folyjék, és

d) az egyházközség megszerezze az egyházi felettes szervek jóváhagyását mindazon esetekben, amelyekre nézve az egyházi törvények rendelkeznek.

3.2.6. Azokban az egyházközségekben, ahol két vagy több gyülekezeti lelkész szolgál, a gyülekezeti lelkészek közül az egyik igazgató lelkész. Amennyiben erről egyház- községi szabályrendelet másként nem rendelkezik, az igazgató lelkészt a presbitérium választja, és a megbízás háromévi időtartamra szól, amelyet a három év eltelte után meg lehet ismételni. Az igazgató lelkész az egyházközségi felügyelő mellett a közgyűlések és presbiteri ülések elnöke és beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben.

ül. Cím: A gyülekezeti hitoktató lelkész

, 3,3.1. Gyülekezeti hitoktató 1 lel-, kész az, akit. egy vagy több egyház- község a hitoktatás végzésére megszervezett önálló állásban alkalmaz.

3.3.2. A gyülekezeti hitoktató lelkészi állást határozott, vagy határozatlan időre kell megszervezni-íföS Ul.tyfi Ví »> »

és..betölteni ugyanolyan módon, mint a gyülekezeti lelkészi állást.

3.3.3. Az egyházközség a területén működő önálló hitoktató lelkész egyéb szolgálatára akkor tarthat igényt, ha vele erre vonatkozólag megállapodik.

IV. Cím: A gyülekezeti másodlelkész

3.4.1. A gyülekezeti másodlelkész a gyülekezeti lelkész mellé választott lelkész, aki munkáját a gyülekezeti lelkész irányításával és felelőssége mellett végzi, de személyében felelős a rábízott munka elvégzéséért és lelkészi munkája tartalmáért.

V. Cím: A

3.5.1. A segédlelkész a lelkészi oklevéllel rendelkező, de nem önálló lelkészi állást betöltő lelkész, akit a püspök rendel ki az egyház- községbe a gyülekezeti lelkész mellé.

3.4.2. A gyülekezeti másodlel- készi állást határozott, vagy határozatlan időre kell megszervezni és betölteni ugyanolyan módon, mint a gyülekezeti lelkészi állást.

segédlelkész

3.5.2. A segédlelkész munkáját a gyülekezeti lelkész irányításával beosztottként végzi, de személyében felelős a rábízott munka elvégzéséért és lelkészi munkája tartalmáért.

VI. Cím: A helyettes lelkész

3.6.1. A helyettes lelkész az egyházközségben szervezett önálló lelkészi hivatal meghatározott időre megbízott vezetője.

3.6.2. Az egyházközségbe a püspök küld helyettes lelkészt. A helyettes lelkész a gyülekezeti lelkész jogköre és munkaköre szerint működik.

3.6.3. Helyettes lelkész küldésének a következő esetekben van helye:

(Folytatás a következő oldalon)

Űj arcok a zsinaton

Megtisztelő volt számomra, hogy a zsinati gazda a zsinati elnökség megbízásából meghívott all. ülésszakra, mint választott, illetékes póttagot. Részt vehettem tehát a zsinat munkájában szavazati joggal.

Annak idején -, mint soproni lelkész - lettem zsinati póttag és többször azzal az érzéssel és figyelemmel kísértem a sajtónkban a zsinat munkáját, a líceumi hitoktatással megnövekedett szolgálataim közben: vajon részt tudok-e venni a zsinati ülésszakon, ha egyszer pótolni kell egy zsinati tagot.

A tavalyi első behívásnak nem tudtam eleget tenni, hivatalos külföldi utam miatt. De most örömömre együtt lehettem a zsinati „atyákkal".

Fokozza örömömet, hogy jogász keresztfiam mellett ülhetek, akivel rég találkoztam, talán utoljára esküvőjén a Balaton-part somogyi oldalán. Három kérdés foglalkoztat: mit tudok a gyülekezetben Sopronban felhasználni a most készülő egyházi törvényekből melyek a „zsinat üstjében" most olyan „tüzesen főnek az atyák „kavargó" hozzászólásaiban? Valószínű, hogy még 1-2 évig folyik a , főzés", mert a mögöttünk lévő évtizedek lelki világában sok volt a megkeményedés és egyházunk jövőjét a gyülekezeteink életében szeretnénk megélni.

A másik kérdés: Kell-e a zsinaton meghozott törvényekkel nekünk az egyház életét biztosítani, vagy elég nekünk az evangélium ? Bizonyos, hogy nem a törvény biztosítja az életet és elég nekünk az evangélium szabadító hatalma Jézus Krisztusban. Senki sem vitathatja az igehirdetés elsőbbségét (prioritását). De itt jön a harmadik kérdésem. Nem kell a meder és a part a folyónak? Kép nélkül és kérdés nélkül: Kell az élő víznek a meder, amelyben folyik és felüdíti a megfáradtakat, megtisztítja a bűn szennyében élőket, célba visz életcsónakokat! Kell az „élő" folyamoknak, mert a „part nélküli" evangélium árvizet okozhat, elönthet „hajlékokat", amikor a lélek áradásáról beszélünk és közben saját lelkünk fegyelmezetlensége szakítja át egyházunk struktúrájának védő gátjait és az igét célba juttatni akaró partjait.

Ha a zsinaton sikerül megépíteni a struktúra erős gátjait, partjait és medrét és közben nem szennyezzük be a forrásból fakadó evangélium tiszta vizét, akkor nem lesz hiábavaló a többéves, fáradozás az Úrban". Mondhatjuk ezért idevágóan a költőt idézve: „azért a víz az Úr". Itt van a prioritás, az igeszolgálatom, amihez a zsinat a keretet munkálja.

Szúnon János

25 éve végzem lelkészi szolgálatomat, 7 évig Celldömölkön voltam segédlelkészés 18 éve Sárváron dolgozom.

Örülök, ha rövid időre is, de a Zsinat munkájának részese lettem. Régóta érdekel egyházunk történelme. Más jellegű zsinatok voltak a 16. és a 18. században. Azaz érzésem, hogy az 1934-37-es zsinat szempontjai sok vonatkozásban ismétlődnek napjainkban. Örülnék, ha ez a mostani zsinat nem úgy vonulna be egyházunk történelmébe, mint a leghosszabb zsinat.

Solymár Gábor

•- Hogy mit várok a zsinattól? Természetesen jó és működőképes törvényeket, de minél előbb! Persze így, az első munkanap után azonnal belátom, hogy ezek szinte gyermeki vágyálmok... A reményt azonban soha nem szabad föladni! Még akkor sem, ha tudjuk, hogy az egyházi törvényeket is csak emberek alkotják. S az emberiség történetében még bizony kevés olyan emberi alkotód született, amely mindenkinek egyformán tetszett volna. Mert ami az egyik embernek jó, az a másiknak sérelmes. Arról nem is szólva, hogy ami ma jó, az vajon megállja-e a helyét néhány évtized elteltével? A felelősség tehát óriási! Hiszen gyermekeink és unokáink fogják szá- monkérni tőlünk mindazt, amit itt esetleg egy-egy tollvonással semmissé nyilvánítunk, vagy éppenséggel pontatlanul fogalmazunk. Véleményem szerint ahhoz, hogy az élet ne lépjen túl törvényalkotó tempónkon, feltétlenül fel kellene gyorsulnia ennek a munkának. Mégpedig több jogi szakembert bevonva a konkrét szövegszerkesztésbe; valamint - és tudom, ez sokkal szerteágazóbb kérdés - a törvényalkotókat mindinkább mentesíteni kellene az egyéb szolgálatok, feladatok végzésétől, a helyi teendők intézésétől, hogy sokkal inkább erre a munkára tudjanak koncentrálni.

Dr. Foltinné Antal Klára

„Hogyan látod a zsinati munkát? Milyen érzéseid támadtak az itt látottak alapján?" - hangzott felém a kérdés.

Első gondolatom az volt, hogy olyan ez, mint egy „körhinta". A kívülről szemlélő csak elmosódott alakokat lát, de nem érez át semmit a benti hangulatból. Ha ugyanez az ember beül a körhintába, magán érzi a mozgásból eredő leszorító erőt.

Más dolog valamit kívülről nézni és bírálni. Ismét más dolog valamit átélni.

Nekem lehetőségem volt erre az átélésre és így véleményem is átalakult. A zsinaton való részvételt, „üldögélést", most reggeltől estig tartó koncentrálásnak értékelem.

A hozzászólásokat, „kedélyes beszélgetéseket", késhegyre menő vitatkozásnak látom. A hosszúra nyúló, „vég nélkülinek tűnő" ülésezést precizségre törekvésként fogom fel.

összefoglalva: a zsinat lassúnak tűnő munkáját, belülről nézve, megfontolt, felelősségük teljes tudatában döntő és vitatkozó emberek erőfeszítésének, egyre gyorsuló ,körhintának" látom.

Egyszer majd megáll a körhinta. A zsinat befejezi munkáját és úgy érzem alkotása a Magyar Evangélikus Egyház Jézus Krisztustól rendelt küldetését fogja erősíteni.

Loós Csaba

Régi evangélikus, felvidéki családból származom. Gyermekkoromat Ózdon töltöttem. Édesanyám, mint a helyi egyházközség tagja vezetett be a gyülekezeti életbe. Rendszeresen részt vettem a Pintér Károly lelkész által vezetett ifjúsági csoportban. Későbbiekben diplomát szereztem a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Ebben az időszakban került Pintér Károly a Deák téri gyülekezetbe, s ez jelentősen megkönnyítette bekapcsolódásomat a fővárosi evangélikus közösség életébe: Második házasságom révén Balassagyarmatra kerültem. Férjem a Johanni- ta Lovagrend tagja. Őmellette nagyobb lehetőségem nyűt Jézus Urunk egyházában munkálkodnom.

A Zsinat munkájában való részvételt komoly feladatnak, s nagy megtiszteltetésnek tekintem.

Dr. Horváth Márta