Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)
1992-11-22 / 47. szám
Evangélikus Elet 57. ÉVFOLYAM 47. SZÁM 1992. NOVEMBER 22. AZ EGYHÁZI ÉV UTOLSÓ VASÁRNAPJA ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 12 Ft Minden fénybe borul, mihelyt kialakul bennünk az istenhit legparányibb foka. Teilhard de Chardin Merre tovább ökumené? A TARTALOMBÓL URUNK, LELKESÍTS A LÉLEKKEL! ÉPÍTSÜK ÚJJÁ TEMPLOMUNKAT! ZENEI FŐHAJTÁS WELTLER JENŐ EMLÉKE ELŐTT Saját gyermekeimnek írtam... Beszélgetés D. Albert Greiner ny. párizsi püspökkel most megjelent könyvéről; Luther Márton, az igazság megszállottja. A püspök feleségével együtt jött hazánkba és az Evangélikus Múzeumban találkoztunk. ÖRÖKÉLET VASÁRNAPJA Máté 15,1-13 Akkor meglátjátok az embernek Fiát eljönni a felhőkben, hatalommal és nagy dicsőséggel. Lukács 21,27. Eljön hatalommal. Ez azt jelenti, hogy angyalok és szentek nagy serege kíséri, mikor ítéletre érkezik. De azt is jelenti, hogy Krisztusnak ez az eljövetele éppen olyan hatalmas lesz, mint amilyen gyenge és jelentéktelen volt az első. Nemcsak azt mondja, hogy jön, hanem, hogy meglátják. Mert testben is eljött, de nem látták. Lelkileg ma is eljön naponként az evangéliomban a hívő szivekbe, de senki se látja, hz az eljövetele azonban nyilvánvaló lesz. Mindenkinek meg kell látnia. Ahogy a Jelenések 1. fejezetének 7. verse mondja: „Imé, élj5 a felhőkkel és minden szem meglátja Öt, még akik általsze- gezték is.” Azt is meglátják, hogy ugyanaz a testbe öltözött ember-Krisz- tus 0, aki Máriától született s e földön járt. Azt is mondhatta volna: Meglátnak engem. De lám világosan testi ábrázat- ról beszél. Az ember Fiát látják majd meg. Testi eljövetel lesz, testi látás, testi alakban s mégis nagy hatalommal, nagy angyalseregben, teljes dicsőséggel. Fényes felhőn trónol s minden szentek Vele. A Szentírás sokat beszél erről a napról. Sőt minden erre megy. Luther igehirdetéséből- Püspök Úr, amikor ezt a könyvét írta, milyen olvasóközönséget látott szeme előtt? 12-18 éves fiataloknak írtam. Tapasztalatom, hogy a szülők magyarázataival 12 éven aluliak is elfogadják. Olyan híreim is vannak, hogy maguk a szülők is szívesen olvasták.- Nehéz teológiai kérdéseket hogyan lehetett gyermek-szintre hozni, hogy ne legyen nekik érthetetlen? Mielőtt teológus lettem, tanári diplomát szereztem. Gyermekek tanítása mindig nagy örömöm volt nekem. Azután a saját gyermekeimnek is írtam. Három gyermekünk és kilenc unokánk van. Ha így nézem, akkor amikor megszületett, amolyan családi könyv volt.- Könyvében van egy fejezet ezzel a címmel: Magyar diák Witten- bergben. Hogyan került ez a fejezet a könyvbe? Eredetileg nem gondoltam arra, hogy lesz könyvemnek magyar fordítása is. A budapesti Teológiai Akadémiának tiszteletbeli doktora lettem és azt akartam, hogy valamivel ezt a kapcsolatot erősíteni tudjam. így született meg a magyar fordítás terve. Dr. Fabiny Tibor professzor adta meg a magyar diákok nevét. Ő és Szirmai Zoltán kísérték feleségemet múzeumokban és könyvtárakban és kerestek korabeli kosztümöket és találtak is.- A könyv kiadása nem ütközött nehézségbe az anyagiak miatt? Különös érdekesség talán, hogy könyvemet katolikus kiadó adta ki. Francia püspök és német teológus írt hozzá előszót. A magyar nyelvű kiadás megjelenéséhez a szekuláris francia állam adott segélyt.- Néhány mondatban szeretnénk megismerni a francia egyházi helyzetet. Milyen az evangélikus egyház helyzete? Hatvan millió francia között kb. 800 000 a protestáns. Ebből a nagyobbik rész a református és a kisebbik az evangélikus. Elzász- Lotharingiában erős az evangélikus egyház. Az iskolákban nincs hitoktatás és az állam anyagiakkal nem támogatja az egyházat. A gyülekezetekben gondoskodnak az oktatásról és teremtik elő a szükséges anyagiakat. Segítséget kapunk a LVSZ-től is, valamint a Martin Luther Bundtól. Különbség van a falu és a város között, falvakban még gyakran többség a protestáns, a városokban általában kisebbség.- Milyen a helyzet a bevándoroltakkal? Különösen is az iszlám val- lásúakra gondolok. Az iszlám ügy politikai kérdés és nem vallási. Keveset tudunk róluk. Különösen nehéz probléma a vegyesházasság velük. Elég sok az iszlám mecset az országban.- Hogyan tetszik Püspök úrnak Budapest? Ez nem kérdés számomra. Mindig öröm itt lenni. Püspökökkel és az akadémiai professzorokkal nagyon jó együtt lenni. Különös öröm nekem a Fasorban prédikálni, szerintem ez a budapesti St. Chapelle.- Van-e tudomása Püspök úrnak francia és magyar gyülekezetek közötti közelebbi kapcsolatról? Nyíregyházáról volt látogatóban Endreffy polgármesterhelyettes. Ezt a látogatást adta vissza egy hónappal ezelőtt Jolly lelkész Párizs egyik elővárosából Massyból és a városok közötti testvéri kapcsolat kibővült testvéregyházi kapcsolattá. Örülünk ennek.- Kívánok Püspök úrnak magyarországi tartózkodására szép gyülekezeti élményeket és köszönöm a beszélgetést. tszm A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa Teológiai és Keresztyén Egység Bizottsága 1992. október 24-én, Budapesten, a Ráday Kollégiumban teológiai fórumot rendezett az ökumené időszerű kérdéseiről. A téma időszerűségét az adta, hogy - sokak tapasztalata, véleménye szerint - a magyarországi ökumené gyengélkedik. Nem találja helyét, szerepét. Munkájában megfáradás és restség tapasztalható. Egyesek úgy vélik, hogy nincs rá szükség. A fórum szervezői úgy gondolták, mindenképpen hasznos lesz, ha a különböző egyházakhoz tartozó, s az ökumené iránt elkötelezett emberek találkoznak. Megvitatják az ökumenével kapcsolatos időszerű kérdéseket, tennivalókat. A fórum első előadója dr. Pásztor János református professzor volt, aki „Misszió és ökumené” című előadásában hangsúlyozta, hogy az egyház felekezetekre szakadásának botránya a misszióban lett nyilvánvalóvá. így érthető, hogy az ökumenikus mozgalom és a misszió egymástól elválaszthatatlan. Ezt erősítette meg korreferátumában dr. Bálint Zoltán evangélikus mérnök, misszionárius, tanzániai tapasztalata alapján. Győri Koméi baptista főtitkár a A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa, a Theoló- giai és Keresztyén Egység Bizottságának javaslatára, 1992. október 24-én fórumot rendezett az ökumenikus mozgalomnak az Egyház missziói felelőssége kérdéseivel, valamint a felekezeti identitással kapcsolatos problémáiról, feszültségeiről. A mindig érvényes misz- sziói parancs különösen sürgető napjainkban, amikor Kelet- és Dél-Európa népei súlyos válságban vergődnek, amikor ez a válság a magyar társadalom fenyegető feszültségeiben is megmutatkozik. Sajnos a „világ lelke” közénk is bevonult. Belső feszültségek szempontjából nem különbözünk a társadalomtól. Vallástételünk és Krisztushoz hivó szavunk hitét a közöttünk levő feszültségek katasztrofálisan gyengitik. A fórum összehívásában az a reménység és óhaj vezette a rendezőket, hogy az Ige vezetése alatti beszélgetésben gyógyulnak a sebek, és eldőlnek a felekezetek közötti, valamint a fe- lekezeten belül is mutatkozó szakadások. A résztvevők között örömmel köszönthettük a tagegyházak vezetőit, lelkészeit, és tagjait, római katolikus teológusokat, az Unitárius Egyház, az ökumenikus Keresztény Baráti Társaság, és a Keresztyén Orvosok Baráti Társasága vezetőit és tagjait, akik aktív részvételükkel, hozzászólásaikkal gazdagították a fórumot. Az elhangzottak tartalmából az alábbiakban adunk rövid ízelítőt: 1. Tény az, hogy az ökumenikus mozgalom a misszióban született, mert ott mutatkozott meg a maga teljességében a keresztyénség fele- kezetekre osztottságának botránya. Emiatt nehezen hiszi el a világ, hogy tanítványok vagyunk. 2. A másik tény az, hogy a misz- szióért és evangélizációért felelősséget hordozó keresztyénség egy jelentős része szembefordult az ökumenikus mozgalommal, az Egyházak Világtanácsával és az azzal közösséget tartó különféle egyesületekkel, mert vélekedésük baptisták álláspontját ismertette az ökumenével kapcsolatosan. A fórum második előadását: „Okumenicitás és konfesszionaliz- mus" címen dr. Reuss András evangélikus professzor, dékán tartotta. Szerinte az ökumené mélyponton van. Az egyes tagegyházak a saját dolgaikkal olyannyira elfoglaltak, hogy csak azokkal törődnek. Szorgalmazta az ökumenikus Miatyánk és a Hitvallás használatát, továbbá közös katolikus-protestáns bibliafordítás elkészítését. Dr. Bölcskei Gusztáv református professzor korreferátumában felidézte a magyar ökumené kezdetét. Dr. Brückner Ákos Előd római katolikus professzor a második vatikáni zsinat ökumenéről szóló tanítására hívta fel a figyelmet, s idézte a pápa egyik mondását: „Mindent észrevenni, sok mindent eltűrni, és egy kicsit javítani.” ‘ A fórum délutáni részében „A jövő egyháza, a jövő missziója" volt a tanácskozás témája. Nagy Imre római katolikus érseki helynök úgy véli, hogy a jövő egyháza bibliaolvasó, közösségben élő, liturgikus, diakóniai egyház lesz, amely vállalja a kereszt botrányát. Nagy Tibor református püspökhelyettes az egyház válságáról, küldetéséről szólt. Reménységünk szerint e testületek nem ragaszkodnak az eredeti célkitűzésekhez. Szívünk vágya, hogy ezekkel a közösségekkel is folytassunk beszélgetéseket. 3. A századforduló nagy reménységgel meghirdetett jelszava: „Evangélizálni a világot ebben a nemzedékben” (John R. Mott) úgy valósult meg, hogy a világnak majdnem minden országában jelen van a Krisztustól való közösség, az Egyház. Ugyanakkor a volt ún. „keresztyén világ”, mely nagyjából a fehér ember által lakott, vagy elhódított területeket foglalja magában, s melyben az állampolgárok túlnyomó többsége keresztyén volt, az egyházból való tömeges kivonulást élt át. így ezekben az országokban - ugyanúgy, mint a volt missziói területeken - a lakosságnak tekintélyes része kivül van az Egyházon. 4. Szentírás szerint az Isten Népe, az Egyház nem azonos a társadalommal, hanem azon belül a kicsiny nyáj, melynek feladata, hogy só, kovász és világosság legyen a többiek számára. 5. Ezt a szerepét úgy tölti be, hogy Krisztussal közösségben „beleéli” Krisztust a világba. Ehhez pedig szükséges, hogy mindazok, akik Krisztust testté lett Igének vallják, egymást elismerjék, szeressék, és készek legyenek a hit és az élet nagy dolgairól együtt tanácskozni, és vallani. 6. Napjainkban, amikor a magyar társadalom és az egész emberiség, azon belül egyházaink élete is krízisben van, ez a vallástétel sürgős és fontos. Ez a vallástétel mind a Krisztus melletti személyes dönalapja, hogy Jézus velünk van és velünk lesz a jövőben is. Dr. Harmati Béla evangélikus püspök szerint a jövő egyháza kisebb közösségekben éli majd életét. Fontos a misszió újragondolása, végzése. A médiák szerepe nő az egyházban. A legfontosabb azonban az, hogy egész életünk megtérés legyen. Győri Kornél baptista főtitkár hangsúlyozta, hogy minden keresztyénnek végezni kell a misz- sziót. Dr. Hecker Frigyes metodista szuperintendens a szeretet összekötő erejéről szólt. Dr. Berki Feriz ortodox esperes az ortodox egyház sajátos helyzetét ismertette. A fórumon elhangzott előadások élénk figyelmet keltettek, mely a hozzászólásokban is tükröződött. Dr. Hafenscher Károly evangélikus professzor a jelenlevők véleményét is összefoglalva, helyesen állapította meg, hogy a fórum igen hasznos volt. Segített annak felismerésében, hogy a magyar ökumené hogyan, s merre menjen tovább. Nem kétséges, hogy egymást megértve, együtt, szeretettel, a missziót hűségesen végezve. Csak így teljesítheti küldetését a mai világban. Táborszky László tésre való hívást, mint a társadalom kérdéseiben Isten akaratának ki- nyilvánítását magában foglalja. Ennek érdekében nem kell szuper egyházi szervezetet alkotni. Az ökumenikus elkötelezettség nem záija ki, sőt szükségessé teszi a hitvallási hűséget (felekezeti identitást). Csak a saját egyházam tagjaként figyelhetek a másik egyház bizonyságtételére, ami önvizsgálatra, és önkorrekcióra hív. 7. Ennek a lelkületnek, és ilyen közös tevékenységnek a megvalósulása szükséges ahhoz, hogy ma a társadalom által is igényelt „ökumenikus istentiszteletek” ne züllje- nek le „vallásos szolgáltatás” színvonalára. 8. Hangsúlyozták a jelenlevők a Fii 3,15-16 jelentőségét az ökumenikus beszélgetések és közös bizonyságtétel szempontjából. Krisztus az egyetlen fundamentum. „Csak krisztusi ökumenén belül hiteles” mondotta egy résztvevő. Ezen az alapon lehet különbségeinkről is szólni szeretetben. 9. A hozzászólások gazdagsága azt is mutatta, hogy a két témakör sok volt egy napra. így felmerült az óhaj az elkezdett beszélgetés folytatására, újabb fórumok rendezésére. 10. Gyakorlati tennivalóként hangzott a felhívás arra, hogy az Úri Ima, az Apostoli és a Niceai Hitvallás ökumenikus fordításait használják a gyülekezetek. 11. Nagy szükség lenne római katolikus teológusok bevonásával ökumenikus bibliafordítást készíteni. Teológiai és Keresztyén Egység Bizottság A MAGYAR BIBLIATÁRSULAT ALAPÍTVÁNY KÖZGYŰLÉSÉNEK NYILATKOZATA Az 1949-ben alakult Magyar Bibliatanács jogutódjaként megalakult az alapítványi formában működő Magyar Bibliatársulat. Névválasztásával méltó és maradandó emléket kíván állítani az 1942-ben, tehát 50 évvel ezelőtt megalakult és 1948-ban föloszlatott Magyar Biblia Társulatnak. Az 1992. október 26-án megalakult Magyar Bibliatársulatot a követ- I kező egyházak hozták létre: Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangéükus Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Metodista Egyház, Magyarországi H.N. Adventista Egyház, Magyar Ortodox Egyház, Magyarországi Unitárius Egyház, Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Mali gyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek Képviselete, Elő Isten I Gyülekezete, Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet. A Bibliatársulat alapszabálya szerint az alapítók célkitűzése: „A magyar nyelvű Biblia ügyének szolgálata. Különösképpen is a Biblia ma- r gyár szövegének gondozása, fordítása és a kiadás segítése, továbbá a Biblia tanulmányozását segítő müvek kiadása. A Biblia iránti megnövekedett igényre tekintettel a bibliaterjesztés segítése határainkon belül és határainkon túl élő magyar testvéreink számára, az ottani bibliatársulatokkal egyeztetve. A Bibliatársulat segíteni kíván abban, hogy a hazánkban élő nemzetiségek és idegenek anyanyelvükön olvashassák a Szent- írást, így az igényeknek megfelelően gondoskodik a Biblia idegen nyelvű hazai terjesztéséről, a Bibliatársulatok Világszövetségén belül kialakult gyakorlat szerint, a test vérbiblia társulatok kai egyeztetve.” A Bibliatársulathoz mint nyitott alapítványhoz lehet csatlakozni tagként, részt lehet venni munkájában megfigyelőként, vagy a Bibliatársulat Baráti Körének tagjaiként. Az alakuló Közgyűlés - folytatva a Károli Gáspár féle Biblia és az 1975-ben megjelent új fordítású Biblia kiadását Ij - határozatot hozott egy ún. magyarázatos Biblia elkészítéséről és kiadá- | sáról. ! A Bibliatársulat Alapítvány Kuratóriumának javaslatára a Közgyűlés úgy döntött, hogy az Alapítványra eddig befolyt adományokból az I alapító tagegyházak ifjúsági missziói számára 40 000, a négy evangéliu- ' mot tartalmazó könyvet adományoz. I A Közgyűlésen a mintegy 130 nemzeti bibliatársulatot összefogó Bib- 1 liatársulatok Világszövetsége, képviseletében jelenlévő Gunnleik Seier- stad európai titkár és a Holland Bibliatársulatot képviselő Wim van 1 Galen főtitkárhelyettes, valamint Tim van de Poppe gazdasági igazgató támogatásukról biztosították a Magyar Bibliatársulatot, tapasztalataik i átadásával és az anyagi terhek hordozásában való részvétellel. A Magyar I Bibliatársulat mindent el kíván követni, hogy segítsen a jövőben is a I határainkon kívül élő magyarság Bibliával való ellátásában és reménység szerint növekvő erejéhez képest egyre inkább részt kíván venni a Biblia- I társulatok Világszövetsége világméretű szolgálatában. Az Északi Evangélikus Egyházkerület rendes közgyűlését 1992. november 25-én, szerdán de. 11 órakor tartja a budavári evangélikus templomban. A megnyitó istentisztelet igehirdetését Varga György esperes végzi. Az Országos Egyház közgyűlését 1992. december 5-én, szombaton de. fél 11 órakor tartja az Üllői úti imateremben. A közgyűlésekre minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak. Misszió, hitvallásos hűség, ökumené 4