Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-10-24 / 43. szám

& xr-ß ÍT Evangélikus Élet 1993. október 24. Tanévnyitó az Akadémián Dr. Szentpétery Péter életrajza (Folytatás az I. oldalról) lelkészi szolgálatra épített tanítói küldetés. Hitem az istenszeretet i és az emberszeretet szoros egységében növekedett és növekszik ma is. Az egyházias gyülekezet indító szeretetét kaptam a gyermekko­­; ri gyülekezeti élményekben Kissomlyón és Kőszegen, és ezt érez­­- lem mindeddig a vasasi, pécsi és zuglói gyülekezetekben is... , Életem sok eseményében tapasztaltam meg ennek az egyházias . egyházi életnek megmentő, mindennemű, megújító erejét. Csak alázatosan merem említeni, hogy Isten nevelő szeretetét sokszor megismertem az idealizmus és realizmus küzdelmében a saját éle­tem eddigi útján. Mottóvá vált életemben az első dogmatikai . memoriter, a „Szentlélek által megvilágositott józan ész”. Zsig­mondy Árpád akkori segédlelkész oktatta a kissomlyói gyermekis­tentiszteleten. így vallom ezt az új feladatok kezdetén is vezérlő elvként, de ezzel egyidejűleg naponkénti imádságban azt is mon­­■ dóm: „Hiszek Szentietekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegy­­, Imát, a szentek közösségét." Az ünnepi ülés másik nagy eseménye volt a doktoravatás. Szentpétery Péter adjunktus állt oda a tanári kar elé, hogy letegye a doktori fogadalmat és átvegye a hivatalos okmányt, mely tanú­sítja, hogy a teológia tudományának művelésére elkötelezte ma­gát. (Doktori méltatását, életrajzát lapunk más helyén közöljük.) A doktorrá fogadás szertartása után elfoglalta helyét a tanárok között, mint a kar jegyzője. Ezután szólt Reuss András dékán az első évre felvett teológiai és hittantanári hallgatókhoz, buzdítván őket, hogy önként felvál­lalt hivatásukat hittel és reménységgel, a tanulásban való szorga­lommal és buzgósággal folytassák. A 24 teológus és 3 hittantanár hallgató névsorát külön helyen közöljük. Az Országos Elnökség nevében Szebik Imre püspök mondott köszöntést. Az imádság, meditáció és a kísértésben való kitartás tesz igaz teológussá a régi mondás szerint (oratio, meditatio, tentatio). Imádságos csendben voltunk itt együtt. Akik ma itt elénk állottak, a tudomány művelésére kötelezték el magukat akár mint professzor, akár mint a teológia doktora, vagy elsőéves hallgatók. Isten ereje őrizze őket útjukon, ha kisértések és nehéz­ségek között kell is járniok. Dr. Jörg Ohlemacher, a loccumi Valláspedagógiai Intézet igaz­gatója hozta intézete üdvözletét. Örülnek a személyes és a két intézmény közötti kapcsolatnak. Közös gondolkodásra hívta az új professzort és áldást kért munkájára. Dr. Jutta Hausmann teoló­giai magántanár Bajorországból többször járt már Akadémián­kon és besegít a munkába. Részt vett dr. Szentpétery Péter doktori vizsgáján is és üdvözölte az új doktort. Az ünnepi ülésen többször szólalt meg az akadémia hallgatói­nak kórusa Blázy Lajos vezényletével és hallgathattuk Trajtler Gábor docens orgonajátékát. A tanév megnyitásához tartozott még, hogy a hétvégét tanárok és hallgatók közös elcsendesedésben töltötték el a piliscsabai Béthelben. Tóth-Szöllős Mihály A Teológiai Akadémiára az 1993/94 tanévre felvett elsőéves hallgatók Balogh Eszter Bp. Deák tér Makán Hargita Bajsa (Jugoszlávia) Buday Barnabás Budavár Mányai Gergely Bp. Kelenföld Csorba János Apostag Nánai László Szeged Dernóczi Éva Siegen (Németország) Németh Péter Pápa Fazekas Andrea Mezőberény Orodán Krisztina Bp. Angyalföld Gabnai Sándor Homokbödöge Paál Gergely Bp. Zugló Halmágyi Viktória Bp. Kelenföld Roszik Dániel Gödöllő Hammerberg Júlia Nyíregyháza Schalter Bernadett Pécs Holecska Anikó Pusztaföldvár Szebik Károly Lébény Kendeh K. Péter Bp. Angyalföld Kocsik Mónika Bp. Cinkota HITTANTANÁR HALLGATÓK: Korányi András Bp. Pestszentlőrinc Kvaszta Tímea Miskolc Kendeh K. Tünde Bp. Angyalföld Lampérth Gábor Pápa Póczos Ágnes Tatabánya Lukovits Eszter Bp. Deák tér Remenár Mária Domony H t- -juj ij pj sí; .neénov Fél évszázados hűség vilii a-1993. szeptember 26-án a Saint i Léger kápolnában összegyűlt hívei, barátai, tisztelői körében köszöntöt­te a genfi magyar protestáns gyüleke­zet Pósfay György evangélikus lelki­­pásztort, lelkésszé avatásának 50. év­­: fordulóján. - Van-e nagyobb dolog ; az életben, mint hűen szolgálni egy közösséget? Van-e szebb hivatás, ! mint egy nemzet elhagyatottságba, ■ kiszolgáltatottságba, idegenségbe szakadt fiainak lelki táplálékot nyúj­tani, hittel, reménységgel, evangéliu­mi örömhírrel biztatni a csüggedő­■ két? A szenvedőknek a szeretet, a : megértés, az együttérzés emberi me­legségét adni? - Nem tudjuk kellően : megbecsülni értékes embereinket, soha nem is tudtuk - ez is egy ma­­! gyár betegség -, de legalább az évfor­dulókon, a jubileumi dátumokon be­széljünk tetteikről, szóljunk azokról, akik kitüntetések, funkciók, hivata­los elismerések nélkül, mégis mindig hivatásuk magaslatán álltak, s em­berségből, magyarságból kitünően vizsgáztak. ötven éve lelkipásztor Pósfay György evangélikus lelkész.-Magyar­­országon, Svédországban, Argentíná­ban, Svájcban szolgált magyar hívei között, mintegy fél évszázadon keresz­tül, egyházának igaz papjaként gyüle­kezeteinek erőt, krisztusi hitet, re­ményt prédikálva, a reménytelenség­ben is egy emberibb, szebb jövőt tanít­ván. - Ünnepi igehirdetésében Pál apostol mindenkor aktuális, de talán a mai rideg világunkban még inkább időszerű szavait választotta alapigéjé­ül a jubiláns: „...a hittel Krisztus lak­jék szívetekben, s ti gyökeret veijetek és alapot vessetek a szeretetben." Lé­lekben erősnek lenni, a megpróbálta­tásokban helytállni, Sámson erejével nemet mondani a kancsal utakra csá­bító, önmagunk feladását kívánó po­zíciókat, gazdagságot ígérő földi ha­talmasoknak - ezt az utat választotta mindig az a lelkész, aki komolyan vette hivatását Böröcz Sándor evan­gélikus lelkipásztor mártíréletútját idézte nekünk, elgondolkodtató pél­daként Pósfay ünnepi beszédében, fi­gyelmeztetvén arra, hogy sem gazdag­ság, sem hatalom nem pótolhatja a hit erejét az emberi életben. Az ünnepi istentisztelet után a genfi magyar protestáns hívek, a ber­ni magyar nagykövetség, a Genfi Magyar Egyesület, a jelenlévő bará­tok és tisztelők részéről hangzottak el köszöntők. Áldást és sok örömet kívánunk lelkésszé avatásának ötvenedik év­fordulóján, hogy továbbra is ilyen jó erőben hirdethesse híveinek az evan­gélium titkát, melynek hírnökévé avatták őt fél évszázaddal ezelőtt. Czellár Judit A Magyarországi Evangéli­kus Egyház Északi Egyházkerü­lete és a Budavári Evangélikus Egyházközség a Bécsi kapu téri templomban 1993. október 24-én de. 11 órakor ünnepi isten­tiszteleten emlékezik meg néhai D. TURÓCZY ZOLTÁN püspök személyéről és szolgálatáról szü­letése 100. évfordulóján. Igét hirdet: Szebik Imre püs­pök Előadást tart: dr. Fabiny Ti­bor teol. professzor Minden testvérünket és érdeklő­dő hívünket szeretettel várunk. Budapest, 1993. október hó Az Északi Egyházkerület és a Budavári Evangélikus Egyházközség Elnöksége • • Ökumenikus megemlékezés Sárváron Felemelő ünnepség színhelye volt szeptember 25- én az ősi sárvári várkastély. Előbb könyvtári kiállítá­son mutatták be az érdeklődőknek a Dunántúli Re­formátus Egyházkerület pápai könyvtárából rendel­kezésre bocsátott írásbeli emlékeket a gályarabság, a „gyászos évtized” (1671-1681) idejéből. A kiállítást dr. Fabiny Tibor egyháztörténész professzor nyitotta meg. Ezután a gályarabságra hurcoltában e vár börtöné­ben sínylődött 8 evangélikus és 7 református prédiká­tor márvány emléktáblájának leleplezésére került sor a vár udvarában. Az emlékbeszédet itt a város polgár­­mestere, Szabó Imre tartotta. Végül ökumenikus istentiszteletre került sor az ősi boltíves falak között, számos közeli és távoli vendég részvételével. Az igehirdetések szolgálatát Szebik Imre evangélikus és dr. Márkus Mihály református püspö­kök végezték. Az egykor e vár pincéjében kalodákba zárt és bi­lincsbe vert ártatlan prédikátorok közül a Nyitra me­gyei származású Svetzki András a börtönben halt meg. Javaslat hangzott el, hogy emlékére utcát nevez­zen el róla Sárvár városa. Az ünnepség megrendezéséért köszönet illeti a vá­ros polgármesterét és a gondolat megvalósítóját, Solymár Gábor evangélikus lelkészünket. F.T. GALYARABSAGRA HURCOLTABAN E VÁR BÖR7ÓNFBFN SÍNYLŐDÖTT MEGGYŐZŐDÉSÉÉRT 1674.1675-BEN CSUZI CSEH JAKAB GÖMÖRI JÁNOS LADMACZI ISTVÁN SZENTKIRÁLYI ANDRÁS SZENTPÉTERI ISTVÁN IFJ. SZENTPÉTERI ISTVÁN P. TATAI ISTVÁN LÁNYI JÁNOS CSUTKA JÁNOS GLOGOVIUS JÁNOS FULÖP JÁNOS MENSATORIS ISTVÁN RAFAIDES JÁNOS ROHÁCSI JÁNOS SVETZKI ANDRÁS (AKI ITT HALT VÉRTANÚHALÁLT) FVANGFIIKUS VALAMINT REFORMÁTUS PRÉDIKÁTOR 1993 SÁRVÁR VÁROS POLGÁRAI Szentpétery Péter 1956. augusz­tus 11-én született Budapesten. Édesapja, id. Szentpétery Péter 1953-1971 között Csengődön volt lelkész. 1971 óta Szentendrén szol­gál, közben 1978-tól 199 Lig Érden helyettes lelkész is volt. Édesanyja dr. Tatai Margit ny. közgazdász. Szentpétery Péter a XIV. kerüle­ti Szent István Gimnáziumban 1974-ben érettségizett. Teológiai tanulmányait az Evangélikus Teo­lógiai Akadémián 1975-ben kezdte meg, 1980-ban tett záró szigorlatot kitűnő eredménnyel. Ottlyk Ernő püspök 1980. június 22-én Érden avatta lelkésszé. Lelkészi vizsgát a Déli Egyházkerületben 1984. feb­ruár 2-án tett. 1980 szeptemberétől 1990 szeptemberéig egyházunk külügyi szolgálatában dolgozott, 1985 végéig előadóként, 1986-tól titkárként. Itt alkalma volt rá, hogy külföldön és idehaza sok konferencián, gyűlésen, látogatá­son vegyen részt, és tapasztalato­kat szerezzen a nemzetközi egyházi életben. Számos cikket írt az Evan­gélikus Életnek, a Lelkipásztor­nak, az Országos Egyháznak és az Ökumenikus Tanácsnak pedig sok egyházi és teológiai témájú fordí­tást készített. Szentpétery Péter 1978-tól 1987- ig Szentendrén és Érden állandó helyettesítő szolgálatot végzett. - 1982-ben kötött házasságot Ba­logh Mariann tanárral. Két gyer­mekük van, Miklós és Kristóf. Szentpétery Péter az 1989/90-es tanévre a Lutheránus Világszövet­ségtől külföldi ösztöndíjat kapott a nyugat-németországi Tübingen­­be. - Értekezésének témája közép­­iskolás kora óta foglalkoztatja. Különösen is egy zuglói ifjúsági óra óta, amelyen Bízik László lel­kész beszélt a Jézus feltámadása mellett szóló érvekről. Pröhle Ká­roly Lukács evangéliumáról szóló kommentárja további impulzuso­kat adott számára. Érdeklődése azonban igazán az Akadémia el­végzése után lett eleven. A lelkészi szolgálat mellett Rózsa Huba-Gál Ferenc: Jézus kereszthalála és fel­támadása című könyvének hatásá­ra, elsősorban a feltámadásról szó­ló, Gál Ferenc által írott rész nyo­mán. Szentpétery Péter Tübingenben hallgatta Christian Dietzfelbinger szemináriumát János evangéliu­mának húsvéti történeteiről, Hahs Küng szemináriumát az Apostoli Hitvallás mai értelmezéséről és Jürgen Moltmann előadásait a Szentháromságról. Doktori érte­kezésének főcímét: „VERE RE­­SURREXIT” az Ágostai Hitvallás III. cikkéből vette. Alcímét: „Jézus feltámadásának radikális valósága-^' ma" pedig Hans Küngtöl. Szentpétery Péter 1990. szep­tember 16. óta az Evangélikus Teológiai Akadémia adjunktusa. Az elmúlt három évben a követke­ző tárgyakat tanította: héber nyelv, ószövetségi nyelvi egzegézis, ökumenikus egyházismeret, rend­szeres és ószövetségi proszeminá­rium. Szentpétery Péter előzetes dok­tori konzultációra a rendszeres teológiai tanszéken, 1990. január 5-én jelentkezett. Doktori érteke­zését 1993. június 18-án nyújtotta be, az értekezés nyilvános megvé­désére szeptember 8-án került sor. A soproni Líceum évkezdete A 437. TANÉV ELÉ... Fény és árnyék. Sajnos, izgalommal és várakozással telt a nyár. A leendő Hetvényi Lajos Evangélikus Líceumi Diákotthon (LIDO) építése nagy erőkkel ugyan, de mégis a vártnál kicsit lassabban haladt. A mintegy 150 kollégista elhelyezése csak szemptember 5-töl oldódott meg. Egyelőre a Szieszta Szállóban laknak. így a tanévnyitó elhalasztása mellett döntöttünk. Szeptember 5-én, délután négy órakor kezdődött a már szokásos évnyitó ünnepéllyel egybekötött istentisztelet. Szimon János lelkészünk IJn, 5,14-15 alapján hirdette Isten igéjét. Elhangzott Reményik Sándor Kegyelem című verse Gergácz Erzsébet III. D. osztályos tanulónk tolmácsolásában, majd ünnepélyesen a Líceum diák­jaivá fogadták a „nagyok" a „kicsiket". Az évet Lampérlh Gyula igazgató nyitotta meg. (Beszédéből részleteket közlünk) „Ha a világi és egyházi kormány­zásban kitűnő és arravaló embere­ket szeretnénk látni, akkor bizony népi szabad sajnálnunk se szorgal­mat, se fáradságot, se költséget gyermekeink tanításánál és nevelé­sénél, hogy majd szolgálhassanak Istennek és a világnak” - írja Lu­ther Márton a Nagykátéban a ne­gyedik parancsolathoz fűzött ma­gyarázatban. Ehhez a gondolatsorhoz fűzöm észrevételemet. a) Kezdem az utolsóval, a külső keret megteremtésével; nem szabad sajnálnunk a költséget. Evangéli­kus Egyházunk a Magyar Állam támogatásával az elmúlt két évben megtett minden tőle telhetőt, sőt kicsit talán még többet is. Először megszépült az iskola kí­vülről, tavaly a folyosók és a mel­lékhelyiségek, kerékpártároló épült és Klub. Westfáliai segítségből elkészült a központi fűtés, magánadományból korszerű számítógépes termünk van és most új a nyelvi labor. Az idei nyáron megszépült az iskola udvari homlokzata, több terem új világítást és festést kapott. A tavaly még szenespincének használt alag­sorban most termek, irattár, fotóla­bor és kondicionálóterem találha­tó. Mindezért hálát elsősorban az Úr Istennek adhatunk. Készül a Líceumi Diákotthon, igaz a munka kicsit húzódik, de remélhetően szeptemberben azért kész lesz. Addig - mint ismeretes - a kollégisták a Szieszta Szállóban laknak majd. b) A belső tartalomról szólva, a tanári kar szívvel-lélekkel a helyén; ki így, ki úgy tölte^ezett a nyáron és mint Luther írja, nem sajnálja a szorgalmat és a fáradságot. Ezért vagyunk. Nem sajnálta a nyáron sem senki, aki a munkák szervezé­sét, ellenőrzését biztosította, több ember fordította nyáron is az isko­lára az idejét, de megérte és megéri. 2. Elmúlt a nyár, a pihenés, a fizikai és szellemi-lelki kikapcsoló­dás, egyúttal a töltekezés ideje. Ad­junk hálát a nyaralásért, az utazá­sokért, a táborokért, munkáért. A táborok közül sorolhatnám a mi­­kosszéplakit, az olvasótábort, a madarásztábort stb., beszélhetnék a Taizében jártak élményeiről. Ké­rem Önöket, meséljenek egymás­nak spkat! 3. Új tanév kezdődik, amint Pál írja „ami előttem van, annak neki­dőlvén célegyenest futok”. Jelle­mezze ez a magatartás egész életün­ket! Legyen meg az elhatározás, igazán és komolyan, azután a napi munkában ne tévesszük szemünk elől soha a célt! A tanulóifjúságnak is szól a bevezető mondat; készülje­nek, hogy majd „szolgálhassanak Istennek és a világnak". Erre köte­lez bennünket teremtő Urunk iránti hála, mert Ő előbb szeretett minket, mint mi szeretni tudtuk volna és erre kötelez bennünket az Ő paran­csa, hogy szeressétek egymást és szolgáljatok egymásnak! A keresztyén ember is a világban éli a földi életét, Krisztus nyjndta, hogy „nem akarom, hogy kivonul­jatok a világból”. így itt kell helyt állnunk és a helytállásra fel kell ké­szülnünk igazán és komolyan. 4. Most pedig a megjelent ün­neplő gyülekezethez fordulok; szü­lők, nagyszülők, keresztszülők, minden kedves hozzátartozó és kedves vendégeink; támogassák és biztassák fiataljainkat, hogy megfe­lelhessenek annak, amit elvár tőlük az Úr, elvár magyar hazánk és mi mindannyian. Egyúttal köszönöm, hogy ránk bízzák gyermekeik taní­tását és nevelését. Köszöntőm a ta-Az Ökumenikus Tolmácsképző foly­tatja az egyházi találkozókon, konferen­ciákon teljesített szolgálatát és az ilyen szolgálatra vállalkozók felkészítését. A tanfolyam, mint a Keresztények/ Keresztyének Kapcsolatait Segítő Egyesület is, amelynek keretében mű­ködik, ökumenikus, részben azért, mert célunk az is, hogy ökumenikus közösséget hozzunk létre. Az 1993-94 tanévre új jelentkezőket is várunk. Középfokú nyelvtudással rendelkezők nyelvi képzést kapnak heti egy alkalommal 2 órában, a felsőfokot elért hallgatók heti egy alkalommal 2 órában fordítási és tolmácsolási gya­korlaton vesznek részt. Heti egy alka­lommal pedig közös foglalkozást tar­tunk a két csoport részére. Ezek tárgya a különböző egyházak, vallások isme­rete, magyar országismeret, idegenve­zetés, napi politikai és gazdasági kérdé­sek, bibliaolvasás és időszerű kérdések. Ezen az órán hallunk időnként magyar és külföldi vendégelőadókat: egyházi nulóifjúságot, új első osztályosain­kat, közöttük a kis 10 éves mujkó­­kat. Külön köszöntőm a német nemzetiségi csoport tanulóit, e most induló képzésben részt vevők a tárgyak egy részét németül tanul­ják majd. Köszöntőm a Líceum ugyancsak újonnan induló egyházi levelező ta­gozatának tanulóit. Kérek mindenkit, hogy mutas­sák meg, hogy ennek az ősi iskolá­nak a tanulói! Tanulásban, munká­ban, udvariasságban, köszöntésben stb., otthon, az iskolában, a város­ban és mindenütt. Isten áldását kérem magyar né­pünkre, hazáqkrá, benne iskolánk­ra és minden jelenlévőre!” * Az évnyitó után pár órával autó­balesetben elhunyt Farkas Katalin IV. C. osztályos tanítványunk. Fény és árnyék... ...Hitünk szerint Farkas Katalin már a végső elszámolásra vár, azok között, akikért Jézus Krisztus életét adta, hogy bűneiket saját halálával hordozza el. Mi pedig tehetjük azt, hogy Katit megőrizzük szivünkben, amíg az dobog. Virágot tehetünk a helyére az osztályban, ezen túl sírjá­ra is itt a temetőben. Imádkozha­tunk érte, hogy az Úr bocsássa meg bűneit! Ami pedig a legfontosabb: hittel várhatjuk a halottak feltáma­dását, mert nem a halálé az utolsó szó. A mi Urunk majd az Ő pora fölött is megáll és akkor lesz boldog viszontlátás... (A sírnál elhangzott igazgatói be­szédből.) személyeket és a gazdasági, irodalmi, tudományos élet képviselőit, akikkel előadásuk után beszélgetést folytatnak a hallgatók. A tanfolyam díja kedvező és a lét­számtól függ. Lehetőleg egyetemi, főis­kolai végzettséggel, kivételes esetben érettségivel rendelkezők jelentkezését várjuk. Kérjük, hogy a jelentkezést tartal­mazó levélben jelöljék meg, melyik nyelvből (német, francia, angol) kíván a jelentkező tanulmányokat folytatni, milyen szinten, és közöljék személyi adataikat: kor, vallás, iskolai végzett­ség, foglalkozás, lakás, telefonszám. Az oktatás októberben kezdődik. Október folyamán felvételi beszélgetés­re hívjuk be a jelölteket, amelynek idő­pontját minden jelentkezővel írásban közöljük. A jelentkezést ÖKUMENIKUS TOLMÁCSKÉPZŐ jeligével ellátott levélben az EVANGÉLIKUS ÉLET szerkesztőségébe kérjük. A MAGYAR ÖKUMENIKUS SZERETETSZOLGÁLAT 1993. október 30-án 11 órakor DUNAVARSÁNY, ERŐSPUSZTÁN szenteli fel menekülteket befogadó központját. A menekültközpontot ünnepélyesen megnyitja dr. Konrad Raiser, az Egyházak Világtanácsának főtitkára. Szeretettel várják az érdeklődőket. Ökumenikus tolmácsképző

Next

/
Oldalképek
Tartalom