Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-11-22 / 47. szám

Evangélikus Elet 57. ÉVFOLYAM 47. SZÁM 1992. NOVEMBER 22. AZ EGYHÁZI ÉV UTOLSÓ VASÁRNAPJA ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 12 Ft Minden fénybe borul, mihelyt kialakul bennünk az istenhit legparányibb foka. Teilhard de Chardin Merre tovább ökumené? A TARTALOMBÓL URUNK, LELKESÍTS A LÉLEKKEL! ÉPÍTSÜK ÚJJÁ TEMPLOMUNKAT! ZENEI FŐHAJTÁS WELTLER JENŐ EMLÉKE ELŐTT Saját gyermekeimnek írtam... Beszélgetés D. Albert Greiner ny. párizsi püspökkel most megjelent könyvéről; Luther Márton, az igazság megszállottja. A püspök feleségével együtt jött hazánkba és az Evangélikus Múzeumban találkoztunk. ÖRÖKÉLET VASÁRNAPJA Máté 15,1-13 Akkor meglátjátok az embernek Fiát eljönni a felhőkben, hatalommal és nagy dicsőséggel. Lukács 21,27. Eljön hatalommal. Ez azt jelenti, hogy angyalok és szentek nagy serege kíséri, mikor ítéletre érkezik. De azt is jelenti, hogy Krisztusnak ez az eljöve­tele éppen olyan hatalmas lesz, mint amilyen gyenge és jelentéktelen volt az első. Nemcsak azt mondja, hogy jön, hanem, hogy meglátják. Mert testben is eljött, de nem látták. Lelkileg ma is eljön naponként az evangéliomban a hívő szivekbe, de senki se látja, hz az eljövetele azonban nyilvánvaló lesz. Mindenkinek meg kell látnia. Ahogy a Jelenések 1. fejezetének 7. verse mond­ja: „Imé, élj5 a felhőkkel és minden szem meglátja Öt, még akik általsze- gezték is.” Azt is meglátják, hogy ugyanaz a testbe öltözött ember-Krisz- tus 0, aki Máriától született s e földön járt. Azt is mondhatta volna: Meglátnak engem. De lám világosan testi ábrázat- ról beszél. Az ember Fiát látják majd meg. Testi eljövetel lesz, testi látás, testi alakban s mégis nagy hatalom­mal, nagy angyalseregben, teljes dicső­séggel. Fényes felhőn trónol s minden szentek Vele. A Szentírás sokat beszél erről a napról. Sőt minden erre megy. Luther igehirdetéséből- Püspök Úr, amikor ezt a köny­vét írta, milyen olvasóközönséget látott szeme előtt? 12-18 éves fiataloknak írtam. Tapasztalatom, hogy a szülők ma­gyarázataival 12 éven aluliak is el­fogadják. Olyan híreim is vannak, hogy maguk a szülők is szívesen olvasták.- Nehéz teológiai kérdéseket ho­gyan lehetett gyermek-szintre hoz­ni, hogy ne legyen nekik érthetet­len? Mielőtt teológus lettem, tanári diplomát szereztem. Gyermekek tanítása mindig nagy örömöm volt nekem. Azután a saját gyerme­keimnek is írtam. Három gyerme­künk és kilenc unokánk van. Ha így nézem, akkor amikor megszü­letett, amolyan családi könyv volt.- Könyvében van egy fejezet ez­zel a címmel: Magyar diák Witten- bergben. Hogyan került ez a fejezet a könyvbe? Eredetileg nem gondoltam arra, hogy lesz könyvemnek magyar fordítása is. A budapesti Teológiai Akadémiának tiszteletbeli doktora lettem és azt akartam, hogy vala­mivel ezt a kapcsolatot erősíteni tudjam. így született meg a magyar fordítás terve. Dr. Fabiny Tibor professzor adta meg a magyar diá­kok nevét. Ő és Szirmai Zoltán kísérték feleségemet múzeumok­ban és könyvtárakban és kerestek korabeli kosztümöket és találtak is.- A könyv kiadása nem ütközött nehézségbe az anyagiak miatt? Különös érdekesség talán, hogy könyvemet katolikus kiadó adta ki. Francia püspök és német teoló­gus írt hozzá előszót. A magyar nyelvű kiadás megjelenéséhez a szekuláris francia állam adott se­gélyt.- Néhány mondatban szeretnénk megismerni a francia egyházi hely­zetet. Milyen az evangélikus egyház helyzete? Hatvan millió francia között kb. 800 000 a protestáns. Ebből a na­gyobbik rész a református és a ki­sebbik az evangélikus. Elzász- Lotharingiában erős az evangéli­kus egyház. Az iskolákban nincs hitoktatás és az állam anyagiakkal nem támogatja az egyházat. A gyülekezetekben gondoskodnak az oktatásról és teremtik elő a szükséges anyagiakat. Segítséget kapunk a LVSZ-től is, valamint a Martin Luther Bundtól. Különb­ség van a falu és a város között, falvakban még gyakran többség a protestáns, a városokban általá­ban kisebbség.- Milyen a helyzet a bevándorol­takkal? Különösen is az iszlám val- lásúakra gondolok. Az iszlám ügy politikai kérdés és nem vallási. Keveset tudunk róluk. Különösen nehéz probléma a ve­gyesházasság velük. Elég sok az iszlám mecset az országban.- Hogyan tetszik Püspök úrnak Budapest? Ez nem kérdés számomra. Min­dig öröm itt lenni. Püspökökkel és az akadémiai professzorokkal na­gyon jó együtt lenni. Különös öröm nekem a Fasorban prédikál­ni, szerintem ez a budapesti St. Chapelle.- Van-e tudomása Püspök úr­nak francia és magyar gyülekeze­tek közötti közelebbi kapcsolat­ról? Nyíregyházáról volt látogató­ban Endreffy polgármesterhelyet­tes. Ezt a látogatást adta vissza egy hónappal ezelőtt Jolly lelkész Pá­rizs egyik elővárosából Massyból és a városok közötti testvéri kap­csolat kibővült testvéregyházi kap­csolattá. Örülünk ennek.- Kívánok Püspök úrnak ma­gyarországi tartózkodására szép gyülekezeti élményeket és köszö­nöm a beszélgetést. tszm A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa Teológiai és Keresztyén Egység Bizottsága 1992. október 24-én, Budapesten, a Ráday Kollégiumban teológiai fórumot rendezett az ökumené időszerű kérdéseiről. A téma időszerűségét az adta, hogy - sokak tapasztalata, vélemé­nye szerint - a magyarországi öku­mené gyengélkedik. Nem találja helyét, szerepét. Munkájában megfáradás és restség tapasztalha­tó. Egyesek úgy vélik, hogy nincs rá szükség. A fórum szervezői úgy gondol­ták, mindenképpen hasznos lesz, ha a különböző egyházakhoz tar­tozó, s az ökumené iránt elkötele­zett emberek találkoznak. Megvi­tatják az ökumenével kapcsolatos időszerű kérdéseket, tennivalókat. A fórum első előadója dr. Pász­tor János református professzor volt, aki „Misszió és ökumené” cí­mű előadásában hangsúlyozta, hogy az egyház felekezetekre szaka­dásának botránya a misszióban lett nyilvánvalóvá. így érthető, hogy az ökumenikus mozgalom és a misszió egymástól elválaszthatatlan. Ezt erősítette meg korreferátu­mában dr. Bálint Zoltán evangéli­kus mérnök, misszionárius, tanzá­niai tapasztalata alapján. Győri Koméi baptista főtitkár a A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa, a Theoló- giai és Keresztyén Egység Bizott­ságának javaslatára, 1992. október 24-én fórumot rendezett az öku­menikus mozgalomnak az Egyház missziói felelőssége kérdéseivel, valamint a felekezeti identitással kapcsolatos problémáiról, feszült­ségeiről. A mindig érvényes misz- sziói parancs különösen sürgető napjainkban, amikor Kelet- és Dél-Európa népei súlyos válság­ban vergődnek, amikor ez a válság a magyar társadalom fenyegető fe­szültségeiben is megmutatkozik. Sajnos a „világ lelke” közénk is bevonult. Belső feszültségek szem­pontjából nem különbözünk a tár­sadalomtól. Vallástételünk és Krisztushoz hivó szavunk hitét a közöttünk levő feszültségek ka­tasztrofálisan gyengitik. A fórum összehívásában az a reménység és óhaj vezette a rendezőket, hogy az Ige vezetése alatti beszélgetésben gyógyulnak a sebek, és eldőlnek a felekezetek közötti, valamint a fe- lekezeten belül is mutatkozó sza­kadások. A résztvevők között örömmel köszönthettük a tagegyházak ve­zetőit, lelkészeit, és tagjait, római katolikus teológusokat, az Unitá­rius Egyház, az ökumenikus Ke­resztény Baráti Társaság, és a Ke­resztyén Orvosok Baráti Társasá­ga vezetőit és tagjait, akik aktív részvételükkel, hozzászólásaikkal gazdagították a fórumot. Az elhangzottak tartalmából az alábbiakban adunk rövid ízelítőt: 1. Tény az, hogy az ökumenikus mozgalom a misszióban született, mert ott mutatkozott meg a maga teljességében a keresztyénség fele- kezetekre osztottságának botrá­nya. Emiatt nehezen hiszi el a vi­lág, hogy tanítványok vagyunk. 2. A másik tény az, hogy a misz- szióért és evangélizációért felelős­séget hordozó keresztyénség egy jelentős része szembefordult az ökumenikus mozgalommal, az Egyházak Világtanácsával és az azzal közösséget tartó különféle egyesületekkel, mert vélekedésük baptisták álláspontját ismertette az ökumenével kapcsolatosan. A fórum második előadását: „Okumenicitás és konfesszionaliz- mus" címen dr. Reuss András evan­gélikus professzor, dékán tartotta. Szerinte az ökumené mélyponton van. Az egyes tagegyházak a saját dolgaikkal olyannyira elfoglaltak, hogy csak azokkal törődnek. Szor­galmazta az ökumenikus Mi­atyánk és a Hitvallás használatát, továbbá közös katolikus-protes­táns bibliafordítás elkészítését. Dr. Bölcskei Gusztáv református professzor korreferátumában fel­idézte a magyar ökumené kezdetét. Dr. Brückner Ákos Előd római katolikus professzor a második va­tikáni zsinat ökumenéről szóló ta­nítására hívta fel a figyelmet, s idézte a pápa egyik mondását: „Mindent észrevenni, sok mindent eltűrni, és egy kicsit javítani.” ‘ A fórum délutáni részében „A jövő egyháza, a jövő missziója" volt a tanácskozás témája. Nagy Imre római katolikus érse­ki helynök úgy véli, hogy a jövő egyháza bibliaolvasó, közösségben élő, liturgikus, diakóniai egyház lesz, amely vállalja a kereszt botrá­nyát. Nagy Tibor református püspök­helyettes az egyház válságáról, küldetéséről szólt. Reménységünk szerint e testületek nem ragaszkod­nak az eredeti célkitűzésekhez. Szí­vünk vágya, hogy ezekkel a közös­ségekkel is folytassunk beszélgeté­seket. 3. A századforduló nagy re­ménységgel meghirdetett jelszava: „Evangélizálni a világot ebben a nemzedékben” (John R. Mott) úgy valósult meg, hogy a világnak majdnem minden országában jelen van a Krisztustól való közösség, az Egyház. Ugyanakkor a volt ún. „keresztyén világ”, mely nagyjából a fehér ember által lakott, vagy elhódított területeket foglalja ma­gában, s melyben az állampolgá­rok túlnyomó többsége keresztyén volt, az egyházból való tömeges kivonulást élt át. így ezekben az országokban - ugyanúgy, mint a volt missziói területeken - a lakos­ságnak tekintélyes része kivül van az Egyházon. 4. Szentírás szerint az Isten Né­pe, az Egyház nem azonos a társa­dalommal, hanem azon belül a ki­csiny nyáj, melynek feladata, hogy só, kovász és világosság legyen a többiek számára. 5. Ezt a szerepét úgy tölti be, hogy Krisztussal közösségben „be­leéli” Krisztust a világba. Ehhez pedig szükséges, hogy mindazok, akik Krisztust testté lett Igének vallják, egymást elismerjék, szeres­sék, és készek legyenek a hit és az élet nagy dolgairól együtt tanács­kozni, és vallani. 6. Napjainkban, amikor a ma­gyar társadalom és az egész emberi­ség, azon belül egyházaink élete is krízisben van, ez a vallástétel sür­gős és fontos. Ez a vallástétel mind a Krisztus melletti személyes dön­alapja, hogy Jézus velünk van és velünk lesz a jövőben is. Dr. Harmati Béla evangélikus püspök szerint a jövő egyháza ki­sebb közösségekben éli majd éle­tét. Fontos a misszió újragondolá­sa, végzése. A médiák szerepe nő az egyházban. A legfontosabb azonban az, hogy egész életünk megtérés legyen. Győri Kornél baptista főtitkár hangsúlyozta, hogy minden ke­resztyénnek végezni kell a misz- sziót. Dr. Hecker Frigyes metodista szuperintendens a szeretet össze­kötő erejéről szólt. Dr. Berki Feriz ortodox esperes az ortodox egyház sajátos helyze­tét ismertette. A fórumon elhangzott előadá­sok élénk figyelmet keltettek, mely a hozzászólásokban is tükröző­dött. Dr. Hafenscher Károly evangéli­kus professzor a jelenlevők véle­ményét is összefoglalva, helyesen állapította meg, hogy a fórum igen hasznos volt. Segített annak felis­merésében, hogy a magyar ökume­né hogyan, s merre menjen tovább. Nem kétséges, hogy egymást meg­értve, együtt, szeretettel, a missziót hűségesen végezve. Csak így telje­sítheti küldetését a mai világban. Táborszky László tésre való hívást, mint a társadalom kérdéseiben Isten akaratának ki- nyilvánítását magában foglalja. Ennek érdekében nem kell szu­per egyházi szervezetet alkotni. Az ökumenikus elkötelezettség nem záija ki, sőt szükségessé teszi a hit­vallási hűséget (felekezeti identi­tást). Csak a saját egyházam tagja­ként figyelhetek a másik egyház bizonyságtételére, ami önvizsgá­latra, és önkorrekcióra hív. 7. Ennek a lelkületnek, és ilyen közös tevékenységnek a megvaló­sulása szükséges ahhoz, hogy ma a társadalom által is igényelt „öku­menikus istentiszteletek” ne züllje- nek le „vallásos szolgáltatás” szín­vonalára. 8. Hangsúlyozták a jelenlevők a Fii 3,15-16 jelentőségét az ökume­nikus beszélgetések és közös bi­zonyságtétel szempontjából. Krisztus az egyetlen fundamen­tum. „Csak krisztusi ökumenén belül hiteles” mondotta egy részt­vevő. Ezen az alapon lehet különb­ségeinkről is szólni szeretetben. 9. A hozzászólások gazdagsága azt is mutatta, hogy a két témakör sok volt egy napra. így felmerült az óhaj az elkezdett beszélgetés folytatására, újabb fórumok ren­dezésére. 10. Gyakorlati tennivalóként hangzott a felhívás arra, hogy az Úri Ima, az Apostoli és a Niceai Hitvallás ökumenikus fordításait használják a gyülekezetek. 11. Nagy szükség lenne római katolikus teológusok bevonásával ökumenikus bibliafordítást készí­teni. Teológiai és Keresztyén Egység Bizottság A MAGYAR BIBLIATÁRSULAT ALAPÍTVÁNY KÖZGYŰLÉSÉNEK NYILATKOZATA Az 1949-ben alakult Magyar Bibliatanács jogutódjaként megalakult az alapítványi formában működő Magyar Bibliatársulat. Névválasztásá­val méltó és maradandó emléket kíván állítani az 1942-ben, tehát 50 évvel ezelőtt megalakult és 1948-ban föloszlatott Magyar Biblia Társulatnak. Az 1992. október 26-án megalakult Magyar Bibliatársulatot a követ- I kező egyházak hozták létre: Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangéükus Egy­ház, Magyarországi Baptista Egyház, Magyarországi Metodista Egyház, Magyarországi H.N. Adventista Egyház, Magyar Ortodox Egyház, Ma­gyarországi Unitárius Egyház, Evangéliumi Pünkösdi Közösség, Ma­li gyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezetek Képviselete, Elő Isten I Gyülekezete, Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet. A Bibliatársulat alapszabálya szerint az alapítók célkitűzése: „A ma­gyar nyelvű Biblia ügyének szolgálata. Különösképpen is a Biblia ma- r gyár szövegének gondozása, fordítása és a kiadás segítése, továbbá a Biblia tanulmányozását segítő müvek kiadása. A Biblia iránti megnöve­kedett igényre tekintettel a bibliaterjesztés segítése határainkon belül és határainkon túl élő magyar testvéreink számára, az ottani bibliatársula­tokkal egyeztetve. A Bibliatársulat segíteni kíván abban, hogy a hazánk­ban élő nemzetiségek és idegenek anyanyelvükön olvashassák a Szent- írást, így az igényeknek megfelelően gondoskodik a Biblia idegen nyelvű hazai terjesztéséről, a Bibliatársulatok Világszövetségén belül kialakult gyakorlat szerint, a test vérbiblia társulatok kai egyeztetve.” A Bibliatársulathoz mint nyitott alapítványhoz lehet csatlakozni tag­ként, részt lehet venni munkájában megfigyelőként, vagy a Bibliatársulat Baráti Körének tagjaiként. Az alakuló Közgyűlés - folytatva a Károli Gáspár féle Biblia és az 1975-ben megjelent új fordítású Biblia kiadását Ij - határozatot hozott egy ún. magyarázatos Biblia elkészítéséről és kiadá- | sáról. ! A Bibliatársulat Alapítvány Kuratóriumának javaslatára a Közgyűlés úgy döntött, hogy az Alapítványra eddig befolyt adományokból az I alapító tagegyházak ifjúsági missziói számára 40 000, a négy evangéliu- ' mot tartalmazó könyvet adományoz. I A Közgyűlésen a mintegy 130 nemzeti bibliatársulatot összefogó Bib- 1 liatársulatok Világszövetsége, képviseletében jelenlévő Gunnleik Seier- stad európai titkár és a Holland Bibliatársulatot képviselő Wim van 1 Galen főtitkárhelyettes, valamint Tim van de Poppe gazdasági igazgató támogatásukról biztosították a Magyar Bibliatársulatot, tapasztalataik i átadásával és az anyagi terhek hordozásában való részvétellel. A Magyar I Bibliatársulat mindent el kíván követni, hogy segítsen a jövőben is a I határainkon kívül élő magyarság Bibliával való ellátásában és reménység szerint növekvő erejéhez képest egyre inkább részt kíván venni a Biblia- I társulatok Világszövetsége világméretű szolgálatában. Az Északi Evangélikus Egyházkerület rendes közgyűlését 1992. november 25-én, szerdán de. 11 órakor tartja a budavári evangélikus templomban. A megnyitó istentisztelet igehirdetését Varga György esperes végzi. Az Országos Egyház közgyűlését 1992. december 5-én, szomba­ton de. fél 11 órakor tartja az Üllői úti imateremben. A közgyűlések­re minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak. Misszió, hitvallásos hűség, ökumené 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom