Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-11-29 / 48. szám

. A VASÁRNAP IGEJE a megromlott viszonyunk teljességgel Istennel, Jézus által. Teljes harmónia jön létre a diszharmónia helyett, ez lesz az örök boldogság. CSÜTÖRTÖK Az Úr szemei áttekintik az egész földet, és ő megmutatja erejét azoknak, akik tiszta szívvel az övéi. 2Krón 16,9 (Kol 1,11, Zsid 10, 19-23, Ézs 59,l-15a) Egyedül Isten az, Aki áttekinti az egész földet, Aki ismer minden embert, Aki jól tudja, kik azok, akik tiszta szívvel keresik Őt. ő az. Aki erőtlenségben erőt tud adni, a megfáradt erejét megsokasitani, ahogyan Pál bi­zonyságot tesz arról, elég néki az Isten kegyelme az ő erőtlenségé­nek leküzdésében. „Csak Jóbnak tűrését, Ábrahámnak hitét Oltsad az én szivembe; Én reménységemet, Erőtlenségemet Fogadd szent kegyelmedbe! Ellened ne vétsek, Csak teneked éljek. Bízzam ígére­tedbe!” 350. ének 5. verse. PÉNTEK Ez az én szolgám, akit Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. Ézs 42,1 (Mk 9,7, Jn 18,33-38, Ézs 59,15b-21) Olyan áldottak ezek az igék, mert arról a Szabaditóról beszélnek. Akit Isten küldött ebbe a világba. Isten Bárányáról, Isten Fiáról, Aki nemcsak hirdette azt, hogy a törvényből egyetlen pontocskát sem akar elhagyni, hanem ö azért jött, hogy a törvényt érettünk, helyettünk, miattunk betöltse, őbenne és Őáltala szegezte Isten oda a mi bűneink adóslevelét a golgotái keresztre. A kereszten egy csodálatos csere történt, Jézus átvette tőlünk, ami a miénk, bűneinket és nekünk adta, ami az övé: tisztaságát, bocsánatát, kegyelmét. „És ő engedelmeskedett: Eljött a földre értem. Szép, tiszta szűztől született - Ember lett és testvérem. Nagy hatalmát elrejtette, Én földi formám fölvette. Hogy a Gonoszt legyőzze.” 318. ének 5. verse. SZOMBAT He mond ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét. 2Móz 20,7 (2Tim 2,15 Jel 5,1-14, Ézs 60,1-11) Az Isten nevének tiszteletben tartását kéri az ige tőlünk és minden embertől. Valóban tiszteletben tartják Isten nevét? Isten az ember számára azért adta a beszédet, hogy merjenek Róla szólni, bizonyságot tenni csodálatos tetteiről. Meijék elmondani, nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát, mert Istennek ereje ez, minden hívőnek üdvösségére. Isten nevét segítségül hívhatjuk, mert Maga bátorított rá: hívj segítségül engem a nyomorúság idején. Áldhatjuk őt, mert: „Meg­megújul minden reggel az ő nagy irgalma. Azért mihelyt napunk felkel, kezdjünk háladalba. Szivünk és szánk szép énekkel Krisztust magasztalja, Meg-megújul minden reggel Az ő nagy irgalma.” Ez az irgalom állhatatossá és kipróbálttá tesz. Jézus által válik való­sággá az, hogy be van Írva nevünk az Életnek Könyvébe. Megyaszai László Karinthy mély lélekismerettel megírt karcolaténak szereplője nagy lelkesedéssel adja elő élet­programját: tökéletes időbeosz­tás, feddhetetlen életmód, ki­egyensúlyozott, harmonikus rend... „Mióta csinálod ezt?” - kérdez bele a lassan türelmetlen­né vált hallgató. „Holnap kez­dem!”- hangzik a csattanós vá­lasz, amely keserű humorral vonja kétségbe, hogy életünkben kezdődhet valami új. Az ember bölcselkedő érvekkel is ezt véli igazolni: Okok és okozatok le­zárt meghatározottságában élünk. Ebből a láncolatból lehe­tetlen kitörni. Mindig csak foly­tatni tudjuk úgy, ahogy abba­hagytuk. Még a radikális kör­nyezetváltozás sem segít, hiszen az új lakásba, új munkahelyre, új házasságba is visszük ma­gunkkal régi önmagunkat. MAJD HOLNAP! Lehetetlen újat kezdeni. így gondolkodik az ember. Istennek azonban más a vélemé­nye. Isten maga teremti meg szere- tetével a belső megújulás lehetősé­gét. Parancsszóra nem lehet újat kezdeni. Akaratunk megfeszítése, jó szándékú fogadkozás is kevés­nek bizonyul. Isten szeretete azon­ban újjá formálja életünket. Ez a szeretet döbbent rá, hogy a bajok okát nem külső körülményekben és nem másokban kell keresni, ha­nem éppen abban, hogy elszakad­tunk ettől a szeretettől. Csak Isten szeretetének van olyan teremtő ha­talma, amely megújíthatja életün­ket. Merjünk hát hinni, bízni Is­tennek újjá teremtő szeretetében, amely abban lett nyilvánvalóvá, hogy Jézust elküldte e világra (ÍJn 4,9). Az új kezdet belső életstílus vál­tozást jelent, amely meghatározza gondolatainak irányát, éppen úgy mint cselekedeteinket. Szívünkről, egész emberségünkről van szó, s nem csupán kisebb vagy nagyobb hibák korrigálásáról. Ennek az életújulásnak nemcsak kezdetét, de folytatását is Isten sze­retete biztosítja. Fii 1,6-ban ezt ol­vassuk: „Isten, aki elkezdte benne­tek a jó munkát (az új teremtést), elvégzi a Krisztus Jézus napjára.” E szent folytatás érdekében kérleli Jézus tanítványait búcsúbeszédé­ben : maradjatok meg az én szere- tetemben (Jn 15,9). így formálód­hat rajtunk és bennünk Krisztus arca (Róm 8,29), mig Isten szerete­tének legnagyobb csodájaként el­juthatunk a célhoz, a beteljesedés­hez: „hasonlóvá leszünk hozzá” (ÍJn 3,2), aki szeretetéből saját ké­pére és hasonlatosságára teremtett és újjá teremtett minket. Madocsai Miklós Imádkozzunk időért... Nem érünk rá tisztelendő úr, tet­szik tudni, hogy van ebben a mai világban... Tudom. Van, amikor nem jutunk el istentiszteletre, gyü­lekezeti alkalmakra. De hogy soha ne jussunk el..., soha ne éljünk rá, ugye meg tetszik érteni, ezt még a lelkész úr sem hiszi. Tudom nincs igényünk a gyüleke­zeti közösségre és ezt illetlenségnek érezzük megmondani a lelkésznek. Ezért csak néha szoktam megkér­dezni: miért látni ritkán istentiszte­leten?- mert nem szívesen kénysze­rűek embereket hazugságra... Tudom: vannak elfoglalt embe­rek, mégis rájuk lehet komolyan építeni. Ők azok, akik előveszik a naptárt s megnézik, mikor érnek rá, melyik az a másfél-két óra, amikor számítani lehet segítségükre. Tudom: nem lehet Isten olyan kegyetlen, hogy ne tudná, hogy az ember, akit teremtett, egy időben csak egy helyen lehet jelen. Isten nem is azt kívánja, hogy mindig mindenütt ott legyünk, csak azt várja, hogy vegyük észre azt a pil­lanatot, amit valóban ő rendelt a számunkra; amikor nekünk kell segíteni, amikor valóban fontos a jelenlétünk, vigasztaló szavunk, amikor a mi segítő kezünkre van szükség. Tudom: az életben ez közel sem ilyen egyszerű. Márta is akkor sür- gött-forgott, amikor le kellett vol­na ülni a „Mester lábainál”. Nem rosszat tett ő, csak volt akkor, ott fontosabb; az a „jobb”, amit Má­ria választott! Imádkozzunk azokért, akik nem igénylik a gyülekezeti közösséget. De imádkozzunk azért, hogy meg­találjuk azt a legfontosabbat, ami­ért küldettünk, amiért Isten terem­tette a mai napot. A pillanatért, az Isten adta időért imádkozzunk, hogy el ne szalasszuk küldetésün­ket, életünk értelmét. Mert minket is kísért a „nem érek rá”. Nehogy mi is mindig ott legyünk, ahol nem kellene lennünk! Imádkozzunk azért, hogy egy­házunk a sokféle elvárásból megtalálja azt, amit az Isten vár tőle. Imádkozzunk, hogy tudjunk ne­met mondani feladatokra, melyek valójában nem a mi feladataink, melyeket Istep nem nekünk szánt. Istenünk segítsen nekünk nemet mondani feladatokra. Imádkozzunk azért, hogy az Is­tentől kapott feladatra szívből tud­junk igent mondani és azt maradék nélkül, készségesen vállaljuk és tel­jesítsük. így lesz akkor egyszerre sok időnk, mert hátha igaza van az ír közmondásnak: „Aki az időt te­remtette, eleget teremtett”. Kertész Géza ÚJ KEZDET - ÚJ ERŐ IPt 1,22-25 Egy új egyházi év kezdetén sok­minden fölmerülhet az emberben, akkor, ha átgondolja azt, hogy mi minden vár rá. Advent első vasár­napja ezért a számvetés vasárnapja lehet. Egy úté, egy találkozásé, a jövőbe tekintő reményé. Ez a re­mény sokszor úgy tűnik, hogy hiá­bavaló, úgy tűnik, hogy a remény­telenség korában élve közhely csu­pán. Mégis valljuk, nem önma­gunkra nézve, nem az emberi gyen­geségre figyelve, hogy valami több tölti be mindennapjainkat. Nevez­hetjük ezt egyfajta mégis-remény- nek. Hiszen minden látszat, minden kétségbeesés, minden vereség elle­nére is föl tudunk állni, hiábavaló­nak tűnő napok ellenére is tudunk tervezni, egy üres ház ellenére is el tudunk indulni, mert tudjuk, hogy van valaki aki vár ránk, van valaki aki elénk jön, van valaki aki fölemel minket. És mindenekelőtt minden napban az új kezdet lehetőségét ajándékozza nekünk. Adventban úgy tűnik, hogy a vá­rakozó ember álí a középpontban, a várakozás érzése az, ami megha­tározza mindennapjainkat. Hiába­való lenne azonban ez a várakozás, ha nem indult volna már el felénk, akire várunk. Borzalmasak lenné­nek a percek, ha nem lennénk bizto­sak a találkozásban. Advent a fe­lénk közeledő Jézus időszaka. Fe­lénk jön, hogy a sötétségben fény gyulladjon, jön, hogy a reményte­lenségből remény legyen, jön, hogy elesettségünkben fölemeljen ben­nünket. Jön, hogy szeretetébe ölel­jen. Az ádventi várakozó ember re­ménységében, hitében sohasem szé­gyenül meg. Mert nem önmagára néz, nem is emberek erejében bízik, hanem tudja, hogy amikor így ki­ált: Nincs emberem, akkor Valaki mégis emberévé válik. Amikor ha­zafelé indul, tudja, hogy nemcsak nyitva áll előtte az atyai ház, de szerető Atyja elé jön, megbocsát és ő maga vezeti vissza otthonába. Adventban amikor az új kezdet­ről beszélünk, akkor nem feledkez­hetünk meg arról, hogy egy út már mögöttünk van. És ez az ut, folyta­tódik mindaddig, amíg egyszer meg nem állít az igaz Bíró. Mindaddig, amíg Isten színe elé nem szólít ben­nünket. Adventben nem feledkez­hetünk meg arról amit hitvallá­sunkban újra és újra kimondunk: tudjuk, hogy Jézus újra eljön, hogy ítéljen élők és holtak fölött. A na­pot, az órát nem tudjuk, éppen ezért a várakozás, a felénk közeledő várása egyúttal készenlét is kell hogy legyen. Mert nem tudhatjuk, mikor mondjuk ki az utolsó szót, mikor szalasztunk el egy lehetősé­get egy kapcsolat rendezésére, mi­kor felejtjük el kimondani a vigasz­taló, erősítő szavakat. Megtisztításról, igazság iránti en­gedelmességről, képmutatás nélküli szeretetről szól a mai vasárnap igé­je. Konkrétan megmondja azt, hogy miként is készülhetünk. Nem azt mondja, hogy várjátok megtisz­tulásotokat, hanem azt, hogy tisz­tuljatok meg! Sokszor hajiunk arra, hogy passzívan várjunk csupán. Igénk a mai vasárnapon, ádvent el­ső vasárnapján aktivitásra szólít fel. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az erőforrás is bennünk van. Nem jelenti azt, hogy mi olyan nagyszerűek, olyan hatalmasok va­gyunk, hogy már senkire és semmi­re nincs szükségünk ahhoz, hogy egyfajta normális életet éljünk. Lu­ther ennek az igeszakasznak értel­mezésekor így ír: „Nem azok vagy­tok, akik voltatok, hanem új embe­rek lettetek. Ez nem cselekedetekkel történt, - újjászületés kellett hozzá. Új embert mi nem tudunk csinálni, úgy kell annak teremni - születni. Az ács sem tud fát csinálni, hanem maga nő az a földből.” Ugyanak­kor Luther rámutat arra, hogy az apostol maga mondja: mivel új te­remtmények vagytok máshogy kell élnetek. Új kezdet - új erő. Mondhatjuk azt, hogy Isten kegyelméből újra elindulhatunk. Hiszen naponként megújítja rajtunk kegyelmét, erőt adva. És ezzel a megújult erővel kell figyelnünk mindennapjainkra, a másikra, a társra, a barátra és az ellenségre is. A megbocsátás, a kép­mutatás nélküli szeretet erejével.-y­IMÁ DK ÓZZUNK! Urunk gyengék, erőtlenek vagyunk, ön­magunk bűvös köréből nem tudunk a ma­gunk erejéből szabadulni. De tudjuk, hogy Te közelítesz felénk, eljössz hoz­zánk. Add, erődet, hogy tisztaságban, igazságban, képmutatás nélküli szeretet- ben tudjunk várni Téged. Amen. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1992. november 29. I., Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szitás Attila; de. 10. német Gémes Pál, de. 11. (úrv.) Ma­docsai Miklós; du. 6. (vespera) Balicza Iván n., Torockó tér de. fél 9. Balicza Iván II., Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor Pesthidegkút, I., Báthory u. 7. de. fél 11 Csiz­mazia Sándor Csillaghegy, Dl., Mátyás kir. út 31. de. 10. Donáth László Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. dr. Nagy István Újpest, IV., Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Brebovszky Éva, de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter, du. 6. zenés áhitat dr. Harmati Béla VIII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szir­mai Zoltán, du. 6. ifjúsági Ferenczy Erzsébet VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák Cselovszky Ferenc, déli 12. magyar Kertész Géza Vili., Vajda Péter u. 33. de. fél 10. Fabiny Tamás IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11 dr. Rédey Pál Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél II. Fabiny Tamás X., Kerepesi út 69. de. 8. Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. Csepregi András, de. 11. (úrv.) Csepregi András, du. 6. Missura Tibor XI., Németvöl­gyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor Buda- hegyvidék, XII., Tartsay V., u. 11. de. 9. (úrv.) dr. Széchey Béla, de. 11. (úrv.) dr. Széchey Béla, du. fél 7 Urbán Eszter Xm., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifi. Kendeh György. XIII., Frangepán u. 43. de. 8. XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) prsebiter iktatás: Bolla Árpád XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Bízik László Újpalota, XV., Hártyán köz du. S. ökumenikus istentisztelet Rákospalota, Kis- templom, XV., Juhos u. 28. de. 10. Veperdi Zoltán Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere de. 10. dr. Kamer Ágoston. Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Szalay Tamás Má­tyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás Rákoshegy, XVIII., Tessedik S. tér de. 9. Detre János Rákoscsaba, XVD., Péceli út 146. de. 9. dr. Vámos József Rákoskeresz­túr, XVII., Pesti út 111. de. fél II. Detre János Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. dr. Vámos József Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán Pest- szentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. temp­lom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú XIX., Kispest, Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú Pestszenterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel Csepel, XXI., Katona J. u. de. fél 11 Mezősi György Budafok, XXII., Játék u. 16. de. II. ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJÁN az oltárterítő színe: lila. A délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Mk 1,1-5; az igehirdetés alapigéje: IPt 1,22-25. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth középhullámon 1992. december 6-án, vasárnap de. 10.05 órakor a csö­möri evangélikus templomból. Igét hir­det Solymár Péter lelkész. ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK cím­mel egyházunk adását közvetíti a Kos­suth Rádió középhullámon 1992. novem­ber 27-én, pénteken 13.30-14.00 között. HAZAI ESEMENYEK ZENES AHÍTAT november 29-én, vasárnap 18 órakor a Deák téri templomban SZOKOLAY SÁNDOR MŰVEIBŐL Weltler Jenő emlékére Közreműködnek: Berczelly István - bariton Dobozy Borbála - csembaló Trajtler Gábor - orgona A LUTHERÁNIA ÉNEKKART és a Magyar Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttesét KAMP SALAMON és SZOKOLAY SÁNDOR vezényli. Igét hirdet: DR. HARMATI BÉLA püspök A MAGYAR EGYHÁZZENEI TÁRSASÁG 1993. január 7-én du. is­tentiszteletet tart és hangversenyt ren­dez „A zsoltár az egyház éneke” cím­mel. Részleteket későbbi számunkban közlünk. Jelentkezzenek felekezeti kü­lönbség nélkül iskolai kis- és nagykóru­sok Mercze Györgynél (1134 Buda­pest, Kassák Lajos u. 38.1.18.) novem­ber 30-ig. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Rendkívüli könyvvásár sajtóosztályunkon! Az alább felsorolt könyvek árából 50% engedményt adunk. Amíg a készlet tart! Kutas K.: Egy embe Scholz L.: Jót válj! EVANGÉLIKUS TEMPLOMOK levelezőlapok . Gáncs A.: AKCIÓ! Régi ár (Jj ár .. 83,­41,­110,­55,­106,­53,­135,­67,­158,­79,­. 80,­40,­. 132,­66­. 50,­25,­115,­57,­160,­80,­110,­55,­130­65,­30,­NAGYTARCSA November 29-én vasárnap du. 3-kor a nagytarcsai Táncsics Mihály Művelődési Házban ADVENTI IFJÚSÁGI DÉL­UTÁN lesz. Közreműködik: a pilisi ifjú­sági együttes Koczor Tamás vezetésével, Sillye Jenő és együttese a helyi evangéli­kus ifjúsági színjátszó csoportja. Az alkalom elérhető Cinkotáról 3 órakor induló autóbusszal. BUDAVÁR 28-án szombaton 9 órától du. 4 óráig gyülekezeti csendesnapot tartunk, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. 29-én, advent első vasárnapján este 6 órakor a Huszár Gál kórus köz­reműködésével vesperás (reformáció korabeli énekelt liturgiás) istentisztele­tet tartunk. Igét hirdet: Balicza Iván. 9 U A Budapest Hilton 1992-ben az anyaor­szágon kívül éló magyarok keresésére in­dul, hogy hazahívja őket Karácsonyra. Töltse On is a legszentebb családi ünne­pet itthon. A Budapest Hilton karácsonyi ajánlata: USD 95.-/nap DEM 160.-/nap/ dunai felár USD 30.-/nap DEM 50.-/ nap/. Érvényes: 1992. december ^.-de­cember 28., szilveszterre is, ha a Kará­csony egyik napját is itt tölti. ISTEN VELE TISZTELENDŐ UR! Krisztus katonái között sok a közle­gény, még reverendásan is. Nem jutott nekik a vált-lapra sem ezüst, sem arany­csillag, a kitüntetéskor is megfeledkez­tek róluk. Az ö kitüntetésük a Kereszt, amit szolgálhatnak gyarlón és hűsége­sen, újból és újból a kegyelemből élve. Mint minden hívő testvérüknek, nekik is helyük van a minden szentek közösségé­ben, amikor Istennek hálát adva értük, fakereszttel búcsúztatjuk ükét. Az egyszerű lelkipásztor-közlegé­nyeknek a legutóbb elhunyt Mogyorósy Gyula áldott életű volt köiesdi lelkésszel együtt állítunk emléket lapunkban. A dunántúli születésű, volt soproni iicis- tát 1937-ben küldte szolgálatba püspö­ke, dr. Kapi Béla. Mint hűséges segéd­lelkészét emlegeti ma is a győri, pápai, szekszárdi gyülekezet sok öregje. Min­denhova elment, ahová küldték és vár­ták. Áldották a betegek otthon és a kór­házban, mert számon tartotta őket, és rendszeresen hozta az erőt és vigaszta­lást betegágyukhoz. Nagyon szerették az öregek és gyermekek is, mert meleg szíve nemcsak befogadta őket, hanem önfeledten együtt érzett velük örömük­ben, bánatukban. A gyülekezet örült a tartalmas, életes prédikációinak, amik­ből mindig vittek haza lelki kenyeret. A lelkészek munkaközösségében gondo­san felépített előadásokkal szolgáit, amiből csak gazdagodni lehetett. A tolnai kis köiesdi gyülekezet sze­rény parókiája minden gyülekezeti tagot nyitott ajtóval várt. Ott a türelmes sze­retet magasiskolájával is találkoztak a hívek. Jó felesége, Benedek Lujza súlyos ízületi betegsége jelentette számára a szolgálat mindennapos második műsza­kát. Orvosa és ápolója volt egyszerre élete hű társának, ez a példaadása is növelte a szeretetet és tiszteletet iránta az egész községben. Életük a tisztes sze­génység keretei közé zártan is gazdag volt, mert a család és a gyülekezet az evangélium erejét látta benne. 78 éves koráig élt és szolgált másokért A nyugdíjas években is örömmel szolgált a Mohács-Harkányi gyülekezetben. Kis otthonuk Harkányban a béke szigete volt, a vendég csak szeretetet kapott. Jó ötven évvel ezelőtt, mint diák, ke­rékpárosán kísértem az egyik sárközi szórványba. Defektet kapott a kerék­párja a falu előtt, nem fogadta el helyébe az enyémet. Előre küldött az iskolába a hívekhez, hogy hírt vigyek. Egy perccel a szokott kezdet előtt ott volt ő is, gyön­gyöző homlokkal sietve tolta a kerék­párját. Én a prédikációját akkor csodá­latosan szépnek hallottam, mert mögöt­te volt az alázat kis testvére iránt és a pontos hűség Urához és a kis szórvány szolgálatához. Vajon hányán ismertek az országban hűséges pásztorukra? Életűk elkopott a szolgálatban, maguk is elnyüvödtek, de Isten szeretete és hűsége sokszor róluk jut eszünkbe. Jó Tisztelendőnk, sokon és kevesen is hű Testvérünk, meghatott hálával kö­szönjük szolgálatodat! H. Németh István HALÁLOZÁS Rövid szenvedés után október 18-án 78 éves korában elhunyt Mogyorósy Gyula ny. lelkész. Volt gyülekezetében, Kölesden búcsúztak tőle október 22-én hálás hívei, családja, lelkésztársai. A templomi igehirdetést Németh Pál mohácsi lelkész végezte, a sírnál Szabó Pál köiesdi és Andorka Sándor ny. ké- tyi lelkész búcsúztatták. Élete és hűsé­ges szolgálata a pásztori szeretet példá­ja marad Tolna-Barany i egyházmegyé­jében. 23/185 barna hajú, barna szemű, virágokat, állato­kat szerető, komoly gondolkodású, de vidám alapter- mészető szorgalmas Répcelak környéki fiú házasság céljából megismerkedne korban hozzáillő, romanti­kus, lelkiekben gazdag, egyszerű, kedves szolid leány­nyal, aki őszinte, tiszta életre vágyik. Jelige: Hit, re­mény, szeretet. Megvételre keresem a Református Sajtóosztály ki­adásában megjelent Jubileumi Kommentárt. Nyugdíjas lelkészektől vagy lelkészek özvegyétől - de másoktól is - szívesen vennék bibliai könyvek magyarázatát tartal­mazó könyveket vagy más teológiai könyveket. Ajánla­tokat „Szolgálat” jeligére a Kiadóhivatalba kérek. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZOLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal Postafiók 500. BUDAPEST 1447. Telelőn: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedö Központ Kft. (920081/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomés 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét Felelős vezető: SEBESVÁRI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 300 Ft, egy évre 600 Ft. Csekkszámlaszém: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza I Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas. Zak 9,9. VASÁRNAP Izrael fenséges Istene nem ember, hogy megbánjon valamit ISám 15,29 (Róm 3,3-4, Mt 21,1-9, Rom 3,8-12[13-14], Zsolt 24) Isten ígérete szerint adventben jön hozzánk Jézus szemé­lyében a mi ádventi Királyunk, ő csendesen, alázatosan, szolgálva I jön, nem hatalmas pompával. Úgy jön Ő, mint Mátyás királyról tanultuk, hogy sokszor vándornak öltözve, egyszerű ruhában láto­gatta meg népét, megtapasztalva a nép nyomorúságát, mint hatal­mas király bevonulva am a helyre, ahol egyszerű ruhában járt, igazságot szolgáltatott a nyomorúságot szenvedett embereknek. Jézus hozzánk, mint bűnösökhöz jön, hogy megmentse bennünket bűneinkből. Váijuk-e adventi Királyunkat? „Kitárom előtted szi­vem...” Tárul-e már az ajtó és a szív Előtte? HÉTFŐ A hamis ügytől maradj távol. 2Móz 23,7 (IPt 2, 1, Hab 2,1-4, Ezs 56,1—8) A keresztyén élet állandó vigyázás és őrt állás a gonosszal szemben. Ebben az őrt állásban egy csodálatos segit­I ségre és szabaditóra. Jézusra várunk. Aki meg tudja tisztítani szi­vünket és életünket a gonosztól. Az Ö igéjében kér bennünket am, I hogy nyitott szívvel varjúk öt. Isten igéje Jézussal való találkozás­ra, megtérésre hiv bennünket, am, hogy megbánjuk bűneinket és hittel elfogadjuk Isten bűnbocsátó kegyelmét. Jézus azért jön, hogy megbocsássa bűneinket, szivünkben rendet és békét teremtsen. KEDD El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre, ahol nem látom? - így szól az Úr. Nem én töltöm-e be az eget és a földet? Jer 23,24 I (Mk 4, 22, Mik 2, I-S, 12-13, Ézs 57, 14-21) Emberek elől ideig, óráig el lehet rejteni dolgokat, de még sokszor emberek előtt sem, I mert a rossz az hamar kitudódik. Isten elől még inkább nem Í rejthetünk el semmit, mivel Ő a sziveket és a veséket vizsgálja, igy ismeri szivünk minden rejtett vétkét is. Ha Isten elől nem rejthetünk el semmit, akkor merjük Neki mondani: Atyám, vétkeztem az ég ellen és Teellened és nem vagyok méltó arra, hogy gyermekednek neveztessem. Légy irgalmas nékem Uram bűnösnek. Isten az egy­szülött Fiáért kész gyermekévé fogadni újra. A gyermekké fogadás által áldott békességet ad a szivünkbe. SZERDA Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy por­ból lettünk. Zsolt 103, 14 (lKor 15,54, Jel 22,12-13,17,20-21, Ézs 58,1-12) Isten formáló kezéből került ki az életünk. Ő úgy formált bennünket, hogy egyszer ez a romlandó test elomol, újra porrá lesz, 1 de ha már életünkben találkoztunk az élet forrásával, Jézussal, akkor Isten egy romolhatatlan testben feltámaszt bennünket. A tel­jes diadal a halál felett Isten Országában valósul meg, ahol nem lesz sem könny, sem fájdalom, sem sírás, mert nem lesz bűn. Helyreáll V Evangélikus Élet 1992. november 29. f---------NAPRÓL NAPRA -------

Next

/
Oldalképek
Tartalom