Evangélikus Élet, 1992 (57. évfolyam, 1-52. szám)

1992-09-20 / 38. szám

Evangélikus Élet 1992. szeptember 20. Áldjad lelkem az Urat és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Zsolt 103,2. VASÁRNAP Jézus így szólt a süketnémához: „Effata, azaz: Nyuj meg! És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgy hogy hibátlanul beszélt. Mk 7,34-35. (Zsolt 33,9 Lk 17,11-19 Róm 8,(12-13)14-17 Zsolt 119,145-152.) Jézus zárakat megnyitó, bilincseket leoldó hatalmát akaija megláttatni ez az ige. Nincs olyan megkötözöttség testi és lelki értelemben egyaránt, amitől nem tudna megszabadítani. Testi nyomorúságnak, bűnnek és halálnak börtönéből Ő ki tud szabadítani, csak kérni kell. A süketnéma ugyan nem tudta elmondani a kérést, de helyette elmondták, akik Jézushoz vitték. Lehet mások bilincseinek a megnyitását is kérni. Ha a hitnek a bizalmá­val visszük magunk, vagy felebarátunk megkötözőttségét Jézus elé, kérve a feloldozást, ma is elhangzik a válasz: nyílj meg. HÉTFŐ Mert megjelent az Isten kegyelme minden ember üdvösségére. Tit 2,11 (Zsolt 66,5 Ézs 40,15-26, Jer 31,18-20 31-37.) Nyári időben a strandokon ott láthatjuk készenlétben a mentőövet. A fuldokló számára életet men­tő eszköz. Isten „mentőövnek” adta az ő kegyelmét a Jézus Krisztusban, minden ember számára. Az erőnk ha elfogy, ha fuldoklunk bűneinkben, nem kell elvesznünk, mert be­lekapaszkodhatunk a felénk nyújtott kegyelembe, amely kiment, életet, üdvösséget ad. Megjelent, készenlétben van Isten kegyelme, csak tudjunk bűnbánó szívvel és bízó hittel belekapaszkodni. KEDD Azután Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent. Mk 8,25 (Péld 20,12 Gál 5,16-23 Jer 36,1-32.) Ennek az embernek a vakságát Jézus először homályos látássá vál­toztatta. Kezének újbóli érintésétől vált teljessé a gyógyu­lása, látott tisztán. Jézus teljes gyógyulást akar adni, de lehet, hogy egyszerre nem adja meg azt, amit szeretnénk. A teljes gyógyulás reménységével kell, hogy tudjunk vára­kozni, és kérni kezének újbóli érintését. SZERDA Jézus ezt mondta a gazdag ifjúnak: Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; az­utánjöjj, és kövess engem. Mk 10,21 (lKir 8,61 IThessz 1,2-10 Jer 37,1-21.) Mezőgazdasági üzemekről gyakran ‘ hallani, hogy „több lábon álló” vállalat. Vagyis mezőgaz­dasági termékeken kívül mást is állít elő. Az egyik, ha nem jövedelmez, a másik pótolja a hiányt. A gazdag ifjú is a „több lábon állást” szerette volna megvalósítani a maga életében. Egyik kezével Istenbe kapaszkodott, a másik kezével pedig - mint biztosítékba - a vagyonába fogódzott. Isten az „egy lábon állást”, az egyedül Benne bízó szívet fogadja csak el. csOtOrtOk Isten munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból, és jobbjára ültette a mennyek­ben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erőnél és uralomnál, sőt minden névnél is. Ef 1,20-21 (Zak 9,10 3Móz 9,22-10,5 Jer 38,1-13.) Jézus az Isten Fia! Erről maga Isten tesz bizonyságot a Krisztusban való munkálko­dása által. Jézus cselekedetei, tanítása, feltámadása Isten bi­zonyságtevése a Fiúról. Mennybemenetelével pedig minden hatalom fölé emelte és munkálkodik Isten Jézuson keresztül. Ezért szabadulhatunk meg a bűn vádolásától, ezért lehet új életet kezdeni, ezért lehet a feltámadásban reménykedni. PARTÉK Hű az Isten, aki elhívott titeket az ö Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre. lKor 1,9 (Józs 1,9 Ef 1,3-14 Jer 38,14-28.) Isten ezt az elhívását a keresztségünkben adta át névieszólóan mindnyájunk- í nak. Jézussal való közösség ajándékát kínálja fel, azt, hogy Jézussal lehetünk, részesülhetünk az Ő javaiban és dicsősé­gében is. Isten hűsége a biztosíték arra, hogy nem vonja vissza ezt az elhívást még akkor sem, ha hűtlenek vagyunk. Amíg élünk, nyitva van a lehetőség arra, hogy Jézussal . közösségünk legyen. Benne bízó hit kell csak és a lehető­ségből megtapasztalt valóság lesz. SZOMBAT Tudjuk pedig, hogyha földi sátorunk össze­omlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk. 2Kor 5,1. (Zsolt 119,52 2Thessz 2,13-17 Jer 39,1-14.) Egyre több körülöt- - tünk a lakásnélküli ember, akik valamiért elveszítették otthonukat. Szánalomra méltó, szerencsétlen emberek, akik kénytelenek erre a szomorú útra lépni. Igénk figyel­meztet, hogy egyszer a mi földi „otthonunkat” a halál meg fogja semmisíteni. De hangzik mindjárt a bátorítás, hogy nem kerülünk a „lakásnélküliek” táborába, mert Isten előre gondoskodott a mennyei lakásról, amelyik örök és senki nem fog belőle kiköltöztetni. Isten szeretete arról akar meggyőzni, hogy a halál nem kiköltöztet, hanem ' átköltöztet, az ideiglenesből a véglegesbe. Kardos József JÉZUS SZAVANAK SÚLYA János 6,60-66 Tapasztaljuk: az erő nem a mi­enk! Az erőt Isten adja, majd las­san, fokozatosan visszaveszi. Fogy az erő. Milyen sokan pa­naszkodnak erre! Már nem megy úgy a munka, mint régen. Már las­san megyek a lépcsőn, de így is szív­dobogást okoz. Az öregedés az erő fogyását hozza. A halál pedig azt jelenti, hogy végleg elfogyott az erő. Igénk azonban nem az erő elfogyá­sáról akar sóhajtozva beszélni -, hanem éppen az erő titkát tátja fel. Van egy benső erő, a hit. És „akik az Úrban bíznak, erejűk megújul, szárnyra kelnek, mint á sások, fut­nak és nem lankadnak el, járnak és nem fáradnak el”. Figyeljünk rá, itt arról van szó: akik az Úrban bíz­nak! Vagyis hisznek az Úrnak! Sajnos, sokan úgy vélekednek: hogy aki hiszi, hogy „van Isten” az már hivő ember. A Biblia ezt keményen cáfolja, amikor arról be­szél, hogy Isten létezését az ördö­gök is Úszik, és rettegnek... (Jak 2,19). A hit nem Isten létezésének az elhívése, hanem valami egészen más: bizalom Istenben. Pontosab­ban: hinni annyi, mint rábízni ma­AZ ERŐ FORRÁSA Ézs 40,29-31 gamat Istenre. Más dolog hinni, hogy van Isten, és más átadni ma­gamat, életemet, aggodalmaimat, örömöt és bánatot Istennek. Egy hasonlattal élve: más dolog elis­merni, hogy van egy híd a tajtékzó, mély folyó vagy szakadék fölött, és más, gyakorlatban ténylegesen rá­lépni erre a hidra. Abrahám törté­netében ezt így olvassuk, hogy Ab- rahám .„hitt az Xjjnqk, ajci ezért igaznak fogadta el Öt” (IMóz 15,6). Az erő fogyásáról beszélve igénk tehát nem sóhajtozásra, rezignáció- ra biztat. Isten nem akaija, hogy minden bajunkból világfájdalmat csináljunk. A hangsúly a 31. versen van: (fogy az erő) de akik az Úrban bíznak, erejük megújul. Tehát van egy „de”, vagyis van valaki, aki „nem fárad és nem lankad el”. (28. v.) így is mondhatnám, belőlünk a testi és lelki erő hamar kifogy, de van egy „felső vezeték”, amely soha ki nem merül. Boldog, aki ebbe a veze­tékbe kapcsolódik. Az erő igazi for­rása: Isten. Mi sokáig képzelhetjük azt, hogy én magam vagyok a forrás, de az élet lassanként mindenkit meg­tanít arra, hogy ez önámítás. Ked­velt aranymondás a szeretet himnu­szának ez a sora: „A szeretet soha el nem fogy”. De sajnos, ezt az igét is - mint a legtöbbet - sokan félre­értik. Jegyesek gyűrűbe vésik, mi­közben a saját szeretetük végtelen­ségére gondolnak. Vigyázzunk! Pál itt nem az emberi szeretetről beszél, amely sajnos, nagyon is múlandó. Csak az Isten szeretetére áll az, hogy soha ej, nem fogy, ........... Ig énk tehát az erő forrását tárja fel. Eszembe jut az öreg Mózes pél­dája 5Móz 34,7 szerint „Százhúsz éves volt Mózes, amikor meghalt, nem homályosodott meg a szeme, és nem hagyta el életereje.” Erről van itt is szó. Isten tehát lelki és testi erő dolgában is képes valakit meg­újítani. De ez nem automatikusan megy. Ott a feltétel: megújul erőnk, ha bízunk az Úrban. Kívánom minden kedves olva­sónknak, hogy személyesen élje át igénk igazságát: „akik az Úrban bíz­nak erejük megújul”! Gáncs Aladár Imádkozzunk együtt! Imádkozzunk egymásért! „Kérlek tehát titeket: éljetek méltón ahhoz az elhivatáshoz, amellyel elhivattatok, teljes aláza­tossággal, szelídséggel és türelem­mel; viseljétek el egymást szeretet­tel, igyekezzetek megtartani a Lé­lek egységét a békesség köteléké­vel.” (Ef 4,1-3.) Azt mondják sokan: túl késő van már ahhoz, hogy a II. világ­háború hősei és áldozatai emlé­kére emléktáblákat állítsunk, megemlékezéseket tartsunk. Mi mégis több gyülekezetünkben készülünk ilyen eseményre, mert most érett meg bennünk a vágy, most érett meg az elhatározás, hogy elkészítjük az emléktáblá­kat. Rendkívül megható volt már egy pár helyen látni: özve­gyek és akkor árván maradottak most egymást támogatva viszik az emlékezés virágait a táblák és emlékművek elé, ahol a férj, az édesapa, vagy édesanya neve szerepel. Sokan közülük évekig, évtizedekig várták vissza férjü­ket, fiúkat, és ha nem kaptak biztos híreket, talán még évtizedek múltán is reménykedtek: még visz- szajöhet, még élhet valahol. Sokan közülük nem mentek újra férjhez, egyedül küzdve, mégis tisztesség­gel felnevelték gyermekeiket. Sze­retettel és tisztelettel emlegették el­tűnt szeretteiket gyermekeik előtt, akik talán nem is ismerték édesap­jukat. Nem a régi, nehéz időket, nem a bizonytalanságot és nélkü­lözéseket visszasírva, mégis tanul­ni lehetne ezektől az emberektől. Az ő hűséges szeretetük, kitartó, becsületes munkájuk példaként állhatna sok fiatalabb ember előtt, akik nem tudnak küzdeni, nem tudnak várni, nem tudnak a ku­darcokból kikerülni. Mindenre igaz az, hogy a próbatételek erősí­tik az emberben a türelmet, az alá­zatosságot, a kitartást. Aki nem tud, vagy nem akar küzdeni, abból hiányzik az alázatosság és más em­ber tiszteletben tartása. Imádkoznunk lehetne együtt- egymásért, hogy legyenek gyüleke­zeteinkben komoly hívő, példamu­tató, szeretetben élő emberek, és legyenek olyanok is, akik a jó és szép példát követve kívánnak egy­mással békességben élni és a jövőt munkálni. Imádkozni lehetne a családok együttmaradásáért, egy­más elviselésének és elhordozásá- nak . készségéért. Imádkozzunk azért, hogy a gyermekeknek a kon­firmációjuk alkalmából ne kelljen úgy az oltár előtt állniuk, hogy szüleik nem hajlandók közben egy­másra sem pillantani, mert elvál­tán élnek. Imádkozni lehetne erő­ért és áldásért mindazok számára, akik egyedül küzdik végig életük nehéz harcait. Éppen az elmúlt idők példája mutatja, hogy mind­ezt győzelmesen, hitben maradva végig lehet harcolni. Senki sem azért imádkozik, mintha imádságával megváltaná a világot, vagy megszüntetné a csa­ládok és gyülekezetek nagy problé­máit. Mi mindnyájan azért kö- nyörgünk, mert tudjuk: imádságot meghallgató Urunk van, aki szá­mára fontos az életünk: most is és a jövőben is. A békesség Lelke őrizzen meg minket most és örökké! Koskai Erzsébet Vannak olyan emberek, akikre nem érdemes odafigyelni, vagy ne­héz a beszédüket követni, mert nincs a beszédüknek súlya. Lé­nyegtelen és érdektelen dolgokról fecsegnek órákon át, önmagukat ismétlik, vagy olyan dolgokról nyilvánítanak véleményt, amiről fogalmuk sem lehet. Érzik hogy nincs mondanivalójuk, tartalmas gondolatuk, ezért vagy hangos be­széddel, vagy lépten-nyomon való káromkodással igyekeznek súlyt adni a tartalmatlanságnak. Megint mások népszerűségre, sőt hatalomra törekednek beszé­dükkel. Ezekből nem hiányzik a behízelgő modor, a szónoki képes­ség, a szuggesztív meggyőző erő. Teljesen mindegy, hogy mi a tarta­lom, az a lényeg, hogy sokan tap- soljanák. Félelmetes, káros, sőt sá­táni eszméket lehet így pillanatok alatt beadni a népnek. A politikai életben, ha nyitva tartjuk a sze­münket, folyamatosan találunk ilyenre példát. Jézus szavának súlya van. Soha, egy szava sem lényegtelen, nem tartalmatlan, egy szava sincs, amely nem maga az élet. Ugyanak­kor nem törekszik népszerűségre, neki nem az a fontos, hogy hányán tisztelik, hanem az, hogy tökélete­sen átadja mindazt, amit az Atya rábízott. Honnan van Jézus szavának ez az ereje? Ő maga válaszol erre: „A Lélek az, aki életre kelt”. Csak ahol Isten Lelke jelen van, ott be­szélhetünk a szó igazi értelmében vett életről. így van a teremtés- történettől kezdve, Jézus korán át, egészen a mai napig, sőt biztosak lehetünk benne, hogy így lesz ez ezután is, egészen a feltámadás napjáig. Jézus szavainak is ez a Lélek adja meg a súlyt, az erőt, az életet. Jézus követőinek egy része ke­ménynek tartotta Jézus beszédét, és ezért többé nem jártak vele. Ha Az Evangélikus Teológiai Akadé­mia 1992. szeptember 26-án, szom­baton de. 11 órakor tartja tanévnyi­tó ünnepélyét a budapest-zuglói evangélikus templomban (Buda­pest XIV., Lőcsei út 32.). A tanév­nyitó istentiszteleten igét hirdet: Szebik Imre püspök. A Mohorai Evangélikus Gyülekezet felújította templomát. 1992. szeptem­ber 20-án a 10 órakor kezdődő ünnepi istentiszteleten szenteli fel Szebik Imre püspök. „TEOLÓGIAI KEREKASZTAL VALLÁSTALANOKKAL.” A Pesti Evangélikus Esperesség szervezésében szeptember 25-en pénteken este 6 óra­kor, majd ezt követően minden hó utolsó péntekjén a Józsefvárosi Evan­gélikus Egyházközség gyülekezeti ter­mében (VIII., Szentkirályi u. 51.). Az alkalom minden érdeklődő számára nyitott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola ökumenikus Egyházzene Tansza­kának tanévnyitó istentisztelete (vespe- ra) szeptember 19-én, szombaton du. 17 órakor lesz a zuglói evangélikus templomban. Minden érdeklődőt sze­retettel várunk! SOMLÓSZŐLÓS Szeptember 27-én 11 órakor kezdő­dő istentiszteleten adja át újra rendelte­tésének hálaadó istentisztelet keretében Szebik Imre püspök a barokk műemlék 1911. november 25-én született a felvidéki, Gömör- hosszúszón. Elemi iskoláit Dorogon (édesapja itt volt evangélikus tanító), középiskoláit az esz­tergomi bencés gimnáziumban (1922-30), a teológiát a soproni Evangé­likus Hittudományi Karon végezte (1930-34). Francia ösztöndíjasként egy évig a strassburgi egyetemen tanult (1935). Segédlclkészi szolgálatot végzett a fejér megyei Toldáson (1936), és Nyír­egyházán (1937). Itt ismerte meg élete társát, Csernyik Jolánt, akivel 48 évig éltek együtt boldog házasságban. Életü­ket Isten két gyermekkel áldotta meg. A segédlelkészi évek után Ferdinánd Istvánt a soproni Hittudományi Kar könyvtárának vezetésére kérték fel. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának tanfolyamán főiskolai fokú könyvtárosi képesítést szerzett 1941-ben doktorált a pécsi egye­temen, Vallás és életforma című vallásfi­lozófiai müvével. , Tíz évi egyetemi könyvtárosi (és köz­ben balfi gyülekezeti lelkész!) szolgálata, mellett a filozófiai tanszék megbízott elő­DR. FERDINÁND ISTVÁN 1911-1992 adója, majd tanszékvezető tanára (1947- től). 1955. december 1-én állásától meg­fosztották, és a Veszprém megyei Ho- mokbödögére helyezték. Tizenkilenc évig volt hűséges pásztora, a Pápa melletti szórványgyülekezetnek. Innen a vas me­gyei Gércére került, ahol nyugdíjba vo­nulásáig Szolgált (1973-79). Nyugdíjas éveit egészen 1992-ben bekövetkezett ha­láláig a fejér megyei Gyúró megüresedett parókiáján töltötte. Dr. Ferdinánd Istvánt már 1957-ben rehabilitálták, de rehabilitációját nem hajtották végre, így nem került vissza teológiai tanári állásába. 1989-ben az Egyházi Elnökség Különbizottsága újból rehabilitálta, és megállapította, hogy dr. Ferdinánd István eltávolítása a Teológiá­ról „történytelen” volt O nem kötött elvtelen kompromisszu­mokat. Inkább vállalta Budapest helyett Homokbödögét, a tanári állás helyett a szórványlelkészséget, de ember maradt az embertelenség­ben. Sokmindenre lehetett volna büszke, de ö sem­mivel sem hivalko­dott ö tudta és él­te, hogy minden értéket ajándékul Isten­től kap az ember. Számára Ő, a minket szerető, bennünket szüntelen ajándékok­kal elhalmozó Ür volt fontos, Akitől min­den jó és tökéletes ajándék jön. Tudta, hogy ö is mindent úgy kapott ajándékba. Életét éppúgy mint tehetsé­gét a mindennapi szükséglethez fontos dolgokat és a lelki eledelt Tőle kapta a türelmet szeretetet a legnemesebb szol­gálatra -, az ige hirdetésére - szóló kül­detést a hit harcaihoz szükséges erőt A halál számára nem volt tragédia. Hittf és tudta hogy az az Ür, aki igéjében megszólított minket aki Jézus Krisztus­ban szere te tévéi felénk fordult győztes Úr, és hogy aki Benne bízik, nem szégye­nül meg. Elmenetelével mi, ittmaradók lettünk szegények. Vagy azért, mert ismerhet­tük, és tudjuk hogy kit gyászolunk benne, vagy pedig azért, mert nem ismerhettük meg. Szemetei János belegondolunk, valóban nem lehet nagy tömegek előtt népszerűségre szert tenni olyan eszmékkel, me­lyek lényege az önmegtagadás, a szegénység, az áldozat, a lemon­dás, a kereszthordozás. Jézus be­szédének ezeken a „szűrőin” na­gyon sok követője fennakadt és fennakad ma is. (461. ének.) Jézus szavának súlya teherként nehezedik a bűnösre. Lélek, azaz hit nélkül ez a teher nem könnyeb­bülhet, a kereszt soha nem válik vonzóvá. A Jézus-követés nem egyszerűen elhatározás kérdése. Nem lehet napirendbe venni, nem lehet politikai párt programjába venni, nem lehet éppen divatos irányzatként követni, nem lehet szokásainkba némi erőlködéssel beépíteni. A Jézus-követés életfor­ma és gondolkodásmód. Kinek adódik ez lehetőségként? Erről nem mi döntünk. Jézus ezt így mondja: „Nem ti választotta­tok engem, hanem én választotta­lak titeket.” Akit Jézus megérin­tett, az szinte észrevétlenül, magá­tól hozzá fog tartozni. Jézus a vak­nak megérintette a szemét, és az anélkül, hogy bármit is tett volna, egyszeriben látott. A Jézus-köve­tésben soha nem a mi választá­sunk, elhatározásunk, döntésünk a lényeges, hanem az, hogy az Atya ezt megadja-e, vagy nem. Ha meg­adja; ezt nevezzük kegyelemnek. Ha fuldoklónak kötelet dobnak, nem a fuldoklót illeti a dicséret, hogy milyen jól belekapaszko­dott... Jézus tudja, hogy kik azok, akik körülötte lézengenek, de nem hisz­nek, és tudja azt is, hogy kik isszák életként az ő szavait. Aki számára csak Jézus szavának van egyedül súlya, a legnagyobb súlya, azok fogják megtapasztalni, hogy a jé- zusi szó és Lélek még mi mindent tartogat a számukra. Mekis Ádám ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1992. szeptember 20. I. Bécsikapa tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván, de. 10. német istentisztelet Zsigmondy Ár- pádné, de. 11. (úrv.) Balicza Iván, du. 6. Széchey Béla. O. Torockó tér de. fél 9. Mado- csai Miklós. D. Modort u. 6. de. fél 10. Csiz- mazia Sándor. Pesttúdegkót, D. Báthory a. 7. de. fél 11. Kőszeghy Tamás. Csillaghegy, IO. Mátyás lür. út 31. de. 10. Donáth László. Óbuda, IO. Dévai Bíró M. tér. de. 10. Nagy István. Újpest, IV. Leibstück Mária u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos. V. Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter, de. 11. (úrv.) dr. Bodrog Miklós, du. 6. Pintér Károly. VII. Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag Andorne, du. 6. Fodor Viktor. VIII. Üllői át 24. de. fél 11. Kertész Géza. VIII. Karácsony Sándor a. 31-33. de. 9. Kertész Géza. VIII. Rákóczi út 57/b. de. 9. szlovák istentisztelet: Cselovzsky Ferenc, déli 12. magyar istentisz­telet: Kertész Géza. VIII. Vajda Péter u. 33. de. fél 10. Kinczler Irén. IX. Thaly Kálmán o. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya, X. Kápol­na u. 14. de. fél 11. Kinczler Irén. X. Kerepesi dt 69. de. 8. Selmeczi János. Kelenföld, XI. Bocskay u. 10. de. 8. (úrv.) Ferenczy Erzsé­bet, de. 11. (úrv.) Ferenczy Erzsébet, du. 6. Missura Tibor. XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Bodabegyvidék, XII. Tar- tsay Vilmos a. 11. de. 9. (úrv.) Takács József, de. 11. (úrv.) Takács József, du. fél 7. Kö- szeghy Tamás. XIII. Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifi. Kendeh György. XIII. Frangepán u. 43. de. 8. ifi. Kendeh György. XIV. Lőcsei ót 32. de. 11. (úrv.) Selmeczi János. XIV. Gyar­mat n. 14. de. fél 10. Selmeczi János. Pestúj­hely, XV. Maxim Gorkij tér de. 10. Bízik László. Újpalota, XV. Hártyán köz du. 5. ökumenikus istentisztelet. Rákospalota, Nagytemplom, XV. Régifóti út 73. de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály, XVI, Hösök tere de. Í0. Karner Ágoston. Cinkota, XVI. Batthyány I. u. de. fél 11. Szalay Tamás. Mátyásföld, XVI. Prodám u. 24. de. 9. Szalay Tamás. Rákosbegy, XVII. Tessedik tér de. 9. Detre János. Rákoscsaba, XVII. Péceli üt 146. de. 9. Vámos József. Rákoskeresztúr, XVII. Pesti út 111. de. fél 11. Detre János. Rákosliget, XVII. Gózod Gy. u. de. 11. Vá­mos József. Pestszentlörinc, XVIII. Kossuth tér 4. de. 10. Havasi Kálmán. Pestszentimre, XVIII. Rákóczi út (Református templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest, XIX. Templom tér 1. Széli Bulcsú. XIX. Kis­pest, Hungária u. 37. de. 8. Széli Bulcsú. Pestszenterzsébet XX. Ady Endre u. 89. de. 10. Győri János Sámuel. Csepel, XXI. Kato­na J. u. de. fél 11. Mezősi György. Budafok, XXII. Játék u. 16. de. 11. Rőzse István. Tö­rökbálint, Szt. István út de. 9. Rőzse István. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 14. VASÁRNAPON az oltárte­rítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Róm 8,6-11; az igehirdetés alapigéje: Jn 6,60-66. ÖRÖMHÍR címmel egyházunk adá­sát közvetíti a TV1 szeptember 20-án, vasárnap délután 16,40-kor. A műsor­ban látható lesz a hűvösvölgyi szeretet­otthon és a kőbányai színpad. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth középhullámhosszon 1992. szeptember 20-án, vasárnap de. 10.05 órakor a győri Öregtemplomból. Igét hirdet Bárány Gyula esperes-lelkész. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Rendkívüli könyvvásár sajtóosztályunkon! Az alább felsorolt könyvek árából 50% engedmény Amíg a készlet tart! Rédey P.: Miért reszketnek a csillagok ............................... Gá ncs A.: Az ötödik evangélista ............................................ Ku tas K.: Egy emberélet............................................................ Scholz L.: Jót várj!.................................................................... Ré dey P.: A máglya nélküli város.................................,... EV ANGÉLIKUS TEMPLOMOK levelezőlapok.............. Cs epp a tengerben (elbeszélések)............................................ Sá ntha Gy.: Hit, remény, szeretet.......................................... Ve öreös L: A harmadik egyházi ót....................................... Sc holz L.: Fények s felhők....................................................... Gá ncs A.: Akinek a szíve lángolt............................................ Gr ünvalszky K.: Énekek éneke avagy a szerelem iskolája . Evangélikus Naptár 1992.......................................................... AK CIÓ! rt adni ik. Régi ár Új ár 83,­41,­110,­55,­106,­53,­135,­67,­158,­79,­80,­40,­132,­66,­50,­25,­115,­57,­160,­80,­110,­55,­135,­67,­83,­30,­jellegű, kívül belül megújított templo­mot. Délután a püspök a Somlóvecsei Leánygyülekezet istentiszteletén végez szolgálatot. IFJÚSÁGI ISTENTISZTELETEK Újra indulnak a tanév kezdésével az ifjúsági istentiszteletek. Első alkalom szeptember 22-én, kedden 19 órakor lesz az Üllői u. 24. sz. alatti józsefvárosi templomban. Igét hirdet Szabó Lajos zuglói lelkész. Szeptember 22-től kezdve minden másoaik kedden lesz istentisztelet. 23-án, szerdán 18 órakor tartja a Deák téri Ev. Gyülekezet nagytermében. Dr. Molnárné Jászay Zsuzsanna pedagó­gus tart előadást: Hiénák közt egyedül címmel. TATA A független Finnország kikiáltásá­nak 75. évfordulóján, szeptember 19- én, 17 órakor a Tatai Művelődési Köz­pontban ünnepi műsort rendeznek, melyen a Tatai Evangélikus Gyüleke­zet Joensuu-i testvér-gyülekezetéből 40 tagú csoport is részt vesz. Csepregi Zsuzsanna lelkészt a Fébé Diakonissza Egyesület lelkész-titkárá­nak választotta. Isten áldását kéij&k életére és új szolgálatára. Reménytelen lakúshelyzető, egyedülálló, hivő keresztyénen segítenék. „Megállapo­dás” jeligére. DEÁK TÉRI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT szeptember 27-én, vasárnap 18 órakor PÁLÚR JÁNOS orgonái. Műsorán Bach, Mozart, Saint-Seans és Litaize művek. ORSZÁGOS IFJÚSÁGI NAP KŐBÁNYÁN Október 3-án, de. 10-től du. 5-ig ifjúsági nap lesz Kőbányán, ahol a különböző nyári táborokban resztvettek találkozhatnak újra. Cím: X., Kápolna u. 14. VASAS 1992. szeptember 20-án 15 órakor GYÜLEKEZETI NAP LESZ VASA­SON. Jézus mondja: „Jöjjetek énhoz- zám mindnyájan...” (Mt 11,28.) A KERESZTÉNY-ZSIDÓ TÁRSA­SÁG legközelebbi ülését szeptember Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: TÓTH-SZÖLLÖS MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal Postafiók 500. BUDAPEST 1447. Telefon: 138-2360 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133-1302 Szedés: Fényszedó Központ Kft. (920071/20) Nyomás: rotációs ofszetnyomés 92002-220053. PETŐFI Nyomda RT, Kecskemét FaIaIAs tiAvotA* SEBESVARI LÁSZLÓ vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivataléban közvetlenül vagy postautalványon. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útjé'n. Előfizetési díj: fél évre 300 Ft egy övre 600 Ft Csekkszémlaszém: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom