Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-11-22 / 47. szám

Evangélikus Élet 1992. november 22 GYERMEKEKNEK FIATALOKNAK BÜ jflB Szoktam látni koldusokat. Van, amelyik nem is tart a kezében semmit, csak ül a hideg kövön, és várakozik, hátha valaki a lába elé dob egy kis apró pénzt. Hol laknak a koldusok? ők kiskorukban is ilyen rongyosak voltak? iSj Nagyon rossz lehet nekik egyedül... jPPftflh Istenem, ugye Te szereted a koldusokat is!? Fegyverek Megferaek-e kezünkben? Keresztyénként felvehetjük-e - nemcsak játékból, hanem komolyan készülve használatukra? Lehetünk-e kato­nák ? - ezek a kérdések elevenedtek meg ismét, mikor ifjúságunk egyik tagja elmondta esetét. Volt ugyan szó már előtte is a fegyveres és fegyvertelen katonai szolgálatról és a civil szolgálatról, a behívó előtt azonban nem értette vagy nem érezte a döntés súlyát. Bevonult. Az eskütétel előtt azonban úgy látta, nem neki való ez a hely. Nem azért, mert nem bírná testi vagy szellemi erővel. Hozzászokott nagyobb próbákhoz is. Hanem hitével nem tudta összeegyeztetni. Szólt hát, hogy mit szeretne. El­küldték egy tiszthez, hogy milyen rangú, nem tudta. Akkor még nem ismerte a csillagok állását. Az pedig elkezdte faggatni. „Szóval evan­gélikus. Úgy tudom, az evangélikusok fognak fegyvert. Amúgy is elvesztené a tárgyalást, csak néhány jehovistának sikerül megkapnia az engedélyt. Különben leszerelhetjük, és februárban újra bevonulhat. Döntsön, akatja-e még.” Ilyen szavak után persze már nehéz dönteni. Miről is van szó? Mit szóljunk ehhez, evangélikus keresztyénként? Legelőször azt, hogy az evangélikus etika nem ismer olyat, hogy valaki megmondja a nagyok közül, hogy mit csináljanak a többiek. Mindenki maga dönt, saját lelkiismerete szerint. A Szentírás is erre késztet. Keresztelő János nem mondja a katonáknak, hogy szereljenek le. Az Ószövetség sok története egyenesen parancsolja a hadviselést. Jézus azonban nem használ fegyvert, sőt tudatosítja: aki fegyvert fog fegyver által vész el. Nincs tehát kötelező viselkedesmód. Vallomások vannak. Arról, hogy Isten erőszakmentes. Hogy szeretete hatalmasabb a fegyvereknél. Hogy ő uralja a történelmet. Ezért várható el a lelkészektől, hogy ne vegyenek részt csapat-zászlók megáldásán. Mert nemcsak a katonáknak, hanem a fegyvereket megtagadóknak is akar­nak szólni. Számomra a katonaságban nem is a fegyverfogás a legnehezebb. Mert el tudok képzelni olyan pillanatot, amikor tehetetlenségemben fegyvert ragadnék. Hanem az uralom alatti lét elképzelhetetlen. Mert amikor felveszem az egyenruhát, lemondok arról, hogy magam dönt­sék. Más ítéli meg helyettem, mikor kell fegyverhez nyúlnom. Ezért remélem, hogy a katonákat lelkipásztorlóktól nem fogják elvárni, hogy a hadsereg kötelékéhez tartozzanak. Ezeket a gondolatokat azért vetettem papírra, mert úgy érzem, vajmi keveset tudunk a polgá­ri szolgálatról, hogy ilyen is létezik. Ha érdekel Benneteket, közzétesz- szük annak a módját, hogyan lehet polgári szolgálatra jelentkezni. Bencze Andrés JÁTÉK Úgy fussatok, hogy elnyerjétek! lKor 9,24 A szabadulás ideje Lukács 19,1-10 FÜLÖP ÉS BIBI Kain áldozata lMóz 4,1-8 Sziasztok! Tudtok ti pinpongozni? Mert én nem, és soha nem is fogok megtanulni. Egyszerűen nem megy. Küszködök, kínlódok, de hiába! Se jobb kézzel, se ballal. A Pisti persze rögtön megjegyezte, hogy „itt pattan, ott pattan, amott leesik”. Tényleg nem nehéz, csak én nem értem. Akikkel együtt kezdtem, mára már mind nagymenők, csak én nem jutok előbbre. Hiába gyakorlom. Ha engem is bevesznek a forgóba, még a pólyások is megvernek. Hát csak nevessetek, még közétek vágom az ütőmet. Mert ez nem nevetség. Halálosan komoly! Olvas­tam, hogy élt egyszer két fiútestvér. Az idősebbik kertész volt vagy paraszt, vagy valami ilyesmi. Na, ő volt Kain. A kisebbik meg pásztor volt (a neve nem jut eszembe). És ők, ahogy illett, ajándékot adtak az Úristennek abból, amilyük volt. De az Úristennek nem tetszett a nagyobbik áldozata, csak a kicsié. Emiatt Kain komolyan megsértődött, és nagy keserű­séget hordozott a szívében. Az Úristen így szólt hoz­zá:- Mi a bajod? Ha tényleg mindent jól csináltál, fölemelheted a fejed! De ha a bűn környékez, mint a prédára leső farkas, legyél erős, és gyűrd le a gonoszt! És mit gondoltok, ekkor mit tett Kain? Kicsalta a testvérét a mezőre, és agyonütötte. Én azért ezt nem így képzeltem. Most megyek, de holnap a pinpongot is újra megpróbálom.-e*> * Ui: Megkaptuk Czerman Olivér levelét. Igazán szép a Dani barátodról készült rajz. Hogy Nektek is van Bibi? Az biztos az enyémnek a testvére lehet. Örülök, hogy Őt is szereted. Szia. A futóversenyünk szabályairól még utoljára, egészen röviden. A pálya 185 méter hosszú. A métereket a kérdések jó megválaszolásával lehet leküzdeni. A külön­böző nehézségű kérdések, különböző haladási lehetősé­get tesznek lehetővé. A később bekapcsolódó játékosok az utolsó helyen futó mögül 10 méterre indulhatnak. AZ ELSŐ FORDULÓ MEGFEJTÉSEI: 1. Ketúrá Ábrahám második felesége volt. - lMóz 25,1. 2. Főleg tisztulási szertartásokhoz használták. - pl. 3Móz 14,4. 3. Hogy hagyják békén a keresztyényeket. - ApCsel 5,33-tól. 4. Az Ékes-kapunál. - ApCsel 13,1-től. 5. Emmaus - Lk 24,13-tól. 3. SOROZAT 1. Mi volt „A szőlő taposok” kezdetű ének dallamára? - (5 méter) 2. Mivel küzdött Dávid pásztor korában? - (4 méter) 3. Hogy hívták Péter apját? (3 méter) 4. Kinek adakoztak a Korint húsban élők? (2 méter) 5. Ki volt Keresztelő János anyja? (1 méter) A harmadik sorozat válaszait a lap megjelenése utáni hétvégéig kell postára adnotok a gyerekrovat címére. Az előző játék - betűkirakó - póntszámait most összevonva közöljük. A pontok a próféták után így végződtek: 1. Illés Adél, Egyházasdengeleg (15 927) - 2. Zalán Eszter, Bp. VIII. (11 929) - 3. Kollár Gábor és Tamás, Dunaegyháza (9742) - 4. Fancsali IQ. Kör (6536) - 5. Zalán Péter, Bp. VIII. (6401) - 6. Bánki Renáta, Várpalota (4814) - 7. Benke Zsuzsanna, Ajka (1451). PRÓBÁLD MEG Tojásmadár Ilyen pompás tojásmadarat készíthetsz a kifújt tojás­ból, papírlegyezők felhasználásával. Mind: Azért jött az Emberfia, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett. 1. így vallják a keresztyének évszázadok óta. 2. Ezt tapasztalják életükben újra és újra. 1. Köszönetét mondanak Istennek, hogy elküldte Jézust 2. bűneinktől szabadítónak, szükségünkben segítőnek. 1. így vallják magukat Jézushoz, a Krisztushoz tartozónak 2. a keresztyén közösségekben szóval és énekkel: Mind: Azért jött az Emberfia... 1. Jézus látta Zákeusban a bajban lévő embert. 2. Jelenlétével akart segíteni neki. 1. A vámszedő házában vidám vacsora közben segített rajta Jézus. 2. Visszaadta méltóságát és becsületét. 1. Jézus is örült Zákeusnak és mondta: 2. „Ma lett üdvössége ennek a háznak és neki, mivel ő is Ábrahám fia.” 1. Mi is örömmel valljuk: Mind: Azért jött az Emberfia... IMÁDSÁG Urunk, köszönjük Neked a kórházakat és az orvosi rendelőket. Kérünk Téged az orvosokért, az ápolókért, a lelkigondozókért és a lelkészekért - azokért az emberekért, akik leveszik váltunkról terheinket, akik által visszaadod emberi méltóságunkat. Ámen. (Kurt Rommel anyagát átdolgozta Anti) Szabad-e bejönni ide Betlehemmel? A Magyar Cserkészszövetség, az ICHTÜSZ mozgalom ökumenikus szellemében adventi cserkésznapok­ra hív minden cserkészt, és cserké­szet iránt érdeklődőt 1992. novem­ber 27-29. között a szigetszentmik- lósi Batthyány Kázmér Gimná­ziumba. A péntek délután 16 órától vasár­nap délután 14 óráig tartó program - az istentiszteleten, áhítatokon túl - adventi koszorúkészítést, énektanu­lást, betlehemes játékot, erdei aka­dályversenyt, tábortüzet tartalmaz. Külön várakozással tekintünk a szombat délelőtti programra, mely­nek keretében a Kaláka együttes Szabad-e bejönni ide Betlehemmel cí­mű koncertjére kerül sor a sziget- szentmiklósi református templom­ban november 28-án, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel. Erre az alkalomra természetesen, szeretettel várjuk mindazokat, akik függetlenül a cserkészettől és a többi eseménytől szívesen hallgatják a Kaláka együt­test és vesznek részt egy kötetlen be­szélgetésben az előadóművészekkel, hit, zene, népszokások témakörben. Jelentkezés a 600 Ft/fő részvételi díj egyidejű feladásával november 25. a következő címen. Vikár Béla, 2315 Szigethalom, Jó­zsef A. u. 49. Hozzatok magatokkal bibliát, énekeskönyvet, hálózsákot, polifó­mot, túraruhát. A koszorúkészítés­hez ollót, kést. A találkozó támogatói: Magyar- országi Egyházak ökumenikus Ta­nácsa, Batthyány Kázmér Gimná­zium (Szigetszentmiklós), Jakus Gá­bor Alapítvány (Szigethalom) Somogyi Dezső András a Magyar Cserkész Szövetség Országos Elnöki tanácsadója Vikár Béla cserkészvezető I------------------------------------------------------------------------------------------1 I MEGRENDELŐLAP ' I I I Előfizetéssel megrendelem a DIAKONIA című Evangélikus Szemlét az 1992/ | , 3. számtól kezdve. A félévi előfizetési díjat, 140 forintot, a küldendő számhoz . mellékelt csekklapon befizetem. *Kérem az előző 1. és 2. számot is hasonló árban. *Ha nem kívánja, törlendő. I Név:........................................................................................................................ I | I | Cím:........................................................................................................................ I I A borítékra írandó címzés: Diakonia kiadóhivatala, 1147 Budapest, Postafiók I I 500. I I _____ I Mi nd: Azért jött az Emberfia... 1. Egyszer, amikor Jézus Jerikón keresztül ment, 2. a gazdag vámszedő, Zákeus is látni akarta őt. 1. S mert nagyon kicsi volt, előre futott 2. felmászott egy eperfára, hogy Jézust láthassa. 1. Amikor Jézus a fához ért, megállt és így kiáltott: 2. „Zákeus, gyere le, má nálad szállók meg!” Készítették: Antal Tünde, Dg Barbara, Krahulcsán Borbála, Sándor Éva, Koczor Tamás. Cím: 2373 Dabas-Gyón Luther u. 14. „Mindkét művész felejthetetlen élménnyel gazdagít...” Marosvári György festőművész és Varga Zoltán fafaragó művész kiállítását az elmúlt napokban Szalatnyay József festőművész nyi­totta meg a fenti szavakkal a Duna Galériában. Marosvári na­gyobbrészt fára festett képeiben, szobabelsőiben a mindennapi élet pillanatképei ragadják meg a nézőt és mindenen átütő természet­szeretete, Varga Zoltán fafaragásai is az emberi élet mindennap­jait tükrözik. Hittel teli szobrai mellett meglepőek - gyakran - a Bibliából vett idézetek belső indítékú magyarázatai. Nem vélet­len, hogy Szalatnyay József - talán mondhatom, atyai barátjuk, hiszen a megnyitóból is ez tűnik ki -, vállalta a kiállítás megnyitá­sát. Szavai minden részletesebb elemzésnél többet mondanak:- Marosvári György festőművész képeit és Varga Zoltán fába Élővíz faragott szobrait nemcsak a hazai, de a külföldi közönségnek is sokkal szélesebb körben kellene megismernie, mint ahogy eddig ezt lehetővé tette a manipuláló művészeti vezetés... Végre kinyíl­tak a Vigadó Galéria kiállító termei a rangos magyar művészek előtt és néhány rehabilitáló kiállítás is helyet kapott. Az itt kiállí­tó művészeink is rangját növelik ennek a Galériának, amit a Művészet Alapítvány érdemes vezetői elégedetten könyvelhetnek el... Mindkét művész felejthetetlen élménnyel gazdagít bennünket. Alkotásaik egyfelől emberi környezetünk és életünk, másfelől Krisztus Urunk örök tanításának igaz művészi megjelenítését tar­talmazzák, - kivételes tudással és intenzív erővel. Amit ők mű­veikben kifejeznek, sajátunkká válnak és szeretnénk azonnal elvin­ni otthonunkba... Tudom, hogy a végre szabad levegőt kapott alkotói szabadság szelleme él és élni fog, ezt bizonyítja ez a szépsé­ges tárlat. Az itt felsorakozó műalkotások megértéséhez nem kell a képalkotó művészettől idegen magyarázkodás. A hagyomá­nyokban gyökerező művészi alkotások - Kállai Ernő szavaival - a vizuális művészetet emelik valódi rangjára... Mindketten egyéni ábrázoló és kifejező művészetükkel nyerik meg az értő közönsé­get. .. ők a magyar művészet nagy elődjeinek fogják a kezét, akik annyi nemzetközi elismerést szereztek Európában és a tengeren túl is... A fent idézetteknél szebben aligha lehet értékelni a kiállító művészeket. Schelken Pálma Líceumi füzetek 1. szám A hazánk mai területén található protestáns gimnáziumok kö­zül legrégebbi az 1557-es alapítási évszámmal dicsekedő Soproni Evangélikus Líceum. Az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott hatalmas örökség egyben kötelességet is ró az alma materre: ápol­nia kell a múlt hagyományait, s azt tovább kell örökítenie az ifjabb nemzedéknek. Ennek a múltápolásnak jegyében bocsátotta útjára az idén a Líceum új fuzetsorozatát, amely tartalmában és küllemében is igyekszik e kötelességnek méltóképpen megfelelni. A Líceumi fizetek elsősorban az iskola múltjához kötődő - de nem csupán helyi érdeklődésre számot tartó - forrásokat kíván megjelentetni. Erre kitűnő példa az első szám is, amelyben RI- BINY Jánosnak, a gimnázium tudós rektorának 1751-ben „A magyar nyelv műveléséről” elmondott beszéde szerepel magyar fordításban. Az eredetileg latin nyelven, az iskolában évnyitó alkalmával elmondott beszéd a magyar nyelvújítás (azon belül is a Kazinczy neve által fémjelzett neologizmus) legkorábbi doku­mentumának tekinthető! A megjelenés előtt álló 2. szám nem kevésbé egyedülálló művel, a legelső magyar botanikai enciklopédia kísérletével foglalkozik. DECCARD János Kristóf - szintén a Líceum XVIU. században működött rektora - LOEW Frigyes Károly soproni orvossal vállvetve igyekezett létrehozni egy hatalmas vállalkozást: Ma­gyarország teljes növényföldrajzi ismertetését. Erre szóló felhívá­sukat 1721-ben tették közzé (ez a kötet első szemelvényeként lesz olvasható), sajnos visszhangtalanul. ők ketten azonban megal­kották a flóramű azóta is kéziratban maradt első zsengéjét, Flora Semproniensis (Soproni flóra) címen. Kötetünk ebből is közöl szemelvényeket dr. Csapody István válogatásában. A Líceumi fizetek 1. száma postai utánvétellel megrendelhető, valamint a 2. szám előjegyeztethető a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) címén: 9400 Sopron, Széche­nyi tér 11. (tel. 12-250.) Görög Tibor Diakonia 1992/3 Egyházunk folyóiratának ez évi 3. száma tematikus tartalmú. Tanulmányai két szerfelett időszerű, egymás­hoz is kapcsolódó kérdéskörrel foglalkoznak: a sze­génység és az abortusz problémáival. Bevezetésképpen kis gyűjteményt kap az olvasó a Szentírás szegénység­ről szóló igéiből, majd Reuss András az évszázadok teológiai gondolkodásában vizsgálja az anyagi javak szerepét. A további dolgozatok (Kolosi Tamás: Szegé­nyek és elszegényedés; Tóth István György: A gazda­sági alkalmazkodás és a társadalompolitikai válaszok) gazdasági gondjaink tükrében szemlélik a kérdést, sta­tisztikákkal bizonyítva, amit amúgy is sejtettünk, vagy­is hogy a lakosság túlnyomó többsége él nehezebben mint korábban. (Az aktív dolgozók fele, a nyugdíjasok 72%-a, és a munkanélküliek sokasága.) Soltész Beáta a SzETA (Szegényeket Támogató Alap) illegális múlt­járól és tevékeny jelenéről szól; míg Lafferthon Judit a szegényedésről szóló sajtóbeli nézeteket foglalja össze; Csepregi Béla pedig Hilscher Rezsőről, a szegények iránt már ezelőtt fél évszázaddal ezelőtt elkötelezett tudós szociológusról emlékezik meg. A folyóirat közepén - mintegy a két témát elválasz­tandó - találjuk Bízik László sokat vitatott, de tagad­hatatlanul eredeti esszéjét a teológiai gondolkodás szabadságáról. A szerző azért ragadott tollat, mert hiányolja a hazai publikációkban az eltérő teológiai véleményeket, vitákat. Az úgyszintén Bízik László kísérő szövegével meg­jelent, gyönyörködtető és elgondolkodtató képek (Forgács Jenő szobrait Horváth Dávid fényképezte) modernségükben is közérthetőek. A parlamenti döntésre váró abortusz-kérdésről Reuss András etikai, Andorka Rudolf demográfiai, Bízik László pedig lelkipásztori szempontból szól, utóbbi meleg szeretettel és empátiával fordul az esen­dő hívek felé. A lap vezető témái után a főszerkesztő Veöreös Imre mindig új gondolatokat és ismereteket hozó so­rozata, Az Újszövetség színgazdagsága következik, ezúttal a Pál apostol leveleit követő epistolákkal. (Zsi­dókhoz írt levél, Jakab, Júdás és Péter levelei.) A folyóiratot most is a Kulturális Figyelő zárja, mely ezúttal - talán az előző témák világi túlsúlyának ellen- súlyozása végett - egyháziasabb, mint máskor. Kazin­czy Ferenc „Bibliájáról” (vagyis gyermekek és fiatalok számára készített Biblia-feldolgozásáról, mely sokáig lappangott elfeledve, míg Busa Margit irodalpmtörté- nész meg nem találta) Fabiny Tibor; az egyházszocio­lógiai kutatással évekig egyedül foglalkozó Tomka Miklós könyvéről (Magyar katolicizmus 1991.) Bár- dossy György; az Európai Protestáns Nagygyűlésről Bízik László Bottá István Huszár Gálról szóló monog­ráfiájáról Ötvös Péter; Julianna Ray megtéréséről (Jö­vevények és vándorok) Bozóky Éva számol be. Kérjük lelkészeinket, juttassák el folyóiratunkat - akár kölcsönzésképpen is minden érdeklődő kezébe! Bozóky Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom