Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-02-23 / 8. szám

Zsinati Híradó 1992. február 23.

I

s

I

JÍ

í

I

fi

K

dés alapján társul korábbi leányegyházával, illetve létrejöhet missziói egyházközségből is.

1.2. A társulást az abban érintett egyházközségek közgyűlései határozzák el és mondják ki. Ezeken az esperes és az egyházmegyei felügyelő, illetve azok helyettesei elnökölnek, és azt az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá. A jóváhagyást csak az egyházi alkotmányt sértő részletekre hivatkozva lehet megtagadni.

1.3. A társegyházközséggé társult egyházközségek az egyházközségi jogok és kötelességek tekintetében egyetlen egységként szerepelnek. Belső ügyeik intézésére önállóan jogosultak, kivéve a társulási egyezményben rögzített azon vitás kérdéseket, amelyekben az egyházmegyei presbitériumot kérik fel a döntés meghozatalára.

1.4. A társegyházközséggé társult egyházközségeknek közös lelkészük és felügyelőjük, de külön presbitériumuk, tisztségviselőik és külön pénztáruk van. A társulásban résztvevők külön választanak saját hatáskörű felügyelőt, akik közül az egyik egyúttal a társegyházközség közös felügyelője, míg a másik, illetve a többi a másodfelügyelője.

1.5. Az egyházközségi közgyűlések a társulás elhatározásával egy időben megállapítják a társgyülekezet lelkészi díjleveléhez és általában az egyházközség anyagi fenntartásához szükséges hozzájárulás mértékét, valamint a társult egyházközségek presbitériumainak nagyságát az egyházközségek lélekszá- mának megfelelően. Megállapodnak a társegyházközség székhelyében is.

1.6. A társegyházközség tagjai helyzetük kedvezőbbre fordulásával vagy egyéb okokból a társult viszonyt bármikor megszüntethetik ugyanazon a módon, ahogyan a társulás létrejött.

2. Missziói egyházközség

(C. var.) Alakuló egyházközség.

(D. var.) Szerveződő egyházközség.

2.1. Missziói egyházközség a szervezés alatt álló egyházközség, amelyben az egyházközség feltételeinek esetleg még nem mindegyike található. A missziói egyházközség a szerveződés időszakában is ugyanazokat a jogokat gyakorolja, amelyek az egyházközséget megilletik.

2.2. A szórványok, a fiók; ég Je4qyegyházközségek akár egy, akár több egyházközséghez tartoznak, az illetékes egyházmegyei esv egynázkeruleti közgyűlés jóváhagyásával missziói egyházközséggé szerveződhetnek. Egyházi érdekből az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásával missziói egyházközség megalakítását rendelheti el.

2.3. A missziói egyházközség a megalakuláskor elhatározott időtartam (pl. 5 év) után önálló, anya-, társ- vagy szórványegyházközséggé válik, ha addig az egyházközséget meghatározó feltételeket képes megteremteni, illetve megtartani.

3. Szórványegyházközség

3.1. Szórványegyházközség az az egyházközség, amelyben az egyházközségi tagok számának több mint ötven százaléka nem az egyházközség székhelyén éi, hanem szórványokban, esetleg leány- illetve fiókegyházközségekben is.

(E. var.) több, mint harminc százaléka.

(F. var.) több, mint hatvan százaléka.

MAGYARÁZAT A SZÖVEG- TERVEZETHEZ

3. Szórványegyházközség

Törvényi megkülönböztetése korábban nem volt, de a gyakorlatban élt, a kategória tág határok közötti értelmezésében. Meghatározása és ennek rögzítése azért fontos, mert egészen más, ha egy erős, önmagában is életképes egyház- községnek vannak szórványai, mint az a helyzet, amikor az egyházközség székhelyén is egy kis létszámú, erőtlen egyházi közösség él, és emiatt támogatásra szorul. Ezzel a gyakorlatból törvényileg is elismertté váló és pontosan meghatározott kategóriával az országos szórványofTertóriumból vagy az egyéb módon történő segítése is rendezettebbé válhat.

TÖBB KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN FEKVŐ EGYHÁZKÖZSÉGEK RÉSZEI

1. Anyaegyház

1.1. Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az egyházközség székhelye van, és amelyhez legalább egy leány-, illetve fiókegyház tartozik.

(G. var.) A^ anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az egyházközség székhelye van, és amelyhez legalább egy leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik.

1.2. Az anyaegyh áz kötelessége, hogy az egyházközséghez tartozó leány- és fiókegyházakat gondozza és segítse.

2. Leányegyház

2.1. Leányegyház az egyházközség azon része, amelynek nincs önálló lelkésze és felügyelője, de saját presbitériummal (élén gondnokkal), önálló gazdálkodással és saját istentiszteleti hellyel rendelkezik. Az anyaegyházközség gondozása alatt áll, gazdálkodását az anyaegyházközség számvevőszéke is ellenőrzi.

3. Fiókegyház

3.1. Fiókegyház az egyházközség azon része, amelynek nincs önálló lelkésze, felügyelője, presbitériuma és gazdálkodása, saját istentiszteleti hellyel sem rendelkezik, de a helyi ügyek intézésére és szervezésére gondnokot választ, akit az anyaegyházközség presbitériumába delegál. Az anyaegyházközség gondozása alatt áll.

3.2. A fiókegyház a megfelelő feltételek teljesítésével, saját elhatározásából, az anyaegyházközségnek történő bejelentési kötelezettséggel leányegyházzá szerveződhet

4. Szórvány

4.1. Szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi egyházközségi szervezetek és gazdálkodás nélkül egyházközségi tagok élnek.

4.2. A szórvány a megfelelő feltétel teljesítésével, saját elhatározásából, az egyházközségnek történő bejelentési kötelezettséggel fiókegyházközséggé szerveződhet.

AZ EGYHÁZKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI

1. Egyházközségi közgyűlés

1.1. Az egyházközség legfőbb kormányzó és képviseleti szerve a közgyűlés, amely az egyházközség nagykorú tagjaiból áll.

(H. var.) Az egyházközség legfőbb kormányzó és képviseleti szerve a közgyűlés, amely az egyházközség azon nagykorú tagjaiból áll, akik legalább egy éve annak bejegyzett tagjai, és teherviselésében folyamatosan részt vállalnak.

1.2. A közgyűlésnek hivatalból tagjai a lelkészek, a lelkészi és gyülekezeti munkatársak, a felügyelő, a másodfelügyelő, a gondnok(ok), a pénztáros, a számvevőszék elnöke, a jegyző, a megválasztott kántor és a presbiterek.

(I. var.) 1.3. A közgyűlésről a közgyűlési tagokat tájékoztatni kell. A közgyűlés időpontját, témáját és az eldöntendő kérdéseket legalább két, egymást követő vasárnapon az istentiszteleti alkalmakon meg kell hirdetni Amennyiben az egyházközség valamely részében istentisztelet nincs minden vasárnap, így a kétszeri hirdetés a közgyűlés sürgőssége miatt nem biztosítható, a hirdetés* személyre szóló meghívókkal, levél útján is lehetséges. A közgyűlési tagok jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve előzetesen írásos hozzászólást benyújtani.

2. Egyházközségi képviselőtestület

2.1. Az egyházközség választott szerve a képviselőtestület, amely az egyházközségi közgyűlés feladatait látja el kivéve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyeket

2.2. Képviselőtestületet azokban az egyházközségekben kell választani, ahol az egyháztagok száma a 4000 főt meghaladja. Azokban az egyházközségekben is lehet képviselőtestületet választani, ahol az egyháztagok száma meghaladja a 2000 főt. A képviselőtestületet a közgyűlés választja tagjai közül 6 évre úgy, hogy tagjainak száma 50 főnél kevesebb és 100 főnél több nem lehet.

2.3. A társegyházközségek és az olyan egyházközségek, amelyeknek közös vagyonuk, illetve közösen fenntartott intézményük van, közös képviselőtestületet alakíthatnak a közös ügyek vitelére. Az így alakított képviselőtestületek hatásköre csak a társuló egyházközségek közgyűlése által átadott ügyek intézésére terjed ki.

2.4. A képviselőtestületnek hivatalból tagjai a lelkészek, a lelkészi és gyülekezeti munkatársak, a felügyelő, a másodfelügyelő, a gondnok(ok), a pénztáros, a számvevőszék elnöke, a jegyző, 9 megválasztott kántor és a presbitérium tagjai.

2.5. A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal két egymást követő vasárnapon történő szószéki hirdetés útján meg lehet hívni az egyházközség minden tagját.

3. Egyházközségi presbitérium

3.1. Az egyházközség általános hatáskörű képviseleti szerve a presbitérium, amelyet a közgyűlés választ 6 évre, konfirmált tagjai közül. A presbitérium választott tagjainak száma 6 főnél kevesebb és 40 főnél több nem lehet.

3.2. Két közgyűlés, illetve képviselőtestületi ülés között . a presbitérium minden egyházközségi ügyben döntést hozhat, kivéve azokat, amelyek a közgyűlés, illetve képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

3.3. A presbitériumnak hivatalból tagjai a lelkészek, a lelkészi és gyülekezeti munkatársak, a felügyelő, a másodfelügyelő, a gondok(ok), a pénztáros, a számvevőszék elnöke, a jegyző és a megválasztott kántor.

4. Egyházközségi elnökség

4.1. Az egyházközség ügyviteli (operatív) végrehajtó

szerve az elnökség. Tagjai a lelkész (igazgató-lelkész) és a felügyelő. '

4.2. Fontosabb ügyekben, valamint testületi ülések előtt kibővített elnökségi ülést kell tartani, amelynek tagjai a/éldökségen kívül a gyülekezeti lelkészek, a másodfelügyelő, a gondnok(ok), a pénztáros, a számvevőszék elnöke, a jegyző és a megválasztott kántor.

A törvénytervezetet és kisérő szövegét a 3. sz. Alkotmány, struktúra (modell) zsinati szakbizottság tárgyalta, fogalmazta és fogadta el a Budapesten 1991. december 14-én és 1992. január 18-án tartott teljes ülésein, valamint a Szombathelyen 1991. december 28-án, Tatabányán 1992. január 4-én, Budapesten 1992. január 4-én, és Mezőberény- ben 1992. január 8-án tartott részbizottsági üléseken.

13

=*

Egy újonc élményei a zsinaton

Dr. Tőrök Gábor, a Gazdasági Bizottság elnöke, jelentését olvassa

KOMMÜNIKÉ

A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényalkotó zsinatának Budapesten

1992. február 7-8-án tartott IV. ülésszakán megvitatták és elfogadták az egyháztagságról szóló, a sokféleséget figyelembe vevő nyitottan megfogalmazott törvény- tervezetei mely kimondja: „A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja az a magyar állampolgár és az a Magyarországon élő személy, aki keresztségben részesüli az evangélikus egyháznak a Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását elfogadja, val(ja és képességei mértéke szerint megtartani igyekszik. Az egyháztagság egyházközségi tagságban valósul meg.”

A zsinat ezután megvitatta az egyház- község fogalmát és a zsinatról szóló törvény tervezetét Megerősítette azt a gyakorlatot, hogy a zsinat törvényhozó, alkotmányozó, de nem rendelkező, végrehajtó testület.

A zsinat következő ülésszakát 1992. június 26-27-28-án tartja.

Budapest, 1992. február 8.

Az Evangélikus Egyház Zsinatának elnöksége

Póttagként először most, február 7-8-án vehettem részt a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának ülésein. Nagy érdeklődéssel és némi szorongással tettem eleget a meghívásnak, amit főként az indokol, hogy több barátom már hátat fordított ennek a munkának, míg ugyanennyi szeretett keresztyén testvérem nagy felelősségérzettel vállalja ezt a feladatot. Az előző ülésszakoktól nem befo- lyásoltan értékeltem mindazt, amit e két nap alátt láttam, hallottam.

Kifogástalannak találtam a tanácskozás külső körülményeit. A Fasori Gimnázium díszterme technikai felszereltségével méltó környezetet biztosít a zsinat üléseinek. Az írásos előterjesztések nagy része korszerű formában, jól szerkesztve, áttekinthető módon, megfelelő időben áll a zsinati tagok rendelkezésére.

Tiszteletreméltó a zsinati tagok részvételi aránya az üléseken és az egységes közös szándék, hogy a célul kitűzött munkát: az egyház működési elveinek, hitbeli hátterének tisztázását, törvények megalkotását elvégezzék. A hangulatot testvérinek, barátinak, együttműködőnek, alkotónak éreztem. Ilyen körülmények között intellektuális örömöt jelentett a részvétel a közös gondolkodásban, a törvények legmegfelelőbb megfogalmazását célzó munkában, amikor a két nap alatt néhányszor erre sor került.

Az előterjesztéseket és a vitát követve, úgy tűnt számomra, hogy

kevés a felvetett kérdésekben szakmailag igazán hozzáértő tag és nem hagyatkoznak eléggé a megválasztott szakbizottságok tudására. A helyszínen rögtönözve, a kollektív fogalmazás szándékának csapdájában vergődve, sok esetben percek alatt esett darabjaira a bizottság hosszú munkával átgondolt előterjesztése. így azután mindenki sikerélménye elmarad. Kudarcot él meg az előkészítő csoport a visszautasítás által, kudarcot szenved az ülés, mert törvény alkotása helyett ismétcsak a bizottsághoz utalja vissza a témát átdolgozásra és kudarcként fogadja egyházunk közvéleménye, hogy újból eltelt egy ülésszak nagyon kevés eredményt hozva, csekélyke „kész terméket” alkotva.

Nagyon alapos szakértői előkészítésre; a szakértői előterjesztéseket tiszteletben tartó, fegyelmezetten a lényegi kérdések vitatására szorítkozó plenáris tárgyalásra és határozott, célratörő üléselnöki ténykedésre lenne szükség ahhoz, hogy a zsinat jobb hatásfokkal dolgozhasson. Megnyugvással olvastam a zsinati anyagokban és hallottam felszólalásokban, hogy több zsinati tag és vezető ezt nálam sokkal világosabban látja és megfogalmazza, sőt tesz a javulásért. Adjon Isten átütő sikert a józan erőknek ezekben a kérdésekben.

Mivel nem gondolom, hogy ehhez én döntő mértékben hozzájárulhatnék, nem bánom, hogy póttagként csak esetenként vár rám az a feladat, hogy részt vegyek a zsinat munkájában és örülök, hogy életem mostani szakaszában em- berközelibb szolgálatot bízott rám Jézus Krisztus Uram. Minden tiszteletem azoké, akik a kétségkívül szükséges törvényalkotási munka terhét hordozzák, idejük és energiájuk egy részét ennek szentelik.

Dr. Gadó Pál

Először a zsinaton

Egyházunk legmagasabb fórumáról számolok be abból az alkalomból, hogy először vettem részt zsinatunk nagy munkájában.

Az egyházmegyénk által korábban megválasztott Kiss Zoltánná Németh Margit zsinati tagunk ugyanis lemondott, így póttagból lettem rendes zsinati taggá.

A Veszprémi Egyházmegye választott meg a Somlószőlősi Egyházközséghez tartozó Somlóvecsei

Leánygyülekezetből: mint egyházat ^pítő és bizonyságtevő evangélikust először a Veszprémi Egyházmegye presbitériumába, majd kerületi közgyűlési küldöttnek, utána Zsinati póttagnak.

Zsinatunknak erre az ülésszakára kaptam először meghívást. Nagy benyomást tett rám, hogy a zsinati testvérek milyen nagy szeretettel és megbecsüléssel fogadtak.

A zsinat elnöksége, bizottságai és minden tagja nagy felelősséggel, jóakarattal végzi munkáját. Nagy aktivitással dolgoztunk az előttünk álló nagy feladatokon. Isten Szentlelke engem is úgy vezérelt, hogy már az első napon kifejtsem, mi a megújulás mellett őseink hitalapjait feltétlen megőrizzük. Az Ágostai Hitvallás és a teljes Szentírás legyen hitünknek az alapja. Új törvényeinknek a szellemét-betűit is ez hassa át.

A nagyon sok felszólalás egy Id's

csit lassítja a munka ütemét, de mindenki azon igyekszik, hogy Istennek tetszőén a gyülekezetek nagy megelégedéssel fogadják az új egyházi törvényeket.

Kérem, a Jóistennek Szentlelke vezéreljen minden zsinati tagot a munkában és adjon mindenkinek bölcsességet, hogy ezt a nagy munkát minél jobban és gyorsabban folytathassa, és befejezhesse egész egyházunk javára.

Márkus Géza I

i

I

A budapesti Evangélikus Gimnázium

zsinati póttagja DR. SCHULEK MÁTYÁS a gimnázium angol- magyar-történelem szakos tanára. Helyetesként vett részt a 4. üléssza- on. Egyházunk vezetősége megbízta őt az ősszel megnyíló Deák téri Evangélikus Gimnázium szervezési munkálataival.

E G Y H Á Z K Ö Z S É G

Törvénytervezet