Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-05-17 / 20. szám

Evangélikus Élet 1992. május 17. Közgyűlés a megújuló működésért (Folytatás az 1. oldalról) új Országos Presbitériumnak lehe­tősége lesz megszüntetni a püspök­elnöki címet. Ez a cím ugyanis nem szerepel a 66-os törvényben. A 70-es évek elején egy országos presbitériumi határozat intézke­dett használatáról. Természetesen meghatározó, hogy kik kerülnek be az új Orszá­gos Presbitériumba, és kik vállal­nak bizottsági munkát. Aggasztó, hogy az egyházban is mennyire ha­sonló folyamatok zajlanak, jelen­ségek mutatkoznak, mint a társa­dalomban. A dialóguskészség csökkenése, a nemzedékek eltávo­lodása egymástól, az atomizáló­dás, ami sajnos többnyire nem azonos az öntevékeny, tehervállaló csoportok képződésével. Míg né­hány éve a párbeszéd szükségessé­gében egyetértés volt, még koráb­ban ez célt jelentett, ma alig van igazi, építő dialógus, pedig meg­szűntek ennek a korlátái. Különö­sen fájdalmas és veszélyes a nemze­déki izoláció. Amennyire nem fo­gadható el, ha érthető is, azok tö­rekvése, akiknek a szeme előtt tör­vényben, működésben a múlt egy­háza lebeg, annyira ronthatja a fia­tal nemzedék rokonszenves egy­házépítő tevékenységének a hatás­fokát, ha akár jogos, akár túlzott érzékenységből, csalódottságból mindent elutasítanak, amit a múlt egyházát még belülről ismerő idő­sebb nemzedékek nyújtani tudnak. Az új bizottságok sikeres munkája feltételezi a különböző nemzedé­kek együttmunkálkodását. Ma sokat hallani arról, hogy vallásszociológusok szerint a tör­ténelmi egyházak a negyven-ötven évvel ezelőtti lélekszámnak legfel­jebb a 15-20 százalékára számít­hatnak. Nem hiszem, hogy az an­nak idején nyilvántartott kb. hat millió római katolikus, illetve a 430 000 evangélikus mind aktív, hívő egyháztag lett volna. És nem ijesztenek a statisztikák, inkább hálára ébresztenek az Úristen iránt, aki építi az egyházat, és aki­nek köszönhető, hogy minden vizsgálat azt jelzi, vannak Isten ügyének követői ma is ebben a ha­zában, ebben az egyházban. Bár­mennyire fontosnak látszik a mennyiség, mégis másodlagos. Bű­völetében akár elégedettek is lehet­nénk a keresztelések, konfirmálá­sok számának a növekedésével, az egyház iránti fokozott érdeklődés­sel, ami, ha csökkent is az első nagy 89-90-es eufória után, de ma is tart. A letűnt korszak zsugorodó egy­házának a vezetői annak örültek, hogy azért ők még egy működő struktúrát adnak át az utódoknak, ha csökken és öregszik is a népes­ség. Ez ma elviselhetetlen. Ezen csak - emberi szóval - a minőség és a nyitottság segít. Az új Orszá­gos Közgyűlés és az új Országos Presbitérium elindulhat azon az úton - a lelkészi szolgálat kiteljesí­tése, a nem lelkészek aktiválása, a gyülekezetek erősítése, az egyház társadalmi tevékenységének a fo­kozása, a vezetés decentralizálá­sa... —, amely a Zsinat után remé­nyeink szerint az új törvények által erős szervezeti alapokat kap majd. dr. Frenkl Róbert A szülőfalu ünnepelt Tessedik Sámuel születésének 250. évfordulója Albertirsán Háromnapos ünnepségsoroza­tot rendezett az önkormányzat a falu szülöttének, Tessedik Sámuel­nek születése 250. évfordulója al­kalmából. Béniútatták az éhibérfj a családfőt,''ä' félkészt és'á lúéíő- gazdászt. Az ünneplésből kivette részét a falu minden rétege, az ön- kormányzat szervezése mellett kü­lönösen is az iskola, a pedagógu­sok és diákok, vetélkedőkkel és más rendezvényekkel. Illesse ez­úton is dicséret és köszönet az ön- kormányzat vezetőit és mindazo­kat, akik sokat fáradoztak az ün­nepségsorozat sikeréért. A befejező nap programja az al- berti gyülekezet feladata volt. Va­sárnap délelőtt Kovács Pál békés­csabai igazgató-lelkész prédikált a gyülekezeti istentiszteleten. Dél­után Ruzicskay György 96 éves szarvasi festőművész „Tessedik Sámuel élete” című rajzkiállítását nyitották meg és leleplezték a 250. évfordulót megörökítő emléktáb­lát a parókia falán. A zsúfolásig megtöltött templomban ünnepi is­tentisztelet és közgyűlés volt. Igehirdetéssel Roszik Gábor gö­döllői lelkész szolgált. Mt 20, 27-28 verseit választotta alapigé­nek, mert ez áll az ötven éve állított emléktáblán. Tessedik Sámuel éle­te, példája ennek az igének. Volt iránya és reménysége életének. Szolgáló életet élt, megtanulta, ho­gyan lehet újra kezdeni, sokat küz­deni, de megmaradt, mert remény­sége volt. Honnan vette az erőt? Élete titka Jézus Krisztus, aki éle­tét adta értünk. Az ő áldozatán keresztül érthetjük meg Tessedik Sámuel életét. Ünnepi beszédet Für Lajos ag­rártörténész, honvédelmi miniszter mondott. „Zaklatott világban Is­ten házában megnyugszik a lel­künk”, - kezdte beszédét, majd Tessedikről elmondta, hogy sze­mélye jelképezi a közös (magyar- német-szlovák) DunaJvölgyi sor­sot. Ezután összefoglaló képet adott hazánk 18. századi képéről, a néptelen Alföldről, a telepítések­ről. Majd két évszázados háború és megszállás után a történelmi fo­lyamatosságot kellett helyreállíta­ni, miközben nyugaton az új euró­pai civilizáció alapjait rakták le. Ebbe a korba született bele Tesse­dik Sámuel. Amit nyugaton tanult, ide kellett varázsolnia. Átalakítani a gondolkodást és gyakorlati isme­reteket tanítani. Mintagazdaságá­ban bemutatta a belterjes gazdál­kodást. Ezt írta le: „derék tanult parasztok, okos kereskedők, se­rény polgárok, jól képzett meste­rek, értelmes tanárok, tájékozott tisztviselők” legyenek e hazában. Sok dologban megelőzte korát, - ezért élte kudarc. Ma újra az a dolgunk,Tessédiké Volt, - se­békét Tj'égyógyítátfi "és" ä folyama­tosságot megkeresni. Kovács Pál igazgató-lelkész „A lelkész Tessedik Sámuelről” szólt ezután. Már csak azért is fontos ezt hangsúlyoznunk, mert 40 éven keresztül mindennek elmondták Tessediket, de ezt elhallgatták. Pe­dig lelkipásztori mivoltából fakadt egész munkássága, nevelői munká­ja. Kevés prédikációja maradt fenn, csupán feljegyzésekből, de ezek tele vannak nevelői utalások­kal. Az Istentől kapott javakat fel kell használni, segíteni kell a mási­Megtöltötte a pestszenterzsébeti templomot az a gyülekezet, amelyik részt vett a gyászistentiszteleten, ahol a család tagjain túl, barátok, ismerősök és gyülekezeti tagok sokasága búcsú­zott Virágh Gyula ny. esperestől. Ott voltak egykori teológustársai közül jó- néhányan, későbbi munkatársai s azoknak a gyülekezeteknek a képvise­lői, ahol ö lelkészként végezte szolgála­tát. Pestszentlőrincen, Kiskunhalason és Zuglóban volt összesen mintegy hat éven át segédlelkész, majd gyömrői, óz­di és pestszenterzsébeti lelkészként 36 évet töltött lelkészi szolgálatban. Köz­ben a Borsod-Hevesi egyházmegye es­perese volt 11 éven át, majd pedig a Pesti egyházmegyében töltött be espe- resi tisztet 12 éven keresztül. Több évig volt a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztályának ügyvi­vő-lelkésze is gyülekezeti szolgálata mellett. Több súlyos műtét és betegség terhét türelmesen hordozva 1983-ban vonult nyugalomba, hogy élete utolsó éveit most már maradéktalanul család­jának szentelhesse. Boldog házasságát CANTATE VASÁRNAPJÁRA MEGJELENT Sajtóosztályunkon a KARÉNEKESKÖNYV I. második kiadása. Ára: 597,-Ft. Gyermekénekkaroknak, kezdő kórusoknak és karvezetést tanulóknak ajánljuk. Evangélikus gyülekezeti énekkarok 5 példány fölötti rendelés esetén 50%-os kedvezményt kapnak. kát, az összefogásban van az erő és a tiszta erkölcs teszi erőssé a nem­zetet. Az ünnepségen részt vett dr. Ján Antal zólyomi szlovák püspök is, aki üdvözölte a gyülekezetét, szólt a minket összekötő dolgokról. Tessedik személye erősíti most ezt a közösséget, aki átlépte saját ár­nyékát, mindenkinek szolgája lett. Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszter a református egyház ne­vében szólt, Jób 19,25 versével tett bizonyságot arról, ami ma az egy­ház feladata. Baranyai Tamás es­pereshelyettes az egyházmegye gyülekezeteinek üdvözletét adta át és az örömben való közösségét hangsúlyozta. Roszik Mihály a gyülekezet lelkésze az évforduló emlékeként ízléses plakettet adott át az ünnepségen szolgálóknak és az egyházmegye lelkészeinek. Az ünnep áhítatét emelte ű gyü­lekezet énekkarának énekszáma, Roszik Mihályné vezetésével, az orgonánál Ikerné Roszik Márta szolgált és kedves volt a szilágy- somlyói református gyülekezet ifjú­sági énekkarának szolgálata, akik a Szózatot és a Himnuszt énekel­ték több szólamban. A szülőfalu méltóképpen ünne­pelte meg Tessedik Sámuel születé­sének évfordulóját, az önkor­mányzat és a gyülekezet nagyszerű együttműködésében. tszm Isten két leánygyermekkel s egy írnoká­val ajándékozta meg. Fájdalmai között kimondhatatlan öröme volt, hogy ezt a kis unokát még - betegágyából felkelve - megkeresztelhette. Lelki arcának megrajzolásához hoz­zátartozik, hogy igehirdetéseinek elké­szítésében mindig igényes volt önmaga iránt is. Utolsó szolgálatát is gondo­san, írásban készítette el. Esperesi munkájában ezt az igényességet lel­késztársai között is igyekezett érvénye­síteni. Sokszor fordult a társadalmi kérdések felé, s felelősséget érzett né­pünk aktuális gondjainak megoldásá­ért. Kutatta s a maga számára kidol­gozta az ősi törzsi és nyelvi rokonság alapvető kérdéseit. Tanulmányai vol­tak ebben a tárgykörben. Sokoldalú ember volt. Hamvait egykori gyülekezetének templomában helyezték el. Ez a kripta lett utolsó földi pihenőhelye. Az örök­kévaló országban pedig - reménysé­günk szerint - Jézus Krisztus érdeméért nyerhet örök hazát. Vető Béla Sajtóosztályunkon a következő bibliák kaphatók: Károli fordítás (kis családi) 270,- Ft Károli fordítás (középméretű) 200,- Ft Új fordítás 270,- Ft Új fordítás (középméretű) 240,- Ft Képes újszövetség 300,- Ft Bibliai történetek gyermekeknek 180,- Ft Evangéliumok külön füzetben: Máté, Márk, Lukács, János dara­bonként 42,- Ft VIRÁGH GYULA 1918-1992 RAUCH ANDRÁS evangélikus orgonista és zeneszerző 400 éves születésnapjára 1592-ben született az alsóauszt­riai Pottendorfban. Apja a törökök elleni harcban valószínű 1618 kö­rül az Eger közelében fekvő Mező- keresztesen esett el. Apja halála után anyja mégegyszer megháza­sodott. Rauch Andrásnak három testvére volt: Ábrahám, János és Jakab. Vallási téren ellentétben áll­tak a testvérek. András inkább vállalta a menekülést és hontalan­ságot, hogy evangélikus hitét meg­tarthassa, miközben Jakab római katolikussá lett és így hazáját és nemesi méltóságát megtarthatta. Korán kitűnt zenei tálentuma. Hernalsbaa az egyházzenében vég­zett kimagasló szolgálatot, mellyel „az igehirdetést és az úrvacsorát keretbe foglalta”. Itt 15 évig (1610-1625) határozta meg az egy­házzenei életet az evangélikus gyü­lekezetben. Műveinek első virág­kora kis zeneművekben csapódott le. A 25 kis mű textusát a Bibliából és énekeskönyvből meríti. Her­nalsban házasodott először 1632 előtt, de első gyermekük már a soproni templomban részesült a keresztségben. Ugyanis II. Ferdi- nánd véghez vitte az ellenreformá­ciót és Rauch elhagyja az országot hite miatt, Bécs melletti (Inzers- dorf) és rövid pottendorfi tartóz­kodás után. Sopron, mint szabad királyi vá­ros közben olyan véleményt alko­tott, hogy azokat, akik kizárólag vallási okokból itt keresnek mene­déket, nem zárja ki, hanem címeré­ben is látható nyitott kapu fogad­ja. A soproni polgárok Rauchot barátságosan fogadták és ellátták a szükségessel. A városi tanácsülés is azon fáradozott, hogy városi or­gonistaként megtartsa. Alkalma­zása 1629. június 1-vel megtörtént. Elődjénél magasabb fizetése indo­kolható azzal is, hogy egy hite miatt hazáját elhagyni kényszerült hittestvér iránti könyörület fejező­dik ki benne. De az is tény, hogy Rauch ebben az időben mint tehet­séges orgonista és komponista közismert. Működésével kibonta­kozik a soproni evangélikus egy­házi zene virágkora. Családi élete. 1630-ban vette fe­leségül Wagner Rozinát, aki négy fiúval ajándékozta meg. 1638-ban meghalt és csak az első gyermek (Mátyás) élte túl a szülőket. Máso­dik házasságával egy előkelő sop­roni gazdapolgár családba nősült és pár évvel később maga is pol­gárjogot kapott. Ebből a házasság­ból is négy gyermek született és az egyetlen lány, aki anyja nevét kap­ta, Mária, keresztanyaként a pol­gármester feleségét, Ardtnemét nyerhette meg, ami mutatja Rauch munkásságának tekintélyét. Hit­vese halála után harmadik házas­sága is a felesége elhunytával meg­szakadt és negyedik házasságából 2 gyermek született. Végrendelkezésében bepillan­tást kapunk hitéről is: Lelkemet Megváltómnak, Jézus Krisztusnak érdeme által mennyei Atyám ke­gyelmes kezébe ajánlom... A 10 gyermekből csak két fia élte túl, az első és negyedik feleségtől született gyermekek. Zenei munkássága. Mint zene­szerzőről, dr. Lackner Kristóf pol­gármester temetése kapcsán hal­lunk, amelyre egy „Lamentatio”-t, gyászéneket írt. Éz sajnos nem ma­radt fenn. Ugyanabban az évben (1632) szerzett egy művet Dávid 15 zsoltáráról és egy litániát, ahogyan azt a soproni evangélikus gyüleke­zetben gyakorolták és a városi ta­nácsnak ajánlotta. Ez a műve is elveszett. Viszont fennmaradt az 1634. évi soproni országgyűlés al­kalmával írt műve, melynek ősbe­mutatója II. Ferdinánd császár előtt történt és Bécsben nyomta­tásban is megjelent. Az 1635. évi prágai békekötéskor a Szent Mi­hály templomban ünnepi Te Deu- mot tartottak, melyen ugyancsak művét adta elő. 1648-ban (Westfá- liai béke) 13 motettát írt, III. Fer­dinánd császárnak ajánlva. Soproni szolgálata kezdetén a Szent György templomban új or­gonát állítottak fel, majd a Sz. Mi­hály templom revonálása nyomán ugyancsak új orgonát szereztek be, melyet „szép zenével és hála prédi­kációkkal” szenteltek fel. Miután „a mindenható Istentől kapott tálentumokat” szabadon kamatoztatta, egy gazdag élet után 1656. május 23-án Sopronban el­hunyt. A jubileumi évforduló kap­csán „Rauch András és kora” cí­men kiállítás nyílik szülőhelyén Pottendorfban (Hauptstr. 25) 1992. május 15-én. Az ünnepi év folytatása ősszel Sopronban lesz, ahol munkássága kiteljesedett az evangélikus gyülekezet és az egész város javára. De művei, munkás­ságának nyomai ma megtalálha­tók nemcsak Sopronban, hanem Budapesten, Londonban, Párizs­ban, Weimarban, Bécsben, és több más városban. Megemlítendő, hogy a Rauch- kutatásban kiemelkedő munkát végzett Pausz József, az ausztriai Badenben élő lelkész és udvari ta­nácsos, akinek tanulmánya az osztrák protestantizmus története számára írt 1990.-Í évkönyvében jelent meg „Rauch András, egy evangélikus zenész...” címmel. Zárszóként summázva egy mon­datban : Ha Károli Gáspár biblia- fordításán keresztül az Isten meg­szólalt magyarul 1590-ben, akkor bizton mondhatjuk, hogy a 2 évvel később született Rauch Ándrás ze­néjén keresztül megszólalt az Isten evangéliumot hirdető muzsikája, egy evangélikus hite miatt megpró­bált, többtálentumos szolgáján ke­resztül ! Szúnon János A Református Sajtóosztály kiadásában megjelent: Dr. Pálhegyi Ferenc: Keresztyén házasság - Ára: 208,- Ft. A szerző évek óta „házasságépítő” bibliaköröket és csendesheteket vezet, a szere­lem és a házasság kérdéseiről előadásokat tart. Könyve az említett alkalmakon elhangzott legfontosabb gondolatokat rendezi egybe. Az egyes fejezetek nem annyira összefüggő szövegeknek, inkább bő vázlatoknak tekinthetők, melyeket előadások, csoportbeszélgetések és személyes lelkigondozás keretében jól felhasz­nálhatnak azok, akik saját házasságukat is a bibliai tanítás alapján, a könyvben leírt triódon építik. Fólián és posztereken is könnyen reprodukálható sémák és Gaál Éva kedves, szellemes rajzai élvezetessé teszik az olvasást. A szeretet evangéliumának hirdetője Válogatás Muraközy Gyula életművéből - Ára: 230,- Ft Ezzel az összeállítással kíván megemlékezni a Református Sajtóosztály a 100 éve született Muraközy Gyuláról, a református egyház egyik kiemelkedő egyéniségé­ről, volt kecskeméti, majd Bp. Kálvin téri lelkipásztorról, a Jó Pásztor Misszió, az Evangéliumi Munkásszövetség vezetőjéről. Igehirdetéseiben az Istentől kapott költői-írói tehetségét arra használta, hogy az Ige üzenetét színesen, sok költői hasonlattal tegye érthetővé és elfogadhatóvá. így tudták prédikációi megragadni a szíveket és a szeretet cselekedeteire indítani gyülekezete tagjait. Beszédeiben, írásaiban is megtalálható a rá oly jellemző pásztori szeretet lelkülete és felelőssége. A kötetbe felvett igehirdetései, beszédei, előadásai és tanulmányai Muraközy Gyula gazdag lelki-szellemi hagyatékából valók, azzal a céllal, hogy „ma is és itt is sokakat serkentsenek egyházunk lelki építésére” - fejezi ki óhaját a kötet összeállítója, Kovács Bálint. Kaphatók: a Protestáns Könyvesboltban, Budapest, IX., Ráday u. 1. (a 15-ös autóbusz megállójánál) Telefon: 117-7789. Hétfőn szünnap. Valamint a Debrece­ni Református Könyvesboltban, Debrecen, Piac u. 4-6. Telefon: 18-886, a Kecs­keméti Református Könyvesboltban, Kecskemét, Szabadság tér 6. és a Reformá­tus Könyvesboltban, Szeged, Kárász u. 15. Megrendelhetők: minden református lelkészi hivatalban és a Református Sajtó- osztályon, 1440 Budapest, Abonyi u. 21. Pf. 5. - Utánvételes küldésre megrende­lést csak a Református Sajtóosztály fogad el és teljesít! Vendégelőadás Pozsonyban A pozsonyi Komensky Egyetem Evangélikus Teológiai Fakultásának meghívására április 22-23-án dr. Fa- biny Tibor teológiai tanár tartott elő­adást Ján Amos Comenius morva neve­lő és püspök sárospataki éveinek mun­kásságáról. A professzori kar és a nagy számú hallgatóság jelenlétében tartott magyar nyelvű előadást dr. Bándy György somoijai lelkész, az ószövetségi tanszék docense tolmácsolta szlovák nyelvre. Tessedik-füm a Televízióban Április 26-án a TV 2 csatornáján fél­órás ismeretteijesztő film volt látható Tessedik Sámuel életéről és tudomá­nyos munkásságáról. A műsorban - amelyben Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Fa- biny Tibor professzor, 'Keveházi László pilisi, Kovács Pál békéscsabai, Nobik Erzsébet szarvasi lelkész és Pusztay László múzeumi tárlatvezető műkö­dött közre - számos egykorú képet és metszetet is bemutatott. A Lutheránia énekkar pedig felelevenítette azt a 200 éve nem hallott örömódát, amelyet az 1791-es, vallásszabadságot biztosító törvény kihirdetése alkalmával szerzett Josef Bengraf és amelyet a Pesti Evan­gélikus Egyház mutatott be örömünne­pén a mai Váci utca és Irányi utca sar­kán bérelt első imatermében 1791. má­jus elsején. SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA A Magyar Tudományos Akadé­mia május 4-én tartott közgyűlése létrehozta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. Az Akadé­mia tagjai közé hívták meg Har­matiné Polgár Rózsa textilművészt a huszonöt alapító tag egyikeként. Szeretettel gratulálunk püspökünk feleségének lapunk munkatársai és olvasói nevében. EGYHÁZUNK KÜLDÖTTSÉGE KÁRPÁTALJÁN Május 2-3-án dr. Harmati Béla püspök vezetésével küldöttség lá­togatott Munkácsra és Ungvárra, Józsa Márton siófoki, Lábossá László kölesei, Laborczi Géza és Laborcziné Sztankó Gyöngyi nyír­egyházi lelkészek, valamint presbi­terek és gyülekezeti tagok részvéte­lével. A látogatásról lapunk követ­kező számaiban beszámolót köz­lünk majd. CSÖGLE- MARCALGERGELYI Nagypéntek és húsvét ünnepein a csöglei gyülekezet egykori lelké­szei, dr. Fabiny Tibor és dr. Reuss András professzorok szolgáltak igehirdetésekkel, úrvacsoraosztás­sal és családlátogatással. Elkísérte őket Kovács Etelka, a nyolc köz­ségre kiterjedő szolgálatot végző helyi lelkész és Ferenczy Andrea I. éves adorjánházai születésű teoló­giai hallgató. FELHÍVÁS egy fiatal sömjénmihályfai édes­anya életének megmentéséért, aki­nek sürgős májátültetésre van szüksége. Kérjük a gyülekezetek anyagi támogatását. Csekkszámla­szám: 479-98007; 10137-0 „Szabó Gyuláné, Ambrus Erika külföldi műtétjére.” MEGHÍVÓ A Keresztyén Óvónők Országos Konferenciájára. Érkezés - jelentkezés szerint - május 22-én - pénteken. Esti áhítat: 20 órakor Május 23-án, de. 9 órakor: megnyitó istentisztelet; 10 órakor: előadások, megbeszélések, tapasztalatcsere, foglalkozások, módszertani megbeszélések; Május 24-én: de. 9 órakor: konferencia értékelése 10 órakor: istentisztelet, úrvacsora-osztás Cím: Lelkészi Hivatal - 6230 Soltvadkert, Dr. Grätzer István út 1. Telefon és fax: 78/31 037 Üzenetrögzítő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom