Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-10-24 / 43. szám

Evangélikus Élei 1993. október 24. 1*0 jftS GYERMEKEKNEK FIATALOKNAK Kocsival mentünk valahová. Egyszer csak állatok jöttek velünk szemben az úton. Apa fékezett, láttam, hogy arra gondol: mi lesz, ha nekünk jönnek? Én inkább arra gondoltam: mi lesz, ha nekik megyünk? Látod, Istenem, mi mindig mindent elveszünk magunknak. Magunknak csinálunk utakat, csak a magunk száguldásaira figyelünk, csak a magunk élete a lényeg. Szegény állatoknak egyre kevesebb jut, egyre szükebb helyre kényszerülnek miattunk. Bocsásd meg nekünk ezt! És add, hogy az állatokat ne gázolja el senki sem. KISISKOLÁSOK BIBLIÁJA JÁTÉK Jézus és a béna Barkochba Jézus gyógyít. A nagy tömeg miatt egy bénát csak a tetőn át tud­nak hozzá emelni. Jézus ezt mondja: Megbocsáttattak bűneid. A közel­ben álló írástudók ráncolják a homlo­kukat. Ilyet csak Isten mondhat. Mivel a kérdéseitek nagyon hasonlóak, ezért most én adok ajándékba egy választ. A kérdéseitek után az emberünkről a következőt lehet tudni:- ember -férfi- újszövetségi alak- Jézus beszélt vele- valamelyik evangéliumban szerepel- Lukács evangéliumában szerepel. Ha lesz, a nemleges válaszokat is közlöm, de ilyen még nem volt. Ezt az információt csak két hét múlva látjátok. Azt javaslom, hogy folyamatosan kérdezze­tek ezentúl, hetente egyet. Próbáljatok meg nem egy­másra épülő kérdéseket feltenni. Mivel a kérdések jönnek, de sokszor azonosak a már feltett - de még meg nem jelent - kérdésekkel, ezért a pontok így alakultak: 4 pontos: Fancsali Ifjúsági Kör 3 pontos: Illés Adél - Egyházasdengeleg 3 pontos: Hamvas Barackok - Szeged 1 pontos: Bánki Renáta - Várpalota A kérdéseket mindig a lap dátuma utáni keddig kell feladni. FELHÍVÁS Jézus tudja, mire gondolnak. Ő a bűnöket is meg tudja bocsátani és a betegséget is meg tudja gyógyítani. Ebből mindenki láthatja, hogy Ő az Isten fia. A béna boldogan ugrik föl. Meggyógyult. Szőlőszem klubmozgalom A dabas-gyóni Szőlőszem klub tagjai azzal a felhívással fordulnak az ország gyülekezeteihez, hogy alakítsunk Szőlő­szem klubhálózatot. A klub alakítása rendkívül egyszerű. Csak ennyit kell mondani: Rajta, alakítsunk Szőlőszem klu­bot! Ha valahol már van ilyen klub, kérlek, írjatok róla! Ha sok Szőlőszem klub alakulna az országban, akkor meg lehet­ne rendezni az országos szőlőszem találkozót. Az idei tagavatásunk szombaton volt. A kert végében van egy szép zöld, füves rész. Ott álltunk körbe. Voltunk vagy harmincán. A kör közepére állt a felavatandó. Mindig ezt kérdeztük:- Aliz (vagy Linda, vagy Balázs, vagy más), akarsz-e sző­lőszem klub-tag lenni?- Akarok - volt a válasz. Akkor mindenki odament és a fejére tette a kezét. Szőlő­szem szokás szerint az öklét összezárva és a hüvelyk ujjával felfelé mutatva.- Szőlőszem vagy! Ezzel felavatottnak tekintettük. Ezután egy kis lapra minden felavatott felírta a nevét. Ezzel mentünk föl a toronyba. Ott a harangok mellé egy gerendára feltüztük a lapocskákat. Jó koszosak lettünk. Végül a kisharanggal gongattunk egy óriásit. KÉSZÍTETTÉK: Antal Tünde, Ilg Barabara, Krahul­­csán Borbála, Sándor Éva, Koczor Tamás. Címünk: 2370 Dabas-Gyón, Luther u. 14. Turóczy Zoltán és a Bessenyei Társaság A száz éve született Turóczy Zoltán mögött már negyedszázados lelkészi pálya állott, amikor 1939-ben .Nyíregyházára került át. Érdemei elismeréseképpen még abban az évben a tiszai egyházkerület püspökévé választották. Nyíregyházán már akkor sokan ismerték nevét. Kü­lönösen érdekesnek tartották, hogy Turóczy Zoltán éveket töltött északi rokonaink földjén: Finnországban és Észtországban. Tapasztalatairól előadásokat is tar­tott. (Sokan tudtak arról, hogy ő a helsinki egyetemen doktorátust szerzett. Mivel azonban ez „honoris cau­sa” fokozatú volt, a „Dr.” címet nem használta.) Szabolcs szellemi életének központja ekkor a Besse­nyei Kör (1940-től Bessenyei Társaság) volt. Természe­tes, hogy az új püspök ennek munkájába bekapcsoló­­dott. Turóczy Zoltán lelkesen támogatta a társaság egyik fő célkitűzését: a Bessenyei-kultusz ápolását. 1942. feb­ruár 28-án például emlékbeszédet mondott az íróról. „Bessenyei György a dolgozó és áldozó hazaszeretetet képviselte” - állapította meg és kiemelte, hogy a ma­gyar felvilágosodás úttörőjeként „nemzetét emelni akarta”. A Bessenyei Társaság 1940-44. között népfőiskolá­kat szervezett. Ezeket az evangélikus egyház jelentősen segítette. (Turóczy püspök 1941 decemberében elő­adást is tartott „Lelki nevelés a népfőiskolán” címmel.) A társaság adta ki a Szabolcsi Szemlét. Ez a negyed­évi folyóirat Turóczy Zoltán több írását közölte ezek­ben az években. Az új püspök azzal is segítette a társaság célkitűzéseit, hogy jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. 1942-ben három füzete jelent meg „Csodák a csodában”, „Aki elébe ment a viharnak” és „Vádlevél Isten gyermekei ellen” címmel. Ugyanebben az évben az „Isten ismerete” című kötet a püspök több beszédét is tartalmazta. 1943- ban látott napvilágot Turóczy Zoltán két újabb müve: „Bálám görbe útja” és „Ami a világra és a keresztyénség­­re vár" címmel. E művekre külföldön is felfigyeltek. Többet közülük finn nyelvre is lefordítottak. A Bessenyei Társaság vezetőjével, dr. Belohorszky Ferenccel a püspök jó kapcsolatban volt. Becsülte a neves irodalmár pedagógust Bessenyeiről szóló köny­veiért éppúgy, mint a népfőiskolák szervezésében kifej­tett munkásságáért. Dr. Belohorszky „Luther szelleme az iskolai nevelésben” című tanulmányát különösen sokra becsülte. Ugyancsak jó kapcsolatba került a püspök a társa­ság alelnökével: dr. Merényi Oszkárral. Ismerte az iro­dalomtörténész-tanár Berzsenyi-könyveit éppúgy, mint a Protestáns Szemlében megjelent tanulmányait, pr. Merényi Oszkárnak egyébként 1943-ban két köny­ve is napvilágot látott Nyíregyházán Bessenyeiről. A Bessenyei Társaság 1940-44. között komoly mun­kát végzett. 1942-ben méltán tüntették ki az egyesületet Klebelsberg plakettel. Sajnos, a háború egyre jobban korlátozta a társaság működését. 1944-ben volt Kossuth Lajos halálának 50. évfordu­lója. Március 20-ra Nyíregyházán nagy nyilvános ün­nepséget terveztek. Sajnos, egy nappal előbb jött a tragédia: a német megszállás. A nyilvános rendezvé­nyeket betiltották. A Kossuth-ünnepélyt azonban még­is megtartották a Geduly Lánygimnázium falai között. Turóczy Zoltánnak is érdeme, hogy erre sor kerülhe­tett. Az 1939-44. közötti évek Turóczy Zoltán pályájá­nak egyik fontos szakaszát képezték. A neves püspök kulturális tevékenysége is megérdemli az utókor elisme­rését. Dr. Merényi László Felfedezett értékeink A néprajzi és történelmi kutatók is értékelik a nép­rajzi tényezők és a régi gyülekezeti élet kölcsönhatá­sait. Jó, ha az ilyen törekvéseket a kritikával rendelke­ző hagyománytisztelet fémjelzi. Jelenünkben alapjai­ban változnak meg a néprajzi viszonylatok, a fejlődés, a műveltség, a divat, az urbanizáció... stb. hatására. Gyülekezetünk ifjúsága megkért, tartsak előadást az eutanáziáról, s mivel más anyagot - írást, beszámolót, cikket - nem kaptam, ezt teszem közzé - bár nem vagyok szakértője a témának - a múlt héten megkezdett reformációi sorozat mellett. Hozzászólásaitokat még egy darabig a régi címen várom: Bencze András, Székesfe­hérvár, 8000, Távirda utca 31-33. Luther 95 tétele (folytatás) A 42-46. cikkekről 17. Fel kell világosítani a keresz­tyéneket, hogy a pápának nem az a szándéka, hogy a búcsúvásárlás a könyörületesség bármely csele­kedetével valamiképpen egyenlő­nek vétessék. 18. Fel kell világosítani a keresz­tyéneket, hogy az, aki a szegények­nek alamizsnát ad, vagy a szüköl­­ködőt megsegíti, jobb dolgot cse­lekszik, mint ha búcsút vásárol. 19. Mert a szeretet munkája ál­tal gyarapszik a szeretet és az em­ber jobbá lesz, a búcsú által ellen­ben nem lesz jobbá, hanem csakis szabadabbá a büntetéstől. 20. Fel kell világosítani a keresz­tyéneket, hogy aki felebarátait nyomorogni látja, s ennek dacára bünbocsánatot vásárol, nem a pá­pa búcsúját váltja magához, ha­nem magára zúdítja az Isten ha­ragját. 21. Fel kell világosítani a keresz­tyéneket, hogy hacsak nem dús­gazdagok, azt, ami az élet fenntar­tására szükséges, kötelesek család­juk javára fordítani és semmi eset­re sem búcsúra tékozolni. Megragadott ez a szó: „fel kell világosítani”. Ezt a kifejezést ak­kor használjuk, amikor valami do­log már ismert, de nem jut el a tudatig; amikor a hozzáértők vala­mit igaznak és jónak tartanak, ám a köztudatba még nem épült bele, vagy épp ellenkezőjét gyakorolták. Luther is így beszél a búcsú és az irgalmasság cselekedeteinek viszo­nyáról. (Kerülöm a jócselekedetek kifejezést, mert ez a középkorban elsősorban a vallásos cselekménye­ket jelentette, mint érdemszerző tetteket, s Luther is a fent említett formát használja.) Ám Luther ko­rában a kettő viszonya nem volt oly természetes, mint ma gondol­juk magunkról, s amilyen termé­szetesen Luther ezt leírta. A 95 té­tel magyarázatából kiderül, sokan a búcsúvásárlást is az irgalmasság cselekedetének tarthatták, mivel a befolyt összeget templomépítésre, s valószínűleg a keresztes háborúk folytán fogságba kerültek kiváltá­sára használták volna. Akkor pe­dig miért jobb a puszta jótékony­ság, mint a búcsúvásárlás? Azért, mert ehhez kapcsolódik a büntetés elengedése, s a néphit szerint külö­nösen : az üdvösség. Azaz a búcsú esetén nem azért adok a foglyok kiszabadítására és a templomépí­tésre, mert szeretném, ha kiszaba­dulnának a foglyok és felépülne a templom, hanem azért, hogy meg­meneküljek a kárhozattól. (Ahogy ma is van: nem azért veszek sorsje­gyet, hogy az olimpiai csapatot tá­mogassam, hanem azért, hogy nyerjek.) Mintha vásár volna az üdvösség, mintha cserekereskede­lem lenne. A búcsú által ezért nem gyarapszik bennünk a szeretet. Ezt Luther is úgy említi, mint a teoló­gusok által általánosan elfogadot­tat, csak sokan elfeledkeztek ró­la... fel kell hát világosítani a ke­resztyéneket. Mit tanulhatunk ma ebből, hi­szen ma ki árul búcsúcédulát? Nos, úgy gondolom, sokan árul­nak lelki búcsúcédulát. Amikor azt mondják: „Isten szeret téged, ezért neked nem szabad húst enned, al­koholt innod, dohányoznod!” „Is­ten szeret téged, ezért neked részt kell venned alkalmainkon, előny­ben kell részesítened közösségün­ket családoddal, munkáddal, tanu­lásoddal szemben!” „Isten szeret téged, ezért neked tizedet kell fizet­ned, szeretned kell embertársadat, hittant kell tanulnod és hirdetned kell az evangéliumot!” Ezek a megszorítások ugyanúgy haszon­talanok, mint a búcsúcédula, mert azt feltételezik és azt hirdetik, hogy Isten szeretetének ára van. Félreértés ne essék, nem mon­dom, hogy a dohányzás elhagyása vagy az embertársi szeretet nem volna jó vagy fontos. Sőt ez utób­biról azt is kell mondanunk, hogy Jézus parancsolta nekünk. De Is­ten nem azért szeret, mert megtart­juk, s nem addig szeret, míg meg­tartjuk parancsolatát. Isten önma­gáért szeret, Jézusért. Pont. Az Eletet, az Országot önmagáért ad­ta nekünk, Jézusért. Pont. Az ir­galmasság cselekedetei új mondat­ba kerülnek. A hit felszabadító erejéről szóló mondatba. így vál­hatnak valóban az irgalmasság cselekedeteivé. Ezt látom, ha az Új Szövetség egészét nézem. Bencze András Az eutanáziáról (1) Jó halálnak szokták fordítani röviden. Félreérthető azonban így. A Biblia a halált rossznak mondja, a bűn következményének (Róm 5,12), amely nem szerepelt Isten teremtő rendjében, abban, amire azt mondta: „íme, igen jó!” (1 Móz 1,31) Esetleg a halál néha jobbnak tűnik, mint valami más, mondjuk a szégyen. Inkább fordí­tanám jó meghalásnak. Mert meg­halni már lehet jól és rosszul - egyelőre értsük teljesen egyszerűen úgy: szenvedve és elaludva. Az Idegen szavak és kifejezések szótára ezt irja magyarázatként: „gyógyíthatatlan és nagy fájdal­makban-szenvedő bétegeki'halálám nalc>tudatos előidézése^’: 'Kétfájta" eutanáziáról beszélhetünk: aktív­ról és passzívról. Az aktív eutaná­zia azt jelenti, hogy előidézzük a halált, a passzív pedig azt, hogy hagyjuk végbemenni, bekövetkez­ni a halált, mesterségesen nem nyújtjuk az életet. Nem eutanázia az öngyilkosság - bár indítéka lehet azonos, s nem az a kivégzés hiszen nem önkén­tességről van szó. Az eutanáziáról beszélhetünk jogi, orvosi, szocioló­giai és pszichológiai, valamint teo­lógiai vonatkozásban. Az aláb­biakban ezt kísérlem meg. A halál egészen más (Szerk.: Juszt L., Ze­­ley L., Medicina Bp. 1981.) és a Magunkról magunknak (Gyökös­sy E., Református Sajtóosztály Bp. 1986) alapján. Az eutanázia jogi helyzete. Je­lenleg mindkét fajta eutanázia büntetendő. Ennek ellenére a pasz­­szív eutanáziát rendszeresen gya­korolják, már csak a kórházak és rendelők hiányos felszerelése miatt is. Feltétlen fontos megjegyez­nünk, hogy az eutanázia csák ak­kor kaphatna jogosultságot, ha azt a beteg előzőén kérte. Történelmi tapasztalatunk (a hitleri Németor­szág), és az európainak alapul szol­gáló római jog („a sértett beleegye­zése kizárja a büntethetőséget”) igazolja ezt. A jog azonban a többi tudomány véleményét figyelembe Véve hozza meg törvényeit Ezért i ezeket is kérdezzük meg. Az orvosi vélemény tele van kér­déssel : Ki számít gyógyíthatatlan­nak? Ki van-e zárva a tévedés lehe­tősége? Az orvosi feladat az embe­ri élet biztosítása - de ki mondja meg, hol a határ az emberi és a már nem emberi élet között? Orvosi szempont tehát csak egy igen rövid időben, az agónia utolsó percei­ben, óráiban engedhetné az aktiv eutanáziát. A passzív eutanáziánál is a határ a kérdés. Mikortól válik a hippokratészi eskü megszegésé­vé? És mennyiben passzív, hiszen az infúzió lezárása is cselekedet? Bencze András Nemcsak az emlegetésében már elkoptatott „népi­­ség" - a talán csak népművészeti és háziipari relikviái­ban itt maradt múlt beszél, amelyet megbecsül és óv a hozzáértő, megcsodál a városlakó - a fontos, hanem az ezeket alkotó, használó, és megőrző ember: hogyan élt kronológiai egymásutániságban, tovatűnt évszázadok­ban, elsuhant emberöltőkben: Békés megyei Viharsa­rokban, tarka Ormánságban, szenvedést, örömöt bizton elrejtő Bakonyban, jobbágyfalvakban, vagy elszórt mészégető tanyákon, irlványokon; hogyan szunnyado­­zott vagy lobogott a nemzeti öntudat, bujdosó kurucok­­ról faragott, népies-vallásos dalokban, a „Vitám et sanguinem” pillanatnyi nekibuzdulásában, az Isten di­cséretére és önmaguk vigasztalására énekelt rebellis­protestáns zsoltárokban. Az „... ezt cselekedjétek ..." aktusának hálaadó kommuniója bensöleg minden, bizonnyal a bűnbocsánat után sóvárgók együtlléte volt, külsőleg pedig festői népviseletbe öltözött templomozó magyarok meg nem­zetiségiek tarka, színpompás, a festő vásznára kívánko­zó demonstrációja is lehetett. Fellelhető motívumok, szellemi és tárgyi dokumentumok őrzik emléküket; nem szépítve és nem torzítva, de - élethűen! A sövényoldalú, meszelt falú oratóriumok áhitatos népének, csendes, meghitt parókiáknak, sok vihart lá­tott és átélt eklézsiáinknak óvott, féltve őrzött kincsei megóvására, és a már komoly múlttal rendelkező Or­szágos Evangélikus Múzeumunk rendezésében, folya­matosan kiállításra, a nyilvánosság elé kerülnek - hadd „beszéljenek” önmagukról, használóikról, a hozzájuk kapcsolódó eseményekről - mindenkinek! Életrevaló ötlet: gyülekezeti és tájegységi kiállítások megrendezé­se, időszakos vagy állandó jelleggel! Nagyobb gyüleke­zeteink, a környékükön élő, kisebbek értékeit a sajátju­kéival együtt kiállítva, komoly segítséget adhatnak azoknak! Gondoljunk csak pl. Sopronra, Tótkomlósra, Nemeskérre!... Megváltozik a környezet - megváltozik a „külső" ember, és a „belső" ember: Érzésvilága a régitől az új felé fordul. De: régi idők tanúi, jelei, eszközei, tárgyai, mint megannyi értékek, megmentésre, megóvásra vár­nak ezután is! Országos múzeumunk megszervezése és folyamatos kiállításai, vidéki kiállításaink élesszék és serkentsék bennünk a felelősséget gyülekezeteink, egy­házunk régi dolgainak folyamatos megóvására! „A múlt nem mögöttünk van - azon állunk!” (Mikó Imre) Felfedezett értékeink legyenek megbecsült érté­keinkké! B. B. Az EVANGÉLIUM SZÍNHÁZ bemutatja 1993. október 24-én, vasárnap este 7 órakor a BM Duna Palotában THORNTON WILDER HAJSZÁL HÍJÁN színjáték 3 felvonásban Fordította: BÁNYAY GEYZA Szereplők: Mr. Antrobus......._...........Körtvéiyessy Zsolt, Jászai-dFjas Mrs. Antrobus________Faragó Vera, JászaiAíjas Sabina--------------------KiSHONn Ildikó Henry_____________-.0. Szabó István, Jászai-dljas Gladis............................KovAcs Barbara Bemondó és rádióriporter Imre István Jósnö............................Antal Anette Mr. Fitzpatrick, rendező....Udvaros Béla Mr. Hester.................. Baracsi Frerenc Mr. Tremeyne.................Simon György, Jászai-dfjas, érdemes művész Mr. Bailey..-..................„.Galgóczy Imre Ivy kisasszony................Szoboszlai Éva Sürgönyhordó.................Tihanyi Tóth Csaba-Történik Amerikában, időtlen időkben - Rendező: UDVAROS BÉLA További előadások: október 28., november 6., 8., 13., 15., 21., 22., 25. - december 2„ 4., 5., 12., 13.. Az előadás létrehozását segítették a Nemzeti Alapítvány, a Lakitelek Alapítvány, a Balansz Trade Kft. d. c. fix Jegyek válthatók: Evangélikus Múzeum (V., Deák t Ferenc tér 4.) 117-4173 BM DUNA PALOTA (V., Zrínyi u. 5.) 117-2790 Helyárak: 420 - 320 - 260 - 180 forint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom