Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-06-06 / 23. szám

•ngélikus Élet 1993. június 6.

Eä jftS GYERMEKEKNEK X JL

Szegény kölyök!

Egyik lábát rakja a másik mellé. Figyel nagyon, hogy nehogy elessen. Aztán mégis letottyan.

Mindenki nevet.

Milyen jó, hogy valaki fogja a kezét. A lényeg már nem is az, hogy halad-e, lép-e.

megy-e?

A lényeg már az a két kéz: egymásba nőve, fonódva,

mintha egy test lenne.

így tanultunk járni, így tanulunk járni.

Kezünk a Kezedben.

SO DÁK

JÁTÉK

A tukán

Betűvadászat 3.

Valami különös vonzódás köt a tukánhoz. Biztos ismeritek ezt a szép nagy madarat. Ha nem ismernétek, könnyen rábukkanhattok. Ha valamelyik dél-amerikai erdőben sétáltok, a hatalmas csőrét lehet legelőször észrevenni. A csőre majdnem akkora, mint a teste. Persze, ha a testéhez tartozónak tartjuk a csőrét is. akkor csak fele akkora. A hatalmas csőr ráadásul színes. A legdíszesebb csőre a Fischer tűk állja nevű titkárinak van. Nem tudom, miért hív iák így. Talán volt egy Fischer nevű ember, aki tartott egy tukánt. Eddig még érteném is, de hogy azon az egy titkárnőn kívül a többit miért hívják így ? Biztos a többi meg hasonlított rá. Persze az is lehet, hogy Fischer úr egyszer megvette oz összes tukánt...? Hagyjuk. Lényeg az. hogy ennek a fajtának a csőre zöld és piros és kék... egyszóval gyönyörű.

A fiókáknak még nincs nagy csőrük. Szemernyit sem hasonlítanak szüléikre. Ez jó. mert nincs vita. hogy az apjára vagy az anyjára hasonlít e a gyéVek. '‘Egyikre sem. Csak később lesznek felnőttekké. Akkor meg már senkit sem érdekel ez fi kérdés'.'

A másik nagy probléma: hogyan bírja el ezt a hatalmas csőrt ez a fele akkora madár? Képzeld el. ha mondjuk egy méter hosszú orrod lenne! Veled kapcsolatban is megkérdezhetnénk: hogy bírja el ezt a nagy orrot ez a szegény gyerek ? Szóval a tukán csőrében levegős üregek vannak, ezek teszik könnyűvé. Az üregek közti csontgerendák teszik ezt a hatalmas csőrt szilárddá. A lukéin békés állat, a csőre soha nincsen csőre töltve.

A titkárnők általában a fa koronájában laknak, ahol nagyon ügyesen mozognak. Csak ritkán vegyülnek el a Föld gondjai közölt azzal, hogy lészállnánák közénk.

Általában gyümölcsöt esznek, de a kisebb madarakat, gyíkokat és fán élő békéikül is előszeretettel fölfalják. Jó. hogy Isten teremtett tukánokal, mert énnekem nagyon tetszenek.

A harmadik fordulóban egy kicsit változtak a szabályok. Most nem jelölöm meg azt a betűt, amit ki kell találnotok, hanem csak azt mondom meg, hogy hányszor szerepel a mondatban. Könnyítés lesz viszont az, hogy nemcsak mássalhangzókat, hanem magánhangzókat is kaphattok. Tehát, ha a kérdésre tudod a választ, mellette megtudod a betűt, és azt, hogy hányszor van a mondatban. A mondat képét látod magad előtt. Próbáld meg elhelyezni benne a betűket! Csak a kész mondatot kell beküldenetek.

Ez a mondatot jelölő tábla:

rncirim.cn

un

n

n

n

n

11TTT

A kérdés a következő:

MI AZ A KARBUNKULUS?

M - Sivatagi bogár.

J - Templomi fáklyatartó.

E - Fekélyes betegség..........w-......................................

S - A hósen egyik köve.

L - Varázsló, bÓ^káhy'SHyrk'Ótábarf.

A megfejtett betű háromszor szerepel a mondatban!

Az előző szám zárása napján érkezett még két megfejtés. Ezt még a névsorhoz csatolom: Tóth Kálmán és Katalin - Bp. XIV.

Készítettek:

Antal Tünde Ilg Barbara Krahulcsán Borbála Sándor Éva Koczor Tamás

Címünk: 2370 Dabas-Gyón, Luther u. 14.

„Míg magyar van: feltámadok”- Szabó Dezső és a magyarság -..114 éve született, 4H éve halott és ijesztően, képtelenül és abszurd módon kortársunk ö, mert senki jobban nem ismeri gondunkat és kételyeinket, senki jobban nem érzi sebeinket, senki ilcsebb tanácsol adni nem tud. mint ő teszi ma is, dacolvu halállal, ■orral, rágalmakkal: Szabó Dezső tanár úr most is a Katedrán áll é amit mond. annak élét nem képes kicsorbítani néhány évtized tóba rozsdája." E sorok kíséretében hívja fel a mai olvasó figyelőt Szabó Dezső elementáris hatású életművére Szőcs Zoltán,

. kinek összeállítása révén látott nyomdafestéket a Szabó Dezső mlékkönyv. A harminchat emlékezést és méltatást egybefogó úiyv a Szabó Dezső Emlékbizottság áldozatos munkáját dicséri. Szükségünk van Szabó Dezső (1879-1945) megismerésére, kommunizmus évtizedei alatt a hivatalos irodalomtörténet-írás megpróbálta elterelni a közfigyelmet az író-pedagógus munkásságról. Műveit nem adták ki újra. értékelése megfelelt Pintér Jenő 1 'lalomtörténet-írása gyilkos iróniájának, a második világháború után az akadémiai irodalomtörténeti kézikönyv vonatkozó ■jezete sematizmusának és mellébeszélésének. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy könyveit nem olvasták. így fogalmuk sem lehetett lemzetféltéséről, roppant képzettségéről, lényeglátásáról, amely<e társadalmunkban ma is nagy szükség volna.

Ezért jelenthetett meglepetést, amikor 1990-ben Nagy Péter, Szabó Dezső egyik kutatója sajtó alá rendezte számos Írását „A magyar káosz" címmel, majd 1991-ben Piiski Sándor, a népi kultúra mecénása, rendelkezésre bocsátotta az eredetileg 1939- ■en kiadott „Az egész látóhatár” című, nekem maradandó élményt jelentő és magyarságtudatomban megerősítő irodalmi."i'nikai írásokat. Ezzel minden akadály elhárult a megismertetés lehetősége körül. Fontosabb publicisztikái újra olvashatók Gombős Gyula Szabó Dezsőt értékelő kismonográfiájával együtt.

Meggyőződésem szerint az író egész életművének legvitatot- 1 ibb. leginkább félreértett fejezete,. Az egész látóhatár”-ban megfoi-almazolt kritikák és sorskérdésekre adott válaszok. ..Az elsod-'ri falu" val a húszas években hirtelen feltűnő író-pedagógus . saE'dik a Horthy-kors/akban és a keresztény kurzusban, amelyet ö nem csekély gúnnyal „göicnykur/us"-nak keresztelt el. A maar nemzeti középosztály verbuválódására sürget, a középiskola

nemzetnevelő és életre felkészítő feladatáról vall hozzáértéssel, hiszen pedagógiai gyakorlattal rendelkezik. Szakít idővel a szomszédos országokkal szembeni erőszakos revízióval, ugyanakkor a magyar identitás megőrzését létfontosságúnak tartja. Bírálja a nácizmust, a magyar külpolitikát - a Németországgal mindjobban megerősödő kapcsolatok miatt. A magyar kultúra jobb megismerésére ösztönöz a középiskolák falain belül, a magyar nyelv és művelődés minél mélyebb elsajátítását jelölve ki a magyarországi oktatásügy fundamentumának. Ezzel összefüggésben rossz értelemben nacionalistának, sőt hangos antiszemitának, „kirekesztő” nemzetfelfogásúnak tartották. De csak azok, akik sohasem értették összefüggéseiben gondolkodásmódját.

Szőcs Zoltán bibliográfiával és jegyzetekkel kísért összeállítása Szabó Dezső kortársait, későbbi és mai értékelőit szólaltatja meg. A sort Ady Endre két, 1913-ban írt írása nyitja meg, majd Lendvai István „Az elsodort falu”-ró! készült méltatása olvasható 1919- ből. A kortársak versben tett vallomásai közül megemlítendő Juhász Gyula és Mécs László. Szőcs Zoltán idézi Karácsony Sándor, a magyar pedagógia jeles személyiségének 1928-ból származó esszéjét, amelyben így mutat rá Szabó Dezső küldetéstudatára: „Ő ma a legőszintébb jaj a magyar sirás zűrzavarában s prófétai nyögésére felfigyel a magyar életösztön." Balogh Edgár szintúgy vélekedik : „Szabó Dezső irodalmi megnyilatkozásai a magyar lét történelmi szükségességeinek józan megítélésében horgonyoznak Németh László, Győry Dezső, Gombos Gyula és Pogány Ö. Gábor méltatják Szabó Dezső felelősségvállalását. Olvashatók - egyebek mellett Keresztury Dezső, Sinka István, Száraz György, Bertha Zoltán, Borbándi Gyula vallomásai. Érdekesség Yrjö Liipola finn szobrász 1956-os visszaemlékezése; „Az elsodort falu” finn fordítása az ő munkája.

Mint írót és politikust sok vád érte. Szemére vetették stílusának bonyolultságát, körülményességét. Számos regénye mára valóban megfakult. Élvezhetetlen. Ide sorolta a korabeli közvélemény „Az elsodort falu"-t. Soha nem felejtem el, amikor evangélikus lelkész nagyapám, Komjáthy Lajos, arról beszélt nekem, hogy a soproni Líceum mennyire tiltotta müvei olvasását, Ady verseivel egyetemben. Szerencsére ma már nem ilyen időket élünk!

F

I

A

T

A

L

1937-38-ban Karl Barth előadás-sorozatot tartott az ún. Skót Hitvallásról. Egy teológiai szaklapban elég volna ennyi bevezetőnek, egy népújság hasábjain hadd magyarázkodjam egy kicsit: A Skót Hitvallás 1560-ban keletkezett - s hasonlóan a mi Ágostai Hitvallásunkhoz ezt is beterjesztették a rendi országgyűlés elé, és abban különbözik a mi hitvallásunktól, hogy ez elfogadásra került. Barth pedig századunk legkiemelkedőbb református teológusa. Az 1919-ben először megjelenő Római levél magyarázatára (Luther is így kezdte!) megváltoztatta az egész protestáns teológiai gondolkodást: Isten abszolút volta cselekvésének kizárólagossága került középpontba. Szentháromság ünnepén a fent nevezett hitvallás magyarázatából közlök egy rövid részt Isten egyedüliségéről. (A fordítás is legalább 50 éves, elnézést a régiességért!)

„Érdemes legelőbb itt megállni, és éppen ezt figyelmesen meghallgatni: Egyetlen Istent. Nem a XVI. század újítása, találmánya az, amit ezzel előad. Ám mindenesetre rég elfeledett és megtagadott ismeretnek a felújítása, újrafelfedezése és helyreállítása. Az Ótestámentum hangja lesz itt ismét hallhatóvá: „Halld, Izrael: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! (5Móz 6,4) és az Újtestámentum hangja: „Tudjuk, hogy Isten nincs senki más, hanem csak egy.” (lKor 8,1). És az óegyház hangja: Deus, si non unus est, non est. (Isten, ha nem egyetlen, nincs - Tertullianus. Tehát: aki „Istent” mond, azt mondja: az Egyetlen Istennek szolgálni annyit jelent: az Egyetlennek szolgálni, Istent megismerni annyit: az Egyetlent megismerni. (...)

És mit mond ezzel? Nem azt mondja vele, hogy Isten egyedül van. Nem tagadja a világot: nem tagadja sokféleségét, sem önmagában való egységét, sem dicsőségét, sem szörnyű titkait, sem a természetet, sem a lélek mélységeit. A világ van. Ám a világ sem áll egyedül, mert Istentől van, tehát Isten mögötte, felette és előtte van, mint olyan aki nélkül nem lenne, Isten azért nincs egyedül, mert őtőle van a világ: tőle, aki önmagában ugyan nem lenne kevesebb a világ nélkül sem, mint aki. Viszonyukban ez a különbség: Isten a világgal együtt, mint annak szabad teremtője; a világ Istennel együtt, mint Isten szabadságán alapuló teremtvény. Énnek a különbségnek ismeretében ismerjük fel Istent, mint Egyetlent.” (Barth Károly: Istenismeret és istentisztelet Bp. Ford. Maller Kálmán.)

Érdekes gondolat ez. Ha Isten egyetlen, akkor vajon nincs-e egyedül. Ezen az ünnepen nagyon csábító lenne azt mondani: valóban nincs egyedül az Isten, hiszen Szentháromság, hiszen az Atya, a Fiú, a Szentlélek kapcsolata, egyet akarása, tökéletes egysége, harmóniája minden képzeletet felülmúl, s a keresztyén közösség, a gyülekezet és a család számára is példaként áll. Csábító lenne erről írnia: Isten háromságos volta miatt nincs egyedül. Barth azonban nem ezt írja. Tálán azért, mert amiképpen indiszkréció más csaíacf, más házaspár belső életéről szólni, úgy az Isten belső dolgairól beszélni is. Vagy egyszerűen: kicsik vagyunk hozzá. Barth azt írja: Isten nincs egyedül mert a világgal van. Én azt mondom: velünk van. Mellettünk áll. Nincs egyedül, mert megszólít minket, mert Jézusban kapcsolatra lépett velünk, mert a Szentlélek által ma is vezet minket. És Szentháromság ünnepének ez a mondanivalója: Isten velünk van. így kívánok nektek áldott ünnepet.

Benczc András

A május 23-i keresztrejtvény megfejtése: „Te elrejtőzködő Isten vagy.” (Ézs 45,15)

*

És még két vers, egy évszázados ihletésű meg egy mostani, melyek ugyanodajutottak el: csak Istenből van életünk.

„Az egész látóhatár" iróniája, szarkasztikussága és mondatfüzése önálló elemzést igényelhetne. A stílus kegyetlensége azonban mit sem változtat eredetiségén, aktualitásán. Itt ötlik fel emlékezetemben az a Pázmány Péter, aki úgy vallott, hogy „az okos embernek nem a hímes szók, hanem az erős valóságok tetezenek".

Természetesen felmerülhet a kérdés: miért emlékezem meg protestáns lapban Szabó Dezső örökségéről? Mert protestáns volt? Főként azért, mert Szabó Dezső a magyar protestantizmus erényeit és hibáit egyformán számon tudta tartani. Sokakat megmozgathatott annak idején „A magyar református öntudat mozgósítása" ész „Mit adott nekem a magyar kálvinizmus? " című vitairata. Tudta, hogy a magyar protestantizmus élete milyen szorosan öszszeforrt nemzetünk, népünk sorsával. Amint az evangélikus Petőfire és Kossuthra gondolunk, a református Szabó Dezsőre is gondolhatunk.

Nincsen szándékomban lepleznem jó értelemben vett elfogultságomat: Szabó Dezsőt sok szempontból kortársamnak tartom, problémafelvetéseit jogosnak tekintem, válaszait őszintének és követésre méltónak találom, örökségében osztozom.

Hivatástudatának mottója alábbi néhány sora:

„Meghalok én tízszer, százszor.

Nem félek én a haláltól.

De rakhatsz rám hegyet, hatot:

Míg magyar van: feltámadok."

Szép vallomását még lebilincselőbbé teszi a Szabó Dezső emlékkönyv.

H}. Tompó László

Diakonia 1993/1.

Szubjektív kérdés, hogy első látásra kit mi ragad meg egy folyóiratból. Engem ezúttal a szinte csak lapalji anyagként közölt naplójegyzetek késztettek folytonos újraolvasásra. Nem csoda: a Tisza menti harcok során 29 évesen elesett Révész István tartalékos tábori lelkész 1944-es naplója ez a megrendítő olvasmány. A felejthetetlen fiatal művész-papról az egykori évfolyamtárs és barát Benczúr László emlékezik meg hosszabb tanulmányban „Ma is hiányzik” címmel.

A folyóirat központi témája egyébként az információ. ÍzelítőOKNAK

P. ANSELMO LENTINI:

Himnusz a Szentháromságról

Háromság: egy és végtelen, hatalmad mindent létrehoz, kormányoz egyre éjt-napot s megelőz minden korszakot.

Te önmagában egyedül boldogság teljessége vagy,

Te tiszta, egyszerű erő, mely eget-földet egybetart.

Atyánk: minden jó kútfeje,

Fiú: fénynek sugara,

Mindkettő Lelke: Szeretet határtalan és végtelen.

belőled legfőbb Eredet, hármas Jóság, forrásozik mindaz, mit fenntart földi lényt, fejleszt vagy szépséggel díszít.

Te koronát adsz, fölemelsz, fiadként magadhoz ölelsz: add, hogy szent tetszésed szerint tündöklő templomod legyünk.

Ó élő fény hadd érjük el az égi angyalok honát s dicsérve zengjük szüntelen a szeretet hálás dalát. Ámen.

(Himnuszok Szent István Társulat, Bp. 1984.)

SZENT-GÁLY KATA:

Dadogások

(Az Ünnepek és hétköznapok sorozatból)

Nem látlak még, de fényed már sötéten átfogja lelkem, mint erdőt a köd - örök - örök - jövök - jövök -és mint a fáknak hosszú, bütykös ága beléd növekszem, s értek valamit - amit - amit nekem a hit -e végtelen-nagy hallgatásban lassan a szó is elhal, nincs már íze - Ige - Ige - a Te - a Te.

(Nyitott ablak előtt, Szent István Társulat, Bp. 1987.)

... , .k ~ .

NYÁRI BIBLIATANFOLYAM

.Várjuk azoknak az evangélikus fiúknak és lányoknak (középiskolás, egyetemista) jelentkezését, akik szeretnék ismeretüket elmélyíteni a keresztyén élet, a Biblia és a missziótörténet területein.

A Tanfolyam egy több éves sorozat első része és a Jézus Krisztust követő, evangélikus fiatalok számára indul.

Időpontja: 1993. július 4-17.

Helye: Észtergom. Szállás ingyenes. Részvételi díj kb.: 3500 Ft. Jelentkezni lehet: levélben vagy személyesen „Biblia-tanfolyam”. 2500 Esztergom, Simor J. u. 82. vagy tel: 06-33/ 311-876.

képpen íme néhány cím: Utazás az információ körül (Z. Karvalics László); A heterokratikus média (Révész Sándor); A biológiai információ (Kézdy Edit); Biblia a számítógépen (ifi. Zászkaliczky Pál); Gyermekeink az információs korszak küszöbén (Gyulai Árpád).

A központi témával többé-kevésbé kapcsolatban lévő tanulmányok is roppant érdekesek: Bagdy Emőke pszichológus (A lélek kapui. A szavak mögötti jelentések) a metakommunikációról, a „nem verbális” közlésről, a szem kifejezőerejéről szól, vagyis azoknak a közléseknek mechanizmusáról és lelki rugóiról, melyekkel hazudni - lehet éppen, ám felettébb bajos.

Szinte folytatásszerűen kapcsolódik a pszichológus gondolataihoz Zay László („És színész benne minden férfi és nő”) a színház tükör mivoltáról, film és színpad eltérő ábrázolásmódjáról, a színész kétfajta játékstílusáról szólva. Figyelmeztet: tükör által sem látjuk mindig homályosan a világot, mert ha a tükör tiszta, élesen veri vissza a fényt, és világít.

Kertész Géza Igen és nem című írása napjaink szó-inflációját kárhoztatja. Tiszta, világos; őszinte, egyenes szavakra van szükség! Csepregi András pedig arra int (Univerzális igény - szolgáló tekintély), hogy eszünkbe ne jusson bálvánnyá tenni, Isten helyébe emelni a Bibliát. Győri János Sámuel (Láttatás a színről színre látás előtt) tanulmányában hangsúlyozza, hogy a hit nemcsak hallásból, hanem látásból is van, és végre kimondja, amiről ritkán esik szó, hogy a Luther által is elítélt puritán képrombolás menynyire káros volt. Történelmi témakörben ezúttal a barcasági csángó egyházközösséggel ismerkedünk meg a szépnevű Veres Emese Gyöngyvér jóvoltából.

Végül a Kulturális Figyelőből értesülünk a Pax Rádió működéséről (milyen jó is lenne, ha azt is megtudhatnánk, hogy a négy történelmi egyház közös vállalkozása milyen hullámhosszon jut el hozzánk!); az Európa Egyházak Konferenciájának 10. nagygyfr léséről; a negyedik és utolsó Levelező Teológiai Tanfolyam vizsgáiról ; a nagykanizsai, a paksi gyülekezet és az aszódi leánynevelő történetéről; Gosztonyi Péter forrásértékű történelmi művéről (A magyar honvédség a második világháborúban), és Ördögh Szilveszter Dobol a hó című új elbeszéléskötetéről. A folyóirat szerkesztője Veöreös Imre, helyettes szerkesztője Bízik László. A DIAKON IÁT szeretettel ajánljuk értelmiségi, de általában érdeklődő híveink figyelmébe.

Bozóky Éva