Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-01-17 / 3. szám
Evangélikus Élet 1993. január 17. f Kettős hálaadás Somlószőlősön N Reflexiók (Boros Lajos somlószölösi lelkész hosszabb írásban örökítette meg a gyülekezel örömét és hálaadását. Ebből az írásból közlünk részleteket. Szerk.) Szeptember 27-én örömmel és reménységgel várta az egész gyülekezet Szebik Imre püspököt, hogy átadja újra rendeltetésének a sok munkával, áldozattal és segítséggel kívül-belül restaurált, barokk stílusban épült műemlékjellegü templomát. Egyben áldását adja további életükre a házasságuk 50 éves jubileumát ünneplő lelkészházaspárra: Boros Lajosra és Varga Irmára. Jelentőségben mindkettő túlért a gyülekezet határán. Payr Sándor történész profeszszor írja, hogy a Pápa-vidék reformációja Thurzó Elek (1527-), majd Enyingi Török Bálint és felesége, a „lutheránus nőoroszlány”, Pemflinger Katalin idején indult, és a Nádasdyakkal szilárdult. A Devecser-vidék a Somlókömyékkel, a Balaton vidék és a Vasiak egy részével a Devecseri Chóron András, veszprémi főispán, sümegi várnagy, valamint fia, János és annak vője: ifj. Nádasdy Tamás idejében erősödtek a reformáció hitében. Ma szinte hihetetlennek tűnik, hogy a reformáció első századában a ma majdnem tiszta katolikus települések, erőteljes, „predikátoros" anyagyülekezetek voltak. A Somló mellett csak egy anyagyülekezet maradt meg: Somlószőlős, Vecse filiával. Kérdéses, hogy hogyan történhetett. Vecsét ugyan védték a nemesi előjogok, de Sző' lős jobbágyközség volt.- Ez a reformációkorabeli gyülekezet 1724-ig használta a falu középkorbeli templomát. 1725-ben újból szervezték a plébániát, a falu népe azonban megmaradt reformációi hitében s épített magának „fából és sövényből” egy szűk és alacsony, nagy ablakos pajtaszerü templomot (oratóriumot). Ez az építmény 1774-ben már használhatatlanná vált. Kérelmükre a gyülekezet engedélyt kapott egy nagyobb templom építésére. A magasított alapokat kőből, a falakat fából építették. Az 1779. évi nagy tűzvész jórészt elhamvasztotta. A Türelmi Rendelet hatására beadott, újabb kérelmükre kapott engedély alapján végre, most már utcafronton és toronnyal felépült barokk stílusban a jelenlegi templom. A templom felszentelése 1795. november 1-jén volt. A templom külsőleg-belsőleg többször szorult renoválásra. Voltak a templomért való áldozatban egészen kimagasló esztendők. A 100 éves jubileum évében, 1895-ben kívül-belül megújult. Új berendezést kapott. Az 1631. évtől név szerint is kimutatható lelkészek száma: 19. Közöttük Vigil Eori János, akit „1674-ben a gályarabok sorsára ítéltek.” A presbitérium, lelkes fiatalokkal kiegészülten, a közgyűlés egyetértésével folyamatos tervet készített a nagyon elhanyagolt templom állagának megújítására, felszerelése pótlására. A gyülekezet mindezeknél sokkal több munkát és áldozatot követelő feladatot is felvállalt és elvégzett: temetőrendezés, 150 fm utcafronti kerítés beton alappal és lábazattal, két vaskapuval. Ravatalozó építés. Két szintes parókia építés, az 1840-ben épült helyett. Ennek méltó befejezése az öröm és hálaünnep, melynek szolgálatát Szebik Imre püspök a gyülekezet örömére készséggel felvállalta. A templomszentelési liturgia szolgálatát a püspök Varga György esperes és a helyi lelkész segédletével végezte. Szószéki igehirdetése alapjául Ézs 56,7. versét olvasta fel. Az egyházban minden azért történik, hogy az Isten nélkül egzisztenciális ínségben levő (boldogtalan, örömtelen) ember találkozhassék Istennel és a bűnösön is könyörülő Isten találkozzék az emberrel. De megragadó, szívet megindító az is, amit az ige e találkozás céljaként kifejez: „és örömöt szerzek nekik...” Hálára kell késztessen, hogy a találkozást az Isten kezdeményezi és lehetővé teszi: „Felviszem őket szent hegyemre”. Valójában, az egyházban minden azért történik, hogy Isten találkozzék az emberrel és az ember rátalálhasson Istenére. így és ezért épült nehéz küzdelmek között és sok áldozattal 200 évvel ezelőtt a somlószőlősiek temploma. így és ezért maradt meg 200 esztendő zivatarai között is, újra meg újra megújítva, felszerelve, hogy teljesüljön az ígéret: „örömöt szerzek nekik abban a házban, ahol hozzám imádkoznak.” Csodálatos: Nékünk örömöt szerző Istenünk van. Az Istennel való találkozás: öröm! A befejező oltári szolgálathoz az 50 éves házasságukat megért lelkészházaspár állott az oltár elé áldásra. A püspök Jób 10,12. verse alapján szólt: Otven év során voltak próbák, nehézségek, de volt felülről erő. Bizonyára voltak csalódások, bánatok, sírós napok. De volt felülről vigasz. Kétségek, csüggcdések között volt imádkozás és volt meghallgatás: áldás. Legyen most hálaadás! Erdősi Géza felügyelő nyitotta meg a közgyűlést, majd Boross Lajos lelkész összefoglalta a gyülekezet és az építkezések történetét. Ezután köszöntések következtek. Szebik Imre püspök elmondta, hogy örömmel segített és segit tőle telhetőén ott, ahol a hívek munkálkodni akarnak és a jót munkálják. A templom akkor szép igazán, amikor bűnbánatban vagy örömben énekléssel, imádsággal, ajándékainak megbecsülésével sokan vannak benne és áldással térhetnek vissza. Varga György esperes az egyházmegye nevében, Kis János polgármester a község nevében fejezte ki örömét. Az evangélikusok a község lakóinak zömét alkotják. így bármi jót munkálnak, bármi hasznosat alkotnak, azzal a községet is szolgálják. Fehér Károly szombathelyi lelkész, a gyülekezet szülöttje és neveltje is köszöntötte az ünneplőket. Ugyancsak a gyülekezet szülöttjeként szólt Fehérvári Károly veszprémi tanár is, aki korábban sokat foglalkozott a falu és a gyülekezet múltjának kutatásával. Ebből adott elő néhány adatot, megrajzolva a templomot építő ősök bátorságát; töretlen buzgóságát példaként a mának. Szakái Árpád lelkész a kemeneshőgyészi gyülekezet, Márkus Géza a somlóvecsei gyülekezet köszöntését hozta. A kettős hálaadásban így fonódott össze gyülekezet és lelkészcsalád az egyházmegyével és az egész kerület, egész egyházunk népével. Tanulmányi füzet a szektákról ián. ÖKUMENIKUS i&ÍZZy TANULMÁNYI FÜZETEK 4a sxAm „SENKI TITEKET MEG NE TÉVESSZEN..." Szektajelenség 1 ______ napjai arszégon Az ökumenikus Tanulmányi Központ kiadta 4. füzetét „Senki titeket'meg ne tévesszen...” címmel. A napjainkban hazánkban tapasztalható szektajelenségekről szól a tanulmány. A korábban kiadott 2. füzetben Protestánsok, kisegyházak, szekták címmel már jelent meg a témával foglalkozó füzet, ezt a témát folytatják most. A bevezetés szavai szerint „olyan ismeretek közlése immár a cél, melyek birtokában könnyebben felismerhetők és megkülönböztethetők lesznek az eddig ismeretlen vallási csoportok.” Az ökumenikus Tanulmányi Központ 42 protestáns egyházmegye esperesét kérdezte meg a szekták működését illetően. „A 22 visszaérkezett válaszban olyan anyag van birtokunkban, ami igazolja a valóságos veszélyt, a tényleges helyzetet, azt, hogy értékelésünk nem illúziókon alapul.” - írják. Igazolódni látszik a mondás: szekták szabad vadászterülete lett Magyarország. A beérkezett válaszokból az is kiderült, hogy a mintegy 15 keresztény hátterű szekta közül három van első helyen: a Hit Gyülekezete, a Jehova tanúi és a Mormonok. Ezzel a hárommal foglalkozik bővebben ez az irat. Ismerteti módszereiket: nyelvtanfolyamok, gyermektáborozások rendezése, más keresztény gyülekezetekbe, sőt politikai szervezetekbe épülnek be és ezekkel az eszközökkel csupán egy a céljuk: embereket akarnak megnyerni. Egyházi terminológiát használnak, megtévesztik és becsapják ezzel híveinket. A füzet igen hasznos elsősorban lelkészeknek, de gyülekezeti tagok is jó ha forgatják, mert felnyitja szemüket a veszély meglátására. Mindössze 40,- forintért kapható ill. megrendelhető az ökumenikus Tanulmányi Központ 1114 Budapest, Bocskay u. 15. sz. alatt vagy Sajtóosztályunkon. tszm 1. Törvény után Érthető, hogy a köznyelv csak abortusz-törvényként emlegeti az immár nagy többséggel megszavazott magzatvédelmi törvényt, pontosabban a B változatot, amelyben - véleményem szerint - a liberális álláspont túlgyőzte magát. Nemcsak érvényesült ugyanis, hanem ideológiát is kapott. Rossz érzésünket elsősorban ez, az anya „válsághelyzetéről” szóló gumiparagrafus szülte. Évtizedes rosszak között a talán legrosszabb az örökös hazugság, kétarcúság, a meg nem magyarázható dolgok megmagyarázása volt. A mindent lehet, csak találj rá ideológiát, ami akár már holnap megváltoztatható. így vált talajtalanná a nép, viszonylagossá, bizonytalanná minden érték. Bár a merev tiltás túlhaladott álláspontot jelent - lassan talán dogmatikailag is, hiszen a lombikbébi program pozitív beavatkozás a „természet rendjébe”, tükrében nem tiltható a valóban egészségügyi indíttatású művi terhessegmegszakitás (pacem in utero program) - mégis egyet kell érteni a Katolikus Püspöki Karral abban, hogy ez a törvény sokkal inkább a magzati élet elpusztításáról szól, mint a védelméről. Alapvetően hiányzik belőle a „ne tedd!” sugallata. A lelkiismeret fogalma is torzult, a jó és a rossz közötti különbségtételt az egyén szabad vélekedése váltotta fel.- A magzati (emberi) élet a fogantatással kezdődik, mégis, tekintettel a társadalom helyzetére, a többségi véleményre, a terhesség kezdeti szakaszában a nő kérésére megengedett a terhesség megszakítása. Hogy elhárítsuk a nagyobb rosszat, sok nő kiszolgáltatottságát, tiltott műtétek tömegét és nem utolsósorban a társadalom megosztását. Ez az álláspont - itt most leegyszerűsítve - számos egyházi fórumon is elhangzott, természetesen vitát kiváltva, indulatokat kavarva, de konszenzust is szülve. Vállalható kényszerpálya ez, vélem, ezt akarták a törvény alkotói is megfogalmazni, de hiányzott az alázat, tökéletlenségünk belátása, ezért igyekeztek megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Ahogy az elmúlt évtizedekben tanulták a hatalom gyakorlóitól. A morális konfliktust fokozza, hogy a szociális indikáció alapján végrehajtott terhességmegszakítás költségeit nem fizeti a társadalombiztosítás, azok a „válsághelyzet-KÖZLEMÉNY Az Országos Elnökség 1992. december 28-án felkérte Szépfalusi István lelkészt, hogy értékelje és mérje fel írott és audiovizuális sajtónk tevékenységét és készítsen javaslatokat a következő évekre vonatkozó egyházi sajtótervünk kidolgozásához. A felmérés és értékelés a tervekkel együtt a médiabizottság és a Sajtótanács elé kerül majd megbeszélésre és döntéselőkészítésre. ben” lévő nőt terhelik. Hipokrízist hipokrízis követ. „Válsághelyzet", amit büntetni kell. Talán az ad némi reményt, hogy miután először engedélyezték törvényi szinten, minden korlátozás nélkül a művi terhességmegszakítást, ez a helyzet az eddiginél sokkal inkább növeli majd a nők felelősségtudatát. Mert most már valóban csak rajtuk múlik... Családnak, barátoknak türelmes, megértő szeretettel kell segíteniük őket a felelős döntésben. Felelősek vagyunk nemzetünk betegségének legsúlyosabb tünetéért, fogyatkozó népességünkért. Egyházunk megújulása azt is kell jelentse, hogy evangélikus családokban, fiatalok között valódi védelmet kap a magzati élet. 2. Hőmérő A Hit Gyülekezet Vezetősége Nyilatkozatot adott ki a „szekták” kérdéséről. Ne legyünk elfogultak, a Nyilatkozat tartalmaz egyetértésünket kiváltó megállapításokat is. Mégis több tekintetben megdöbbenést keltett. Egyrészt azzal, hogy néhány nappal a Nyilatkozat kiadása után a Hőmérő nevet viselő TV-műsor a szövegezők céljait szolgálta. Fórumot adott a Hit Gyülekezete vezető lelkészének, rafináltan körítve más egyházakból meghívott lelkészekkel. De még inkább megdöbbentő, hogy a Nyilatkozat a vezető kormánypártot támadva, az egyház és az állam közötti kérdéseket a napi politikai csatározások eszközévé kívánja tenni, ami indokolatlan, elfogadhatatlan és érthetetlen, mert olyan harchoz vezethet, aminek csak vesztesei vannak. Tiltakoznunk kell az ellen, hogy pártpolitikai érdekből vezérelt műsort egyházi mezben próbáljanak meg eladni. Jó egy évvel ezelőtt született írásom vihart keltett (Politikai teológia, 1991. dec. 1., Év. Élet). Akkor kormánypárti képviselő akarta felfogását egyházi frazeológiával erősíteni, alátámasztani. Szólni kell most is, amikor ellenzéki oldalról jelentkezik ez a kísérlet. Ennyi mögöttes tartalommal szinte törvényszerű, hogy a műsorban előkerült két igazi gondról nem hangzott el megfelelő tájékoztatás. Sajnos számos fiatal hagyta, hagyja el családját szekták vonzásába kerülve, esetleg külföldre távozva. A vallási rajongás tünetei olykor hasonlítanak a szenvedélybetegségek - alkohol-, drogfogyasztás - tüneteihez, de a vallási eufóriát nem üldözheti a törvény, ha nagykorú fiatal úgymond szabad akaratából csatlakozik egy szélsőséghez. Értékes, Istennek tetsző, másokért élő elhivatottság és öncélú, akár önpusztító rajongás között nem mindig egyszerű a különbségtétel. Főleg a folyamat kezdetén, amikor még talán lehetséges lenne a súlyosabb károsodás megelőzése. Bizony ez a kérdés megérne egy előítélctmentcs, tárgyilagos tájékoztatást. Akárcsak az állam és az egyházak közötti gazdasági kapcsolatok problémája. Igazi gond, hogy a vagyonuktól megfosztott egyházakat hogyan lehet úgy segíteni, hogy abban társadalmi konszenzus legyen. Amíg jobb megoldás nem születik, folytatódik a valójában senkinek sem tetsző, évenként megszavazásra kerülő támogatás rendszere. Ennek történelmierkölcsi alapja is kárpótlás jellegű, de miután támogatásként jelentkezik, nem zárható ki, bármennyire irreleváns ez, hogy az 1990/4-es vallásügyi törvény nyomán szerveződő új közösségek, felekezetek is bejelentik igényüket rá. Nem gerjeszteni, hanem megelőzni kell a feszültségeket - a tömegkommunikáció eszközeivel is - a történelmi egyházak és az új közösségek között. Ami pedig a normatív támogatást illeti, amelyet minden iskolafenntartó, egészségügyi, szociális intézményt működtető szervezet megkap, ez nyilvánvalóan nem egyházi támogatás. Az azonban nagyon jó lenne, ha régi és új felekezetek elsősorban ebben rivalizálnának, a szeretetszolgálatban, ily módon járulva hozzá, egyházhoz méltóan, társadalmi nyomorúságok enyhüléséhez. Dr. FrenkI Róbert A protestáns teológiai intézmények KÖZÖS II. NYÁRI INTENZÍV POSZTGRADUÁLIS TEOLÓGIAI TANFOLYAMÁT 1993. július 5-16-ig rendezzük meg Isten segítségével az Evangélikus Teológiai Akadémia épületeiben (H-1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.). Elsősorban a teológia tudományos művelésére elkötelezett, teológiát végzett testvéreinket várjuk, de más komolyan érdeklődő jelentkezését is elfogadjuk. Az előadások és szemináriumok két héten át párhuzamosan fognak folyni s hat teológiai szakterületen (ószövetségi, újszövetségi, egyháztörténeti, rendszeres, gyakorlati teológia, valamint vallásszociológia), az egyik héten külföldi, a másik héten belföldi előadókkal. Alkalmat kívánunk adni a bibliai és kívánságra a modern nyelvek gyakorlására is. Vidékieknek szállást, ellátást, budapestieknek ebédet biztosítunk. Kérjük, nyári tervei kialakításánál már most vegye figyelembe a tanfolyam időpontját. A részletes programot és tájékoztatást, amint lehet, közöljük. A rendező tanári karok nevében: Dr. Cserháti Sándor professzor (Evangélikus Teológiai Akadémia) ORSZÁGOS BIZOTTSÁGOK TAGJAI Az 1992. december 5-i Országos Közgyűlés az alábbiakat választotta meg 6 évre a bizottságok tagjaivá. ALKOTMÁNY ÉS JOGÜGYI BIZOTTSÁG Elnök: Horvátliné Dr. Molnár Lívia Dr. Boleratzky Lóránd Budapest, Dr. Fabiny Tibor Budapest, Dr. Kovács Ilona Balassagyarmat, Bencze Imre Bakonycsernye, Dr. Valentinyi Károly Mezőberény, Jankovics Béla Kajárpéc, Csonka Géza Budapest, Dr. Molnár Gyula Székesfehérvár, Dr. Galli István Budapest, Pintér János Orosháza, Dr. Lipták András Gyula, Dr. Boros Péter Budapest, Dr. Luthár Jenő Budapest. DIAKÓNIAI BIZOTTSÁG Elnök: ifj. Kendeh György Kutyej Pál Békéscsaba, Gyóriné Dr. Drenyovszky Irén Budapest, Bácskai Magdolna Kerepestarcsa, Decmann Tibor Lajoskomárom, Szabó Ferencné Gyenesdiás, Varsányi Ferenc Pécs, Magyar László Nyíregyháza, Szabóné Piri Zsuzsa Kiskőrös, Kertész Géza Budapest, Bálint Éva Budapest, Mihácsi Lajos Győr, Kis János Kecskemét. ÉPÍTÉSI ÉS EGYHÁZMÜVÉSZETI BIZOTTSÁG Elnök: Dr. Inotayné Lukáts Judit Benczúr László Budapest, Benedicty Gyula Békéscsaba, Gálik András Békéscsaba, Gryllus Vilmos Budapest, Dr. Harmatiné Polgár Rózsa Budapest, Helfrich Salamon Harta, Honos János Budapest, Jeszenszky Gyula Budapest, Kertész Gézáné Budapest, Koltai Ottó Eger, Dr. Kotsis Iván Budapest, Kraehling János Budaörs, Nagy Tamás Budapest, Pazár Béla Budapest, Pintér Győző Budapest, Potzncr Ferenc Budapest, Ráskay Péter Győr, Dr. Sassi Endréné Sztruhár Ildikó Tatabánya, Veperdi Zoltán Budapest, Vincze Csaba Szombathely. IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG Elnök: Fabiny Tamás Bencze András Székesfehérvár, Koczor Tamás Gyón, Laborczi Zsuzsa Budapest, Némethy Márta Budapest, Szeverényi János Budapest, Varga Göngyi Budapest, ifj. Zászkaliczky Pál Budapest, ifj. Cserháti Sándor Majos, Gáncs Péter Nagytarcsa, Lupták György Kiskőrös, Béres Tamás Debrecen, Koczor Zoltán Budapest, Szemerei János Tordas. KATECHETIKAI BIZOTTSÁG Elnök: Dr. Muntagné Bartucz Judit Tamásy Tamás Iharosberény, Bánszkyné Farkas Noémi Nyíregyháza, Bárdossy Tiborné Irsa, Mravik Mihályné Békéscsaba, Havasi Kálmán Budapest, Lacknemé Puskás Sára Győr, Ferenczy Erzsébet Budapest, Győri Gábor Orosháza, Sárkányné Horváth Erzsébet Miskolc, Csepregi Zsuzsanna Budapest, Zászkaliczky Dóra Budapest, Béres Tamás Debrecen, Dr. Szabó Lajos Budapest, Győr Sándor Ajka, Solymár Péterné Csömör, Trajtler Gáborné Budapest, Lupták György Kiskőrös. MISSZIÓI BIZOTTSÁG Elnök: Sztojanovics András Balicza Iván Budapest, Kis János Kecskemét, Czirbusz Endre Budapest, Vajda István Zalaistvánd, Sztruhár András Oroszlány, Koháry Ferenc Lébény, Isó Zoltán Veszprém, Dr. Győri József Budapest, Dr. Koczor Miklós Budapest, Keveházi László Pilis, Klucsik János Bér, Verasztó János Budapest, Tamásy Tamásné Iharosberény, Pintér Károly Budapest, Koczor Tamás Gyón, Kertész Géza Budapest. OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK BIZOTTSÁGA Elnök: Dr. FrenkI Róbert Dr. Bánszky István Nyíregyháza, Dr. Lampérth Gyula Sopron, Schulek Mátyás Budapest, Dr. Gyapay Gábor Budapest, Sántha Lászlóné Bonyhád, Győri Gábor Orosháza, Aradi Andrásné Békéscsaba, Jancsó Kálmánné Győr, Szirmai Zoltán Budapest, Szimon János Sopron, Bozorády Zoltán Nyíregyháza, Zászkaliczky Péter Budapest, Kraehling Dániel Bonyhád, Ribár János Békéscsaba, Csorba István Budapest, Dr. Szabó Lajos Budapest, Szemerei Zoltán Budapest, Dr. Sólyom Jenő Budapest, Káposzta Lajos Soltvadkert, Dr. Stand László Nagykanizsa, Dr. Vajda Ferenc Budapest, id. Mágassy Sándorné Sikátor, Pál Tamásné Orosháza. ÖKUMENIKUS ÉS KÜLÜGYI KAPCSOLATOK BIZOTTSÁGA Elnök: Dr. Reuss András Dr. Hafenscher Károly Budapest, Pángyánszky Ágnes Budapest, Dr. Szabóné Mátrai Mariann Budapest, Fabiny Tamás Budapest, ifj. Cserháti Sándor Majos, Brebovszky Éva Budapest, Káposzta Lajos Soltvadkert, Szirmai Zoltán Budapest, Brebovszkyné Pintér Márta Paks, Baranyai Tamás Domony, Sárkány Tibor Miskolc, Csepregi András Budapest, Lackner Pál Győr. SAJTÓTANÁCS Hivatalból tagok: Sajtóosztály vezetője. Országos elnökség. Teológiai Akadémia küldött tanára. Sajtóosztályi lapok felelős szerkesztője. Választott tagok: Dr. Sólyom Jenő Budapest, Nagy László Budapest, Dr. Szabóné Mátrai Mariann Budapest, ifj. Fasang Árpád Budapest, ifj. Fabiny Tibor Budapest, Andorka Rudolf Budapest. Póttagok: Varsányi Ferenc Pécs, Gáncs Péter Nagytarcsa, Győri János Sámuel Budapest, Lengyel Anna Budapest. TÁJÉKOZTATÁSI (MÉDIA) BIZOTTSÁG Elnök: Nagy László Győri János Sámuel Budapest, Gáncs Péter Nagytarcsa, Varsányi Ferenc Pécs, Dr. Szabóné Mátrai Mariann Budapest, Újházy László Budapest, Lengyel Anna Budapest, Újlaki Ágnes Budapest, Kristóf Attila Budapest, Novotny Zoltán Budapest, Dr. Murányi László Budapest, Balicza Iván Budapest. ZENEÜGYI BIZOTTSÁG Elnök: Trajtler Gábor Bálint József Nagytarcsa, Bencze Gábor Budapest, Csorba István Budapest, Ecsedi Zsuzsa Szombathely, Ferenczi Ilona Budapest, Finta Gergely Budapest, Gáncs Aladár Budapest, ifj. Hafenschcr Károly Szekszárd, Johann Gyula Budapest, Kamp Salamon Budapest, Kinczler Zsuzsa Budapest, Mekis Ádám Ácsa, Peskó György Budapest, Sulyok Imre Budapest, Tóth-Szőllős Mihály Budapest, Zászkaliczky Tamás Szentendre, Rczessy Miklós Vccsés.
